Petőfi Népe, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-15 / 63. szám

4 * PETŐFI NÉPE 9 1984. március 15.

] TUDOMÁNY • TECHNIKA I

Hűtőtároló — egy hét alatt

Bács-Kiskun megyében

évente J.50—170 ezer tonna gyümölcs terem. Kétharmada. 1U0—110 ezer tonna alma. Az értékesítés minden évben gond. Minőségcsökkenés nélkül, frissen szedve kellene eladni. Csakhogy ázok az országok, amelyek megveszik tőlünk, nem tudják és nem is akarják 30—40 nap alatt átvenni az egész évi szükségletüket.

Nekünk kellene tehát tárolni. Mégpedig úgy, hogy a lehető leggyorsabban jusson hűtőtárolóba a termék, mert ez a jó minőség megőrzésének feltétele.

Am a megyében csak 13— 15 ezer tonna befogadására alkalmas, megfelelő műszaki állapotú hűtőtároló-kapacitás van. Ez alig több a termés tizedénél. A jelenlegi gazdasági helyzetben viszont nem tudják vállalni a mezőgazda- sági üzemek vagy a forgalmazó vállalatok nagy hűtőházak építését.

Ezeken a gondokon akar enyhíteni az Energiagazdálkodási Intézet fővállalkozásában a kiskunlacházi ÉGSZÖV az úgynevezett FRIGÓ-FOR- PACK hűtőházzal.

A hűtőház konténeres rendszerű. Tárolókapacitása szükség szerint alakítható. Jelenleg 100, 200 és 300 tonnás •nagyságban gyártják hűtő (+6 és —5 fok között), valamint mélyhűtő (—6-tól —20 Cel- sius-fökiig terjedő) üzemmódra.

A Ihűtőház fala csuklós rendszerű szendvicspanel, PUR-hab szigeteléssel. Építése roppant gyors. Alapozást nem igényel, egyszerű beton alapkockákon áll. összecsukva szállítják a helyszínre, s 5 tonnás daruval egy hét alatt üzembe helyezhető. A beépített kompresszoros hűtőberendezés kondenzátora léghűtéses, különösebb karbantartást, kezelést nem igényel.

A hűtőkapacitás 500 köbméter hűtött légtér esetén 0

Celsius-fdkra 10 tonna naponta, —20 fokra hűtésnél 1 tonna.

A FRIGÓ-FORPACK hűtőházat a tavalyi BNV-n mutatták be. Utána üzembe helyezték a salgótarjáni húsipari vállalatnál. A múlt nyári tapasztalatok jók.

Az 500 köbméteres változat ára mintegy 3,3 millió forint. Ez fajlagosan kevesebb, mint a hagyományos hűtőházaké, de még mindig nem valami olcsó. Jó volna, és az elterjedést segítené, ha nagyobb sorozatot gyárthatnának belőle. akkor csökkenhetne az ára is.

Szeberényi Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának -szakfelügyelője

Egyszerűbb, olcsóbb

— ismerjük meg!

olaj munkadarab

O A szerszám és a munkadarab elhelyezése

Hogyan lehetne simábbá, keményebbé tenni az anyag felületét? A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Főiskola gyártástechnológiái tanszékén

több éve foglalko /.úrik olyan finom- felületi anyagalaki- tással, amikor nem választunk le forgácsol a munkadarabról, hanem gyémántszerszámmal vasaljuk: a megfelelő

alakú gyémánt nyomása következtében az alkatrész felülete képlékenyen deformálódik. Ez a vasalás a munkadarab végső alakítása. Célja a felületi érdesség csökkentése és a megmunkált felületi réteg keményítőse. Ennek következtében nő a kopásállóság és tágabb lesz a kifáradási határ.

Forgásfelületeket egyetemes esztergán, síkfelületeket maró-, illetve gyalugépeken vasalhatunk. A vasalás nagymértékben csökkenti a mun- kadarabb felületi érdességét. Lágy és edzett állapotú acélok esetében 2—3, színes és könnyűfémek esetében 3—5 érdességi osztállyal. A felület minősége függ az előző

A felületi érdesség alakulása esztergálás és vasalás után (a megmunkált anyag KO 36).

O Snnitiies/.iergalas után vasalt (Ha = ü,3—o,4 mm).

megmunkálással létrehozott érdességtől, ja vasaló gyémánt sugarától a vasaló erőtől, a vasalási sebességtől és az előtolástól.

Hasonlítsuk össze a leggyakrabban alkalmazott befejező megmunkálást — a 'köszörülést — a gyémántvasalással:

— a simító esztergálás és vasalás együttes ideje csupán egyharmada a simító esztergálás és a köszörülés idejének;

— a vasalt felület kopása 30—50 százalékkal kisebb, rr»int a köszörült felületé;

— a simító esztergálás után vasalt próbatest felületi érdessége egyharmaddal kisebb, mint a simító esztergálás után köszörült próbatesté.

Minden gyártó arra törekszik, hogy kevesebb energiát, anyagot, munkaiidőt és szerszámot használjon fel. Tapasztalatunk szerint ezzel az eljárással a megmunikálási költségek számottevően csökkenthetők, s nincs szükség nagyobb beruházásra. A vasalási technológia alkalmazható mindenütt, ahol eszterga- és marógép van. A szerszám pedig olcsón és forintért szerezhető be az ismert kereskedelmi vállalatoktól.

A gyémántvasailás technológiai adatait az eljárás újszerűsége miatt ma még elsősorban kísérleti úton határozhatjuk meg. A GAMF gépgyártástechnológiai tanszéke szívesen segít az érdeklődőknek.

Boza Pál főiskolai tanársegéd

RÖVIDEN

A HATÁSFOK REKORDJA. Minden energiaátalakítás veszteséggel jár. Az eddigi leghatásosabb áramtermelő módszer az MHD, azaz a magneto-hidrodinamikai elv. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznánk: az MHD-erőművek 25 százalékkal több villamos energiát állítanak elő a fűtőanyagból,' mint a hagyományos erőművek. Élőbb plazmává alakítják, majd a „hulladékhőver* még turbinát is hajtanak. De eddig csak kísérleti erőművek működtek. Most a moszkvai területhez tartozó Rja- zanyban megkezdték az első ipari méretű MHD-erőmü építését. A teljesítménye félmillió kilowatt lesz.

MÉGIS VESZÉLYES? A C-vita- mint előbb csodaszernek tartottuk, amiből semmi sem sok, mert a felesleg kiürül a szervezetből. Aztán kezdték rebesgetni, hogy a túladagolás rákot okoz. Majd jöttek az újabb kísérletek, ezek szerint inkább megvéd a ráktól. Most pedig az amerikai Oregon egyetemén azt tapasztalták, hogy a túl sok C-vitamin szedése vashiányos vérszegénységhez vezethet. Igaz,

hogy az önkéntesekből álló kísérleti csoport az optimális adagnak 25-szörösét szedte tíz héten át.

TÍZEZER MÉTERES KÚT. Nyugat-Szibériában, Tyumenben tízezer méter mély kutat készülnek fúrni egy 200 millió évesnél idősebb kőolaj- és földgázmező felderítésére.

FÉNYLŐ VER. Japán kutatóknak sikerült megmérniük a vér kémiai eredetű fénykiibocsátó-képességét. Egy egészséges, nem dohányzó ember kétmllliméteres vérmintája 5 perc alatt kereken 500 fényrészecskét, fotont bocsát ki. A dohányosoké háromszor, négyszer ennyit. Ugyanígy a rákosok, cukorbetegek vére is. Az eljárás fontos diagnosztikai kiegészítő módszer lehet.

fűrész helyett lézer. Meg

se kell érinteni az ágat, a főidről elvágható — széndioxid lézerrel. A készülék még csak terv, de már dolgoznak egy 250 ezer dolláros és egy kétmillió dolláros változatán. Különösen a telefon- és villamos- vezeték-hálózatot rongáló gallyak eltávolításánál használhatják majd sikerrel.

TECHNIKAI ŐSÖK

ÚTMÉRÖ MŰSZER. 400 évvel ezelőtt, 1584-ben Christopher Trechsier német mechanikus bearanyozott rézből rendkívül precíz útmérd műszert készített. A kocsikerékhez kapcsolható, rajzasztallal ellátott óraműszerü műszert rászerelték a lovas kocsira és pontosan mutatta a kerék által megtett utat. Átállítás nélkül egészen 15 ezer mérföldig lehetett vele mérni (1 szárazföldi mérföld = 7 kilométer 421 méter, így a mérési távolsága 111 ezer km volt). Fotó: M a the ma- tikalisch-Physikalischer Salon, Drezda.

Iker? Igen!

S ha igen, miért nem?

Eléigedetltenlkiedlő ismerősöm: „Azt mondják, íme gint kevés1 a vonal? Akkor miért nem ikresítemek? Akiket a könnyé kü nkön ismerők, mdm- dertkiinek szólót elei on ja van! ...”

■ Csakugyan! Miért? .. . Ezt már Gyenes Gézától, a Bács-Kisík/um megyei Távközlési Üzem vezetődétől kérdezem. Sokaik nevében, aödlknlek nem jutott telefon:

— Mert az [ikresítéshez speciális központi szenedivény kell. Nemegyszer jiömnek «hozzánk, hogy ik- mesiítsümJk: a szomszéd1 beleegyezik. Die nem elhatározás kérdése, hogy uigyainama a vonjailira egy vagy két készüléket kötünk-e. Másfélé' szerelvény kell hozzá. Egyébként Kecskeméten« jelenleg több az iké!r., mfimt a szélóitelefon. A 20, 21, 22-<veI •kezdődő számok szólók;, illiyen. 3000 vám, 23-tól 26Hiig ikreik, összesen 4000. Ezek magáiniteletfionjok,, .kisebb a forgalmuk, nem zavarják egymást. A maigánei'őfizetők többnyire így is kérik,

— A jelenlegi központ már megtelt. Mikorra várható a következő bővítés?

— Október végére akarjuk átadni.

— Mennyi lesz belőle az iker?

— Ez egy háromezres központ, szóüótoeliefömokból áld. Így tervez, ték, (menetközben már nem lehet rajta változtatná,. Majd a toválbbi bővítésnél megint lesznek iketr- • szerel vények is.

— Megtévesztő, hogy amikor az új kecskeméti posta épült, mindenki 28 ezres telefonközpontot emlegetett. Ml is folyton ezt írtuk.

— Most pedi'g mindenki elfedted- ' ti, hogy fokozatos kiépítésről szólt

a terv. A hely megvan hozzá. De a berendezés nagyon , költséges. .SzázmMlii'ós érték. Az Itteni fejlesztés* nem elég. Hiába kapcsolnánk be 28 ezer készüléket, megbénulnia« ia forgalom. Volt már rá példa . . . Ha i'tit bővítünk, mást városi közipontokat is bővíteni kell, hogy .fogadni tudjálk a hívásainkat. Az évekkel ezelőtt tervezett fejlesztési ütemet azonban most nem győzi az ország teherbírókié- pessége.

— Jelenleg több az igénylő, mint volt a kisebb központ idején. Önnek sok kérést kell elutasítania. Véleménye szerint nem indokolatlanok gyakran a kérések?

— Egyáltalán nem. Éppenihogy számítanunk kellett volna - rá. Mert amíg nines« stenlkiiniek telefonja. nekem ugyebár miinek? De amiiinlt a gyermekemnek., szülőmnek, főnökömnek, beosztottamnak, siógonomnlálk, barátomnak van, már nekem ds keli. Nem ,,fláncból’’. Hanem ekkortól már a telefon az érintkezésit javító és« «gyorsító eszköz. Hasznos-. S ami hasznosi, az szükséges.

összeállította: Mester László

ARCOK ÉS VALLOMÁSOK

Szegedi Sándor,

a mezőgazdasági tudományok doktora

Izsákon született 1921-ben. A kertészeti főiskolát, majd az egyetemet Budapesten végezte. Doktori címet szerzett, majd kandidátus lett, s néhány éve elnyerte szőlőnemesítésből a tudományok doktora címet. Negyven év óta kertészeti növénynemesítéssel foglalkozik. Volt közben tudományos főmunkatárs, telepvezető, igazgató. Jelenleg nyugdíjas tudományos tanácsadó. Kitüntetései között említhetjük a Mathiász-díjat, valamint a Munka Érdemrend bronz, ezüst és arany fokozatát. Sokoldalú munkásságával kiérdemelte a Kecskemét Város Díszpolgára címet.

— Származása és családi» hagyományai befolyásolták a pálya- választásban?

— Parasztok és iparosok voltak az őseim. De szőlővel mindannyian foglalkoztak. Jómagam is dolgoztam a határban kisgyerek korom óta. Emlékszem, élmény volt minden ilyen cselekedetem. Az anyám — özvegyasz- szony létére — mintagazda volt. Díjakat nyert a kitűnő boraival. Nem is gondoltam én másra sohasem, mint arra, hogy szőlész leszek.

— Félig-meddig tanyán élt itt, az egyébként fejlődő Katonatelepen. Ugyanakkor életmódja kifejezetten városi...

— Legalább félig mindig is városinak számítottam. Apám mesz- sze földeket bejárt kereskedő volt. S én Kecskeméten tanultam. Ugyanakkor kiskorom óta természetimádó vagyok. Vagyis a vidék és a város egyformán hatott és hat ram. Hogy harminc év óta tanyán élek? Lehetett volna másképpen is, de nekem megfelelt. Ma viszont már bizonyos értelemben város Katonatelep is.

— Kezdettől fogva kutató akart lenni?

— Amikor végeztem, a kertész szakmában nehéz volt elhelyezkedni. Mehettem volna tanárnak, kertészeti felügyelőnek vagy netán valamilyen beosztásba a tanácshoz is, de az Országos Kertészeti Egyesülés titkára lettem, majd tudományos munkatársiként dolgoztam kutatóintézetben. Egyszerre jöttünk ide Katonatelepre, a szőlészeti kutatóhoz Kocsis Pállal. Ö addig magánnemesítő volt. Egyik feladatom lett, hogy felleltározzam saját, gyűjteményes fajtáit. Vele egyébként haláláig jó barátságban voltunk. Ennyi év elteltével is örömmel mondom, hogy a teljes bizalmát élvezhettem. Csodálatos egyéniségnek tartotta mindenki. Voltak úgymond „bogarai”: sütött, főzött, képeket festett,, sőt még az állatok keresztezése is foglalkoztatta.

—i Térjünk vissza Önhöz. Mikor kezdte el a saját kísérleteit?

— 1959-ben. Fő feladatom volt akkor a csemegeszőlő nemesítése. Mivel én voltam a témafelelős,

önálló elképzeléseim is lehettek végre. Kedvemre és sokat foglalkozhattam a homoki szőlőtelepítéssel. A doktori és a kandidátusi disszertációmban is foglalkoztam ezzel. Akkor kezdődött el az a folyamat az életemben, amelynek eredményeként ma már elmondhatom, hogy összesen nyolcvan- ezer > hibrid növényt neveltünk. Csoportosan kísérleteztünk. Sikerült előállítani négyszáznál több kis- és középparcellás fajtát. Nagyszerű társaim voltak: Erős János tudományos ügyintéző, Eszikné Nagy Éva és Kiss Éva tudományos munkatárs.

— Világszerte ismertek a hagyományos magyar borvidékek. A tokaji, soproni, badacsonyi stb. A homoki boraink milyen helyet foglalnak el a ranglistán?

— Régen bizony meglehetősen alacsony szinten mozgott az Alföldön a borászkodás. Hiányoztak a kellő, feltételek: a hordók, pincék, tárolóhelyek. Ezért terjedt el a rossz borról az a jelző, hogy „homoki vinkó”. Pedig már akkor is tény volt, hogy mennyiség , és minőség tekintetében egyaránt helytállnak boraink. Megmutatkozik ez többek között a hazai és nemzetközi borversenyek eredményeiben is.

— Hogyan összegezné saját kutatói tevékenységét?

— Legfőbb célom mindig az volt, hogy az ismert fajtáknál jobbat tudjak előállítani, ami a minőséget illeti. Többek között betegség-ellenálló és magvatlan fajtákkal kísérletezem. Sorozatokat sikerült kinemesíteni: igen korai és középkésői érésűeket fehér, piros és kék színben, közepes és nagy bogyójút. Ezek között vannak semleges és muskotály- ízűek. Örömömre szolgált, hogy elfogadták hivatalosan a Favori- tot (ez korai, nagy bogyójú csemegeszőlő), a Boglárkát (igen korai), a téli eltartásra alkalmas Téli Muskotályt, a középérésű és nagy ellenállású Pölöskei Muskotályt stb.

— Sokáig kísérleti telepvezetőként dolgozott. Mi volt akkoriban az alapvető törekvése?

— Fő célom volt a Kocsis Pál fajtáiból és sajátjainkból is a szaporítóanyag-termő törzsszőlők telepítése, valamint e fajták üzemi értékelése. Ezzel összefüggésben a fajtanemesítés feltételeinek megteremtése. .Ezért építettünk korszerű növényházakat, ezért igyekeztünk intézményesen terjeszteni a szakismeretet, országszerte. Jó érzéssel mondom, hogy mindenfelől tízezrével jöttek az érdeklődők.

— Ügy tudom, rendszeresen publikálta elgondolásait, tapasztalatait ...

— Legalább hetven-nyolcvan cikkem, tanulmányom jelent meg eddig szaklapokban, folyóiratokban, évkönyvekben és különféle tudományos közleményekben. Ezenkívül nem közömbös számomra, hogy egyik társszerzője lehettem A szőlőtelepítéstől a szüretig című nívódíjas kötetnek.

— Bizonyára gondok is akad. nak rfiunka közben ...

— Jó, sőt nagyszerű fajtáink vannak, de nehezen indul, akadozik a szaporításuk. Csökken az érdeklődés a csemegeszőlők iránt. Sajnos, a termelők részéről sok a régi rossz tapasztalat ezzel kapcsolatban. Ám van egy biztató jel: a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-szel közösen középparcellás szaporítóanyag-termelő törzsszőlőket telepítünk. Szilárd meggyű- zőáésem, hogy hazánkban is _le- het jÖvedelmezÓén csemegeszőlőt termeszteni.

— ön nyugdíjas. Nem érzi hátrányosnak így a helyzetét?

— Nem. Van elegendő teendőm itthon is, a munkahelyemen is. Tucatnyi társadalmi megbízatásom van ... Tagja vagyak az Országos Bóketanácsnak, a megyei pártbizottságnak, a TIT egyik szakosztályának az elnöke vagyok.

— Van valami különös szenvedélye?

— A munkám. De szívesen vadászok, olvasok és gyűjtöm a bélyegeket. Mást is mondok: családapa, sőt nagyapa vagyok, a feleségem szakmán belül van, kitűnő barátok vesznek körül, van egy kis tanyám a hétvégekre ... Mit mondhatnék még? Elégedett lehetek.

Varga Mihály

Anyag- és energiahordozó-felhasználás a megyei székhelyű szocialista iparban

Az 1984. évi népgazdasági terv az egyensúlyi helyzet javítását a termelés hatékonyságának, szerkezetének és exportképességének javításába, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza

— egyebek között — a fajlagos energia- és anyag-, (különösen az importanyag) felhasználás további csökkentését. A kitűzött célok eléréséhez — az eddigi eredményeken túl —'a megye ipari egységeinek is hozzá kell járulniuk. Az ipar által kibocsátott termékek ráfordításai között — ágazatonként eltérő mértékben — meghatározó szerepe van az anyagköltségnek.

A Bács-Kiskun mégyei székhelyű szocialista iparban 1981-ben száz forint bruttó termelési érték előállításához csaknem 70 forint, 1982-ben mintegy 75 forint értékű anyag felhasználására volt szükség. Az anyaghányad mutató^ jának alakulását számos tényező

— a termelés mennyisége, és szerkezete, a felhasznált anyagok mennyisége, összetétele, beszerzési irányok szerinti megoszlása, a termelési technológiák korszerűsítése stb. — befolyásolja. Az anyagfelhasználás — 1982-ben beszerzési áron — megközelítette a tizennyolc és fél milliárd forintot. Háromötöde az élelmiszeripar, csaknem egyötöde a nehézipar, egyhatoda a könnyű- és 4 százaléka az egyéb ipar felhasználásából adódott. Az összes anyagfelhasználás — folyó áron — 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, számottevő növekedés az élelmiszer- és a nehéziparban mutatkozott, míg a könnyű- és az egyéb iparban csak mérsékelten emelkedett. A növekmény jelentős része az anyagárak emelkedéséből, valamint a termelés bővüléséből származott.

A felhasznált energiahordozók értéke 1982-ben meghaladta a 872 millió forintot, folyó áron egyha- toddal volt több az egy évvel korábbinál. Az összes anyagköltségen belüli részaránya 4,6 százalékról 4,7 százalékra nőtt egy év alatt. A közvetlen célú energiafelhasználás fűtőértékben 3716 milliárd kilojoule volt, ami 106 milr liárd kilojoule-lal kevesebb az 1981. évinél. Az alágazatokat általában a kisebb-nagyobb mértékű csökkenés jellemezte. Emelkedés elsősorban a gép- és gépi berendezés iparban, a textil-, a bőr-,

szőrme- és cipőiparban, a kézmű- és háziiparban volt tapasztalható.

A száz forint termelési értékre jutó közvetlen célú energiafelhasználás 1982-ben 15 ezer kilojoule volt, az előző évinél csaknem egytizeddel kevesebb. A textil-, a bőr-, szőrme- és cipő-, a kézmű- és házi-, valamint az egyéb ipar kivételével valameny- nyi alágazatban csökkent a fajlagos energia-felhasználás. Az al- ágazatok közül a legenergiaigé- nyesebb a fürdőkádgyártás.

Az utóbbi években a megyei székhelyű szocialista ipar közvetlen célú energia-felhasználásának szerkezetében számottevő változás nem történt.

Farkas Veronika, a KSH Bács megyei Igazgatóságának közgazdásza

Ha összegyűjti —- pénzt kap érte!

Ne dobja el a lakásán felgyülemlett papír- és textilhulladékokat, átveszi a MÉH! KISKUNHALAS: Aprilis 4. lakótelep, bolt mellett. BAJA: Újvárosi lakótelep, Kodály utca 19. sz. előtt. SOLT: Solt, belterületi Általános Iskola udvara. KECSKEMÉT: Széchenyivárosi Alt. Iskóla előtt. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Móravárosi lakótelep. Várjuk az átadókat 1984. márc. 16-án 15—17 óráig.

Délmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat