Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI • A cipőipar tavaly 6 százalékkal növelte termelését. Az Alföldi Cipőgyár — képünkön a kecskeméti üzeme — hozzájárult ehhez eredményeivel. (Tólytatás az 1. oldatról.) Az iparvállalatok és szövetkezetek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1982. év százalékában) Terme- Termelés lékenység Bányászat 96,8 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,9 Építőanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökkenésével összhangban imérséklő- dött a főbb energiahordozók termelése. Szénből 25,2' imiiMiió tonnát, földigázbóil 6,5 mililiárd köbmétert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évbén. A vi'iilamosenergia-'tenmelés 25,7 milliárd kilowattóra volt. 4,1 százalékkal több. mint 1982-ben. A villamos erőiművekben megfelelően kihasználták a széntüzelésű erőművök kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy, részében még próbaüzem jelleggel működött — a villamosenergiatermelés 9,6 százalékát szolgáltatta. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Már'kusjfiegyi bányaüzemében az év. folyamán évi 290 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Aliumíniumkohászati termékekből a belföldi értékesítés változatlan színvonala mellett a kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően emelkedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. 'Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Székesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő beruházás. a Dunai Vasműben a kon- verteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének beruházása. A gépiparon bélül az egyes vállalatok, alágazatok termelése differenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar növelte termelését de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegci'kikiipar termelése is. Csőkikent a villamos gépek és berendezések termelése és némileg a gép- és gépi berendezés, valamint a közlekedéseszköz- iparé is. A gépipar rubel viszonylatban növelte exportértékesítését, a nem rubelelszámolású gépexport csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a kő-, kavics-, cememt- és egyes betontermékek termelése. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztcement-termékek, a szigetelőanya-1 goik, a tégla- és cserépipari tér-, mékek gyártása. A növekvő termelés ellenére a lakosság építőanyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő szerek. a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a műtrágyák. a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves és szervetlen vegyipari termékek, a gumiipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet értékesített. mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban befejeződött a pvc TV. műanyag- feldolgozó üzem fejlesztése. Bővült a vegyipar növényvédőszer- gyártó és gyógyszeralapanyag- gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelésé nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése ösz- szességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 százalékkal emelkedett. A könnyűipar a lakosság számára és rubel viszonylatú exportra némileg kevesebb, nem rubelelszámolású piacokra több terméket értékesített, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a húsipar termelése emelkedett. Meghaladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgozó-, a tej-, a tartósító-. a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte exportját. elsősorban a rubelelszámolású piacokra. A tőkés piacokra a kedvezőtlen értékesítési lehetőségek ellenére nőtt a kivitel. tár régi erdőt újítottak fel, kevesebbet, minit 1982-ben, A közüzemi vízművek kapacitása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakosság négyötöde részesül vezetéA közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal kevesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnakilométer- teljesítményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vasúti és a csővezetékes szállítás te 1 jesíitménye mérséklődő11. A távolsági személyszállításban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az átlagos utazási távolság. Legjelentősebben a vasúti utasforgalom esett vissz?, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbuszon és helyi érdekű vasúton többen, villamoson és metrón valamivel kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökkentek az 1982. p-viihez képest, és a legtöbb járműfajtánál az előirányzott mennyiséget sem érték el. 1983-ban 88 ezer új személy- gépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghaladta az egy kés vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 százalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító kapacitás. és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulajdonában volt. A vasúti közlekedésben 398 km hosszúságban pályakorszerűsítést végeztek, 85 kim-en önműködő vonalbizitosító berendezéseket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az országos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a forgalomnak az M—3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szakaszát. Megindult a forgalom a Ferihegyi repülőtér új kifutópályáján, új repülésirányító és kiszolgáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő-főái- lorjnások száma 21 szerrel, ezen belül a lakásokon félszerelteké 16 ezerrel, 3,8 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhívásra alkalmas; A közlekedés posta és távközlés területén foglalkoztatottak száma csaknem 2900 fővel, 9.5 százalékkal kevesebb, minit 1982- ben volt. Közlekedés, posta és távközlés Építőipar Külgazdasági kapcsolatok Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termeit, a nem építőipari szervezetek építési tevékenysége némileg, a magánépítkezések nagyobb mértékben fokozódtak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hasonlóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem változott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem. a fenntartási munkák az összes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipari szervezetek 1983-ban kevesebb építmény megvalósításán dolgoztak, minit az előző évben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3,6 százalékkal, 19 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt állami támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés meny- nyisége és aránya tovább növekedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 3_százalék- kal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állat- tenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 miMió tonna gabona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb a* 1982. éviinél. Cukorrépából 30 százalékkal tenmett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Napraforgóból — az 1982. évinél kisebb területen, de magasabb át' lagtermés melleit — lényegében ugyanannyit termeltek, minit az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalékkal kevesebb termett. 1983fban mind az abrak-, mind a szálastakarmányok termelése visszaesett. A gyümölcstermelés 14 százalékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 936 ezer tonnát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelkedő terméstől. A bor , minősége jobb az előző évinél.. A sertésállomány növekedése folytatódott esi az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állománv csökkent és az év végén 1 907 000 darabot tett ki. Kevesebb volt az év végén, a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő export miatt kisebb, mint e.gv évvel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képesl 8 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül 10—H százalékkal nőtt a vágósertés-termelés, mérsékel I tebben. 7 százaléknál a vágójuké, míg a vágómarháé kismértékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból valamivel többet termeltek, mint 19B2-ben. A mezőgazdasági üzemek kiegészítő tevékenysége tovább bővüli. ami az állattenyésztés fejlődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetkezett visszaesést. A mezőgazdasági 'ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplő gépek száma nem változott jelentősen, a tehergépkocsiké emelkedett. összességében a gépi vonóerő kapacitása tovább bővült, és az év végén meghaladta a 8 millió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelőolaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fa* kitermelése 8.4 millió köbméter volt, valamivel kevesebb az' előző évinél. Ebből 3,7 millió köbméter, az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folyamán több mint 8000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hek1983-ban a kivitel mennyiségének növekedése összességében és fő viszonylatonként’ is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külkereskedelmi árak. ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül alakultak. ami jelentős árveszteséget okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalékkal. a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolatainkban meghatározó szerepe volt a szocialista ‘ országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelelszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjellegű termékek, valamint a beruházási célú gépek kölcsönös szállítása. Ezek tették ki ebben a viszonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évinél. ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nsim rubelelszámolású behozatal több mint felét.kitevö anyagjellegű termékeikből kis mértékben bővült az import. Beruházási rendeltetésű gépekből 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérséklését célzó gazdaságpolitikával. A kivitel elsősorban az anyagjellegű — főleg vegyipari, alumí- niiumkohászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkekből nőtt: 16. illetve 7 százalékkal. Ebben » viszonylatban — az előző két évi jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklődött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli többlet így is lényegesen meghaladta az' 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitelkapcsolatok a népgazdasági tervnek megfelelően alakultak. Ebben szerepe volt az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország, pénzügyi tartalékai az előző év végéhez képest javultak. Idegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi látogatott Magyarországra, 6,4 százalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országokból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból érkezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelkedett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-zal, az egyéb kereskedelmi szálláshelyeké — fogadók, turistaszállások, 6 Szőlőből százalékkal kevesebb termett, mint 1982-ben, de a bor minősége jobb. Az ország áruborának csaknem felét a megye pincéiben tárolják, részben itt is palackozzák nyaralóházak, kempingek, fizető- vendéglátás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 millió alkalommal utaztak külföldre, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 százaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalékkal, a nem szocialista országok-) ba látogatóké 15,8 százalékkal volt magasabb, mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege tovább nőtt. Ezen belül rubelelszámolásokban nagyobb, nem rubelelszámolásokban - valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruházásaira 187,2 milliárd forintot fizettek ki, 1,5 milliárd forinttal többet, mint 1982-ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. i Az állami döntési körbe tartozó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az ösz- szeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A vállalati—szövetkezeti döntésű beruházások összege, amelyeknél ugyancsak mérséklődéssel számoltak, lényegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások száma és költségelőirányzata csökkent az előző évhez képest és kisebb, mint a befejezett beruházásoké. A folyamatban lévő be-) ruházások állománya 1—2 százalékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló beruházások átlagos készültségi foka kismértékben nőtt. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, gépekre 1 százalékkal, ezen belül hazai gyártásijaikra 6 százalékká! többet fordítottak, mint az előző évben. . <A beruházások ágazati összetétele csak kismértékben változott. Az ipari és építőipari, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási beruházásoké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. január 1-én áz ország népessége 10 679 000 fő volt) 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983. folyamán 128 000 gyermek született, 6000-rel kevesebb, mint 1982-ben. Ezer lakosra 11,9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésének oka a szülőképes korú — elsősorban a 20—-29 éves — nők számának csökkenése, a házasságkötések alacsony száma, valamint a szülési hajlandóság mérséklődése. 1983-ban 149 000-en haltak meg, 5000-rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A csecsemőhalandóság tovább mérséklődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. A város-í és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát fordították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. január 1-én további 12 olyan nagyközség nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ezzel a városok száma 109-re. a városi népesség aránya 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az aktív keresők száma 4 935 000 fő volt. 35 000 fővel, 0,7 százalékkal kel vesebb, _ mint egy évvel korábban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dolgozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nptt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az építőiparban jelentősebb, a kereskedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszámcsökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi 'tevékenységben lényegében változatlan maradt a létszám. Számottevően nőtt az ,új vállalkozási formák keretében foglalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mintegy 170 000 fő dolgozik. E szer- vezetőknél dolgozók kb. háromnegyede a vállalati szervezethez kapcsolódóan, a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül folytatja tevékenységét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások1 és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete bérkiegészítésekkel j együtt 5240 forint volt, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3,5 százalékkal havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forintot fizettek ki, közel 10 százalékkal többet, mint 1982-ben. Szerepe volt a növekedésben annak,' hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel, 2 212 000-re nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve legalább 100 forintos kiegészítés, továbbá, hogy 1983. szeptember 1-től egyes alacsony nyugdíjjal rendelkezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 forint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki. közel 4 százalékkal többet, mint 1982. ben. 1983. július 1-től gyermekenként havi 490 forintról 600 forintra emelték a kétgyermekesek családi pótlékát és ugyanettől az időponttól az egygyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983. végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, a születések számának csökkenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982. decemberében. Gyermekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a társadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem növekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előzetesen becsült — 7,^4, ^ázalékps emelkedése al^tj- fán az egfr ‘lakósra jutó xeáitbvp- delem — a tervben előirányzott csökkenéssel szemben — lényegé-' ben az 1982. évi szint körül alakult. A lakosság fogyasztásának színvonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7.4 százalékkal több, összehasonlító áron ugyanannyi árut adott el, mint az előző évben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása volumenben 0,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 százalékkal nőtt. Csökkent a vendéglátó forgalom és némileg visszaesett á ruházati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek túlnyomó többségéből az ellátás kielégítő volt, egyes iparcikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ruházati cikkellátás jelentős részében méret-, továbbá alapanyag-választéki hiányok okoztak gondot. A vegyes iparcikkeknél leggyakoribb a típus- vagy fajtaválaszték hiánya volt. A takarékbetét-állomány december 31-én 197 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal többet. mint egy évvel korábban. A növekedésből a kamatjóváírás közel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,2-re emelkedett. Az év folyamán 62 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1978-ra csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya 3 százalékra mérséklődött. Az év végén a ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma az egy évvel azelőttinél közel 600-zal több volt. A bölcsődei helyek száma mintegy 1000-rel bővült és az év végén 70 400 volt. Az óvodai helyek száma 4500- zal nőtt és a tanév elejére meghaladta a 412 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodás korú gyerme-' kék 87 százaléka járt óvodába. Az 1983 84-es tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1,3 millióan tanulnak, 25 800-zal többen, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma á tanév elején csaknem 1300-zal volt több az egy évvel korábbinál. Egy osztályteremre átlagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsó- fqkú oktatásban dolgozó pedagógusok száma 27Ö0 fővel, 83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka, tanul tovább, 46 százalékuk középiskolában, 47 százalékuk szakmunkás- képző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók. mind a középiskolák nappali tagozatán, tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít, 530-cal több, mint az előző tanévben. 1983-ban az előző évinél többen, 69 ezren tettek eredményes érettségi vizsgát, ebből 46 400-an nappali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézményeknek közel 100 ezer hallgatója van. Mind a nappali tagozaton, mind az esti és levelezd tagozaton kevesebben tanulnak, min( egy évvel korábban. A 18—22 éves népességnek valamelyest nagyobb része, 9.8 százaléka tanul felsőoktatási intézmények nappali tagozatán, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátása. -Az általános iskolai tanulók 42,7 százaléka részesül napközi- otthojnos ellátásban az 1982. évi 41,6 százalékkal szemben. Diákotthonokban vagy kollégiumokban lakik a "középiskolai tanulók több mint egyötöde, az egyetemi-főiskolai hallgatók csaknem fele. A felsőoktatási intézményekben tanulók 85 százaléka rendszeres állami támogatásban részesül. (MTI)