Petőfi Népe, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-04 / 29. szám

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI • A cipőipar tavaly 6 százalékkal növelte termelését. Az Alföldi Ci­pőgyár — képünkön a kecskeméti üzeme — hozzájárult ehhez ered­ményeivel. (Tólytatás az 1. oldatról.) Az iparvállalatok és szövetkeze­tek termelése és termelékenysége ágazatonként (1983. év 1982. év százalékában) Terme- Terme­lés lékeny­ség Bányászat 96,8 96,7 Kohászat 98,5 102,2 Gépipar 100,6 103,9 Építőanyagipar 100,8 102,1 Vegyipar 101,6 102,5 Könnyűipar 101,0 105,2 Élelmiszeripar 102,2 101,8 Az energiafelhasználás csökke­nésével összhangban imérséklő- dött a főbb energiahordozók ter­melése. Szénből 25,2' imiiMiió ton­nát, földigázbóil 6,5 mililiárd köb­métert, kőolajból 2 millió tonnát hoztak felszínre, 1—3 százalékkal kevesebbet, mint az előző évbén. A vi'iilamosenergia-'tenmelés 25,7 milliárd kilowattóra volt. 4,1 szá­zalékkal több. mint 1982-ben. A villamos erőiművekben megfele­lően kihasználták a széntüzelésű erőművök kapacitását. A Paksi Atomerőmű I. sz. blokkja — amely az év egy, ré­szében még próbaüzem jelleggel működött — a villamosenergia­termelés 9,6 százalékát szolgál­tatta. A folyamatban levő beru­házások közül az Oroszlányi Szén­bányák Már'kusjfiegyi bányaüze­mében az év. folyamán évi 290 ezer tonna kapacitású üzemrészt nyitottak meg. Aliumíniumkohászati termé­kekből a belföldi értékesítés vál­tozatlan színvonala mellett a ki­vitel mindkét fő elszámolási vi­szonylatban számottevően emel­kedett. Vaskohászati termékekből a tőkés piacokra irányuló kivitel csökkent. 'Befejeződött, illetve műszakilag megvalósult a Szé­kesfehérvári Könnyűfémműben a félgyártmány-fejlesztő beruhá­zás. a Dunai Vasműben a kon- verteres acélgyártás fejlesztése, a Lenin Kohászati Művek kombi­nált acélművének beruházása. A gépiparon bélül az egyes vál­lalatok, alágazatok termelése dif­ferenciáltan alakult. Legnagyobb mértékben a műszeripar, vala­mint a híradás- és vákuumtech­nikai ipar növelte termelését de meghaladta az előző évi szintet a fémtömegci'kikiipar termelése is. Csőkikent a villamos gépek és berendezések termelése és némi­leg a gép- és gépi berendezés, valamint a közlekedéseszköz- iparé is. A gépipar rubel viszony­latban növelte exportértékesíté­sét, a nem rubelelszámolású gépexport csökkent. Az építőanyagiparon belül csökkent a kő-, kavics-, cememt- és egyes betontermékek termelé­se. A növekvő igények hatására számottevően nőtt az azbesztce­ment-termékek, a szigetelőanya-1 goik, a tégla- és cserépipari tér-, mékek gyártása. A növekvő ter­melés ellenére a lakosság építő­anyag-keresletét gyakran nem tudták hiánytalanul kielégíteni. A vegyipari termékek közül nagymértékben emelkedett a gyógyszerek, a növényvédő sze­rek. a háztartási és kozmetikai cikkek gyártása. Bővült a mű­trágyák. a műanyag alapanyagok és műanyagok, a szerves és szer­vetlen vegyipari termékek, a gu­miipari cikkek termelése is. A vegyipar belföldre kevesebbet, exportra lényegesen többet érté­kesített. mint 1982-ben. A kivitel mindkét fő elszámolási viszony­latban számottevően bővült. A Borsodi Vegyi Kombinátban be­fejeződött a pvc TV. műanyag- feldolgozó üzem fejlesztése. Bő­vült a vegyipar növényvédőszer- gyártó és gyógyszeralapanyag- gyártó kapacitása. A könnyűiparon belül a papír-, a nyomda- és a fafeldolgozó ipar termelésé nőtt jelentősebben. A ruházati ágazatok termelése ösz- szességében mérsékelten, ezen belül a cipőiparé mintegy 6 szá­zalékkal emelkedett. A könnyű­ipar a lakosság számára és ru­bel viszonylatú exportra némi­leg kevesebb, nem rubelelszámo­lású piacokra több terméket ér­tékesített, mint az előző évben. Az élelmiszeripari ágak közül legnagyobb mértékben a hús­ipar termelése emelkedett. Meg­haladta az előző évi szintet — többek között — a baromfi- és tojásfeldolgozó-, a tej-, a tartó­sító-. a malomipar termelése is. Az élelmiszeripar is növelte ex­portját. elsősorban a rubelelszá­molású piacokra. A tőkés piacok­ra a kedvezőtlen értékesítési le­hetőségek ellenére nőtt a kivitel. tár régi erdőt újítottak fel, ke­vesebbet, minit 1982-ben, A közüzemi vízművek kapaci­tása az előző évhez képest 4,5 százalékkal bővült, ezzel a lakos­ság négyötöde részesül vezeté­A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1,9 százalékkal ke­vesebb árut szállítottak, mint 1982-ben, árutonnakilométer- tel­jesítményük elérte az előző évit. A közúti és a vízi közlekedésben növekedés következett be, a vas­úti és a csővezetékes szállítás te 1 jesíitménye mérséklődő11. A távolsági személyszállítás­ban 6,7 százalékkal csökkent az utasok száma és rövidült az át­lagos utazási távolság. Legjelen­tősebben a vasúti utasforgalom esett vissz?, de mérséklődött a távolsági autóbuszoké is. A helyi tömegközlekedést 1,7 százalékkal több utas vette igénybe. Autóbu­szon és helyi érdekű vasúton töb­ben, villamoson és metrón vala­mivel kevesebben utaztak, mint 1982-ben. A járműbeszerzések csökken­tek az 1982. p-viihez képest, és a legtöbb járműfajtánál az elő­irányzott mennyiséget sem érték el. 1983-ban 88 ezer új személy- gépkocsit értékesítettek. Az év végi állomány meghaladta az egy kés vízellátásban. A csatornázott területeken élők száma 2,5 szá­zalékkal emelkedett, arányuk az összlakosságon belül 44 százalék. Jelentősen, 13 százalékkal bővült a szennyvíztisztító kapacitás. és negyed milliót, ebből több mint 1,2 millió a lakosság tulaj­donában volt. A vasúti közlekedésben 398 km hosszúságban pályakorszerű­sítést végeztek, 85 kim-en önmű­ködő vonalbizitosító berendezése­ket szereltek fel. A villamosított vonalak aránya 21,8 százalékra emelkedett. Folytatódott az or­szágos közúthálózat fejlesztése. Az év első felében átadták a for­galomnak az M—3 autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szaka­szát. Megindult a forgalom a Fe­rihegyi repülőtér új kifutópályá­ján, új repülésirányító és kiszol­gáló létesítményeket adtak át. A bekapcsolt távbeszélő-főái- lorjnások száma 21 szerrel, ezen belül a lakásokon félszerelteké 16 ezerrel, 3,8 százalékkal nőtt. A főállomások 79 százaléka távhí­vásra alkalmas; A közlekedés posta és távköz­lés területén foglalkoztatottak száma csaknem 2900 fővel, 9.5 százalékkal kevesebb, minit 1982- ben volt. Közlekedés, posta és távközlés Építőipar Külgazdasági kapcsolatok Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettnek megfelelően, 2—3 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 5,5 százalékkal kevesebbet termeit, a nem építő­ipari szervezetek építési tevé­kenysége némileg, a magánépít­kezések nagyobb mértékben fo­kozódtak. A kivitelező építőipar építési exportja az előző évihez hason­lóan az éves teljesítménynek kb. 3 százalékát tette ki. Nem válto­zott lényegesen a beruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya sem. a fenntartási mun­kák az összes termelés 22 száza­lékát adták. A kivitelező építő­ipari szervezetek 1983-ban keve­sebb építmény megvalósításán dolgoztak, minit az előző évben. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 3,6 száza­lékkal, 19 800 fővel csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés 2 százalékkal elmaradt az 1982. évi szinttől. Az év folyamán 74 250 lakás épült fel. Az épített lakások 22 százaléka állami erőből, a többi magánerőből, túlnyomórészt álla­mi támogatással, kölcsönnel épült. A magánlakás-építés meny- nyisége és aránya tovább növe­kedett. Mezőgazdaság, erdő- és vízgazdálkodás A mezőgazdasági termékek ter­melése a tervezett kismértékű növekedéssel szemben 3_százalék- kal elmaradt az 1982. évitől. A növénytermelés a kedvezőtlen időjárás hatására összességében 9 százalékkal csökkent, az állat- tenyésztés 3 százalékkal nőtt. 1983-ban 13,7 miMió tonna ga­bona termett, 1,2 millió tonnával kevesebb a* 1982. éviinél. Cukorrépából 30 százalékkal tenmett kevesebb az előző évinél, amit csak részben ellensúlyozott a magasabb cukortartalom. Nap­raforgóból — az 1982. évinél ki­sebb területen, de magasabb át' lagtermés melleit — lényegében ugyanannyit termeltek, minit az előző évben. Zöldségfélékből és burgonyából a szántóföldön és a kertekben 10, illetve 15 százalék­kal kevesebb termett. 1983fban mind az abrak-, mind a szálas­takarmányok termelése vissza­esett. A gyümölcstermelés 14 száza­lékkal elmaradt az 1982. évi jó terméstől. Szőlőből 936 ezer ton­nát szüreteltek, ami 6 százalékkal maradt el az 1982. évi kiemelke­dő terméstől. A bor , minősége jobb az előző évinél.. A sertésállomány növekedése folytatódott esi az év végén 9 833 000 darab volt. Valamelyest nőtt az anyakocák száma is. A szarvasmarha-állománv csök­kent és az év végén 1 907 000 da­rabot tett ki. Kevesebb volt az év végén, a tehenek száma is. A juhok száma a számottevő ex­port miatt kisebb, mint e.gv év­vel azelőtt. A vágóállat-termelés az előző évhez képesl 8 százalékkal nőtt és elérte a 2,3 millió tonnát. Ezen belül 10—H százalékkal nőtt a vágósertés-termelés, mérsékel I tebben. 7 százaléknál a vágó­juké, míg a vágómarháé kismér­tékben csökkent, a vágóbaromfié az előző évi szinten maradt. A fontosabb állati termékek közül tejből, tojásból és gyapjúból va­lamivel többet termeltek, mint 19B2-ben. A mezőgazdasági üzemek ki­egészítő tevékenysége tovább bő­vüli. ami az állattenyésztés fej­lődésével együtt ellensúlyozta a növénytermelésben bekövetke­zett visszaesést. A mezőgazdasá­gi 'ágazatba tartozó szervezetek összes termelése így azonos volt az előző évivel. A fontosabb gépek közül a traktorok és az arató-cséplő gé­pek száma nem változott jelen­tősen, a tehergépkocsiké emelke­dett. összességében a gépi vonó­erő kapacitása tovább bővült, és az év végén meghaladta a 8 mil­lió kW-ot. 1983-ban tovább csökkent a mezőgazdaság gázolaj- és tüzelő­olaj-felhasználása. Műtrágyából valamivel többet vásároltak a mezőgazdasági üzemek. Az erdőgazdálkodás nettó fa* kitermelése 8.4 millió köbméter volt, valamivel kevesebb az' elő­ző évinél. Ebből 3,7 millió köb­méter, az ipari fa és 2,7 millió köbméter a tűzifa. Az év folya­mán több mint 8000 hektár új erdőt telepítettek és 21 ezer hek­1983-ban a kivitel mennyiségé­nek növekedése összességében és fő viszonylatonként’ is gyorsabb volt, mint a behozatalé. A külke­reskedelmi árak. ebben az évben is számunkra kedvezőtlenül ala­kultak. ami jelentős árvesztesé­get okozott. A behozatal értéke, folyó forintárakon 12 százalék­kal. a kivitelé 15 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi egyenleg az árveszteség ellenére javult: az áruforgalom kiviteli többlete meghaladta az előző évit. Külgazdasági kapcsolataink­ban meghatározó szerepe volt a szocialista ‘ országokkal folytatott tervszerű együttműködésnek. A rubelelszámolású forgalomban jelentősen bővült az anyagjelle­gű termékek, valamint a beruhá­zási célú gépek kölcsönös szállí­tása. Ezek tették ki ebben a vi­szonylatban a behozatal 58 és a kivitel 67 százalékát. Mintegy 7 százalékkal fokozódott a mező­gazdasági-élelmiszeripari ter­mékek kivitele. A behozatali többlet kisebb lett az 1982. évi­nél. ami megfelel az egyensúlyi célkitűzéseknek. A nsim rubelelszámolású beho­zatal több mint felét.kitevö anyag­jellegű termékeikből kis mér­tékben bővült az import. Beruhá­zási rendeltetésű gépekből 14 százalékkal kevesebbet hoztak be, mint 1982-ben, összhangban a belső kereslet további mérsék­lését célzó gazdaságpolitikával. A kivitel elsősorban az anyag­jellegű — főleg vegyipari, alumí- niiumkohászati — termékekből, valamint fogyasztási iparcikkek­ből nőtt: 16. illetve 7 százalék­kal. Ebben » viszonylatban — az előző két évi jelentős növekedés után — 1983-ban a gépexport csökkent. Ugyancsak mérséklő­dött a mezőgazdasági termékek kivitele, nagyrészt a kedvezőtlen értékesítési feltételek, valamint az aszály miatt. A kiviteli több­let így is lényegesen meghaladta az' 1982. évit, de a tervezettet nem érte el. A nemzetközi pénz- és hitel­kapcsolatok a népgazdasági terv­nek megfelelően alakultak. Eb­ben szerepe volt az ENSZ szako­sított pénzügyi intézményeivel kialakult együttműködésnek. Az ország, pénzügyi tartalékai az előző év végéhez képest javul­tak. Idegenforgalom 1983-ban 10 millió külföldi lá­togatott Magyarországra, 6,4 szá­zalékkal több, mint 1982-ben. A beutazók több mint 70 százaléka szocialista országokból érkezett, számuk csaknem 400 ezerrel, a nem szocialista országokból ér­kezők száma 235 ezerrel nőtt. A hazánkba érkező külföldiek kétharmada egy napnál hosszabb ideig tartózkodott az országban. Az előző évhez képest a turisták száma 4,5 százalékkal emelke­dett, átlagos tartózkodási idejük némileg csökkent. Az év folyamán a szállodák befogadóképessége 1100-zal, az egyéb kereskedelmi szálláshelye­ké — fogadók, turistaszállások, 6 Szőlőből százalékkal kevesebb termett, mint 1982-ben, de a bor minősége jobb. Az ország áruborának csaknem felét a megye pincéiben tárolják, részben itt is palackozzák nyaralóházak, kempingek, fizető- vendéglátás — 11 800-zal bővült. Magyar állampolgárok 4,8 mil­lió alkalommal utaztak külföld­re, ez 22,1 százalékkal több az előző évinél. A kiutazók 88 szá­zaléka a szocialista országokat kereste fel. Számuk 23 százalék­kal, a nem szocialista országok-) ba látogatóké 15,8 százalékkal volt magasabb, mint 1982-ben. Az idegenforgalmi bevételek és kiadások aktív egyenlege to­vább nőtt. Ezen belül rubelel­számolásokban nagyobb, nem ru­belelszámolásokban - valamivel kisebb volt az aktívum az 1982. évinél. Beruházás A szocialista szervek beruhá­zásaira 187,2 milliárd forintot fi­zettek ki, 1,5 milliárd forinttal többet, mint 1982-ben. Az árak emelkedése miatt a beruházások volumene kb. 5 százalékkal, a tervezettnél kevésbé csökkent. i Az állami döntési körbe tarto­zó beruházásokra 78,7 milliárd forintot fordítottak. Ez az ösz- szeg — az előirányzott csökkenés helyett — 2 százalékkal meg­haladta az előző évit. A vállala­ti—szövetkezeti döntésű beruhá­zások összege, amelyeknél ugyan­csak mérséklődéssel számoltak, lényegében megegyezett az 1982. évivel. A megkezdett beruházások szá­ma és költségelőirányzata csök­kent az előző évhez képest és ki­sebb, mint a befejezett beruhá­zásoké. A folyamatban lévő be-) ruházások állománya 1—2 száza­lékkal csökkent. A megvalósítás alatt álló beruházások átlagos ké­szültségi foka kismértékben nőtt. 1983-ban építési beruházásokra 2 százalékkal kevesebbet, gépek­re 1 százalékkal, ezen belül ha­zai gyártásijaikra 6 százalékká! többet fordítottak, mint az előző évben. . <­A beruházások ágazati összeté­tele csak kismértékben változott. Az ipari és építőipari, valamint a vízgazdálkodási beruházások aránya némileg emelkedett, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodá­si beruházásoké csökkent. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1984. január 1-én áz ország népessége 10 679 000 fő volt) 21 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1983. folyamán 128 000 gyermek született, 6000-rel ke­vesebb, mint 1982-ben. Ezer la­kosra 11,9 élveszületés jutott. A születési arányszám csökkenésé­nek oka a szülőképes korú — el­sősorban a 20—-29 éves — nők számának csökkenése, a házas­ságkötések alacsony száma, vala­mint a szülési hajlandóság mér­séklődése. 1983-ban 149 000-en haltak meg, 5000-rel többen, mint az előző évben. Az ezer lakosra jutó halálozás 13,9 volt. A cse­csemőhalandóság tovább mérsék­lődött: ezer élveszülöttre 19 egy éven aluli haláleset jutott. A város-í és községfejlesztés keretében a megyei tanácsok a rendelkezésükre álló fejlesztési eszközök nagyobb hányadát for­dították a községek fejlesztésére, mint a korábbi években. 1983. augusztus 20-án egy, 1984. ja­nuár 1-én további 12 olyan nagy­község nyerte el a városi rangot, amely megfelelt a várossá nyil­vánítás feltételeinek. Ezzel a vá­rosok száma 109-re. a városi né­pesség aránya 55,7 százalékra emelkedett. 1984. január 1-én az aktív ke­resők száma 4 935 000 fő volt. 35 000 fővel, 0,7 százalékkal kel vesebb, _ mint egy évvel koráb­ban. A csökkenés mintegy fele a nyugdíjkorhatárnál idősebb dol­gozók körében következett be. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nptt. Az anyagi ágakon belül az iparban, az épí­tőiparban jelentősebb, a keres­kedelemben és közlekedésben kisebb mértékű volt a létszám­csökkenés. A mezőgazdaságban, az erdő- és a vízgazdálkodásban, valamint az egyéb anyagi 'tevé­kenységben lényegében változat­lan maradt a létszám. Számottevően nőtt az ,új vál­lalkozási formák keretében fog­lalkoztatottak száma: közel 15 ezer szervezeti egységben mint­egy 170 000 fő dolgozik. E szer- vezetőknél dolgozók kb. három­negyede a vállalati szervezethez kapcsolódóan, a munkaviszony megtartása mellett, munkaidőn kívül folytatja tevékenységét. A lakosság jövedelme és fogyasztása A munkások1 és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagke­resete bérkiegészítésekkel j együtt 5240 forint volt, 4,6 százalékkal több, mint 1982-ben. A mezőgaz­dasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó át­lagkeresete 3,5 százalékkal havi 4670 forintra emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedel­mek összege 9 százalékkal nőtt, és kb. 112 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi, oktatási, kulturális — jövedelmek összege is. Nyugdíjakra 75 milliárd forin­tot fizettek ki, közel 10 százalék­kal többet, mint 1982-ben. Szere­pe volt a növekedésben annak,' hogy a jogosultak száma az év folyamán 36 ezerrel, 2 212 000-re nőtt, valamint annak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyug­díja. Hozzájárult a növekedéshez az évi 2 százalékos, illetve leg­alább 100 forintos kiegészítés, to­vábbá, hogy 1983. szeptember 1-től egyes alacsony nyugdíjjal rendel­kezők ellátmányát havi 100—200 forinttal emelték és növekedett a házastársi pótlék is. 1983-ban az egy nyugdíjasra jutó nyugdíjak és járadékok átlagos havi összege 2850 forint volt, 8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1983-ban 15,5 milliárd forintot fizettek ki. közel 4 százalékkal többet, mint 1982. ben. 1983. július 1-től gyermeken­ként havi 490 forintról 600 forint­ra emelték a kétgyermekesek csa­ládi pótlékát és ugyanettől az idő­ponttól az egygyermekes családok — gyermekük 6 éves koráig — havi 300 forint családi pótlékot kapnak. 1983. végén 224 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási se­gélyt, a születések számának csök­kenése miatt 9 ezerrel kevesebb, mint 1982. decemberében. Gyer­mekgondozási segélyre 3,4 milliárd forintot folyósítottak. A munkajövedelmeket és a tár­sadalmi jövedelmeket együttesen tartalmazó összes jövedelem nö­vekedése, valamint a fogyasztói árszínvonal — előzetesen becsült — 7,^4, ^ázalékps emelkedése al^tj- fán az egfr ‘lakósra jutó xeáitbvp- delem — a tervben előirányzott csökkenéssel szemben — lényegé-' ben az 1982. évi szint körül ala­kult. A lakosság fogyasztásának szín­vonala — ahol a terv ugyancsak némi mérséklődést irányzott elő — azonos volt az 1982. évivel. A kiskereskedelem folyó áron 7.4 százalékkal több, összehasonlító áron ugyanannyi árut adott el, mint az előző évben. Az élelmisze­rek és élvezeti cikkek bolti eladá­sa volumenben 0,9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 0,5 százalékkal nőtt. Csökkent a vendéglátó for­galom és némileg visszaesett á ru­házati cikkek értékesítése is. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek túlnyomó többségéből az el­látás kielégítő volt, egyes ipar­cikkekből nem érte el az 1982. évi szintet. A ruházati cikkellátás je­lentős részében méret-, továb­bá alapanyag-választéki hiányok okoztak gondot. A vegyes iparcik­keknél leggyakoribb a típus- vagy fajtaválaszték hiánya volt. A takarékbetét-állomány de­cember 31-én 197 milliárd forintot tett ki, 21,5 milliárd forinttal töb­bet. mint egy évvel korábban. A növekedésből a kamatjóváírás kö­zel 8 milliárd forint volt. Egészségügy, oktatás 1983-ban tovább javult az or­vosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,2-re emel­kedett. Az év folyamán 62 új ál­talános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyer­mekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1978-ra csökkent. A betöl­tetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya 3 százalék­ra mérséklődött. Az év végén a ténylegesen igénybe vehető kór­házi ágyak száma az egy évvel azelőttinél közel 600-zal több volt. A bölcsődei helyek száma mint­egy 1000-rel bővült és az év vé­gén 70 400 volt. Az óvodai helyek száma 4500- zal nőtt és a tanév elejére megha­ladta a 412 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodás korú gyerme-' kék 87 százaléka járt óvodába. Az 1983 84-es tanévben az álta­lános iskola nappali tagozatán 1,3 millióan tanulnak, 25 800-zal töb­ben, mint az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma á tanév elején csaknem 1300-zal volt több az egy évvel korábbinál. Egy osztályteremre átlagosan kevesebb tanuló jut, mint az előző tanévben. Az alsó- fqkú oktatásban dolgozó pedagó­gusok száma 27Ö0 fővel, 83 500-ra emelkedett. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka, tanul to­vább, 46 százalékuk középiskolá­ban, 47 százalékuk szakmunkás- képző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmun­kástanulók. mind a középiskolák nappali tagozatán, tanulók száma emelkedett. A középiskolákban 16 900 pedagógus tanít, 530-cal több, mint az előző tanévben. 1983-ban az előző évinél többen, 69 ezren tettek eredményes érett­ségi vizsgát, ebből 46 400-an nap­pali tagozaton. A felsőfokú oktatási intézmé­nyeknek közel 100 ezer hallgatója van. Mind a nappali tagozaton, mind az esti és levelezd tagozaton kevesebben tanulnak, min( egy évvel korábban. A 18—22 éves né­pességnek valamelyest nagyobb része, 9.8 százaléka tanul felsőok­tatási intézmények nappali tago­zatán, mint az előző tanévben. Javult a diákok szociális ellátá­sa. -Az általános iskolai tanulók 42,7 százaléka részesül napközi- otthojnos ellátásban az 1982. évi 41,6 százalékkal szemben. Diákott­honokban vagy kollégiumokban lakik a "középiskolai tanulók több mint egyötöde, az egyetemi-főis­kolai hallgatók csaknem fele. A felsőoktatási intézményekben ta­nulók 85 százaléka rendszeres ál­lami támogatásban részesül. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom