Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

1984. január 28. • PETŐFI NÉPE • 3 JÖN A BIOGÁZ — KAPCSOLATOK AZ IPARRAL - SEGÍTENEK A KUTATÓK IS Nagyüzemi kezdeményezések <9 Híradás­technikai berende­zéseket szerelnek a ladány- benei Zrínyi Szakszö­vetkezet kiegészítő üzemében. (Méhesi .Éva felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) Sok helyen melléküzemágakkal Igyekeznek jobban kiaknázni a táj természeti, földrajzi és ter­melési adottságait. Az így szer­zett jövedelmet egyebek között az alaptevékenység bővített új­ratermeléséhez használják fel. A kiskunsági szövetkéz etekben az utóbbi három esztendő álatit négy­öt százalékkal nőtt a mellék­üzemágakban foglalkoztatottak szarnia. Jellemző, hogy itt a ked­vezőtlen, termőhelyi adottságok miatt a mezőgazdasági alapte­vékenység nem elég jövedelmező: ogy-egy fizilkai dolgozó legfeljebb 200—220 ezer forintos árbevétel­hez tudja hozzásegíteni a me­zőgazdasági termelésből a szö­vetkezetét, miig a kiegészítő ága­zatokból személyenkénit 280 ezer forintos árbevételt tud teljesíte­ni. Hazánkban a termelőszövetke­zeti erdők a közösen művelt földnek megközelítőleg 12 szá­zalékát foglalják el, 'az árbevé­telihez pedig egy-két százalék­kal járulnak hozzá. Most a lehe­tőség jobb kihasználásával, fa­ipari termékek gyártásával pró­bálkoznak a szövetkezetek. Egy- házaskozáron hétvégi házat, Aba- ligeten. Hidason hordókat készí­tenek. A Kecskeméthez közeli Ladánybenén a közös gazdaság saját erdej ének faanyagából me­zőgazdasági szerárut gyártanak a Zrínyi Szakszövetkezet tagjai., A Duna menti árterületen telepí­tett, vágásérett erdő,inék kiter­melt fáiból ládaelemeket, palet- tacsiúszót, raklapot, bútorlapot, és egyéb faipari terméket gyárt a bátyai Piros Paprika Tsz fafel­dolgozó üzeme. Szép barokk kastélyt állított helyre, és fogadónak rendezett be a Pécsi Állami Gazdaság a város közelébe^ fekvő Üszökpusztán. Kecskeméten a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet nyitott vendég­látóhelyet forgalmas főútvonal mentén, amelyben saját italait is árusítja. A Hosszúhegyi Mező- gazdasági TCombinát az 54-es fő­útvonal mentén az idegenfor­galmi látványosságnak számító hajósi pincesoron ^létesítette a Cabernet fogadót és éttermét, amely igen látogatott hely. Az ipari melléktevékenység bővítésével ellensúlyozzák a vi­szonylag gyengébb tavalyi telje-' sítményekeit Szabölcs-Sza tímárban. Itt a MEZŐGÉP törzsgyára szer­számgépeket kölcsönöz a tsz- eknek. Sén.vőn olyan berendezé­séket helyeztek el. amelyek más­fél műszakban a gyárnak állíta­nak elő alkatrészeket, féimú- szakban pedig a termelőszövet­kezet egyéb munkáit végzik el. Bács-Kiskun megyében a BKR szervezte meg a gépalkatrész- gyártást a bajai termelési rend­szer által alkalmazott NDK- gyártmányú. gépekhez, hasonló kezdeményezést tett a bábolnai IKR is. Galvanizálóüzemet léte­sített a kecskeméti Kossuth Tsz; amely az év első negyedében már működik, s többek között bér­munkát végez vállalatoknak. Dunapatajon ezideig az Alföldi Cipőgyárral együttműködő Pe­tőfi Tsz cipőfelsőrész-varrodája volt a jelentősebb olyan üzem, amelyben nők is dolgozhattak. Közelmúltban a helyi Üj Élet Tsz nyitott varrodát. Itt a Habselyem Kötöttárugyár számára termelnek az ott dolgozó lányok—asszonyok. Varroda működik a hajósi Jó­zsef Attila, a homolkmégyi Arany­kalász, a császártöltési Kossuth Tsz-ben, ahol elsősorban nőiket foglalkoztatnák. A miskei Már­cius 15. Tsz drágszéli majorköz­pontjában régi gazdasági épüle­teket alakítottak át. amelyben most gumicsizmát gyártanak a dunaföldvári ipari szövetkezettel társulva. A tudományos kutatóintéze­tekben is egyre inkább olyan szel­lemi alkotásokat állítanak elő, amelyek közvetlenül hasznot hoz­nak a gazdálkodóknak. A tejter­melés jövedelmezőségének növe­lésére a Kaposvári Mezőgazdasá­gi Főiskola szakemberei külön­leges szűrőberendezést szerkesz­tettek. A szabadalmaztatott ké­szülék a fejőgépbe szerelhető, segítségével növelhető az első osztályú minőségű tej aránya. A szerkezetet a sasadi mezőgazda- sági szövetkezet gyártja és for­galmazza. Szűkebb hazánkban széles körű kutatómunka folyik a mezőgazdasági, erdészeti fahul­ladék további hasznosítására, A Kiskunhalasi Állami Gazdaság erdészeteiben a tisztító-gyérítő vágás után visszamaradó fatus- kókat megfelelően kezelve, lasika- gomiba-tenmesztéssel hasznosít­ják, megszüntetve ezzel a túsikók gépi kiemelésének anyagi ter­heit. Kalocsán, a ZKI fűszerpaprika­kutató állomásának tudományos munkatársai olyan paprikafaj­táikat óemesítettek, amelyekből minden, piacon jól értékesíthető, szín-. íz-, zamatanyagokban gaz­dagabb paprikaőrleményt lehet gyártani. f* | • Állami gazdasági erdőből kitermelt farönköket rakodnak a petőfi- s-/állási vasút­állomáson. LÁSZLÓFALVÁN LÁTTUK, HALLOTTUK A legfontosabb .J,u. jjj a helyi erő pK; :1 Estére a fel-feltámadó széllökések sötét felhőt tereltek Lászlófalva fölé. A havas-latyakos utcá­kon néhol csak az orráig lát az ember. Nagy terü­letű község, határában jókora tanyavilággal. Van itt egyáltalán valami látnivaló? Falugyűlésre szól a meghívó A januári est vigasztalan látványa azonban nem téveszt meg minket. Tudjuk, Balatonfüredi József tanácselnöktől, amit aztán fotóriporterünk világos­ban készített faluképei is mutatnak, hogy László­falva fejlődő település. Tavaly 14 telek talált ve­vőre (az idén 16 újabb házhellyel várja a tanács a jelentkezőket). Két utcában bővítették a villany- hálózatot. Az iskolai és az óvodai központi fűtés most már megfelelő. A lakosság 800 ezer forint ér­tékű célrészjegyet jegyzett. Ebből hozzáláttak a faluközponti üzletek korszerűsítéséhez. Az élelmi­szerbolt már rendben, ez év áprilisában pedig sze­retnék átadni, felújítva, az iparcikküzletet és a vendéglátóhelyet. Megelégedéssel fogadták a község lakói, hogy a termelőszövetkezet nők részére egy melléküzemet létesített. Annak a száz köbméteres, múlt évben épült víztoronynak a hasznát pedig, amely egymillió-kétszázezer forintba került, ettől a január 25-i estétől kezdve tapasztalják a fogyasz­tók. Véletlenül, vagy nem véletlenül (?), de tény; a hidroglőbusz, nagyobb nyomással a falugyűlés napjától szolgáltat vizet Lászlófalva lakóinak! Otthonosan, jól élni Becsületére válik mindenkinek, hogy a tavalyi nehéz esztendő ellenére is előrehaladtak. A tsz föld­jére hullott 275 milliméter eső ugyan kevés volt, de ez az építőkedvet — szerencsére — nem 1 ohasz- tóttá. A községért végzett — egy-egy lakos által két és fél ezer forint értékű — társadalmi munka és a célrészjegyekért adott 800 ezer forint jól jött ahhoz a hatmillióhoz, amelyből a tanács 1983-ban gazdálkodhatott. így, összefogással tudtak annyi pénzt kiszorítani, hogy felújíthatták a művelődési házat. Ott most már fodrászműhely is működik. Tiszta, a kultúra befogadásához illő helyiségekkel, s a nagyteremben- kellemes meleggel várnak min­den érdeklődőt. — Ha rajtam múlna, sportoláshoz, a szabad idő eltöltéséhez bordásfalat szereltetnék a nagyterem két oldalára! Hadd járjanak ide minél többen! Ak­kor is, amikor nincs gyűlés ... — halljuk Miskó István országgyűlési képviselőtől, Tiszakécske vá­rosi jogú nagyközség tanácselnökétől, aki szintén eljött a falugyűlésre. Nem véletlenül. A városi jog­állás Tiszakécskét és Lászlófalvát a fejlődésben kö­zelebb hozza egymáshoz. Érdekeik több dologban azonosak. Telefon, betétszámla Ilyen érdek például a távbeszélő-hálózat fejlesz­tése. A falugyűlésen örömmel figyeltek fel a lakosok arra: 1984-,ben egy 60 állomásos telefonközponttal községünket Is bekapcsolják a távhívásba. Az idén még 200 ezer forintot iköltve a fejlesztési alapból erre a célra, megszűnik az az áldatlan állapot, hogy délután 4-től másnap reggel 8 óráig, amíg a posta ismét nem kapcsol, el vannak vágva a külvilágtól. Még két jó hír jutott a falugyűlés tudomására ezen az estén. Két tanyai határrészbe, ötven család otthonához elvezetik a villanyt 1984-ben. Ehhez 1,2 millió forint állami támogatást kapnak. Ezen­kívül a községben takarékszövetkezeti kirendeltsé­• Január 25-től a vizet nagyobb nyomással kap­ják a település lakói. W A bővített könyvtárban, kulturált körülmények közt olvasnak a lászlófalviak. get nyitnak, ahol különböző pénzügyi szolgáltatá­sokat vezetnek be. A lakosok .betétszámláról ren­dezhetik tartozásaikat. Miért jó ez? Csak egy pél­dát erfe. Amikor dolgoznak a családok, és a gye­rekek sincsenek odahaza, nem jelent gondot, hogy ki fizesse az áramdíjat és a hasonló háztartási ki­adásokat. . A jobbítás szándékával Jó érzés volt látni és hallani, hol tart ma ez a kétezer-kétszáz lakosú település, amelyért — pél­dául fejlődő szolgáltatásaival — Tiszakécske is egy­re többet tesz. Abban a színestévé-javító műhely­ben, amelyet milliós beruházással építenek meg, lászlófalvi készülékeket is javítanak majd. Ám a legfontosabb a helyi erő, amely mellett a falugyűlés így foglalt állást: „Tekintsük a községet sajátunk­nak, és jobbítsuk!” Kohl Antal RÁDIÓJEGYZET Peterdi-sztorik Egy színes műsorukká! kecseg­tető ötletet igyekszik meglova­golni — s a tapasztalatok szerint nem is sikertelenül! — az Én Rá­dióm. című sorozat: Egy-egy köz­ismert, közkedvelt „mikrofon- sztár” elmondja emlékeit, élmé­nyelit, véleményét a rádióban a rádióról. (S közben persze sok más egyébről is!) Bizonyára kevés ember él ha­tárainkon belül, aki ne ismerné Peterdi Pál nevét. Évtizedek óta rendszeresen publikál szatirikus, csipkelődő írásokat különböző újságokban, a tévé- ■ és rádió- kabarék szerzői között is gyakor­ta feltűnik, és sportriporterként sem tartozik a népszerűtlenek közé. Nos, a csütörtöki egyórás adásban ő mesélt, vallott, iro­nizált. így kezdte: — Miért 'kaptam szót a mű­sorban? Mert alig 157 hónap múlva lesz ötvein éve, hogy az első riportom elhangzott a rádió­ban, vagyis éppen ideje elkezde­nem ünnepelni ezt a közeli év­fordulót, azaz magamat... Azután egymást érték a szto­rik: sportról, zenéről, rádió- és tévéfelvételekről, az Állami Biz­tosító Klárikájáról, a vizen járó színészről, az aerqbicról, a ra­vaszdi Harasztiról... Mesélt eav c’Zsesszkoncert ikövér zongoristá­járól, á fogát vicsorgató bőgős­ről, a levegőt harapdáló, fájdal­mas arcú dobosról, s a vastag szemöldökű klarinétosról — szüntelenül a , társadalmi, gazda­sági élet visszásságaira asszo­ciálva. mosolyt fakasztón. Az Én rádióm sorozatnak, azon kívül, hogy sokszínű, érde­kes összeállítással kecsegtet, van egy másik, hangszóró mellé csá­bító „arca” is: a megszólaló hí­res emberek személye iránti kí­váncsiság. Mert azzal, hogy vé­leményt mondanak munkahelyük­ről, történeteket pályafutásuk­ról, s egyórás műsorukban meg­szólaltatják kedvenc énekeseiket, színészeiket, valójában önmagu­kat mutatják be közelebbről. Pe­terdi sztorijait többek között Amstrong trombitaszólója, Bes­senyei Ferenc szavalata, Cserhá­ti Zsuzsa és Máthé Péter éneke, Szepesi György egy régi úszó­döntőről adott közvetítése ölelte körül. Vagyis a Ludas Matyi fő- munkatársának ők a kedvencei. Gondolatokat közölni és gon­dolkodásra késztetni sokféle for­mában lehet — példák erre a különböző tudományok, művésze­ti ágaik. — Ám csak keveseknek adatott meg az a képesség, hogy letisztult, egyéni humor . formá­jában, kacagta,tás közben inspi­ráljanak meditálásira. Peterdi Pál ilyen. S ez is művészet, mégpe­dig a» leghaitásósabbak, legszív- melengetőbbek egyike. Így fejezte be csütörtöki mű­sorát: — Számomra mindig az volt; s az ma is j a legnagyobb dicsé­ret, ha megállítanak az ismerő­sök és furcsa tekintettel meg­kérdezik: „Mondd, hogy az is­tenbe jut eszedbe ennyi hülye­ség?” — koloh — Misi elment Mióta ígérgetted: lesz egy kis szusszanás- nyi időm, elugrom Kecskemétbe, jót dumá­lunk, akik még megvannak a baráti körből. Mindig közbejött valami. Meg kellett írni, rendezni, fotografálni a Súlyfürdőt, Róbert Lászlóval el kellett menni Délkelet-Ázsiába, Líbiába, utána kellett néznie életünk ügyes- bajos dolgáinak. Kellett? Bizony kellett, no­ha senki sem Ibüintette volna meg Halász Mihály munkakönyvé szerint tévé-operatőrt, valóságos író, rendezőt, vágót, szervezőt, de ő művész volt. Meg Kamerás Újságíró. Megszenvedett az alkotás lehetőségeiért. Vonzották a kétségbeejtően nehéz helyzetek, kereste az ember- és tehetségpróbáló szituá­ciókat. Akkor 'ikerült Kecskemétre, amikor úgy látszott: végleg befellegzett filmes elképze­léseinek. Nem hagyta magát elüldözni a szak­mától. ,Nem lehetett rendező, operatőr; mozi- gépészséget vállalt. Majd a többre hivatott kecskeméti filmstúdió egyik mindeneseként készített riportokat. Mindent vállalt, mindent csinált, mindent tanult. Késeibb a fővárosban harmadszor is újrakezdte. A Televíziónál találta meg tehetsége kibon­takoztatásának legideálisabb kereteit; A szaharai háborúról forgatott filmjéért Monte Carl óban Arany Nimfa díjat kapott, idehaza Balázs Béla-díjjal ismerték el különleges adottságait, megújító tévés,munkáját. Egészen fiatalon írta az Aranyhomokban publikált Jövevényeket: „Elpattintottam a világot a kezemben,/ most elvérzek,/ össize- szabdalta ujj aim hegyét”. Újra és újra nekivágott a világ rejtelmei­nek, szervezete húzta a rövídehbet. Halász Mihály mindössze 43 éves volt. H. N. Nem lesz lényeges változás az érettségi vizsgaszabályzatban Az érettségi vizsgaszabályzatban nem terveznek lényeges változást ebben a tan­évben — mondták az illetékesek a Mű­velődési Minisztériumban. Az elmúlt tanévre vonatkozó, a közel­múltban összegezett ’tapasztalatok szerint a középiskolákban négy évvel ezelőtt be­vezetett oktatási-nevelési dokumentum jól szolgálta a felkészülést az új rendszerű érettségire. 1983-ban is valamennyi közép­iskola az új vizsgaszabályzat alapján ké­szítette elő az érettségi, érettségi-képesítő és az összevont érettségi—felvételi vizsgá­kat. Ezek nyugodt légkörben zajlottak le. A szakközépiskolákban is zavarmentes volt az összevont érettségi felvételi szer­vezése, lebonyolítása. Lényegesen keveseb­ben jelentkeztek viszont 1983-ban össze­vont vizsgára, mint a korábbi években, mert a főiskolára, illetőleg az egyetemek főiskolai karára készülőd esetében leg­alább 15 fő számára lehetett a szakközép- iskolában ilyen vizsgát szervezni. A vizsgaszabályzatok magasabb követel­ményeket állítottak mind a tanárok, mind a tanulók elé. A vizsga tantárgyrendsze­rében bekövetkezett változások nem okoztak problémát a jelölteknek. Minden tanuló időben megismerhette a kötelező, a szaktól függően kötelező és a szabadon választható vizsgatantárgyat. A gimná­ziumban az öt-tárgyas érettségi vizsgá­nak, illetőleg a több szóbeli feleletnek, va­lamint a gyakorlati feladatok megoldásá­nak is köszönhető, hogy a tanulók teljesít­ményét sokoldalúan lehetett értékelni. A korábbi vizsgaszabályzat előírásaival szemben a szóbeli vizsgákon a gimnáziu­mi tanulóknak a magyar nyelvből külön tétel alapián kellett számot adniuk. Mate­matikából mindenki számára kötelezővé vált az írásbeli vizsga. Egy idegen nyelv­ből is vizsgáznia kellett csaknem vala­mennyi diáknak, mind írásbeli, mind szó­beli formában. Az ötödik tantárgyként vá­lasztható tantárgyak köre: egy másik ide­gen nyelv, a 'kémia, a földrajz, a technika, a biológia, valamint a régi tanterv szerint oktatott fizika, és a 16 központi, illetve helyi gyakorlati fakultatív tantárgy. A szakközépiskolákban most minden tanuló számára kötelező vizsgatárgy volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a szak jellegétől függően pe­dig a matematika, a fizika, illetve a bio­lógia. A szak, a szakma alapvető ismere­teit általában két elméleti tantárgy rep­rezentálta, de a szakok többségében a szak­mai gyakorlat is érettségi tantárgy lett. A tanulók régi kívánsága teljesült azzal, hogy a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatok megoldásához zsebszámológépet használhattak. Mindkét iskolatípusban a tanulók sze­mélyiségéről jó információt nyújtott a kötelezően előírt osztályfőnöki jelentés, ezek többsége tartalmas, alapos előkészítő munkát tükrözött. A tapasztalatok sze­rint a diákok többsége rendelkezett azok­kal a képességekkel, amelyek alkalmassá teszik őket az önművelésre, és jó úton ha­ladnak marxista világnézetük formálásá­ban. Az új nevelési-oktatási terv és a fa­kultatív csoportokban végzett munka ered­ménye, hogy javult a tanulók beszéd- és számolási készsége, s a korábbiaknál biz­tosabban használták az adott szaktárgyak terminológiáját. A tanulók logikai készsége, probléma- megoldó gondolkodása fejlődött. Ismere­teik és azok kezelése egyrészt megbízha­tóbb, másrészt rugalmasabb lett. Művelt­ségük szélesebb körűvé vált. Előrelépés tapasztalható — a jobbaknál — az önálló ismeretszerzés területén. Kevesen voltak viszont az olyan tanulók, akik a szakla­pokból, a szakirodalomból, a színházig a múzeumlátogatás során nyert ismereteiket, egyéb művészi élményeiket feleleteikben kamatoztatni tudták volna.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom