Petőfi Népe, 1984. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-28 / 23. szám

8 9 PETŐFI NÉPE • 1984. januir 88. események sorokban POZSONY A Magyar Tudományos Akadé­mia Néprajzi Társasága tisztellet* beli tagjává választotta Ág Tibor néprajzkutatót, a dunasaerdahe- ilyi CSEM ADOK-.szervezet Ko- dály-ikórusának vezetőjét. Az er­ről szóló oklevelet a pozsonyi magyar főkonzulá'tuson tegnap ünnepélyes keretek között adta át Balassa Iván, a Magyar Nép­rajzi Társaság elnöke. WASHINGTON Abe Sintaro japán külügymi­niszter csütörtökön Washington­ba érkezett. A japán diplomá­cia vezetője kereskedelmi és ka­tonapolitikai kérdésekről tárgyal az amerikai kormányzat tagjai­val. Megérkezése után először William Brookkal Reagan elnök első számú külkereskedelmi ta­nácsadójával folytatott , megbe­széléseket. Abe Slntarót fogadja Reagan elnök, valamint ' George Bush álielnök. Fő tárgyalópart­nere Shultz külügyminiszter lesz. PHENJAN Űj kormányfőt választottak péntekén Phenjanban, a Koreai Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Ta­nácsának (kormány) \ elnöke, Kang Szong Szán, a Koreai Munkapárt KB Politikai Bizott­ságának tagja lett. PERU Erős földrengés rázta meg csü­törtökön Limát. A Richter-skála szerint 5,6 erősségű, két percig tartott földmozgás pánikat kel­tett Peru ötmillió lakosú fővá­rosában. Az anyagi károk jeleni Ipsék, 'személyi sérülésekről ed­dig nem érkezett jelentés. A rengés epicentruma Ü mától 100 km-re nyugatra, a Csendes­óceánban volt. Peruban tíz esz­tendő óta ez volt a legnagyobb erejű fölmozgás. COTONOU Benin külügy- és együttműkö­dési minisztere csütörtökön a kormány nevében felszólította a világ országait, hogy nyújtsanak segítséget a Benint sújtó aszály okozta problémák leküzdéséhez. Az afrikai országnak sürgősen élelmiszersegélyekre és ivóvízre lenne szüksége. A hosszú száraz­ság miatt jelentős veszteségek érték az állatállományt és aka­dozik a villamosenergia-el'látás is. Különösen Benin északi ré­szén súlyos a helyzet. A Biztonsági Tanács felszólította Izraelt: tartózkodjon a feszültség további növelésétől ÚJ JOGSZABÁLYOK A szennyvíz- és csatornabírságról NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön nyilatkozatban szó­lította fel Izraelt, hogy tartdzkod- jék minden olyan lépéstől a meg­szállt területeken — azaz a Jor­dán folyó nyugati partján és a Gaza-övezetben —, amely a tér" ségben tapasztalható feszültség további növekedéséhez vezet. A BT tizenöt tagállamának fcéip- viselői Egyiptom, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet és a pa­lesztin jogok védelmével foglal­kozó ENSZ-küLömbizottság pana­szát vitatták meg. A panasz elő­terjesztői tűrhetetlennek minő­sítették, hogy az izraeli parla­ment, a Knesszet olyan lépéseket tesz, amelyek révén isi akarja ter­jeszteni az izraeli törvényhozás hatáskörét a megszállt arab terü­letekre. A tanács tagjai állásfog­lalásukban hangsúlyozták: a világszervezet a megszállt arab területek bekebelezésére irá­nyuló lépésnek tekinti azt a tényt, hogy Izrael ..rendkívüli ál­lapotot” léptét életbe a megszállt • arab területeken, és kiterjeszti azokra az izraeli joggyakorlatot. Mindez — mutat rá a BT közle- rménye — a nemzetközi jog meg­sértése, ellentétben áll a háború­ban megszállt.területek lakossá­gának védelmére vonatkozó 1949- es genfi konvenció előírásaival. A- BT mind a 15 tagállama, — tehát az Egyesült Államok által is — elfogadott nyilatkozatot Je- huda Rlum, Izrael ENSZ-nagy- követe visszautasította. Francia-NDK külügyminiszteri tárgyalások BERLIN Hivatalos látogatásának máso­dik napján, .tegnap délelőtt Olaude Cheysson francia külügy­miniszter befejezte tárgyalásait vendéglátójával, Oskar Fischer külügyminiszterrel, majd az NDK vezetőivel, Willi Stoph mi­niszterelnökké! és Erich Ho- necker államfővel találkozott. A vitás nemzetközi kérdések­ben megmutatkozó véleménykü­lönbségek nem állhatják útját a megegyezés keresésének — álla­pította meg Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Claude Cheysson francia külügyminisz­terrel tartott megbeszélésén. Az NDK államfője tegnap dél­előtt fogadta az államtanács szék- házában a francia politikust. A találkozón leszögezték, hogy a két ország töretlenül folytatni kívánja kölcsönösen előnyös együttműködését, bővíteni kíván­ja gazdasági kapcsolatait, a tu­dományos-műszaki együttműkö­dést és támogatja a kulturális cserét. A szocialista országok — je­lentette ki Honecker — a legra­dikálisabb leszerelés megvalló-í- tására is hajlandók mind nuk­leáris, mind hagyományos szin­ten. A vitás nemzetközi kérdések NAPI KOMMENTAR A tízek és az agrárvita Nehéz idők járnak a Közös Piacra. Bretagne-ban napok óta tart a francia sajtó által paraszt­lázadásnak nevezett nyugtalan­ság. A gazdák — tiltakozásul az EGK mezőgazdasági politikája, a franciák számára különösen hát­rányos agrárintézkedések ellen — sok helyen földszedték a síne­ket, megrongálták a vasúti pá­lyát, ami miatt megbénult a köz­lekedés. Sikertelenül végződtek a nyu­gatnémet—francia miniszteri ta­lálkozók: egy héten belül két­szer is úgy keltek föl az asztaltól a ,lcufiigyr,^['pénzügyminiszterek, hogy,, tudtak megállapodást kidolgozni. Margaret Thatcher brit kormányfő római tárgyalá­sait is beárnyékolta a Közös Piac agrárvitája, pontosabban az a né- ’ zetkülönbség, amely már az EGK athéni csúcstalálkozóján meg­mutatkozott Róma és London között. Nagy-Britannia számára sokkal olcsóbb és kézenfekvőbb lenne az agrártermékeket a nem­zetközösség országaiból impor­tálni. London számára a közös piaci termékek egyrészt sokba ke­rülnek, másrészt — közvetett módon — a nemzetközösséggel folytatott és mindenképpen prio­ritást élvező kereskedelmi for­galomban zökkenőket okoz az EGK tagállamaiból áradó áru- mennyiség. Már Athénben érzékelni lehe­tett, hogy a tizek álláspontja enyhén szólva megosztott Portu­gália és Spanyolország felvéte­lét illetően. Lisszabonban /most újból föllángolt a vita: egyesek türelmüket vesztve már olyan, követeléssel álltak elő, hogy a Közös Piac fehéren-feketén fog­laljon állást leendő csatlakozásuk ügyében, s ne odázzák1 el a már amúgy is régóta húzódó ügyet. Igenám, csakhogy mindkét fel­vételre váró állam elsősorban az lájd a feszültségiet? hú elnyétttagságát. S aligha véletlen, hogy Rómában, valamint Párizsban aggodalom­mal tekintenek az újabb kon­kurensekre, akik az olasz és a francia parasztság termékeinél is olcsóbb áruval szeretnének meg­jelenni a piacon, ráadásul bizo­nyos cikkekből dömpingmennyU séggel. A jövő héten Mitterrand elnök és Kohl kancellár Ludwigshafén­ben folytatja az eszmecsere-soro­zatot. Némely nyugati kommen­tátor szerint az agrárvitában to­vábbi heves vihar várható, olyan orkán, amely már a Közös Piac alapjait is kikezdheti. Gy. D. NAGY-BRITANNIA ES MAGYARORSZAG Rendezett kapcsolatok Margaret Thatchernek, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egye­sült Királyság miniszterelnöké­nek a napokban sorra kerülő hivatalos látogatása lesz az első magyar—brit kormányfői talál­kozó. Magyarország és Nagy-Britan­nia államközi kapcsolatai ren­dezettek, I megoldatlan politikai problémák a két ország viszonyá­ban nincsenek. A kapcsolatok je­lentős eseménye volt 1983-ban Marjai József miniszterelnök-he­lyettes londoni hivatalos látoga­tása. Emellett az egészségügyi, a közlekedési és postaügyi minisz­ter, több államtitkár, miniszter- helyettes, számps intézmény ve­zetője folytatott megbeszéléseket a szigetországban, illetve hazánk­ban. 1971 óta rendszeresek a két ország külügyminisztériuma - kö­zötti konzultációk államtitkári és miniszterhelyettesi őszintén; Magyarország és Nagy-Britannia diplomáciájának vezetője több ízben cserélt véleményt egymás­sal. Kölcsönös látogatásokra ke­rült sor a SZOT és a Brit Szak- szervezeti Főtanács (TUC) főtit­kárai között is. Az utóbbi hónapokban a nem- • zetközi helyzet általános romlása és nem utolsósorban néhány, az országot közvetlenül érintő ese­mény hatására bizonyos hang­súly-eltolódások tapasztalhatók a brit kormány állásfoglalásai­ban. A szovjetellenesség fenn­tartásával egyidejűleg ma már egyre gyakrabban hangsúlyozzák a kelet—nyugati párbeszéd, valá- mint— az Ideológiai harc továb­bi folytatása mellett — a 'Szov­jetunióval való tárgyalások szük­ségességét. Gazdasági kapcsolataink ki­elégítően fejlődtek az 1980-at megelőző évtizedben. A fejlődés az utóbbi években — elsősorban a világméretű gazdasági recesz- szió miatt — lelassult. A fejlett nyugati országokkal bonyolított forgalmunkban Nagy-Britannia a 4—5. helyről a 7—8. helyre esett vissza. 1983-han — a piaci helyzet bizonyos mértékű javu­lásával — a két ország közötti kereskedelem értéke — a jelen­leg rendelkezésre álló adatok szerint — bizonyos növekedést ért el. Egyébként Magyarország részesedése Nagy-Britannia ex­portjában 0,1 százalékot, import­jában pedig 0,08 százalékot tett ki 1982-toén. A magyar passzívum még mindig jelentqs. Mindkét or­szág érdeke, hogy a növekedés tendenciája 1984-ben is folytatód­jék, és az eddiginél kiegyensú­lyozottabb kereskedelem kiala­kulását eredményezze. Nagy-Bri- tanniába elsősorban textiláru­kat, bőrcipőt, ólomkristályt, sík­üveget, izzólámpát és hűtőgépet szállítunk, s jelentős a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari cikkek, a hengereltáruk, a vegyipari és műanyagipari termékek, a gyógy­szerek kivitele is. Magyar.ország- ra főként textil-nyersanyagok, ÍJépek és szállítóeszközök, vala­mint fogyasztási iparcikkek ér­keznek. A két‘ ország vállalatai közötti kapcsolatokra jellemző, hogy je­lenleg mintegy hatvan kooperá­ciós megállapodás van érvény­ben. Kormányközi egyezmények alapján valósulnak meg a mű­szaki-tudományos együttműkö­dés különböző formái: elsősor­ban tudományos szimpóziumok, szemináriumok rendezésére, szak­emberek cseréjére ‘ kerül sor. Együttműködési ■ megállapodást kötött a két ország egészségügyi, közlekedésügyi minisztériuma, továbbá az Országos Vízügyi Hi­vatal és brit partnere. Az eredmények ellenére még számos kiaknázatlan lehetőség van a két ország műszaki-tudo­mányos, gazdasági és kereskedel- mi kapcsolataiban, amelyek — összehasonlítva hazánk és más nyugati államok kapcsolataival — bizonyos elmaradást mutatnak, Fejlődik a Magyarország és Nagy-Britannia közötti turizmus: évente több mint 30 ezer brit és. tízezernél több | magyar turista látogat egymás országába. Az utóbbi években élénkülés tapasztalható a kulturális, terü­leten. Számos rendezvényre ke­rült1 sor; Nagy.-Britannia-szerte előadásokon, hangversenyeken emlékeztek meg például a Bar­tók- és a Kodály-centenáriumról. A kölcsönös kiállításokon a kü­lönféle művészeti ágak reprezen­tánsai mutatkoznak be. A kor­társ filmművészetről képet adó filmheteket rendeztek már a szi­getországban és hazánkban is. Idén a magyar napok keretében — más kulturális rendezvények mellett;— ismét magyar filmhét, lesz Nagy-Brifanniában. Kultu­rális kapcsolataink1 azonban elég nagy aránytalanságot tükröznek: hazánkban jobban ismerik a brit művészetet; különösen az iroda­lom, a film kiváló ■ alkotásait, I mint a magyar műveket Nagy- Bri tarra i áiban. Bővültek a sajtókapcsolatok: egyre több újságíró, rádiós és tv,-« szerkesztő látogat a másik országba. Együttműködési' meg­állapodás született a lilagyár Rá­dió és á Magyar Televízió, vala­mint a BBC között, amelynek eredményeként számos műsor- cserére kerül sor. , megoldásához józanságra, reali­tásérzékre és szilárd akaratra van szükség. A nyílt és tárgyszerű megbe­szélésen Olaude Cheysson kifej­tette kormányának az időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a közepes hatótávolságú rakétáik­ról vallott álláspontját. Kijelen­tette. hogy Franciaország híve a Kelet és a Nyugat politikai pár­beszédének, s kész alkotó mó-. dón közreműködni a stockholmi értekezlet munkájában. Oskar Fischer külügyminiszter és vendége tegnap délelőtt be­fejezett tárgyalásán elsősorban kétoldalú kérdésekkel foglalko­zót ti Lengyelellenes szankciók MOSZKVA A The Washington Post szerint „Reagan elnök Lengyelország fe­lé teljt legutóbbi gesztusai —, egyes szankciók feloldása — a kellő időben történtek. Az el nők ezzel ‘megmutatta a 'stockholmi konferencia, résztvevőinek, hogy nem megrögzött e".sn«ége a .Ke­letinek”. Ez, a minap napvilágot lá­tott.: értékelés enyhén szólva túl magabiztos, ha figyelembe vesz" szűk: az elmúlt években a Fehér Ház gazdája rendre azon volt. hogy megieckéztésse a lengyel kormányt, miképp oldja meg országának belső gondjait. Ha szükségesnek vélte. Reagan zsa­roláshoz, olcsó demagógiához, vagy a lengyelországi események eltorzításához folyamodott — írja az APN hírmagyarázója. A két lengyelellenes szankció, feloldására akkor került sor, amikór az Egyesült Állaimokban, élő lengyelek kérték, hlogy az amerikai kormány könnyítse meg' számukra Lengyelországban élő rokonaik meglátogatását. A nagyszámú „ameriikás” . lengyel szavazata nem lebecsülendő az elnökválasztás évében ... Az Egyesült Államok szankciói nagy károkat okoztak Lengyel - ország gazdasági és nemzetközi érdekeinek. A közvetlen és köz­vetett kár tetemes, összesen 12,5 milliárd dollár. A lengyel char­ter-járatok, igaz. újra leszállhat­nak az Egyesült. Államok repülő­terein, de a LOT lég i társasá é gé­peit továbbra sem fogadják. A LOT-nak így okozott kár eddig mintegy 20 millió dollár. A másik, szankció eltörlésére, azaz annak engedélyezésére, hogy a lengyel hajók amerikai területi vizeken halásszanak, azután .került isor,' hogy a lengyel halászatot 260 mil­lió dollárnyi .kár érte. Reagan elnök választási színe­id zetű. kozmetikázó jellegű, „en­gedékenysége” tulajdonképpen azután jött. hogy a lengyelelle- nes tilalmi intézkedések politi­kai értelemben kudarcot vallot­tak. Lengyelország ugyanis H9 saját és szövetségesei erőfeszíté­sei révén — egyre inkább úrrá lesz a válságon — írja az APN hírmagyarázója. Revízió alatt Mao Ce-tung válogatott müvei PEKING 'Egy ijiege már ngm árusítják a .kínai könyvesboltokban és " a könyvtárakból, is bevonták Mao Ce-tung válogatott műveinek' 5. kötetét. Várható a kötet átdolgo- ■ zott kiadása, közölték megbízha­tó források. Az említett kötetet 1977-ben,, a KKP akkori elnöké­nek. Hua Kuo-fepg-nek az . irá - nyitásával adták ki, A felül'yizs,- gálátot Hu Csiiao-mu, az isimért teoretikus, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A feliüi’.vizsgál at az ötödik kötet anyagának mintegy 30 százalékát érinti. Ertesülpsiek szerint a revízióra gzért van szük­ség. mert a kötetben helyet kap­tak olyan írások, amelyek a balos hibák -elméleti j táptalajaiként ér­tékeiének. A kötet lelőszaiva ma már elvetett tételeket hangsú- ■ lyoz. Nem utolsósorban pedig a kötet -tartalmaz nem kívánatos1 .név szerinti bírálatokát is. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, a Minisztertanács ren­délete és ehhez ‘kapcsolódóan, az Országos Vízügyi Hivatal elnöké­nek államtitkári rendelkezése korszerűsítette a szennyvíz- és csatornabírság megállapításának, kiszabásának és felhasználásának szabályait. Az új előírások a fo­lyók, a tavak és a föld alatti víz­készletek tisztaságának fokozot­tabb védelmét szolgálják, A szeninyivízbírságolási jogsza­bály szigorúbban védd a vízszeny- nyeződésre érzékeny térségeket. A korábbi rendelkezés a vízminő- ségvédelem fontossági sorrend­jében hat területi kategóriát ál­lapított meg. Ez a felosztás most sem változott, de jelentősége lé­nyegesen növekedett, mert az, első négy kategóriába tartozó te­rületeken az eddiginél jóval na­gyobb lesz a bírság összege, ha a szennyezés túllépi a megtűrt ha­tárt. A legjobban védett balatoni vízgyűjtő területen például az alapbírságot eddig meghárom­szorozták. az új rendelkezés sze­rint Pedig ötszörösére emelik. A második területi kategóriához tartozó ivóvízbázisok körzetei­ben és az üdülőterületeken ez a szorzószám 2,5-ről 3,5-re. a har­madik.védettségi kategóriájú ipa­ri területeken. 1.5-ről 3~ra,. és a.z öntözővíz-bázisok negyedik vé­dettségi kategóriás térségeiben 1.3-iról 2-re emelkedett. A bírság­végösszeg azonban még módosul­hat a szennyvízbevezetés mód­jától. a hígulástól függően ’ és egyéb vízgazdálkodási körülmé­nyek mérlegelésével. » . A csatornabírságot korszerű­sítő új rendelkezés a csatornamű- ■ ben dolgozók egészségét, a köz­mű vezetékhálózatát és berende­zéseit védi á káros szennyeződé­sektől.. Ha az üzérnek, vállalatok, vagy más gazdálkodó szerveze­NAPIRENDEN tek használják a közcsatornát, akkor ebbe tilos beengedni a ká­ros Szennyező anyagokat. E tila­lom megszegőire csatornabírsá­got vetnek ki, amelyet a szenny- vizbírsághoz hasonlóan állapí­tanak meg. Az új jogszabály a csatornabírságnál is bevezette a viaminőségvédelem hat területi 'kategóriáját, s ennek megfelelően a károsító anyagokból még eltűr­hető szennyezés határértékét je­lentősen csökkentette, szigorítot­ta. A fontos vízminőség védelmi területeken tehát a szennyvíz és a csatornabírság is fokozottabban ösztönzi az üzemeket, a vállalato­kat és egyéb gazdálkodó szerve­zeteket megfelelő itisatítóiművek építésére, a megengedettnél na­gyobb szennyeződés megszün­tetésére. A bírságolásból eredő összegek is kizárólag vízminő- ségvédelmi célokat í szolgálhat­nak, ebből a külön kezelt bevé­teli forrásból támogatják az üze­mek szennyvíztisztító-építési be­ruházásait is. A víz tisztaságának védelmét erősíti a .Miniszterta­nács rendeletének az a pontja is, amely szükség esetén lehetővé teszi a vizeket károsító - tevé­kenység hatóságii' korlátozását, megtiltását, sőt az üzem működé­sének felfüggesztését is. A Mi­nisztertanács rendelete szabá­lyozza a lakosság önkéntes hoz­zájárulásából — saját erejéből — megépített víz- és csatornaveze­tékekre később csatlakozni kívá­nók hozzájárulását is. Az újabb bekötést kérőket arra kötelezik, hogy ugyanannyi közműfejleszté- ‘si hozzájárulást fizessenek, minit amennyit — a már korábban ki­adott jogszabályok szerint — az állami pénzeszközök bevonásá­val létesített vezetékek esetében írnak elő. (MTI) A körzeti orvosi ellátás A felnőtt és a gyermek „kör­zeti orvosi ellátásról', mint ki-, emelt, egészségügyi programról tárgyalt -tegnapi ülésén az or­szággyűlés szociális és egészség­ügyi bizottsága, valamint szá­mion meghívott vendég, közöttük megyei íőorvosoik, körzeti orvo­sok, egészségügyi intézmények' vezetői. Az Egészségügyi Minisztérium­nak a tanácskozásra készített előterjesztése szeriint hazánkban a jelenlegi tervidőszakban — és később is — az alapellátás to­vábbfejlesztése kap elsőbbséget. i Ezt segíti az a körzeti orvc.:<i hálózat, amelynek szervezeti ke; rétéi — a népesség számának és az emberek lakóhely szerinti megoszlásának megfelelően — már korábban kialakullak. A VI. ötéves terv célkitűzései " szerint most nem szükséges csökkenteni, de a jelenlegi körzethatárokat felül kell vizsgálni. E folyamat eredményeként 1982-ben 4312-re növekedett az orvosi körzetek száma és egy orvosra 2481 lakos jut. A körzeti rendelők 1 betegfor­galma 1982-ben 39 millió volt. A rendeléseken naponta átlago­san 36 beteget kezeltek, az ott­honokban egy-egy nap 4 rászo­rulót keresett fel az orvos. A városokban már az elmúlt tervidőszakban kiépült a kör,zeti gyermekorvosi hálózat, jelenleg az ellátás körébe bevonják a vá­roskörnyéki községeket is. Ma’ mintegy 142 nagyközségben, köz­ségben dolgoznak 1 körzeti gyer­mekorvosok, akik hazánk 14 éven aluli lakóinak több mint 50 százalékát ellátják. Mára minden óvodának és általános iskolának van kijelölt orvosa és védőnője. Az írásos előterjesztéshez dr. Najzer Alajos, az Egészségügyi Minisztérium főcsoportfőnöke fűzött szóbeli kiegészítést, majd széles körű, tartalmas vita bon­takozott kii. Többen megemlítet­ték: csökkenteni kellene az egy orvosra jutó lakosok számát, hogy az egészségügyiek alapo­sabban felkészülhessenek mun­kájukra. Sokan szorgalmazták a körzeti orvosok gépkocsiellátásá- fiak jobbítását, mondván: száf- mukra a jármű munkaeszköz. Élelmiszeripari beruházások (Folytatás az 1. oldalról.) masabb külkereskedelmi szállí­tásokra. egy-egy cikknél jobban ■kivárhatják a kedvezőbb értéke-- sítesi lehetőséget. Á beruházások hozzájárulnak . a választék bővítéséhez. Nagy erői- feszítéseket tesznek az üzemek , az olcsóbb kategóriába tartozó készítmények kifejlesztésére, ,a gyártás feltételeinek megterem­tésére. A Kecskeméti Barqmfi- feldolgozó Vállalat baromfivirsli, -párizsi, és szárnyaskrém előállí­tására alkalmas berendezések vá­sárlását tervezi. Más baromfiipa-, ri vállalatoknál különböző ízesí­tésű fasír.tot és hamburger-fajtá­kat kísérleteznek ki. A húsipar újfajta kenőmájasokkal, felvá­gottakkal -jelenik meg. Több he­lyen növelik az úgynevezett top- bélbe töltött készítlmények gyár­tási arányát., E termékek., hosz- sza.bb ideiig .‘tarthatók el a, hagyo­mányosoknál, és így a kereske­delem hét eleji szerényebb kíná- ■ jatát lehet.. ezekkel jávítani, A hűtőiparban tésztás mirelitfélék kidolgozásán munkálkodnak. Várhatóan bővül a diabetikus ételek, italok,■választéka, A Du­nakeszi Konzervgyárban külön üzemet alakítanak ki, a Nyíregy­házi Konzervgyár pedig aszepti­kus — csírátVanított — gyümölcs­levek , gyártására rendezkedik be. A készítipények hosszú ideig eltarthat ók, és gazdag nyersanyag-, tartalmuk miat.t igen egészsége­sek; várhatóan keresettek lesz­nek. Ugyancsak az ellátás javításá­ra, a választék bővítésére a Győ­ri Keksz- és Os tya gyár lisztesáru - üzemében' rekonstrukción dol­goznak. A linzerek, kekszek, az édes. és sós- sütemények iránt nőtt a kereslet,. á,m a gyártók az elöregedett gépekkel.nem bírják fokozni a termelést',1 Ezért- vált szükségessé a rekonstrukció,., az új gépek beszerzése. .Sokszor |H különösen nyáron — kevés a sör, a gyártás fokozására a nagykani­zsai és a soproni gyárak növelik a kapacitást; Folytatódik a Kő­bányai Sörgyár rekonstrukciója LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT RÖPLABDA: NB I-es férfi mérkőzés az 1—4. helyért: Kecskeméti SC—Ű. Dó- . zsa 3:2. KOSÁRLABDA: NJj( I-.es női mérkőzés: Kecskeméti SC—PVSK 69—60 (32—34), Kecskemét, vezette: Simó, Farkas. Ld.: Farkas A. 17, Farkas I. 16, Hegedűs 16, illetve Sztojkovics 24. NB I.-es férfi mérkőzés: Bajai SK—Bp. Honvéd 93—84 (44—50). Baja, 1000 néző. Vezette: Szécsi, Hajnis. Remek játékkal nyert a BSK. LABDARÚGÁS; (Hétfői Dunántúli Napló Kuipa: BSK—‘PVSK 1—1.-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom