Petőfi Népe, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

Várható időjárás ma eatlf: ftjiukt nyugat felöl újabb felhősödét kezdő­dött, amelyet északon és nyugaton eleinte havas eső, eső, nap közben több helyen eaő kísér. Az erős, többfelé viharos északi szél átmenetileg nyugatira fordul és mér­séklődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —t. plusz S, leg- magasabb nappali hőmérséklet sierdán 4, I fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 304. szám Áfa: 1,40 Ft 1983. december 88. szerda IDŐJÁRÁS Segítség a háziasszonyoknak • A kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetben kiváló szárított zöldségféléket állítanak elő, egyebek között paradicsompaprikából, hagymából, petrezselyemből, kaporból, sárgarépából, gyökérből. Ezek­kel könnyebben és gyorsabban készíthetők a levesek, búsok, főzelé­kek, köretek. Hagyomány, hogy karácsony előtt a legtöbb munkahelyen rendeznek nyugdíjas találko­zót. Köszöntik a volt dolgozó­kat. Ismertetik velük az évi munkát. Ajándékozásra és egy kis vendéglátásra is sor kerül ilyenkor. Majd jóízű beszélge­téssel folytatódnak az össze jö­vetelek, amelyekről — réliJc a szervezők — nem árt, ha a sajtó is hírt ad. Valóban, évente írunk nyug­díjastalálkozókról. Természe­tesen, nem mindről. Ennek la­punk terjedelme határt szab. Másrészt úgy vagyunk ezekkel a találkozókkal, mint egyéb nő-, vagy gyermeknapi meg­emlékezésekkel: nem csak egy nap a világ. A fehér asztal melletti beszélgetésen túl, év közben kínál az élet annyi le­hetőséget az idős emberek munkájának és életének meg­ismerésére, hogy azokból bő­ven meríthetünk! A kérdést feltehetjük úgy is, hogy „Mit csinál a nyug­díjas akkor, amikor nem ta­lálkozik?” Józsi bácsi — kőműves is­merősöm — az átlagosnál na­gyobb szakértelmet kívánó munkát végez hasznos időtöl­tésül. Épületek homlokzatait javítja, és helyreállítja a már félig lemállott faldíszítéseket, amelyek felújítva egy-egy ház­nak sajátos külsőt adnak. A tízgyermekes Eszter néni nagy­mama, sőt már dédmama —, de hetven évével még ma is fáradhatatlan. Nyugdíj mel­lett, évente pár hónapos ki­egészítő foglalkozást vállal ré- I gi munkahelyén. Amikor pe­dig ráér, családjának térítőkét hímez, sertéseket gondoz, vagy a közelebb lakó unokáit láto­gatja meg. Igen sok értékes, jó tulaj­donság hordozója az idősebb korosztály. Egy áruház meg­nyitásakor feltűnt, hogy az egyik osztály pultjánál szinte fct sem látszik az eladó a ve­vők karéjából, annyira körül­fogják. Magam is kíváncsi vol­tam a csoportosulásra. Oda­mentem. S akkor láttam, hogy kesztyűket, nyakkendőket és kalapokat árusít ott egy idős úr. Végtelen türelemmel és nyugalommal szolgálta ki a vevőket. Mindenkihez volt egy pár kedves szava. Ügy tett, mint egy igazi, jó kereskedő. Megtisztelőnek érezte, hogy 6 most, az év végi vásárlások idején eladhat. Ugyanakkor egy másik helyen azt tapasz­taltam, hogy egy nála jóval fiatalabb kiszolgáló (?) jósze­rével csak őrizte a pultot. Kel­letlenül fogadta az őt megke­reső vásárlókat. Történetet hallottam egy nyugdíjas varrónőről, aki sok mindent elviselne zokszó nél­kül, csak azt nem, hogy ha benne ismerős megrendelői csalódnának. Valakinek nem­régiben esküvői ruhát varrt. Éjt nappallá téve dolgozott. Gombostűvel tűzdelte a kényes kelmét még az éjszaka óráiban is, csakhogy az ígért határidő­re elkészüljön a munkával. Hosszan folytathatnánk a sori sok száz, az élet különbö­ző területein a maga módján helytálló idős, nyugdíjas korú emberrel. A szolgáltató kis­iparban dolgozók egy részével, az orvosokkal, a pedagógusok­kal, a családok életében és összetartásában részt vevő nagyszülőkkel, a nyugdíjas ut­caseprőkkel és parkőrökkel, vagy másokkal, akiknek sokat köszönhettünk és köszönhe­tünk ma is. Jelenlétük, mun­kájuk elválaszthatatlanul kap­csolja őket az aktív keresők népes táborához. Vajon, a nyugdíjasialálko- zókon túl, úgymond: a szürke hétköznapokon is elegendő időt és figyelmet fordítunk-e az életük javát megért emberek­re? A „Három korosztály, együtt" elvnek a fiatalok, a kö­zépkorúak és az idősebbek napi kapcsolatában, a jobb összhang érdekében nincse- nek-e adósságaink? Kielégítő­nek tekinthetjük-e csupán a hatvan éven felüliek alkalmi összejöveteleit karácsony előtt? Nem hiszem. Jelen- és múltbéli dolgainkról — a nyugdíjastalálkozók nyújtot­ta alkalmon kívül — még bő­ven volna mondanivalónk egy­másnak! Kohl Antal A magyar népgazdaság 1984. évi terve A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1983. évi fejlődését, és megtárgyalta az 1984. évi népgazdasági tervet. Jóváhagyta a terv céljait, fő előirányzatait és a megvalósí­tásukat szolgáló intézkedéseket. A népgazdaság 1983. évi fejlődése A Minisztertanács megállapítot­ta, hogy a népgazdaság 1983. évi fejlődése összességében megfelel az éves terv gazdaságpolitikai irányvonalának. A külgazdasági egyensúlyi helyzet javul, a külke­reskedelmi forgalomban a kiviteli többlet nő, nemzetközi fizetési kö­telezettségeinknek folyamatosan eleget teszünk. A termelés a ta­valyinál nagyobb, a belföldi fel- használás mérséklődik. A gazdasági munkát nehezítette a kedvezőtlen külpiaci helyzet, a külkereskedelmi cserearányok vártnál nagyobb romlása, vala­mint a mezőgazdaságot ért aszály. Nem elég gyors azonban a rom­ló külgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás, a gazdálkodás ha. tásfokának javulása sem. Mind­ezek miatt az eredmények több területen a számítottnál kisebbek. A nemzeti jövedelem növekedé­se lényegében eléri a tervezett ütemet. A fajlagos energia- és anyag-, illetve importfelhaszná­lás a legtöbb ágazatban jelentő­sen mérséklődik. A munka ter­melékenysége kis mértékben emelkedik. A termelésben nő a ki­vitel részaránya. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása a tervezettnél ke­vésbé mérséklődik. A lakosság fogyasztása kisebb mértékben, a felhalmozás — ezen belül a beru­házások mennyisége — jelentősen meghaladja a tervben számítottat. Emiatt — és a rosszabb külkeres­kedelmi cserearányok következté­ben — a kiviteli többlet a terve­zettnél kisebb. Az ipari termelés a tervezett­hez közelálló ütemben nő. Legdi­namikusabban a villamosenergia­ipar, a vegyipar és a gépipar fej­lődik, a bányászat termelése — a szükségletekkel összhangban — kissé csökken. A ráfordítások csökkentésére irányuló programok eredménnyel járnak. Az energiagazdálkodási program — és részben az időjárás — hatására az energiafelhaszná­lás alacsonyabb a számítottnál és az 1982. évinél. Az energiaellátás az egész év során kiegyensúlyo. zott volt. A gazdaságos anyagfel­használás és a technológiák kor­szerűsítését szolgáló programban előírt feladatok végrehajtása je­lentős anyagmegtakarítást, első­sorban importmegtakarítást ered­ményezett. A melléktermék- és hulladékhasznosítási program végrehajtása is megfelelően ha­lad. Az ipari termékek mind kon­vertibilis valutákban, mind transzferábilis rubelben elszámolt kivitele jelentősen nő. A vállala­tok nagy része fokozta erőfeszíté­seit a kivitel növelésére, a gyárt­mányfejlesztésre, a termékek kor­szerűsítésére, minőségük és ver­senyképességük javítására. E tö­rekvés azonban még nem eléggé általános, elmarad a külpiaci fel­tételek által támasztott követel­ményektől. Az építőipar jobban alkalmaz­kodik a kereslethez, termelése a számítottnál kevésbé csökken. A beruházási építés mérséklődik, a felújítási-fenntartási és a lakos­ság részére végzett építés nő. Ked­vezően változik az építőipar szer­vezeti rendszere: kisebb, rugal. masabb szervezetek jöttek létre,' és már több nagyvállalatnál is működnek önálló vállalkozási egységek. A mezőgazdaságban a növény- termesztés mennyisége az aszály miatt kisebb az 1982. évinél, az állattenyésztésé meghaladja azt. Gabonafélékből — főleg kukori­cából — a tervezettnél keveseb­bet takarítanak be. 'Kisebb a ta­valyinál a cukorrépa, a burgonya, a zöldségfélék termésmennyisége. A tavalyinál kevesebb, de minő­ségileg jobb bortermés várható. Az év végi szarvasmarha-állo­mány a tavalyinál várhatóan ki­sebb, a sertésállomány nagyobb lesz. A vágósertés-termelés meg­haladja mind az előző évit. mind a tervben számítottat, a baromfi­termelés az előző évit éri el. A mezőgazdasági nagyüzemek ki­egészítő tevékenysége ez évben is dinamikusan nő. A mezőgazdasági termelés anyagi-műszakj megalapozása egészében kielégítő. A takarmány­ellátás összességében megfelelő, a műtrágya-, növényvédőszer- és alkatrész-ellátás javult. A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek transzferábilis ru­belben elszámolt kivitele valame­lyest nő, a konvertibilis valuták­ban elszámolt kivitel várhatóan nem haladja meg a tavalyit. Az áruszállítás teljesítménye az igényekkel összhangban emelke­dik. Lassú az előrehaladás a kor­szerű módszerek alkalmazásában, a szállítás ésszerűsítésében, nem növekednek a hétvégi rakodások, ezért időnként szállítási feszültsé­gek keletkeztek. A távolsági sze­mélyszállítás jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak száma az iparban, az építőiparban, a közle. kedésben és hírközlésben csök­ken. a kereskedelemben és a nem termelő ágazatokban várhatóan nem változik, a mezőgazdaságban emelkedik. Budapesten és az ipa­rosodott körzetekben gondot okoz a munkahelyek betöltése. Ennek ellenére kevés jele van a munka­erő-gazdálkodás átgondolt javítá­sára irányuló törekvésnek, mun­kaerő-felszabadítás csökkenő ter­melési színvonal esetén sem ta­pasztalható. a munkaszervezés színvonala sok helyütt alacsony. A lakosság pénzbevételeinek növekedése a tervezettnél gyor­sabb. Mind a munkások és alkal­mazottak átlagkeresete, mind a mezőgazdaságból származó bevé­telek meghaladják a számítottat. Megtörténtek a tervezett, a tár­sadalmi juttatásokat növelő in­tézkedések. A fogyasztói árszín­vonal emelkedése megfelel a ter- zettnek. Az egy főre jutó reáljö­vedelem és a lakosság fogyasztá­sa az előirányzott csökkenés he­lyett eléri az 1982. évit. Élelmi­szerekből az ellátás folyamatosan jó, iparcikkekből időnként vá­lasztékban és mennyiségben egy­aránt hiány mutatkozik A lakosság életkörülményeit ja­vító fejlesztések általában a ter­vezettnek megfelelően vagy azt meghaladóan valósulnak meg. összesen 76 ezer, ezen belül 17 ezer állami lakás épül. A lakás­hoz jutás lehetőségeit javítja a tanácsok érdemibb és gyakorlatia­sabb lakásgazdálkodása. Nő a sze­mélyi tulajdonú lakásépítés, ja­vulnak ennek feltételei. Az épít­kezéseket hátráltatja egyes építő­anyagok gyakori hiánya. Az idén befejeződő kórházfej­lesztések Komárom, Pest, Zala, Veszprém megye és a főváros el­látását javítják. A bölcsődei ellá­tottság — a demográfiai tényezők hatására is — gyorsan javul, a zsúfoltság csökken. Az óvodai he­lyek száma — a csökkenő gyer­mekszám miatt — a tavalyinál kevésbé emelkedik. Az általános iskolai tantermek száma — kö­vetve az iskolás korúak számá­nak emelkedését — a tervezettet meghaladóan nő. Bővül a telepü­lések, illetve a lakások víz-, gáz-, csatorna- és egyéb közműellátott­sága. A szocialista széktor beruházá­saira a tervezettnél többet fordí­tanak, mennyiségük a számított­nál kevésbé csökken. A terven felüli teljesítés az állami és a vállalati döntésű beruházások kö­A gazdasági munka fő célja 1984-ben is>.a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítása, a nem­zetközi fizetőképesség megőrzé­se, elért vívmányaink védelme és gyarapítása. A fő célok eléré­sét az eddigieknél tartósabb gaz- daságipoliitiíkai intézkedések tá­masztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szer­kezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csök­kentésére alapozza. Előirányoz­za. hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajla­gos energia- és anyag-, különö­sen az importanyag-felhaszná­lás csökkenjen, a munka terme­lékenysége a termelésnél gyorsab­ban emelkedjék. Ennek útja egy- drága behozatalt megtakarító ter­melés dinamikus fejlesztése, más­felől az energia- és anyagmegtia- feJől az exportcélú, valamint a karítást. a hulladékok és másod­lagos nyersanyagok nagyobb ará­nyú hasznosítását szolgáló prog­ramok és akciók következe­tes végrehajtása. E célok és kö­vetelmények megvalósítására át­fogó céltudatos és konkrét irá­nyítási — szabályozási és gaz­daságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi fel- használás mérséklése is. 1983:100 Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 rében közel azonos nagyságrendű; A nagyobb teljesítéshez hozzá­járult, hogy néhány nagyberuhá­zás ez évi költségeit alábecsülték, másoknál a korábbi elmaradáso­kat az idén pótolták, egyes be­rendezésekből előszállítás tör­tént. Üzembe lépett a Paksi Atom­erőmű I. számú egysége, befeje­ződik a Székesfehérvári Könnyű, fémmű, a Dunai Vasmű és a Le­nin Kohászati Művek fejlesztése, a szovjet—magyar földgázvezeték III, szakaszának építése. A vál­lalatok körében főleg a tartalék- alapok és a korábban felhalmozó­dott betétek felhasználása tett lehetővé a tervezettnél több be­ruházást. A készletfelhalmozás a tervben számítottnál , valamivel kisebb lesz. a készletállomány kismér­tékben nő. Kedvezőtlen. hogy romlik a készletek összetétele. Nemzetközi gazdasági kapcso­lataink ez évben js .bővülnek. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege összességében javul. A transzferábilis rubelben elszá­molt forgalomban a kivitel meny- nyisége erőteljesen, a behozatalé lassabban nő, a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszá­molt forgalomban a kivitel meny- nyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkeres­kedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruhá­zásaira folyó áron 180—183 mil­liárd forint fordítható. A termelőágazatok fejlődése Az ipari termelésnek 1984-ben az eddigiínéi is nagyobb mérték­ben 'kell hozzá járulnia a külgaz­dasági egyensúlyi helyzet javítá­sához. A iterv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszá­molt (kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a beho­zatalt 'gazdaságosan helyettesítő termékek termelése .is. Csökken és összetételében változik az ipa­ri termékek iránti belföldi keres­let. amit az ez évinél jobb szín­vonalon- kell kielégíteni. Mind­ehhez meg kell gyorsítani a ter­melés szerkezetének átalakítá­sát. a termékek korszerűségét és minőségét javító műszaki fej­lesztést, növelni a versenyképes termékek termelését. Az eddigi­nél eredményesebben kell e cé­lokra felhasználni meglévő kapa­citásokat és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakaríitást szolgáló prog­ramok és akciók végrehajtása. Az energiagazdálkodási program eredményeként további igen je­lentős energiahordozó-megtaka­(Folytatás a 3. oldalon.) Az 1984. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAGIPAR Előkészületek a 40 órás munkarendre Az építő- és építőanyagipari vállalatok, szövetkezetek a jövő évi terv előkészítésével együtt megvizsgálták a 40 órás munka­rend bevezetésének lehetőségeit is. Jó néhány helyen a szakszer­vezeti bizalmi testület egyetérté­sével döntöttek imár az áttérés időpontjáról, és az ezekhez szük­séges feltételek megteremtésének programjáróil, amelyet engedé­lyezésre elküldték a felügyeletü­ket ellátó 'minisztériumoknak, országos főhatóságoknak és a tanácsoknak. Az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium 28 építőanyag­ipari vállalata közül eddig 14 nyújtotta be programját, s az engedélyt is megkapta arra, hogy január 1-től a 40 órás munka­rend szerint dolgozzon. Az építőipar, amelynek mun­káját jelentősen befolyásolja az időjárás, eddig is idénymunka­rendben dolgozott a főszezonban a heti 42 -óráinál többet, a téli hó­napokban pedig kevesebbet. A heti 40 órás munkarendben is alapvetően ezeket az arányokat érvényesítik. Ám nemcsak a ked­vező vagy kedvezőtlen évszako­kat, hanem az építési feladatok programjait is figyelembe veszik. Fontos cél Ugyanis, -hogy a határ­idők és egyéb kötelezettségek pontos teljesítése érdekében a legnagyobb építési munkákat ak­kor is a főidény szerinti »unka. rendben végezzék el, ha* azok dandárja éppen télen, vagy más kedvezőtlen évszakban esedékes. Eddig az ÉVM kivitelező vállala­tainak egyharmada kért és ka­pott hozzájárulást a 40 órás munkarend január 1-i bevezeté­sére. Ugyancsak a jövő év első napjától tér át a csökkentett mun­kaidőre több műszaki tervező és beruházó vállalat, valamiint ku­tatóintézet is. Az ÉVM felügyelete alá tarto­zó összes vállalatinál a teljes kö­rű áttérésből adódó munkaidő- csöikikenés 15 ezer építőipari és 3 ezer építőanyagipari dolgozó munkájának felel meg. Ezért a minisztérium is nagy figyelmet fordított annak ellenőrzésére, hogy az új munkarend feltételei­nek megteremtésére készített programok műszaki-fejlesztési és termelékenység-növelési intéz­kedései pótolják-e a kieső mun­kaidőt. Az eddig beérkezett prog. raimok — bár néhány csak megfe­lelő kiegészítés után — megfelel­nék a követelménynek és jól egyeztették a munkarendet a tö­megközlekedési eszközök menet, rendjével is. Békétien karácsony Libanonban 9 A képen: a fővárosban, Bejrutban síita harcosok készülnek a kor­mánycsapatokkal való összecsapásra. BEJRÚT Békétlen karácsonya volt a li­banoni fővárosnak. A -harckocsi­kat, tüzérséget bevető kormány- hadsereg három napon át heves harcokat vívott a síita fegyvere­seikkel Bejrut déli kerületeiben. A kormánycsapatok megostiro- molták és ellenőrzésük alá von­ták a Szabra és Satila palesztin menekült-táborokat és környé­küket. Rendkívül magas a polgári áldozatok száma; a sajtójelenté­sek hatvan halottról és tölbb mint kétszáz sebesültről számol­nak be. A menekülttáborok la­kói — főiként asszonyok és gyere­kek — tömegesen menekültek biztonságosabb körzetekbe. Az augusztus vége óta legsú­lyosabb összecsapásokat az vál­totta ki, hogy a négyhatalmi nyu­gati haderő francia egységei — megfelelő egyeztetés, előkészí­tés nélkül — kiürítették és a li­banoni hadseregnek éügedték át a menekülttáborok közelében el­foglalt állásaikat. Az Aimai nevű síita szervezet és a legfelsőbb síita tanács elítél­te a déli külváros 'barbár ágyú­zását, s a kormányra és a hadse­regre -hárította a felelősséget a történtekért. A szunnita főmufti felszólította az államvezetést, hogy ne kísérelje meg a déli kül­város katonai elfoglalását. Kedd délelőtt Bejrutban fe­szült nyugalom uralkodott, a Suf-hegység tengerparti öveze­tében ejlen-ben heves tüzérségi összecsapás robbant ki a fala-n- gis-ta és a szocialista milíciák kö­zött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom