Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

4 9 PETŐFI NÉPE O 1983. augusztus 31. SZŐTTESSEL FOGOTT FIATALOK Szeremlén szeretik a szépet ^SAJTÓPOSTAL MIÉRT HIÁNYZOTT A TEJ ÉS A KENYÉR? „Nagyba,racskán és Szeremlén szövik .nekünk a hagyományos népi szőtteseket, amelyeket aztán leg­többször a Fővárosi Dohánybolt Vállalat boltjai for­galmaznak” — mondta nemrégiben egy beszélgetés alkalmával a bajai Háziipari Szövetkezet elnökjnője, Molnár Istvánná. A bedolgozók létszáma változó, at­tól függ, kinek, hogyan alakul élete, sorsa. Most fia­talok is jelentkeztek, és ez már a tudatos nevelő- munka eredménye. Szárba szökkent a három évvel ezelőtt elvetett mag. Akkor indult meg első ízben a szerémiéi általános iskolában) a szövőszakkör, amelyet a Háziipari Szövetkezet pénzzel és anyag­gal azóta is íámijigait „Majd a tanácselnök útba igazit” — kaptam útra- valóul az elinöikasszoirnytól. Scheidl Károly valóban szívesen fogad, elsorolja, mit keld tudni községük­ről, ha meg akar ismerkedni életükkel az ember. — Közel vagyunk Bajához, órámként jön-megy a busz. Sokan járnak be dolgozni valamelyik üzembe, de helyben,, a Dunagyöngye Termelőszövetkezetben Is egyre többen találnak munkát. Igyekszünk „fog­ni” a fiatalokat, ezért Petz Gábor vb-titkár és Gru­ber György tsz-ellnök segítségével megpróbáltuk megteremteni a munka utáni szórakozás lehetősé­gét. Két tánc csoportunk van, — az egyik nemrégi­ben Nyugat-Németorszáigban vendégszerepeit —, két labdarúgócsapait, horgászegyesület négyszáz tag­gal, fotószakkör, asszonyklub. Népes az óvoda, az iskola; elértük, hogy a fiatalok keresik a házhelyet, vagy az öreg ház helyén építenek újat. Az „öreg utcán” keresztül ballagunk az „Elefánt- köz” felé. (Hivatalosan persze más a nevük, de az 1650 falubeli leginkább így ismeri őket.) Közben meséli el kísérőm, édesanyja hogyan gerebenezte, tá­jolta a kendert, hogyan fonták, szőtték meg télen az asszonyok melyik vászonnak mi volt a neve. Juci néni, azaz Ézsi Lajosné aztán még nagyobb szakér­telemmel avat be a szőtteskészítés rejtelmeibe. — Nekem nagyon könnyű volt megtanulni, mert Porkoláb Éva néni, a falu első népművészeti mes­tere a szomszédunkban lakott. A nagyanyám i.s nagy szövő volt, hát ellestem tőlük, ök még csinálták a makkosat, meg a szekfűset, de akkor persze még nem pénzért, masuknak, meg a családnak. Most a szakkörötökké!1, akiknek éri, vagyok a vezetőjük, megcsináljuk az igazi régi mintákat, pamutból a csíkosán szőtteket, kesehímeseket. • A régi kis házban három szövőszék is áll. Egy a szakkör gyerekeié egy Juci nénié, a harmadikat most vették a hetedikes kisunokának, aki már ön­állóan sző rajta. — Tizenkilenc évig dolgoztam a háziipamak, de a szívem miatt leszázalékoltak — folytat))a Juci né­ni —, de hát élteikül nem tudóik éltni! Nagyon ügye­sek ezek a gyerekek, és leLkesek. Már egy órával a foglalkozás előtt itt vannak, és hatkor úgy kell ha­di Ez lehetne a falumúzeum. (Méhesi Éva felv.) » Matacz Erzsi az elsők között tanulta a szövést. Bár már szakközépiskolás, ha teheti, be-beül a szö­vőszékbe. zazavárni őket. Most nyár van, mégis jönnek, beül­nek a szövőszékbe! — Mutatja a mintakendőt, amim mostaniában, dolgoznak a Sízakkörös lányok. Szeremlén szeretik a szépet! Fazekast telepítettek le, a tsz épített számára nagyteljesítményű kemen­cét. Van tányé.rrfestőjiüik — és lehetne egy gyönyörű népművészeti házuk is, ahol helyet kaphatna a nép­rajzi gyűjtemény, á könyvtár, a szövőszakkör, Sőt akadna hely a szeremlei származású Nagy László festőmű vésznek egy megfelelő műterem kialakítá­sára „'Ebből lenne a falumúzeum” — mutat a vfb- titkár egy tornác os házra. — „Megvennénk, ha ke­rülne egymillió forint valahonnan.” A szőttesgyűjtemény pedig egyre csak gazdago­dik, hiszen a falunak ma is van népi iparművésze, aki gyönyörű, zsűrizett szádákat, terítéket készít. Kolusics Jánosné szintén a bajai szövetkezet nyug­díjasa, de még segít bedolgozó lányának. — Ma vittünk be Bajára egy csomó térítőt — fo­gad —. mind hagyományos, bár viszonylag egysze­rűbb mintáikkal készült. Tudja, a szövetkezet nem emelhett a termékek árát, az anyag meg egyre töb­be kerül!, hát olyat kérnek, amit annyiért is meg lehet szőni! Pedig vannak gyönyörű, igaz, munka- igényes mintáim. Magam is találók ki újakat — mutat körbe a lakáson, ahol falvédő, függöny, te­rítő, minden csupa szeremlíed szőttes. A pávás, a koszorús, a szamvasos minta megter­vezése mellett szívesen felelevenítené a nagyon régi, tiszta' fehér, vagy fehér-fekete szövést, ha kérnék, és lierune hozzá kender. Ézgi Lajosné sikertelenül próbált szerezni egy kis kendermagot, hogy megmu­tathassa egy darab földön' a gyerekeknek, hogyan is kell vele bánni. A szőnyeg és a szőttes a Háziipari Szövetkezetnek évente ötmillió forintos árbevételt jelent. A sze- remleiekmek pedik munkaalkalmat, szórakozást, kö­tődést a szülőföldhöz. Fejszés Edit ILLÚZIÓK HEL YETT REALITÁSOK Korszerűbb termékszerkezet, növekvő versenyképesség Decemberben lesz öt éve an­nak, hogy a párt Központi Bizott­sága határozatot hozott az ipar helyzetéről és feladatairól. Az iparpolitikai határozatnak neve­zett állásfoglalás a termékszerke­zet szüntelen megújulását, ver­senyképességünk erőteljes növelé­sét szorgalmazta. Iparunk fejlődésének éves üte­me 1978-ban lényegesen: gyorsabb volt a világban tapasztalható ál­lagnál. A 7ö-es évek közepére azonlban a növekedés korábbi, ex- tenzív tartalékai megfogyatkoz­tak. Szinte ezzel egyidobén — pontosabban még 1973-ban — ment végbe a ma már oly gyak­ran emlegetett első nagy, olajár­robbanás a világgazdaságban. En­nek iaz lett a következménye, hogy külkereskedelmi csereará­nyaink mintegy 20 százalékkal romlottak. Nem átmeneti változások Minthogy az első esztendőkben csak átmeneti jellegűeknek .tar­tottuk ezeket a változásokat, s úgy véltük, hogy néhány év alatt ki tudjuk védeni azok kedvezőtlen hatásait tetemes összegű külföldi hiteleket; vett fel az ország, s eléggé eladósodtunk. Akkori fel­fogásunkat tükrözi az 1976-'ban elfogadott ötödik ötéves terv is, amely — ma már látjuk — 1976— 80. között kissé irreális célokat tűzött elénk. A terv szerint el kellett volna érnünk, hogy 1980-ra népgazdaságunk egyensúlyi hely­zete lényegesen megjavuljon, mi­közben változatlanul fenntartjuk iparunk korábbi gyors növekedé­si ütemét, s fokozatosan növeljük az életszínvonalat is. Ma már tudjuk, hogy ez így nem megy. S abban, hogy ezt fel­ismertük, kiemelkedő érdeme van az 1978-as iparpolitikai határo­zatnak. lEmől szólva mondotta Méhes Lajos ipari miniszter: Az 1978 decemberi határozat azért kor­szakos jelentőségű, mert az illú­ziók helyett a világgazdasági kor­szakváltás realitásaira fogalma­zott meg válaszokat. Ekkorira vi­lágossá vált, hogy a változások nem átmenetiek, s számolnunk kell piaci lehetőségei ink erőteljes szűkülésével is. Abból a felisme­résből pedig, hogy gazdasági-ipa­ri fejlődésünket most már min­denekelőtt termékeink kereslete, áruink felvevőpiaca alakítja, egyenesein következik, hogy a gazdaságot új pályára keli állí­tani, Ez a .gyakorlatiban azt je­lenti, hogy a korábbinál lassúbb növekedés közepette gyors ütem­ben' módosítani, korszerűsíteni kell iparunk termelési és termék- szerkezetét. Mit tettek a vállalatok ? Ez a korszerűsítés megkezdő­dött, s mind jobbam kibontakozott országszerte. Veszprém megye vegyipari vállalatainál például több tucat új termék gyártását vezették be. a kutatóintézetek pe­dig — az ipar igényelnék megfe­lelően — módosították tudomá­nyos programjaikat. Az MMG Automatika Művekben ugyancsak saját kutató-fejlesztő intézet ad­ja a termékváltás szellemi hátte­rét. Bő másfél éve az ipari minisz­ter felszólította a vállalatok veze­tőit nemzetközi összehasonlítások készítésére. Az elemzés jelentősé­gét sajnos, sokan nem ismerték fel, ezt bizonyítják a formális, igazolójelentés-szerű, olykor vélt akadályokra hivatkozó beszámo­lók. Akik viszont 'megértették a kezdeményezés fontossáigát, ma már tudják, hogy versenyképessé­gük javításának érdekében mit kell tenniük. Hosszú időt vesz igénybe „Megkezdődték a szerkezeti változások, ez a legfontosabb — jelentette 'ki Méhes Lajos. — S hogy megkezdődtek, azt a tények igazolják, hiszen a cserearániy- romlás lassult, bizonyos területe­ken némi javulás is észlelhető. Ennek mértékével azonban nem lehetünk elégedettek, azért sem, mert ez a mérték egyelőre kevés a későbbi, gyorsabb növekedés, a hármam:fcusahb fejlődés megala­pozásához. Az elmúlt évek azon­ban nemcsak gondjainkat sokas! - tották, de nem kevés tapasztalat­tal is szolgáltak. E tapasztalatok tükrében illúziónak bizonyul az a feltevés, mintha létezne olyan, megoldás, amely fájdatommentes, semmilyen zavart nem okoz tár­sadalmi - ga zdasági életünkben, egyszersmind rövid távon nagy eredményekre vezet. Ma már tudjuk: az elmúlt három évtized­ben kialakult ipari struktúra át­rendezéséhez, korszerűsítéséhez hosszú időre van szükség.” Amint tudjuk, a párt Központi Bizottsága 1983 júliusában ismét megvizsgálta az ipar helyzetét és feladatait, s nemcsak megerősítet­te az 1978 decemberében született állásfoglalás helyességét, hanem részletesebben kimunkálta, to­vábbfejlesztette új iparpolitikai stratégiánkat, amely hosszú távon is 'megbízhatóan körvonalazza legfőbb teendőinket. V. M. Augusztus 21-én, vasárnap dél­előtt elkeseredett emberekkel ta­lálkoztam Kecskemét központjá­ban. Valamennyien, azt sérelmez­ték, hogy 9 óra utáni hiába keres­tek tejet, kenyeret a pdaai szak­boltban. valamint a Wesselényi utcai és a Hírős bisztróban. A másokat is érintő ellátási za­var okairól1 és a hasonló kelle­metlenség elkerüléséről az illeté­kessel, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjével, Csőszi Tibor­ral beszélgettünk: — Mi a magyarázat a történ­tekre? — Hadd kezdjem azzal, hogy hatodik éve van. érvényben. & mi­niszteri rendelet, miszerint ün­nepnapokon a vendéglőit» egysé­gek kötelesek gondoskodni a tej­es1 kenyérellátásról. A százezer lakosú megyeszékhelyen! összesen 10 üzletünk van kijelölve az ilyen áruk forgalmazására. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, hiszen szinte mindiiig zökkenőmentesen ÜZENJÜK Orgoványi Istvánnak, Kecske­métre: A közkedvelt lángolt kol­bászt nem vonták ki a forgalom­ból. Tény azonban — válaszolta kérdésünkre a városi tanács ke­reskedelmi csoportjának egyik munkatársa —, hogy az utóbbi hónapokban kevesebb készült be­lőle, tekintettel a kánikulában való fokozott romlandóságára. Egészen más jellemzi a sokkal szá­razabb árut, az újdonságnak is számító úgynevezett parasztkol­bászt, mely mind több boltban megtalálható, s a fűszerezettsége, illetve a házi íze következtében egyre keresettebb a vásárlók kö­rében. Az ára azonos a gyulai kol­bászéval, s a gyártási eljárásuk is megegyezik. Kis M. Józsefnek, Kiskunhalas­ra: Ügyében — felkérésünkre — vizsgálatot folytattak a megyei kommunális és szolgáltató válla­lat tüzeléstechnikai ágazatának vezetői. Megállapításuk szerint augusztus 4-én akarta elvégezni Pevlov Ferenc kéményseprő a so­ron következő munkáját a Sóstó' u. 21. számú házban, ám ön, a tulajdonos nem tette ezt lehetővé (mint már korábban három alka­lommal), sőt elzárkózott a díjfize­tési kötelezettségének teljesítése elől is. Ekkor került sor a sajná­latos szóváltásra, meg a zsírkréta használatára, melynek során a ka­pura írta rá ottlétének időpontját a kéményseprő, akit e szabályel­lenes cselekményéért figyelmez­tettek. A történtekkel kapcsolato­san szükségesnek tartjuk elmon­dani, hogy a kéményseprő évente legalább kétszer — indokolt eset­ben ennél többször — köteles el­lenőrizni a lakóházak kéményei­nek és azok tartozékainak műsza­ki állapotát, s megtisztítani a füstjáratokat az égésterméktől. Mindennek persze az a feltétele, hogy az ingatlantulajdonos ne akadályozza e szolgáltatást. S ha mégis így tesz, ráadásul a díjtar­tozását sem egyenlíti ki, akkor ve­le szemben elkerülhetetlen a te­rületileg illetékes tűzvédelmi ha­tóság eljárása. Opauszki Jánosnak, Kiskőrösre: A helyi TÜZÉP-telepet érintő pa­nasza nyomán — közbenjárásunk­ra — vizsgálatot indítanak az Al­földi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat illetékesei, akik természetesen megteszik a kellő intézkedéseket az áruértéke­sítés körüli visszásságok megszün­tetése érdekében. Az építőanyag biztosításáról — amiben ön' csaló­dott — pedig tudni kell, hogy e megállapodás-forma nemrégen megújult, mert a régi kissé egyol­dalú, s ezért jogilag elfogadhatat­lan volt. Az új szerződés a köl­csönösségen alapul, s például tar­talmazza a különféle anyagok szállításának pontos határidejét, meg előlegfizetéssel is együtt jár, így arra ösztönzi a megrendelőt, hogy az építkezéséhez felhaszná­landó téglát, faárut, vas- és be­tonipari terméket stb. ne másutt szerezze be. Térjék Józsefnének, Kiskunfél­egyházára: Az ön lakóhelyén két seprőgép rója rendszeresen a leg­forgalmasabb területeket, így a Bercsényi utcát is. Ahol valóban volt már példa rá, hogy seprés közben vált szemetessé az úttest­tel szomszédos pázsit. És amiatt, mert — a város általános tisztasá­gáért felelős költségvetési üzem vezetője szerint — egyes családok nem takarították el idejében a házuk melletti gyepes, virágos ré­szeken felgyülemlett hulladékot, mely az útpadkára került, ahon­nan a gép sodorta szét. elégítettük iki az igényeket, amit bizonyít, hogy aiz idei első fél­éviben összesen 35 ezer farmit ér­tékű tej és kenyér maradt a „nya­kunkon ”, mely veszteséget zok- Bzó .nélkül vállaltuk és tesszük ezt a jövőben is. Mindebből követke­zik, az említett probléma korántt- sem vezethető vissza a vásárlói forgalommal kapcsolatos gyakor­latlanságra, sokkal inkább arra, hogy az egységvezetők ezúttal ke­vésbé voltak iköriiltékiiintőek az igények felmérésében. — Vagyis az ilyenkor szokásos­nál kevesebb árut rendeltek? — Ha a „szokáson” az elmúlt (14-i) munkaszüneti napot is érd­ijük, akkor nem helytálló a meg­ítélés. A két termékből ugyanis 90 százalékkal volt nagyobb a készlet) — ez 1600 liter tejet és 1300 kilogramm kenyeret jelent —, mint egy héttel korábban'. A baj tehát jórészt másihoinmani szár­mazott. — Éspedig? — Amint utólag kiderült, a kecskeméti élelmiszerüzletekben augusztus 10-éni, pénteken délután — a kettős ünnep előtt — már nem kapott mindenki tejet és kenyeret. Ez is megnövelte & va­sárnapi igényeket, melyekre csak ráadás volt, hogy szép számú ha­zad és külföldi turista ág- gyara­pította a vásárlóik táborát. De en­nek ellenére is megelőzhető lett volna a hiány, ha dolgozóink azonnal elküldik pótmegrendelé­seiket az ügyeletes tej- és sütő­ipari cégekhez, ahoamani az árut az ilyen célból rendelkezésre álló gépkocsink kiszállíthatta volna. E lehetőséggel sajnos, nem éltek az egységekben, s a következmé­nyekért ezúton kérj ük a fogyasz­tók szíves elnézését. Egyébként írásban figyelmez­tettük munkatársainkat az emlí­tett jogszabály maradéktalan' be- tartására, s arra, hogy ellenkező esetben többé nem tekintünk el a felelősségrevonásuktól — mon­dotta végezetül a megyei vendég­látó vállalat főosztályvezetője. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Módosítható-e a baleseti járadék? A Kiskőrösön lakó Kovács György 1969-ben kapta kézhez szakmunkás-bizonyítványát és a helyi szakszövetkezetben kezdett dolgozni asztalosként. Körülbelül három hónap elteltével, gyalulás közben érte súlyos baleset és a szakorvosi bizottság 50 százalé­kosnak minősítette a munkaké­pesség-csökkenését. A minimális jövedelme, illetve szolgálati ideje alapján nagyon alacsony összegű baleseti járadékot állapítottak meg részére, ami azóta folyamato­san emelkedett, de még ma sem éri el a havi 1500 forintot. Mivel olvasónk megélhetéséhez roppant kevés ez a pénz, a plusz kereset­re sincs kilátása — hiszen kéz- csonkulása miatt szűkös a mun­kavállalási lehetősége —, így örömmel hallotta a környezetében elterjedt hírt, miszerint növelhető az ilyen járadék, mégpedig az asz­talos szakmunkások jelenlegi át­lagkeresetének figyelembevételé­vel. Ennek részleteiről szeretne tájékozódni. Sajnos, kedvezőtlen az önnek szóló válaszunk, ugyanis a társa­dalombiztosítás hatályban levő jogszabályai egyáltalán nem te­szik lehetővé a baleseti járadék szociális szempontból történő fel­emelését. Állapotrosszabbodás, vagyis a baleseti fokozat változása esetén — amiről orvosi szakvéle­ménnyel kell rendelkeznie az ér­dekeltnek — viszont kötelező mó­dosítani a járadékot. Megjegyzem- dő, e módosításnál azt az átlag- keresetet veszik alapul, amely alapján utoljára döntöttek az el­látásról. Az ilyen tartalmú írásos kérelmet a lakóhelvileg illetékes társadalombiztosítási igazgató­sághoz (kirendeltséghez) lehet el­juttatni. Ami pedig a foglalkoztatása kö­rüli gondot, illetve a nehéz anya­gi körülményét illeti, javasoljuk, forduljon segítségért a helyi ta­nácshoz annak érdekében, hogy a csökkent munkaképességének megfelelő elfoglaltságot találjon. Egyidejűleg igényelhet a hatóság­tól szociális segélyt is. Van-e még foglalkoztatási gond a miskei tsz-ben? Levél érkezett szerkesztősé­günkbe a miskei Március 15. Ter­melőszövetkezetből. Írói arról ér­tesítettek, hogy tavaly sokaknak el kellett menni a Hosszúhegyi Állami Gazdaság borpalackozójá­ba és a dunaújvárosi építkezések­hez dolgozni, mert nfem volt ele­gendő munka a közösben. Ezeket az embereket később meglepetés érte, ugyanis a máshol munkában töltött időt nem vették alapul az évi teljesítményeik kiszámításá­nál, ami hátrányt jelent számuk­ra a különféle juttatások igénybe­vételénél (betegségi segély, háztá­ji föld használata, stb.). Olvasóink az iránt érdeklődnek, jogos-e a tsz-vezetőség eljárása, s hogy kell-e még számolnia a tagságnak foglalkoztatási gonddal. A közérdekű ügyről beszéltünk a nagyüzem főkönyvelőjével, aki­től a következő felvilágosítást' kaptuk: Való igaz, 1982-ben nem volt elegendő feladat mindenki számá- a 4500 hektáron gazdálkodó me­zőgazdasági szövetkezetben, s ezért szervezte meg a vezetőség a másutt való munka lehetőségét. Jó néhányan éltek is az alkalommal vállalva az idegen környezettel járó esetleges kellemetlenséget, meg az oda-visszautazás fáradal­mait. E tagok többsége az új he­lyen is becsülettel elvégezte a reá bízottakat, s e teljesítményüket úgy számolta el a tsz, mintha azt a gazdaságban nyújtották volna. Nem lehetett azonban ezt tenni azok esetében, akik csak részint feleltek meg az ottani követelmé­nyeknek, s igy a kötelező évi 2180 munkaóra-előírásnak sem tettek eleget. Egyébként többé nem lesz szük­ség arra, hogy a tagok egy része idegen munkaadónál keresse meg a kenyerét, ugyanis a szövetkezet időközben megteremtette a folya­matos foglalkoztatás feltételeit Létesült egy gumiüzem — egymil­lió forint ráfordítással —, ahol akár százan is végezhetnek terme­lőmunkát a mostanság nagy ke­resletnek örvendő gumicsizmát gyárthatják. Az ott dolgozók lét­száma aszerint változik, hogy a növénytermesztés időszakos fel­adatai mennyi munkáskezet igé­nyelnek. Miért lassú a telefonbekötés? Az utóbbi időben ismétlődnek a kifogások amiatt, hogy túlságosan gyakori a bizonytalanság Kecske­méten a lakásbeli új távbeszélő­állomások felszerelése körül. Ol­vasóink szerint a megfelelő ösz- szeg (a 4, vagy 6 ezer forint) be­fizetése után is hosszú hónapokig kell várni a nagy pillanatra, a te­lefon bekötésére. Ám akadnak olyanok is — például a Bercsényi u. 9/a. szám alatt lakók között —■ akikkel közölték az illetékesek, hogy egyelőre még csak meg sem jósolható, mikor elégítik ki a szol­gáltatás iránti igényüket. „Az új telefonközpont átadása után pár évvel, hogyan következhet be ilyen áldatlan állapot?” — kérde­zik türelmetlenül az érdekeltek. A Bács-Kiskun megyei Távköz­lési Üzem vezetője, Gyenes Géza elmondta, hogy a kiépített vona­lak többsége sajnos, már telített. S bár nagyon differenciáltan dön­tenek a legjogosabb kérelmek tel­jesítéséről is, ennek ellenére meg­történik, hogy egyes családoknak még ikresítés révén sem tudnak adni telefont. A Bercsényi utcá­ban az okozza a nehézségeket, hogy a környékbeli közületeknek kellett rendelkezésre bocsátani a tervezettnél is több vonalat, s eme intézkedés miatt nincs mód szá­mos egyéni előfizető távbeszélő állomásának felszerelésére. Természetesen folytatódik a ká­belhálózat kiépítése az anyagi erőforrásoktól függően, sőt a táv­beszélő-központ bővítésére is sor kerül. Amint befejeződnek a kivi­telezési munkák és a műszaki fel­tételek alkalmassá válnak az új állomások bekapcsolására, a posta ismét gyorsabb ütemben elégíti majd ki a telefonra várók igé­nyeit. Addig viszont megértő tü­relmet kér minden leendő előfize­tőjétől. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, * Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Beszélgetés az ünnepi ellátásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom