Petőfi Népe, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-31 / 205. szám

4 9 PETŐFI NÉPE O 1983. augusztus 31.

SZŐTTESSEL FOGOTT FIATALOK

Szeremlén szeretik a szépet

^SAJTÓPOSTAL

MIÉRT HIÁNYZOTT A TEJ ÉS A KENYÉR?

„Nagyba,racskán és Szeremlén szövik .nekünk a hagyományos népi szőtteseket, amelyeket aztán legtöbbször a Fővárosi Dohánybolt Vállalat boltjai forgalmaznak” — mondta nemrégiben egy beszélgetés alkalmával a bajai Háziipari Szövetkezet elnökjnője, Molnár Istvánná. A bedolgozók létszáma változó, attól függ, kinek, hogyan alakul élete, sorsa. Most fiatalok is jelentkeztek, és ez már a tudatos nevelő- munka eredménye. Szárba szökkent a három évvel ezelőtt elvetett mag. Akkor indult meg első ízben a szerémiéi általános iskolában) a szövőszakkör, amelyet a Háziipari Szövetkezet pénzzel és anyaggal azóta is íámijigait

„Majd a tanácselnök útba igazit” — kaptam útra- valóul az elinöikasszoirnytól. Scheidl Károly valóban szívesen fogad, elsorolja, mit keld tudni községükről, ha meg akar ismerkedni életükkel az ember.

— Közel vagyunk Bajához, órámként jön-megy a busz. Sokan járnak be dolgozni valamelyik üzembe, de helyben,, a Dunagyöngye Termelőszövetkezetben Is egyre többen találnak munkát. Igyekszünk „fogni” a fiatalokat, ezért Petz Gábor vb-titkár és Gruber György tsz-ellnök segítségével megpróbáltuk megteremteni a munka utáni szórakozás lehetőségét. Két tánc csoportunk van, — az egyik nemrégiben Nyugat-Németorszáigban vendégszerepeit —, két labdarúgócsapait, horgászegyesület négyszáz taggal, fotószakkör, asszonyklub. Népes az óvoda, az iskola; elértük, hogy a fiatalok keresik a házhelyet, vagy az öreg ház helyén építenek újat.

Az „öreg utcán” keresztül ballagunk az „Elefánt- köz” felé. (Hivatalosan persze más a nevük, de az 1650 falubeli leginkább így ismeri őket.) Közben meséli el kísérőm, édesanyja hogyan gerebenezte, tájolta a kendert, hogyan fonták, szőtték meg télen az asszonyok melyik vászonnak mi volt a neve. Juci néni, azaz Ézsi Lajosné aztán még nagyobb szakértelemmel avat be a szőtteskészítés rejtelmeibe.

— Nekem nagyon könnyű volt megtanulni, mert Porkoláb Éva néni, a falu első népművészeti mestere a szomszédunkban lakott. A nagyanyám i.s nagy szövő volt, hát ellestem tőlük, ök még csinálták a makkosat, meg a szekfűset, de akkor persze még nem pénzért, masuknak, meg a családnak. Most a szakkörötökké!1, akiknek éri, vagyok a vezetőjük, megcsináljuk az igazi régi mintákat, pamutból a csíkosán szőtteket, kesehímeseket.

• A régi kis házban három szövőszék is áll. Egy a szakkör gyerekeié egy Juci nénié, a harmadikat most vették a hetedikes kisunokának, aki már önállóan sző rajta.

— Tizenkilenc évig dolgoztam a háziipamak, de a szívem miatt leszázalékoltak — folytat))a Juci néni —, de hát élteikül nem tudóik éltni! Nagyon ügyesek ezek a gyerekek, és leLkesek. Már egy órával a foglalkozás előtt itt vannak, és hatkor úgy kell hadi Ez lehetne a falumúzeum. (Méhesi Éva felv.)

» Matacz Erzsi az elsők között tanulta a szövést. Bár már szakközépiskolás, ha teheti, be-beül a szövőszékbe.

zazavárni őket. Most nyár van, mégis jönnek, beülnek a szövőszékbe! — Mutatja a mintakendőt, amim mostaniában, dolgoznak a Sízakkörös lányok.

Szeremlén szeretik a szépet! Fazekast telepítettek le, a tsz épített számára nagyteljesítményű kemencét. Van tányé.rrfestőjiüik — és lehetne egy gyönyörű népművészeti házuk is, ahol helyet kaphatna a néprajzi gyűjtemény, á könyvtár, a szövőszakkör, Sőt akadna hely a szeremlei származású Nagy László festőmű vésznek egy megfelelő műterem kialakítására „'Ebből lenne a falumúzeum” — mutat a vfb- titkár egy tornác os házra. — „Megvennénk, ha kerülne egymillió forint valahonnan.”

A szőttesgyűjtemény pedig egyre csak gazdagodik, hiszen a falunak ma is van népi iparművésze, aki gyönyörű, zsűrizett szádákat, terítéket készít. Kolusics Jánosné szintén a bajai szövetkezet nyugdíjasa, de még segít bedolgozó lányának.

— Ma vittünk be Bajára egy csomó térítőt — fogad —. mind hagyományos, bár viszonylag egyszerűbb mintáikkal készült. Tudja, a szövetkezet nem emelhett a termékek árát, az anyag meg egyre többe kerül!, hát olyat kérnek, amit annyiért is meg lehet szőni! Pedig vannak gyönyörű, igaz, munka- igényes mintáim. Magam is találók ki újakat — mutat körbe a lakáson, ahol falvédő, függöny, terítő, minden csupa szeremlíed szőttes.

A pávás, a koszorús, a szamvasos minta megtervezése mellett szívesen felelevenítené a nagyon régi, tiszta' fehér, vagy fehér-fekete szövést, ha kérnék, és lierune hozzá kender. Ézgi Lajosné sikertelenül próbált szerezni egy kis kendermagot, hogy megmutathassa egy darab földön' a gyerekeknek, hogyan is kell vele bánni.

A szőnyeg és a szőttes a Háziipari Szövetkezetnek évente ötmillió forintos árbevételt jelent. A sze- remleiekmek pedik munkaalkalmat, szórakozást, kötődést a szülőföldhöz.

Fejszés Edit

ILLÚZIÓK HEL YETT REALITÁSOK

Korszerűbb termékszerkezet, növekvő versenyképesség

Decemberben lesz öt éve annak, hogy a párt Központi Bizottsága határozatot hozott az ipar helyzetéről és feladatairól. Az iparpolitikai határozatnak nevezett állásfoglalás a termékszerkezet szüntelen megújulását, versenyképességünk erőteljes növelését szorgalmazta.

Iparunk fejlődésének éves üteme 1978-ban lényegesen: gyorsabb volt a világban tapasztalható állagnál. A 7ö-es évek közepére azonlban a növekedés korábbi, ex- tenzív tartalékai megfogyatkoztak. Szinte ezzel egyidobén — pontosabban még 1973-ban —

ment végbe a ma már oly gyakran emlegetett első nagy, olajárrobbanás a világgazdaságban. Ennek iaz lett a következménye, hogy külkereskedelmi cserearányaink mintegy 20 százalékkal romlottak.

Nem átmeneti változások

Minthogy az első esztendőkben csak átmeneti jellegűeknek .tartottuk ezeket a változásokat, s úgy véltük, hogy néhány év alatt ki tudjuk védeni azok kedvezőtlen hatásait tetemes összegű külföldi hiteleket; vett fel az ország, s eléggé eladósodtunk. Akkori felfogásunkat tükrözi az 1976-'ban elfogadott ötödik ötéves terv is, amely — ma már látjuk — 1976— 80. között kissé irreális célokat tűzött elénk. A terv szerint el kellett volna érnünk, hogy 1980-ra népgazdaságunk egyensúlyi helyzete lényegesen megjavuljon, miközben változatlanul fenntartjuk iparunk korábbi gyors növekedési ütemét, s fokozatosan növeljük az életszínvonalat is.

Ma már tudjuk, hogy ez így nem megy. S abban, hogy ezt felismertük, kiemelkedő érdeme van az 1978-as iparpolitikai határozatnak.

lEmől szólva mondotta Méhes Lajos ipari miniszter: Az 1978 decemberi határozat azért korszakos jelentőségű, mert az illúziók helyett a világgazdasági korszakváltás realitásaira fogalmazott meg válaszokat. Ekkorira világossá vált, hogy a változások nem átmenetiek, s számolnunk kell piaci lehetőségei ink erőteljes szűkülésével is. Abból a felismerésből pedig, hogy gazdasági-ipari fejlődésünket most már mindenekelőtt termékeink kereslete, áruink felvevőpiaca alakítja, egyenesein következik, hogy a gazdaságot új pályára keli állítani, Ez a .gyakorlatiban azt jelenti, hogy a korábbinál lassúbb növekedés közepette gyors ütemben' módosítani, korszerűsíteni kell iparunk termelési és termék- szerkezetét.

Mit tettek a vállalatok ?

Ez a korszerűsítés megkezdődött, s mind jobbam kibontakozott országszerte. Veszprém megye vegyipari vállalatainál például több tucat új termék gyártását vezették be. a kutatóintézetek pedig — az ipar igényelnék megfelelően — módosították tudományos programjaikat. Az MMG Automatika Művekben ugyancsak saját kutató-fejlesztő intézet adja a termékváltás szellemi hátterét.

Bő másfél éve az ipari miniszter felszólította a vállalatok vezetőit nemzetközi összehasonlítások

készítésére. Az elemzés jelentőségét sajnos, sokan nem ismerték fel, ezt bizonyítják a formális, igazolójelentés-szerű, olykor vélt akadályokra hivatkozó beszámolók. Akik viszont 'megértették a kezdeményezés fontossáigát, ma már tudják, hogy versenyképességük javításának érdekében mit kell tenniük.

Hosszú időt vesz igénybe

„Megkezdődték a szerkezeti változások, ez a legfontosabb — jelentette 'ki Méhes Lajos. — S hogy megkezdődtek, azt a tények igazolják, hiszen a cserearániy- romlás lassult, bizonyos területeken némi javulás is észlelhető. Ennek mértékével azonban nem lehetünk elégedettek, azért sem, mert ez a mérték egyelőre kevés a későbbi, gyorsabb növekedés, a hármam:fcusahb fejlődés megalapozásához. Az elmúlt évek azonban nemcsak gondjainkat sokas! - tották, de nem kevés tapasztalattal is szolgáltak. E tapasztalatok tükrében illúziónak bizonyul az a feltevés, mintha létezne olyan, megoldás, amely fájdatommentes, semmilyen zavart nem okoz társadalmi - ga zdasági életünkben,

egyszersmind rövid távon nagy eredményekre vezet. Ma már tudjuk: az elmúlt három évtizedben kialakult ipari struktúra átrendezéséhez, korszerűsítéséhez hosszú időre van szükség.”

Amint tudjuk, a párt Központi Bizottsága 1983 júliusában ismét megvizsgálta az ipar helyzetét és feladatait, s nemcsak megerősítette az 1978 decemberében született állásfoglalás helyességét, hanem részletesebben kimunkálta, továbbfejlesztette új iparpolitikai stratégiánkat, amely hosszú távon is 'megbízhatóan körvonalazza legfőbb teendőinket. V. M.

Augusztus 21-én, vasárnap délelőtt elkeseredett emberekkel találkoztam Kecskemét központjában. Valamennyien, azt sérelmezték, hogy 9 óra utáni hiába kerestek tejet, kenyeret a pdaai szakboltban. valamint a Wesselényi utcai és a Hírős bisztróban.

A másokat is érintő ellátási zavar okairól1 és a hasonló kellemetlenség elkerüléséről az illetékessel, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat kereskedelmi főosztályvezetőjével, Csőszi Tiborral beszélgettünk:

— Mi a magyarázat a történtekre?

— Hadd kezdjem azzal, hogy hatodik éve van. érvényben. & miniszteri rendelet, miszerint ünnepnapokon a vendéglőit» egységek kötelesek gondoskodni a tejes1 kenyérellátásról. A százezer lakosú megyeszékhelyen! összesen 10 üzletünk van kijelölve az ilyen áruk forgalmazására. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, hiszen szinte mindiiig zökkenőmentesen

ÜZENJÜK

Orgoványi Istvánnak, Kecskemétre: A közkedvelt lángolt kolbászt nem vonták ki a forgalomból. Tény azonban — válaszolta kérdésünkre a városi tanács kereskedelmi csoportjának egyik munkatársa —, hogy az utóbbi hónapokban kevesebb készült belőle, tekintettel a kánikulában való fokozott romlandóságára. Egészen más jellemzi a sokkal szárazabb árut, az újdonságnak is számító úgynevezett parasztkolbászt, mely mind több boltban megtalálható, s a fűszerezettsége, illetve a házi íze következtében egyre keresettebb a vásárlók körében. Az ára azonos a gyulai kolbászéval, s a gyártási eljárásuk is megegyezik.

Kis M. Józsefnek, Kiskunhalasra: Ügyében — felkérésünkre — vizsgálatot folytattak a megyei kommunális és szolgáltató vállalat tüzeléstechnikai ágazatának vezetői. Megállapításuk szerint augusztus 4-én akarta elvégezni Pevlov Ferenc kéményseprő a soron következő munkáját a Sóstó' u. 21. számú házban, ám ön, a tulajdonos nem tette ezt lehetővé (mint már korábban három alkalommal), sőt elzárkózott a díjfizetési kötelezettségének teljesítése elől is. Ekkor került sor a sajnálatos szóváltásra, meg a zsírkréta használatára, melynek során a kapura írta rá ottlétének időpontját a kéményseprő, akit e szabályellenes cselekményéért figyelmeztettek. A történtekkel kapcsolatosan szükségesnek tartjuk elmondani, hogy a kéményseprő évente legalább kétszer — indokolt esetben ennél többször — köteles ellenőrizni a lakóházak kéményeinek és azok tartozékainak műszaki állapotát, s megtisztítani a füstjáratokat az égésterméktől. Mindennek persze az a feltétele, hogy az ingatlantulajdonos ne akadályozza e szolgáltatást. S ha mégis így tesz, ráadásul a díjtartozását sem egyenlíti ki, akkor vele szemben elkerülhetetlen a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság eljárása.

Opauszki Jánosnak, Kiskőrösre:

A helyi TÜZÉP-telepet érintő panasza nyomán — közbenjárásunkra — vizsgálatot indítanak az Alföldi Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat illetékesei, akik természetesen megteszik a kellő intézkedéseket az áruértékesítés körüli visszásságok megszüntetése érdekében. Az építőanyag biztosításáról — amiben ön' csalódott — pedig tudni kell, hogy e megállapodás-forma nemrégen megújult, mert a régi kissé egyoldalú, s ezért jogilag elfogadhatatlan volt. Az új szerződés a kölcsönösségen alapul, s például tartalmazza a különféle anyagok szállításának pontos határidejét, meg előlegfizetéssel is együtt jár, így arra ösztönzi a megrendelőt, hogy az építkezéséhez felhasználandó téglát, faárut, vas- és betonipari terméket stb. ne másutt szerezze be.

Térjék Józsefnének, Kiskunfélegyházára: Az ön lakóhelyén két seprőgép rója rendszeresen a legforgalmasabb területeket, így a Bercsényi utcát is. Ahol valóban volt már példa rá, hogy seprés közben vált szemetessé az úttesttel szomszédos pázsit. És amiatt, mert — a város általános tisztaságáért felelős költségvetési üzem vezetője szerint — egyes családok nem takarították el idejében a házuk melletti gyepes, virágos részeken felgyülemlett hulladékot, mely az útpadkára került, ahonnan a gép sodorta szét.

elégítettük iki az igényeket, amit bizonyít, hogy aiz idei első féléviben összesen 35 ezer farmit értékű tej és kenyér maradt a „nyakunkon ”, mely veszteséget zok- Bzó .nélkül vállaltuk és tesszük ezt a jövőben is. Mindebből következik, az említett probléma korántt- sem vezethető vissza a vásárlói forgalommal kapcsolatos gyakorlatlanságra, sokkal inkább arra, hogy az egységvezetők ezúttal kevésbé voltak iköriiltékiiintőek az igények felmérésében.

— Vagyis az ilyenkor szokásosnál kevesebb árut rendeltek?

— Ha a „szokáson” az elmúlt (14-i) munkaszüneti napot is érdijük, akkor nem helytálló a megítélés. A két termékből ugyanis 90 százalékkal volt nagyobb a készlet) — ez 1600 liter tejet és 1300 kilogramm kenyeret jelent —, mint egy héttel korábban'. A baj tehát jórészt másihoinmani származott.

— Éspedig?

— Amint utólag kiderült, a kecskeméti élelmiszerüzletekben augusztus 10-éni, pénteken délután — a kettős ünnep előtt — már nem kapott mindenki tejet és kenyeret. Ez is megnövelte & vasárnapi igényeket, melyekre csak ráadás volt, hogy szép számú hazad és külföldi turista ág- gyarapította a vásárlóik táborát. De ennek ellenére is megelőzhető lett volna a hiány, ha dolgozóink azonnal elküldik pótmegrendeléseiket az ügyeletes tej- és sütőipari cégekhez, ahoamani az árut az ilyen célból rendelkezésre álló gépkocsink kiszállíthatta volna. E lehetőséggel sajnos, nem éltek az egységekben, s a következményekért ezúton kérj ük a fogyasztók szíves elnézését.

Egyébként írásban figyelmeztettük munkatársainkat az említett jogszabály maradéktalan' be- tartására, s arra, hogy ellenkező esetben többé nem tekintünk el a felelősségrevonásuktól — mondotta végezetül a megyei vendéglátó vállalat főosztályvezetője.

KÉRDEZZEN — FELELÜNK

Módosítható-e a baleseti járadék?

A Kiskőrösön lakó Kovács György 1969-ben kapta kézhez szakmunkás-bizonyítványát és a helyi szakszövetkezetben kezdett dolgozni asztalosként. Körülbelül három hónap elteltével, gyalulás közben érte súlyos baleset és a szakorvosi bizottság 50 százalékosnak minősítette a munkaképesség-csökkenését. A minimális jövedelme, illetve szolgálati ideje alapján nagyon alacsony összegű baleseti járadékot állapítottak meg részére, ami azóta folyamatosan emelkedett, de még ma sem éri el a havi 1500 forintot. Mivel olvasónk megélhetéséhez roppant kevés ez a pénz, a plusz keresetre sincs kilátása — hiszen kéz- csonkulása miatt szűkös a munkavállalási lehetősége —, így örömmel hallotta a környezetében elterjedt hírt, miszerint növelhető az ilyen járadék, mégpedig az asztalos szakmunkások jelenlegi átlagkeresetének figyelembevételével. Ennek részleteiről szeretne tájékozódni.

Sajnos, kedvezőtlen az önnek szóló válaszunk, ugyanis a társadalombiztosítás hatályban levő jogszabályai egyáltalán nem teszik lehetővé a baleseti járadék szociális szempontból történő felemelését. Állapotrosszabbodás, vagyis a baleseti fokozat változása esetén — amiről orvosi szakvéleménnyel kell rendelkeznie az érdekeltnek — viszont kötelező módosítani a járadékot. Megjegyzem- dő, e módosításnál azt az átlag- keresetet veszik alapul, amely alapján utoljára döntöttek az ellátásról. Az ilyen tartalmú írásos kérelmet a lakóhelvileg illetékes társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez) lehet eljuttatni.

Ami pedig a foglalkoztatása körüli gondot, illetve a nehéz anyagi körülményét illeti, javasoljuk, forduljon segítségért a helyi tanácshoz annak érdekében, hogy a csökkent munkaképességének megfelelő elfoglaltságot találjon. Egyidejűleg igényelhet a hatóságtól szociális segélyt is.

Van-e még foglalkoztatási gond a miskei tsz-ben?

Levél érkezett szerkesztőségünkbe a miskei Március 15. Termelőszövetkezetből. Írói arról értesítettek, hogy tavaly sokaknak el kellett menni a Hosszúhegyi Állami Gazdaság borpalackozójába és a dunaújvárosi építkezésekhez dolgozni, mert nfem volt elegendő munka a közösben. Ezeket az embereket később meglepetés érte, ugyanis a máshol munkában töltött időt nem vették alapul az évi teljesítményeik kiszámításánál, ami hátrányt jelent számukra a különféle juttatások igénybevételénél (betegségi segély, háztáji föld használata, stb.). Olvasóink az iránt érdeklődnek, jogos-e a tsz-vezetőség eljárása, s hogy kell-e még számolnia a tagságnak foglalkoztatási gonddal.

A közérdekű ügyről beszéltünk a nagyüzem főkönyvelőjével, akitől a következő felvilágosítást' kaptuk:

Való igaz, 1982-ben nem volt elegendő feladat mindenki számá- a 4500 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetben, s ezért szervezte meg a vezetőség a másutt való munka lehetőségét. Jó

néhányan éltek is az alkalommal vállalva az idegen környezettel járó esetleges kellemetlenséget, meg az oda-visszautazás fáradalmait. E tagok többsége az új helyen is becsülettel elvégezte a reá bízottakat, s e teljesítményüket úgy számolta el a tsz, mintha azt a gazdaságban nyújtották volna. Nem lehetett azonban ezt tenni azok esetében, akik csak részint feleltek meg az ottani követelményeknek, s igy a kötelező évi 2180 munkaóra-előírásnak sem tettek eleget.

Egyébként többé nem lesz szükség arra, hogy a tagok egy része idegen munkaadónál keresse meg a kenyerét, ugyanis a szövetkezet időközben megteremtette a folyamatos foglalkoztatás feltételeit Létesült egy gumiüzem — egymillió forint ráfordítással —, ahol akár százan is végezhetnek termelőmunkát a mostanság nagy keresletnek örvendő gumicsizmát gyárthatják. Az ott dolgozók létszáma aszerint változik, hogy a növénytermesztés időszakos feladatai mennyi munkáskezet igényelnek.

Miért lassú a telefonbekötés?

Az utóbbi időben ismétlődnek a kifogások amiatt, hogy túlságosan gyakori a bizonytalanság Kecskeméten a lakásbeli új távbeszélőállomások felszerelése körül. Olvasóink szerint a megfelelő ösz- szeg (a 4, vagy 6 ezer forint) befizetése után is hosszú hónapokig kell várni a nagy pillanatra, a telefon bekötésére. Ám akadnak olyanok is — például a Bercsényi u. 9/a. szám alatt lakók között —■ akikkel közölték az illetékesek, hogy egyelőre még csak meg sem jósolható, mikor elégítik ki a szolgáltatás iránti igényüket. „Az új telefonközpont átadása után pár évvel, hogyan következhet be ilyen áldatlan állapot?” — kérdezik türelmetlenül az érdekeltek.

A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetője, Gyenes Géza elmondta, hogy a kiépített vonalak többsége sajnos, már telített. S bár nagyon differenciáltan döntenek a legjogosabb kérelmek teljesítéséről is, ennek ellenére megtörténik, hogy egyes családoknak még ikresítés révén sem tudnak adni telefont. A Bercsényi utcában az okozza a nehézségeket, hogy a környékbeli közületeknek kellett rendelkezésre bocsátani a tervezettnél is több vonalat, s eme intézkedés miatt nincs mód számos egyéni előfizető távbeszélő állomásának felszerelésére.

Természetesen folytatódik a kábelhálózat kiépítése az anyagi erőforrásoktól függően, sőt a távbeszélő-központ bővítésére is sor kerül. Amint befejeződnek a kivitelezési munkák és a műszaki feltételek alkalmassá válnak az új állomások bekapcsolására, a posta ismét gyorsabb ütemben elégíti majd ki a telefonra várók igényeit. Addig viszont megértő türelmet kér minden leendő előfizetőjétől.

Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét,

*

Szabadság tér 1/a.

Telefon: 20-111.

Beszélgetés az ünnepi ellátásról