Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-14 / 165. szám
I k.f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP RÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 165. szám Ára: 1,40 Ft 1983. július 14. csütörtök | RAKÉTÁK JÉG VERÉS ELLEN ____________ Fé l év alatt 2,2 millió mozinéző Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kiegyensúlyozottnak ítélte a filmforgalmazás megyei helyzetét, és ezzel együtt a moziüzemi vállalat tevékenységét tegnapi ülésén a Rács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület megvitatta a rakétás jégeső-elhárító rendszer beruházásának előkészületeiről szóló jelentést, valamint a középiskolák helyzetével, fejlesztésével foglalkozó tájékoztatót. Bács-Kiskun megye 127 filmszínházát és mintegy száz vetítő- helyét évente átlagosan három és fél millió mozinéző keresi fel. A tévé, a rádió és a sajtó után a mozi hatása a legnagyobb, mivel ez a legtömegesebben látogatott kulturális intézmény, így nem csekélyek az ott dolgozók feladatai sem. A művelődéspolitika gyakorlati valóraváltása során megkülönböztetett figyelmet fordítanak megyénkben is a politikai, ideológiai és művészi szempontból értékes alkotások forgalmazására. A tömegigény mellett a különböző rétegek érdeklődését is kielégítik. így hozták létre az ovimozit, az iskolamozit, a'filmibarát- köröket, a filmklubokat, az üdülőtelepi és kertmozikat, s elérték, hogy a mozilátogatók egy- harmada e szervezési formák valamelyikében látja a filmeket. Közművelődési célokat szolgálnak a stúdióhálózat vetítései is, amelyek eseményekhez, művészekhez kötődnek. Kapcsolódnak az iskolai oktatáshoz is, s ennek keretében megszervezték — nyelvtanulási és nemzetiségieknek nyelvgyakorlási céllal — az idegen nyelvek moziját. Mivel a vetítőhelyek több mint fele bérelt helyiségben, általában a művelődési házakban található, szoros és tervszerű együttműködés alakult ki ezen kulturális intézményekkel. Az utóbbi öt esztendőben harminchárom mozit korszerűsítettek Bács-Kiskunban — saját pénzüket kiegészítve a tanácsi támogatással —, s ennek eredményeként a megyei vállalat a legfejlettebbek közé tartozik az országban. A filmforgalmazás és ezzel párhuzamosan a vállalat gazdálkodási eredményei az utóbbi három évben egyre javulnak. Erre az esztendőre mintegy 20 százalékos nézőszámnövelést irányoztak elő, ez mintegy nyolc- százezer látogatót jelent többletként. Ehhez természetesen a dolgozók új ösztönzési rendszerét is kidolgozták, melynek lényege: az alapteljesítés után plusz egy néző plusz egy forintot jelent. Hogy a módszer nem eredménytelen, azt bizonyítja: tavaly 1,8 millió, az idén 2,2 millió néző volt az első fél év mérlege. A végrehajtó bizottság a vitában egyebek között javasolta filmnapok szervezését — elsősorban a helyi rajzfilm-stúdióra alapozva, s eredményesnek, a jövőben is folytatandónak minősítette a vállalat tevékenységét. Ezt követően tárgyalták a rakétás jégesőelhárító rendszer előkészületeiről számot adó jelentést. A 97 millió forintért megépülő rendszer a bajai és a kiskunhalasi járás területét védi majd. Ez egyébként a legveszélyeztetettebb része a megyének. Bizonyítja ezt az is, hogy a beruházás költsége kisebb, mint a csak e két területen évente kifizetett biztosítási kártérítés, s akkor még nem is szóltunk a terméskiesésről. A rendszert új típusú, szovjet gyártmányú önmegsemmisítő rakétákkal szerelik fel, amelyek a radar által kimutatott jégképző felhőkbe lövik fel a vegyi anyagot. Ez akadályozza meg a nagy jéeszemék képződését, s így csak eső, vagy dara Rítííik. (Folytatás a 2. oldalon.) Marjai József és Ivan Arhipov találkozója Marjai József miniszterelnökhelyettes szerdán megbeszélést folytatott Ivan Arhipovval, a Szovjetunió miniszterelnökének első helyettesével, aki átutazóban Budapesten tartózkodott. Megbeszélésükön áttekintették a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok egyes időszerű kérdéseit. Ivan Arhipov kíséretében volt Jakov Rjabov, a Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke. Jelen volt Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. BT-konzuItáció Hebron ügyében NEW YORK Pérez De Cuellar ENSZ-főtit- kár kedden nyilatkozatban adott hangot mélységes aggodalmának a Hebron ciszjordáiniai városban bevezetett önkényes izraeli intézkedések miatt. Az izraeli megszálló hatóságok a múlt héten kijárási tilalmat rendeltek el a városban, elmozdították a polgármestert és feloszlatták a városi tanácsot. Pérez De Cuellar hangsúlyozta, hogy az izraeliek eljárása ellentmond a megszállt területekre vonatkozó ENSZihatározatnak és fokozza a feszültséget a térségben. A Hebronban kialakult feszült helyzetre való tekintettel a Biztonsági Tanács szerdán konzultációs ülést tart az Izrael által megszállt arab területek kérdéséről — közölték hivatalos EiNSZ- források. Kamionnal utazik a kiskunsági rózsabarack • A felvásárlótelepen válogatják a kajszit. Nagy a forgalom a HUNGARO. FRUCT-nál. Naponta több száz tonna zöldség, gyümölcs kel útra kamionokban, hűtő vagonokban a szocialista és a tőkés országokba egyaránt. Thurn László, a külkereskedelmi vállalat főosztályvezető-helyettese elmondta: általában nyomottak a külpiaci árak, ezért a magasabb bevételt többletszállítással igyekszik elérni a HUNGAROFRUCT. Jó néhány cikknek kedvezett a meleg idő. Így például a tavalyinál 15—20 százalékkal több piros- és feketeribizlit, valamint meggyet értékesített a vállalat. Meggyből 1200 tonnát adott el, ami 30 százalékkal haladta meg a múlt évi mennyiséget. A meggyszezon a végéhez kő. zeledik. Az utolsó tételeket indítja külföldre a kereskedelem. Javában tart viszont a sárgabarack. kivitele. A forró nyár siettette a gyümölcs érését. Ez előny, télén az exportra, ugyanis a hazai termésű a görög kajszibarackkal egyidőiben jelentkezik a külpiacon, tehát nagyobb a kínálat, mint a kereslet. Ráadásul a magyar kajszi hiába jobb ízű, a görög gyümölcs tetszetősebb, ezért gyakran kapósabb. A hagyományos osztrák, NSZK-beli, svájci vevők azonban továbbra is inkább a magyar kajszit vásárolják, így naponta 200—300 tonnát szállítottak Bács-iKiskun gyümölcsöseiből, valamint a Biikáli és a Balatonboglári Állami Gazdaságból. Bács-Kiskun megyében a kaj- szibarack-exportidény a végénél tart. A HUNGAROFRUCT ki- rendeltsége az északi és a nyugati tőkés országokba 947 tonnát, a szocialista országokba pedig 416 tonnát szállított július 13-ig a megye terméséből. Csütörtökön adja fel a külkereskedelmi vállalat a frissen szedett rózsabaraök első szállítmányát, amelyet hűtőkamionnal továbbít Nagy-Britanniába. Ebből a szintén keresett gyümölcs, fajtából 800—1000 tonnát szándékozik külországban értékesíteni a kecskeméti HUNGAROFRUCT, s ennek tíz százalékát az angliai piacon. Ha elemi csapás nem éri a rózsabaorackot, akkor a tavalyinál 30 százalékkal többet tud az idén exportálni a vállalat megyei kirendeltsége ebből a gyümölcsből. Megkezdődött az őszibarackszedés, -eladás országszerte. A most beérő korai fajták kevésbé bírják a szállítást. Ezért a jó minőség megőrzésére a közelebbi vevőkhöz — az NDK-ba és Csehszlovákiába — indítja a vagonokat, a később érő fajtákat pedig Lengyelországba és a Szovjetunióba irányítja a külkereske. delmi vállalat. A zöldségek közül befejeződött a melegágyi paprika exportja. Jelenleg már a szabadföldről szedik az NSZK-ban, Belgiumban, Hollandiában keresett zöldséget. A vállalat megkötötte a szerződést a görögdinnye-kiszállításokra, amelyek július végén kezdődnek. Elsősorban az NDK-ban és Csehszlovákiában vásárolják ezt a gyümölcsöt. A legnagyobb tétel a kivitelben várhatóan az alma lesz, amelyet augusztus második felében kezdenek exportálni. Korszerűsítik a postai hálózatot ÚJ ALAPSZABÁLY A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKBEN • Felújítják és toldalékrésszel bővítik a kecskeméti 1-es postahivatalt. A Szegedi Postaigazgatóságon szerzett értesüléseink szerint jelentős mértékben bővítik és korszerűsítik Bács-Kiskun megye postai hálózatát. Mint ismeretes, a Kecskeméti les Postahavatal új épületbe költözött, a régit sem bontották azonban le. Az egyébként igen szép, környezetébe jól illő épület külső és belső tatarozását, toldalékrésszel való kiegészítését a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat végzi. A felújítással még ebben az ötéves tervidőszakban elkészülnek. Helyet kap itt majd a hírlaposztály, a kézbesítőterem, a csomagfelvevők, itt lesznek a szociális helyiségek, s ide költözik a jelenleg igen mostoha körülmények között működő megyei távközlési üzem. Megyeszerte hét új postát létesítenek. Folyamatban van már a bátmonostori, a rémi, a dunaszentbenedeki és a géderlaki posta építése. Jövőre Garán, Csávolyon, és Bugacon kezdenek hozzá az új létesítmények kivitelezéséhez. A posta beruházói készülnek már a VII. ötéves tervre is. 1986— 1990 között csaknem 500 millió forintos költséggel felépül a kecskeméti 2-es posta. Az úgynevezett pályaudvari góchivatal helyét a vasútállomás mellett, a jelenlegi KTE-pályán jelölték ki. N. O. Önállóbban, nagyobb felelősséggel A gazdálkodás fejlődése, körülményeinek Utazása szükségessé tette a mezőgazdasági szövetkezetek alapszabályainak korszerűsítését, A Minisztertanács tavaly rendeletet hozott a szövetkezeti törvény egyes tételeinek az élethez történő igazítására. Az új alapszabályt június 30-ig kellett közgyűléseken megtárgyalni a gazdaságokban, majd a törvényesség ellenőrzése végett, a felügyeleti hatóságnak, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának bemutatni. Kiss Istvántól, a szövetkezet- felügyeleti csoport vezetőjétől megtudtuk, hogy a közgyűlések alapos előkészítés után, mindenütt lezajlottak, és az új alapszabályok általában megfelelnek a törvényességi követelményeknek. Egykét esetben voltak kisebb gondok, amelyek miatt vissza kellett adni az okmányt. A gazdaságok elfogadták, hogy a vezetőségi üléseket évente hat alkalommal hívják össze és csak szükség esetén növelik az összejövetelek számát. Közgyűlést évente egyszer tartanak. Küldött- gyűlést szintén, kivéve, ha a körülmények másként kívánják. A változások között figyelmet érdemel a háztáji és az illetményföld közötti megkülönböztetés. Az utóbbi csak fele lehet a háztáji területeknek, s ha az alkalmazott nem tudja, vagy nem akarja megművelni. elveszti jogosultságát. A háztáji földnél változatlanul érvényes, hogy ha nem műveli meg az illető, bizonyos mennyiségű terményt kap, vagy ha idős ember, akkor pénzt. A módosítás arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy lépjenek be a közösbe. Ezzel jobban kötődnének a gazdasághoz. A vagyoni kapcsolat új formái alakulnak ki. Ma már kevesen lépnek be földdel a szövetkezetbe. Aki hozott be térületet, annak továbbra is fizetik ja földjáradékot, az aranykoronánkénti öt kilogramm helyett nyolc kilogramm búzát, állami áron. Ez egy átlagszám, de egyes gazdaságokban magasabb a járadék. Számos szövetkezet felvette az alapszabályába a célrészjegy fizetését, vala(Folytatás a 2. oldalon.) Vetőmag az NSZK-ba Nemzetiségiekkel — együtt Idén tartják kongresszusaikat a nemzetiségi szövetségek. A délszláv és német • élő- készítő iküldöttválasztó ' ülésekről már beszámoltunk olvasóinknak, a szlovák szervezet szeptemberre időzíti a fontos rendezvényeket. Az eddigi tizenkét fórumon egyazon felelősséggel értékelték a résztvevők Bács-Kiskun megyében településük fejlődését, a nemzetiségi ipolitika eredményeit. Azok, akiket vagy akiknek a szüleit nem is olyan régen nagyon köny- nyű volt szembeállítani másokkal. Ki ne tudna szemléletes pél- dát mondani elvakult nemzetiségi gyűlöletre a múltból? De melyik múltból? Érzések és előítéletek nem változnak meg automatikusan az új társadalmi rend honfoglalásával. Tények tanúskodnak róla, hogy a mezőgazdaság .szocialista átszervezése sem hozott egyik napról a másikra szép emberi harmóniát. Volt, ahol külön-külön közös gazdaságot alakítottak a németek, délszlávok és magyarok. S amikor egyésültek a mezőgazda- sági szövetkezetek, előfordult, hogy az első zárszámadásokra ügyeletes mentőautót is hívni kellett., Ha valaki gyűlölni kényszerült a szegénységet, r hiányt, verítékezést — évszázadokon át könnyen talált megjegyeznivalót a málsik ember nemzetiségi hovatartozása miatt. Holott a szegénység, a hiány, a kényszerű verejtékezés iga. zi okai szolgáltak rá a gyűlöletre. Alvég és felvég falusi ellentéte, rossz szomszédság török átka nemcsak azokat sújtotta, akik más-más anyanyelvet beszéltek. Az eredők mélyebben voltak éis vannak. A körülményekben, életfeltételekben. Ezek tartós változása, a közvetlenebb embert kapcsolatok vezettek a korábbi ellenségeskedés, vagy elkülönültség megszűnéséhez. Az együttes, 1 közös munka közelebb hozta egymáshoz a nemzetiségieket és magyar ajkú lakosságot. Ha időpontot kellene mindenáron meghatározni, többek szerint a 60-ds évek végére tehető, amikortól < már jól élünk egymás mellett és Bács-Kiskun több nemzetiségi területén érezhetően megszaporodtak a vegyes házasságok is. Értelmes nemzetiségi öntudat térnyerésének lehetünk a tanúi, s már régen nem bizonyos testületi meg más arányszámok a mérvadók — hiszen ezek természetes módon jelennek meg —, hanem igazából az a fajta ügy a fontcls, amit a munka és kultúra képvisel. Foglalkoznak politikai szervek a Bács-Kiskunban is több ezerre tehető németekkel, dél- szlávokkal és szlovákokkal? Igen, de nem kívülről, hiszen ez nélkülük aligha lenne megtehető. Volt idő, amit egyféle — igaz, tiszteletre méltó — romantika jellemzett: rácsodálkoztunk a különleges ízű melsékre, olykor egzotikusán hangzó muzsikára. Később, amikor a kapcsolat kölcsönös előnyei tudatosabbá váltak, eőtérbe került sok más mellett, hogy mind szélesebb körben sikerüljön megteremteni az anyanyelvi tanulás lehetőségét — az óvodától kezdve. Summa summárum: elsősorban nem statisztikai arányok a mérvadóak a törődésben, hanem a munka tisztességének az a foka, amely méltán várható magyaroktól és nem magyaroktól. Ez szabja meg, hogy ki előtt milyen szélesre tárulnak a közösségi élet kapui. Halász Ferenc "v A Bajai Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében már javában folyik a munka. Ebben az évben 5500 tonna búza-, háromezerötszáz tonna kukoricavetőmagot állítanak elő és fémzárolt zsákokban szállítják a megrendelőknek. Kukoricából mintegy 2800 tonnát küldenek a szocialista országokba. Réparepcéből és olaj retekből összesen 1300 tonnányit rendeltek az idén az NSZK-partnerek. (Pásztor Zoltán felvétele.)
