Petőfi Népe, 1983. július (38. évfolyam, 154-180. szám)
1983-07-17 / 168. szám
PN MAGAZIN „A mi negyedünk kis mozijainak mindenkire kiterjedő kényelmetlenségében tudtam, hogy az új művészet mindenkié, az enyém is.” (Sartre) így kezdődött Előleges jelentés! A Kecskemét Városi Mozgókép ház folyó hó 7-én pénteken este % 9 órakor tartja Megnyitó előadását melyen György Loránd gyönyörűen megirt AZ ANYAFÖLD ct.'t'ü, Uránia darabja 3 felv. 250 szirtesen vetített képpel és számos muzgóiényképpd kerül bemutatásra. Mas Marj bites rajtaje tón Watlt egésx estét kitöltő irodalmi illa a IX. PARANCSOLAT november 8-án kerül bemutatásra műsoron marad egész 11-ig. A darabnak főszereptől: Krómét, Pascal, Capdtam cs Saillard nagyszerű játéka folytán e kép clsá helyet foglal el a híres Pattié gyár irodalmi filmsorozatában. k A kinemalographe-előadások még a múlt héten is tartottak, már vagy 20—22 napon ált; ezek közül legalább 10-szer zsúfolt terem volt, úgy megkedvelte a közönség, mint itt még ritkaságot. Somogyi színielőadásai nem részesültek ily meleg pártfogásban, pedig hát a magyar színház nekünk már mégis előbbre való, mint a kinematográphe. (Kaposvár, 1899. május 10.) A Rákóczi téren húsvétkor nyílt meg Kecskeméten egy tágas, nagy és modern nyári színház, mely mozgófényképekkel és lelket szórakoztató hegyii, tengeri utakkal, kacagtató és drámai víziótokkal tárja fel nap-nap után szép kivitelű alakjait és változatos történeteit. A színházat Dékány Gyula üzletember saját szisztémájára rendezte be és szerelte fel, s belekerült körülbelül 19 ezer koronába. A sátort fővárosi vállalkozó készítette. (Országos Ellenőr, 1908. április A mozi közönsége rendszerint az esibi „sétáló” publikumból kerül ki, nálunk pedig az esti sé- taláshoz nem kell grande toil- lettet estimáim. Tehát teljesen fölösleges a kalap ... Végtelen hálásak lennénk az egész hölgy- közönségnelk, ha a kalapot szám- r űznék a moziból, nem lennénk többet kitéve annak az eshetőségnek, hogy semmit sem látunk a műsorból. (Kecskeméti Lapok, 1910. július 22.) Országos jelentőségű kísérlet Féjja Sándor filmszociológus előadása és bemutató filmelemző foglalkozása volt a bajai továbbképzés talán leghasznosabb rendezvénye. Ott voltak az országban először megyénkben szervezett gyermekfilrmklubok ■vezetői, filmfelelős pedagógusok módszerével megismerkedtek a meghívott moziüzemi dolgozók is. A szórványosan gimnáziumokban, klubokban oktatott filmesztétika esztétikai kategóriákban gondolkodtatta a diákokat. Féjja arra törekszik, hogy a gyermekek élményszerűen sajátítsák e! a film nyelvét, itanulják meg az ábrázolási formákat, a képek beszédét és jussanak el egy hoszszú folyamat végén a művekből kiolvasható fontos társadalmi tartalmak megértéséhez. A megjelenítek először vehették kézbe e tárgykörben részletesen eligazító módszertani kiadványt. Az évente 10—12 millió szervezett ifjú mozilátogató óriási pedagógiai felelősséget ró mindazokra, alki'k kapcsolatban vannak a filmmel és a gyermekekkel. Féjja Sándor úttörőmunkája leltehetően nem marad egy eredményes 'kísérlet: a vállalkozás életben tartása, kiteljesítése mindannyiunk közös érdeke és feladata. Károlyi Júlia Filmkritikus-díjak a legjobb alakításért Bálint András (1976), BástiJuli (1981), Bencze Ferenc (1973,1978), Békés Rita (1973), Bihari József (1975), Cserhalmi György (1976), Csomós Mari (1974), Drahota Andrea (1972), Darvas Lili (1970), Dajka Margit (1967, 1971), Esztergályos Cecília (1978, 1980), Fekete András (1980), Görbe János (1965), Rolf Hoppe (1981), Kállai Ferenc (1968), Koncz Gábor (1963), Koltai Róbert (1977, 1981), Kosztolányi Balázs (1963), Josef Kroner (1974), Latinovits Zoltán (1969), Madaras József (1978), Makai Margit (1977), Makláry Zoltán (1962), Mensáros László (1966, 1967), Monori Lili (1976), Pupp Éva (1961, 1978), Páger Antal (1964), Pásztor Erzsi (1977), Pogány Judit (1979), Eva Ráss (1973), Ruttkai Éva (1965), Si- ménfalvi Sándor (1963), Sinko- vits Imre (1961), Szabó Lajos (1979), Tarján Györgyi (1977), Tolnay Klári (1964), Törőcsik Mari (1966, 1968, 1970, 1975), Zala Márk (1972). NÉZŐK, FILMEK, ADATOK ____________ Leg kedvesebb az Otthon mozi Huszonhatezren tekinthetnek meg egyszerre Bács- Kiskunban filmelőadást, ha minden jegy gazdára talál. A legnagyobb és a leglátogatottabb a hetvenéves kecskeméti Városi mozi. Igen kedvelt az ezzel egyidős bajai Uránia, a legújabb a hercegszántói mozi. És ha már a legeknél tartunk, akkor említsük meg, hogy bizonyára a megyeszékhely Otthon mozija a leghanguiatosabb. Ráérő ember évente 600— 700 filmet nézhetne meg Bács-Kiskunban. Átlagosan ennyit mutatnak be a világban gyártott sok ezerből. Aligha lepjük meg olvasóinkat azzal a közléssel, hogy tavaly a Ben Hur, a VÜK, és a Mephisto vonzotta a legtöbb nézőt. Az ilyen filmeknek köszönhető, hogy megállt a nézőszám zuhanásszerű csökkenése, sőt — különösen a fiatalok körében — ismét népszerűsödni kezd a mozibajárás. Jubilál a bajai Uránia Filmszínház* Még zöldfülű újságíró voltam a filmszakmában, mikor amerikai utam után különösen kedvesnek és közvetlennek találtam azt a baráti hangot, amivel egy részemről ismeretlen urat — 'ha szabad így kifejeznem, bácsit — szakmai körökben fogadtak. Per „Gyuri bácsi” szólították. Annyit pillanatok alatt megállapíthattam, hogy a szakma egyik kedvence rejtőzíhetik az igazgató úrnál és Szilágyi bácsinál is bizalmasabb megszólítás mögött, amit a mi szakmánkban ki kell érdemelni. A bajai Uránia Filmszínház 1913-ban kezdte meg működését Szilágyi György igazgató vezetésével, és ezzel az esztendővel 30 éves jubileumához érkezett. Alig van Magyarországon mozi, mely ugyanazon engedélyes vezetésével ma is a filmkultúra szolgálatában állhat, gondoskodva egy megyének vagy szorosabban véve városnak szellemi és szórakoztatási szükségletéről. Amikor Szilágyi Györgyöt üdvözöljük a 30 éves jubileuma alkalmából, kívánjuk, hogy az Uránia Filmszínház vezetésével továbbra is szolgálja jól a közönséget, a szakmát, s egyúttal nemcsak a szórakozásért mondunk köszönetét, melyet munkás- ságávak elősegített, hanem a jótékonyság terén kifejtett működéséért is. Bizonyosak vagyunk benne, hogy Baja polgárai éppen olyan megbecsüléssel fordulnak az Uránia igazgatója felé, mint amennyire szereti Gyuri bácsit az egész filmszakma. * A Magyar Film 1943. október 6-i számában G.y. K. E. köszöntötte az országosan ismert Szilágyi György igazgatót, a magyar mozizás egyik úttörőjét. SIVATAG, NAGYVAROS, LONDONI PIAC BUDAKESZI HATÁRÁBAN Több száz filmet készítettek Magyarországon, de a forgatás ma is csupa izgalom, csupa kiszámíthatatlanság. Elmaradhat a gondosan megszervezett munka, mert a főszereplőnek jön a bölcsességfoga, mert váratlan zápor eláztatja a helyszínt, mert a túlságosan is élethűen sikerült balesetnél a világsztár kificamította a lábát. Várnak a műszakiak, idegesek a producerek, bosszúsak az elfoglalt színészek, bosszúsak a statiszták. Különösen az amatőr szereplőkkel készülő filmnél nagy a kockázat. Hiába dolgoztak, ha egyetlen kíváncsi gyerkőc a hős helyett a kamerát figyeli. Jeles András, az új alkotás rendezője és Kardos Sándor operatőr biztosan helyeslőén bólintana, ha olvasná e sorokat. A gyermekek fantáziáját mozgósítva a tizenévesek látásmódjában azt próbálják élményszerűen ábrázolni, hogy mit jelent Madách Ember tragédiája a ipái kisdiákok számára. A forgatás folyamatában szüntelenül változnak az elképzelt jelenetek, párbeszédek, mert a reagálásokra fogékony alkotók minél hívebben szeretnék tükröztetni a gyerekek világszemléletét, gondolkodásmódját. A Budakeszin fölépített díszletek között újra meg újra meg kell fontolni: hogyan tovább, miként őrizhető meg, közvetíthető leghívebben a gyerekek őszinte véleménynyilvánítása. (Pásztor Tamas felvetele ) / VOLNAY KI, AKI .<t IXhiío {»»isöfjaí*' c mag} a* Uitn női ***<wjo. « VaroM m>vG NYÁRI AJÁNLAT összeállította: Heltai Nándor Georgia barátai Négy barát, a gyermekkor végén, s a tragikus indíttatású felnőttkor küszöbén. Mit jelent a haza annak, aki Amerikában, a 60*as évek elején, gyökerek nélkül jugoszláv bevándorlók gyermekeként él? Milyen átalakuláson mehetnek át a következő fogalmak: haza, barátság, szerelem és halál — igen rövid idő alatt — egy önállóan élni csak most kezdő emberben ... E kérdésekről szól Arthur Penn, a nálunk már nem ismeretlen rendező e filmjében a témához méltó mélységgel és visszafogottsággal. Szerelem nélkül Főszereplője egy fiatal újságírónő, aki koktélt kever magának a szabadságból, de azt nem mindig bírja egyformán. Ez érthető, ha pontosan tudjuk, mi kavarog a pohárban: a női egyenjogúság, az individuális szabadság és a sajtószabadság kérdése. Mennyi erőszakot képes nyom nélkül elviselni a szabadság, s az igazság feltárása kerülhet-e egy ember életébe? — kérdezi a rendezőnő, nem a hagyományos történelmi megvilágításban, hanem egy nagyon is mai fiatal nő intim szférájában (homályos szobabelsők, mozgalmas utcák és a szerkesztőség világában). Elcserélt szerelem Mese: színes tanulságokkal A film elejétől végéig lopakodunk, lese- kedünk, titkolódzunk, hazudunk és nemesen csalunk, de főleg nevetünk — néha egy kicsit magunkon is. Bár az alkotás nem a magyar klasszikus szórakoztatófilmek patinás vonulatát követi (inkább a MTV szórakoztató osztálya kéznyomait viseli) — mégis biztosan jól szórakozik, aki látni fogja. • Avar István „nagyjelenete” az Elcserélt szerelem című filmben. Mozi 2000-ben A televízió világméretű térhódítása idején — a 60-as években Magyarországon is — igen sokat beszéltek a mozi válságáról, haláláról. Igaz, a filmszínházak látogatottsága félelmetes tempóban esett vissza. A válsághangulat, a szakmai pánik indokoltnak tűnt. Kihívás L: a tévé Hamarosan kiderült azonban: a nézők nem a filmtől, nem a mozitól fordultak el, amely pusztán mint egyedüli filmközvetítő veszítette el monopóliumát. A kezdeti verseny,helyzet egy új tömegkommunikációs egyensúly kialakításához vezetett. A tévé is kialakította sajátos profilját — bár sok mozifilmet vetít, s a mozi is gyakran vesz át tv_ produkciókat —, a nézők megtanultak válogatni, s ráéreztek a különbözőségekre. Válasz I.: szélesvászon Persze sokat tett a mozi is. Részben változtak a filmek, kiaknázzák mindazokat a lehetőségeket (szélesvászon, nagy kép, sztereohang, közösségi hatás stb.), amelyek a televízió számára nem adottak, másrészt megújultak maguk a filmszínházak is, szebbek, kényelmesebbek, s nem utolsósorban kisebbek lettek, változatosabb műsort kínálnak, mint előzőleg. Kihívás II.: videózás Néhány éve újabb versenytársak is jelentek meg. Egyre nagyobb ütemben terjed a videózás és a kábeltelevízió. Mindkettő sajátosan egyéni, kisközösségi (családi) igényeket elégít ki, s ebben van erejük és hátrányuk is. Kétségtelen, sem a mozi, sem a tv nem képes műsorkínálatában versenyezni a videóval, mert a tulajdonos akkor, és az vetíti önmagának, amit éppen pillanatnyi hangulata, kedve megkíván. A kábeltévé számtalan csatornája, szolgáltatása közül ugyanúgy válogathat. A mozi számára mindez az utolsó tőrdöfésnek tűnhet, különösen akkor, ha azt is figyelembe vesz- szűk, hogy a mozitechnikának a szakemberek nem jósolnak ugrásszerű fejlődést. Válasz II.: mindenből a legjobbat Mégsem beszélünk a mozi válságáról, mert egyre több jel mutat arra, hogy a nézők igénylik, bár nem ugyanazt, mint jó néhány évvel ezelőtt. Átalakulásának két úton kell párhuzamosan haladnia: technológiailag ki kell aknáznia mindazt a lehetőséget, ami a látványt, a befogadást intenzivebbé teheti. Kényelmi, esztétikai szempontból is maximumot kell nyújtania úgy, hogy az egyéni kiszolgálás mellett megmaradjon a közösségi élmény is, s a felkínált filmek, műsorok változatosságában szintén állnia kell a versenyt a tévé, s a videóval is. Ez a fejlődésirány igen költségigényes, ezért reálisan csak a nagyobb településeken számolhatunk új mozikkal, míg a kis településeken egyre inkább a televízió és a video közösségi formái lesznek uralkodók. Csorna Béla Forgatás gyerekekkel
