Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
4 © PETŐFI NÉPE • 1983. március 23. TERMELŐK ÉS FELVÁSÁRLÓK A PRIMŐRRŐL Gondok a retekkel A kiskunfélegyházi ZÖLDÉRT-nél megtalálták a megoldást Általában minden zöldség-gyümölcs ideig-áráig primőr. Ilyenkor, az első megjelenéskor áruk akár — ez minden kertész álma — csillagászati is lehet. Tükrözve ezzel a munkát, a kockázatvállalást és az egész téli fűtés költségeit. (Március közepén Budapesten, a Toll- buhin körúti vásárcsarnokban az üvegházi paradicsom kilogrammonként 450 forint volt.) Később, amikor már egyre nagyobb területről — a fűtés nélküli —, úgynevezett hidegfólia alól és esetleg már a szabadföldről viszik a piacra, a felvásárlótelepekre, esik az ára. A néhány nappal ezelőttinek csupán töredékéért tudják eladni. Mindebből látszik, hogy a fűtött zöldséghajtatás a minél gyorsabb „piacrajutás" mennyire hasonlít a borotvaélen táncoláshoz. Ezért ezzel csak a legnagyobb tudású, a kockázatot is vállaló, no és elegendő tőkével rendelkező kertészek foglalkoznak. Az alig tucatnyi klasszikus értelemben primőrként ismert zöldségféle számtalan csatornán csordogál a felvevőpiacok felé: Budapestre a Bosnyák térre, valamint a nagyobb ipari városokba. Az egyik ilyen csatorna a ZÖLDÉRT-é, A Bács-Kaskun megyei vállalat kirendeltségein tavaly 3016 tonna, primőrnek számító zöldséget vásároltak fel. Arányaiban legtöbbet — súlyban az összes mennyiség harmadát — Kiskunfélegyházán. Ez viszont a felvásárolt primőr értékének 60 százalékát — forintban 40 milliót — jelentett. 'Éppen ezért most március vége felé, amikor a retekkel kezdődik a primőrök szezonja, Félegyházára látogattunk. Az idei esztendő kilátásairól faggattam Laczkó Gyulát, a ZÖLDÉRT helyi kirendeltségének vezetőjét. Elöljáróiban azonban nézzük a retket. Tavaly csaknem öt és fél millió csomót vásároltak fel. Figyelembe véve, hogy a külföldön eladott csomók tíz darab retket tartalmaznak, a hazaiak pedig 5—6-ot, így a ZÖLDÉRT- telepen megfordult mennyiség a környék termelésének a fele. A retek különleges növény. Forgalmazásakor a klasszikus piaci kereslet—kínálat törvénye jól érzékelhető. Talán ez az egyetlen olyan növényfaj, amelyiket, ha nem sikerül „első nekifutásra”, megfelelő áron eladni, akkor lehet a szemétbe önteni. Ugyanis a felszedés után egy-két napnál többet, károso-’ dás nélkül, aligha visel el. A kereskedő pedig rafinált: — Ha nem kellett Budapesten a Bosnyák téren, akkor nekem sem kéll. Hiszen látja a csomót, ebben pedig ha hat darab van, akkor az illető már próbálkozott a Bosnyák téren, ott ugyanis a hat darabból álló retekcsomót kérik a viszonteladók. Arra a termelőnek már nincs ideje, hogy a sikertelen pesti .kiruccanás” után újra csomózza a helyi, esetleg a szerződésiben vállalt igényeknek megfelelően. □ □ □ Idén számítani lehet a primőr — tehát a drágább — zöldség-' félék keresletének csökkenésével. Nem érte váratlanul a Kiskunfélegyháza környékén gazdálkodókat az exportpiac kedvezőtlen alakulása sem. — Már az elmúlt esztendő végén látszott, hogy az idén majd kétmillió psomó retekkel kevesebb kell külföldre — mondta erről Laczó Gyula. — Éppen ezért jó néhány falugyűlést szerveztünk, tájékoztattuk a termelőket a változásról. Sőt az exportretek vetése helyett más, hasonló jövedelmet hozó zöldségféléket javasoltunk. Például a spárgát, a kínai kelt, a szamócát, a hidagfóliás, vagy szabadföldi paradicsomot, illetve a primőr sárgarépát. Sokan megfogadták — sajnos nem elegen 4— a tanácsot, ezért a retek vetésterülete negyedével, harmadával csökkent... Ám aligha kaphatnánk helyes képet az idei retekszezon indu9 Ezekben a napokban bontják azokat a prizmákat, amelyekben a gyökeret tárolták Félegyházán. lása előtt, ha csupán a felvásárló, forgalmazó véleményét ismernénk. □ □ □ Jászszentlászló határában tanyája közelében gazdálkodik Csányi István, aki egyébként a ZűLDÉRT-tel is szerződésben áll. Ottjártunlkkor nem a legjobb időben zavartuk, hiszen felesége, lánya és veje segítségével éppen, első alkalommal készült az idén .a Bosnyák téri piacra. — Nem baj, jöjjenek csak, beszélgethetünk, közben a mi kezünk azért jár — tessékelt házigazdánk, a napsütéstől jól átmelegedett fólia alá. Boszorkányos gyorsasággal kötötték csomóba a retket a néhol már elfelejtett kötözőaniyaggal, a darabokra szaggatott jukka leveleivel. — Ma éjjel indulok idén először Pestre. Most jól megy a retek, remélem szép pénzt kapok az első fuvarért. Persze, volt munka elég, a fűtőolajat sem ingyen kapóm, és jó néhányszor éjszaka is ki kell jönni ellenőrizni, különösen mostanában, amikor ilyen erősen fúj a szél. összeakad a villanydrót, nincs áram, máris leáll a kazán. — Azt kérdezi, honnan tudom itt az isten háta mögött, hogy ■milyenek a napi, hajnali árak a Bosnyák téren. Voltak az éjjel fent a faluból, azok aztán megállnak egy szóra. így áramlik az információ. Nálunk a retek csak az egyik cikk. Előtte a fóliában paradicsom volt, és ahogy ezzel a húszezer csomóval végzünk, azonnal újabb növény kerül a sátor alá. — A ZÖLDÉRT- tel ? Igen, szerződésben állunk, teljesíteni is fogom, de azt mindenki megértheti, hogy nem ebből az első retkekből, hiszen ezt úgysem tudnák .megfizetni. — Nekünk is kell ám számolni, talán jobban, mint a nagyobb vállalatoknak. Például volt már rá eset, hogy Budapesten rossz idő volt, valamelyik több napos tavaszi ünnepen. Ilyenkor a városlakók nem mennék kirándulni, teháit az uzsonnacsomagba retek sem kell. Ebben az esetben hiába is megyünk, a magán- kereskedő csak a kezét tárja szét. De, hát az időjárásról ők sem tehetnek ... □ □ Végezetül ismét a ZÖLDÉRT kirendeltségének vezetője ... — Mit ígér a termelőknek? — Kirendeltségünk adottsága kényszerítő erővel hat ránk. Éves áruforgalmunk összetételében legjelentősebb részt, majd 80 százalékát a friss áruk fell- vásárlása jelenti. Énnek több mint a fele csak azonnali fogyasztásra alkalmas zöldség. Ezért igyekszünk a jövőben még- iinkább rövidíteni az áru útját a fogyasztóig. Javasoljuk a termelőknek, hogy ne a telepre, hanem közvetlenül a zöldségüzletekbe vigyék a késő délutáni, esetleg hajnalban felszedett árujukat. Itt a napi árnál 20—25 százalékkal kevesebbért, a legtöbb esetben megvásárolják tőlük. De ugyanígy a hatékonyabb munkánkat szolgálja az is, hogy különböző városkörnyéki és távolabbi •Vendéglátóüzemekkel, vállalati konyhákkal kötöttünk szerződést, és számukra rendszeresen szállítunk árut. Célunk a legmagasabb áron felvásárolni és a fogyasztóknak a legkevesebbért eladni. A reteknél azt hiszem nem lesz különösebb fennakadás, mert — sajnos — jó néhány helyen az alacsony éjszakai hőmérséklet a fűtetlen fóliákban „elintézte” az árut. Helyette a termelő már más zöldségfélét vetett... Czauner Péter • Jobbra: Laczkó t Gyula: — Célunk a legmagasabb áron felvásárolni és a fogyasztóknak a legkevesebbért eladni. 9 Ahol jól tárolták a fejeskáposztát, például- a kiskunfélegyházi ZÖLDÉRT-telepen, ott alig volt az enyhe tél miatt rothadásos veszteség. Fekete Józsefné és Terják Erika a fellevelek eltávolításával fogyasztásra készítik elő a káposztát. 9 Csányi István jászszentlászló! kertésznek fóliasátraiban szépen díszük a retek, (Somos László felvételei) SAJTOPOSTA KÉRDEZZEN — FELELÜNK Hány órát kell dolgoznia a csökkent munkaképességű tsz-tagnak? Elkeseredett hangú levéllel kereste fel szerkesztőségünket egy Dunapatajon lakó termelőszövetkezeti tag, az 54 éves Kiss János, aki tavaly október óta 50 százalékosan csökkent munkaképességű, s emiatt támadt konfliktusa a munkahelyén. Ugyanis csak a minimálisan előirt 1500 órát szeretné ledolgozni évente, mégpedig az öregségi nyugállományba kerüléséig, a vezetőség azonban ragaszkodik ahhoz, hogy a 2180 órás maximális teljesitményhatárt érje el minden esztendőben, sőt végezzen olykor napi 12 órás munkát is. A továbbiakról így számol be olvasónk: „Felhívták a figyelmemet, amennyiben nem teszek eleget e követelményeknek, elveszik a háztáji földemet, szabadságot sem kapok, s megszüntethetik a tagságomat. A betegségem is sok kellemetlenséggel jár, melyre szinte ráadás ez a kiszolgáltatottság. Dekát van-e jogi alapja?” Kezdjük a legfontosabbal: a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény és a végrehajtására kiadott több új rendelet értelmében a közös gazdaságok tagjaira is vonatkoznak a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó általános szabályok. Ezek a többi között leszögezik, hogy a teljes értékű munkára nem képes, ám az öregségi, vagy a rokkantsági nyugdíjra még nem jogosult dolgozók részére kötelező biztosítani olyan feladatokat — például a munkakörülmények módosításával —, melyeknek ellátása során hasznosíthatják a szakmai tudásukat, tapasztalatukat és nem romlik tovább az egészségi állapotuk. Persze megtörténhet, hogy néhol nem tudják kialakítani e feltételeket, ekkor viszont gondoskodni kell az eredeti beosztásuktól esetleg teljesen eltérő munkára való betanításukról, vagy az újabb szakmai képzésükről. S ha erre sincs lehetőség, értesítendő a területileg illetékes tanács szak- igazgatási szerve, mely segítséget nyújthat megfelelő elhelyezkedésükhöz. A bérezésükről pedig any- , nyit: természetesen összhangban kell lennie a tevékenységükkel és főleg az eredményeikkel, a betanítás, valamint az új szakképzés idejére azonban keresetkiegészítés illeti meg őket. Végezetül a tagsággal szorosan összefüggő dolgokról szólunk. A férfiaknál valóban 1500 (a nőknél 1000) óra az évente ledolgozandó munkaidő alsó határa, mely idő legfeljebb 2180 órában határozható meg. De korántsem önkényesen, mert ennek pontos részleteit a helyi munkaügyi szabályzat taglalja, s azt is; hogy az elvégzett munka alapján milyen mértékben jogosult a dolgozó a fizetett szabadságra. Bizonyos alkalommal — mint a betakarításkor stb. — elrendelhető a túlmunka is, amely nem veszélyeztetheti az egészséget. Különben a csökkent munka- képesség állapota nem adhat okot a háztáji terület használatának visszavonására, éppúgy a tagsági viszony megszüntetésére sem. Ha az említettekkel kapcsolatosan mégis lennének önnek gondjai, azok orvoslásához kérje a szakmai szakszervezet, vagy a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a közbenjárását. Kiket illet az ösztönző felár? Az ágasegyházi Rittgaszer József régóta hizlal sertést, s mert ez jövedelmező, nemrégen gyarapította az állományát, melyből február végéig már 12 darabot szállított az átvevőhelyre, négyszer többet, mint tavaly ilyenkor. S hogy mit várt ettől, eképpen írta meg a lapunkhoz küldött levelében: „Rádióműsorból tudom, hogy aki az idei év első negyedében több hízott sertést ad le szerződés alapján, mint azt a megelőző év hasonló hónapjaiban tette, 3 forint felár üti a markát kilónként. Én túlteljesítettem e normát, vártam is joggal a plusz forintokat, de hiába. Reklamálásomra közölte a felvásárlást lebonyolító helyi szövetkezet képviselője, hogy csak akkor kaphatom meg az átvételi áron felüli összeget, ha az utolsó negyedévben is több állatot adok le, mint amennyire szerződtem. Furcsállom e magyarázatot, mely kissé eltér az említett műsorban hallottéiul." A közérdekű kérdést továbbítótLEVELEKBŐL RÖVIDEN Kutyák a parkban A tavaszi, a nyári és az ősz eleji hónapokban aligha van Kecskemétnek látogatottabb közterülete, mint a MÁV-áldomás melletti Katona József parik, ahol a dús lombú fáik, a gondozott pázsitok és virágágyak valóban fel- üdítőan hatnak mindenkire. A sétálókra, vagy a padokon megpi- henőkre éppen úgy, mint a pajkosan jókedvű gyerekekre, akik az ottani játszóteret veszik birtokukba, hogy hintázzanak, labdázzanak. E park mostanában — a szabadba csalogató egyre kellemesebb időben — újra kezd benépesülni emberekkel, akik azonban nem érzik ott olyan jól magukat. Hogy miért, arról Nagy János olvasónktól értesültünk: Ügy tűnik, ez a nagyon szép zöldterület hovatovább a csaholó négylábúak birodalma lesz. Gazdáik póráz és szájkosár nélkül bocsátják útjukra valamennyit. A sok kis és nagy kutya pedig bejárja az egész (térséget, amire bizonyság, hogy a „nyomaikba" bárhol beleléphet, aki óvatlan. Közegészségügyileg is megengedhetetlennek tartom az effélét. De talán még ennél is nehezebben viselhető el, hogy a parkba betérőt a legváratlanabb pillanatban szaglásszák körül az oda- tévec'jt házőrzők, s talán csak kevesen vannak, akik nem félnek az ilyen találkozástól. Különösen a legkisebbek szaladnak sírva az anyukájukhoz-apukájukhoz egy közeledő, jól megtermett kutya láttán. Szerintem nem szabad megengedni azt, ami ebben a parkban jelenleg történik. 9* A helyszínen járya magunk is tapasztaltuk az észrevétel jogosságát. Meg azt is, hogy a környezet rendjére figyelmeztető táblából sincs elegendő, és hiányoznák azok is, akiknek kötelességük fellépni a szabálysértőkkel, például a kutyáikat felügyelet nélkül fut- nd-kóborolni hagyó tulajdonosokkal szemben! A telefonvonal ikresítéséről Az idei távközlési év alkalmából jelent meg nemrégen ,yA telefon nem luxus!” című írásunk. Ebből kiderül: hazánkban — ahol a száz lakosra jutó telefonellátottság jóval kedvezőtlenebb, mint bármelyik európai országban — az 1983-as fejlesztési terv értelmében. 19 ezer új állomást kapcsol be hálózatába a posta. iE cikkünk apropójából hozta tudomásunkra' a jánoshalmi dr. Südi Bertalan, hogy szűkebb lakóhelyén is mind többen jutnak telefonhoz, egyesek azonban eléggé különös módon, a mások vonalainak igénybevételével. És erről a megváltozott technikai körülményről rendszerint utólag értesül a főállomás gazdája. Olvasónk pedig úgy tudja, hogy jogszerűen csak az előfizető előzetes hozzájárulásával szerelhető fel mellékállomás a társelőfizetőnél. A bíráló észrevétellel kapcsolatosan beszéltünk, a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetőjével, Gyenes Gézával, aki az alábbiakat válaszolta: — A megye városaiban és nagyközségeiben általános gond, hogy kevesebb a meglevő vonal, mint amennyi szükséges a nagyon jogos telefonigények kielégítéséhez. Így hát csak vonalmegosztás, más szóval ikresítés révén tudunk sok helyütt felszerelni újabb állomásokat. Jánoshalmán is ilyen megoldást alkalmaztunk legutóbb. A műszaki intézkedésről természetesen az érintett főállomás előfizetőjének beleegyezésével döntöttünk, ahogyan azt előírja a szabályzatunk. Külön epilítem meg, hogy a postának lehetősége van az úgynevezett ikerstátus hivatalból történő létesítésére is. Mégpedig akkor, ha valamelyik előfizetőnél túlságosan kicsi a telefonálási forgalom, ami annyit jelent, nincs kellőképpen kihasználva a vonal. Ez esetben kerülhet sor a megosztásra. Talán érdemes itt kitérni arra, hogy az ikerkapcsolatnál teljesen függetlenek egymástól az előfizetők — önálló hívószámuk van, s a díjiat is külön fizetik +-, s legfeljebb arra a néhány percre kell türelmeseknek lenniük, míg a társuk használja a vonalat.. A gyakorlat azt igazolja, hogy ebből adódóan nincsenek kellemetlenségek a lakásbeli telefonnal rendelkezők kdében. tűk a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igaz-i gatójához, Bírói Imréhez, akitől aj következő felvilágosítást kaptuk: j Olvasónk tévesen értelmezi a rádióközleményt, mellyel kapcsolatosan — sajnos — helytelen tájékoztatással szolgált a felvásárlással megbízott személy is. Mi hát a tudnivalók lényege? Ha az 1983. január 1-e és április 30-a között átvett hízott sertések meny- nyisége 20 százalékkal több az előző év hasonló időszakához képest, akkor 3 forint kilónkénti felárban részesülnek a közreműködő szervek, például a mezőgazdasági nagyüzemek. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ösztönözze a felvásárló hálózatot a sertéshúsprogram megvalósítására, mely alapfeltétele nemcsak a növekvő hazai igények kielégítésének, hanem a devizabevétel szempontjából egyre jelentősebb exportkötelezettségek teljesítésének is. És az eddigi tapasztalatok már biztatóak, hiszen az úgynevezett bázisidővel összevetve jelentősen nőtt az átvételi helyek mostani forgalma. A megkötött szerződések nagy számából, valamint a hosszabb ideje egyenletesen jó takarmányellátásból viszont sejthe tő, lesz bőven teendőjük a felvá 1 sárlóknak a későbbiekben is. A felárról még érdemes megjegyezni, azzal kizárólag az érintett gazdaság rendelkezik, mely akkor cselekszik célszerűen, ha juttat belőle a kistermelőknek is, akik a legtöbb állatot hizlalták, illetve adták lé. FOGADÓSZOBA Alacsony a nyugdíjam, így hát többször kell végiggondolnom, mire költőim a pénzt. A nagyobb értékű fogyasztási cikkek megvétele előtt pedig következetesen muszáj spórolnom. Legutóbb tévére gyűjtöttem. Nagylképernyős. moduli rendszerűre. Már hónapok óta figyelgettem a kirakatokban levőket, de a borsos áralikkal nem tudtam mit kezdeni. Február elején azonban megcsillant a remény, ugyanis a helyi bizományi áruház hatezerért kínálta a kedvemre való készüléket, mely újszerűnek tűnt és a helyszínen jól működött. Megvásároltam. Fehruár 10-én vittem haza gépkocsival, otthon azonnal bekapcsoltam, de a kép élvezhetetlenül rossz volt, Először az antennára gyanakodtam, de a kételyemet eloszlatta a régi tévém — ellenőrzés végett, vettem elő —, mely nem jelezte az ilyen hibát. Hívtam egy hozzáértőt is, aki azt állította, az új készülék a ludas. Kisvártatva besiettem az üzletbe, ahol a panaszomra azt válaszolták, nyugodjak meg, ha itt elééedett voltam vele,, a lakásomon is tökéletesnek kell lennie. E biztatást érthető kételkedéssel fogadtam, mire nyomatékkai hozzátették, ha visszahoznám, úgy számoljak, hogy az árát csak ■ a 10 százalék kezelési költség levonásával kapom kézhez. E.z a 600 forint, vagyis a leendő károm hatott rám, tehát sarkon fordultam. Odahaza türelmesen próbálgattam, állítgattam, de hasztalan, jó képet nem tudtam belőle kicsikarni. Ekkor becsomagoltam a zsákbamacskámat — mert dühömben már így tiszteltem —, s elhatároztam, másnap véglegesen visszaszállítom. Ügy történt. A kereskedők ígéretük szerint rövidítettek meg, s azt mondták, az összeg többi részének átadásáról értesítenek. A napokban kaptam egy küldeményt, melynek tartalma teljesen kétségbeejtett. Tudomásomra hozták, hogy a bizománybán való értékesítés céljából — az 536 761-as nyilvántartási szám alatt — átvett tárgyam értékét nem hagyta jóvá az ellenőrző becsüs, ezért javasolják, egyezzek bele a módosított árba, vagyis 4500 forintba, amit hajlandóik érte megadni. Az alapos ráfizetésem tényét aligha kell itt bizonygatni. És azt sem hogy ebben a boltban nem sokai törődhetnek a fogyasztód érdekvédelemmel. Bár lehetséges, azzal a rendelkezéssel van a baj, amely kizárja a másutt jogszerű gyákorlatot, vagyis a hibás termék — vásárlástól számított 72 órán belüli — kicserélésének, ÍN tetve az ára maradéktalan visz- szatérítésének lehetőségét. (Elmondta: Vass Mihály kecskeméti olvasónk.) Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111.
