Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-27 / 49. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviH. évi. 49. szám Ára: 1,40 Ft 1983. február 27. vasárnap Kommunista műszak a nyugdíjasokért Nyolcvan, évvel ezelőtt történt, hogy a magyar szakszervezeti mozgalomban szövetséggé szervezték a különböző vasas szakmai szakszervezeteket. A Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetősége úgy határozott, hogy méltóképpen ünnepük meg az évfordulót. A megemlékezésen túl gazdasági céljaink valóra váltását, a szakszervezet tagjaival való törődést állítják az elkövetkezendő időszak középpontjába. A központi vezetőség ezért azt javasolja, hogy az év első kommunista műszakját a gyárakban, üzemekben, intézetekben az évforduló jegyében szervezzék meg, s a gazdasági feladatok teljesítésével, a kommunista műszak idején megkeresett munkabérrel járuljanak hozzá a nyugdíjas szaktársak életkörülményeinek javításához. A ma dolgozó ember e cselekedettel tiszteleghet emberséggel a korai és a közvetlen elődök helytállása, áldozatvállalása előtt. A felhíváshoz máris csatlakozott a Ganz-MÁVAG, a Magyar Hajó- és Darugyár, az Ikarus, a Kismotor- és Gépgyár kollektívája. íBács-Kiskun megyében a fenti vállalatok gyárain, gyáregységein kívül kommunista szombatot tartanak március 5-én a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár- ban, majd ezt követően az Április 4. Gépipari Művek és a MEZŐGÉP Vállalat gyáraiban, gyáregységeiben és sok más vasas üzemben. S. B. Nagy értékű társadalmi vállalások Néhány helység kivételével befejeződtek a hagyományos téli falugyűlések a megyében. A város- és nagyközségkörzeti összejövetelekkel együtt összesen mintegy százhetven fórumon találkozott a lakosság a helyi ta-, nácsi és társadalmi vezetőkkel. A téma — érthetőegi — mindenütt a települések fejlesztésének további lehetősége volt. A megyei népfrontbizottságnál arról tájékoztattak, hogy megye- szerte nagy érdeklődést tanúsítottak e hagyományos és demokratikus fórumok iránt. Ide kívánkozik, hogy tavaly majdnem egy- milliárd forint értékű társadalmi munkát könyvelhettek el a megyében. A mostani falugyűléseken elhangzott ötletek, javaslatok alapján túlzás1 nélkül állíthatjuk: az idén sem lesz kevesebb a már „megszokott” önzetlen, ingyenes munkavégzés értéke. Nincs olyan település, ahol a lakosság ne ajánlott volna fel önként társadalmi munkát az éppen legszükségesebb létesítmények megvalósításához. Iskolák, tantermek, óvodák, utak, járdák, parkok, kiserdők, miniarborétumok létesülnek az idén is a falu- és városközösségek összefogásával. Alig volt olyan falugyűlés, ahol ne foglalkoztak volna a felszólalók a település tisztaságával, oontosabban tisztátalanságával. Esetenként még ott is problémát okoz ez, ahol a tanács megoldotta a szemétgyűjtést, a szemét- szállítást, mert sokan nem akarnak. nem hajlandók igazodni a rendhez. Sok helyen kérték a tanácsot: alkalmazzon súlyosabb szankciókat a körnvezetcsúfítók- kal, környezetrongálókkal szemben. Szóvá tették a szolgáltatások és a kereskedelem hiányosságait, a közművelődés szűkös, esetenként elégtelen lehetőségeit. A tanácsok, mint az előző években. most is igyekeznek eleget tenni a lakosság kéréseinek, fi- gvelembe veszik javaslataikat, kívánságaikat, természetesen azokat. melyeknek a megvalósításához segítséget nyújt a lakosság. R. M. SEGÍTENEK A FIATALOK Folytatódnak a szovjet—kínai tárgyalások Kedden Moszkvában folytatódnak a szovjet—kínai külügyminiszter-helyettesi tárgyalások a két ország kapcsolatainak nor- maüzásáról. Ez a második menet abban a konzultációsoroz atban, amely tavaly októberben kezdődött Pekingben. miután a két ország felújította ezt a tárgyalási fórumot. A megbeszélések 1969 óta tartó — csekély eredményt hozó, elsősorban az érintkezés fenntartását biztosító — folyamatát Kína szakította meg 1980 elején, a Szovjetunió által az afganisztáni kormánynak nyújtott segítség ellen tiltakozva. Ami a szovjet álláspontot illeti, annak éppen konstruktív folyamatosságát hangsúlyozta — Leonyid Brezsnyev taskenti és bakui beszédeire utalva — Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára november 22-i beszédében. Az SZKP és a szovjet állam őszintén kívánja á kapcsolatok fejlesztését és javítását az összes szocialista állammal. A kölcsönös jóakarat és egymás jogos érdeke'nek tiszteletbentartása, fejtette ki, helyes megoldásokat sugalmaz ott is, ahol különböző okokból egyelőre hiányzik a kellő bizalom és megértés — ez vonatkozik a nagy szomszédra. Kínára is. ! t Külső munka — markolóval. Már hírt adtunk arról, hogy Kecskemét nevezetes épületét, a Cifrapalotát — a volt szakszervezeti székházat — átalakítják, teljesen felújítják. Itt kap majd helyet a várva várt városi képtár. Most arról számolhatunk be. hogy a kivitelező Bács-Kiskun megyei ÉPSZER Vállalat jóvoltából gyorsan haladnak a munkák. Krajcsovicz Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője elmondta, hogy az új funkciónak megfelelő belső átalakítások — falazások, ajtó-ablakfes- ték-leégetések — nagyobb részével már végeztek a vállalat dolgozói. Sokat segítenek a kiskőrösi ipari szakmunkásképző intézet tanulói, akik a gyakorlati foglalkozások keretében dolgoznak a leendő képtár épületének formálásán. Szükség is van minden munkaerőre, a jó:munkaszervezésre, hiszen a megállapodás szerint £983. augusztus. elsejéig át kell adni rendeltetésének a megyei tanács 14 millió forintjával finanszírozott képtári épületet. I Kcslékégető szakmunkástanulók. (Pásztor Zoltán felvételei) Saját bőrén tapasztalja ma már minden állampolgár, hogy mi is az a külkereskedelem. Azt■ eddig is tudtuk, hogy a nemzeti jövedelem mintegy fele a külfölddel való kereskedelemből származik, de ezt a tényt csak éppenhogy tudomásul vettük. Most azonban, hogy állandóan változik a világpiac — néhány eddig jól eladható árunkra váratlanul megszűnik a kereslet, vagy komoly versenytársak bukkannak fel — egyre több az értékesítési gond. Mindez a belső fogyasztásban is érezteti hatását, hiszen a kivitt és a behozott áruk cserearányának romlása még csak tetézi nehézségeinket, s emiatt el kell viselnünk azt is, hogy az élet- színvonal nem a tervezett szerint alakul, sőt, egy-két százalékkal csökken. A lakosság azonban nemcsak tapasztalja, hanem tudja, s a jelek szerint érti is már az ezzel kapcsolatos gondokat. Nem véletlenül kísérte országos érdeklődés Veress Péter külkereskedelmi miniszter e hét elején tartott sajtó- tájékoztatóját. A miniszter többek között elmondta, hogy az elmúlt három és fél évtizedben, az 1982-es esztendő állította a legnehezebb erőpróba . elé a magyar külkereskedelmet. Nagy nemzetközi figyelem kísérte, hogy megtudjuk-e őrizni fizetőképességünket, talpon tudunk-e maradni. S hogy ez sikerült, azt a tőkés országokban hitetlenkedve, a baráti országokban őszinte örömmel fogadták. Az eredmény valóban nem lebecsülendő, hiszen ilyen jó külkereskedelmi aktívummal hosszú évek óta nem zárt népgazdaságunk. A sikert azonban nem adták ingyen — hangsúlyozta a miniszter — áldozatos munkát kellett érte végezni a magyar dolgozóknak, Gazdaságunk a rendkívül nehéz körülmények között is megállta a helyét, és az őszi importkorlátozás elleiiére is eleget tett tervezett ex portkötelezettségeinek. Hasonló erényekről — a helyzet fegyelmezett tudomásulvételéről’ tett tanúbizonyságot a lakosság — a belső fogyasztás kismértékű csökkentését illetőén. Nem könnyű a világpiac napról napra változó igényeit követni, de már Bács-Kiskun- bon is megtanulunk — ha még nem is elég gyorsan — ahhoz igazodni. A gazdasági vezetők egy része, mostanában nem üdülni, vagy turistáskodni jár külföldre, hanem azért, hogy saját szemével lássa, mik a piaci kívánalmak, mi az, aminek gazdaságos előállításával versenyképesek lehetnek a nemzetközi kereskedelemben. A tájékozódási készség fejlődésének, valamint az üzemekben, gazdaságokban dolgozók sikeres erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a megye ipara az 1981. évi szintet kissé meghaladó, élelmiszer-gazdasága I'Soltról, az éterbe v' '' A rádióállomás vizsgái Hat esztendeje, hogy felavatták a solti rádió- állomást. A rendszeres sugárzás ötödik évfordulóján Huber István, az állomás vezetője mutatta be a létesítményt olvasóinknak. Változatlanul igaz, hogy amióta 2000 kilowattos teljesítménynyel működésbe léptek a középhullámon, hazánk csaknem egész területén kifogástalan minőségben lehet hallani a Kossuth Rádió műsorát. Tényleg Bács-Kiskun és az ország büszkeségéről van szó. Ide nyújtunk bepillantást olvasóinknak abban a sorozatunkban, amely a rendeltetésüknél fogva zártabb munkahelyeket mutatja be, köztük például nemrég a 'Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató 'Intézetet. 'Hiszen a kíváncsiság adott: sok tekintetet vonz a karcsú, 300 méteres antennatorony. Körülötte „zivataros időben körtáncot járnak a villámok és kötelei apró csillagszóróként sziporkáznak”. De ez nem zavarja az itt dolgozó ötven műszaki szakember és a többiek munkáját, amit az is mutat, hogy tavaly már 3 perc 57 másodpercre sikerült csökkenteni az üzemzavar miatti kényszerű szünetek idejét. (A működés első évében, 1977-ben, összesen 5 és fél órát tett ki az üzemzavar.) Egyre jobban vizsgázott tehát a moszkvai tervezésű, szovjet segítséggel épült rádióállomás, Beigazolódtak azok az előzetes mérések is, amelyek éppen itt, az ország megközelítő földrajzi középpontjában jelölték ki a helyét, figyelembe véve a legalkalmasabb sugárzási lehetőségeket, domborzati viszonyokat, talajadottságokat. A többi viszont már azokon múlik, akik a dolgukat végzik. Szigorú föltételek között, egymást váltva teljesítenek szolgálatot. Ki gondolta volna hajdanán, hogy ezen a sokáig jellegzetesen mezőgazdasági vidéken ilyen ipari-távközlési létesítmény magasodik majd? Az átállásnak ez a másfajta része is sikerült: a rádióállomás immár elválaszthatatlanul hozzátartozik Solthoz és környékéhez. Dolgozói között vannak, akik a kalocsai járási, illetve a nagyközségi pártbizottság tagjai, s van olyan bejáró is, aki otthon, Apostagon tanácstag. (Képriportunk a 3. oldalon) Mezőgazdasági, erdészeti termékexport vízi úton Nőtt a forgalom, kezdeményez a TSZKER • Szárított kaprot csomagolnak a dusnoki Munkás—Paraszt Tsz élelmiszer-feldolgozó üzemében. Az 1967-ben megjelent III. számú törvény teremtett hazánkban először jogi keretet a mezőgazdasági nagyüzemeknek az egymással- vagy vállalatokkal közös termelési, feldolgozási, forgalmazási tevékenységre. A gazdasági irányítás reformja_bevezetésének esztendejében meg is alakult Kecskeméten 21 gazdaság részvételével a szövetkezetközi áruértékesítési és beszerzési szervező iroda. VILÁGVERSENYEKRE IS ALKALMAS LESZ Űj létesítménnyel gazdagodik a megye lövészsportja A kecskeméti Czollner téri egykori leventel őtér már régóta nem tudja kielégíteni a növekvő igényeket. Az MHSZ-nek mintegy tizenhatezer kecskeméti diák hazafias, honvédelmi neveléséről kellene gondoskodnia. Ez is indokolta, hogy új lőtér épüljön. Az MHSZ országos központ pénzügyi támogatásával és a megye társadalmi összefogásával 1979 januárjában megkezdődött az új lőtér építése a régi és az új szegedi úti E 5-ös szögletében, s jövőre készül el. A 46 lőállá- sos, 50 méteres, 3 gépegységes lőtér a legkorszerűbb lesz az or- szágban. A 25 méteres pisztoly- pályán 3X5 alakot mozgathatnak egyszerre. A harminc lőállásos, 10 méteres, légfegyveres csarnok valamennyi olimpiai versenyszám lebonyolítására alkalmas lesz. Csupán a futóvadlövés eszközeinek 'beépítését halasztják későbbre. Az új létesítményben óránként százötvenen lőhetnek. Az objektum lehetőséget ad világversenyek lebonyolítására. Emellett megteremti annak a feltételeit is, hogy pezsgő verseny- és tömegsport bontakozzon ki Bács- Kiskun megyében. pedig ennél is nagyobb mértékben értékesítette termékeit a tőkés országokban. Bővítette a kört az építőipar, köztudomású ugyanis, hogy a DU- TÉP a múlt év második felében megkezdte algériai lakásépítkezéseit. Ami az idei kilátásokat illeti, nem ígérkezik kedvezőbbnek a tavalyinál. Újra és újra meg kell küzdeni a piacokért. Bár az év jól indult, a megye ipari vállalatainak nem rubel- elszámolású megrendelései is biztatóan gyarapodnak, közismert, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javításához szinte meg kell kétszerezni az elmúlt évben elért eredményeket. Ez alól a megye gazdasága sem vonhatja ki magát, ezért igen szigorú követelményeket állít az üzemek, gazdaságok elé az 1983. évi terv. Bács-iKiskun ipari üzemeinek jó része ma is olyan gyár, illetve gyáregység, amelynek központja a megye határán túl van. Az üzemi kollektívák azonban mégse felülről várjanak segítséget, jobb ha elsősorban a saját erejükre támaszkodnak. Tőlük függ ugyanis, hogy a rájuk bízott eszközöket hogyan használják, mennyire gazdaságosan értékesíthető terméket állítanak elő azokkal. Vonatkozik természetesen mindez az önállóan gazdálkodó üzemekre, gazdaságokra is. Eredményről csak akkor számolhatunk majd be, ha a termelés minden résztvevője a minőségileg legjobb, leghatékonyabb munkára törekszik. Az így előállított termék ugyanis jobban értékesíthető minden piacon. Nagy Ottó ' I 1 ■■MnaapHMI Az egy évtizeddel később TSZKER nevet felvett értékesítő, beszerző, és szolgáltató közös vállalatnak 1982-ben már 90 gazdaság volt a tagja, de ennél jóval több vette igénybe a szolgáltatásait. Év eleje óta újabb szövetkezetek is jelentkeztek. A közös vállalat az elmúlt év elején 736 millió forintos forgalmat .tervezett; amely december 31-re már 788 millióra nőtt. A legnagyobb arányú a mezögaz• Hamarosan megtelik a papír- zsák lucernaliszttel. A szabadszállási Lenin Tsz évente nagy meny- nyiségű takarmányt értékesít a TSZKER közvetítésével. dasági termény- és termékforgalom emelkedése. Az 52 milliós tervtúlteljesitésből ez tett ki kereken ötvenmilliót. Tekinitélyes mennyiségű takarmány, forrólevegős száritmány, és élelmiszer- ipari, valamint erdészeti termék hagyta el a megyét a TSZKER közvetítésével 1982-ben. A közös vállalat kezdeményezésére a solti Szikra Tsz, az egyik tagszövetkezet, folyami rakodót épített a Duna-parton. A nagy tömegű, kevésbé romlandó termény és termék Solttól Re- gensburg'ig uszályon tette meg az utat. Egyetlen uszály 35 vasúti teherkocsi teljes rakományát volt képes továbbítani a Dunán a Német Szövetségi Köztársaságba, vagy onnan más nyugati országba. ahol 1982-ben is szívesen vásárolták a Duna—Tisza közi lucemalisztet, pogácsázott takarmányt. Nagy mennyiségű élel- miszer-száritmány is vevőre talált ily módon a határainkon túl. 1982-ben a ' dusnoki, a szabad- szállási, a kiskunmajsai tartósított, csomagolt levélzöldségből IC millió forintot érő mennyiséget vásároltak meg az NSZK-ban Svájcban, Olaszországban és más országban. Tavaly 25 uszályt raktak meg Solton a TSZKER közvetítésével elszállított, terményekkel, termékekkel, az idén januárban ötöt. Néhány nap múlva a MAHART Újabb vízi járművét is odavontatják a solti rakodóhoz, hogy me(Folytatás a 2. oldalon.) B ^ jp M i f i k & S M f J "L
