Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AE MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 30. szám Ára: 1,40 Ft 1983. február 5. szombat A salvadori felkelők sikerei SAN JÓSÉ A „Venceremos”, a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front (FMLN) rádióadója csütör­tökön közölte, hogy a salvadori felkelők elfoglalták a Chalate- nango-megyében levő Reina tele­pülést, támadást intéztek a fővá­ros 'melletti Ilopango . repülőtér ellen, és San Salvadorban a nagy- feszültségű távvezetékek két tar­tóoszlopát robbantották fel. A rádió szerint a fővárostól 65 kilométerrel északra fekvő Reina elfoglalása után a felkelők 18 fog­lyot ejtettek, 40 kézifegyvert és 10 000 darab lőszert zsákmányol­tak. Hozzáfűzte, hogy az FMLN harci egységei katonai és politi­kai feladataik maradéktalan tel­jesítése után vonultak vissza a napokban elfoglalt Berlin váro­sából. TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS Szocialista forradalom, kulturális forradalom • Magyar György előadást tart. ta a közművelődést, a közoktatás fejlődését, részben új igényekkel növelte a szükségletek, és az adott műveltségi viszonyok közöt­ti feszültségért. A referátumok után két tago­zatban folytatódott a tanácskozás. Magyar György -elnökletével Har­sány! Ernő, Keresztes Nagy Im­re, Tráser László, Kiss István, Szabó Miklós, Tapasztóné Per­laki Magda és Ealudi Gábor kor­referátumát vitatták meg, akik a szakemberképzésről, a főisko­lai hallgatók világnézeti, politi­kai arculatáról, a kulturális ér­tékek elsajátításának folyamatá­ról foglalták össze tapasztalatai­kat. Katanics Sándor irányításával dolgozott a közművelődési kér­déseket elemző tagozat, amelyen Kiss Márta, Sztrapák Ferenc, Ko­máromi Attila, Mikulás Ferenc, Szőnyi G. Sándor és Fekete Lász­ló tartott kiselőadását. A megyé­ben működő kulturális műhe­lyek munkájának tanulságait is feldolgozó szekcióban elhangzott korreferátumokat — hasonlóan a másiik tagozathoz — élénk vita követte. H. N. A szocialista kulturális forra­dalom tapasztalatai, eredményei és feladata címmel rendezett tu­dományos ülést pénteken az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósága Munkásmozgalom-történeti Tan­széke Kecskeméten. Tóthné dr. Bíró Magdolna tanszékvezető a szervezők nevében köszöntötte az oktatási igazgatóság nagytermét zsúfolásig megtöltő érdeklődőket, a felkért előadókat. Bevezető szavait követően Ma­gyar György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, jogi karának tanszékvezető docense Szocialista forradalom — kulturális forrada­lom címmel tartott előadást. Hang­súlyozta, hogy a kulturális forra­dalom a szocialista forradalom szerves része, kisebb-nagyobb hangsúllyal jelen van a szocialis­ta építés valamennyi szakaszá­ban. Bizonyító érvekkel, következ­tetésekkel támogatott felfogása szerint a kulturális forradalom középpontjában a különféle tevé­kenységek hatása, eredménye kell hogy álljon és nem a tevékeny­ség maga. így elkerülhető, hogy vágyainkat, céljainkat összeté­vesszük a valódi helyzettel. En­nek a kettősségnek — a hirde­tett, az akart és az elért közötti kisebb-nagyobb eltérésnek — tudomásul vétele továbbhaladá­sunk fontos feltétele. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, arról adott tájékoztatást - előadásában, hogy az ország legfiatalabb megyéjé­ben, az 1950-ben megalakított Báas-Kiskunban milyen földraj­zi, történelmi hátrányok nehezí­tették a kulturális forradalom ki­bontakozását, érvényesítését. Em­lékeztetett arra; három évtizede az iskolák 80 százaléka csak rész­ben osztott, vagy . ikiislétszámú volt. Mindössze 485 tanári képe­sítésű pedagógus dolgozott a tan­intézeteikben. A mezőgazdaság át­szervezése, az urbanizálódás, az ipartelepítés részben gyorsítot­9 A résztvevők. Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége Az Országos Szövetkezeti Tanács elnöksége pén­teken Szlameniczky István vezetésével ülést tartott. Megtárgyalta azokat az intézkedéseket, amelyeket az országos tánácsok az MSZMJP KB és a kormány la­káspolitikai irányelvei érvényesítése érdekében el­határoztak. Megállapította, hogy a különböző szö­vetkezetek sokodalú segítséget tudnak nyújtani a la­kásépítés szervezésében, az anyagellátásban, a ki­vitelezésben, továbbá az épületfenntartásban. Az egyes országos tanácsok a szükséges tennivalók ter­veit kidolgozták, valóra váltásukat megkezdték. Az elnökség felhívta a figyelmet a feladatok ellátásá­hoz szükséges anyagi és szervezeti feltételek mi­előbbi biztosítására. Az elnökség egyeztette a szövetkezeti mozgalom ez évi külkapcsolatainak célkitűzéseit. (Különösen fon­tosnak tartja a gazdasági kapcsolatok továbbfej­lesztését, s elhatározta, hogy a szövetkezetek ex­porttevékenységének helyzetét, a választékcsere nö­velésének lehetőségeit részletesen megvizsgálja és az országos tanács elé terjeszti. Az elnökség megállapította: az országgyűlés de­cemberi ülésén elhangzott felhívásnak megfelelően az; egyes országos tanácsok ismételten felülvizsgál­ták a már jóváhagyott költségvetésüket és abból — további szigorú takárékossági intézkedések alapján — 5—8 százalékot az állami költségvetés javára be­fizetnek. Ennek érvényesítésére a területi szövetsé­gek figyelmét is felhívta. Bizonyítványosztás Nehéz lenne megmondani, hogy tegnap délelőtt Bács-Kiskun megye alsó és középfokú oktatási in­tézményeiben hány kis- és nagydiák izgult azért, hogy milyen lesz az első félévi eredménye. Nyolc­vannégyezer megyénkben tanuló közül bizonyára sokan vannak olyanok, akik éppen a további jövő­jük miatt vették kézbe nagyon kíváncsian az ellen­őrző könyvet, amelybe tanáraik az érdemjegyeiket írták, hogy a szülőket is tájékoztassák gyermekük előrehaladásáról. A- rendelkezéseknek megfelelően aaz általános is­kolákban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban, valamint a szakmunkástanuló intézetekben sort ke­rítettek arra, — legtöbb helyen a délelőtti legelső órában —, hogy ki-ki megtudja, mekkora előreha­ladást ért el az 1982/83-as tanév első félévében. Ké­pünk a kecskeméti Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola II'A. osztályában készült, amikor Vasvári Károlyné osztályfőnök átadta tanítványai­nak a — meglepetéseket is tartalmazó — könyvecs­kéket. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fejlődése — a romló nemzetközi feltéte­lek mellett is — alapvetően megfelelt a népgazdasági tervben előírt követelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország kül­gazdasági egyensúlyi helyzete — a külső feltételek kényszerítő hatására, és a belső erőfeszítések eredményeként — javult. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalom kiviteli többlet­tel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az előirány­zatoknak megfelelően kismértékben meghaladta az előző évi szin­tet. A gazdasági egyensúly javítása a nehezebb feltételek miatt a ko­rábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányí­tás, mind a gazdálkodó szerveze­tek részéről. Az év folyamán a fizetőképesség fenntartásának biztosítására jelentős intézkedé­sek történtek, amelyek a belföl­di felhasználás tervezett keretek között tartása érdekében mérsé­kelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illetve annak emel­kedését, és növelték a költségve­tés bevételét. A gazdálkodó szervezetek te­vékenységére és eredményére a korábbinál nagyobb és közvetle­nebb hatással voltak a nemzet­közi gazdasági folyamatok. A vál­lalatok gazdasági helyzete — pia­ci lehetőségeik, illetve alkalmaz­kodási képességeik alapján — to­vább differenciálódott. A terme­lők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gaz­dasági szervezetek. Az ezekben résztvevők nagyobb és növekvő hányadát a vállalati gazdasági munkaközösségek, szövetkezeti szakcsoportok és kisszövetkezetek foglalkoztatják. 1982-ben a nemzeti'jövedelem a tervezettet valamivel meghaladó­an, 1,5—2,0 százalékkal emelke­dett, összege több mint 670 mil­liárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az orszá­gos építési-szerelési tevékenység mérséklődése lényegében megfe­Ipar Az ipari termelés 2 százalékkal, ezen belül az állami ipar terme­lése 1,9 százalékkal, a szövetke­zeti iparé 3,9 százalékkal haladta meg áz előző évit. A termelésnö­vekedés túlnyomórészt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek ex­portátadása mindkét fő elszámo­lási viszonylatban fokozódott, összességében 4,9 százalékkal ha­ladta meg az előző évit. A belföl­di értékesítésen belül a lakosság­nak és a termelő-felhasználók­nak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6,9 százalékkal kevesebbet értékesítettek az ipar­vállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci ver­seny és a korlátozott belföldi ke­reslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és al­kalmazkodásuk a változó helyzet­hez eltérő volt. A fejlődés üteme szakágazatonként és vállalaton­ként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élel­miszeripar és a gépipar növelte termelését. A legtöbb élelmiszer- ipari ágazat termelése meghalad­ta az előző évit, a nagyobbak kö­zül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a baromfi-* és tojásfeldolgozó, valamint a nő­iéit a tervezettnek. A mezőgaz­dasági termékek bruttó termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedé­se az anyagi ágakban foglalkoz­tatottak számának kismértékű, 0,5 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékeny­ség emelkedése nagyobb volt, mint a termelésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termeléshez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a termelés bővülése mellett az elő­ző évinél kevesebb energiát hasz­náltak fel. A lakosság energiafel­használása emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és szár­mazékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt. A termelés növekedése, az egyensúlyi követelményeknek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A belföldi felhasználás az előirányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és összege — a korábbi évekkel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jövedelemé. A belföldi felhasz­nálás főbb tételei közül a lakos­sági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. évit. A fel­halmozás — a beruházások volu­menének csökkenése és a készlet- növekedés jelentős mérséklődése következtében — 10—15 száza­lékkal kevesebb volt az előző évi­nél. Így a felhalmozás aránya a belföldi felhasználásban 16 szá­zalék, kisebb az előző évinél. vényolajiparban. A gépiparon be­lül legnagyobb mértékben a gép- és gépi berendezés ipar, valamint a műszeripar növelte termelését. A többi gépipari ágazat terme­lésnövekedése is meghaladta az ipari átlagot, kivéve a fémtömeg­cikk-ipart, ahol csökkent a ter­melés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintet­ték a tőkés világpiaci értékesíté­si nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ága­zatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása Bányászat az 1981. év százalé­kában 101,4 . Villamosenergia-ipar 99,4 Kohászat 100,8 Gépipar 103,7 Építőanyag-ipar 100,9 Vegyipar 101,8 Könnyűipar 98,4 Élelnfiszeripar 104,4 Ipar összesen 102,0 Az ipar termékszerkezete kor­szerűsödött, jobban alkalmazko­dott a felhasználói igényekhez. A folyamat azonban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üte­me, a gyártmány- és.gyártásfej­lesztés intenzitása elmarad a kö­vetelményektől. Az anyag- és energiaellátás ál­talában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolású importból szár­mazó anyagok és alkatrészek te­kintetében az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azon­ban a vállalatok viszonylag szűk körében nehezítették a termelés folyamatosságát. Az iparban foglalkoztatottak száma 30 800 fővel, 2 százalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszer- iparban a létszám viszonylag sta­bil volt, a többi fő ágazatban csökkent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az építőanyag­iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ága­zatban emelkedett és az ipar egé­szében 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesített órák száma a létszámcsökkenés, valamint az ötnapos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalékkal kevesebb volt, mint 1981-ben. Az egy órára jutó ter­melés 9 százalékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-állománya tovább bővült. A fejlesztések je­lentős része az energia- és anyag- ellátás biztosítását szolgálta. Be­fejeződött a szovjet—magyar földgázvezeték Városföld—Kis­kundorozsma közötti szakaszának építése. A iHalimba III. bauxit­bánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonnával nőtt és befe­jeződött a Bitó II. bauxitbánya építése. A Tatabányai Szénbá­nyáknál vállalati beruházásként megnyitott Csordakút II. bánya •1982-ben évi 100 ezer tonna több­let termelést eredményezett, s ez­zel kiépült a bánya teljes kapa­citása. Évi 110 ezer tonna gyöngy- brikett-gyártással bővült a tata­bányai brikettgyár kapacitása. A Veszprémi Szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapacitással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a •Paksi Atomerőmű I. sz. reaktor- blokkjának a kísérleti üzemelte­tése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű kon- verteres acélművének II. sz. kon­verterét üzembe helyezték. A Ti­szai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilénfólia-gyártás. A Bor­sodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salét­romsavüzem készült el. Konver­tibilis exportárualapot bővítő be­ruházásként befejeződött a He­rendi Porcelángyár nyersárugyár- tást korszerűsítő beruházása. A Kaposvári Húskombinátban befe­jezték az évi 10 000 tonna kapa­citású húsfeldolgozó üzemet. El­készült a Hajdú megyei Tejipari Vállalat napi 200 ezer liter tej fel­dolgozására alkalmas új üzeme, bővítették az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalat hűtőkapacitá­sát. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene lényegében a tervezettnek megfelelően, 1 szá­zalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 szá­zalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek né­mileg fokozták építési teljesítmé­nyeiket. A belföldi építési tevé­kenység csökkenése mellett az építési export nőtt. A beruházási építési igények mérséklődésével a kivitelező épí­tőipari szervezetek termelésé­ben emelkedett a fenntartási jel­legű munkák aránya. Az építmé­nyek átadásának ütemességében, a munka minőségében érdemleges Változás nem történt. (Folytatás a 3. oldalon) A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatószámai Nemzeti jövedelem Nemzeti jővedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó reáljövedelem Lakossági fogyasztás A szocialista szervek beruházásai, milliárd forint, folyó áron terv tény 1981. év százalékában 101—101,5 101,5—102 98—99 98 102—102,5 102 98—99 99 104—104,5 105 100—100,5 100,5 100,5—101 101 178—180 185,4 Bútorok belföldre és exportra A Szék- és Kárpitosipari Vállalat az idén hét ha­zai városban rendez szakmai napokat. Az első, tíz­napos bemutató és vásár ma ér véget Szolnokon. Kiss Imre, a kecskeméti gyár igazgatója és Horváth István főmérnök maguk is elutaztak a Tisza parti városba, hogy személyesen győződjenek meg róla, hogyan fogadják a vásárlók és a szakemberek a gyár termékeit. Amiről beszámolhatnak: várakozá­son felüli siker! — A szolnoki DOMUS áruház igazgatóhelyette­sétől tudom: a szokásos forgalom kétszeresét bonyo­lították le ezekben a napokban — számol be ked­vező tapasztalatairól Kiss Imre. — Örömmel hal­lottuk, hogy a vevők tetszését elnyerték a bútoraink és igen sokan vásároltak belőlük. A kecskeméti gyár kárpitos bútorai közül a „gló­ria” minden bizonnyal a Glória elemes garnitúrát (Folytatás a 2. oldalon.) • A hagyományos exportcikk a szék. Ezek a dara­bok NSZK megrendelésre készülnek. NAGY SIKER A GLÓRIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom