Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-06 / 4. szám

Vállalkozók továbbra is — kerestetnek Magyarország 1982-ben? A vállalkozások éve — mondhatják majd azok, akik az ezredforduló táján próbálják két-három szóban össze­gezni hazánk akkori közelmúltját. A lényeget persze másképp, kevés­bé bombasztikusán is megfogalmazhatjuk, talán így is: 1982-ben tet­ték lehetővé, hogy a közösségi célok eléréséhez a korábbinál sokfé­lébb módon lehessen — akár magánvagyont felhasználva is — egyé­nileg hozzájárulni. Mérlegkészítésre a városi tanács ipari csoportját kértük meg. • Telefonszámuk jól megjegyezhető: 21-0-21, vagy 22-222. Választhat az ember, hogy állami vagy magánbérkocsival hajtasson végig a fő­utcán. ■Újévi első lapunkban kapott szót a GELKA és az AFIT veze­tője — mindkét cég kisvállalat­ként működik január elsejétől. Kisszövetkezetből ötöt alakítot­tak, összlétszámúk 130 körül mo­zog (egyik sem éri el. a harmin­cat). A belépők többsége főfog­lalkozásban, a kötelező vagyoni hozzájárulás lefizetése mellett (kéthavi alapbér) létesített tag­sági viszonyt. A kezdeti bizonytalankodás, kivárás után egész sereg vállala­ti és magán gazdasági munkakö­zösség alakult, összesen 500-an vallhatják magukat géemkás- nak, ám alig húszán csinálják ezt főfoglalkozásiként. A többség a biztos egzisztenciát jelentő mun­kaviszonya mellett vállalja a kockázatot a remélt többletjöve­delem reményében. Figyelemre méltó megállapí­tást tett Kolozsi R. Gyula az ipa­ri , csoiport vezetője: szerinte ugyanis — egyelőre — nem vál­tak be a gmk-k létesítéséhez fű­zött remények. A jogszabályok azzal a nem titkolt szándékkal húzták fel a sorompót a társas magánkezdeményezések előtt, hogy több és színvonalasabb la­kossági szolgáltatást eredményez­zenek, bevonják a szabad tőkét, s legalizáljanak illegális (kontár, másképp: engedély nélküli) tevé­kenységet. Ami a városban létre­jött gmik-kat illeti:’ipari szolgál­tatásra elvétve vállalkoznak, -< a tagok vagyoni hozzájárulása szóra sem méltó, s az sem jellem­ző. hogy közismert kontárok fo­lyamodtak volna engedélyezési okiratért — ezt különben minden vállalkozó gyorsított ügyintézés keretében kapta kézhez. A „ma­gán” gmk-k tagjai a — valljuk be — kicsit homályos „szerve­zés”, „tervezés” sokat ígérő jel­szavával próbálnak pénzt csi­holni. A „vállalati” gmk-k több­sége1 viszont nem is fáradt efféle jelszavak kiókumlásával, ínért elsősorban termelési feladatok munkaidőn túli elvégzésére vál­lalkozott. Hogy miért? Nagyon egyszerű: a gmk-t költségből fi­zetheti az anyacég (s ezt aztán — ha tudja — beleépítheti a ter­mék árába) míg a túlóra enge­délyezését, finanszírozását lé­nyegesen szigorúbb szabályok te­szik csak lehetővé. A vállalatok többsége a kis­iparba tódult, annak ellenére, hogy jelentősen megváltozott nőtt az SZTK-járulék fizetése, s ezért több közepesen kereső ipa­ros vissza is adta engedélyét. Ek­kora létszámváltozásra nem is emlékeznek a hatóságok: 275 új iparengedély, 115 visszaadott jo­gosítvány. Ma Kecskeméten és környékén 1100 kisiparost tar­tanak nyilván. Jó lóra tettek, akik árra tippeltek: megszalad a taxiengedélyre várók száma. Ed- dik 24-en váltottak személyszál­lítási ipart, hatan főfoglalkozás­ban, 18-an pedig munkaviszonyuk megtartása mellett: ők a 7200 fo­rintos adó felét kell hogy befi­zessék, és havonta 250 forintos egyéb járulékot. A magántaxisok­nak is van már állandó drosztja, telefonja, s valószínűleg az sem meglepő, hogy számuk meghalad­ta a VOLÁN-taxisokét. A ver­seny a legutóbbi benzináremelés óta éleződött ki igazán, minthogy a VOLÁN nem emelte 5.80-as ki­lométerenkénti tarifáját, amihez egyébként a maszekoknak nem kell ragaszkodniuk, lévén szabad- árasok. Mindennél többet mond azonban, hogy egy VOLÁN-taxis sem lett maszek taxis — bár akadt aki az autókonmányt a benzinkút- tal cserélte fel, mondván: keve­sebb munkával keresi meg ugyan­azt a pénzt. A hozzáértők azt mondják: o nagy bolt, a teherfuvarozásban van: százan próbáltak minél több használható információhoz — és járműhöz — jutni, ötvenen aztán engedélyt is kapták, s közülük huszonkstten már javában dol­goznak. Évi 18 000 ezer forint jö­vedelemadó mellett 5000—15 000 forint az autójuk adója, kötelesek betartani a VOLÁN által is al­kalmazott tarifákat. További hu­szonnyolcán autóra várnak — sen­ki sem vásárolt egyébként ben­zines ZILT, a sláger a gázolajjal működő, olcsó üzemű IFA. $ TESTVÉRVÁROSAINK A nemzetközi munkamegosztás jelenlegi időszakában minden ország saját jól felfogott érdeke, hogy — békében élve — mind szélesebb körben alakítson ki kapcsolatokat. Ezt a célt jól szol­gálják a testvérvárosi megállapo­dások. Kecskemétnek a szovjet­unóbeli Szimferopol, a francia- országi Arcueil (kevesen tudják: ez Párizs egyik elővárosa, kom­munista a polgármestere) és az angliai Coventry a testvérvárosa. Az angol településsel fennálló kapcsolat közös békeakciók szer­vezésére és egymás tájékoztatá­sára szorítkozik, míg a másik két várossal változatos együttműkö­dés alakult ki. Szimferopollal a legsokrétűbb a kapcsolat: elsősorban a sport ré­vén, minthogy elég gyakoriak a cserelátogatások. Nagy lehetőség az Arcueil—Kecskemét szerző­dés, amely elsősorban sport- és kulturális együttműködést irá­nyoz elő. 1982-ben Kecskemétről fiatál sakkozók, továbbá" főisko­lások mentek Árcuetlbe, ahon­nan sok viszontlátogató is érke­zett. Az elkövetkező éltekben a fő cél: családok, azaz egyszerű emberek közötti kapcsolat kiala­kítása, elmélyítése. A két város egyébként rendszeresen infor­málja egymást: a kecskemétiek például elküldik Arcueilbe a Szemlét, a népfront és a tanács kéthavonta magjelenő kiadvá­nyát is. FEKETE SÁROK Felejthetetlen pillanat volt, A karácsonyi készülődés percei-. L ben egyszercsak — még utólag leírni is varázsos fények gyulladtak a külterületi lakótelep (lóverseny utca és környéke) emeletes házai között. Közvilágítási neonfény csillogott a bull­dózerek nyomában maradt gödrökben összegyűlt talajvízen, hi­deg fény tette még inkább hasonlatossá a Hold Nyugalom ten­gere nevű területéhez Kecskemét-Külsö talajzatát. Megértük végre; alig valamivel több, mint két évvei az első beköltözések után elkészült ,a közvilágítás, s végre ezek az „alsó-lajosmisset” lakótelepiek is látják már, hogy miként kerülgessék a gödrü­két, egyebeket. Mert higgyék el; a kül-lakótelepen lakó éppúgy örül a vil­lanynak, mint a tanyai ember, s egy a tízhez, azt a fogadást is állnánk, hogy — ne legyünk telhetetlenek??? — talán bi­zony még az utak elkészültekor is szivet melengető boldogság töltené el őket. Sőt, merészek vagyunk azt az állítást is meg­kockáztatni: egyes elvetemültebb „homo lacotetepicusok” még képesek volnának a XX. században érezni magukat. Ja? Hogy lassan véget is érnek az ezerkilencszázas évek? ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1983. JANUÁR ÚJ IGÉNYLÉSI LAP — ELŐNY A HÁTRÁNYOSOKNAK A lakásrendelet a gyakorlatban Alapos előkészítés után január 1-én hatályba léptek az új la­kásügyi jogszabályok. Céljuk: igazságosabb elosztást, arányosabb teherviselést, érthető, széles, körben elfogadott. A sajtó meglehe­tősen sokat foglalkozott az elvekkel — kevesebbet a konkrét tud­nivalókkal. Kinek, hol és mit kell tennie? Hol épülnek lakások, hol lesz tatarozás, készül-e névjegyzék — ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban. Kecskemét város Tanácsának rendelete előírja: 1983. első fél­évében meg kell újítani a lakás- igényléseket; újdonság, hogy be­vezették az igénylési letétet. Egy­szobás tanácsi bérlakás „díja” 1000 másfél, és kétszobás lakásé 6000, két és fél szobás, és ennél nagyobb lakásé 10 000 forint- Ta­nácsi értékesítésű (szövetkezeti) és tanácsi kijelölésű OTP-lalkós igénylésekor egységesen 10 000 fo­rintot kell letétbe helyezni. Ugyanekkora összeget kell elvin­ni a takarékpénztáriba lakásase- reJkérelem benyújtásakor is. A rendelet alkotói gondoltak azokra, akik az átlagosnál nehe­zebben tudnák hat hónap alatt összegyűjteni ezt az összeget: s a hátrányos helyzetűek számára különböző kedvezményeket álla­pítottak meg A három- és több A LEADOK Mindenki tudja, hogy 1988-ig folyamatosan, 120 százalékkal emelkedik az állami lakások bére. Vannak, akik azért kü­lönösen Is sokallják a nagyobb Összegeket, mert túl nagy az otthonuk. Okét ösztönzi az a már több mint egy éve életbe tépett rendelet, amely a lakás- használatbavételi díj három­szorosának kifizetését teszi le­hetővé azok számára, akik le­adják* lakásukat kisebbért, vagy mondjuk OTP-sért cse­rébe. Tavaly negyvenketten mondtak le bérleti jogviszo­nyukról — több mint 4 millió forintos térítést kaptak, azaz, otthononként átlagosan 100 ezer forintot. Egy központi fűtéses, 2,5 szobás lakás leadása egyéb­ként 171 ezer forintot „jöve­delmez”. gyermekeseknek például az igénylési letét felét kell csak be­fizetniük. Azok, akik öt évnél hosszabb idéje várják saját ott­honukat, a megállapított díjnak 70 százalékát fizetik. A fiaital há­zaspárok — függetlenül attól, hagy milyen lakást kérnek — egységesen 3000 forintot fizetnek, abban az esetben, ha egy évnél régebbi ifjúsági betéttel rendel­keznek. (Aki egyszerre több kate­góriába is beleesik, annak díja arányosan csökken. Érzékelteté­sül egy végletes példa: ha egy olyan fiatal házaspár ad be igénylést, amelynek három, vagy több gyermeke van, s öt évnél régebben adták be kérelmüket, akkor 3000 : 2=1500X70%=1125 forintot kell letétbe helyezniük.) A jogszabályok megváltoztatá­sa miatt a korábbinál jóval több körülményt mérlegeinek a kiuta­lások elkészítésekor, ezért új igénylőlapot vezetnek be — al­kalmassá téve a már kialakult számi tógépes feldolgozásra. Mi a letét befizetésének gya­korlati menete? A lakásügénylő a tanács ügyfélszolgálati irodájá­ban (a földszinten, a bejárattól balra az első ajtó) megkapja a kitöltendő papírokat, s egyúttal azt is megmondják néki, hogy jövedelmi viszonyai alapján mi­lyen típusú lakásra jogosult, s hogy hány forintot kell letétbe helyeznie. A következő állomás az Országos Takarékpénztár: itt a lakásigénylő lapon igazolják a letéti díj befizetését. Nem feltét­lenül szükséges már ezeklben a napokban megújítaná az igénylé­seket — június végéig bőven van idő, még akkor is, ha most kell összegyűjteni a pénzt. A végső sorrend megállapításakor mellé­kes, hogy január elején, vagy jú­nius 30-án fizette-e be a letétet az illető. Akit mindez jogszabály-precizi­tással érdekel, annak jó hír, hogy a rendelet már a nyomdában van. és az ügyfélszolgálati irodá­ban hamarosan kapható lesz. • Drágák, de szépek és nagyok; a kis társasházaké a jövő. Á tadandó lakások jelenleg az **■ Árpádvárosban vannak. A Reile Géza utcával pánhuzamos 201-es jelű tízemeletes sor két utolsó (az iskola felé eső) lépcső­háza szövetkezeti, a többi OTP-s. Műszaki átadásuk megtörtént, most az utómunkálatok folynak. A szövetkezeti lakásokból még hiányzik a szőnyegpadló — feb- nuár végi beköltözéssel számolhat­nak a leendő tulajdonosok. Az OmP-s lakások márciusban és áprilisban készülnek el az utolsó szögig. Mar kijelölték az összes tulajdonost. Tájékoztatásul az árak, például a hetedik emeleten. 2,5 szobás szövetkezeti 581 600, 2 szobás 516 400 — ebből jön le 2,5 szobás esetében 90, 2 szobás ese­tében 80 ezer forintos állami tá­mogatás, és még a szociálpoliti­kai kedvezmény, gyermekenként 30 ezer forint. Itt jegyezzük meg: január elsejétől nem jár 20 ezer Közeli kilátások forintos csökkentés a gyermek- gondozási szabadságon levő anyák után — de ez a már megkötött szerződéseket nem érinti. A 2,5 szobás OTP-lakás 665 és 650 ezet (fekvéstől, beosztástól függően), míg a 2 szobás 565 és 550 ezer forint — ezek is hetedik emeleti példák. Többször foglalkoztunk már a városközponti garzonházzal — az ide pályázóknak azonban való­színűleg a legparányibb értesü­lés is érdekes. Nos, a középső lépcsőhöz felső 5 szintjére — ez garzonházi szisztéma szerint mű­ködik — megvolt a kijelölés. Az alsó öt emelet bérlakásként „üze­mel”, most folyik a névjegyzék elkészítése. Az utolsó, harmadik lépcsőház otthonainak sorsáról is heteken belül döntenek: január 24-én határoz a kérdőkben a végrehajtó bizottság. Értesültünk egy olyan elképzelésről, amely néhány lakást közületnek juttat­na, a másfél szobásokat végleges otthonként igényjogosultaknak, bizonyos számú otthont — a fel­ső szinteken — garzonházi el­vek szerint utalnának ki, míg a maradékot bérlakásként haszno­sítanák. Akár így, akár másképp, a döntésre visszatérünk. Az említetteken kívül a Hu­nyadivárosban lesz a következő lakásátadás: nyolcvanhárom szö­vetkezeti otthon készül itt — eze­ket gázzal lehet majd fűteni. Utána? Megkezdődött — amint arról már beszámoltunk — a Batthyány utcában is tízemele­tes házak alapozása, de itt bi­zony még jócskán kell várni a kulcsátadásra. Felújítási elképzelések Az új házak építése mellett legalább ilyen fon­tos a már meglevők karbantartása, felújítása is. Az 1983-as munkák elvégzésére ennek megfelelő hang­súllyal készül az Ingatlankezelő és Távfűtő Válla­lat, A végrehajtó bizottság által jóváhagyott cím­jegyzék alapján folytatódik a Rákóczi út követ­kezetes felújítása. Az idén a 4.» a 6. és a 8. számú házak kerülnek sorra — a 4-es és 8-os számú épü­leten még jdvőre is akad munka. A 8-asban bővül a virágbolt, eredeti helyén marad a tapétabolt. Szükséges kicserélni a födémet is, de itt még eb­ben az évben mindent befejeznek. Folytatódik a Szolnoki úti bérházak tatarozása; a 18-as épület felújításakor kiderült, hogy meg kell erősíteni a födémet, A 6-osban az idén adják át a lakásokat. Folyamatban van a Műkért 3, és 7. számú épü­letek felújítása, hasonlóképpen a Kossá István sé­tány 5. és a Nagykőrösi utca 5-ös. Részleges tata­rozás keretében hőszigetelést kap a Halasi út 5—7— 8—11. A főtér arculatát a Széchenyi tér 1—3* kar­bantartása javítja: tetőfedési munkákat végeznek el, újraburkolják a függőfolyosókat, átfestik a homlokzatot. Névjegyzék Még ötven körül van azoknak a száma, akik a végrehajtó bizottság által jóváhagyott névjegyzé­ken szerepeinek, de még nem kapnak lakást. Az építkezések ütemétől függően 1983. első félévében minden névjegyzékes Igényt kielégítenek. Ezután, a lakásigénylések megújítását kővetően kerülhet sor újabb névjegyzék készítésére — ehhez természete­sen akkor már az idei lakáselosztási terv is ren­delkezésre áll. Nagyjából 100 újabb igénylőt vehet­nek fel a listára, s a szerencsések egy—másfél év alatt kapnak kulcsot. Nyilvánvaló, hogy mivel ke­vesebb célcsoportos lakás építésére van pénz, meg­lehetősen csekélyek az esélyei annak, hogy sokan kapjanak névjegyzék alapján otthont. Akiknek le­hetőségük van rá, jói teszik, ha inkább saját ere­jükben bíznak: ehhez egyébként a korábbinál jó­val több és jóval kedvezőbb tehetőségeket is kap­nak. Nagy összeget fordítanak új, elérhető árú tel­kek kialakítására — 1984-ben lesz nagy a számúk. Jelenleg Katonatelepen és Kadafalván kínálnak házhelyet olcsón. A katonatelep! telkek igen nép­szerűek, mert a ház mellett konyhakert, baromfi- udvar is elfér, míg a lakótelepi erkélyen — ha van egyáltalán — legföljebb k betont kapirgálhatja a kotlós... Statisztika a bérekről Figyelemfelkeltő kimutatásihoz sikerült hozzájutnunk: a város üzemeinek csaknem minden fon­tos adatát tartalmazzák. Ezúttal a bérek tavalyi alakulását ma- zsolázgattuk ki. A gépipari gyá­rak közül az Alupigment fize­tett a legjobban, átlagosan 5150 forintot havonta, nem is volt öt­ezren felüli átlaglbérszíravonal se­hol másutt, az említett összeg egyébként 2,7%-kal több az 1981- es adatnál. Az utána következő sorrend, zárójelben az egy főre jutó havi átlaggal: MiEZÖGÉP (4466), Újpesti Gépelem (4416), SZEM (4365). A tizenhárom vizs­gált egység közül a Bácsmobil Szövetkezet tudta a legkevesebb átlagbért felmutatni, noha 3525 forintos javadalmazásuk így is majdnem 140 forinttal haladta meg az elmúlt évit. A gépipari átlag különben 4068 forint/hó, 4,5 százalékkal — havi 174,2 forint­tal — több az 1981-esnél. A könnyűipar a számítások szerint 5,5%-os növekedést ért el, átlaga 3750 forint. Az átla­gost igencsak meghaladóan, 10,7 százalékkal növelte dolgozói ha­vi javadalmazását a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat (4035/hó). 3978 forintos átlaggal a Petőfi Nyomda következik, majd pedig 3844 forinttal az Asztalosipari Szövetkezet. Az élelmiszeripari üzemek kö­zül a Sütőiparnál volt a legma­gasabb az átlagbér: 4411 forint havonta, majd a BFV követke­zik 4322 forinttal, öt üzem átla­ga 4265, 6,8%-kal T3bb az 1981- esnél. A megyeszékhely ipari üze­meiben az 1981-es 3857 forintos havi átlagbérszínvonal 4069-re, 5,5 százalékkal nőtt. E számok — tudjuk — önmagukban nemigen • Magnógyár: fejenként 3916 fo­rint 66 fillér havonta. állják meg helyüket, az alapos elemzéshez a vállalati eredmé­nyek: a bruttó termelési érték és a nettó árbevétel, a tőkés export, a termeléshez szükséges anyag- és energiafelhasználás, a munka­erő-gazdálkodás, a beruházások alapos vizsgálatára volna szük­ség. Ezek felületes ismeretében is állíthatjuk azonban ugyanazt, amit már a Központi 'Bizottság ezzel kapcsolatos közleménye is aláhúzott: a bérek emelkedése egyes üzemekben meghaladta a konkrét termelési eredmények növekedését. LAPSZÉLj GYORSMÉRLEG 1982-ben csaknem 1200 gyermek született városunkban, miközben az elhunytak száma 900. Hétszáz- nyolcvanöt házasságot kötöttek és több mint 300 válást mondtak ki. Az állandó lakosok száma meg­közelítette a 100 ezret, az ideigle­nesen bejelentetteké a 10 ezret. A városba 2050-en költöztek be, míg 1190 volt a távozók száma. TELEFON-TERVEK Ezerkétszázzal nőtt az elmúlt esztendőben a kecskeméti telefon­előfizetők száma. Az idén ezer új állomás bekapcsolását tervezik a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem szakemberei — ebből fél­száz szolgál közületi igényeket. 1983 végére tehát a 7000-es kapa­citású központ több mint 6000 te­lefont lát el — információink sze­rint 1984-ben meg is kezdődik bő­vítése, hogy újabb igényeket is kielégíthessenek. A legközelebbi jövőben, az elkövetkező hetekben, hónapokban sem tétlenkednek a posta-műszakiak. A szalagházban, a Rákóczi úton és a Széchenyi té­ren kapcsolnak be új előfizetőket Olyanok kapnak most telefont, akik 5—10 éve adták be igényü­ket. VÁROSKÖZPONTOK Négy megyeszékhely — Szek- szárd, Salgótarján, Zalaegerszeg és Kecskemét — központját mu­tatja be az Építési Tájékoztató Központ által készített „Város- központok” című film. Rendezője Hecznik Miklós, gyártásvezetője Pásztory János. A bizonyos há­nyadban a kecskeméti Városi Ta­nács által is finanszírozott film bemutatja a városközpontok tör­ténelmét, jelenét, és a fejlesztés elképzeléseit. Ez utóbbi témáról a legilletékesebbek ' szólnak: Kecs­kemétről Kerényi József Ybl-dí- jas építész, országgyűlési képvi­selő. A film egyik kópiája a ta­nács tulajdonába került. VESZÉLYEZTETETTEK Jó hír: az elmúlt évben csök­kent valamivel a veszélyeztetett kiskorúak száma. Rossz hír: még mindig 450-en tartoznak ebbe a kategóriába. Háromszázharminc- öten rendkívüli segélyezésben ré­szesülnek. Körülményeik folytán négyszázötvenen mentesülnek óvodai és iskolai étkezési díjfize­tés alól. Rendszeres nevelési se­gélyt 57-en kapnak. RAJZFILM-ÖSZTÖNDlJ . Kecskemét fanácsa az első fél­évre havi 5000 forintos ösztöndí­jat alapított a Pannónia Rajzfilm­stúdió munkájának támogatására. A 30 ezer forint végösszegű támo­gatást a stúdió által kiírt pályá­zatra nevezve lehet elnyerni. Kö­töttség nélkül jelentkezhetnek kecskemétiek és Magyarország egyéb részében élő művészek, sőt, külföldiek is. DICSÉRET A leninvárosi Hazafias Népfront körzeti bizottsága dicséretesen .dolgozik a lakóterület — elsősor­ban pedig a segítségre szoruló idősek védelme érdekében. Leg­utóbb a környéken lakó kisiparo­sokat hívták össze — eredmény­nyel. Czinkó Zoltánná varrónő és Szappanos Gábor kötő vállalta hogy az idős. támogatásra szoruló embereknek ingyenes munkát vé­gez. SZÁNKÚDOMB Sokezer köbméteres víztartály elhelyezésére alkalmas dombot készít — a nyitott víztározó ki­alakítása során nyert földből — a Vízmű Vállalat. Munka közben jött az ötlet: mi lenne, ha az ed­dig kitermelt földet — ideiglene­sen — téli szánkózásra alkalmas­sá tennék? Társadalmi munká­ban oldották meg a terület rész­leges bekerítését — az eredmény: százötven méter hosszú, két hup- panóval ellátott, negyven méter széles, nyolc méter magas szánkó­domb. Ha esik a hó, bizonyára jól szórakozhatnak a gyerekek. A szakemberek felhívják a figyel­met a balesetveszélyre: a szülők helyesen teszik, ha elkísérik ki­sebb gyereküket csúszkálni.- A drótkerítésnek balesetelhárító sze­rep jut, már ha egyáltalán meg­marad: még nyoma sincs hóinak, ám valakik (?) már szétszaggatták. A SZEMLE SZEMLÉJE • A tavalyi eredmények számbavéte­lével segíti a tanácstagi beszámolók sikeres lebonyolítását a Szemle leg­frissebb száma. A jól szerkesztett tá­jékoztató — afféle városi lap — igen népszerű, s hallani olyan vélemé­nyeket, hogy postai árusításba kéne vonni. Tudunk férfiakról, akik azért járnak egy bizonyos borbélyhoz, mert ott várakozás közben ezt is olvasgat­hatják. Végtére is: mindenkit érdekel saját városának élete.... OLVASÓINKHOZ! A Megyeszékhely — most már jóné- hányadik alkalommal — kivételesen jelentkezik a hónap első csütörtökjén, minthogy továbbra is a hónap utolsó csütörtökje a megjelenés rendes nap­ja. A csúszásokat az év végi anyag- torlódások, technikai jellegű akadá­lyok okozták, s ezeket — lehetősé­geink szerint — igyekszünk elkerülni. Szerkeszti: Baliai József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom