Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-18 / 14. szám
/ 1983. január 18. 0 PETŐFI NÉPE • TÁVKÖZLÉSI ÉV, 1983 A telefon nem luxus! HÍRKÖZLÉSI VILÁGÉV ANNEE MONDIALE DES COMMUNICATIONS WORLD COMMUNICATIONS YEAR H A Helyközi Távbeszélő Igazgatóság központjában: Itt még hagyományos módon kapcsolják a belföldi hívásokat (lent). A korszerű berendezések megkönnyítik a belföldi beszélgetések lebonyolítását. Elkezdődött a Távközlési év. Tartalma és mondanivalója tulajdonképpen röviden összefoglalható: legyen minél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és értekezni egymással a földkerekség lakói. Beletartozik ebbe a távközlési programba a rádió, a telex és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a mindennapi élet, a kultúra, a gazdasági fejlődés szerves része. Maradjunk ezúttal a telefonnál. — A telefon nem luxus — mondja Pammer János, a Postavezérigazgatóság szakosztályvezetője, aki sok év óta egyik főirányítója a telefonhálózat fejlesztésének. — A távközlés műszaki színvonala meg kell, hogy feleljen a gazdasági struktúrának. Pontosabban: meg kellene, hogy feleljen annak. Köztudomású, hogy a Magyar Népköztársaság a gazdaságilag közepesen fejlett országok közé tartozik, de a távközlés — vegyük szűkebben: a telefon — tekintetében messze elmaradt ettől a színvonaltól Ennek okát hosszan lehetne vizsgálni és elemezni, de ettől egyetlen eggyel sem lenne több telefonunk. Induljunk ki inkább abból, ami van, s nézzük, mit hoz a közeljövő. Egyetlen összehasonlító mérőszám van: hány telefonbeszélőhely (nem szép kifejezés, de hivatalos) jut száz lakosra. Az európai lista élén járó Svédországban 80, Olaszországban 34, Csehszlovákiában 21 jutott 1982-ben. Nálunk egy évvel ezelőtt 12,1 és most, 1983. elején 12,42, a száz lakosra jutó telefon-beszélőhelyek aránya. Alig van európai ország, ahol ennél kevesebb volna. Pedig —, hogy még egy kicsit maradjunk a számoknál — az elmúlt évben Budapesten 4056, a vidéki városokban 12 100 új telefont* szereltek fel, s ezek túlnyomó többsége lakásokba, magán-előfizetőkhöz került. Erősen lehangoló 9 Kép a nemzetközi központból. viszont, hogy ugyanakkor 300 ezerről 325. ezerre emelkedett a telefonra várakozók száma országosan, s nagyon is lehetséges, hogy ez év végére a 350 ezret is eléri. Ami — feltételezve a lehetetlent, vagyis azt, hogy közben nem emelkedik tovább a várakozók száma — azt jelentené, hogy a mai ütemben körülbelül 22 év alatt lehetne kielégíteni az igényeket. Akkor hát: mekkora jelenleg a „telefon-forgalmunk” és mit várhatunk a Távközlés évétől, meg a további esztendőktől a telefonfejlesztés ügyében? 1982-ben egymiliiárd egyszáz- kilencvennégy millió telefonbeszélgetést bonyolítottunk le. ezenkívül 94,6 millió darab volt belföldi helyközi és 5,12 millió nemzetközi beszélgetés. Az viszont ismét az elmaradás bizonyítéka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 millió, a nemzetköziekből pedig 900 000 még kézi kapcsolással jött Jétre. Mégis vigasztaló, hogy mindkettőnél ez a kisebbik rész. S jelentős eredmény az is, hogy 1982-től az öt megyei város és Kecskemét telefon-előfizetői is — éppúgy, mint évek óta a budapestiek — közvetlenül tárcsázhatják 27 európai ország számait. Tovább javul a telefonhelyzet 1983-ban. A tervek szerint összesen 19 ezer főállomást kapcsolnak be országosan s Budapest ebből ötezerrel részesül. Javítják a főváros és a többi, távhívással elérhető helység kapcsolatát azzal is. hogy befejezik a budapesti távhívóközpont bővítését. Kaposvár a jelenlegi telefonközpont fenntartása mellett új, konténerközpontot is kap, Hajdúböszörményben pedig a konténerközpont felváltja a régi, kézikapcsolású központot. Dunakeszin olyan telefonközpontot helyeznek üzembe, amely távhívásra is alkalmas lesz. Bizonyára van köze az idegen- forgalomnak is ahhoz, hogy a legnagyobb fejlesztések Pest környékén és a Balaton vidékén lesznek. Az előbbinél folytatják az úgynevezett Rural-hálózat (közismert elnevezésén: falusi rendszerű, kézikapcsolású telefonközpontok) korszerűre, crossbar-ra cserélését. Tavaly a Duna-kanyarban történt meg a csere, az idén Bicske és környéke kerül sorra. A Balaton körül ugyancsak nagyszabású korszerűsítési munkák kezdődnek, illetve folytatódnak, ennek során 1983-ban megkezdik a veszprémi új telefonközpont építését, s a hetedik ötéves terv kezdetére automata telefon lesz csaknem az egész Balaton-parton. Ugyancsak jelentősen növekszik a nyilvános telefonok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507 darab, távhívásra is alkalmas nyilvános telefont szerelnek fel, ezek közül 203-at telefonnal teljesen ellátatlan területeken. Idegenforgalmi centrumokban, üdülőhelyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahonnan — természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízforintosok bedobásával — belföldi; némelyik fülkéből nemzetközi távhívásokat is le lehet bonyolítani. Ezek a telefonok könnyen megkö. zelíthető helyeken lesznek, éjjelnappal működnek —, s nem utolsósorban a helybeliek gondosságán múlik, hogy meg is maradjanak, ne váljanak a telefonrongáló garázdák martalékává. Ezek már világszínvonalú tervek, s ha megvalósulnak, sok tekintetben elmondhatjuk, hogy gazdasági fejlettségünknek megfelelő telefonjaink, telefon-összeköttetéseink is vannak. A hangsúly még az „is" szócskán van! Hiszen ma, — sőt a jelenlegi ötéves terv vegén is — a magyarországi helységek nagyobb részében kézikapcsolású központ működik, s az is csupán a postahivatalok nyitvatartási ideje alatt. A legkorszerűbb elektronikus központoktól az említett Ruralig sokféle szerkezettel kell dolgozniuk a postásoknak, s — nem utolsósorban — bajlódni, bosszankodni a telefonálóknak. Készülnek a távlati tervek is. Annyi már biztosnak látszik, hogy az ezredfordulóig — tehát a következő 17 év alatt — elérjük a száz lakosra jutó 28—30 telefonbeszélőhelyet. Legyen ez a vigasztalásunk azért, hogy ez év — a Távközlési év — végén még csak 12,74-nél fogunk tartani... V. E. Bumeráng Egy termelési tanácskozáson az igazgató beszámolója közben megjegyezte, hogy el takar oszlatni minden félreértést a vállalati üdülő körül. Tudomására jutott ugyanis, hogy a dolgozók azt beszélik, a közpénzen fenntartott épület két szobáját személyes céljaira használja. Bízva a kollektíva érettségében (!), őszintén elmondja az igazságot. Nem a saját, hanem a vállalat érdekében van szüksége az üdülő kisebbik részére. Hiszen olyan embereknek engedi át. akik az egy-két heti nyaralásért cserébe sokféle szívességet tesznek, például a folyamatos termelés érdekében. További magyarázkodásra nem volt szükség. A tanácskozás résztvevői helyeslő morajjal biztosították az igazgatót arról, ; hogy intézkedésével egyetértenek. S rövidesen megszűntek a vezető tisztességét kétségbe vonó suttogások. Ez \az eset jó tíz esztendővel ezelőtt történt. Nem hinném, hogy ma ki merne állni a nyilvánosság elé ugyanez az igazgató hasonló érveléssel. Vagyis azzal, hogy a szerződéses fegyelem betartását csak ilyen eszközökkel tudja elérni. Az azonban sajnos, néha napjainkban is előfordul, hogy a beosztottak hallgatólagosan tudomásul veszik a kisebb- nagyobb ajándékozásokat, a közpénz ilyenfajta herdálását. Félreértések elkerülése végett, sietünk leszögezni, az egyedi jelenségeket nem szabad általánosítani. Abból a néhány esetből viszont, amelyből a népi ellenőrök vizsgálatai alapján bírósági ügy lett. általános tapasztalatok vonhatók le. A visszaélések sorozata. a közpénzből való adakozás gyakran az egész kollektíva szeme láttára történt, amit már csak akkor tettek szóvá, amikor észrevették, hogy a vezető egyik napról a másikra meggazdagodott. Addig hallgattak. S néhányan nemcsak néma. hanem cselekvő cinkosok is voltak. Mint később kiderült, abban a hitben, hogy vállalati érdekeket szolgálnak. Mielőtt e naivnak tűnő kijelentésre bárki megcsóválná a fejét, tegye a szívére a kezét. Vajon a mérleghamisítás, biztosítási csalás, megvesztegetés miatt felelősségre vont, vagy leváltott vezetőn nem sajnálkozik-e, ha hallja: egy fillért sem tett a saját zsebébe. A dolgok sokféle összefüggése miatt ez természetesen nem igaz, hiszen az állítólag a gazdaság, érdekében elkövetett visszaélésekből valamilyen módon a felelős beosztású is jogtalan előnyhöz jutott. Ám amíg a csalás eredményéből — a nagyobb nyereségből — ha nem is egyformán, de mindenki részesült, addig senkinek sem jutott eszébe kifogásolni a módszereket. Hasonlóképpen egyetértöleg veszik tudomásul a dolgozók a partnercégekhez, vagy felügyelő szervekhez küldött ajándékcsomagokat is. Hiszen számolnak, kalkulálnak, s arra a következtetésre jutnak, hogy végül is többet nyernek a réven, mint amennyit elvesztenek a vámon. Ahogy a bevezetőben példaként említett igazgató minősítené őket: éretten gondolkoznak. A valóság azonban pontosan az ellenkezője ennek. Az a szemlélet, amely elfogadja a társadalmi normák megsértését a kisebb-na- gyobb közösség érdekében, éppenséggel az éretlen erkölcsi tudatról tanúskodik. Hosszadalmas lenne bizonygatni, hogy végső soron, mint a társadalom egyik tagja, az is károsodik, aki részesedett a jogtalanul kapott előnyökből. Tanulságul-okulásul érveljünk inkább a népi ellenőrük tapasztalataival. Az a vezető, aki beosztottai tudomásával vagy hallgatólagos egyetértésével rendszeresen tisztességtelen haszonhoz, előnyökhöz juttatta a vállalatot, előbb-utóbb kihasználta a kínálkozó alkalmakat. A maga szerencséjét kezdte' kovácsolni. Nyilvánvalóan a — csoporttulajdonból. Kárörvendés helyett inkább figyelmeztetünk: a tisztességtelen vezetői magatartás olyan. mint a bumeráng. A különbség csak annyi, hogy az előző vissza- üt azokra is, akik eltűrték, hagyták! ... Kovács Klára AZ UTOLSÓ „ÉDES” MŰSZAK Elfogytak a répahegyek Az elmúlt héten elfogytak a répahegyek az Ercsi és a Kaposvári Cukorgyár tárolóiból is. az utolsó feldolgozásra váró adagokat nyelték el a gépek, végéhez érkezett a szeptember eleje óta tartó kampány. Az ercsi feldolgozó gépsor a jövő hét első kát napján még dolgozik, de legkésőbb szerdára az utolsó cukor- kristályok a raktárakba kerülnek, és megkezdődik az őszi kampányt előkészítő karbantartás. A Fejér megyei gyárban az idén kétszáznyolcvanezer tonna répából harmincezer tonna kristálycukrot készítettek. Egy kilogramm cukor előállításához az idén több répa kellett mint korábban, a cukortartalom ugyanis 1,27 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. Kaposvárott az utolsó vasárnapi édes műszakig 394 ezer 700 tonna répából 39 ezer 700 tonna cukrot készítettek. A nyolcvankilenc esztendős gvái: történet, ben még soha nem dolgoztak föl eny- nyi nyersanyagot és nem állítottak elő ilyen mennyiségű cukrot; Az idén nemcsak a gyár kürze.» téből — Baranya. Tolna és .So-: mogy megyéből [— érkezett a nyersanyag, az Ácsi és Ercsi Cukorgyártól — azért, hogy ezek az üzemek is előbb végezhessenek-e munkával — mintegy hatvanöt» ezer tonna répát vettek át. Előreláthatólag szerdán a somogyi gyárban is hozzáláthatnak a karbantartási. javítási munkákhoz. A BÍRÓ TOLLÁBÓL: Fiatalkorúak bűnözése Bács-Kiskunban A büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény külön fejezetben rendelkezik a fiatal- korúakról. Ennek okát elsősorban abban jelölhetjük meg, hogy ez a korosztály — a 14—*18 éves — még. kialakulatlan személyiségszerkezettel rendelkezik: testi, szellemi, erkölcsi fejlettsége eltér a felnőttekétől, könnyebben 'befolyásolható, irányítható, nevelhető. Természetesen ezt mind a jogalkotónak, mind a jogalkalmazónak^ figyelembe kell vennie. A fiatalkorúakkal szemben a legfőbb cél az átnevelés: az, hogy helyes irányba fejidő jenek és a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A bíróságnak az a feladata, hogy ne csak a fiatalkorúakra hasson, hanem azok környezetére, azt változtassa meg, vagy szükség esetén a fiatalkorút helyezze más környezetbe. J5zt a bíróság csak akkor teheti meg helyesen, ha jól ismeri a környezeti .hatásoknak és a személyiségfejlődésnek azokat a körülményeit, tényezőit, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez vezettek. A büntető eljárásnak, különösen pedig a bírósági tárgyalásnak a nevelő hatása önmagában is igen nagy. H& ez meggyőző, mint az alábbi példában, akkor elősegíti, hogy a fiatalkorú elfogadja a vele szentben alkalmazott intézkedést, illetve a büntetést. T. Katalin rablás bűntette miatt állott a bíróság előtt. Édesanyja meghalt, apját nem érdekelte sem lányának, sem többi gyermekének a sorsa. A 18 éves kislány szabad idejének nagy részét büntetett előéletű bátyja társaságában töltötte. Fél év telt el a bírósági tárgyalás óta, ahol T. Katalin a megbánásnak még a jelét sem mutatta. Ügy nyilatkozott, hogy eddigi életmódjával nem kíván felhagyni, ő a „szabadságot” szereti. A fiatalkorú jelenleg nővérével él pártfogó felügyelet alatt. Szorgalmasan dolgozik, kifogástalan magatartást tanúsít, nagyon jól érzi magát a rendezett családi körben. Mindez kizárólag annak a következménye, hogy pártfogója rendszeresen ellenőrzi, törődik vele, nővére és annak családja pedig — ahová a bírósági tárgyalás óta kerülT — nagy szeretettel, gondoskodással veszi körül. Sajnos, nem minden fiatalkorú 'bűnelkövető sorsa alakul így. Évről évre egyre többen vannak, akikkel már mint ismerősökkel találkozunk a tárgyalóteremben. Nő azoknak a száma is, akik 14 éves korukat — amikortól már büntetőjogilag is felelősségre vonhatók — éppen csak betöltik és máris bűncselekményt követnek el. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi időben pedagógusok, szociológusok, pszichológusok és jogászok olyan sokat foglalkoznak az úgynevezett veszélyeztetett gyermekek helyzetével, a gyermek- és fiatalkorú bűnözés alakulásával. 'Beszélnünk kell erről, megoldást kell keresni és találni a megelőzésre, annál is inkább, mivel Bács-iKiskun megye az ország 19 megyéje közül — Borsjd után — a második helyen áll a tízezer főre jutó fiatalkorú bűnelkövetők számarányát illetően. Ahhoz, hogy a megelőzés eredményes legyen, az okokat kell felkutatni. A rendezetlen körülmények között élő, a lumpen, bűnöző életvitelű, alkoholista Szülők gyermekei sokkal hamarabb és könnyebben lépnek a bűnözés útjára, mint a harmonikus családi kötelékben élő, megfelelő törődést és irányítást élvező társaik. Miért van megyénk ebben a vonatkozásban speciális helyzetben? Mindenekelőtt azért, mert igen magas a külterületi lakosság száma. A veszélyeztetett gyermekek több mint a fele külterületen, meglehetősen elhanyagolt, olykor primitív körülmények között él. Igen nagy méreteket ölt a szellemi elmaradottság. Még a legkörültekintőbb megelőző intézkedések ellenére is előfordultak olyan esetek, hogy a 15 éves koráiban bíróság elé került vádlottnak gyermekkorában — akárcsak Móricz Zsigmond Árvácska cimű regényében — szülei égő parazsat tettek a kezébe, s emiatt később, állami gondozásba vétele után többször meg kellett operálni. Az ország szőlőterületének közel 30 százaléka Bács-iKiskun megyében van. Szinte minden háznál van bor. így lehetőség van a rendszeres italozásra, az alkoholista életforma kialakulásara. Az ilyen környezet különösen veszélyes a gyermekekre. Megdöbbentő, hogy az egyik közelmúltban tárgyalt ügyben a bíróság elé került öt vádlott közül hárman (14 és 15 évesek) már gyermekkoruk óta rendszeresen, szinte naponta fogyasztottak szeszes italt, az utóbbi időiben nem is kis mennyiségben. Vizsgálatom egyértelműen bizonyította, hogy a kiskorúak veszélyeztetettségének legjelentősebb oka a környezeti ártalomban van. A család és a környezet erkölcsi veszélyeztetettsége fellelhető a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben. Közvetlen veszélyt jelentenek a munkakerülő, a zülött. a bűnöző életvitelű, a gyermekek iskoláztatását elhanyagoló szülők. Az utóbbi időben növekszik az olyan fiatalkorúak- nak a száma, akik nem végzik el az általános iskola 8 osztályát. Jelentős problémát okoz, főleg Kiskunhalason és térségében, a cigánylakosság helyzete. Sok cigánytelepet még nem számoltak fel, az itt élő gyermekek szinte kivétel nélkül veszélyeztetettek. Az erőszakos bűncselekmények — különösen a rablások — nagy részét cigány származású fiatalkorúak követték el. Ha teljes képet kívánok adni Bács-Kiskun megyében a fiatalkorú bűnözés okainak alakulásán ról, azt is meg kell említenem, hogy itt is — mint országosan — létrejöttek és felerősödtek újabb veszélyeztető jelenségek'. 'A helytelen nevelés, az oktalan szigor, vagy éppen a kényeztetés ártalmai,. a munkahelyi lazaságok újabb gondot jelentenek a veszélyeztetett gyermekekkel és-, a fiatalkorú bűnelkövetőkkel foglalkozók számára. Súlyos és növekvő probléma a kábítószert pótló anyagok, igy ä ragasztózás terjedése (Kecskeméten a hatóságok mintegy 25 fiatalkorút tartanak nyilván, akik szinte már rabjai a ragasztázás- nak), az agresszív magatartást tanúsítók csoportosulása, a neurózis emelkedése, az öngyilkossági kísérletek a fiatalkorúak körében. Bűnözésük okai tehát rendkívül összetettek. A helyes nevelési hatások érdekében szükséges, hogy ráirányítsuk a figyelmet: minden fiatalkorúra sokoldalú feladat megoldása nehezedik, és ha ehhez nem kap megfelelő segítséget, élete,. pályája könnyen kisiklik, derékba törik, s nem csupán az ő hibájából. Dr. Szuromi Mária , a fiatalkorúak bírája
