Petőfi Népe, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. szám

Építészeti nívódíj Tegnap az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztériumban Ábrahám Kálmán miniszter át­adta az idei építészeti nívódíja­kat. Ezúttal öt ilyen kitüntetést adtak ki, amelyen 12 vállalat osztozott. A kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Központ. — közismert nevén Űj-kollégium — műemlék jellegű épületének igé­nyes felújításáért, az eredeti sze­cessziós építészeti stílus gondos megőrzéséért és az új használati funkciók kialakításáért a Bács- Kiskun megyei Építési és Szere­lőipari Vállalat és a Bács-Kikun megyei Tervező Vállalat megoszt­va kapták meg a nívódíjat. Egyébként ez az első eset, hogy tanácsi építőipari szervezetek színvonalas felújítási munkáját ismerik el ilyen magas kitünte­téssel. Tárgyalás az Ipari Minisztérium és a megye vezetői között. Tegnap Kecskeméten Gábor András ipari miniszterhelyettes megbeszélést folytatott Szakol- czai Pállal, a megyei pártbizottság titkárával, Tohai Lászlóval a megyei tanács általános elnök- helyettesével. Tanácskozásuk na­pirendjén a megye iparának — ezen belül is a gazdasági gon­dokkal küzdő vállalatoknak hely­zete — szerepelt. A tárgyaláson részt vettek a minisztérium'' és a megye szakértői is. Bács-Kiskun iparának eddigi fejlődését Vágó Iván, a megyei tanács ipari osztályának vezető­je ismertette, majd ennek tük­rében sorra veitek a nehéz gaz­dasági helyzetben levő vállala­tok, gyáregységek gondjait. Rész­letesen megvitatták többek között a kecskeméti Zománc- és Kád­gyár. a Halasi Kötöttárugyár, a Bácska Bútoripari Vállalat, az Irodagép- és Finommechanikai Vállalat kecskeméti és kiskőrösi gyára gazdasági helyzetével kap­csolatos kérdéseket. Egyeztették azokat a tennivalókat, amelye­ket a minisztérium és a megyei szervek a gondok megoldásával együttesen végeznek el. Ezenkí­vül a Duna—Tisza közi — több megyét érintő — hosszabb távú iparfejlesztési koncepció kidol­gozásának kérdéseiről folytattak megbeszélést. Gábor András miniszterhelyet­tes délután a megyei vezetők tár­saságában látogatást tett a ME­ZŐGÉP Vállalat kecskeméti gyá­rában. N. O. MOSZKVA Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában tegnap megkezdődött az SZKP Központi Bizottsá­gának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére ren­dezett kétnapos együttes ülése. A szovjetek első össz-szövetségi kongresszusa 1922. december 30-án fogadta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségének megalakulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést. Az ünnepi ülésen részt vesznek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval. az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. A Központi Bizottság tagjain, a Legfelsőbb Taná­csok küldöttein kívül meghívást kaptak a tanács­kozásra az SZKP veteránjai, a szovjetek első össz- szövetségi kongresszusának küldöttei, a Szovjetunió tudományos és kulturális életének kiemelkedő sze­mélyiségei, a kiváló eredményeket elért munkás- kollektívák képviselői. Az ünnepi megemlékezésen 112 országból vesz részt küldöttség. Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárának vezetésével ma­gyar párt- és állami küldöttség érkezett Moszkvá­ba. Párt- és állami küldöttséggel képviselteti magát Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Mon­gólia, a Német Demokratikus Köztársasági Romá­nia, Vietnam, valamint Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz. Az évforduló alkalmából Moszkvába érkezett még 26 állami delegáció, s 86 kommunista és mun­káspárt, nemzeti felszabadító mozgalom küldött­sége. A szovjet főváros vendége Mauno Koivisto finn köztársasági elnök is. Jelen van a tanácskozáson Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, Duschek Lajosné, a Magyar, Nők Országos Tanácsának elnöke. Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének elnöke. Meghívtak az ünnepségekre számos ismert köz­életi személyiséget, a nemzetközi Lenin-békedíj kitüntetettjeit. Az ünnepi ülést Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára nyitotta meg, majd Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára mondott beszédet. XXXVII. évi. 300. szám Ára: 1,40 Ft 1982. december 22. szerda ÁPOLJÁK A GYÜMÖLCSÖST VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ünnepség Moszkvában a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóján Az SZKP KB főtitkára mondott beszédet IDŐJÁRÁS Várható idSjárás az ország területón ma estig: túlnyomóan borult Idő, iok- felé esővel. Élénk, a Dunántúlon északi, északkeleti, máshol déli, délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, legmagasabb nappali hőmér­séklet északnyugaton :, 5, máshol 5, 9 fok között. (MTI) • Nagy gonddal, szakértelemmel ápolják a Helvéciái Petőfi Tsz tag­jai szövetkezetük gyümölcsöskertjét. A Matkó-pusztán huszonegy éve telepített barackfákat időnként ifjító vágással, metszéssel serkentik erőteljes növekedésre. Volt olyan esztendő, amikor 500—600 tonna, más alkalommal pedig 1500—1800 tonna kajszit értékesítettek a 200 hektáros ültetvény terméséből. (Pásztor Zoltán felvétele) r . I > . .........................'MMBn Fo ntos az enyhüléshez való visszatérés Az ünnepi ülésen mondott be­szédében Jurij Andropov, az SZKiP KB főtitkára részletesen szólt a soknemzetiségű szovjet állam kialakulásáról, fejlődéséről. A hat évtized alatt megtett út legfőbb eredményeit összefoglal­va megállapította: bebizonyoso­dott Marx és Lenin azon tanítá­sának helyessége, hogy a nemze­ti kérdést csak osztályalapokon lehet megoldani. A Szovjetunió­ban az osztályantagonizmusok megszűnésével eltűnt a nemzeti gyűlölködés, a faji és nemzeti egyenlőtlenség minden formája. Beigazolódott, hogy a nemzetisé­gi kérdés megoldásának irányító, vezető ereje, s egyben e megol­dás helyességének biztosítéka a kommunista párt, annak tudo­mányosan megalapozott politiká­ja. Az országban megszűnt a nemzetiségi területek elmara­dottsága, és valamennyi köztár­saság dinamikus gazdasági fej­lődése eredményeként létrejött az egységes szövetségi népgazdasági komplexum. Minőségi változások menték végbe a köztársaságok népessége társadalmi összetételé­ben, a haladó hagyományok alap­ján felvirágzott a soknemzetisé­gű szocialista kultúra, s új törté­nelmi közösséget, a szovjet népet alkotó szocialista nemzetek jöttek létre. A Szovjetunió gazdasági és kulturális felemelkedésében va­lamennyi szövetségi köztársaság­nak elévülhetetlen érdemei van­nak — hangsúlyozta Jurij And­ropov. — Az ország húsz auto­nóm köztársaságában, s á 18 au­tonóm területen és körzetben élő népeknek és nemzetiségeknek le­hetőségük van arra, hogy kibon­takoztassák képességeiket. A Szovjetunió egyenjogú állampol­gára az a sok millió német, len­gyel, koreai, kurd és más nemze­tiségű ember, akiknek számára a Szovjetunió már régen saját ha­zájukká vált. A nemzetiségi kérdés megoldá­sában elért sikerek azonban nem jelentik hogj megszűnt valameny- nyi probléma. Ezeket maga az élet, a népek és nemzetek soka­ságának egyetlen államon belül folytatott munkája szüli. Ezek a gondok még hosszú ideig meg­maradnak, sokkal hosszabb ideig, mint az osztálykülönbségek. A fejlett szocializmus tökéletesíté­sének ezért magában kell foglal­nia az átgondolt, tudományosan megalapozott nemzetiségi politi­kát is. Nemzetközi kérdésekről szólva Jurij Andropov kitért a szocia­lista országok közötti kapcsola­tokra, megállapítva, hogy e té­ren természetesen nem sikerült mindent azonnal megoldani. Nem mindig sikerült időben levonni a következtetéseket a szocialista vi­lágon belüli változásokból. Vol­tak illúzióink, amelyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibá­ink, amelyekért fizetnünk kellett. Most azonban elégedetten kije­lenthetjük, hogy sok mindent megtanultunk, s a szocialista ál­lamok közössége hatalmas, erős szervezetté vált, ameTy óriási po­zitív szerepet tölt be a világ éle­tében. Az SZiKP KB főtitkára a har­madik világ országairól szólva a Szovjetunió változatlan támoga­tásáról biztosította azokat függet­lenségük megszilárdításáért, né­peik jólétéért és fejlődéséért ne­héz körülmények között vívott harcukban. Megállapította, hogy a Szovjetunió tisztelettel adózik az el nem kötelezett országók mozgalmának, amelynek béke­szerető politikája hasznos szere­pet tölt be a nemzetközi életben. Jurij Andropov leszögezte, hogy a Szovjetunió külpolitikája a békés egymás mellett élés el­vein alapszik. A béke megszilár­dítását szolgáló minden lépés ér­dekéiben azonban nehéz harcot kell vívni az imperializmus hé­jáival. Ez a harc különösen kiéle­ződött most, amikor Nyugaton ak­tívabbá vált a leginkább kard­csörtető erők tevékenysége. Az imperialisták nem mondtak le arról, hogy gazdasági bojkottot valósítsanak meg a szocialista or­szágokkal szemben, s beavatkoz­zanak belügyeikbe. Teszik mind­ezt abban a reményben, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) Idős pedagógusok 1 Közeledik a béke és a sze­retet ünnepe: karácsony. Ilyenkor többször gondolunk a munkában megfáradt, idős emberekre, mint az év más időszakainak rohanó hétköz­napjain. S nemcsak gondolunk rájuk: figyelmességünkkel igyekszünk kellemes órákat, napokat szerezni számukra. Valamennyien megérdemlik a törődést, hiszen értünk, jövőn­kért, az egész társadalomért dolgoztak hosszú évtizedeken át. S talán mások nem veszik rossz néven, ha most mégis elsősorban az idősek egy ki­sebb köréről, a nyugdíjas pe­dagógusokról ejtek néhány szót. Azokról az emberekről, akik harminc—negyven éven át, vagy még ennél is hosszabb ideig a gyerekek, az ifjúság nevelésével foglalatoskodtak. Akik azért fáradoztak — oly­kor a saját családjuk rovásá­ra is —, hogy gyermekeinkből becsületes — szocialista tár­sadalmunkhoz hű — dolgozó emberek váljanak. Vajon megbecsüljük-e kellő­en idős pedagógusainkat? Fi­gyelünk-e rájuk annyira, mint azt felelősségteljes munkájuk­kal kiérdemelték? E kérdések­re nehéz lenne egyértelműen pozitív választ adni. Tény, hogy állami, társadalmi szer­veink, szakszervezeti bizottsá­gaink az utóbbi időben foko­zott törődést tanúsítanak a nyugdíjasokkal — köztük a pedagógusokkal — szemben. Megbecsülésük sokféle for­mában megnyilvánul, igy pél­dául a rendszeres szociális jut­tatásokban. A segélyezési rend­szerben az alacsony nyugdíj­jal rendelkező pedagógusok is azoknak a sorába tartoznak, akik rendszeresen részesülnek ilyen támogatásban. Az üdülé­si jegyek elosztása azt tette le­hetővé, hogy a nyugdíjas ne­velők a korábbinál gyakrab­ban üdülhetnek. Megbecsülé­sük fejeződik ki abban is, hogy számon tartják a pályán eltöl­tött éveiket, s ünnepélyesen kapják kézhez a díszdiplomá­kat. Az utóbbi hat-kérev alatt csak B ács-Kiskunban jóval több mint kétszázan vettek át arany-, gyémánt- és vasdiplo­mát, a legidősebbek közül pe­dig jó néhányan rubin okle­velet. A nyugdíjas pedagógusok jó része továbbra is kapcsolat­ban van iskolájával. Az intéz­mények elvárják őket rendez­vényeikre. A magányosoknak, a betegeknek sok esetben se­gítenek a tanulók az otthoni munkában. És sorolhatnám to­vább azokat a megnyilvánu­lásokat, melyek mind azt érez­tetik, hogy idős pedagógusai- ink továbbra is megbecsült tagjati társadalmunknak. ^ A karácsony előtti napokul ban szerte a megyében fenyő- ünnepélyeket tartanak az is­kolákban, úttörőhazakban. Bi­zonyára most is együtt ünne­pelnek majd a gyerekek a nyugdíjas nevelőkkel. Rapl Mikiéi NAGYOBB MEGBECSÜLÉST ÉRDEMELNEK újítások, ésszerűsítések a mezőgazdaságban • Az újítók és a hidrau. likus csapágy- persely- lehúzó berendezés, amellyel a kombájn kaszafejét ismét használ­hatóvá tehetik. (Somos László felvétele) Néhány ezer lakatos, gépész, szerelő, hegesztő, forgácsoló és más vasas-, elekt­romos szakma értője, művelője dolgozik Bács-Kiskun mezőgazdáságában. Sokan közülük két, három évtizede, még a gép­állomások időszakában tanulták meg a mesterséget. Mások Kecskeméten, Fülöp- szálláson, Jánoshalmán a szakmunkáskép­zőben, vagy a mezőtúri főiskolán sajátí­tották el a legújabb ismereteket. Többsé­gük kora tavasztól késő őszig erő- és mun­kagépet vezet. A betakarítási idényben heteken át 14—16 órás műszakokban rá- zatja magát a kombájnnal, vagy más mun­kaeszközzel. Tőlük is függ, rajtuk is mú­lik, hogy a növénytermesztőik, állatte­nyésztők tudása, igyekezete miként haszno­sul a magasabb hozamokban, a jobb ha­tásfokú termelésben. Ilyenkor télidőben a javító-, szerelőmű­helyekben szorgoskodnak szinte vala­mennyien. Kivéve azokat a gazdaságokat, ahol a nagyobb gépeket még mindig a szabad ég alatt javítják. A vassal, fém­mel dolgozók munkakörülményeit korsze­rűbbé tevő műhelycsarnokok építése he­lyett, egyik-másik gazdaságban ugyanis más beruházást tartottak előbbrevalónak. (Folytatás a 2. oldalon.) Közös vállalattá alakult a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer Több hónapos előkészítő munka után Baján tegnap a Bajai Kuikoricatermesztési Rendszer part­nergazdaságainak képviselői titkos szavazással el­döntötték hogy közös vállalattá alakulnak át. 1983. január 1-től ezzel jelentős változás történik a termelési rendszer életében. A partnerek tulaj­donosok lesznek, vagyoni betétük arányában a vállalat nyereségének 40 százalékából részesednek. A BKR 116 partnere határozott a szervezeti válto­zás mellett. Az, hogy miért jobb ez, mint az eddigi szerződéses kapcsolat, arról is szólt vitaindítójában Vámos Ferenc, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. A hozzászólók megerősítették sza­vait és bizalmukat hangoztatták. Sühajda István, a megyei pártbizottság osztály­vezetője a változás szükségességéről beszélt, ar­ról, hogy az új szervezeti forma lehetőséget ad az előrelépéshez, az elmaradások pótlásához, a szol­gáltatások fejlesztéséhez. Kedvezőbb lehetőséget teremt a jobb minőségű munka ösztönzésére és el­ismerésére. Becsei Jenő, a MÉM osztályvezetője a fejlődés velejárójának mondotta a vállalattá alakulást. Ez­zel a termelési rendszerek között a BKR a máso­dik, amelyik ezt az utat járja. Ez az anyagi, szel­lemi koncentráció fokozódását, ezzel együtt a di­namikusabb fejlődést, a tulajdonosok igényeihez való gyors alkalmazkodást teszi lehetővé. Kívánságokat, megoldandó kérdéseket terjesztet­tek elő, tanácsokat adtak a ló megyéből érkezett szakemberek, majd titkos szavazással a közös vál­lalat igazgatóságának elnökévé választották Vámos Ferencet, helyetteseknek pedig Záborszky Zsigmon- dot, a Komárom megyei Kocs, Gergely Lászlót, a Baranya megyei Szentlőrinc község termelőszövet­kezeti elnökét. Megválasztották még az igazgatóta­nács 12 tagját, a felügyelő bizottság elnökét és 6 tagját. A BKR közös vállalat igazgatója, szavazat­többséggel, dr. Németh István lett. Cs. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom