Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. november 17. MATHIÁSZ-DÍJAS: DR. MÁTYUS GÁBOR________________ Igazodunk a piac követelményeihez Dr. Mátyus Gábor 30 évvel ez­előtt az Ágasegyházi Állami Gazdaságban kezdte pályafutá­sát. Jelenleg az immár országos hírű Hosszúhegyi Állami Gazda­ság igazgatója. Az ő közreműkö­désével jött létre hazánk egyik legnagyobb borászati üzeme, ahol 1973-ban félmillió, tavaly pedig 14 millió palack pezsgőt gyártot­tak. Itt készítettek először gyü­mölcslé alapanyagú, üdítő ital jel­legű pezsgőt. A magas színvona­lú termesztési technika és techno­lógia eredményeként az utóbbi esztendőkben állandósult a hek­táronkénti 9 tonna szőlőtermés és a 25 tonnás termésátlag almából. Korszerű gvümölcslésűrítőt is lé­tesítettek. Országos igények ki­elégítését segíti a szőlőszaporító- anvag-előállító üzemük. Az évtizedek során felhalmozó­dott termelési tapasztalat és szak­értelem hasznosítása érdekében dr. Mátyus Gábor és munkatár­sai kezdeményezték a hosszúhe­gyi gyümölcstermelési, valamint szőlő- és bortermelési rendszer létrehozását. Az előbbinek több mint 60. az utóbbinak 23 part­nerüzeme van. Nemrég számos kitüntetése mellé a Mathiász-díjat is meg­kapta a gazdaság igazgatója. Kedvenc témájáról, a kertészeti ágazatról beszélgetünk. Hangsú­lyozza. hogy a szántóföldi ter­melés ás az állattenyésztés szin­tén fontos a gazdaságnak, de ta­lán legizgalmasabb a szőlő- és gyümölcstermesztés. Ezzel van ugyanis a legtöbb gond. A nö­vekvő költségek, a téli. tavaszi fagykárok, jégverés, a termés le­szedésének megszervezése, a táro­lás. feldolgozás, mind. mind ne­héz feladat elé állítja őket. — Nálunk azért gazdaságos a kertészeti termelés, mert a hoza­mok az országos átlag felett van­nak. Ehhez természetesen az. szükséges, hogy mindig az újat. a korszerűbbet alkalmazzuk a telepítések művelésénél. Keressük az új fajtákat, amelyek nemcsak többet teremnek, hanem ellenál­lóbbak a betegségekkel szemben, jó minőséget adnak, és ami a legfontosabb: igényli őket a piac — hangoztatja. Némi töprengés után így foly­tatja : — Meg kell tanulnunk gazda­ságosan termelni, ennek lehetősé­geit keressük. Az egyik az anya­gi érdekeltség megteremtése. a bérezési formákat teljesítmények alapján állapítjuk meg. Az il­letményföld most már lehet sző­lő és gyümölcsös is. Segítjük- meg­művelését. oly módon, hogy a gépi munkát, vegyszert mi adjuk, a metszést és az egyéb kézzel vé­gezhető művelési fázisokat az al­kalmazott végzi. Az év végén el­számolunk és a művelőnek an­nál nagyobb a jövedelme, minél több termést takarít be. Alakítot­tunk szakcsoportot is, amelynek 70 tagja van, mi adjuk a terüle­tet, hasonlóképpen a gépi segítsé­get. Sok mindenről szó esik még. többek között arról is. hogy a tudománynak milyen fontos sze­repe van az ágazat fejlesztésében. Több kutatóintézettel alakítottak ki jó kapcsolatot. Fagy védelmi kísérleteik eredményesek. — A gazdaságosság érdekében érdemes feldolgozni a kertészeti termékeket, mégpedig úgy, hogy a lehető legjobb minőséget érjük el. Csak így tudunk megfelelni a piaci igényeknek. Ezért hoztuk létre borászati üzemünket, törek­vésünk, hogy egyre növeljük az áruválasztékot. Folyamatos fel­adatnak tekintjük, hogy új italok­kal jelenjünk meg a piacon. Ezért is kezdtünk hozzá a gyümölcs alapanyagú üdítők készítéséhez. Almaléüzemünk termékeinek na­gyobb részét exportáljuk. Főként nyugatra szállítunk. Az igazgató búcsúzáskor hang­súlyozza: — A kor követelménye az ál­landó megújulás a kertészeti ter­melésben is. Többet, jobbat, kor­szerűbben — ezt a hármas fel­adatot tartjuk szem előtt. Nem közömbös természetesen az sem. hogy mennyiért. Számtalanszor elmondja ezt különböző fórumo­kon közéleti tevékenysége során is. Négy éve országgyűlési képvi­selő. a mezőgazdasági bizottság tagja. A bajai városi-járási párt­végrehajtóbizottságba is beválasz­tották. Tagja a sükösdi nagyköz­ségi tanácsnak. Kereskedő Sándor VITA AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIÁRÓL Középpontban a bizalmitestület Üzemi demokrácia. Demokratikus fórumok. Vajon az egyik vagy a másik munkahelyen konkrétan mit takarnak ezek a fogalmak? A Helyiipari és Városgazdasá­gi Dolgozók Szakszervezetének megyebizottsága nemrég föltette a kérdést. A választ a Bajai Vá­rosgazdálkodási Vállalat, a Kecs­keméti Építési, Költségvetési Üzem és a Kiskunhalasi Városi Kommunális Költségvetési Üzem gazdasági vezetőitől és szakszer­vezeti bizottságaitól várták. A beszámolókat megvitatták, majd meghatározták a jövőbeni felada­tokat. A bemutatott módszerek, a feltárt, vagy a vita során fel­színre kerülő gondok, nézetbeli különbségek egyike-másika — mások okulására is — a széle­sebb nyilvánosság elé kívánkozik. Az írásos beszámolókban foglal­takhoz és a határozathoz Palso­vics József, a HVDSZ megyei bi­zottságának titkára fűz pontról pontra kommentárt. Fordított gyakorlat Induljunk Bajáról. A városgaz­dálkodási vállalatnál 1980-ban 19 szakszervezeti bizalmit választot­tak. ök alkotják a bizalmites­tületet. (HVDSZ-sajátosság, hogy viszonylag sok a kis létszá­mú üzem, szakszervezeti alap­szervezet. Ezeken a helyeken egy-két bizalmi tevékenykedik: nincsen bizalmitestület. Annak jog- és hatáskörét a taggyűlés gyakorolja. Esetünkben azonban mindhárom vállalatnál, üzemnél bizalmitestület működik, általá­ban jól. — Itt álljunk is meg — java­solja Palsovics József. — Mert a .bizalmitestület munkájáról, te­vékenységéről, jog- és hatáskö­réről még mindig sok a téves felfogás, helytelen nézet. A me­gyebizottság ülésén érveket sora­koztattunk föl, példákra, tapasz­talatokra hivatkoztunk, amelyek nem mindig pozitívak. Elmond­tuk. hogy találkoztunk már olyan gyakorlattal is. amikor az üzemi véquszöa döntött az egyes kér­désekben, és a bizalmitestületet csupán arra érdemesítették, hogy a véleményét meghallgassák* Hol­ott ennek éppen az ellenkezője a helves! De — amint a beszámoltatás­kor kiderült — gondok vannak a demokratikus fórumrendszer mibenlétének értelmezésével is. Az egyik beszámoló ugyanis így fogalmaz: „Üzemünkben a legje­lentősebb fórum a termelési ta­nácskozás.” Majd pedig, egy ol­dallal hátrább: „A szakszervezeti munka legjelentősebb, legérde­mibb fóruma a bizalmitestület ülése.” — Akkor hogy is van ez? — teszi fel a kérdést a megyebizott­ság titkára. — Az egyik is a leg­jelentősebb, meg a másik is a leg­jelentősebb, attól függ, hogy hon­nan nézem? Eszerint a szakszer­vezeti demokrácia meg az üzemi demokrácia egymástól független valami? Kinek a véleménye? Palsovics József, a magamagá­nak feltett kérdésre így felel: — Szó sincs róla! A kettő együtt érvényesül, vagy nem ér­vényesül. Az egy más kérdés, hogy melyik fórumnak mi a fel­adata, hatásköre stb. Ezt el kel­lett határolni egymástól, éppen azért, hogy csökkenjenek az át­fedések. Régebben előfordult, hogy egymás után három fóru­mon tárgyalták meg ugyanazt a témát. Erre semmi szükség. A megyebizottság éppen az egységes értelmezés elősegítése érdekében határozott úgy, hogy közös oktatást szükséges szervez­ni a szakszervezeti tisztségviselők és a partner gazdasági vezetők számára. Ezek után nézzük, hogyan tevé­kenykedik konkrétan és általá­ban a dolgozókat érintő legfon­tosabb kérdésekben döntési, egyetértési, véleményezési joggal bíró bizalmitestület? A kecske­méti jelentés például megállapít­ja. hogy a bizalmiak a testületi ülésen gyakran az egyéni vélemé­nyüket hangoztatják, nem pedig a csoportjukba tartozók többsé­gének nézetével érvelnek. Palso­vics József erre így reagál: — A szakszervezeti bizottságok­nak meg kell követelniük, hogy mindenről, amiről a bizalmites­tületnek döntenie vagy véleményt nyilvánítania kell, amihez az egyetértése szükséges, írásos elő­terjesztés szülessen. Méghozzá idejében, hogy a bizalmi fel tud­jon készülni, véleményt tudjon kérni a tagságtól. Mert. ha az írásos anyagot — mondjuk — a testületi ülés elején osztják ki, vagy a javaslat szóban hangzik el, akkor a bizalmi vagy nem szól hozzá, vagy a saját véleményét mondja. Közös döntés, cselekvés Ezzel el is jutottunk a testületi ülések aktivitásához, s ahhoz az izgalmas kérdéshez, hogy meny­nyire érzik a magukénak a bi­zalmiak — következésképpen a dolgozók — a döntéseket. A „já­tékszabályok" ismertek, a munka mechanizmusa a következő: a gazdasági vezető az elképzeléseit (például bérpolitikai terv, része­sedés felosztása, szociálpolitikai terv stb.) a szakszervezeti bizott­ság ülésén ismerteti, ahol azt megvitatják és véleményezik. Ez­zel a véleménnyel kiegészítve ke­rül azután az anyag néhány nap­pal (olykor néhány órával) ké­sőbb a bizalmitestület elé, ame­lyik dönt: egyetért, vagy nem ért egyet. Több választási lehetősége általában nincs. Pedig lehetne. Az a véleményünk — mond­ja Palsovics József —, hogy ez így nem az igazi. Mi azt akar­juk, hogy a bizalmi érezze, ami­kor eljön a testületi ülésről: része van a döntésben, tehát erkölcsi­leg kötelezett annak végrehajtá­sára is. De a vezető se azért vi­gye a testület elé a témát, mert a jogszabályok ezt előírják! Is­merje föl — amiként egyre töb­ben fölismerik —, hogy kiapad­hatatlan energiaforrást jelent­het, ha ténylegesen számítunk a dolgozók okos javaslataira, való­ban együtt gondolkodunk, terve­zünk és cselekszünk. Miért nem próbáljuk meg mindenütt úgy csinálni, ahogyan azt — például — a KALOPLASZTIK-nál te­szik? Ott azt mondja az igazga­tó: ..Elvtársak, íme három terv­variánst dolgoztunk ki. Ha önök az első mellett döntenek, annak ilyen előnyei és olyan hátrányai lehetnek. Ä másodikra meg ez és ez a jellemző. A harmadik: nos az a legfeszítettebb, de ennek a megvalósítása hozhatja a legna- avobb eredménvt.” Itt nem kell közgazdásznak lennie a bizalmi­nak ahhoz, hogv dönteni, válasz­tani tudjon. És tudia mit fog mondani az ülés után? Azt. hogy ..ígv döntöttünk”. És senki nem fog nála — és a rsoportia tag­lalnál: hiszen az ő véleményü­ket képviselte — iobban igyekez­ni, hogv az elhatározást valóra is váltsák. Sitkéi Béla SAJTOPOSTA LEVELEKBŐL RÖVIDEN Ledobálnak mindenfélét... Meglehetősen furcsa tartalmú levelet kaptunk a kecskeméti Irinyi utcából. Feladói a 38-as számú, tízemeletes lakóháznál történteket adják közre: Almacsutka, romlott tojás, használt ruha és még ki tudja mi minden hull alá a magasból. Néhányan szinte természetes mó­don dobálják le a konyhai hul­ladékaikat, egyéb kacatjaikat, mintha azok egyenesen a kiskon- ténerbe jutnának. Pedig csak a járda és az úttest válik szeme­tessé. És még az arra járónak is óvakodnia kell. Megtörtént: va­lakinek a kabátja lett ilyen kö­rülmények között annyira koszos, hogy szükségessé vált a vegytisz- títása. A közelben parkírozó gép­kocsik is magukon viselik oly­kor az „égi áldás” nyomait. Med­dig tarthat ez az állapot? E sorok ismeretében szükséges­nek tartjuk megjegyezni, hogy a lakóházi rendet régóta szabályo- za előírás Kecskeméten. A közös képviselőnek, a házfelügyelőnek, vagy a lakásszövetkezet vezetőjé­nek egyaránt feladata őrködni az előírások betartásán. Ahol szép szóval nem lehet jobb belátásra bírni a notórius szemetelőket, vagy éppen a szocialista együtt­élés normáinak semmibevevőit. ott célszerű segítségül hívni a sza­bálysértési hatóságot, melynek alighanem lenne dolga az Irinyi utcában is ... E lőrebo­csátom, távol áll tőlem a szán­dék, hogy kedvüket szegjem a kezdeményezőkészséggel, vállalko­zói hajlammal „megáldott” embe­reknek, akik mostanában is törik a fejüket új ötleteken, jobbító megoldásokon. Sőt, merem remél­ni: leginkább talán az ő segítsé­gükre leszek némi tanulsággal is szolgáló történetemmel. Szűkebb környezetemben hete­kig figyelgettem, mily sokan vá­sárolták a meszet, hogy befessék vele házuk, lakásuk falát. Észre­vettem, esetenként hiányzott az anyag, ha pedig kapható volt, töb­beknek okozott gondot az oltása, a felhasználásra előkészítése. Ekkor támadt a gondolatom, hogy — rendszeresebbé téve és a kívánal­makhoz igazítva az ellátást — magánkereskedést nyitok, s oltott, tehát folyékony, illetve masszás állapotban forgalmazom majd a meszet. Bementem a helyi tanács­hoz, ahol egyetértettek az elkép­zelésemmel, s hamarosan kezem­be is adták a mészoltói tevékeny­ség végzésére jogosító iratot. Idén augusztusban láttam mun­kához. A hír, hogy mivel foglal­kozom, mit kínálok, gyorsan ter­jedt, így egyre nőtt a vevőköröm, s a közeli nagyközség TÜZÉP-te- lepe is kért tőlem árut. Az igé­nyeknek eleget tettem. Szeptem­berben elkészült az első zárszám­adásom, amiből kiderült, hogy 46 ezer forint az árbevételem. E tényadatot használtam fel az adóbevallás­nál. Aztán szo­roztam, osztottam, összeadtam, ki­vontam, s a könyvelési mérleg kedvezőnek ígérkezett. Reménye­met azonban lehűtötték a piaci in­formációk, miszerint a hideg őszi, téli hónapokban a minimálisra csökken a mész iránti kereslet. Erről tájékoztattam az adóhatósá­got is, ahonnan meglepő határoza­tot kaptam. Mint közölték, 55 ezer forint lett a jövedelemadóm alapja. Még csupán töprengtem, miért szapo­rodhatott fel ennyire az árbevéte­lem, amikor birtokomba került a másik értesítés a 90 ezer forintban meghatározott forgalmiadó-ala- pomról. Kisvártatva újabb hiva­talos papír tudatta velem, hogy a 122 ezer forintnál nagyobb jöve­delem-kategória után kell fizet­nem társadalombiztosítási járulé­kot. Az összegek láttán csak kap­kodtam a fejem és tehetetlenül bosszankodtam, mert az írásbeli panaszom nyomán egyetlen illeté­kes sem méltatott személyes meg­hallgatásra. Félve attól, hogy a különféle tartozási kötelezettségeim pontat­lanságából fakadó irreális kiadá­saim meghaladják a bevételeimet, számolva az emiatti csődbe jutás­sal, november 1-én véglegesen be­zártam az üzletemet, és visszaad­tam a működési engedélyt. . . (Elmondta: Takács Viktor kis­kunhalasi olvasónk.) Fogadószoba ■ ■ ■ KÉRDEZZEN — FELELÜNK ■ ■ ■ Kaphat-e táppénzt a szanatóriumban lévő beteg? Egyik kalocsai olvasónknak rég­óta vannak szívbántalmai, s most azzal a gondolattal foglalkozik ke­zelőorvosa, hogy gyógyintézetbe, pontosabban szanatóriumba utal­ja. Arról hallott azonban a pana­szos, hogy az ottani tartózkodásá­nak idejére nem veszik őt táppén­zes állományba. Ez pedig igen kel­lemetlen helyzetbe hozza, hiszen' a vállalatnál levő fizetett szabad­ságát már régen kivette. Mit le­het ilyenkor tenni? — fordult hoz­zánk kérdésével. A kalocsai járásból kereste fel szerkesztőségünket G. S., aki szó­vá tette, hogy családi háza épí­tési munkálatainak megkezdését hosszabb ideje hátráltatják az anyagbeszerzés körüli nehéz­ségek, valamint a technoló­giával kapcsolatos nézeteltéré­sek, melyeket még nem sikerült tisztáznia a kivitelezőkkel. E gondokon előbb-utóbb túltenné magát, de fáj a feje egyéb ok miatt is, nevezetesen, hogy pénz­bírságot szándékozik kiróni rá a tanács, ha a megjelölt időpontig nem építi be a telkét. Olvasónk az iránt érdeklődik, esetében le- het-e megértő, elnéző a hatóság és módosíthatja-e ezt a határ­időt? Mint köztudott, az egyéni lakó­ház-építkezésekre is a helyi fej­Fiatal anyukák panaszolták a minap, hogy a gyest igénylő la­pon — melyet kitöltve, aláírva juttattak el a munkaadójukhoz — figyelmeztető mondatra buk­kantak, miszerint aki ilyen se­gélyben részesül, nem folytathat kereső foglalkozást. Olvasóink — akik szeretnének munkát vállal­ni — hallottak arról: bizonyos feltételek alapján dolgozhat a kismama úgy, hogy közben kap­ja a gyermekgondozási ellátást. Talán megváltozott ez a jogsza­bály, vagy csak a nyomtatvány a régi, s ezért félrevezető? — kérdezik. E közérdekű kérdést az illeté­kesekhez továbbítottuk. akik megnyugtattak. semmiféle vál­tozás nincs az idén május 1-től hatályban levő 10/1982. (IV. 16.) MT számú rendeletben — ennek részletei az 1982. évi június 11-i Másfél évtizede termelőszövet­kezeti tag a kiskunhalasi özvegy Bábud Imréné, aki rokkantsága következtében jelenleg már nyugellátásban részesül. Ez a pénz, valamint az egyéb jöve­delme azonban csak a szűkös A SZOT Elnöksége az 1981. szeptember 1-i határozatában újra szabályozta a SZOT-szanatórium- ba történő beutalás rendjét. Az új intézkedés szerint ez év január el­seje óta a beutalt döntheti el, hogy fizetett szabadságot vesz-e igénybe a szanatóriumi tartózkodás teljes — vagyis 21 napos.— idejére, vagy pedig kéri a keresőképtelen állo­mányba való helyezését. Aki ez utóbbit választja, mint járóbete­get illeti meg a teljes táppénz. lesztési terveknek megfelelően kerül sor. ezért lényeges dolog a kötelezően kitűzött kivitelezési határidők pontos betartása. Per­sze, számos tényező befolyásol­hatja az ilyen munkák ütemét, s az is megtörténhet, hogy valaki a legjobb akarata ellenére is kép­telen idejében hozzákezdeni az építkezéshez, vagy a befejezésé­vel késik. Ilyenkor természetesen van mód arra — mégpedig az építésügyi és városfejlesztési mi­niszter 5 1982. (I. 27.) számú ren­deleté értelmében, mely a Taná­csok Közlönye 1982. évi 2. szá­mában található —, hogy kére­lemre módosítsa, ,s legfeljebb két évvel meghosszabbítsa a tanács a beépítési kötelezettség teljesíté­sének határidejét. Javasoljuk, mi­előbb keresse fel beadványával az építést engedélyező szervet. Munkaügyi Közlönyben olvas­hatók —, mely lehetővé teszi, hogy a gyermekgondozási segély­ben részesülő személy a gyermek másfél éves kora után vállaljon munkát, e segély teljes összegé­nek folyósítása mellett. Fontos tudni, az ilyen munkavégzés ha­vi átlagban nem haladhatja meg a napi 4 órát. Nos, ezekből már következik, hogy a szóban forgó nyomtat­vánnyal van a baj, melynek régi szövegezése valóban okot adhat a félreértésre. Értesülésünk szerint várható, hogy rövidesen közfor­galomba kerülnek a gyes igénylé­sére szolgáló új lapok. Addig ta­lán elejét lehetne venni a téves informálásnak. például azzal, hogy a gyermekgondozási se­gélyt kérő kezébe kizárólag olyan nyomtatvány kerüljön, melyen eiőzőleg kihúzták az ominózus sorokat a hivatal tisztviselői. megélhetését teszi lehetővé, s tart attól, hogy egy esetleges baleset, vagy hosszabb betegség miatt a mostaninál sokkal rosszabb anyagi helyzetbe kerülhet. Egyet­len reménye az évek óta fizetett 30 forintos CSÉB-biztosítás, mely­nek alapján számít valamiféle szociális támogatásra. Ezek rész­leteiről szeretne többet tudni, no meg arról is, módosithatja-e nagyobb összegűre a biztosítást Érdeklődésünkre az Állami Biz­tosítónál elmondották, hogy a 30 forintos CSÉB-biztosítással ren­delkező tsz-nyugdíjas is jogosult a baleseti ellátásra. Ha pedig munkaviszonyt létesít, s ennek so­rán megbetegszik, a 3 hónapot el­érő táppénzes áHománya után se­gélyt is kaphat. Az ezzel kapcso­latos kérelmet ott kell benyújta­nia. ahová fizeti a havi CSÉB-tag- sági díjat. Ami pedig e biztosítási forma egyéb — nem 30 forintos fizetési kötelezettséget jelentő — kategóriájába való „átlépést” ille­ti, arra már nincs lehetősége a nyugdíjasnak, a CSÉB-et ugyanis — az eredeti szabálya értelmében csak az aktív munkaviszony­ban álló dolgozók köthetik meg. Amennyiben ön még további in­formációhoz szeretne jutni e té­makörben, javasoljuk, keresse fel bizalommal a biztosító helyi fiók­ját. I-esz-e személyszállító lift a postán? Tóth Zoltán körzeti tanácstag jut­tatta el szerkesztőségünkbe a kecske­méti új postahivatalban dolgozók — kő-’ zöttük az idősebb alkalmazottak — ama panaszát, hogy az épületnek a megszokottnál jóval magasabb emele­teire feljutniuk, meg onnan lejönniük igen fáradságos, kellemetlen. Hiba, hogy erre nem gondoltak a tervezők és kivitelezők, jegyzi meg a tanács­tag, majd javasolja az ottani teher- üft alkalmassá tételét a személyszál- litásra. Lapunkat pedig kéri, derítsük ki: van-e más módja a postások e jo­gos igénye kielégítésének? Az ügyben felvilágosítást kér­tünk a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjétől, Rózsa Istvántól, aki elmondotta, hogy a több emele­tes létesítmény személyforgal­mának zökkenőmentes lebonyolí­tására eredetileg is terveztek fel­vonót, melyet nem építettek be, tekintettel a beruházás költségei­nek szigorú csökkentésére. A lift szükségessége azonban egy pil­lanatig sem vitatható, éppen ezért már korábban történt intézkedés mielőbbi felszerelése érdekében. Nem indokolt tehát foglalkozni a teherfelvonó átalakításával, mely nemcsak szabványellenes, de tech­nikailag is megoldhatatlan. E biztató hírhez csupán egyetlen megjegyzést fűzünk: nem vagyunk bi­zonyosak abban, hogy ésszerű, kellően megfontolt takarékossági döntés volt kihagyni a postaépület kivitelezésé­nek folyamatából olyan munkát, amit most, utólag kell elvégezni — talán drágábban . .. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. Módosítható-e a beépítési határidő? Változott-e a gyesen lévők munkavállalási szabálya? Milyen támogatásra számíthat a CSÉB-biztosítással rendelkező tsz-nyugdíjas?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom