Petőfi Népe, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-19 / 272. szám

#/ IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat fe­löl lassanként megnövekszik a felhőzet, és többfelé várható eső. A délies szél megélénkül. Éjszaka keleten köd képződik. A legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet nyugaton 0—5, keleten 0, mínusz 4 fok. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 3 és 1 fok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. cvf. 273. szám Árai 1,40 Ft 1982. november 19. péntek If« o Bizottsági viták az ENSZ-ben NEW YORK Az ENSZ különleges bizottsága, amely azt vizs­gálja, hogy Izrael miként sérti meg az emberi jo­gokat a megszállt arab területeken, megállapította: az arab lakosság elleni izraeli megtorlások az utóbbi hónapokban túlléptek minden eddigi mér­téket. A megszállt területeken élő lakosság helyzetéről szóló beszámolót ismertetve a bizottság Sri Lanka-i elnöke hangsúlyozta: a lakosság megfélemlítése céljából az izraeli hadsereg állandó terrort alkal­maz, mindennaposak a letartóztatások és a kihall­gatások. Törvénytelen módon folytatódik izraeli települések létrehozása is. A nyugati, elsősorban amerikai multinacionális monopóliumok és a Dél-afrikai Köztársaság együtt­működéséről, a gyarmati országok függetlenné vá­lásának kérdéseiről folyt a vita a közgyűlés de- kolonizációs bizottságában. A küldöttek rámutattak arra. hogy a még gyar­mati sorban élő országok függetlenné válásának legfőbb akadálya, hogy a nyugati monopóliumok és egyes NATO-államok együttműködnek a fajül­döző Dél-Afrikával. Az el nem kötelezett országok csoportjának kez- deménvezésére csütörtökön a nyugat-afrikai Benin gazdasági megsegítésére felszólító határozatterve­zetet fogadott el a II. számú (gazdasági és pénzügyi bizottság. Mi lesz a kistelepülések sorsa? u oidan Hogyan alakult az utóbbi időben a kistelepülések sorsa? Van-e lehetőség népességmegtartó képességük gazdagí­tására, erősítésére? Mit kell tenni an­nak érdekében, hogy e települések életképesek maradjanak? Mi minden kell ahhoz, hogy például a Kalocsa környéki szállások lakói a régebbi he­lyükön maradjanak? Ezekről és hason­ló kérdésekről folytattunk eszmecserét szerkesztőségünkben a napokban, egyi ankét során. Magánerős lakásépítés új módszerrel Három fiatal orvos és egy ifjú agrármérnök saját ma­ga fogott hozzá lakóházának építéséhez Kecskeméten a Felsőszéktón. Azelőtt leg­feljebb csak messziről lát­ták, hogyan dolgoznak az építőmunkások, most mégis vállalkoztak a nem minden­napi feladatra, s ezt a VE- LOX építési mód tette szá­mukra lehetővé. Szerte az országban — így Bács-Kiskun megyében is — sok­féleképpen igyekeznek az építő­ipari szervezetek a magánerőből otthont teremtőket segíteni. Az ÉPSZISZ lakásépítési szolgálati irodája az általános tájékoztatá­son, a tervek árusításán, gépek bérbeadásán, a műszaki vezetésen túl már meghonosította Kecske­méten a No-fines lakóházépítő technológiát, nemrég pedig ugyan­ezt kezdeményezte a VELOX épí­tési móddal kapcsolatban is. Ez a nyugati országokban már jól bevált technológia úgy került hazánkba, hogy Csehszlovákia megvásárolta Ausztriától a VE­LOX licencét. Északi szomszé­dunknál ezután sikerrel alkalmaz­ták, s egyre több létesítmény —, lakóház, (még tízemeletes is) isko­la, óvoda stb. — épült ezzel az építési móddal. Felfigyeltek erre a magyar építőipari szakemberek és elhatározták, hogy a lakásépí­tési típusok választékának bővíté­sére meghonosítják Magyarorszá­(Folytatás a 2. oldalon.) • Felsőszéktón az első négy VELOX-sorházon végzett munkát ellenőrzi Pollák Zoltán műszaki vezető és Nagy László közösségszervező, az ÉPSZISZ lakásépítési szolgálati irodájának dolgozói. (Straszer András felvétele) MADRID Vélemények a mimka- okmcínyról Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A spanyol fővárosban csü­törtökön a szerkesztőcsoport ülésével folytatta munkáját az európai biztonsági és együttműködési találkozó. A kongresszusi palotában meg­tartott délelőtti és délutáni zárt üléseken Berényi Pál, a magyar küldöttség tagja el­nökölt. Délelőtt az államközi kapcsola­tok elveihez, fűztek megjegyzése­ket a delegátusok, közelebbről a semleges és el nem kötelezett or­szágok múlt decemberi záródoku­mentum-tervezetének első feje-, zetéhez. A csütörtök délelőtti ülésen, amely több mint két órán át tar­tott. a delegációk véleménye sze­rint tárgyszerű légkör uralkodott, a felszólalók véleményt nyilvání­tottak a munkaokmánvról. Meg­indokolták beterjesztett módosí- tó javaslataikat, illetve vitatkoz­tak ezek jogosultságáról. A délutáni vitában a humani­tárius és egyéb jellegű együttmű­ködés kérdései szerepeltek napi­renden, olyanok, mint a család- egyesítés és a különböző állam- polgárságúak közötti házasságok problémái. a külképviseletek munkafeltételei, az állampolgárok jogi védelme külföldön, a tájé­koztatás és a külföldi sajtótudósí­tók fogadó országbeli munkafel­tételei. a kulturális csere és együttműködés, az oktatásügy nemzetközi vonatkozásai. Ma a madridi találkozón teljes ülést tartanak. MÁTÓL HÁROMNAPOS TANÁCSKOZÁS Az ifjúság zenei neveléséről • Zene és ifjúság . . . Tóth Sán­dor felvétele az idei Nemzetközi Kórustáborban készült. Kodály Zoltán szülővárosában ma kezdődik a Zene és Ifjúság elnevezésű tanácskozás az Óvónőképző Intézet­ben. A KISZ hasonló című akciója, valamint az oktatás-nevelésügyben jó ideje zajló viták eddigi tapasztala­tai alapján a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága úgy határozott, hogy háromnapos összejövetelt rendez Kecs­keméten. A szervezésben a KISZ KB kulturális osztálya, az Ifjú Zene­barátok Szervezete, a Magyar Te­levízió, a Magyar Rádió, a kecs­keméti Kodály Zoltán Zenepeda­gógiai Intézet, a' Kodály-emlék- év megyei szervező bizottsága és a kecskeméti Óvónőképző Intézet segédkezik. Céljuk, hogy a fórum olyan, a jelenlegi körülmények között alkalmazható ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek elfo­gadtatásával és megvalósításával javíthatnák az ifjúság zenei, esz­tétikai nevelését. Ma délután a zene és a társa­dalom kölcsönhatásait vázolja fel dr. Zoltai Dénes, az MTA Fi­lozófiai Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. dr. Maróthy János, az MTA Zenetudományi Intézetének osztályvezetője pedig az ifjúság zenei neveléséről szól. Az esti filmbemutatók között sze­repel A Kodály-módszer hétköz­napjai című tévéfilm is, amelyet vita követ. Szombaton az iskolai és az is­kolán kívüli zenei nevelés céljá­ról és problémáiról tanácskoz­nak. A szombat délutáni és va­sárnap délelőtti szekcióüléseket neves előadók vezetik, a töbüJ között Kocsár Miklós, a Magyar Rádió népzenei rovatának veze­tője és Victor Máté zenei szer­kesztő. Szombat este Hegedűs Endre zongoraművész a& koncer­A figyelem középpontjában az élelmiszerek minősége Mivel táplálkozunk? Ez a kér­dés foglalkoztatta tegnap Kecs­keméten a Fogyasztók Bács-Kis­kun megyei Tanácsát, amely Ha- zag László elnökletével, ezúttal az élelmiszerek minőségvédelmét tűzte napirendre. A témához illően a tanácskozás­nak az Élelmiszer-ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet adott helyet, ahol dr. Horváth György igazgató bevezetőül az intézet tapasztala­tait ismertette. Az élelmiszerekről 1976-ban al­kotott törvény nyomán azt ele­mezte: a gyártó vállalatok és szövetkezetek miként valósítják meg azt a kettős kötelezettségü­ket. hogy részint tájékoztatniuk kell a vevőket a fogyaszthatósági határidőről, részint pedig arról, hogy a forgalomba hozott áruk minőségüket meddig őrzik meg. A szabatos szöveg, az áru meny. nyiségének. térfogatának, árának és más — minőségi — jellemzői­nek a feltüntetése ugyancsak a törvényből adódó kötelesség. Dr. Horváth György felhívta a figyelmet arra is. hogy manapság sokféle segédanyagot (színezőt, tartósító szert stb.) használ az élelmiszeripar. Ezeknek az adalé­koknak egy része azonban csak arra való. hogy leplezze valamely árunak a tartalmi fogyatékossá­gát. Közismert például a meggy­márka túlzott mértékű pirosítása. A pirosító anyag megfesti a szá­jat. A hasznos anyagok pótlására szánt efféle segédanyagok felhasz­nálását az 1983. január 1-től ér­vénybe lépő adalékanyag-szab­vány korlátozni fogja. Az élelmiszerek minőségét a megyében az igazgató az országos átlagnál jobbnak tartja. A kenyér és a péksütemény, a hűtőipari termékek, a zöldség- és gyümölcs- félék, valamint a cukor minősé­ge megfelelő. Javult a dohány­áruk minősége. Az édesipar vi­szont cikkeinek választékával és minőségével az elmúlt tíz évben igencsak elmaradt. Az intézet munkatársai több esetben hamisított bort is vizs­gáltak. de a legnyomasztóbb, hogy a könnyű jövedelemszerzés érdekében, sokan zugpálinka-fő- zésből húznak hasznot. Míg ta­valy csak tíz, az idén eddig már száznegyven alkalommal vizsgál­tak házi főzésű pálinkát, a pénz- ügyőrség megbízásából. Külön szólt az igazgató a hús­ipari termékekről. Ezeknél, saj­nos. jelentős minőségi romlást észleltek. Nem egy húsipari ké­szítményben gumicsomó formájá­ban rögzül a zsírszövetből kivont protein. Az ínszöveti részek. a vérplazma és egyéb adalékanya­gok befolyásolják egy-egy tölte­lékáru küllemét és minőségét. Mint a szakmájában huszonhá­rom éve dolgozó élelmiszervizsgá­ló szakember, de mint vásárló is, elmondta: míg tizenöt éve jól meg tudta különböztetni, melyik az Olasz és melyik a Vadász sza­lámi, s hogy melyik miből készül, ez ma már fejtörést okoz az ő számára is. Megfigyelhető egy­fajta jellegtelenség. A húskészít­mények — minőségüket tekintve — mintegy elszürkülnek. Egymás, ba — alig-alig megkülönböztet­hető — átmenetet képeznek. Erre az „összeolvadási” tendenciára feltétlenül figyelni kell! Az ülésen sokan szót kértek. Bessenyi István, a BÉK igazga­tója hangsúlyozta: — Akármilyen gazdasági kény­szerhelyzetben vagyunk, a lakos­ság alapvető napi cikkekkel való ellátásában és a minőségben nem léphetünk vissza. Az például, hogy a munkából hazatérők este­felé is szeretnének friss kenyér­hez, péksüteményhez és tejhez hozzájutni, teljesen természetes. Ebben az esetben nem lehet szó a vásárlási szokások alakításáról. Viszont az is biztos, hogy pénzt csak jó áruért, jó minőségért vár­hatunk a vevőktől. A munka becsülete Sok bosszúságot okoz, ha megveszünk egy nekünk tet­sző árut és alig használjuk, máris kiderül róla, hogy csak szemre szép, amúgy pedig se­lejtes. Különösen így van ez, ha tartós fogyasztási cikket, — tv-t, bútort, háztartási felsze­relést, ruhát, cipőt — vásá­rolunk, hiszen áruk eléggé magas. Becsapva érezzük ma­gunkat még akkor is, ha meg­javítják, vagy kicserélik a holmit, mert mindez idővesz­teséget, hosszas utánajárást jelent. Felháborodásunk végül is jogos, mert becsülettel meg­dolgozott pénzünkért nem azt kaptuk, amit szerettünk vol­na. Sokkal súlyosabb a helyzet, ha az árut exportálják, és a külföldi megrendelő az elége­detlen. A hanyag munka miatt selejtessé vált termékek az egész népgazdaságot hátrá­nyosan érintik, rontják a ma­gyar ipar hírnevét. Azon túl, hogy Pisszaküldik az árut, újabb megrendelésektől is el­eshetünk. Könnyen ki lehet szorulni a nemzetközi piacról, de annál nehezebb visszajut­ni. Bács-Kiskun megyében is van mit tenni a korszerűbb, minőségileg jobb export érde­kében, mert a vállalatok tőkés külkereskedelmi árbevétele csökkent. Nem egy esetben ép­pen azért, mert az árucikkek versenyképessége elmaradt a nemzetközi színvonaltól. Ter­mészetesen jó példák is akad­nak. A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára az idén elő­ször jutott jelentősebb nem rubelelszámolású export­megrendeléshez. Ezt olyan színvonalon elégítette ki, hogy háromszor akkora újabb üzle­tet kötöttek jövőre a líbiai partnerrel. Az Április 4. Gép­ipari Művek kiskunfélegyházi gyára is növelte szállításait a nyugat-európai országokba. A Kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezet állandóan tovább­fejlesztett vegyifülkéi iránt ugyancsak növekszik a keres­let a szocialista és tőkés pia­con egyaránt. Igaz, a minőségileg jól vég­zett munkának feltételei is vannak. Valantkor nagyon jó híre volt a magyar kisiparnak külföldön. Az „aranykezű kis­iparosok” csak remekbe sza­bott termékeket hoztak forga­lomba. Manapság azonban nagyüzemi körülmények kö­zött folyik a termelés. Átérté­kelődött a munka becsülete, az egyén helyett az egész vál­lalati kollektívának felelős­ségteljes tevékenységévé. Ahhoz, hogy nagyüzemi kö­rülmények között színvonalas, jó minőségű munkát végezzen mindenki, s egy ember hibája miatt ne vesszen kárba az egész vállalat erőfeszítésének eredménye, a kollektíva min­den egyes tagjának magas­fokú felelősségérzetére van szükség. Ez azonban egymagá­ban még. nem elegendő, a fe­lelősségérzetnek kulturált munkával is kell párosulnia. E két tényező bontakoztatja ki ismét az egyén — a jó vezető, termelésirányító, vagy szak­munkás — szerepét. Á napok­ban például a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában beszélgettem egy olyan laka­tossal, akire mindig a legbo­nyolultabb feladatokat bíz­zák. Két szakmája van, kiváló hegesztő is. Nemcsak a kezét, a fejét is használja munka közben. Sűrűn megfordul a gyár könyvtárában, a műsza­ki irodalmat tanulmányozni. Otthon, a lakásán is jó néhány szakkönyve van már, sőt a műhelyben is tart egy pár, munkájához szükséges kötetet, hogy mindig kéznél legyenek. A korszerű, minőségileg ki­fogástalan termék előállításá­hoz tehát nem csupán tervek­re, megrendelésre és anyagok­ra van szükség. Fontos az is, hogy az üzemi kollektíva min­den egyes tagja felelősségér­zettől áthatva végezze felada­tát, önmagát állandóan to­vábbképezve, napról-napra magasabbra emelje a munka kulturáltságának színvonalát.' Nagy Ottó • Naponta szervezetten folyik a te A áttétele a szállásokon._^^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom