Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-24 / 250. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 250. szám Ára: 1,40 Ft 1982. október 24. vasárnap VÁROSPOLITIKAI FÓRUM, KIÁLLÍTÁS, KEDVEZMÉNYES VÁSÁR IDŐSEKNEK Szakszervezeti szakmaközi napok Első alkalommal rendezik meg hétfőtől Kecskeméten a szakszer­vezeti szakmaközi napokat. A tíznapos eseménysorozat gazdája és szervezője a városi szakmakö­zi bizottság. Mit kínál a program­füzet? Hétfőn a kecskeméti szb-titká- rok tanácskozásával kezdődik, kedden a városi újítóklub ülésé­vel folytatódik a program. Szer­dán Marosán György tart elő­adást az SZMT művelődési köz­pontjában, csütörtökön pedig a szocialista brigádvezetők várospo­litikai fórumára kerül sor a Tu­domány és Technika Háza nagy­termében. Szombaton Kecskemét felszabadulása tiszteletére lövész­versenyt rendeznek, és ekkor nyitják meg az amatőr népi ipar­művészek IV. országos kiállítását is. November 5-én a brigádtörté­neti pályázatokat értékeli a zsűri. Külön is felhívjuk olvasóink fi­gyelmét az idős korúak vásárára, amely október 25-től 30-ig tart. A szakmaközi bizottság kezdemé­nyezésére a kereskedelmi egysé­gek kedvezményesen árusítanak sok, idősebbeknek szánt holmit. A Centrum Áruház hétfőn a szokásos 10 óra helyett már nyolc­kor kinyit. 8—10-ig a nyugdíjszel­vényüket bemutató vásárlók 20 százalékkal olcsóbban megvásá­rolhatják az áruházban található ruházati cikkek bármelyikét. A Centrum-hétfő keretében viszont egész nap kedvezményesen áru­sítják a flanell hálóingeket és pi­zsamákat. Az UNIVER ÁFÉSZ október 25. és 31. között diabetikus élelmi­szereket kínál olcsóbban a város­központi (Dobó István utca 1.) és (Folytatás a 2. oldalon.) Bács-Kiskun építőipara AFRIKÁBAN ÉS A KÖZEL-KELETEN A beruházások csökkentése arra késztette Bács- Kiskun megye építőiparát, hogy más területeken is vállalkozzon létesítmények kivitelezésére. S mi­után az ország más részeiben is egyre kevesebb lehetőség kínálkozott, az építőipari exportot sem hagyták számításon kívül. Fölös kapacitásuk lekö­tésére elsősorban a közel-keleti és az afrikai or­szágokban találtak piacot. • A DUTÉP I. sz. Ipar­telepén Hostya Lenke rak­tárvezető és Sonkolyos Pál raktáros az algériai Anná­ba városba címezi a felvo­nulási anyagokat tartalma­zó konténereket. Még mindig szüret... Az idei őszi időjárás kegyes a gazdákhoz. Eső is hullott annyi, amennyi kellett a vetéshez, és nap­sütésben sem volt hiány. Ezúttal két izsáki és egy keceli gazdaságtól kértünk és kaptunk információt. Az izsáki Sárfehér Tsz termelési elnökhelyette­sétől, Varga Lászlótól megtudtuk, hogy az 580 hek­táros szőlő javarészéről már betakarították a für­töket. mindössze 35 hektár az a terület, ahol dolguk van még a szüretelőknek. Ismerve a tavalyi szű­kös esztendő termésátlagát, az idei mennyiséggel elégedettek: hektáronként 70 mázsa szőlővel fize­tett a föld. Végefelé tart az almaszüret is. A 300 hektárból csupán 20 hektár a szedetlen. Burgonyát is termelt a gazdaság, a hozam megfelelő, hektáronként 27 tonna. A jó minőség bizonyítéka, hogy a burgonyá­ból exportra is jutott — 500 tonnát szállítottak Len­gyelországba. Az Izsáki Állami Gazdaságban a tervezettnél hosz- szabb időt vett igénybe a téli alma betakarítása, el­sősorban azért, mert az elmúlt hónapokban aka­dozott az exportszállítás. Ennek ellenére a 2585 ton­na almának javarészén már túladtak. Csaknem 2400 tonna került értékesítésre. A szeptember hónapot szeretnék elfelejteni az al­matermelő gazdaságok. Nagy gondok voltak ugyan­is az értékesítéssel. Az október azonban némi ja­vulást hozott. A legnagyobb feladatot itt is a szőlőszüret adja. Azt tervezik a gazdaságban, hogy az idén 180 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel a társgazdaságokkal kö­zösen, amiből javarészt pezsgő lesz 1983-ban. A keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet 617 hektár nagyüzemi termőültetvényén és a 375 hektár tagi nagyüzemi szőlősben befejezéshez közeledik a szü­ret. Számításaik szerint 15—17 ezer tonna szőlőt szednek az ültetvényekről, amelyek összetétele is megfelelő: a piaci kereslethez alkalmazkodó minő­ségi vörös és fehér bort adó fajták aránya a na­gyobb. A tagi ültetvények terméséből háromezer tonnát szőlőnként, a többit feldolgozva, must és bor formájában vásárolja meg a szakszövetkezet. • Az építési tárca felügyelete alá tartozik a Fémmunkás Vállalat, amely korábban az ország nagy beruházásaira gyártott épületszerkezeteket. Export szempontjából is a legtapasztaltabbak közé tartozik, hi­szen a Szovjetunióba és más szocialista országokba hosszú évek óta szállított üze­mi csarnokokat, darupályákat és egyéb szerkezeti elemeket. Különösen a vállalat kecskeméti gyára jeleskedett a külföldi megrendelők igényeinek kielégítésében, s ebben a vonatkozásban elegendő, ha csak az Uszty-Illimszk-i cellulózkombinát épí­tését említjük. A gyár ebben az évben kapott nagyobb megrendelést nem rubel elszámolású piac­ra. Szállított már ugyan tavaly is Irakba hűtöházakat, az idén azonban Líbiától már 6 millió dolláros megbízást kapott raktár- csarnok gyártására és szerelésére. Az üzem kollektívája igyekezett a munkát határ­időre és jó minőségben elvégezni. Ennek köszönheti, hogy az afrikai ország most újabb 45 csarnokot rendelt 18 millió dollár értékben, másfél éves szállítási határ­időre. Természetesen továbbra is fontos part­nernek tekintik a szovjet megrendelőket, s arra törekednek, hogy elégedettek legye­nek termékeikkel. A tervek szerint jövőre 26 csarnokot és 4 hűtőházat készítenek majd a Szovjetunió részére. A hazai be­ruházásokhoz pedig mintegy 100—150 mil­lió forint értékű munkával számolnak. Ily módon 1983-ban a gyár csaknem 650 mil­lió forintos termelési tervet teljesít majd. Nem számít már kezdőnek az afrikai piacon a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat. A Kecskeméti MEZŐGÉP Vállalattal 1980 júliusa óta működik együtt Algériában ga­bonatároló silók építésén. Az eddig végzett építési munkák értéke meghaladja a 7 millió dollárt, az anyagmentes termelés értéke pedig a 80 millió forintot. Az afri­kai országban csaknem 100 KUNÉP-es dol­gozott. zömük azonban már hazajött, illet­ve hazatérőben van. Valószínű azonban, hogy a hazajövetel nem végleges. Előrehaladott tárgyalások folynak ugyanis két újabb — s talán va­lamivel még nagyobb értékű — építési szerződés megkötésére. Ezek szerint az egyik kivitelezése 1983 első, a második pe­dig a harmadik negyedévben kezdődne el. (Folytatás a 2. oldalon.) • A borkombinátban folyamatosan átveszik a szak- szövetkezet tagjainak szőlőtermését, az idén mint­egy 3 ezer tonnát. Közlekedés és hírközlés közlekednek a vonatok. A főbb vonalakon villanyvonatok vi­szik az utasokat és az árut. A Szeged—Cegléd közti vonalhoz csatlakozva, a kiskunfélegyhá­zi—kiskunhalasi pálya villa­mosítása bővítette a kelet- és dél-magyarországi, hazai és nemzetközi utas- és áruforgal­mat. A budapest—künszent- miklós—kelebiai vasúti fővo­nalhoz „kijutva" nemcsak a Puskin expressz közlekedhet megyénkén keresztül, de a nemzetközi vasúti teherforga­lom is meggyorsul Jugoszlávia, Olaszország és más, déli fek­vésű országok irányában. A hírközlés az anyagi lehe­tőségekkel arányosan fejlődik. A 35 ezer megyei telefonké­szülék és az 50 postai telex­gép, meg a több ezer kilométe­res vezeték, amely ezeknek az összeköttetésére szolgál, az in­formációáramlás gyorsulását jelzi. Kecskeméten az idén újabb 1200 távbeszélő-állomást kapcsoltak be az előfizetői há­lózatba. A következő három évben 3600 felszerelését terve­zik. s a megyei távközlési üze­met 17 település,— köztük Ka­locsa. Kiskunhalas — távbe­szélőhálózata továbbfejleszté­si tervének a kidolgozásával is megbízták. A jelen eredményei mellett mindenesetre —. hogy a megyei kórházban és a fel­újított kecskeméti vasútállo­máson már van nemzetközi távhívásra alkalmas, nyomó­gombos nyilvános telefonké­szülék. s hogy húsz ugyanilyen telefont helyeznek hamarosan üzembe tízforintos pénzérmé­hez méretezve — semmiképpen se menjünk el szó nélkül! (A közlekedés és hírközlés hét­köznapjait képriportban mu­tatjuk be a 3, oldalon.) K—1 Felgyorsult az élet. Naponta tapasztaljuk. Megyénkben (és azon át) is erőteljesebben lük- ' tét a közlekedés, mint akár­csak az elmúlt évtizedben. Reggeltől másnap reggelig 18—19 ezer jármű — egyes, nagyforgalmú helyeken 36—38 ezer! — használja az E5-ös fő­út Bács-Kiskun megyei szaka­szát. Az úton a motorkerék­párokkal és gépkocsikkal 50 százalékban nagytestű kamio­nok. autóbuszok és teherautók A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya figyelemmel kíséri az utak álla­potát és forgalmát. Változás, hogy míg tizenhat éve 11 872 kilométer út tartozQtt tanácsi kezelésbe (ebből mindössze 360 kilométer volt burkolt), ma 3872 kilométerrel kevesebb: azaz 8 ezer tartozik. Időköz­ben ugyanis a termelőszövet­kezetek gazdái lettek azoknak a földutaknak. amelyeket túl­nyomórészt e mezőgazdasági üzemek használnak, egész éven át. Ezzel egyidejűleg nőtt, s a korábbi 3-mal szemben 8 szá­zalék arányú, a községi, szilárd burkolatú utak hossza. Jobb a helyzet a települések belte­rületén. Ott az utak 45 száza­léka, vagyis 250 kilométer a szilárd burkolásé. Bár a KPM Közúti Igazgatósága kezelésé­ben lévő 2170 kilométer kiépí­tett út — 150 kilométer földút aránya jóval kedvezőbb, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a helyi tanácsok, a járási útépítő szervezetekkel és a la­kossággal összefogva, társa­dalmi munkában is folytatják a falusi úthálózat korszerűsíté­sét. Az az egyik cél, hogy csök­kentsék a 6 méternél keske­nyebb utak számát. Valamikor elmaradott volt megyénk vasúti közlekedése. Ma 620 kilométernyi sínpáron A világ biztonságáért Korunkban a háború vagy béke problémája az emberiség lét- és sorskérdése lett. A fegyverkezési verseny fel­emészti azokat a dollármilliár- dokat. melyeket a legsúlyo­sabb társadalmi, gazdasági, egészségügyi problémák, az éhínség, a nyomor, a járvá­nyok, a környezetszennyeződés és sok-sok más egyetemes gondunk megszüntetésére le­hetne fordítani. A leszerelés gazdasági és társadalmi szempontból lét­kérdés, és ennek következmé­nyei elsősorban a fejlődő vi­lágot érintik. Az emberiség ugyanakkor eljutott a fejlő­désnek arra a fokára, hogy akár önmagát is elpusztíthatja. Joggal vetődik fel tehát napjainkban a kérdés: — Va­jon az-e az emberiség sorsa, hogy belepusztuljon önnön fej­lődésébe, vagy: lehet-e ezt a ..sorsot" úgy alakítani, hogy az egyetemes pusztulás pers­pektívája helyett a gazdasági és társadalmi haladás távlatai, az együttműködés biztosítékai — a békés egymás mellett élés garanciái — bontakozzanak ki. E sorsdöntő kérdésben való állásfoglalás napjainkban cse­lekvésre készteti a tömegeket Keleten és Nyugaton egyaránt, mert a Föld minden egyes la­kója személyesen is érdekelt abban, hogy mit hoz a jövő! Az elmúlt évtizedek alatt már bebizonyosodott a mar­xista—leninista gondolkodás­nak és cselekvökészségnek az az álláspontja, hogy a kapita­lizmus és a szocializmus kö­zötti ellentétek megoldásának a háború nem szükségszerű eszköze, s az is, hogy a nuk­leáris fegyverek birtokába ju­tott emberiség — ha csak el nem akarja pusztítani önma­gát — a fegyverkezési ver­seny helyett a tárgyalóasztalt, az együttműködést választja. Az enyhülés évtizede azt is bebizonyította, hogy nemcsak kell. de lehet is együttmű­ködni az élet minden terüle­tén — a Helsinki Záróokmány aláírásához vezető út minden­esetre ezt igazolta, s ezt bi­zonyítják azok a szovjet lesze­relési javaslatok, amelyek lankadatlanul a fegyverkezési hajsza megállítását szorgal­mazzák. Napjainkban, amikor az im­perializmus erőfölényre törek­szik, a népek nemzetközi poli­tikai erővé sűrűsödő békeaka­rata még lefoghatja azoknak a kezét, akik az egyre nagyobb hatású tömegpusztító fegyve­rek birtokában szeretnének diktálni a békeszeretö orszá­gok népeinek. A mi törekvésünk az, hogy egységes nemzetközi fellépés­sel, nyílt párbeszéddel hozzá­járuljunk az enyhülés törté­nelmi vívmányainak védelmé­hez kontinensünk s az egész világ biztonsága érdekében. A hazánkban létrejött Szocialista társadalmi rendben egész né­pünk történelmi összefogása testesül meg: ezért mi sem természetesebb számunkra, mint az. hogy hazánkban a béke védelme egyben a jelen és jövő társadalmának érdek­képviseletét és védelmét is je­lenti. Az Országos Béketanács El­nökségének és a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának közös felhívása ebben a szel­lemben fordul a magyar nép­hez, hogy az 1982. október 24. és 31. között az ENSZ leszere­lési hete alkalmából, városok­ban és falvakban, üzemekben és intézményekben, a tömeg­szervezetek, a tanintézetek ál­tal rendezett akciókon juttassa kifejezésre békeakaratát, és támogassa az Egyesült Nem­zetek Szervezetének leszerelé­si erőfeszítéseit, melyeknek ge­rincét a szocialista országok kezdeményezései alkotják. A Béke-világtanács haladó felhívásával összhangban ha­zánkban a magyar békemozga­lom arra hív fel minden be­csületes, békeszeretö embert, hogy mindennapi munkájával, egész társadalmi tevékenysé­gével képviselje az egyetemes emberi érdeket, egyszerűbben fogalmazva: a maga eszközei­vel segítsen megállítani a bé­két veszélyeztető fegyverkezé­si hajszát. Lakatos Tibor az Országos Béketanács Leszerelési Bizottságának titkára Kommunista műszak A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat több mint ezer dolgozója tartott tegnap kommunista műszakot. Ennek bérét a gyár gyermek- intézményeinek fejlesztésére ajánlották. Többek között arra, hogy az óvodában és bölcsödében az olajtüzelést gázfűtéssel váltsák fel, ezenkívül olyan mértékben bővítsék az intézményt, hogy huszonöt gyermekkel többet tudjon befogadni. Az összegből jut még az óvo­da konyhájának és az étkezőjének korszerűsítésére is.' Egyébként a kommunista műszakon részt vevők érdemeit növeli, hogy többségük hónapok óta túlórázik és szombati napokon is dolgoztak. 1 m i

Next

/
Oldalképek
Tartalom