Petőfi Népe, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-08 / 236. szám

I IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: ország­szerte változóan felhős idő lesz, csu­pán szórványos — többnyire gyenge — eső, zápor várható. Éjszaka a szélvédett területeken erősen bepárá­sodik a levegő. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 7—12 fok kö­zött, a legmagasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AE MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 236. szám Árai 1,40 Ft 1982. október 8. péntek A foktőiek és a társadalmi munka I Az évadnyitó Bánk bán (5. oldal) A kecskeméti színház évadnyitó nagy vállalkozá- ; sáról, Katona remekművé­nek bemutatásáról lapunk ; 5. oldalán közlünk elem- j zést. Munkatársunk azt | vizsgálja, hogy Szőnyi G. Sándor rendezői felfogása mennyiben hasznosította a Bánk bán-kutatások leg­újabb eredményeit. Ké­pünkön: Fabó Györgyi (Izidora), Borbáth Ottilia j m. v. (Gertrudis). (3. oldal) A foktőiek rácáfoltak egy hiedelemre. Mégpedig azzal, hogy harmadik helyen végeztek a megyei településfejlesztési ver­senyben. Miként sikerült megváltoztatni a róluk kialakult vé­leményt, hogyan jutottak a bronzéremért járó 200 ezer forint­hoz? — Erről szól A foktőiek és a társadalmi munka című ri­portunk. Képünkön: a csaknem 3,5 millió forint értékű mun­kával kialakított Duna-parti szabadidőpark . ELUTAZOTT A BABRAK KARMAL VEZETTE KÜLDÖTTSÉG Aláírták a magyar—afgán barátsági és együttműködési szerződést • Képünkön: ünnepélyes, baráti búcsúztatás a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. (Fotó: MTI — KS) Losonczi Pál fogadta a brazil alelnököt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Országház­ban fogadta a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó Anto­nio Aureliano Chaves de Mendon- cát, a Brazil Szövetségi Köztár­saság alelnökét. A szívélyes lég­körű találkozón —, amelyen részt vett Faluvégi Lajos miniszterel- nöik-helyettes és Francisco de Assis Grieco, a Brazil Szövetségi Köztársaság budapesti nagyköve­te — eszmecserét folytattak a nemzetközi politikai és gazdasági élet időszerű kérdéseiről. Antonio Aureliano Chaves de Mendonca a nap folyamán találkozott Púja Frigyes külügyminiszterrel is. (MTI) A munkásőrség országos parancsnokának látogatása A munkásőrség országos pa­rancsnoka, Borbély Sándor ve­zérőrnagy, az MSZMP KB tagja, csütörtökön látogatást tett Kecs­keméten. Meghallgatta dr. Cser­háti Lászlónak, a munkásőrség megyei parancsnokának az éves munkáról szóló beszámolóját, il­letve az 1983. évi feladatokat ösz- szegző jelentését. Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, az irányító pártszerv részéről érté­kelte a munkáson pártmegbíza­tások teljesítését. A beszámolókat követően Bor­bély Sándor látogatást tett a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában, ahol Horváth János igazgató mutatta be a gyár te­vékenységét és a termelőmunkát végző munkásőröket. Csoportos megbeszélésen ismerte meg a vál­lalati munkásőr-kollektíva ta­pasztalatait, javaslatait. SALART-ülés Genfben Genfben csütörtökön teljes ülést tartott a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak a nukleáris fegyverzet korlátozásáról és csök­kentéséről rendezett tár­gyalásokon (SALART) részt vevő küldöttsége. A hivatalos magyar—afgán tárgyalások végeztével Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Babrak Karmai, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság For­radalmi Tanácsának elnöke — aki párt- és állami küldöttség élén hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban —*• csütörtök dél­előtt a Parlament delegációs ter­mében aláírta a két ország ba­rátsági és együttműködési szer­ződését, amely rögzíti a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésének alapelveit. Az ünnepélyes eseményen je­len volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, ott voltak a két tár­gyalócsoport tagjai. A tárgyalásokról közös közle­ményt adtak ki, melyben meg­állapították, hogy a két ország együttműködése szempontjából nagy fontosságú a pártközi kap­csolatok erősítése. Kifejezték készségüket ezek tovább bővíté­sére, amit a látogatás során alá­írt új megállapodás is tükröz. Hivatalos, baráti látogatásának befejeztével csütörtökön eluta­zott Budapestről a magas rangú afgán párt- és állami küldött­ség. A vendégeket ünnepélyesen búcsúztatták az afgán és a ma­gyar lobogókkal díszített Ország­ház előtt, a Kossuth'Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Meg­jelent Kádár János, Losonczi Pál, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottság tit­kára, Méhes Lajos, ipari minisz­ter. a Politikai Bizottság tagjai; Trautmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Várkonyi Péter, a Központi Bizottság tit­A falvak kulturális életének gazdagításáért sokat tesznek a fogyasztási szövetkezetek. Ök szervezik a hagyományos őszi megyei könyvheteket is: az idén ma estétől október 30-ig tarta­nak a programok. Író—olvasó találkozók, rend­hagyó irodalomórák, felolvasóes­tek, kiállítások kerekítik a könyv ünnepévé a rendezvénysorozatot, amelyet ma este 6 órakor Duna- vecsén Sóti Éva, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyit meg. Az ünnepséget arra is fölhasználják a közműve­lődéséről nevezetes Duna-parti nagyközségben, hogy az érdeklő­dőket írókkal, költőkkel ismer­tessék össze. Mezei András, Hat­vani Dániel, Pintér Lajos és Va­kára, Marjai József, miniszterel­nök-helyettes, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Cservenka Fe- rencné, az Országgyűlés alelnö- ke, Púja Frigyes, külügyminisz­ter; valamint a kormány több más tagja, s az állami, a társa­dalmi élet számos vezető képvi­selője. Jelen volt Kiss Dezső, ha­zánk kábuld és Jeelani Bakhtari, Afganisztán budapesti nagykö­vete. Kürtszó harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett Bab­rak Karmainak, s felcsendült a két ország himnusza. A magas rangú vendég Kádár János tár­saságában elhaladt a díszzászlóalj Illyés Gyula Lakiteleken sy Géza várja a műveiket érintő kérdéseket. A könyvhetek szervezésében oroszlánrészt vállalnak a fogyasz­tási szövetkezetek szocialista bri­gádjai, a KISZ-szervezetek és az úttörőcsapatok. A kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ mozgóboltjai a tanyákat veszik célba, és ott árul­ják a könyveket. Háztól házig akciót szerveznek Baján, Kalo­csán, Kiskunrriajsán — itt egyéb­ként óvodások számára lesz könyvikiállítás. Neves írók, költők tartanak Baján, Bácsalmáson és Tisza- kécskén rendhagyó irodalomórát. Felolvasóest lesz Orgoványon, előtt, majd üdvözölte a küldött­ség búcsúztatására összegyűlt több száz budapesti dolgozót, fiatalt. Babrak Karmai és az af­gán' delegáció tagjai elköszöntek a magyar közéleti vezetőktől; az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj díszmenetével zá­rult. Ezután a vendégek Kádár Já­nos és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak és díszmo­torosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtattak. A légiki­kötő betonján a magyar vezetők szívélyes szavakkal búcsúztak Babrak Karmaitól, s néhány perccel később az afgán párt- és állami küldöttség különgépe a magasba emelkedett. Kerekegyházán — mindkét he­lyen várják a vetélkedő kedvű kíváncsiakat is. Az őszi megyei könyvheteik legnagyobb érdeklő­déssel várt eseményét a lakite­leki Petőfi Sándor Művelődési Ház könyvbarátklubja és az UNIVER ÁFÉSZ szervezi. Ügy hírlik, felkérésükre Illyés Gyula, akinek nyolcvanadik születésnap­ját az idén ünnepeljük, elvál­lalta a részvételt az író—olvasó találkozón. A közeli Tiszakécskén Mozgó Világ-vitadélutánt hív össze a könyvtár, ugyanakkor a művelő­dési központban műsoros estre invitálják a szép szó híveit. Kis­kunfélegyháza vendége Vidor Miklós, Földes László, Kiskun- majsára Galgóczi Erzsébetet és Őrsi Ferencet hívták meg. REGÉNYT A MOZGÓ BOLTBÓL Őszi megyei könyvhetek SZÉN, FA, HÁZTARTÁSI FŰTŐOLAJ Kielégítő a kínálat hagyományos tüzelőből Mialatt a távfűtőművekben el­végezték a próbafűtést megelőző karbantartást, a hagyományos (szilárd) tüzelőt és fűtőolajat használó háztartások jelentős ré­szében sem várták tétlenül a hű­vösre fordult októbert. A ké­mény- és kályhatisztítás után, a legtöbben megvették a téli tüze­lőjüket. Jó alkalmat kínált a vásárlás­ra az áprilistól június végéig tar­tó kedvezményes árusítás. Az Al­földi TÜZÉR Vállalat ez idő tájt 47 ezer tonna brikettet és 84 ezer 344 tonna szenet adott el a la­kosságnak Bács-Kiskun, Csong- rád és Békés megyében. E két fajta tüzelőből 33 ezer 514 tonnát Bács-Kiskunbeli fogyasztók vásá­roltak. A brikett ára a vásár idején 5, egyes szénfajtáké pedig 11 forinttal volt olcsóbb mázsán­ként. A legnagyobb kereslet az engedményes tüzelővásár első hó­napjára jutott. Akkor összesen mintegy 35 ezer .tonna brikettet szállítottak házhoz Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye állami és szövetkezeti tüzelőanyag-tele­peiről. A kínálat, a tavalyitól eltérően, némiképp változott. Tatai gyöngy­brikett néven új termékkel bő­vült a kereskedelem készlete. Az 5000—5500 kalóriájú, a hazai dió­(Folytatás a 2. oldalon.) • Folyamatosan érkezik a jasbrikett. iLiz,tiP-telepre a keresett to­Munkahely * , Meg az „ántivilágból” ma­radandó az élményem, amely örökre belém ivódott. A kő­művesmesternél befejezzük a munkát, s kezdődött a fcöny- nyebb, naponta ismétlődő te­vékenység: a munkahelyi kör­nyezetünk rendbetétele, szé­pítése. Ma is emlékszem minden beidegződött mozdulatra. Aho­gyan a szerszámokat lekapar­tuk, megmostuk, letöröltük. Ahogyan mindent tetszetősen- sarkosan a helyére tettünk. S ahogy az építkezés területét megtisztítottuk a hulladék­anyagoktól, amint elgereb­lyéztük, felsepertük azt. Miért íjut eszembe minden éppen most? Több okból is. Az egyik: szobafestők dolgoz­tak az egyik építkezésen. A se ilyen, se olyan, tébláboló munkájukról most nem beszé­lek, lamit egész ,nap rossz volt. nézni. De arról igen, amit munkaidejük lejárta után ma­guk után hagytak. A meszet, festéket, az ecseteket, simító- kat, kanalakat és egyebeket szanaszét. És hányaveti moz­dulattal a földre dobva a mun­karuhájukat. Kellemetlen, le­hangoló volt ,a látvány, elszo­morító. S felmerült a kérdés azonnal: ki tanította ezeket a fiatalokat a szakmára, a szak­ma szeretetére és hogyan? Ki­től lesték — vagy nem leshet­ték el — a szép és embexi mozdulatokat, fogásokat? Ki­től ragadt — vagy nem ragad­hatott — rájuk mindaz, ami szép kiegészítője vagy bizo­nyos fokig tartalma is a hasz­nos emberi tevékenységnek, az imponáló szakmai munká­nak? A másik tapasztalat: az egyik vállalat telepén, az iro­daház mellett, szakadozott hó­napok óta a drótkerítés; bele­botlanak az emberek. A ház falába elhelyezett virágtartók­ban elszáradnak a növények. Senkinek nem jut eszébe a kerítést kijavítani, a virágo­kat meglocsolni. De az udvart sem takarítják, seprőt ki tud­ja mikor vettek kézbe legutol­jára. És ládák, csövek, hulla­dékok, szemetek mindenfelé, amerre csak ellát a szem. fiát kik élik itt naponta az életü­ket, kik dolgoznak itt közöm­bösen, igénytelenül, a szépség, a tisztaság szeretete nélkül, kérdezi önkéntelenül az em­ber önmagától. Ez csak két, egészen friss tapasztalat, példa. Ám, sajnos, több is van; nagyon sok. Lát­tam mostanában és régebben is nagyon szemetes iskolai udvart, folyosót, elhanyagolt tanácsházát, rendetlen irodát, gyárudvart. És ásító üres fa­lakkal orvosi várószobát, pisz­kos vasútállomást, locspocsos mezőgazdasági átvevőhelyet. Ahol mellesleg csak egyetlen lapátra lenne szükség, hogy a környezet szebb és kényelme­sebb legyen. Töpreng az em,ber: miért van oly sok helyen ilyen nagy­fokú igénytelenség, nemtörő­dömség? A szépség szeretete, igenlése hiányzik? Nem taní­tották meg idejekorán — a családban, iskolában — a dol­gozókat arra, hogy az értelmes cselekvésnek szerves része a munkahelyi környezet szépíté­se? Vagy nincs idő ilyen, úgy­mond „apróságra”? Szerencsére jó példák is akadnak. Menjen el bárki Kecskeméten a Vízmű Válla­lathoz. Ahová csak lép ott az ember t— utcán, udvaron, fo­lyosón, irodában, telephelyen — mindenütt a tisztaságot, jó­ízlést, a gondos kezek nyomát látja. De^ így van ez a SZÜV- nél, a DU TÉP házgyári tele­pén is. És többek között a Fémmunkás Vállalat halasi gyárában is. Aztán töpreng az ember to­vább: miért lehet így ezeken és a hasonló helyeken, másutt — sok helyen — tmegr nem? Nyilván a vezetőkön sok mú­lik. Az egyiknek van, igénye a szépre, a másiknak meg nincs. De ez önmagában nem magyaráz még mindent. Hisz ahol ötvenen, százan, ötszá­zan dolgoznak, ott mégiscsak kellene lenniük olyanoknak, akik nem mennek el szó nél­kül a rendetlenség, a piszok, a megrongálódott tárgyak mellett. Akik felszólalnak ter­melési tanácskozáson, KISZ- gyűlésen, szakszervezeti meg­beszélésen. Vagy „urambo- csá’ ” nem szólnak semmit, csak egyszerűen ásót, kapát, gereblyét, metszőollót, mesze- lőt ragadnak, és rászánnak legalább egy-két órácskát sza­bad idejükből, a maguk és mások kedvére, örömére. Varga Mihály Fejtik a korán érő fajtajelöltek borát Egy hónapja tart az új borszőlő­fajták szüretje, feldolgozása, mi­nősítése Miklóstelepen, a Kerté­szeti Egyetem Szőlészeti és Borá­szati Kutató Intézetében. Az utób­bi húsz év nemesítéséből szárma­zó mintegy hetven fajtajelölt „vizsgázik” már évek óta tíztőkés mikroparcellákon. A többnyire számmal jelölt hibridek közül jó néhány4 bizonyított az idén is, az aszályos nyár ellenére. A legjob­bak — a Kecskeméti 6-os, és 7-es — fehér bort adó mustja 19—20 cukorfokos lett. A kék bogyójúak közül a Kármen és a javított Kék­frankos ígér testes bort ebben az évjáratban is. összességében: az újak a köz­termesztésben levő fajtáknál töb­bet „tudnak”, alkalmazkodóbbak az alföldi klímaviszonyokhoz. Ezt több éve igazolják a fajtajelöltek törzslapjainak adatai, amelyek szerint tízféle paraméternek kell megfelelniük a jövő borszőlőfaj­táinak. Kívánalom a fagytűrőség, a betegséggel szembeni ellenálló­ság, s a tíz tonnán felüli hektá­ronkénti hozam. Mindezeken túl csak a minőségi bort adó egyedek jöhetnek számításba a szaporítás­nál, így már a magoncok között megtörténik az igény szerinti sze­lekció. A szürettel egyidőben a labo­ratóriumban, illetve a kísérleti pincében is megkezdődött a mun­ka. A legkorábban érő fajtajelöl­tek levét már fejtik. Valameny- nyiről minősítés készül a majdani borvizsgához. V. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom