Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

KETTŐ PLUSZ KÉT FÉL W/m íw »*■ ^W„' f w. ■ A Dobó körúton, a Domus áru­házzal szemben megkezdték a 101—.103 jelű 160 lakásos épület alapozását. 1984 végére ígéri át­adásukat a DUTÉP. A tízemele­tes házak első két szintjén üzle­tek lesznek. A lakások várhatóan felcsigázzák a kényelmes otthon­ra vágyók fantáziáját: kettő plusz 2 félszobás beosztásúak is ké­szülnek. Hozzá kell tenni: nem ,olcsón. Egy nem hivatalos érte­sülés szerint egymillió forint kö­rüli árakra számíthatnak a ve­vők. Önök kérdezték mi válaszolunk — Megérjük-e, hogy végre be­tartják a lakások átadási határ, idejét? — Garanciális érdek, hogy akár OTP- akár tanácsi, akár szövetke­zeti lakáshoz jut az ember, az hi­bátlan legyen. Az építők — ta­pasztalataink szerint — inkább a vállalt határidő előtt adják át a lakásokat, viszont több esetben késlekednek a hiánypótlással. Ezt valóban lehetne csökkenteni — akár kötbér fizettetésével. — A lakások átadásával egyide­jűleg miért nem kész az odavezető út, a járda, s nem utolsósorban a játszótér? — Sajnos, hogy így van: az ok legtöbbször pénzhiány. Lakásra futja, járdára — pontosabban: a kész járdára — nem. Ilyen esetek­ben csak a társadalmi összefogás segíthet, mivel az ötéves terv so­rán a lakásépítésre szánt összeg csökkenésénél nagyobb arányban kevesbedik az útépítésre, parkosí­tásra fordítható pénz. A rendelke­zésre álló anyagi eszközöket első­sorban anyagvásárlásra kívánjuk fordítani, s maradéktalanul sze­retnénk érvényesíttetni azt az el­vet, hogy az a terület fejlődjön, amelynek lakosai a legtöbbet te­szik érte. Az összefogást jellemzi, hogy az elmúlt öt évben 12 000 méter tervezett járda helyett 28 000 méter készült el. Külön kérdés lehetne a játszóterek hely­zete, s persze a parkoké. Évente G—7 millió forintunk van ilyen célra, ez éppencsak a legszüksége­sebb feladatokra elég. Egy négy­zetméterre átlagosan 7—8 forint jut, de tudni kell, hogy egy kicsit is igényesebb park 300 forinton alul nem hozható ki négyzetméte­renként. Az új zöldfelület négy­zetmétere 150—200 forint. Talán van, akit érdekel: a Széchenyi-li- get négyzetmétere — még nem véleges adatok szerint — 250—350 forint között volt. — Évente szebb és szebb a vá­ros, de talán még többet kellene fordítani a tisztaságra (mind a la. kosságnak, mind a tanácsnak). — A megjegyzésre egy meg­jegyzés: általában nem más vá­rosokból jönnek ide szemetelni az emberek. A söprés, a locsolás, a takarítás évi 8 millióba kerül. A legfőbb gond, hogy e százezres te­lepülést mindössze 16 köztisztasá­gi munkás gondozza: a jövő útja mindenképpen a gépesítés — már ahol lehet. A város két szemétte­lepet tart fenn, a Mindszenti úton, a Matkói úton — ez utóbbi még 2—3 évet bír ki, már foglalkozunk egy hetényegyházi telep megnyi­tásával. Korszerűbb megoldásra nincs pénz, hiszen a pesti, 2 mil­liárdos költséggel épülő égetőmű csak a szemét 20 százalékát intézi el. Kecskeméten különben 200— 250 millióba kerülne egy szemét­égető. Dr. Adorján Mihály, a városi tanács vb-titkára RÁKÓCZI ÚT 8.: Tanulmánytervet fogadtak el A kérdést lapunk hasábjain is teltettük: mi legyen a Rákóczi út 8. számú ház sorsa? A tanács ^véeéehajtó bizottsága nemrégi- lyfn megtárgyalta a Rákóczi út— /Wesselényi utca—Bocskai utca és / Hajdú utca által határolt terület / fejlesztését — ez egyébként épp a Rákóczi út 8. számú házzal kapcsolatban merült fel. A helyszín Kecskemét történel­mi belvárosának része, sorsa te­hát nem lehet közömbös. Ahhoz, hogy döntés szülessen, több ja­vaslatból álló tanulmánytervet vizsgáltak meg a városatyák: há­romféle ötletet, megoldási javas­latot elemeztek. A területen most 156 lakás van, és egy sereg ke­reskedelmi létesítmény. Belsejé­ben a lakóépületektől elütő, el­hanyagolt és elavult lakások, ideiglenes raktárak és garázsok találhattok. A tanulmányterv mindhárom javaslata azt tartalmazza, hogy ezt a részt gyalogosan meg le­hessen közelíteni, s hogy itt la­kások is legyenek. Az a változat, amelyet elfogadtak, előirányozza a tömbbelsők melléképületéinek lebontását, úgy, hogy helyükbe 3—4 emeletes lakóházak kerülné­nek. Olyan külsejű épületekről lenne szó, amelyek összhangban vannak a megmaradókkal, tehát a Rákóczi út 8. számúval is. A kialakuló belső terek igényes, változatos pihenőparkok, bevá­sárlóudvar céljaira volnának megfelelők. Mi valósul meg mindebből? Ha akad, aki vállalja az építkezés finanszírozását (talán az OTP?) akkor csak e szerint a tanulmány- terv szerint dolgozhat. FEKETE SAROK (Egy vallomással kezdi a szerkesztő: egy év alatt, a tizen, egy alkalommal jelentkező Fekete sarokban megbíráltak kö­zül mindössze ketten adtak hírt arról: egyáltalán olvasták megjegyzésünket. Reméljük mostani dobogásunk a harmadik eset lesz, amikor nemcsak válaszolnak, de intézkednek is az illetékesek.) Szép a Széchenyi-liget, kifejező a legnagyobb magyar szob­ra, van is körötte mindig érdeklődő: napok, sőt percek alatt a széchenyivárosiak — és persze az átutazók — kedvencévé vált az alkotmány ünnepén avatott szobor-sétány együttes. Gyönyörű még éjjel is a helyszín kivilágítása: pazarul ontják a fényt a gondosan elhelyezett neonok. Még mielőtt bárki azt hinné: itt sokalljuk a fényt, már mondjuk is a magunkét: másutt keveselljük. A lakótelep legújabb utcáiban, a Lóver. s»-ny és a Március 15 utcában például, ahol — egészen pon­tosan a hat tízemeletes épület környékén — szemernyi fény se segí»i az alkonyaiban hazatérőket. Tudjuk, hogyne tud­nánk: égj nem függ össze a másikkal, más a liget, más az utca. tu-->uk (hogyne tudnánk!) utca sem utca világítás nélkül (hogy burkolat hiányát, s egyáltalán: már-már az utca hiányát máskori alkalommal rójuk fel). Széchenyi híres mondását ,rofán módon erre alkalmazva azt is mond. hatnánk: bízunk ^ban, hogy közvilágítás nem volt, hanem lesz! Lehetőleg m,r ma... —if. ÖSSZEÁLÜTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. SZEPTEMBER SZELEIFALU: SZERVEZÉS MAGAS FOKON Önerőből jutnak gázhoz Hamarosan bevezetik a gázt a Szeleifaluba: örülnek ennek az ott lakók éppúgy, mint a város fejlődéséért felelős illetékesek. Az akció egy sereg, másutt is azonnal hasznosítható tanulsággal szol­gál: ezeket próbáljuk meg összegezni. Amikor a tanácstagok egymás között beszélgetnek, gyakran el­mondják, hogy az emberek ott kaphatók társadalmi munkára, ahol más formában nem elégí­tették ki egyébként jogos igé­nyüket. Régi igazság: szíveseb­ben tesz azért az ember, ami ér­dekében áll, s aminek hasznát azonnal, saját bőrén tapasztal­hatja. Ami azonban a közelmúlt­ban a Szeleifaluban történt, az nemcsak erre bizonyság: jelentő­sége az egész városra kiterjed. A Szeleifalu lakosai évek óta kérik: vezessék be hozzájuk is a gázt. Mégis, pontosan körvona­lazva csak tavaly ősszel indítot­ták meg az akciót. Kiss Ottóné és dr. Lovas Béla tanácstag be­számolóin 256 érdeklődő értett egyet azzal, hogy a városrész fej­lődésének fő iránya a gázvezeték­építés. A teendők megbeszélésé­re néhány nap múlva ugyan­ennyién gyűltek össze. Az mindenki előtt világos volt, hogy gázvezetékhez csak saját erejükből juthatnak. Ilyen nagy területen azonban szerteágazóan komoly feladatot jelentett a szer­vezés. Jellemző, hogy csupán az első ütemben lefektetendő háló­zat 3 millióba kerül. Alapfelté­tele egy nyomásszabályozó — ennek hatszázezer forintját vál­lalta magára a városi tanács. A fennmaradó két és fél millió te­hát az építők zsebéből kerül ki — pénz és munka formájában. Már elkészültek a tervek, és_^ a Kossuth Tsz vállalkozott a kivi­telezésre. Ez a műanyag csövek országos hiánya miatt egyre csú­szik, de azért van rá remény, hogy december végéig befejező­dik. Az első ütem építésével egy­idejűleg a Szeleifalu korábban épült házai számára is készül a program. A gyakorlati teendőket az 1. ütem résztvevői- szeptem­ber 9-én, a II. ütemben érdekel­tek pedig szeptember 22-én be­szélték meg a városi tanács dísz­termében. (Ahol, és ezt is érde­mes megjegyezni, elégedetten nyugtázták, hogy a városháza épülete ilyen célú rendezvények­nek is otthont ad). Mindkét ütem több mint 200 családot érint (azaz, 600—700 em­bert), ezért e gyűléseken utcafe- lelősöket választották: övéké lesz a szervezés mindig csak utólag dicsért feladata. Az előkészüle­tekben való részvételükért már most elismerést érdemelnek az Élelmiszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat aktivistái. A Szeleifaluban azokat válasz­tották meg tanácstagnak, akik­ben a legjobban bíznak, mert ér­dekeiket legjobban képviselik. Az eredmény igazolja is a vá­lasztást. Új ÁBC-áruház, óvoda került az utóbbi két év fejlődést jellemző tablójára; már rendbe­hozták a szilárd burkolattal nem rendelkező utcát, csaknem húsz másik utcában járdát építettek és rendbetették a Korhánközi úti szükséglakások környékét is. A közös cél érdekében tehát ered­ményesen mozgósíthatók az em­berek. Szombathy Zoltán Változó városkép Nem építettünk újat, nem is csal a szemünk, mégis ott, azon a helyen mást látunk. Vagy mást is, mint amit eddig megszoktunk. És a látszólag apró változás az eddigitől teljesen eltérő karaktert ad épületnek és környezetének. A bontás, egy korábban házak­kal eltakart tér kiszabadítása kelti az újdonság érzetét, mikor is megpillantunk valamit, amit onnan, olyan távolságból és látó­szögből először szemlélhetünk meg. Nem véletlen, hogy az igazán korszerű 'építészet — nemcsak évszázadokkal ezelőtt, hanem ma is — tudatosan él a környezet és térformálás lehetőségeivel. Mert a láttatás módja még eszmék, ideológiák megfogalmazására is képes. Persze, ne szaladjunk túlságo­san messzire. Kecskeméten is mindössze annyi történt, hogy az új zenepalota — az elhanyagolt épület lebontásával — belülről is látnivalót kínál a kiskörút járó­kelőinek. Megmutatja a fonákját is, amely — bárki meggyőződhet róla — éppoly szép, mint a színe. A másik új látványosság, a Luther-ház belseje átmenetileg — az átépítés idejére — tárul fel. Csak a kialakuló, a házak alatt átfutó gyalogos Sétányon kell vé­gigmenni, hogy újabb arcában is gyönyörködhessünk. V. T. RÉGI ÉPÜLETEK A Katona gimnázium Az iskolaév kezdetén a Kato­na József Gimnázium még áll­ványok mögött volt. Fokozatos megújulását nemcsak a pedagó­gusok és diákok, hanem a város többi lakói is figyelemmel kí­sérhették. Vajon ismerik-e „elő­életét”? Kecskeméten már 1857—61. kö­zött működött állami alreáliskola, de „elnéptelenedés” miatt be­szüntette tevékenységét. A ki­egyezés után 1869-ben alapítottak újat, amely 1874—75-re — az egyre felsőbb évfolyamokkal — reálgimnázium lett. Több helyen is működött: 1877-ben a sétatér mögött, a Jókai utcában teleped­tek meg, egy többszörösen átala­kított katonai épületben. 1879- ben már itt volt az első érettségi. Ez az épület az idők során el­avult és javításra szorult. Így 1911 elején Sváb Gyula főmér­nök látogatásakor (amely az or­szágos iskolaépítési programhoz kapcsolódott) kijavítását, és egy új — a korszerű pedagógiai és higié­niai elveknek megfelelő — épü­let emelését határozták el. Ennek helyét — Kada Elek polgármes­ter városfejlesztési koncepció­jának megfelelően — a Vásártér környékére elképzelt tisztviselő- telep központjában jelölték ki. Az épületegyüttesből a /legelsőként elkezdett iskola épült csak fel. Már 1912 őszén megbízta a mi­nisztérium Löllbach Kálmán bu­dapesti építészt a tervezéssel. Löllbach 1911-ben, a főváros is­kolaépítési akciója során a IX. kerületi Gyáli útra tervezett a kecskemétihez hasonló iskolát. A homlokzatot tagoló téglaso­rokat, s a díszítő figurális kerá­miát ott is alkalmazta. A tető­megoldás azonban a kecskeméti épületen gazdagabb, festőibb — mintha Mende Valér Űjkollégiu- ma hatott volna rá. Különleges a főépülethez üveges folyosóval kapcsolódó soThornyos igazgatói lakás. A tervek hamar elkészül­tek, és a „modern” beosztású, hatalmas lépcsőházzal, folyosók­kal és vízvezetékkel ellátott, vi­lágos, nagyméretű tan- és elő­adótermekben bővelkedő 60 mé­ter f rontó kétemeletes palota 1914 tavaszán tető alá került. Remélhető volt, hogy az 1914— 15-ös tanévet már itt kezdhetik a diákok. A világháború kitöré­se után azonban hadikórház lett az iskola, s csak az 1920 21-es tanévben kezdődhetett meg ben­ne a tanítás. Ehhez még hátra volt az elmaradt dísz- és torna­terem belső kiképzése, az udvar és környék rendezése. 1926-ban végre — utolsó stádiumként — felavatták^ az iskola dísztermét is. (Képünket 1918-ban adták postára.) Simon Magdolna LAPSZÉL GARZONOS NÉVJEGYZÉK A városi tanács végrehajtó bizott­sága legutóbb április 8-án tárgyalta meg és fogadta el a fiatal házasok otthonába költözök névjegyzékét: azóta 6 kivétellel valamennyi garzo- nos lakáshoz jutott. Megírtuk már, hogy a Petőfi Sándor utcai garzonház második traktusának felső öt emele­tén 50 lakás szintén fiatal házasok otthonaként „üzemel”, ezeket a la­kásokat is számítva újabb 54 párt je­lölt ki a végrehajtó bizottság. A mos­tani névjegyzék előreláthatóan 1983. első negyedének végéig elég. A taná­csi döntést — természetesen — a vá­rosi KISZ-bizottság előterjesztése alapján hozták. Szorosan idetarto­zik az a hír, amely szerint az OTP véglegesen döntött: az , Arpádváros után a Széchenyivárosban* az Irinyi utca és a Március 15. utca sarkán is garzonházat épít. A tervek adaptálá­sa folyik: az épület ugyanolyan lesz, mint a Petőfi Sándor utcai garzon­ház, s még ebben a tervidőszakban szeretnék átadni. ÚTJAVÍTÁS A FELSŐSZÉKTÓBAN A földes utcákat időnként kar­bantartja az Építési Költségvetési Üzem: jelenleg a Felsőszéktóban grédereznek. A városközpontban más jellegű munka folyik: festik az útburkolati jeleket, felfrissítik a régi vonalakat — a tél beállta előtt szeretnének végezni. Október végéig egyébként az összes burkolt úton befejezik a kátyúk eltávolí­tását is — ígérik. A SZEMLE SZEMLÉJE A városi tanács és a népfront közös kiadványának legutóbb megjelent negyedik idei számában mérlegre teszik a tanácstagi mun­ka két évét, beszámolnak a gyere­kek nyári fehértói táborozásáról, képekkel adnak hírt a Halasi úti felüljáró és a Széchenyi-liget át-, adásáról. A jól szerkesztett, érde­kes újság oldalas cikkben hívja fel a figyelmet azokra a lehetősé­gekre, amelyeket az építeni szán­dékozóknak nyújt nyugalmával, olcsó telkeivel, jó közlekedésével Katonatelep; találtak alkalmat, hogy beszámoljanak M. Bodon Pál síremlékének felavatásáról, és emlékeznek a tíz éve elhunyt Bó- bis Gyulára, a londoni olimpia aranyérmes birkózójára. jArda Majdnem mindig építenek va­lahol járdát társadalmi munká­ban. Most az István király kör­úton, a Róbert Károly körúton és a Garai utcában készül gyalogjáró. SZEBB HAZAK Négyszintes, 40 illetve 56 laká­sos épületek alapozását kezdték meg az Árpádvárosban, a Lenin tér szomszédságában. A földszin­ten üzletek lesznek, s várhatóan 1983 végén nyílnak meg. Ezek a házak, noha házgyári elemekből készülnek, nem olyan uniformi­záltak mint eddig átadott társaik: sokkal szebbek azoknál. ARPADVÄROS1 OTTHONOK Befejezéshez közeledik a Reile Géza utcával párhuzamos, új tíz­emeletes sor építése: az eredeti tervek szerint itt 180 otthont kell átadni még ebben az évben. In­formációink szerint 60 szövetke­zeti és 120 OTP-lakás van itt. Az OTP-lakások 30 százalékát az kapja, aki a legtöbbet ajánlja (azt beszélik, hogy sokkal több a je­lentkező, mint ahány lakás van), 10 százalékot az ifjúsági takarék­betétesek között a KISZ oszt ki, 20 százalék a cserék kielégítésére jut és csak a fennmaradó 40 szá­zalék kiutalása fölött dönt a ta­nács. ÜJRANYÍLT A BUTIK Két hónapja adtunk hírt arról, hogy a közkedvelt Kúti-butikot. hallatlanul gyors, hihetetlenül szervezett munká­val eltüntették, s ugyanazon a helyen — Farkas Gábor tervei alapján — uj üzletét kezdtek építeni. Az ele­gáns, dekoratív butik a hét elején is­mét megnyílt (az építkezés kézben is csak egy közeli házba költöztek át). A városközpontban is van új néz­nivaló. Otthon stúdió fantázianéven nyílt meg a'megyeszékhely első. a legmagasabb igényeket is kielégíteni képes lakásfelszerelési b.utikja. ahol olyasmik kaphatók, amik eddig csak gazdagon illusztrált képeslapokon vol­tak szemügyre vehetők. VACSI-KÖZI KISAJÁTÍTÁS Ahhoz, hogy továbbra is épül­hessenek lakások, már most elő kell készíteni a területet. Elké­szültek a Vacsi-köz és a hetény­egyházi térség kisajátításának ter­vei. Hetényegyházán már meg is kezdődött az eljárás, a Vacsi-köz- ben pedig ezután, illetve a jövő év elején kezdik meg a tárgyalá­sokat az ingatlanok tulajdonosai­val. Itt jegyezzük meg, hogy a magas árpádvárosi szanálási arány miatt az illetékesek úgy döntöt­tek, hogy egyelőre inkább a Szé- chenyivárosban terjeszkednek. Az árpádvárosi szanálásokról már tárgyaltak az érintettekkel. TELEFON-TERVEK A Szegedi Postaigazgatóságtól azt a tájékoztatást kapta a város tanácsa, hogy ebben az évben el­készülnek a hetényegyházi város­részbe vezető telefonvonalak ki­építésének tervei, ezt ugyanis már korábban igényelte a tanács. A posta a maga részéről még nem foglalt állást, hogy van-e pénze a vonal kiépítésére 1983-ban. Szerkeszti: Ballai József _ i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom