Petőfi Népe, 1982. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI PÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 213. szám Ara: 1,40 Ft 1982. szeptember 11. szombat KÉP és HANG A rádió és a televízió jő vő heti műsora. <5—6. oldal) • Képünkön: A fej nél­küli lovas című szovjet ka­landfilm női főszereplője, Ludmilla Szaveljeva. Em­lékezetes alakítása volt Natasa Rosztova, a Bon- darcsuk-rendezte Háború és béké-ben. (Vasárnap, Tv 1. 9.10) A fővárosban is bemutatkoztak a tűz varázslói Tegnap délután a fővárosban is bemutatkozott a VIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep. Az idei munka eredményét tükröző és összegző kiállítást — amelyet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Bács-Kiskun megyei Tanács, a Ma­gyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, vala­mint a tárlatnak helyet adó Szovjet Kultúra és Tudomány Háza rendezett — dr. Gajdócsi István. a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Az eseményen nagyszámú ér­deklődő jelent meg. Ott volt Va- lerij Muszatov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének taná­csosa, Gonda György államtit­kár, Farkasinszky Lajos, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese, Kiss István, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének el­nöke, Gera Sgndor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Fekete László, a kecskeméti vá­rosi pártbizottság titkára, s ter­mészetesen a zománctelep művé­szei közül is többeket ott lát­tunk, élükön Kátai Mihály fes­tőművész, művészeti vezetővel. Dr. Gajdócsi István elöljáró­ban emlékeztetett arra, miért éppen Kecskeméten talált ott­honra a magyar és a szovjet kép­zőművészek alkotó, újat kereső kapcsolata: az igény még 1973- ban, a Tbilisziben megrendezett I. tűzzománc szimpozionon fo­galmazódott meg. Nem véletlen, hogy az alkotók útja Kecske­métre vezetett, hiszen itt ko­moly hagyományai és lehetőségei vannak a zománcozásnak, már csak azért is. mert itt működik a Zománc- és Kádgyár. — Az évek során kialakult egy sajátos zománceljárás — em­• Kátai Mihály alkotása a fővárosi tárlaton. lékeztetett dr. Gajdócsi István —. amely aranylón sugárzó transz­parensmezőben fe'kete-szürke fi­gurákat varázsol elénk: ezt ne­vezik kecskeméti stílusnak a művészettörténészek. A megyei tanács elnöke a ki­állítás megnyitójában bejelentet­te, minden remény megvan arra, hogy hamarosan egész étvben dolgozhassanak a művészek egy fémműves-műhelyben. — Megismertük és megszeret­tük a tábor munkájában részt vevő szovjet művészeket: a mi alkotóink is sokat tanultak tő­lük, és ők sem röstelltek tanulni a mieinktől. Én személy szerint abban a helyzetben vagyok, hogy minden évben megtekinthetem az alkotótelepet, érezhetem testvéri hangulatát, az egymást segítő gyakorlatot, a vitázó kedv elle­nére kiegyensúlyozott békessé­get, amely a felfokozott emó­ciók légkörében dolgozó művész- csoportoknál szinte példátlan. A továbbiakban dr. Gajdócsi István elismeréssel beszélt arról a szerepről, amelyet a zománc­művészeti telep alkotói a lakóte­lepi környezet egyhangúságának feloldásában játszanak, majd ki­fejezte örömét afölött, hogy nem­rég a Szovjetunióban is megala­kult az OSZSZK művészeti alap­jának kísérleti zománcműhelye — a kecskeméti alkotótelep ha­tására. * A kiállítás iránti érdeklődést jelzi, hogy a szovjet televízió­ban tegnap este már felvételeket mutattak be a megnyitóról. KUTATÁSTÖRTÉNETI TANÁCSKOZÁS­_____ Né pzenei találkozó Kecskeméten Furulya, töröksíp, 'duda, dob és hólyagsíp adta tud- tul tegnap délben a városi tanácsháza erkélyéről, hogy megkezdődött a kilencedik kecskeméti népzenei találko­zó, amelynek első rendezvé­nyére a Tudomány és Tech­nika Háza — ezúttal sajnos kissé fülledt és zajos — ta­nácstermében került sor. Dr. Mező Mihály, a városi ta­nács elnöke köszöntötte a megje­lenteket, köztük külön is Galán- ta küldöttségét. Utalt a tizenöt év előtti kezdeményezés jelentőségé­re. Kifejezte azt a reményét, hogy felelős őszinteséggel vitatják meg a hivatott egybegyűltek a népdal jelenét, jövőjét. Juhász Zoltán bőrdudás, és Csizmadia István hegedűs, az eleki zenekar, Gyur­ka Mihályné és a szép népvise­letben fellépő nagyhutai szlovák együttes műsorát követően Tibe- riu Alexandra bukaresti profesz- szor Bartók Béla és a román népzene címmel tartott előadást. „A magyar zeneszerző 1908 őszén kezdte meg a román folklór gyűj­tését. Tíz év alatt mintegy 3500 román népdalt gyűjtött. Megta­nult románul, mert — saját be­vallása szerint — szerette a ro­mán zenét, amelyről mindig a megbecsülés hangján szólt.” A nemzetközi tekintélyű kutató részletesen, több, eddig ismeret­len dokumentumra hivatkozva foglalta össze és elemezte Bartók erdélyi gyűjtéseit. Megállapította: A nagyhutai énekesek. „tudományos közlései és zenei feldolgozásai révén az egész vi­lágon ismertté és becsültté tette a román nép művészeti alkotá­sait, kutatásainak tanulságait ro­mán tudósok hasznosítják.” Olsvai Imre azt bizonyította a tőle szokott magas színvonalon, hogy Bartók és Kodály összehan­golta, egyeztette feltáró-, gyűjtő munkáját. „Egymás eredményeit időről időre összevetették, össze­rakták, majd az előttük-utánuk járó többi gyűjtő anyagával is kiegészítették, egyszóval: a tel­jességre törekedtek. Más népek zenéjét is behatóan vizsgálták, hogy a magyart jobban megis­merjék.” Martin Kmett, újvidéki kutató a szerb folkloristák üdvözletét tolmácsolta, majd a magyar és a szerb népzenekutatás kapcsola­tairól szólt. Adatok hosszú sorá­val igazolta: a szerb műzene ki­alakításában milyen nagy szere­pet játszottak a Pesten, Szent­endrén és Újvidéken élő délszlá­vok. Megemlítette: Kodály Zol­tán is méltányolta — a régebbi kecskeméti népzenei találkozókra is eljáró — Király Ernő fárado­zásait. Szokolay Sándor Kossuth díjas zeneszerző, Bállá Péter nép zenekutató előadásait vasárnapi számunkban ismertetjük. (Folytatás a 2. oldalon.) Az arab csúcsértekezlet határozata elismeri a PFSZ jogait Rákos György, az MTI kikül­dött tudósítója jelenti: FÉS A szaúd-arábiai béketerv némi­leg módosított változatának elfo­gadásával csütörtökön késő este véget ért a marokkói Fésben az arab csúcstalálkozó. Az esti záróülés után, II. Hasz- szán marokkói király fési palotá­jának üléstermében, a nemzetközi sajtó jelenlétében olvasták fel a záróközleményt, amely a csúcsér­tekezleten részt vett húsz tagál­lam által elfogadott, nyolc pont­ba foglalt közel-keleti rendezési formulán kívül a Libanon elleni izraeli agresszióval, az öböl-menti háborúval és az Afrika szarván kialakult helyzettel foglalkozik. A marokkói uralkodó záróbe­szédében bejelentette, a követke­ző csúcsértekezlet színhelye — Rí­jad lesz, időpontját nem tűzték ki. (Rendes üléseket az Arab Liga alapokmánya szerint évente kell tartani). A liga tagjai által jóváhagyott tervet Mohamed Bucetta marok­kói külügyi államminiszter, a konferencia szóvivője olvasta fel. Ennek pontjai a következők: — Izrael kivonulása az 1967-ben megszállt összes arab területről, beleértve Arab- (Kelet-) Jeruzsá­lemet; — Az 1967 után, a megszállt te­rületeken létesített valamennyi izraeli település felszámolása; — A jeruzsáiemi szent helyek látogatása és a vallásgyakorlás jo­gának biztosítása minden vallás hívőinek számára; — A palesztin nép önrendelke­zési jogának és elidegeníthetetlen nemzeti jogainak megerősítése a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet irányítása alatt, amely a pa^ lesztin nép egyetlen törvényes képviselője; — A Palesztinába visszatérni nem kívánók joga a kártérítésre; — Ciszjordánia és a Gáza-öve- zet ENSZ-ellenőrzés alá helyezése ideiglenes jelleggel, néhány hó­napnál nem hosszabb időre; — Független palesztin állam létrehozása Jeruzsálem főváros­sal; (Folytatás a 2. oldalon.) MEGKEZDŐDTEK AZ ŐSZI MUNKÁK ÜNNEPSÉG A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA HÁZÁBAN Hetvenöt éves a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár A siker záloga az összefogás Tegnap a megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Kecskeméten, a megyei tanács szébházában kibővített ülésen vitatta meg az idősze­rű feladatokat. Értékelte a nyári mezőgazdasági munkákat, valamint az őszi betakaritási és vetési feladatokra történő felkészülést. A zöldség—gyümölcsértékesítés gondjairól, valamint a forgalmazással kapcsolatos tennivalókról is sok szó esett. A bizottság elnöke, Gál Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője összefoglalta az eddigi tapasztalatokat. Megnyitója után a felvásárló és feldolgozó vállalatok, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek képviselői mondták el véleményüket. Tegnap ünnepelte alapításának 75. évfordulóját a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár. Délelőtt a Tudomány és Technika Házában ebből az alkalomból az Országos Bányászati és Kohászati Egye­sület öntödei szakcsoportjának kecskeméti szervezete a magyar öntészet múltjáról emlékezett meg. Ezen idős Kiszeli Gyula tör­ténész tartott filmvetítéssel kísért előadást. Délután a kongresszusi teremben munkásgyűlést tartot­tak a gyár dolgozói az évforduló tiszteletére, amelyet a kecskemé­ti Egészségügyi Szakiskola ének­karának ünnepi műsora vezetett be, Koncz Gábor, a Vígszínház művésze Váci Mihály: Eső a ho­mokon című versét szavalta el. A munkásgyűlést —, amelyre meghívták az üzem nyugdíjas dolgozóit is és ott voltak a me­gye és a város közéleti szemé­lyiségei — Süveges Zoltán, a gyá­ri pártvezetőség titkára nyitotta meg. Ezután Záray Géza igazgató mondott ünnepi beszédet, amely­nek keretében vázolta a gyár tör­ténetét, jelenlegi helyzetét, s. a dolgozói előtt álló feladatokat. A beszéd után Fischer István, a kecskeméti Városi Tanács elnök- helyettese köszöntötte a 75 éves vasipari üzem kollektíváját. Ezt követően Gábor András ipari mi­niszterhelyettes olvasta fel Méhes Lajos ipari miniszternek a gyár dolgozóihoz írt levelét, majd a ma­ga nevében is kifejezte jókíván­ságait. A megyei pártbizottság kádgvári dolgozókhoz írt levelét, amelvet Romany Pál első titkár írt alá. Szakolczai Pál. a megyei nártbizottság titkára olvasta fel. Azután hangsúlyozta, hogy ezek­ben a napokban nagy feladat vár a gyári kollektívára egy új, élen­járó technikai berendezés üzem­be helyezésével, s ehhez kívánt si­kereket. Az ünnepség végén kitüntetések átadására került sor, Gábor And­rás miniszterhelyettes Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést nyújtott át Rózsi Györgynek, Var- ]ga Sándornak, Molnár Józsefnek és Nyúl Pálnak. Ezt követően Borovszki Ambrus, a Vasas Szak- szervezet elnöke Kiváló Munkáért kitüntetést adott áí Bene Árpád­nak, SZOT kitüntető oklevelet Kerekesné Nagy Ilonának. Fi­scher István, a városi tanács el­nökhelyettese, Tóth Mihálynak és Bikádi Gábornak a városi tanács által adományozott Társadalmi Munkáért kitüntetést adta át. Vé­gül Záray Géza igazgató a 40 és 35 éve a gyárban dolgozóknak adta át a Hűségért törzsgárda- emlékplakettet. A munkásgyűlés résztvevői az ünnepség után megtekintették a Tudomány és Technika Házának előcsarnokában a gyár történetét bemutató kiállítást. (A jubiláló gyár történetét lapunk 3. oldalán Vasgyár a homokon című cikk foglalja össze.) N. O. Egyértelműen megállapították, hogy a kenyérgabona betakarítá­sában számottevő segítséget adtak- egymásnak a mezőgazdasági üze­mek, különösen a Duna mellékén és a Bácskában. Sajnos, a búza­termés hektáronkénti átlaga a megyében valamivel kevesebb az országosnál. Egyes gazdaságok az energiatakarékosságra hivatkozva, azon a címen, hogy a szárításnál megtakarítást érjenek el, késle­kedtek az aratással. Csak egy jel­lemző adat: amíg tavaly július 18-ig 87 százalékban takarították be a gabonát, addig az idén a ve­tésterület 50 százalékáról sem ke­rült biztonságba a termés. Ez az időhúzás veszteséget okozott. Terjedőben van a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet ta­lálmánya, a légszáraz gabona fó­lia alatti tárolása. Több mezőgaz­dasági üzem igénybe véve az ál­lami segítséget, célcsoportos be­ruházással enyhítette a raktár­gondokat. Egyébként a gabonaipar — annak ellenére, hogy az idén is elhelyezési gondokkal küzdött — zökkenőmentesen vette át a termést. Az aratást közvetlenül követő munkákat, a tarlóhántást, a má­sodvetést megfelelő ütemben vé­gezték. A szalma betakarítása azonban egyes helyeken akado­zott. Gondot okozott például, hogy a Hesston nagybálázóhoz nem volt spárga. Az idén sem sokat eny­hült az alkatrészhiány. Lényeges, hogy legfontosabb ta­karmánynövényünk, a kukorica ütemes betakarításának feltételeit megteremtsék az üzemek. Alkal­mazzák az energiatakarékos mód­szereket. Ide tartozik például a nedves tárolás fóliával bélelt gö­dörben, a cső- és a szemzúzalék hasonló elhelyezése, amely nem­csak energiatakarékossági, hanem beltartalmi szempontból is figye­lemre méltó. Megkezdték a napraforgó beta­karítását is. Hasonlóképpen a cu­korrépa szállítását. Ez utóbbi cu­kortartalma néhány nap alatt je­lentősen emelkedett. Nagy feladatot jelent a szőlő­szüret. A bizottság szakemberei felhívták a figyelmet, hogy in­kább várjanak a szedéssel a nagy- és kisüzemekben egyaránt, mert a magasabb cukorfokú szőlő érté­kesebb bort ad. Ha meg akarunk maradni a külföldi piacokon, vi­gyázni kell arra, hogy kifogásta­lan árut szállítsunk. Érdemes a szürkerothadás ellen még egyszer permetezni. Sok szó esett a mun­kaerőgondokról, s arról, hogy az ötnapos munkahét bevezetésével kétszázezer diák-munkanap esett ki. Mivel az idén a termés na­gyobb, mint más években, szük­séges, hogy a gazdaságok gondos­kodjanak a folyamatos betakarí­tásról saját dolgozóik, esetleg ipa­ri munkások szervezettebb bevo­násával. Égető gond a göngyöleghiány. Az idén a nyári gyümölcsökből a szokottnál többet exportáltak, ami örvendetes ugyan, de a göngyö­legkészlet emiatt jelentősen meg­csappant. Most, hogy megkezdő­dött az alma betakarítása, máris gond a szabolcsi ládák utánpótlá­sa. Helyes, ha az üzemek nemcsak az ezzel foglalkozó vállalatra tá­maszkodnak, hanem maguk is igyekeznek az erdőgazdaságoktól beszerzett elemekből ládákat ké­szíteni. Később a göngyöleghiány még nagyobb károkat okozhat, akadályozhatja az exportot. Szállítási gondok is jelentkez­nek. Ezért az eddig leszedett al­mát — amennyiben hűtőházzal rendelkeznek a gazdaságok — igyekezzenek tárolni, vagy szállít sák a Hosszúhegyi Állami Gazd. ság sűrítménykészítő űzőmébe, amely készen áll a gyümölcs foga­dására. A bizottság felhívja az üzemek figyelmét, hogy az őszi betakarí­tás idején szombaton és vasárnap is gondoskodni kell a rakodómun­kásokról, hogy ne akadozzon a szállítás. Az egész évi munka eredményét, a mezőgazdasági ter­mékeknek zömét a következő he­tekben helyezik biztonságba a mezők dolgozói. Éppen ezért na­gyon fontos, hogy szervezetten, egymást segítve gondoskodjanak a biztonságos betakarításról. Nemcsak a termelőknek, hanem a felvásárlóknak is sok lesz a dol­guk. A termények átvétele befo­lyásolja a közhangulatot. Arról is beszéltek a vitában felszólalók, hogy a termelők és a felvásárlók közötti korrekt kapcsolat mennyi­re döntő a munkák sikere szem­pontjából. Elégedetlenséget kel­tett a termelők körében, hogy az elmúlt hetekben a kertjükben ter­mett zöldséget és gyümölcsöt nem minden esetben tudták értékesí­ted, mert a felvásárlók nem vet­ték át. Ez utóbbiak találják meg a lehetőségét annak, hogy a jó mi­nőségű árut minden esetben át­vegyék. K. o M A Kecskeméti Zománc- és Kádgyár történetét bemutató kiállítás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom