Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június II. KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakáról SZŰKÜLTEK A BŰNELKÖVETÉS LEHETŐSÉGEI Intézkedések S a vagyonvédelem javítására 1982. június 8—10. között a Magyar Nép- köztársaság fővárosában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok küldöttségei Grisa Fili- pov, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, To Huu, á Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államtaná­csa elnökhelyettesének, Minisztertanácsa el­nökhelyettesének, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa el­nökének, Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Constantin Dascalescu, a Román Szocialista Köztársaság kormánya első miniszterének, Nyikolaj Tyihonov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyezménynek megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Zvone Drágán, a Szövetségi Végrehajtó Tanács el­nökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alap­ján, megfigyelőként részt vetek az Angolai Népi Köztársaság, az Afgán Demokratikus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság, a szocialista Etiópia képviselői. Az ülésszak munkájában részt vett Nyi­kolaj Faggyejev, a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának titkára, a KGST bizott­ságainak és a szocialista országok által lét­rehozott egyes nemzetközi gazdasági szerve­zetek képviselői. Az ülésszak elnöki teendőit Lázár György, a Magyar Népköztársaság küldöttségvezető­je, az MNK Minisztertanácsának elnöke lát­ta el. Az ülésszak jóváhagyta a Végrehajtó Bi­zottság tevékenységét a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának XXXV. és XXXVI. ülésszaka között. Megállapították, hogy a KGST- tagállamok 1981-ben kommunista és munkáspártjaik vezetésével, a szocialista társadalom előnyeit ki­használva és a belső erőforráso­kat mobilizálva jelentősen elő­reléptek a folyó ötéves terv fel­adatainak megoldásában, a társa­dalmi termelés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágazatokban, amelyek meghatározzák a tudo­mányos-műszaki fejlődést, első­sorban a gépiparban, az elektro­nikában, az energetikában és a vegyiparban. Az ipari - termelés növekedésének , zömét á munka­termelékenység növelése útján érték el. Számos országban a ked­vezőtlen időjárási viszonyok el­lenére a mezőgazdasági termelés 1981-ben a KGST-tagállamok egé­szét tekintve az 1980. évi szinten maradt. Megnőtt a- KGST-tagál­lamok kölcsönös külkereskedel­mi árucsere-forgalma, amelynek részaránya a teljes árucsere-for­galomban az elmúlt évben 55 szá­zalékot tett ki, Az ülésszakon egyhangúlag •hangsúlyozták, hogy a KGST-tag- államok népgazdaságának fejlő­désében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szo­cialista gazdasági integráció to­vábbi elmélyítése, a kölcsönös termelési, tudományos-műszaki és kereskedelmi kapcsolatok bőví­tése. Ez az együttműködés a KGST-tagállamok világgazdaság­ban betöltött pozíciói megerősítésé­nek egyre fontosabb tényezőjévé válik. A KGST-tagállamok szocialis­ta közössége egységének és ösz- szeforrottságának megrősítése, gazdasági és tudományos-műsza­ki együttműködésük tökéletesíté­se szempontjából' * különösen je­lentősek voltak a testvérpártok és testvéri államok vezetőinek tár­gyalásai, többek között a krími • találkozók során. Az e találkozó­kon elért megállapodások meg­valósítása hozzájárul a KGST- tagállamok gazdasági és .tudomá­nyos-műszaki együttműködésé­pek továbbfejlesztéséhez. ezen országok kommunista és munkás­pártjainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasági fej­lesztési feladatok eredményes megoldása érdekében. AZ ELMÚLT ÉVBEN folytatták a Komplex Program, a KGST-tag . államok hosszú távú együttmű­ködési célprogramjainak és az előző ülésszak határozatainak megvalósítására irányuló terv­szerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazdaság intenzifikálása szempontjából fontos jelentőségű korszerű gép- és . berendezésrendszerek kifej­lesztésére és szakosított gyártásá­nak megszervezésére, valamint a testvéri országok lakossága kivá­ló minőségű ipari termékekkel és élelmiszerekkel való teljesebb el­látásának kérdéseire. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok népgazdasá­gának és együttműködésének fej­lődése a világpiaci konjunktúra romlásának feltételei között, az imperialista államok által folyta­tott erőpolitika aktivizálódása, a fegyverkezési hajsza fokozódá­sa és a hadikiadások növekedése, a belügyekbe való beavatkozás miatt bonyolultabbá vált nemzet­közi ! viszonyok közepette ment végbe. Az USA és számos más NATO- ország imperialista körei politikai nyomás céljából fokozták a disz­kriminációt a KGST-tagállamok vonatkozásában, rátértek a szank­ciók alkalmazására, felbontják az ezen országokkal, különösen Lengyelországgal és a Szóvjetunió- val fennálló kereskedelmi-gazda­sági kapcsolataikat. Országainak a KGST Végrehaj­tó Bizottsága folyó év január 22-i nyilatkozatában kifejezett állás­pontját megerősítve az ülésszak határozottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi feszültség kiélezé­sére irányulnak és zavarják a békés, kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlődését, ellentétesek .nemcsak a KGST-tagállamok, ha­nem a yilág valamennyi népeinek érdekeivel, durván sértik a nem­zetközi élet általánosan elfoga: dott normáit, az ENSZ alapok­mányában, valamint az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmányában foglalt „ elveket. Az ülésszak résztvevői megengedhetetlennek tartanak bármiféle beavatkozást a KGST tagjának — a Léngyel Népköz- társaságnak — belügyeibe. A KGST-tagállamok sokoldalú segítséget nyújtották és nyújta­nak a testvéri lengyel népnek gazdasági nehézségei leküzdésé­ben. az ország további szocialis­ta fejlődéséhez szükséges feltéte­lek biztosításában. AZ ÜLÉSSZAK áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi nép- gazdasági tervkoordináció prog­ramját, amelynek elő kell segí­tenie a kommunista és munkás­pártoknak a termelés intenzifiká- lását célzó irányvonalának meg­valósítását a testvéri országok népei jólétének emelése érdeké- 1 ben. Előirányozták, hogy a terv- , koordinációt kiegészítik az érde­kelt KGST-tagállamok gazdaság- és tudomápyos-műszaki politiká­jának egyeztetésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szocialista munka? megosztás lehetőségeinek kiak­názására a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a KGST- tagállamok népgazdasága kiegyen­súlyozott fejlődésének biztosítása •céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együttmű­ködési feladatok megoldásának sokoldalú megközelítését, bővítik az egyeztetett területek és létesít­mények vonatkozásában eszközölt beruházások koordinálását. A Vietnami Szocialista Köztár­saság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Njépköztársaság gazdasá­gi fejlődése meggyorsításának és. hatékonysága nöyelésének szük­ségességére való tekintettel elő­irányozták szélesebb körű rész- i vételüket a nemzetközi szocialis­ta munkamegosztásban. A Komp­lex Programnak megfelelően ezen országok vonatkozásában a to­vábbiakban is az egyeztetett, elő­nyös együttműködési feltételeket kívánják alkalmazni. KÜLÖNÖS JELENTŐSÉGET tulajdonítva annak, hogy az erő­feszítéseket a tudományos-tech­nikai haladás legfontosabb irá­nyaiban egyesítsék, a KGST-tag­államok küldöttségvezetői az ülés­szak folyamán általános egyez­ményeket írtak alá a mikropro­cesszoros technika fejlesztésében és széles körű népgazdasági al­kalmazásában való együttműkö­désről, valamint az,ipari robotok szakosított és kooperációs gyár­tásának megszervezésében való együttműködésről. Az ülésszak ál­tal a mikroprocesszorokkal kap­csolatban jóváhagyott program és a robottechnika területén egyeztetett együttműködési intéz­kedések előirányozzák közös tu­dományfejlesztési munkák élt végzését, a legújabb elektronikai' eszközökkel ellátott automatizált technológiai gép- és műszerkomp- *• lexumok, vezérlőrendszerek szako­sított sorozatgyártásának meg­szervezését. 1 Ugyancsak aláírták a számítás­technikái eszközökhöz szükséges mikroelektronikai elembázis-ter­mékek, a mikroelektronikához szükséges anyagok és technoló­giai berendezések gyártás-szako­sításáról és , kooperációjáról szó­ló sokoldalú kormányközi egyez­ményt is. A szóban forgó dokumentumok megvalósítása lehetővé teszi a KGST-tagállamok népgazdasága műszaki rekonstrukciója, az ipar és a mezőgazdaság termelési fo­lyamatai, az irányítás területén több fajta munka, automatizálá­sa bázisának megerősítését, a ké­zi munka alkalmazásának csök­kentését, különösen a munkaigé­nyes és nehéz fizikai műveletek során, lehetővé teszi továbbá energia, nyersanyagok és egyéb anyagok megtakarítását. Áttekintették az atom- erőművi berendezések sokoldalú nemzetközi gyártás-szakosításá­ról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállításáról szóló egyez­mény teljesítésének menetét. Hangsúlyozták, hogy a szóban- forgó egyezmény megvalósítása jelentős mértékben javítja a KGST-tagállamok villamos energia iránti szükségleteinek kielégíté­sét. Az ülésszak megállapította, hogy ezekben az országokban je­lentős munkát végeztek a szako­sított termelőkapacitások létre­hozása, az újabb bonyolult beren­dezések gyártásának megszerve­zése és szállítása területén. A folyó ötéves tervidőszakban megkezdik a 1000 MW egyedi tel­jesítményű nyomottvizes energe­tikai reaktorokkal működő _ be­rendezések kooperációs gyártását. Az ülésszak elfogadta az atom- energetikai, az atomerőművi be­rendezések gyártásszakosítása és kooperációja területén folyó együttműködés továbbfejlesztésé­re vonatkozó, ajánlásokat. A KGST ülésszakán kiemelték annak szükségességét, hogy erősí­teni kell az együttműködést a fűtőányag, energia és nyersanyag — a másodlagosokait is beleértve — megtakarítása és ésszerű fel- használása területén. A * KGST-szervek- megbízást kaptak, hogy e kérdésben dolgoz­zanak ki javaslatokat és elsősor­ban az energia- és anyagtakaré­kos technológia és technika kifej­lesztése és bevezetésé, az élenjá­ró tapasztalatok cseréjének bőví­tése területén. Figyelembe véve a lakosság korszerű háztartási iparcikkek iránti növekvő igényét, az ülés­szak jóváhagyta a színes televí­ziózás területén folyó sokoldalú együttműködés programját. Elír irányozták új típusú színes tv-k, képcsövek, stúdióberendezések, videó-technika, valamint az ezek gyártásához szükséges technoló­giai berendezések és ellenőrző mérőműszerek kidolgozását és gyártásának nemzetközi gyártás- szakosítás alapján történő meg­honosítását. MEGELÉGEDÉSSEL állapí­tották meg a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyez­mény alapján megvalósuló együtt­működés továbbfejlesztését, va­lamint az Angolai Népi Köztár­sasággal, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársasággal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság­gal, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mozambiki Népi- Köztársasággal és a szocialista Etiópiával folytatott együttműkö­dés továbbfejlődését. Az ülésszak hangsúlyozta a fej­lődés szocialista útjára orientáló­dó és a Tanáccsal való Szorosabb kapcsolatokra törekvő fejlődő or­szágokkal, valamint a többi fej­lődő országgal, a gazdaság, a tu­domány és a technika területén megvalósuló együttműködés meg­szilárdításának fontosságát. A KGST-tagállamok 1981-ben 92 fejlődő államnak nyújtottak gáz- dasági és műszaki segítséget. ? Megerősítették: a KGST-tagál­lamok arra törekednek, hogy fej­lesszék a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki kapcso- , latokat azokkal1 a tőkés államok­kal, amelyek készek egyenjogú és kölcsönösen előnyös feltételek mellett együttműködést folytat­ni, az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmá­nyában szereplő megfelelő ren­delkezések betartása mellett. Ez­zel kapcsolatban megemlítették a Finn Köztársasággal, többek között a Finnország és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa között létrejött egyezmény alap­ján folytatott együttműködés eredményes fejlődését. A KÜLDÖTTSÉGVEZETÖK azon egyhangú meggyőződésük­nek adtak kifejezést, hogy a KGST-tagállamok közötti sokol­dalú együttműködés következetes és tervszerű elmélyítése a jövő­ben is elő fogja segíteni ezen or­szágok népei számára az előttük álló gazdasági és társadalmi fel­adatok eredményes megoldását, to­vábbá hozzá fog járulni a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez, a béke, és a társadalmi haladás ügyéihez. A KGST XXXVI. ülésszaka a nézetazonosság, a teljes kölcsö­nös megértés és az elvtársi együtt­működés légkörében folyt le. (MTI) A KGST Végrehajtó Bizottságának 104. ülése Június 10-én Budapesten tar­totta 104. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottságai Az ülés munkájában részt vet­tek a KGST-tagállamok kor­mányfőhelyettesei, az országok vb-képviselői, a tanács titkára. 'Az ülésen részt vett a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja. Az ülést Marjai József, a Ma? gyár Népköztársaság miniszter­elnök-helyettese nyitotta meg, majd átadta az elnöki teendőket Gerhard Weissnek, az NDK Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesének, aki a következő ülésszakig tölti be a KGST Végrehajtó Bizott­sága elnökének tisztségét. A "végrehajtó bizottság meg­tárgyalta a KGST XXXVI. ülés­szakán hozott határozatok meg­valósítására irányuló munkával kapcsolatos kérdéseket. (MTI) Kádár János mongol, kubai és vietnami kitüntetése Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára csütörtökön ünnepélyes keretek között vette át a " 70. születésnap­ja alkalmából részére adományo­zott mongol, kubai és vietnami kitüntetést. A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksége, által 1 adományozott „Szuhe Bator ér- demrend”-et Zsamtíín Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke nyújtotta át. A Kubai Köztársaság Állam­tanácsának kitüntetését, a „Jósé Márti. érdemrend”-et Carlos Ra­fael Rodriguez, a Kubai Kommu­nista 'Párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Miniszterta­nácsának elnökhelyettese adta át. A Vietnami Szocialista Köztár­saság Államtanácsa által adomá­nyozott „Aranycsillag érdem- rend”-et To Huu, a Vietnami Kommunista Párt Politücai Bi­zottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyettese nyújtotta át Kádár Jánosnak­Kádár János meleg szavakkal köszönte meg a magas kitünte­téseket. A Minisztertanács á belügymi­niszter előterjesztésében csütör­tökön megtárgyalta a vagyonvé­delemről szóló, 1977-ben hozott minisztertanácsi határozat vég­rehajtását, amely a belügyi szeí- vek mellett valamennyi minisz­térium és főhatóság számára .is előírt vagyonvédelmi feladato­kat. Az előterjésztés megállapítot­ta, hogy a bűnözési statisztikák­ban a vagyon elleni bűncselek­mények meghatározó jellegűek. Az ismertté vált jogsértések mint­egy hatvan százaléka vagyon el­leninek minősül, ezért eredmé­nyes megelőzésük és felderítésük alapvető fontosságú. Az öt évvel ezelőtt hozott mi­nisztertanácsi határozat kötelezi a rendőri szerveket; hogy hatá­rozottan lépjenek fel jaj vagyon el­leni jogsértések j visszaszorítá­sáért, tájékoztassák az állami, társadalmi és gazdasági szerveket a bűncselekményeket elősegítő körülményekről. Bár a Belügy­minisztérium illetékes szervei . évenként rendszeresen felmérték a népgazdasági ágazatok társa- dalmitúlajdon-védélmi helyzetét, s az értékelések alapján javas­latokat tettek a vagyqnbiztonság javítására, sok helyütt pusztába kiáltott szó maradt figyelmez­tetésük. Így az elmúlt évek­ben megszaporodtak az olyan esetek, amikor a kassza kulcsait az arra . illetéktelenek megtalál­ták, és minden nehézség nélkül megszerezték az őrzött pénzt. 1879-ben és 1980-ban 93 ilyen módszerrel elkövetett bűncselek­mény történt, ami az összes kasz- szanyitások mintegy egyharma- dát jelentette. A bűnügyek megelőzése érde­kében a rendőri szervek . évente mintegy 25 ezer esetben keresték meg a vagyon kezeléséért fele­lős szerveket, és tulajdonosaikat, s tettek javaslatot a javak biz­tonságosabb. védelmére, az ehhez szükséges intézkedésekre. Az eltelt időszakban számos te­rületen szűkültek a bűnelkövetés lehetőségei, helyenként javult a pénzügyi és számviteli rendszer, a társadalomtuTajdon kezelése, őrzése biztonságosabbá vált. Fel­hívták azonban egyes gazdálkodó szervek figyelmét arra, hogy el­sősorban a belső ellenőrzések szi­gorításával, tervszerűbbé, rend­szeresebbé tételével kutassák fel azokat a hiányosságokat, ame­lyek lehetővé tehetik bűncselek­mények elkövetését. Lényegesen nehezebb feladat a személyek javait károsító bűn­c\,elekmények felderítése. Az ilyen /bűnesetek csaknem 90 százaléká­ban — és ez évente több mint 40 ezer bűncsel<fckmény —játszottak közre a károsultak vagy környe­zetük . részéről megnyilvánuló okok, elősegítő,'körülmények. Még mindig gyakori a kellő óvatosság hiánya, a hanyagság, a figyel­metlenség. A tolvajnak gyakran szabad az útja a nyitva hagyott lakásajtón keresztül, s az al- , kalmi kocsikázásra vágyónak sem kell mindig sokat fá­radoznia, ha nyitva találja a gépkocsi ajtaját. Nem egy eset­ben á károsultak tevőlegesen is hozzájárulnak a bűncselekmény elkövetéséhez; ittas, vagy véde­kezésre képtelen állapotukkal, ér­téktárgyaik feltűnő mutogatásá­val terelik magukra a figyelmet, szinte tálcán kínálva a bűncse­lekmény elkövetésének lehetősé­gét. A környezet közömbössége változatlanul elősegítette a bű­nözők 'tevékenységét. Mindezek­re a rendőri .szervek felhívják a figyelmet, az esetek növekvő szá­ma azonban arra utal, hogy mindhiába. Az elmúlt években kiemelt fi­gyelem irányult a, nagy értékű pénz? és egyéb vagyonok bizton­ságosabb szállítására, a pénzsiál- lítók elleni támadások megelő­zésére) Az új beruházásoknál kö­telező vagyonvédelmi előírások teremtenek nagyobb biztonságot. Az Állami Biztosító a megelőzést is figyelembe vevő, arra anyagi­lag ösztönző biztosítási feltétele­ket vezetett be. Az előbbrelépés mellett néhány akadályozó tényező is felmerült, mely nem segítette elő megfele­lően a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények visszaszorítá­sát. A közös vágyön megóvása még nem vált mindenütt a ve­zető-, irányítómunka; szerves ré­szévé. A Minisztertanács javasolta: a postai szolgálat fejlesztésével gondoskodjanak arról, hogy a ke­reskedelmi , egységek szombaton is feladhassák bevételeiket. .Ki­emelt figyelmet kell fordítani a vagyonvédelmet szolgáló technika fejlesztésére, az ilyen célokat szolgáló eszközök gyártására, al­kalmazására is. Ugyancsak üj vo­nás, hogy a jövőben támogatják a lakosság öntevékeny kezdemé­nyezéseit, amelyek az üdülőkör­zetek, a hétvégi házak, a gép­járművek — közösen alkalmazott őrökkel történő — őrzését, vigyá- zását szolgálják. (MTI) Képviselők az igazságszolgáltatásról, a tanácsi munkáról ■Áz Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Legfel­sőbb Bíróság és á> tanácsok 1981. évi költségvetésének végrehaj­tását értékelte az országgyűlés jo­gi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága csütörtökön a Parlament­ben megtartott ülésén. A tanácskozáson egyebek kö­zött megállapították a törvényho­zó testület tagjai és a meghívott szakértők, hogy az elmúlt esz­tendőben is az alkotmányban, a bírósági törvényben, a jogalkal­mazás jogpolitikai irányelveiben előírtak szerint, valamint az MSZMP XII. kongresszusa hatá­rozatainak figyelembevételével látták el feladataikat az Igazság­ügyi Minisztérium, a bíróságok, a büntetésvégrehajtási intézetek. Egységesen érvényesítették a jogszabályok és a jogpolitikai irányelvek előírásait, emelkedett az ítélkezés szakmai színvonala, javult időszerűsége. (Ez utóbbi az ügyek mihamarabbi elbírálását jelenti). Tanácsi területen — miként az ülésen elhangzott — a tavalyi gazdálkodásban fokozottan ér­vényesítették a társadalmi, a gaz­dasági, a pénzügypolitikái, az ága­zati és területi érdekeket, ezek összhangját. Egyre hathatósabban bontakozik ki a tanácsi munká­ban az öntevékenység, fokozó­dik ,a lakosság szellemi és anya­gi eszközeinek felajánlása-bevo- nása a közösségi feladatok meg­oldásába. A felszólalások során dr. An- talffy György (Csóngrád megye), a bizottság titkára üdvözölte azt a mindinkább gyakorlattá váló munkamódszert, hogy az új jog­szabályok kidolgpzásába foko­zottabban vonják be a jogtudo­mányok művelőit; 8 A tanácsi ínunkéval kapcsolat­ban Barta László {Szolnok me­gye) és dr. Ladányi József (Bor­sod megye) olyan — szerintük mindenütt jelentkező — gondokat tett szóvá, hogy a kistelepülések népességmegtartó képességét csak úgy lehet megőrizni, ha ehhez az államigazgatás. helyi szervei megfelelő anyagi lehetőségekkel is rendelkeznek. Az illetékes pénz­ügyminiszter-helyettes — csak­úgy, mint több felszólaló képvise­lő — egyetértett velük. Dr. Rőder Edit (Budapest) javasolta a to­vábbiakban — minden bizonnyal a közvélemény által is támogatva — ne csak azoknak kelljen úgy­nevezett településfejlesztési hoz­zájárulást fizetniük, akik az adott településen ingatlantulajdonosok hanem mindenkinek, aki ott él, élvezi a közösség erejéből meg­teremtődött javakat, ,például új járdát, törpevízművet, parkot, művelődési létesítményt, meg amire szükség van a megfelelő életvitelhez. Miután ebben osz­tatlan volt a képviselők álláspont­ja, a Pénzügyminisztérium - részé­ről is egyetértő válasz hangzott el a bizottsági ülésen. Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy az üdülési díjakból származó tanácsi bevé­teleket egyelőre célszerűbb léte­sítményfejlesztési vállalkozások­ra felhasználni, mintsem beruhá­zásokra. Dr. Juhász Tibor (Bács- Kiskun megye) az,adómorál té­máját vetette fel, dr. Mátay Pál (Fejér megye) az ügyben emelt szót, hogy erősíteni kell a pénz­ügyi, a bizonylati fegyelmet. Dr. •Nagy József (Baranya megye) az igazságszolgáltatás vezetőihez fordult, ázzál a kéréssel, hogy a törvényes rend erősítésében, a bűnözés elleni küzdelemben fo­kozzák a megelőzést, amelynek egyik eszköze — a képviselők sze­rint — közérthető jogpropagan­da. Szokola Károlyné dr. (So­mogy megye) a megnehezült kö­rülmények között is szükséges helyi — tanácsi, vállalati — be­ruházások kapcsán ahhoz kért segítséget az illetékes pénzügyi! hatóságoktól, hogy javítsanak a beruházók, a tervezők és a kivi­telezők " érdekeltségi rendszerén. A bizottsági ülés az elnöklő dr. Gajdócsi István zárszavával, 5 az igazságszolgáltatási és a taná­csi terület tavalyi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló jelen­tés elfogadásával ért véget. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom