Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-07 / 81. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 7. Belső tartalékok a mezőgazdaságban Űj munkavállalási formák « TT Ismert tény, hogy a munkaidő — órához kötött — befejezé- 1,1 sével gyakran kényszerűen megszakad a folyamatos termelés. 'Ez a mezőgazdasági alaptevékenységre aligha vonatkozhat, hiszen itt ki kell használni a munkavégzésre minden alkalmas percet. Önkéntes alapon A túlmunka korlátlan vállalásának eddig számos rendelet szabott határt. Ezt a gyakorlatot részben módosította a 14 1979. (XII. 1.) MŰM. számú rendelet, amely lehetővé teszi, hogy szövetkezet alkalmazottja munkaidejét meghaladóan önkéntes túlmunka-vállalással — külön megállapodással — folytathatja napi tevékenységét. Ha nem a feladatköréibe tartozó többletmunkát vállal, akkor ez melléktevékenységnek, önkéntes különmunkának minősül. Időtartama a törvényes munkaidő harmada; fizikai tevékenység esetén pedig a fele lehet. Külön szerződést kell kötni, amely meghatározza a munkaidőt, a feladatot és a díjazást. Kedvező a szövetkezetnek, hogy a kifizetett munkadíjat az átlagos állományi ^létszám számításakor az alkalmilag foglalkoztatottak bérénél kell figyelembe venni. A dolgozó esetében a főállás átlagkereset-alapjának meghatározásakor, áz öregségi nyugdíj összegének megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha a tevékenység engedi, ez a munka is végezhető bedolgozói formában. A tagok lehetőségei Az idegen munkaerő foglalkoztatásának és a közös munkaidő- alapnak a csökkentése; az állományi létszám kedvező kialakítása, az ötnapos munkahét előkészítése mind-mind fontos feladata a mezőgazdasági szövetkezetek munkaügy-politikájának. Éppen ezért élni kellene azzal a lehetőséggel, amelyet a januártól hatályba lépett 17/1981. (IX. 29.) MÉM. számú rendelet biztosít. Ennek értelmében külön munkamegállapodást köthet az a nem nyugdíjas tag, aki az előző évbeli teljesítette a 2200 munkaórát, vagy ebben az évben ennyire vállalkozik. Ez azonban a szövetkezet belső szabályzatában, a tagok részére megállapított éves munkaidő 50 százalékára vonatkozhat, maximum 1500 óra lehet, így lehetőség nyílik a közösben végzett tevékenység, az alaptevékenységhez tartozó fizikai termelés munkaidőn túli folytatására. A más ágazatban dolgozók megfelelő díjazás mellett kivehetik részüket a kampánymunkákból. Tehát a tagok külön munka- vállalásával pótolni lehet a növény-, kertészeti termesztésből; az állattenyésztésből, vagy a más ágazatból hiányzókat. Ösztönző legyen Természetesen törekedni kell arra, hogy a túlmunka díjazása ösztönző legyen. A vállalkozó szabad idejét, heti pihenőnapját áldozza fel. Így indokolt — a szövetkezet munkaügyi szabályzatával összhangban — pótlék megállapítása. Mindezzel egyfajta verseny alakulhat ki, és elképzelhető, hogy lesz olyan munkavállaló is, aki más, esetleg jobban fizető gazdaság termelésében is részt vesz. A szövetkezetnek ,— az új kisvállalkozási formák mellett — feladata dolgozóinak minél hatékonyabb foglalkoztatása. Az önkéntes vállalkozókat tehát a közös munka és a szövetkezethez való kötődés erősítése érdekében segíteni, támogatni kell. —r —r Megjelent a Kertbarát Magazin Zsebbe vágó tanácsok — „Tüdőszauna” — A ricinus hajtja a legyeket VIRÁGÖZÖN és a tavaszi égbolt csodálatos kék színe üdvözli az olvasót, aki a Kertészet és Szőlészet különkiadványát kézbeveszi. Érdemes belelapozni. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettese beszámol arról a nagyszabású munkáról, amelyet az agrárökológiai potenciál, vagyis a hazai termőhelyekben meglévő lehetőségek felmérésére .már évek óta több száz szakember végez. Előrejelzésük alapján azonos technológia mellett, de a legmegfelelőbb termőhelyen termesztett növények termésátlagai sok esetben megkétszerezhetők. A KISTERMELŐK, a házikert- tulajdonosok „zsebbe vágó" újabb tanácsokat kapnak a korai szamóca termesztéséhez. A zöldhagyma, a retek, a saláta, a paradicsom és sok más zöldségféle ugyancsak hetekkel korábban terem, ha a gyakorlati fogásokat elsajátítják. Noha a tavasz nem mondható a faültetés klasszikus telepítési időszakának, mégis eredményes lehet, ha az előírásokat gondosan végrehajtjuk. MOST KELL ÜLTETNI az egzotikus hagymás virágokat, például az inkaliliomot, a tigrisvirágot. A biológiai (tehát vegy- szerkímélő vagy éppen anélküli) kertművelés az egész világon mindinkább terjed. Kertünk egyik sarkában valóságos „tüdőszaunát” létesíthetünk légfrissítő, gyógyító hatású növényekből. Szentlőrin- cen régi szokás, hogy a kertekbe néhány euforbiát, magyar néven nagy sárfüvet ültetnek, ezek a növények elűzik a lótetűt. De megtudhatjuk azt is, hogy a ricinus a legyeket is hajtja, ablak elé vetve a'lakástól távol tartja őket. DRAZSlROZOTT vetőmaggal a munka egyszerűbb, de jó eredményt csak úgy kapunk, ha kelésig a talajt állandóan nedvesen tartjuk. Építhető-e szubmediter- rán kert hazánkban? Igen, ha a kertet különleges módszerekkel előkészítjük, és a növényeket származásuk, igényük szerint gondosan elrendezzük és ápoljuk. Valódi kertész-türelemjáték a japán törpefa — a bonsai nevelése. A szőlő tátnberéndezését is jól kell elkészíteni, mivel nagy terhet hordoz, és a kertben évtizedekig díszít, éíetleg éktelenkedik. Meddig él a zsennyei Ezeréves tölgy, és hogyan lehet a kertet szépen fotózni? Sárváí megér-e egy mesét, és hogyan lehet kevés növényvédő szerrel, de mégis hatásosan védekezni a betegségek és a kártevők ellen. Mindezekre, és még sok más kérdésükre választ kaphatnak a színes és fekete-fehér képekben gazdag magazinban. MUNKÁSEMBEREK Gizella ImrehegyrÖl Egy kisebb falut ■ föl lehetne öltöztetni, annyi a pulóver a konfekcióüzem szalagjain itt. a Halasi Kötöttárugyárban. A gépek alig csapnak zajt, úgy engedelmeskednek a munkásnőknek. A nagy- nagy terem egyik sarkában, mindjárt a második tűkoszorús láncológépnél dolgozik Flaisz Gizella. Garbó típusú pulóverekre varrja föl. a I magas nyakat. — Mennyi a norma? — kérdezem a huszonegy éves, kötő-hurkoló-konfek- ciókészítő szakmunkásnőtől. — Nem nagyon figyelünk rá, hogy egy-egy termékből menynyi. Ugyanis csak ritkán fordul elő, hogy egész nap egyfélével foglalkozunk. Ebből, a fazonból meg tudok csinálni negyvenet, vagy többet is. — Nem haladják meg az erejét a mennyiségi követelmények? — A múlt évben mindig száz százalék fölötti teljesítményem volt. — Műszak közben figyelik egymást, hogy kinek mennyi már a készmunkája? — Oda-odanézünk. Ha látjuk, hogy a szomszédunk jobban halad, rákapcsolunk, le ne maradjunk. — A keresetük a teljesítménytől függ, tehát sietnek. De nem megy ez a minőség rovására? — Erre ügyel a csoportvezetőnk. Minden új tételből bemutatunk neki egyet ellenőrzésre. Ha valami nincs rendben, szól. De annyira nem kapkodunk ám, hogy sok hiba lehessen a munkánkban! Ha rosszul rakom föl a szemeket a tűkoszorúra és emiatt leválik a nyak a pűlóverről, akkor visszakapom: javítsam ki! Ezért pedig már nem fizetnek, és ha sok időm megy rá, akkor kevesebb lesz a jövedelmem. — Más módon nem ösztönzik a hibátlan minőségre? — Külön minőségi bérezés nincsen nálunk. — A csoportvezetőjük szigorú? — Megmondja a véleményét. Ami persze nem baj, hasznunkra van. — Hatékonyságról, gazdaságosságról beszéltek-e mostanában a termelési tanácskozásokon, vagy más alkalmakkor? — Én ezeken a fórumokon azt szoktam megjegyezni, hogy mit várnak tőlünk, min kell javítanunk a termelésben a vállalat és a saját érdekünkben. Megkérdik, hogy akadályozza-e valami a munka folyamatosságát? Ha igen, akkor elmondjuk, hogy mi az. Talán ez is közrejátszott abban, hogy tavaly sikeresen teljesítettük a tervet. ' _ — A jövedelmével elégedett? — Igen. Átlagban háromezer-ötszáz forintot keresek. — Azt hallottam, ImrehegyrÖl jár be dolgozni. Korán kel, későn ér haza? — Ilyenkor, amikor délelőttös vagyok, fél ötkor ébreszt a vekker. Délutános heteken este háromnegyed tizenegykor jutok haza. Megszoktam már. Csak olyankor vagyok álmos,- Ha előző este túl későn fekszem le. — Jár szórakozni? — Csak ritkán. Kéthetente rendeznek diszkót otthon a faluban, de oda nem megyek. Inkább a bálba, mert a régi táncokat szeretem. — A gyári fiatalok sokat szórakoznak itt együtt. — Sajnos, a bejárás miatt ebben én nem tudok részt venni. A továbbtanulás is elég nehéz ebből a szempontból. Járok a dolgozók szakközép- iskolájába, itt Halason. Jövőre lesz az érettségi. — Miért végzi el a középiskolát, mik a tervei? — Most még lány vagyok, bejárhatok ide mindennap. De ha férjhez megyek, esetleg Im- rehegyen, akkor ez már akadályba ütközhet. És otthon érettségivel könnyebben el tudnék helyezkedni, ha úgy (alakul az életem. — A szülei? — Édesanyám a háztartást vezeti, apa gépkocsivezető a termelőszövetkezetben. — Azért én úgy látom, nem könnyen válna meg a gyámtól ... — Szeretek itt dolgozni, ahol szakmát adtak a kezembe. — A vállalat ragaszkodik-e a dolgozóihoz? — Tapasztalatom szerint nagyon is. Előfordult többször, hogy valaki családi problémák miatt el akart menni dolgozni máshová. Amikor ezt megtudták a vezetők, kerestek számára olyan beosztást, amelyik megfelelt az illető- «,,■ k K«\ uhként szakszervezeti bizalmi vágyók, onnan ismerek ilyen eseteket. — A tisztségéből arra következtetek, hogy munkatársai közt népszerű és a vezetői is példamutató, jó munkás- nőnek tartják. — Nem tudom. — Meg sosem dicsérték meg? — Külön-külön nem értékelnek bennünket. — Figyelmeztetésben •volt-e már része? — Egyszer-kétszer fordult elő, hogy elrontottam. valamit és ezért szólt a csoportvezető. Egyébként hónap végén mindig megmondják, hogyan alakult a teljesítményszázalékunk. Egy pillanatra felém villantja a szemét Flaisz Giziké, vajon elégedett vagyok-e á válaszaival, majd ismét az ujjai- ra figyel, amelyek fürgén igazgatják egy pulóver nyakát géné tűkoszorújára. A. Tóth Sándor SAJTOPOSTAZ KÉRDEZZEN — FELELÜNK Ki támogatja a baleset sérültjét? CIKKÜNK NYOMÁN Nem a postán múlik... Február 17-i Sajtóposta rovatunkban megírtuk, hogy a kecskeméti Kuruc körút és a Bem utca kereszteződése mentén egy üres hírlappavilon árválkodik, egyre reménytelenebbül várva, hogy végre elkerüljön a gondosan ikijelölt új helyére, a széohe- nyivórosi Akadémia körút és az Irinyi utca sarkán lévő ABC-áru- ház elé. Glosszánkra levélben válaszolt a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője, dir. Lénárd László, akitől az alábbiakról értesültünk; A pavilon területíogialási. illetve áramellátási engedélyezése körül némi huzavona volt — a meghívott illetékesek egy része nem vett részt az elhelyezésével kapcsolatban a múlt év közepén megtartott helyszíni szemlén —. így csak több mint háromhónapos utánajárás révén kaphatta meg a szükséges iratokat a posta, amely hamarosan elkészíttette a kivitelezési tervet. Az ennek alapján végzendő munkát felkérésre először — szóban — elvállalta az ÉPSZER Vállalat, majd meggondolta a do'eot. s a december 14-i keltezésű levelében visz- szautasította a megrendelés tel- "lesítócát. s egyelőre semmi hír e kivitelező döntéséről. Befejezésül közölte válaszadónk: A jövőben is törekszünk arra. hogy a postai árushelvek a legrövidebb időn belül működjenek. mindehhez azonban a posta erőfeszítésén túl nélkülözhetetlen a helyi szervek megértőbb, jobb együttműködése. LEVELEKBŐL RÖVIDEN ___________ C sendre vágynak a félegyháziak... ... pontosabban azok, akik a Bessenyei és a Bercsényi utcákban laknak. Térjék Józsefné informált bennünket arról, hogy a környéken gyakorta vonulnak át késő éjjel a tsz-thaz tartozó pótkocsis járművek, fülsiketítő zajt csapva. De ez még hagyján ahhoz képest, amit a közeli víztorony aknatetőzete jóvoltából kell elviselniük a környékbelieknek. A további részletekről így számol be olvasónk: A vízmű már rögzítette az aknaszerkezetet, ám azon néhányszor átgázolt egy — a szomszédságban parkoló — (munkás szállító autóbusz, s a nagy terhével újból megrongálta a fedelet, mely mozog, s iszonyatosan erős hangot ad. De la hajnalok is riasztóak mifelénk, mert az említett jármű motorját túl korán beindítja a sofőr, mit sem törődve mások pihenésével. Ez utóbbi persze a busz mellett gyülekező utasokat sem érdekli reggelente, akik ugyancsak nagyon hangosak. Korábban volt még hatása a csend- rendeletnek, egy ideje úgy tűnik, mintha ilyesmi nem is létezne már szűkebb hazánkban ... Gyorsan tegyük hozzá, e jogszabály valóban nincs már hatályban évek óta, de van méltó utódja, a közrendről és a közbiztonságról szóló minisztertanácsi rendelet, amely lehetővé teszi, hogy súlyos .pénzbírsággal sújtsák azokat, akik a nap bármely időszakában mások nyugalmát zavaró, sértő módon okoznak zajt lakott területen. Munkából hazafelé menet csúszott meg a jeges úton 1979 telén a Kiskunfélegyházán lakó F. A., aki maradandó testi sérülése következtében hosszabb ideig volt táppénzes állományban. Tekintettel állapotára, valamint arra. hogy 22 szolgálati esztendővel rendelkezik és 55 éves is elmúlt már, kérte az illetékeseket, állapítsák meg rokkantságát. Az orvosi bizottság azonban csupán 50 százalékosan csökkent munkaképességűnek minősítette, ami a nyugdíjazást nem tette lehetővé. „Azt a jótanácsol kaptam — írja szerkesztőségünkhöz küldött levelében olvasónk —, hogy az eddigi munkaadómnál, a megyei állami építőipari vállalatnál, ahol korábban darukötözői teendőt láttam el, kérjek-végez- zek könnyebb feladatot. Csakhogy erre nincs módom, egyebek között azért, mert nem teljes értékű munkaerőt sehol sem foglalkoztatnak szívesen. Nehéz anyagi helyzetem miatt elkeseredett vagyok, s szeretném végre megtudni: kiktől várhatok én, a balesetet szenvedett ember segítséget?” Minthogy a történtekkel ösz- szefüggő hivatalos megállapításokat, illetve az alkalmazásnál felmerült konkrét problémákat nem ismerjük, csupán általánoságban — és a leglényegesebb előírásokat figyelembe véve — reagálunk közérdekű soraira. Az egyik alapvető tudnivaló: ha a dolgozót akkor éri tartós következményekké! járó közúti sérülés, amikor a napi munkája után otthonába tart, üzemi balA fogyasztói érdekvédelem, megnyilvánulásának egyik módja, hogy zavartalanul megállapít, ható legyen: olyan minőségű, vagy súlyú-e a vásárolt áru, ahogy az kívánjuk. Ha az árut mérni kell — mint azt a Kereskedelem Általános Üzleti Szabályzata szigorúan elrendeli — a vevő előtt kötelező végezni. Mi több, a mérleget jól láthatóan,, áruval és egyéb tárgy- gyal körül nem vett pulton-pol- con szabad elhelyezni, illetve szilárd alapzaton, vízszintbe állítva működtetni. A belkereskeesetről beszélünk. Ha emiatt táppénzben már nem részedül, igénylése alapján járadékot folyósítanak számára, feltéve, ha a munkaképesség-csökkenésének fokozata minimum 16, maxim,um 66 százalékos. Az ellátás összpge e fokozatok közötti differenpiá- lástól, illetve a megelőző egy éven belül elért kereset havi átlagától függ. Aki utólag, s késedelmesen terjeszti be ilyen tartalmú — s a területi társadalom- biztosítási szervhez címzett — kérelmét, az csak az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától válik jogosulttá a járadékra, melyet természetésen akkor is kap, ha közben munkát vállal, vagyis jövedelemmel járó tevékenységet végez. A másik fontos megjegyezni való: a csökkent munkaképességű . személyről elsősorban1 a munkaadójának kell gondoskodnia, például oly módon, hogy , az egészségi állapotának megfelelő munkakört adjon részére, ahol hasznosíthatja szakképzettségét, gyakorlati tapasztalatát. Indokolt esetben átképzésére is sor kerülhet. Nem tudjuk, az ön ügyében a vállalat eleget tett-e a rehabilitációs kötelezettségének, ha azonban úgy ítéli meg, hogy nem., forduljon bizalommal az érdekvédelem helyi testületéhez, a szakszervezeti bizottsághoz, amely a kedvező intézkedésén túlmenően pénzbeli segélyben is részesítheti. delmi törvény azt is kimondja, a boltban csakis hitelesített mérőeszköz használható. Egyébként a vásárló számára — annak ellenére, hogy figyelemmel kísérte a mérést — módot kell adni arra is, hogy a neki kiszolgált árú súlyát az üzleti mérlegen utólag is ellenőrizhesse. Nos, ezek után levélíróink bizonyosak lehetnek afelől, a közhitektől mennyire eltérő a szóban forgó bolt gyakorlata, melynek kivizsgálására, s a kellő intézkedés megtételére ezúton kér jük fel a felügyeleti hatóságot! Korlátlanul jogosult-e a tsz-tag háztáji földhasználatra? Az utóbbi időben tijbb termelőszövetkezeti tagnak is kellemetlensége támadt a háztáji birtoka körül. Az egyik szabadszállási lakos kifogástolta, figyelmeztették amiatt, hogy a megszabottnál kevesebbet dolgozott, következésképp számolhat a háztáji területe csökkentésével. A szerkesztőségünkben járt jászszentlászlói M-né azt tette szóvá, hogy a személyi tulajdonú földjét is a hátáji kategóriában tartják nyilván a gazdaságban, melytől nem kap külön területet. A Mélykúton lakó Rónaiék meg amiatt szomorúak, mert rokkantsági állományban vannak, ettől függetlenül megvonták tőlük az említett földhasználati jogot. Olvasóink egybehangzóan állították, szerintük minden tsz-tagot korlátlanul megillet a háztáji terület, igaz, mostanában hallottak már ezzel ellentétes véleményt is. De hát mi az igazság? — kérdezik tőlünk. Hol kell lennie a bolti mérlegnek? Dr. Fehér Vilmos és Poór Izidor sokak nevében vetette papírra bosszúságát, nevezetesen, hogy kissé kínos helyzetben vannak a tős- erdei üdülőjüket karbantartó, csinosító lakosok, akiknek szögre, drótra és más apró műszaki cikkre- van szükségük. Bár bőségesen forgalmazza ezeket az árukat a környékbeli szaküzlet, csakhogy ott a vásárló régóta niúcs meggyőződve arról, annyit kap-e, amennyiért fizetett. A kereskedők ugyanis a kiszolgáló pulttól távoli mérleggel dolgoznak. Ha pontosan mérnének, talán fel sem tűnne mindez, ám sajnos nemegyszer fordult már elő, hogy az árához viszonyítva kisebb súlyú volt az odahaza is megmért áru, történetesen a fólia. „Szerintünk — vélekednek olvasóink a lapunkhoz eljuttatott levelükben — ha a teáskannából, kávéfőzőből stb. nem 20—30 darab lenne egyszerre a polcokon, hanem sokkal kevesebb, , jutna hely a mérlegnek is. Mi már bejelentetíük panaszunkat áz ermlctV áfesz' nél, sőt másutt is, de a változást azóta sem tapasztaljuk. Egyáltalán hol kell lennie ennek a fontos üzleti eszköznek?” Hiányzik a kapaszkodókorlát A magunk mögött hagyott hosz- szú télen bőséges izgalommal szolgált a kecskeméti nagyaluljáró gyalogosoknak fenntartott szakasza, közelebbről a szabad ég alatt lévő lejtős része, amely jeges, csúszós volt. Ilyen körülmények között csak akrobatikus ügyességgel lehetett ott közlekedni. Többek sikeresen vették ezt az akadályt, egy idős bácsi azonban térdcsonttörést szenvedett. Minderről a környéken lakó Molnár Zoltán adott hírt, aki levelében még a következőket írta: Az elmúlt tél okozta áldatlan állapotnak többé nem szabad megismétlődnie a nagyaluljáró meredek részén, melynek rendszeres tisztán tartásáért valakiknek felelősséget kell vállalniuk. Ennél is sürgetőbb azonban ott elhelyezni egy kapaszkodókorlátot. őszintén bevalljuk, nem kis meglepetéssel hallottuk-olvastuk a panaszokat, melyek azt sejtetik, hogy némely közös gazdaságban a dolgozók jogi felvilágosítása enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Hogy a brigád megbeszéléseken, az üzem- ági értekezleteken, illetve a közgyűléseken mi mindent lehetne még tenni az ilyen jellegű informáltság javításáért, az külön téma lehetne. Ezúttal csak any nyit szögezünk le, az immáron másfél évtizede hatályos 1967. évi III. számú törvénynek a háztájira vonatkozó részét minden érdekeltnek pontosan kellene ismernie, vagyis azt, hogy a tsz- tagnak a háztáji gazdálkodás céljára földet (terményt) kell biztosítani, ha teljesítette a közös gazdaság által meghatározott munkamennyiséget. Ebből világosan következik, a juttatás — mely személyenként legfeljebb 6000 négyzetméter szántó, vagy 3000 négyzetméter szőlő, és gyümölcsös lehet — csak bizonyos feltételek alapján illeti meg a tagot, aki megkaphatja a teljes területet is éppúgy, mint a csökkentett. S a .föld használatának jogát meg is vonhatják tőle, ha indokolt. Az ezzel kapcsolatos részleteket mindegyik tsz-ben a munkavégzést taglaló szabályzat tartalmazza. Ami pedig az idős, rokkant, tartósan munkaképtelen tagokat illeti, ők már valóban korlátozás nélkül juthatnak Hozzá a háztájihoz, mármint akkor — közli a Legfelsőbb Bíróság egyik állásfoglalása is —, ha ezen állapotuk bekövetkezése előtt maradéktalanul tettek eleget a munkaórák teljesítésével kapcsolatos előírásoknak. Meg kell még említeni — erről öt évvel ezelőtt hozott Rendeletét a kormány, illetve a szakminisztérium —, hogy a háztáji területébe beszámítandó a tag személyi tulajdonában levő földje is. Befejezésül azt tanácsoljuk, a tsz-tag, aki úgy ítéli meg, vele szemben nem az említettek szerint jártak el munkahelyén, kérje a vezetőséget a sérelem orvoslására, esetleg a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához forduljon segítségért. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskeméti Szabadság tér 1/a. Telefon: 20-111. i í
