Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

PEREMKERÜLETEK Máriaváros A maradandóság kerüle­teként emlegették Kecske­mét egyik legfiatalabb vá­rosrészét a legutóbbi időkig. Lakosai kialakult, apáról fiú­ra öröklődött szokásaik sze­rint élhettek évtizedeken át, mivel szinte semmi sem vál­tozott környezetükben. Por­ban, sárban kocsiztak kis földjükre a dédapák és az unokák, nemzedékeken át kín­lódtak a belvízzel. Elhagya- tottságukra panaszkodtak a múlt század közepén, és a me­zőgazdaság átszervezése előtt is. A homok metropolisát ra­jongva szerető Hornyik Já­nos sem lelkesedett érte. „Rég el van ismerve, hogy igen szerencsétlen vállalat volt az Kecskeméten, midőn 1826— 27-ben egy külvárost telepí­teni czélozván a külső Mária kápolna felől a belváros mel­letti terület jelöltetett ki, sőt tetemes költséggel ki is sa­játíttatott, s így települt a leg­újabb külváros: a Mária vá­ros. Itt, ennek helyén voltak gyermekkoromban a vá­ros közvetlen közelében a zöldségtermesztésre a legjobb, és a konyha kertészetre leg­alkalmasabb földek. Az én anyai nagyapámnak is volt itt mintegy három holdnyi föl- decskéje, melynek egy része el is foglaltatott a külváros építtetésekor ... Jól emléke­zem. hogy az oda vezető utat egy igen süppedékes lapály metszette át, melyen télen- nyáron. a legnagyobb aszály alkalmával is sáron, tavaszon­ként pedig alig meglábolha- tó söppedéken kellett a jár­műnek átlábolni.” A tudós főjegyzőtől tudható az is, hogy Jókai barátja. Gvenes Mihály mérnök mentette meg tölté- sezéssel, a Holló utcán vé­gig vonatott árokkal a már felépítésük után repedező, düledező házakat. Talán a város első, 1820- ban megnyitott fürdőházába járva figyelit föl a nyomorú­ságos állapotokra. Az 1907-ig Fürdő-sornak nevezett Jász utcában állt a nevezetes épü­let. Az új elnevezés a közeli régi téglagyár területén ása- tó polgármester által föltárt jazig emlékezetre utal. akár­csak a párhuzamosan futó Cserép utca, meg a Hétvezér utca. A tősgyökeres máriaváro- siak aligha nyitottak be a so­kak szemében erkölcstelennek tartott fürdőházba. Száza­dunk ötvenes éveiben vásá­roltak először a körúton kí­vüliek fürdőkádat. Tulajdo­nosaik sürgették a legnyoma­tékosabban a víz bevezetését. Viszonylag olcsón jutottak hozzá, nem úgy, mint a gáz­hoz, a szilárd burkolatú jár­dákhoz. A tanácstagok sikerrel szer­vezik újabb és újabb akciók­ra választóikat, mert az itte­niek tudják, hogy semmit sem kapnak ingyen. Igazságtalan­nak érzik: a hatalmas, por­táikra beleső széchenyivárosi, árpádvárosi magas házakban élők díjtalanul, készen kap­nak mindent, míg ők még ki­vitelezőért is kénytelenek fut­kosni, miután összeadták a tanácsi támogatást kiegészítő pénzt. Pedig: elég sok adót fizetnek, és a város terjeszke­dése révén egyre közelebb kerülnek a belvároshoz. Düny- nyögnek, méltatlankodnak, de azért kinyitják a bukszát, ha kell. Tapasztalhatták: még így is megéri. Üjabban az ellentmondások városrésze megnevezésével illethetnék. Nincs egy igazán valamirevaló üzlete, egyik­másik utcája már el is felejtet­te, hogy mikor látott utoljára úthengert, öreg házait a ned­vesség gyötri. Egyetlen kerü­letben sem él annyi idős em­ber, mint errefelé. Mind gyak­rabban látni portálcsinosító háztulajdonosokat, mesterem­bereket. Üj házak élénkítik az utcaképet még „Belső-Má- riavárosban” is. A peremekre magasházak, közintézmények kerültek. Jó néhány utcában már földgáz fűti a szobákat, de még a csapadékvíz elvezeté­se is megoldatlan. A „Szél- gyöpi” természetes tárolót a kórházépítés során megszün­tették. A fáradhatatlan, tekin­télyes tanácstagok kezdemé­nyezésére már megalakult a szennyvízlevezető csatornát építtető közösség. A helyiek anyagi hozzájárulásával újabb házakat kötnek be a gázháló­zatba. Megteszik, ami tőlük telik. Több támogatásra jogosultak. Az iskola például. Nyolcvan év alatt még sohasem tataroz­ták alaposan. A SZIM szocia­lista brigádjai révén korsze­rűsödött egyik-másik tante­rem, de a teljes felújítás nem az ő dolguk. Amikor annyit beszélünk a munkásművelő­désről, a kétkeziek gyerekei­nek továbbtanulásáról, miért marad magára a máriaváro- si lelkes, jól képzett tantestü­let? Értelmiségi származású fiú, lány ritka, mint a fehér holló. A szülők tekintélyes ré­sze segédmunkás. A gyerekek negyven százaléka csonka csa­ládban nő fel, rengeteg az iszákos apa, anya. Sokaknak második otthona az iskola; szépíteni, bővíteni kellene. Heltai Nándor Nagytakarítás a lakótelepen \ Megkezdődött a tavaszi nagy- takarítás a több mint húszezer lakosú Széchenyivárosban. Már­cius 13-tól 28-ig folyamatosan a Nyíri útnak az autóbuszállomás­sal szemközti szakaszát és a Ló­verseny utcát, továbbá az Aradi vértanúk- terét tisztítják meg az oda nem való hulladékoktól, ame­lyekből máskülönben bőven van ... Az első ütemben — az is­kolások segítségével (képünk) — a szemét és a törmelék eltakarí­tása történik, majd fákat, cser­jéket ültetnek. Az akció lebonyo­lításában nagy szerepet vállalt a népfront széchenyivárosi körzeti bizottsága, továbbá a két ta­nácstag: Meleg László és Szénási Antalné. LAPSZÉL H ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL — NEMCSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1982. MÁRCIUS a kábeltelevízió — műszaki szemmel — 1 .5 M MSm Nemcsak jobb, olcsóbb is! Mindennapi televíziózásunk — közügy. Kecskeméten sincs ez másként. A mi örömünk azonban nem felhőtlen, mivel sajnos az országban nálunk a legrosszabbak a vételi viszo­nyok, a legkisebb az elektromágneses térerő: a kép szellem- kontúros, „hangyás”, kifogásolható minőségű. Valamennyi tv-adó hatókörzetének éppen a szélén helyezkedünk el, és sú­lyosbítják a helyzetet a vasbeton épületek is, melyek egyre erősebben árnyékolnak és egyre jobban rontják a vételi le­hetőségeket. A tényt mérések igazolják. Ebből az áldatlan helyzetből csak úgy lábalhatunk ki, ha meg­építjük az egyetlen, központi an­tennáról kábelen szétosztott tv- műsor-szolgáltató hálózatot. Mint Zalaegerszegen, vagy Székesfe­hérváron. A tv-Jvábelhálózat alkalmazása csak látszólag tűnik költségeseb­nek a jelenlegi tetőcsúnyító és rongáló antennaerdőnél, amely gyakori karbantartást igényel, és 5—6 évenként ki kell cserélni. Egyetlen tételt ragadjunk csak ki: a tetőbeázások javításának csillagászati összegre rúgó költ­ségeit. Az IKV statisztikái sze­rint a beázások nagy százalékáért a tetőantennák a „felelősek”. Az új módszerrel mindez megszűnik. Az a furcsa helyzet áll tehát elő, hogy a vétel minőségének a ja­vítása mellett (melyen minden­képpen segítenünk kell!) még te­temes gazdaságossági előny is je­lentkezik. Igaz, ezek nagy része népgazdasági szintű, és erre fő­könyvelőink ma még kevésbé ér­zékenyek. A következőkben az Elektro­technikai Egyesület szakértőinek székesfehérvári helyszíni látoga­tása és tárgyalásai alapján is­mertetjük javaslatainkat. Székesfehérváron az ottani IKV 1976-tól foglalkozik a kábeltele­vízió megvalósításával, a VIDEO­TON erkölcsi és szakmai támoga­tását élvezve. Gyakorlatilag majdnem valamennyi tv-készülék egyetlen, a városon kívül elhe­lyezett antennáról működik. Az előfizetők hét állomást fog­hatnak (két-két magyar, jugo­szláv és osztrák, valamint egy csehszlovák adást), színesben, tö­kéletes képminőséggel. A jelenleg kapható úgynevezett nagyközös­ségi antennarendszerrel szemben (maximum hat műsorcsatorna, 1 kilométer sugarú hatókörzet) megoldották a 10 különböző állo­más jeleinek több kilométeres körzetbe való eljuttatását, és el­vi lehetőség van helyi tv-műsor közvetítésére is. Szabadalom vé­di a visszairányuló információ erő­sítésének és központi feldolgozá­sának megvalósítását. Ennek a megoldásnak rendkívüli jelentő­sége van. Mindenekelőtt a háló­zat önmagát ellenőrzi, s a város­ban észlelt legkisebb üzemzavart is azonnal jelzi. Megoldható a város valamennyi liftjének köz­ponti hibajelzése, az automatikus tűzellenőrzés, központifűtés-opti- malizálás. A székesfehérvári IKV — a megfelelő formaságok betartásá­val — szívesen rendelkezésünkre bocsátja a dokumentációt és az évek során összegyűjtött tapasz­talatokat. A hálózat létesítését — a városi tanács koordinálása mel­lett — Kecskeméten a helyi IKV és a megyei GELKA szakemberei végezhetnék el. A GELKA az új szolgáltató rendelkezések értel­mében rendelkezik bizonyos gyár­tókapacitással a nehezen besze­rezhető alkatrészek előállítására. Ezzed a részleggel legyárthatok (az adott dokumentációk alapján) az egyes lakóépületekben elhe­lyezendő vonalerősítők. Ezek, tar­talmazzák egyúttal a védelmi elektronikát is, például áramki­maradás esetére. A kábel és a vonalerősítő rendszer jelenti a költségek nagy részét, ugyanis a megyei tanács épületén levő an­tenna jelenleg is alkalmas — mű­szakilag — a központi feladat el­látására. Később e funkció átke­rülhetne az építendő széchenyi­városi „csónakázódomb” tete­jére. A központi antennát a legutóbb felszerelt leninvárosi és a szé­chenyivárosi közösségi antennák­kal körhálózatba összekapcsolva lehetne működtetni. Részletes és az egész városra kiterjedő kábelelhelyezési tervet kellene készíteni úgy, hogy min­den házat, minden előfizetőt be­kapcsoljunk a rendszerbe. Ez tör­ténhet légvezetékkel, földbe he­lyezett kábellel, de használhatók a már meglevő postai vezetékcsa­tornák is. A kiépítés természe­tesen fokozatosan történne. Minél előbb kezdjük, annál ki­sebb a költség, és annál keve­sebb olyan berendezést vásáro­lunk, amelyet később el kell dob­nunk. Ám ami a legfontosabb, annál hamarabb foghatjuk jó mi­nőségben a tv-adást. Mert ennek megvalósítása nem várathat ma­gára sokáig. Dr. Lovas Béla az Elektrotechnikai Egyesület megyei szervezetének elnöke JÁRDAÉPÍTÉSI AKCIÓ Ha az időjárás is úgy akarja, a hónap végén megkezdődik a ta­vaszi járdaépítési akció. Ház­gyári hulladékbetonból az érin­tett területek lakói munkaidő után látnak hozzá a tanácstagjuk által kezdeményezett akciókhoz. 1982-ben először a Hunyadiváros­ban, a Szilágyi Erzsébet fasoron kezdődik meg a munka. NAGY ANDRÁS EREDMÉNYEI Rendkívül aktív a 36. választó- kerület tanácstagja, Nagy András — az elmúlt két évben is jelentős eredményeket ért el. A Felsőszék- tóban az ő nevéhez fűződik a gázvezeték- és járdaépítés meg­szervezése. Most — az Izsáki úti benzinkút mögötti részen — ját­szótér létesül: a környékbelieken kívül segít a városi tanács is. Az akciót támogatja a MEZŐGÉP egyik szocialista brigádja. HATVAN CSEREAJÁNLAT A Vak Bottyán utcában talál­ható az IKV legújabb részlege, a lakáscsere-csoport. Röpke pár hónap alatt sok ügyfelet szerez­tek: már több mint hatvanan je­lentkeztek csereajánlatukkal. Az IKV kiadványban foglalta össze e lakások legfontosabb, legjel­lemzőbb adatait — ez megtekint­hető például a tanács ügyfélszol­gálati irodájában is. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A Neumann János Számítógép­tudományi Társulat Államigazga­tási Szakosztálya ma Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában tartja országos konfe­renciáját. A téma a regionális számítástechnikai hálózat és a területi igazgatás együttműködé­se. A tanácskozáson ismertetik a megyeszékhely tanácsán kidolgo­zott szervezeti és információs rendszert, ennek fejlesztési el­képzeléseit. A tanácskozást egyébként azért tartják éppen Kecskeméten, mert az országban itt alakult meg elsőként a számí­tógéptudományi társaság állam- igazgatási szakcsoportja. MŰSZAKI ÁTADÁS 31-ÉN Az új széchenyivárosi buszál­lomás szomszédságában magaso­dó „kövér” tízemeletes házak íogadószintjén gyermek-, illetve felnőtt körzeti orvosi rendelőt alakítanak ki; összesen kettőt. Most új ütemet vettek fel a mun­kák: március 31-én legfrisebb in­formációnk szerint már meglesz a műszaki átadása a gyermekor­vosi rendelőnek. Ezután követke­zik a hiánypótlás, berendezés, stb. JANCSÓ-FÜZET Nemcsak Kecskeméten lett ka­pós az a gazdagon illusztrált, szépen tervezett kiadvány, amely a neves filmrendező, Jancsó Mik­lós 60. születésnapja alkalmából jelent meg a Megyei Moziüzemi Vállalat kiadásában. Heltai Nán­dor nemcsak Jancsó életrajzának fontosabb adatait ismerteti. de kritikákból, elemzésekből, forga­tókönyvekből is ad egy-egy ki­szemelt részletet. A siker felveti: hasonló füzetecskékből bizony több is elkelne . .. És nekem mikor lesz? Az elmúlt években városunk lakossága nagy érdeklődéssel figyelte az új pos­taközpont épitését-szerelését, várta a tavaly augusztus 17-i üzembe helyezést. A régi telefon-előfizetők tudják, hogy a központ jól vizsgázott, gyorsan, té­vesztés nélkül működik az új. A régiek tehát tudják ezt, ám mintegy ötezer előfizető teszi föl naponta a kérdést: és nekem mikor lesz telefonom? A Me­gyeszékhely egyik tavalyi számában a posta terveiről tudósítván ezer új kecs­keméti telefont ígértünk. Ennél kétszázzal több, összesen 1200 új telefont szere­lünk fel 1982-ben. Tavaly az utolsó negyedévben terven felül 220 állomást kötöttünk be. az év első két hónapjában háromszázzal növeltük a telefontulajdonosok számát. A téli hónapokban ott dolgoztak szakembereink, ahol csupán belső szerelésre volt szükség. A gazdaságosság és a hatékonyság érdekében területenként ha­ladunk, ebből adódik az, hogy a fontossági sorrendet tápfejenként tartjuk be. Januárban és februárban a Petőfi Sándor utca páros oldalán, a Reile Géza utcában, a Hunyadivárosban, a Liszt Ferenc körúton és a Tinódi utcában dol­goztunk. Jelenleg a Damjanich utcában, a Marx téren, a Juhar és a Jégvirág utcában szerelünk fel új készülékeket. A következő negyedévben az Árpád­város többi területein, a Rákóczi úton, a Petőfi Sándor utca páratlan oldalán és a Sétatéren jelennek meg a telefont hozó postások. A nyár elején új helyszínek kerülnek sorra: a Hunyadiváros, a Honvédkórház előtti terület, továbbá a Műkert- és a Petőfiváros. A Széchenyivárosnak az Akadémia körút központ felé eső oldalán hálózat­korszerűsítés és bővítés szerepel terveinkben — ezért újabb bekapcsolások itt csak nyár végén, ősz elején várhatók. Az Akadémia körút külső részén (kivé­ve: a Lánchíd u. páratlan oldal, az Akadémia körút 35—67-ig, és a Pákozdi csata utca 10 emeletes épületei) csak az év második felében készül el az elosztó háló­zat, ezért ott leghamarább jövőre szerelhetők fel új telefonok. Meggyorsítja munkánkat, ha azok, akik fizetési felszólítást kapnak — és persze fönntartják távbeszélő-igényüket — mihamarabb rendezik számlájukat. Még két fontos apróság. Az egyik: a fel nem sorolt helyeken is felszerelünk telefonokat, ha megvan rá a műszaki lehetőség, a másik: azok, akik most ki­maradtak, legyenek türelemmel, mert a telefonhálózat bővítése folytatódik a következő évekűen. Célunk a legfontosabb és a legrégibb igények mielőbbi kielégítése. Gyenes Géza a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem vezetője 1|Í^ Arcuell jumelée avec Kecskemet (Hongrie) A Párizst délről övező kisváro­sok között utazó magyar autós turistát az egyik kisváros előtt két városi címerrel díszített, barát­ságos tábla köszönti (képünk) és arról tájékoztatja, hogy Arcueil és Kecskemét testvérvárosok. A hat éve kötött testvérvárosi szer­ződés jő célja, hogy a két város lakossága együtt munkálkodjon a nemzetközi béke és barátság ügyeiben, és kölcsönösen megis­merje egymás országát, városát. A mintegy 25 ezer lakosú Ar­cúéit a Párizs környéki külváro­sok között közepes nagyságú te­lepülésnek számít. Jelentős for­radalmi hagyományai vannak, amit talán fémjelez az is, hogy 1935 óta kommunista polgár- mester áll a város élén. A testvérvárosi kapcsolatok fo­lyamatosait szélesednek. Az idén a GAMF oktatói látogatnak el kőrútjuk során Arcueil'be, onnan pedig húsz fiatal turista érkezik hozzánk. A 600 éves Kecskemé­tet bemutató filmet francia szö­veggel forgatták az ottani film­színházak. A két város sakkozói levelező játszmákat játszanak, a fotószakkörök is megtalálták a kapcsolatot. Az év elején a kecs­keméti Naiv Művészek Múzeuma anyagának egy részét láthatták az arcueil-iek. Szerkeszti: Ballai József ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom