Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-17 / 40. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1982. február 17. ŐRIZZÜK MEG A TERMÉSZET EGYENSÚLYÁT, SZÉPSÉGÉT SAJTÖPOSTA Legfontosabb a lakosság egészsége Az erdész, a mezőgazdász, a kertész, a biológus, a vízügyi szakember, és általában mindazok a dolgozók, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak a természettel, féltő aggodalommal figyelik a levegő, a víz, a környezet szennyeződését, az erdők, a fák pusztítását. A környezetszennyezés a leggazdagabb országokat ugyanúgy veszélyezteti, mint a legszegényebbeket. Itt a katasztrófa úgy látszik, elkerülhetetlen, ha nem vesszük figyelembe a természeti törvényeket. Attól már messze vagyunk, hogy megváltoztatjuk ^ természetet. A természetet nem szabad megváltoztatni, azzal a legnagyobb harmóniában, kapcsolatban kell élni, és arra vigyázni, hogy lehetőleg megőrizzük a természet egyensúlyát, szépségét. A veszélyt már felismerte a világ, csak kicsit későn. Az ember kezdettől fogva megbontja a természeti egyensúlyt. Amíg időszámításunk kezdetén ezt mintegy 250 millió ember tette, addig napjainkban ezt 4,5 milliárd, s 2000-ben mintegy 6,5 milliárd ember teszi, közben iparosít, mérgezi a közutakat, a levegőt, a termőtalajt és mértéktelenül fegyverkezik. Tudatlanság, kapzsiság, felelőtlenség A Mexikóban dolgozó Borlaug, a francia Cousteau, a magyar Balogh János és még sokan mások, talán még időben figyelmeztették a világ felelőseit, az ENSZ illetékes szervezeteit a természet egyensúlyát zavaró körülményekre, az emberi tudatlanságra, a természetet kiuzsorázó kapzsiságra és felelőtlenségre. Sokan azonban úgy gondolták, hogy ezek a szakemberek eltúlozzák a valóságot. Kezdetben azt hitték, majd helyreáll az egyensúly, hisz a természet mindig megvédte magát. Nem így történt. A túlzott iparosítás, az intenzív'mezőgazdasági üzemek, a zsúfolt közlekedés, a városiasodás, a vele járó sze- métfelhalmozódás, a vizek és a levegő szennyeződése olyan nagyfokú környezetkárosítók lettek, hogy napjainkban szinte kivétel nélkül a világon mindenütt ezek súlyos gondot jelentenek. Az ember gazdálkodó tevékenysége, az ökonómia ellentétbe került a természet rendjét összefoglaló ökológiával. Mindkét fogalom mintegy száz évvel ezelőtt az iparosodás folyamán Angliában született, s akkor még nem ismerték fel a két fogalom szoros kapcsolatát. Ma már tudjuk, hogy az ökológia plusz ökonómia, egyenlő a környezetvédelemmel. Napjaink termelési szakembereinek és a környezetet féltő ökológusoknak a két fogalom közti ellentétet fel kell oldani, s meg kell teremteni a békés egymás mellett élést. Más út nincs. A környezetvédelem sok pénzt igényel, gyakran többet, mint amennyi^ a környezetvédő technológiával dolgozó üzem gazdaságos termelése még elbír. Ezért a fejlett tőkés országok sokszor a környezetvédelmi korlátozások és nehézségek miatt, a károsító anyagot termelő gyáraikat olyan fejlődő országokba telepítik, ahol az ottani előírások még lehetővé teszik a gazdaságos termelést és a környezet szennyezését. Nincs tapasztalat, olcsó technológia Nálunk nehezebb a helyzet. Hazánkban országon belül úgy kell gazdaságosan termelnünk, hogy közben a környezetet ne szennyezzük. Itt kell njegtalálni a helyes utat, és ez a legnehezebb. Nincs tapasztalatunk, olcsó technológiánk, így a védekezés a legjobb akarat ellenére is meghiúsul. Legfontosabb a lakosság egészségének a megóvása a közvetlen környezeti veszélyektől. De meg kell óvni a pótolhatatlan értékeinket a környezeti károsítók- tól. A paksi atomerőművet már úgy építik, hogy a lakosságot nem károsítják, a környezetet nem szennyezik. Minden óvintézkedést már építkezés közben elvégeznek. e Legfontosabb a lakosság egészségének megóvása. Képünkön a DéLBács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat szennyvíztisztító telepe Baján. Az erdősítés a leghatásosabb módszer A környezet megóvásának egyik leghatásosabb módja az erdősítés. Van Helmont flamand botanikus már a XVIII. században felfedezte a fotószintézist, vagyis a Napból eredő sugárzó energia átalakulását kémiai energiává. Kísérleti anyaga egy nagy tenyész- edénybe ültetett fűzfa volt. Megmérte a fűzfát tartó edény súlyát és megállapította, hogy a fa öt év alatt 80 kilogrammal gyarapodott, de a talaj csak néhány dekagrammal lett kevesebb. A különbözet a vízből és a levegőből származott. Később tisztázták, hogy a növények zöld színtestecs- kéi a napsugarat használták fel a fotoszintézishez. A szénasszimilácdó során a szervetlen anyagból szerves anyagok képződnek. Egész pontosan a fényenergia kémiai energiává alakul át, miközben oxigén szabadul fel. Kiszámították, hogy egy ember évente 340 kilogramm molekuláris oxigént használ el légzésre. Egy gépkocsi 100 liter benzin elégetéséhez 350 kiló oxigént igényel. Egy nagy lombtömegű, százesztendős fa a vegetációs idő alatt megközelítően any- nyi oxigént termel, amennyi egy ember egész évi oxigénszükségletét fedezi. A statisztikai adatok szerint 1980-ban hazánk gépjárműállománya meghaladta az egymilliót. Ez a gépkocsitömeg mintegy 30 millió ember oxigénjét fogyasztja el. Az oxigén elégetésén kívül a gépkocsik erősen szennyezik a levegőt, az átmenti növényeket, a fákat, és égéstermékeik károsak az emberi, állati szervezetre is. Meg kell jegyeznünk, hogy oxigén nélkül nem lenne emberi élet a Földön. Az oxigén nélkülözhetetlen a legtöbb élő szervezet élettevékenységéhez. Oxigén alkotja a levegő 21 térfogatszázalékát. A fotoszintézis felfedezése óta azt is tudjuk, hogy az ember csak azt a kémiai energiát képes élete fenntartására felhasználni, melyet a zöld növények és növényi sejtek a szárazföldön, a végtelen tengerekben, az óceánokban termelnek. Azt is kiszámították, hogy a szárazföldi növények tér- ■ melik a légkörünk oxigénjének egyharmadát. A vízben élő parányi, 40—50 mikron nagyságú, többnyire gömbölyű, egysejtű algák mintegy kétharmadát. A gömbölyű algákról kimutatták, hogy a fotoszintézist rendkívül gyorsan végzik, mert néhány mikron nagyságú átmérőjű sejtjei a tömegükhöz képest óriási nagy felületen fogadják a napsugarakat, s használják fel a fotoszintézishez. A planktonoknak köszönhető, hogy az örökös jégvilágban olyan gazdag állatvilág van. Alig száz évvel ezelőtt egész expedíciók pusztultak éhen a jégmezőkön, miközben a jég alatt vitamindús, gazdag élővilág nyüzs- gött. Pusztul az oxigéntermelő növényvilág A növények által felszabadított oxigén nélkül megfulladnánk. Amikor vizeink olajjal szennyeződnek, akkor nemcsak a vízben ' élő állatvilág pusztul el, hanem az oxigóntermelő növényvilág is. Földünk erdőterülete a mértéktelen erdőirtás következtében katasztrofálisan csökken. A világ erdőinek kétharmadát már kiirtották, és irtják tovább. Az 1981. évi adatok szerint Brazíliában 30 ezer ember pusztítja az őserdőt. Vagonszámra használják erre a célra a dinamitot, a napalmbombát, a legmodernebb óriási kitermelő- és szállítógépeket. Csinálják ezt akkor, amikor már tudjuk, hogy ennek következménye az elsivatagosodás, a közeljövő egyik legnagyobb, leghatalmasabb veszedelme lesz. Balogh János akadémikus, ENSZ-szakértő szerint ezeknek a területeknek legfeljebb 5 százalékát tudják megmenteni a mezőgazdasági termelés részére. Az őserdő 95 százalékán a humuszréteg csak 10 centiméter vastag, altalaja jellegtelen, és így az erős napsugárzás elpusztítja a mező- gazdasági kultúrákat. Az erdőirtás után e területeket maximum 3_4 évig lehető mezőgazdasági műveléssel hasznosítani. A megsebzett bolygó című, 23 részes UNEP—MTV filmsorozatban e szomorú eseményekre bőven kaptunk példát. A Világbank elnöke szerint, ha a brazíliai őserdőirtás tovább tart, akkor hatvan év múlva nem lesz őserdő a Földön. Az afrikai, délázsiai őserdőknek már csak nyomai vannak. Ghana, Elefántcsontpart. Etiópia erdőségei a legutóbbi évtizedben tűntek el, helyükön megjelentek a sivatagok. ENSZ-adatok szerint évente mintegy 60—65 ezer négyzetkilométer kiirtott erdő helye lesz sivataggá. Ez akkora, mint Magyar- ország kétharmada. Tiltakoznak a gyógyszergyárak A világ gyógyszergyárai tiltakoznak, mert a kipusztuló őserdők helyén a növényi és állati, fajok is eltűnnek, kihalnak. A gyógyszerek alapanyagának többsége növényi eredetű. Az őserdőkben a botanikus szakemberek szerint, mintegy 200 ezer olyan növény él, amelyekből gyógyító gnyag nyerhető, ezek azonban eltűnnek, mielőtt bárki is megvizsgálná azok. hatóanyagát. Nemzetközi, világméretű összefogásra lenne szükség, hogy a Föld egyik legnagyobb oxigéntermelő üzemét, a Föld tüdejét valamilyen módon megmentsék. Dr. Kiss Árpád kandidátus ny. tudományos tanácsadó Dr. Szilágyi Attila erdőmérnök (Folytatása következik) ® A szomszédos gyártelep légszennyezését enyhíti a folyóparti erdősáv. Képünk a dunavecsei parkerdő egyik részletét ábrázolja. A kunadacsi B. S. szerint igen kellemetlen helyzetben vannak az ottani sertéstenyésztők, akik csak nagy nehezen és rendszertelenül szerezhetik be a hízótápot. Elmúlt olyan hónap is, amikor legfeljebb kétszer érkezett a helyi takarmányboltba áru, ami rövid időn belül elfogyott, s abból a gazdák jó része egyetlen grammot sem vásárolhatott. Olvasónk azf kéri — az érdekeltek nevében is —, nézzünk utána, miből erednek a gondok, s mikorra várható a megszüntetésük. Felvilágosításért az ellátásban illetékes kunszentmiklósi ÁFÉSZ áruforgalmi osztályvezetőjéhez, Baski Jónáshoz fordultunk: — Valóban kevés a hízótáp? — Szövetkezetünk szakegységeiben tavaly összesen huszonkét és fél millió forint értékű tápot és egyéb takarmányt adtunk el, mely eredmény szép és egyúttal bizonyítja, hogy az ellátásunk általában kielégítette a keresletet. Hangsúlyozom, hogy általában, mert tény az, voltak kisebb zökkenők, mégpedig a múlt év utolsó negyedében, amikor a szükséges mennyiségnél kevesebb tápot kínálhattunk csak. — Mi okból? — A gabonaforgalmi vállalat helyi keverőüzeme jelenleg is felújítás alatt áll, ezért máshonnan — nemcsak Kecskemétről, de Baranya és Fejér megyéből is — muszáj beszereznünk hízótápot. Bár szállítási célra vonatot és közutat egyaránt igénybe veszünk, sajnos mégis előfordult, hogy egy-egy fuvarküldeményt késve kaptunk meg, ami lehetetlenné tette az árusítás folyamatosságát. — E nehézségekre miért a kun- adacsiak figyeltek fel elsősorban? — Körzetünknek ebben a községében tenyésztenek a legtöbben (közöttük a száznál is több tanyai lakos) sertést, így érthető, hogy az ellátási zavar sokukat érinthette. De most nekik is, valamint a működési területünkön lévő minden állattartónak jó hír- lel szolgálhatok. — Éspedig? — Szakboltjainkban (Kunszent- miklóson, Szabadszálláson és Kunadacson) 800 mázsányi hízótáp vár eladásra, s úton az újabb szállítmány is, melyből gondosabban raktározunk ezentúl. Itt hívom fel kistermelőinket arra, takarmányügyben a központunkban jelezzék tapasztalataikat, hogy azonnal intézkedhessünk. Fogadószoba Január utolsó szombatjának kora estéjén Kecskeméten. A Városi Mozi első előadásáról kijövet ültem be a Pálma cukrászda mellett parkoló Trabantomba, s éppen hozzákezdtem a motor beindításához, amikor arra figyelek fel, hogy a járgányom hirtelen elindul, A birodalom visszavág el- mű film friss élményének hatása alatt álltam még, így arra gondoltam, valamilyen fantasztikus, rejtélyes erő ragad magával. Aztán csak úgy ösztönösen hátrafordultam, s azonnal fény derült a titokra, tudniillik megpillantottam azt a jól öltözött ismeretlen ifjú urat, aki az enyémnél márkásabb autóban feszített, s kaján mosollyal nyugtázta felháborodásomat, így árulva el, ő tolt meg. A közben lefékezett kocsimból kilépve felhívtam a figyelmét, máskor tartózkodjon az ilyen „gesztustól”, hiszen az kárral Is járhat, majd javasoltam neki alkalmas helyeket, ahol kedvére szórakozhat. Minthogy a megbánásnak, a bocsf- natkérésnek a nyoma se ült az arcára. jobbnak láttam, ha lezárom az eszmecserét. Gyorsan visszaültem a Trabantba és elindultam. 0 meg utánam. Egy ideig még „kitüntetett” kíséretével, majd egyszerre — még a belterületen haladva — felbőgette a motort. s vagy 80—90 kilométeres sebességgel elszáguldott mellettem, de olyan veszélyesen, hogy szerintem csak a csoda mentett meg az újbóli koccanástól. Ekkor olvastam le kocsijának rendszámát: PU 78—80. Ahogy villámgyorsan távolodott, arra gondoltam, mégiscsak örülhetek, hogy Így megúsztam a vele való találkozást. De vajon másnak — akit utolért, vagy megelőzött — volt-e ilyen szerencséje akkor este?... (Elmondta: Antal László kecskeméti olvasónk.) Aligha engedhető meg manapság az a luxus, hogy egy szép* hírlappavilon hosszú hónapokon át üresen árválkodjon, ráadásul egy úttest szélén, a szabad ég alatt „tárolva”. Pedig ez a sorsa a kecskeméti Bethlen és Kuruc körút sarkán lévő postai árusító- 'helynék. Legelőször tavaly májusban emeltünk szót — olvasói bejelentés alapján — e pavilon bezárása miatt, egyidejűleg javasoltuk elhelyezését a hunyadivárosi új lakótelepen, ahol félezernyi család már évek óta kéri a lehetőség megteremtését, hogy a közelben — s ne a szűkebb lakóhelytől meglehetősen távoli városközpontban — vásárolhassa meg az érdeklődésének megfelelő sajtótermékeket. E cikkünkre azt válaszolta a Szegedi Postaigazgatóság, hogy a városi tanács illetékeseivel történt megállapodás alapján a szóban forgó pavilon a Széchenyivárosba kerül, az Akadémia körút és az Irinyi utca sarkán lévő ABC-áruház elé, mégpedig nyomban, amint elkészül a területfoglalási engedély. Nos, vagy ez utóbbi hivatalos irat késik, netán a szerkezet elszállítása okoz gondot, mindenesetre az tény, hogy a ' pavilon azóta is a régi helyén vesztegel, kihasználatlanul. Tudomásunk szerint tízezrekre rúg az érzéke, s már csak, ezért is elgondolkodtató, hogy gazdái ilyen közönyösen viseltetnek iránta. S teszik ezt, amikor korántsem rózsás a megye- székhelyen a lapkézbesítés helyzete, mellyel kapcsolatos gondokat nyilvánvalóan mérsékelhetné, ha egy sűrűn lakott térségben működhetne a rendeltetése szerint... KÉRDEZZEN — FELELÜNK Hol lehet megtanulni kar átázni? Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés a karate iránt. Szerkesztőségünkben is többen — igy a kecskeméti Szurok Margit, a lajosmizsei K. L.-né. a kiskunhalasi Bori János és még sokan mások — érdeklődtek afelől: hol lehet jelentkezni ilyen sportíog- lalkozásokra? Amint a megyei testnevelési és sporthivatalban megtudtuk, a karate a cselgáncs-szakosztályi tevékenység keretében művelhető sportág, de egyelőre nincs ^n^lósitva”, így a foglalkozásaik1 szervezése, megtartása nem központilag, tehát nem intézményesen történik. Az erőnlétet kitűnően fokozó, s az önvédelem sajátos technikai fogásait megtanító küzdősportalásra a különféle intézmények, munkahelyek sportmegbízottjai fogadják a jelentkezőkeit, Kecskeméten például a műszakii főiskolán és a nyomdábari van rendszeres karateoktatás, ahol szakemberek segítségével sajátíthatók el a tudnivalók. De másutt is a hasonlóan' szűkebb kollektívákon belül lehet részt venni a karategyakorlatokon. Ezzel kapcsolatosan a helyi sportkörök is adhatnak felvilágosítást a hozzájuk fordulóknak. LEVELEKBŐL RÖVIDEN Csak 40 méterről van szó Közlekedő gyermekek érdekében fogott tollat a kecskeméti Gál Ferenc: Igen forgalmas a Vízmű utca — írja —, melynek egy kisebb, a Hullám vendéglő és a Bokréta utcai sarok közötti szakaszán naponta vannak kitéve a balesetveszélynek az óvodás korúak és az iskolások, akik az úttesten kénytelenek gyalogolni. Miért? Mert körülbelül 40 méternyi hosszan annyira gid- res-gödrös, s csapadék esetén sáros is a kiépítetlen járda, hogtf használni nem lehet. Bár hallottunk róla, errefelé sor kerül további területátalakításokra, ám addig is szükséges ideiglenes megoldásként betonlapokat, vagy egyéb — feltöltésre alkalmas — anyagokat elhelyezni úgy, hogy a járda végig (és mindig) igénybevehető legyen. Zebra hiányzik A kecskeméti Izsáki úton is sok gépjármű halad naponta. Ilyen intenzív forgalom közepette bizony nem egyszerű dolog kifogni azt az időpontot, amikor az ember nyugodtan átmehet az úttest egyik oldaláról a másikra. Pedig ez gyakorta szükséges azoknak, akik az ott járó buszokhoz siétnek, vagy éppen azzal érkezve mennek tovább. Erre a tényre hívja fel a figyelmünket az Énekes utcában lakó Vörös Béláné, aki legkritikusabb pontként a Kul- lai-közi megállóhelyet jelöli meg, s ezzel kapcsolatban így fogalmaz: Jelenleg a balról, vagy jobbról érkező gépkocsik, motorok stb. vezetőin múlik az utat keresztezők testi épsége, akik előtt nemegyszer csak az utolsó pillanatban fékeznek. Nagyon kell ide egy zebra, melyet addig lenne célszerű felfesteni, míg a hiány miatt nem következik be baleset! Díjfizetés — szolgáltatás nélkül? Roppant bosszús a kecskeméti Ságvári Endre u. 2. Szám alatt lakó özvegy Faragó Istvánná, aki hetek óta képtelen megszabadulni a háztartási szeméttől. Mint közli, tavaly még rendben folyt e szolgáltatás a környéken, s jóllehet az idén is befizette a díjat, ám a szállítók nem jönnek. Se a Petőfi Népében közzétett hétfői, szerdai és pénteki napokon, se máskor. Csátalján is bajok vannak a szeméttel, pontosabban a vele kapcsolatos díj fizetésének megállapított rendjével — tudtuk meg Hunyák Pétertől, aki szóvá teszi, hogy akkor is követeli a hatóság az összeg fizetését, ha egyáltalán nincs elszállítandó hulladék. „Ügy tudom, el nem végzett munkáért díjazás sem jár...” — vélekedik olvasónk. 1 r Köszönet a becsületes embereknek A fülöpházi özvegy Horváth Józsefné 87 évesen jegyezte le az alábbiakat: Az egyik eset a helyi kisvendéglőben történt, ahol innivalót vásároltam, s közben elvesztettem a' tárcámat, benne a megspórolt pénzemmel. Ezt megtalálta Romancsik Győző üzletvezető, aki azonnal utánam futott. Eléggé távol jártam már, amikor találkoztunk, és visszaadta holmimat. Jólesett a segítőkészsége, kedvessége, melyért csak köszönettel tartózhatom. Úgyszintén a kecskeméti Szabadság téri édességbolt egyik fiatal eladójának, aki 4 doboz süteményemet őrizett órákon át, amit szintén elhagytam véletlenül. □ □ □ Mondhatná bárki, egy idős asszony apró dolgai ezek. Így igaz. Csakhogy látnunk kell a történtek mögött az értékes emberi erényt, a becsületességet, amely még nem mindenki életnormájának szerves része. S hogy az legyen, talán hozzájárulhatunk e szép példák közreadásával.... Szerkeszti Velkei Árpád. Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér l/a. Telefon: 20-111. Villáminterjú - a hízótápról
