Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 25. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 30. szombat A Minisztertanács és a KISZ vezetőinek megbeszélése Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének és Fejti Györgynek, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága vezetői pénteken megbeszélést tartottak a Parlamentben a KISZ X. kongresszusán kialakított állásfoglalásokkal, elhangzott javaslatokkal kapcsolatos közös feladatokról. A tanácskozás alapját az a dokumentum képezte, amelyet a KISZ Központi Bizottsága juttatott el a kormányhoz. A kormány indokoltnak fogadja el azt az igényt, hogy a népgazdaság lehetőségeivel összhangban és az életszínvonal-politikába beillesztve, további lépéseket kell tenni a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítására. A kormány és a KISZ vezetőinek megbeszélése alapján az Állami Ifjúsági Bizottság részletes tervet dolgoz ki az állami feladatok végrehajtásának megszervezésére. (MTI) A POSTA IDEI TERVEI Konténerközpont Félegyházán, új átjátszóadó Kiskőrösön A Magyar Posta továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a szolgáltatások minősége változatlan szinten maradjon, illetve javuljon az ötnapos munkahét bevezetése után is — hangoztatta Tóth Illés vezér- igazgató a postások pénteki nagyaktíva-érte- kezletén, ahol az idei tervet vitatták meg. A közönség kulturáltabb, magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében 1982-ben 80 új posta- hivatal épül, ezenkívül 91 hivatalt korszerűsítenek. Ugyancsak ebben az évben 48 új hírlappavilont és nyolc hírlapüzletet állítanak fel. A közönség várakozási idejének csökkentésére több mint 700 kezelő kisgépet helyeznek el a postahivatalokban. A távbeszélő szolgáltatások minőségének javítására szolgál a nyilvános távbeszélő-állomások rekonstrukciója, valamint új, távhívásra is alkalmas nyilvános állomások felszerelése. A posta az országban 550 nyilvános távbeszélőállomást helyez üzembe ebben az évben. Békéscsabán új crossbar nagyközpontot építenek, Békésen, Csongrádon, Hajdúböszörményben, Kaposvárott, Kiskunfélegyházán és még több városban új konténerközpontokat állítanak fel. Szentendrén és Pi- lisvörösváron, valamint a budai járás északi, részének sok községében új automatikus központokat helyeznek üzembe — e körzetben 26 település kapcsolódik be a hazai távhívásba. A telefonhálózatok, a központok és a készülékek fenntartási, karbantartási és Hibaelhárítási munkáira csaknem egymilliárd forintot szán ebben az évben a posta. Az országban 1982-ben összesen 12 300 új távbeszélő-állomást kapcsolnak be, ebből 10 100 lakásállomás lesz. Ugyancsak ebben az évben lehetővé válik Debrecenből, Győrből, Miskolcról, Pécsről és Szegedről a nemzetközi távhívás, s minden új központból a belföldi távhívás. Négyszázkilencven új előfizetőt kapcsolnak be a telexhálózatba, 250 állomást pedig az adatátviteli hálózatba. A Petőfi rádió középhullámú vételének javítására 120 méteres antennatornyot állítanak fel Lakihegyen. A televízió első műsorának jobb vétele érdekében Bács-Kiskun megyében Csávo- lyon új adóberendezést, Kiskőrösön átjátszóadót, a Vas megyei Bajánsenyén átjátszóállomást, Kékestetőn pedig tartalékadót helyeznek üzembe. A tévé második műsorának vételkörzetét növeli majd a csá- volyi új antennarendszer, valamint a Tatabányán és Budapesten létesítendő új átjátszóadók. Mindkét tévéműsor vételét javítja majd a Nógrád, illetve Zala megyében elhelyezendő négy új átjátszóadó. A posta összesen több mint négymilliárd forintot költ idei beruházásaira, s szándékai szerint 1750 új dolgozót vesz fel, mindezt abból a célból, hogy a közönség számára egyre köny- nyebb és zavatalanabb legyen a postai szolgáltatások igénybevétele. (M*ri) Kubától Vietnamig HKMnMBMaMMHMMMNOMMI Kevés olyan vállalat van a megyében, amelyik elmondhatja: nincs olyan KGST-or- szág, amelybe ne szállított volna gyártmányaiból. A fővárosi Faipari és Kiállítás Kivitelező Vállalat keceli gyárában évek óta készülnek színházak, kultúrházak, kongresz- szusi paloták részére a minden igényt kielégítő zsöllyeszékek. Tavaly 51 millió forint volt az árbevételük, ebből 30 millió forintot tett ki az export. Ebben az évben már 54 millió forint a tervük. Ha a tárgyalások sikerre vezetnek, 1982-ben először jelennek meg gyártmányaikkal a tőkés piacon. A székeken kívül továbbra is készítik a különböző zászlókat, a hímzett brigádzászlóktól a több méteres nemzeti színű zászlókig, évente több, mint százezer darabot. • Zászlók — sorozatban MEGERŐSÖDTEK A MEZŐGAZDASÁGI TÁRSULÁSOK, KÖZÖS VÁLLALATOK ' Nyereséges évzáró Jánoshalmán, Kiskunhalason Szövetkezeti mozgalmunk figyelemre méltó, új hajtásaként jellemezte 1962-ben a termelőszövetkezetek közös vállalkozásait az MSZMP VIII. kongresszusa. Az ország első ilyen társulását 1961. őszén Jánoshalma szövetkezetei alapították. Azóta országszerte számos mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, ügyviteli vállalkozás, élelmiszergazdasági céltársulás jött létre. Bátya, Balotaszállás, Dávod, Jánoshalma, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Lajosmi- zse és Solt székhellyel Bács-Kiskun megyében tavaly 12 közös vállalát, céltársulás működött, amelyek az 1981. évi mérlegzárójukat ezekben a napokban tartják. Hízott sertés Jánoshalmáról A fennállásának huszonegyedik évében is nyereséges esztendőt zárt az 1961. óta változatlanul mezőgazdasági alaptevékenységet folytató Jánoshalmi Tsz-közi Vállalat. A kora tavaszi fagy, s egyéb elemi kár miatt a tervezett szőlőtermésnek csupán 27 százalékát tudták betakarítani. Egyéb gyümölcsfajok hozama is lecsökkent. A vállalat szakosított állattenyésztő telepein azonban az üzem- és munkaszervezés, az ott dolgozók példás helytállása eredményéként átlagon felüli teljesítményt, az előirányzottnál magasabb nyereséget sikerült elérni. Vándor Tibor főállattenyésztő irányításával a telepek szocialista brigádjai a tervezett 7 millió 851 ezerről 12 millió 123 ezer forintra emelték az állattenyésztés nyereségét, ellensúlyozták a kertészeti ágazatok -bevételkiesését. Papp Lászióné brigádvezető, Kis- földi András, Gál László, Faragó Ferenc szocialista brigádtagok és társaik egész esztendőn át elismerésre méltóan dolgoztak. A szakosított két telepről 15 ezer, a háztáji ágazatból pedig 2300 vágósertést értékesített, túlnyomórészt exportra a közös vállalat. A takarmányozási költséget a szárítás nélküli termény, valamint a baromfiipari melléktermék etetésével kerek 2 millió forinttal sikerült csökkenteni. A közös vállalat 1985-ig felújítással, férőhelybővítéssel 25 ezerre növeli a két állattenyésztő-telep sertéshizlaló teljesítményét. A szőlő-, gyümölcstenmesztés múlt évi veszteségei ellenére, amelyet a fagy, s egyéb elemi kár okozott, a közös vállalat céltudatos ágazati fejlesztési tervet valósít meg a következő években. Töibb száz hektár tőkefejes műj velésű szőlő korszerűsítését fejezi be. Az újtelepítésű ültetvényeket tömbösített háztáji művelésbe adja át. A szőlőágazat jövedelmezőségét előmozdítaná a jánoshalmi állami pincészet bérbevétele. A tsz-közi vállalat bérleményeként viszont képes lenne a Jánoshalmán és környékén termett szőlőt szállítás nélkül helyben feldolgozni, és a bort ott tárolni, az ágazat költségét ezzel csökkenteni. Gép, alkatrész, forgalmazás Tizenkét szövetkezet alapította a Kiskunhalason működő Beszerző, Készletező és Értékesítő Közös Vállalatot, amely napjainkban a Kiskunsági TESZÖV keretében működik. Jelenleg 14 tagja van, közöttük a balotaszállási céltársulás, a kiskunhalasi áfész, a tázlári Béke, a Csongrád megyei domaszéki Szőlőfürt Szak- szövetkezet, a borotai, az érsek- csanádi, a szeremlei, a harkakö- tönyi téesz, a hartai Erdei Ferenc, a kiskunhalasi Vörös Szákra, a balotaszállási Aranyhamok, továbbá a kiskunmajsai Petőfi és Jonathán Tsz. Az elmúlt évben valamennyi gazdaság igénybe vette a BEKÉV szolgáltatásait. A közös vállalat 120 millió 860 ezer forintot forgalmazott számúkra. Értékesítésre átvett terményt, szőlőt, bort, paprikát, vágóállatot, gyümölcsöt, savanyúságot, almalevet, szálastakarmányt. Az ország AGRQ- KER-vállalataitól és a gyártóktól, más forgalmazó szervektől 1981- ben 17,5 millió forint értékű alkatrészt, erdőgazdasági és mező- gazdasági gépeket, vegyszereket, műtrágyát, gépjárműveket, szerszámgépeket szerzett be. A kiskunsági közös gazdaságok erdészetei jól hasznosítják a svéd és NSZK-gyártmányú kézifűrészgépeket, s egyéb erdőgazdasági eszközöket, amelyéket a kiskun- halasi BEKÉV közvetítésével vásárolhattak meg. Az évi forgalomból a közös vállalatot alapító gazdaságok nyereség-visszatérítést kapnak. Á jánoshalmi tsz-közi vállalat 1975. óta tagja a BEKÉV-nek, s az akkori 50 ezer forintos részjegye, a nyereség-visszatérítések eredményeként 1981. december 31-én már 440 ezer forintot ért. Az alapító gazdaságok tehát jó befektetést csináltak a közös vállalat létesítése alkalmával. Ez is a társulás, a szövetkezeti összefogás javára írandó. K. A. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács megerősítette a Magyar Nép- köztársaság és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződést. E magas szintű szerződést a két állam között a múlt év novemberében Ali Nasszer Mohamednek, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatása alkalmából írták alá. Megtárgyalta az Elnöki Tanács a belügyminiszter jelentése alapján a honosítási, visszahonosítási és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátási ügyek 1981. évi intézését, valamint az igazságügy-miniszternek a kegyelmezési eljárás során az elmúlt évben szerzett tapasztalatait. Megállapította az Elnöki Tanács, hogy a döntéseit előkészítő államigazgatási és igazságszolgáltatási szervek a törvényes rendelkezéseknek megfelelően látták el feladataikat, és az egyéni elbírálások során a szocialista humanizmus követelményeinek megfelelően jártak el. Bírákat mentett fel és választott meg, végül egyéb ügyekben döntött az Elnöki Tanács. (MTI) Érték és ízlés .. ........... ............. - - ■ - - - ■ - - i N ézem a falusi család otthonában iá konyhát, a falon díszelgő feliratos falvédőt. Aztán szemlélem a tisztaszoba díszeit: a bekeretezett családi fényképeket, az ezüstösen csillogó havas téli tájat, aranyozott blondelkeretben, az asztal közepére elhelyezett művirágcsokrot. Meg természetesen a félmeztelen táncosnőt, a makimajmot és a karácsonyi gyertyás levelezőlapot. Nézem ezeket a tárgyakat, és szeretnék örülni az egyszerű emberek, a vendégszerető családtagok igényességének. Annak, hogy lám, mennyire szeretik a szépet. De nem tudok örülni. Inkább ott legbelül szorongatóan hat bennem valamiféle keserűség. Különösen, amikor a derék háziasz- szony nem titkolt dicsekvéssel ezt mondja: — Látja, mi tényleg szeretjük a szépet! Hiszek neki. Elhiszem a büszkeségének igaz alapját; azt, hogy 6 legjobb hite, meggyőződése szerint igenis szereti — mert akarja szeretni — a szépet. Vagyishát azt, amit ő a kialakult ízlése, esztétikai normája szerint szépnek tart. S ne higgyük egyetlen percig sem, hogy ez valamiféle speciálisan falusi jelenség. Másról, sokkal többről van szó ebben az esetben. Arról, hogy a szépnek kikiáltott felszínes limlom, az értéktelen szirupos-giccses tárgyak tömege sokfelé jelen van nyilvános helyeken és lakásokban egyaránt. A falakon, a vitrinekben, a könyvespolcokon és egyebütt. Aki nem nézett utána alaposan ennek az egyébként nagyon fontos kérdésnek, ilyen tekintetben nem gyűjtött tapasztalatokat falun és városon, munkásszálláson és — sajnos — művelődési intézményekben, vendéglátó helyiségekben stb., az vajmi keveset tud arról, hogy hol is tartunk mi tulajdonképpen a korszerű ízlés elterjedését tekintve. A népművelőknek, pedagógusoknak, a kultúra hivatásos terjesztőinek kellene összefogniuk annak érdekében, hogy gyorsabban, lendületesebben változzon a helyzet. Az esztétikai jellegű szakkörök, a művészeti ismeretterjesztést is végző különféle klubok, tanfolyamok sokat tehetnek. Ezeknek viszont az ediginél jobban kellene arra törekedniük, hogy a munkájukat szélesebb körben megismerjék, hogy a legjobb értelemben vett reklámozás útján is többekhez eljuthassanak. Ahogyan a csillagászati, földrajzi és egyéb szabadegyeliwwiiw» mi mi»i»i ii i iiii—wipír nni n—iíi j temek sikere következtében egyre többen és többen értik meg a természettudományos fejlődési, ismerik fel a természeti törvényeket, összefüggéseket, úgy segíthetik elő a korszerű látás és ízlés fejlődését a művészeti rendezvények, az előadássorozatok, a filmesztétikai és más tanfolyamok, stb. Ne tagadjuk: ilyenek vannak szép számmal megyénkben is. Nem is ezek hiányát akarjuk most felemlegetni; inkább azt szeretnénk sürgetni, hogy legyen az ilyen irányú tevékenység tervszerűbb, ösz- szefogottabb és következetesebb. Nagyszerűnek tartom például azt, amikor — amint ezt Soltvadkerten csinálták nemrégiben — egy művelődési intézmény vásárlással egybekötött lakásberendezési tanácsadásokat szervez. Vagy amikor a művelődési házban a kiállító művész személyesen van jelen a közönség között, s arra is vállalkozik, hogy őszinte szavakkal beszéljen a műveiről. Az igazi értékekre ugyanis nem könnyű rálelni; sem a képzőművészeti, irodalmi és zenei alkotásokat tekintve, sem pedig mondjuk a lakáskultúrában. Ügy is mondhatnám, hogy meg kell szenvedni az elfogadható, a művelt emberre jellemző korszerű ízlésért. Bizony nehéz az út odáig, amíg az érték és ízlés teljes összhangja megteremtődik. V. M. • Készülnek a zsöllyeszékek.
