Petőfi Népe, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

wx>£#>. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉRDEMES TÖBB GABONÁT TERMESZTENI Kiskunsági tanulságok Kedvezőbb értékesítés, ártámogatás Acélos búza, magas fehérjetartalmú rozs, tápértékben gazdag ár­pa, zab terem a Kiskunságban emberemlékezet éta, A Homokhátság számos szövetkezetének éppen a gabonatermesztés a fő jövedelmi forrása. Olyan homoktalajon, amelyen a kukorica biztonságosan már alig termeszthető, a kalászos még kimagasló termést ad. Nem vélet­lenül alakult ki ezen a tájon a mezőgazdaság átszervezése után a magas színvonalú gabonatermesztés. Kiskunfélegyháza, Kunszentmlk- lós, Kiskunhalas, Szabadszállás, Tiszakécske és környéke, valamint Városföld szövetkezeti és állami gazdaságának növekvő terméshoza­mai bizonyítják az ágazat fejlődését. # A tápanyag-visszapótlás, a jő talajmunka és a gondos vetés a ki­emelkedő kenyérgabona-termés alapja. (Méhes! Éva felvétele) AB MSZMP BÁCS-KIBKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évf. 234. szám Ár*: 1,40 Ft 1981. október 6. kedd Az új idény előtt ajánlatos az előző gabonatermesztési idősza­kot elemezni, hiszen abból meg­szívlelendő tanulságok szűrhetők le. Hétfőn ilyen munkamegbeszé­Kádár János fogadta Romesh Chandrát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit_ kára hétfőn a KB székhá­zában fogadta Romesh Chandrát, a Béke-világta- nács elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véle. ménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s a béke-világ- mozgalom előtt álló felada­tokról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Nándomé, az OBT elnöke, Laukó Károly, a BVT magyar titkára (MTI) lés zajlott le Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A Kiskunsági TESZÖV, a me­gyei mezőgazdasági szakigazga­tás, a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület közös szer­vezésében a kiskunsági mezőgaz­dasági nagyüzemek szakemberei cserélték ki az 1980/81-es kenyér­gabonatermesztés tapasztalatait. Dr. Magossi Dániel, a szegedi Gabonatermesztési Kutató In­tézet igazgatóhelyettese számolt be az 1980-as őszi talajmunkától, vetéstől kezdve a különböző bú­zafajták betakarításának befeje­zéséig elvégzett vizsgálatokról, az ágazat eredményeinek értékelé­séről, a hasznosításra váró ta­pasztalatokról. A búzatermesztés fejlesztésének lehetőségei kitá­rultak. A kalászos gabona jól ér­tékesíthető, keresett árucikk. Ha­zánkban a lakosság szükségletén, a népgazdasági tartalékon felül, az utóbbi évtizedben a határon túli értékesítésre is termett ga­bona. A búzatermesztést serkenti a napokban megjelent kormányin­tézkedés is, amely többletterme­lési prémiumot vezet be a gabo­natermelés fokozására. Azok a gazdaságok, amelyek az V. ötéves terv időszakában elért átlagos gabonatermelés tíz százalékkal növelt mennyiségén felül emelik a termést, prémiumban részesül­nek. A többlettermés után elszá­molható prémium 1982-ben száz­kilogrammonként 60 forint lesz. A kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú nagyüzemek, vagy ebbe a kategóriába be nem sorolt, de 17 aranykoronát meg nem haladó ér­tékű szántóterületű gazdaságok a gabonafélékért a jövő évtől kezd­ve külön árkiegészítésben része­sülnek. 1980-ban 94 ezer hektár volt a megye búza-vetésterülete. Az eddigi összesítések szerint, Bács- Kiskun gazdaságai ez év őszén már 100 ezer hektárt szándékoz­nak kenyémekvalóval bevetni. A vetésterület növelése önmagában még nem minden. Éppen az elő­ző gabonatermesztési idény ta­nulságai ösztönözhetik a mező- gazdasági üzemeket arra, hogy a legjobb talajmunka, a tápanyag­visszapótlás, ez utóbbi tekinteté­ben a nitrogén, a foszfor és a káli­műtrágyák a legmegfelelőbb ará­nyának kialakítása. A növényzet fejlődése szempontjából igen fon­tos nitrogén hatóanyag olyan időszakban és módon történő ada­golása, hogy azt a kalászos gabo­na a legjobban hasznosíthassa. Az általános szabványok mellett, lé­nyeges a mezőgazdasági üzemek­ben, a hosszú évek során össze­gyűjtött helyi tapasztalatokat is figyelembe venni a tápanyag visszapótlásánál. A megfelelő fajtaaránynak is igen nagy a jelentősége. A gaz­daságok többsége beszerezte a búzavetőmagot. A vetésig még módosíthatják a korai és közép­érésű fajták arányát a jól bevált 50—50 százalékra. Az előző idény­ben sok gazdaság ráfizetett arra, hogy 70 százalékban korai búza­fajtát, vetett, és csupán 20—25 százalék volt a közép- és kései érésű kenyérgabona aránya a ve­tésterületen. A csapadékhiányos hónapok alatt a korai fajták fej­lődése megállt, később pedig kép­telenek voltak pótolni elmaradá­sukat. Jól bevált búzafajták vannak köztermesztésben, amelyek hek­táronként 7—8 tonnás termésre képesek, és kevéssé érzékenyek a fagyra, valamint az egyéb ká­rosító tényezőkre. Az ismert és jó tulajdonságú kenyérgabona­magvak vetésével, gondosan elő­készített, tápanyagban sem szű­kölködő talajban kellően megala­pozható a következő esztendei ki­emelkedő búzatermés a Homok­hátságon és a megyében másutt is. K. A. Púja Frigyes hazaérkezett New Yorkból Hétfőn Púja Frigyes külügymi­niszter hazaérkezett New York­ból, ahol az ENSZ-köZgyűlés 36. ülésszakán vett részt. Hazaérke­zését követően az MTI tudósító­jának nyilatkozatot adott: — Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének idei ülésszakának napi­rendjén is fontos nemzetközi kér­dések szerepelnek — mondotta. — Az általános vita még tart, de az eddigiekből is levonható néhány következtetés. Az egyik az, hogy a világ legkülönbözőbb országai­ban fokozódik az aggodalom a nemzetközi feszültség növekedése miatt. A fegyverkezési hajszát a népek elítélik, s a leszerelés kü­lönböző problémáinak megoldását kívánják. Az Egyesült Államok új fegyverkezési programja egyálta­lán nem népszerű a nemzetek közösségéhez tartozó országokban. Ami minket illet: pártunk, né­pünk, kormányunk következetes híve a leszerelésnek, támogatjuk a Szovjetunió, a Varsói Szerződés ezzel kapcsolatos javaslatait, és aktívan közreműködünk a napi­renden lévő kérdések megvita­tásában. Ügy érzékeltem, hogy az ülés­szakon felszólaló külügyminiszte­rek többsége mellőzte a nyuga­ton egy idő óta használt hideg- háborús hangnemet. Ez többet je­lez a puszta retorikánál, Földünk országainak többsége nyilván tartózkodni kíván az amúgy is fe­szült nemzetközi helyzet további élezésétől. Nem hallgathatom el azt sem, amivel nem értünk egyet, s ami­nek a közgyűlési beszédemben is hangot adtam. Az ENSZ tekinté­lyét nem növeli, hogy a tagálla­mok többsége — főként néhány nagyhatalom nyomására — még mindig napirenden tartja az úgy­nevezett afgán és kambodzsai ■ kérdést. Véleményünk szerint a két országban történt fejlemé­nyek visszafordíthatatlanok. Sem­mi értelme sincs olyan tervek ké­szítésének, amelyek nem veszik figyelembe a kialakult realitáso­kat, s a rendezés helyett inkább az a céljuk, hogy akadályozzák a két ország belső és külső helyze­tének teljes konszolidációját. Ami az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán részt vevő külügyminisz­terekkel való megbeszéléseimet illeti, azokat igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. E meg­beszélések nemcsak a közgyűlés napirendjén szereplő kérdéseket fogták át, hanem a nemzetközi élet további égetően fontos prob­lémáit is. Véleményt cseréltünk a Magyar Népköztársaság és az adott országok kétoldalú kapcso­latairól is, azokról az időszerű teendőkről, amelyek hazánk és ezen országok kapcsolatainak a fejlesztését célozzák. Örömmel állapítottam meg, hogy országunk tekintélye mind az ENSZ-ben, mind a világszer­vezet tagállamainak köreiben tö­retlen. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulása arra kötelez bennünket, hogy Magyarország jó hírnevére, külpolitikánk jelen­tős eredményeire alapozva a jö­vőben még aktívabb nemzetközi tevékenységet fejtsünk ki népünk törekvései és a szocialista közös­ség külpolitikai elképzeléseinek valóra váltása érdekében — zár­ta nyilatkozatát Púja Frigyes. Sok évvel ezelőtt történt. Kecskemét újdonsült polgára voltam, s egy napon jellegze­tesen félrefésült, csupaősz ha­jú, kissé előredőlt testtartása, sietős járású férfit láttam meg az utcán. ,Az első pillanatban esküdni mertem volna rá, hogy legkedvesebb tanáromat látom újra,' tizenöt év után, aztán hirtelen elbizonytalanodtam. Néhány héttel később ismét találkoztunk, s megszólítot­tam. Kiderült, hogy valóban 6 az. Barátként váltunk el, s azóta gyakran beszélgettünk. ö volt az a pedagógustípus, aki mindent többször elmagya­rázott, a jómódú gyerekek mellé ültette a szegényebbe­ket, s még a rászoruló nebu­lók kirándulási költségeihez is hozzájárult alkalmanként. Az én szememben ő volt a TANÁR, igy, csupa nagybetű- vei. Tudom, mások is nagyon szerették. A sors játéka folytatódott: a napokban engem vélt egykori tanárának egy fiatalember. — Ne haragudjék a zavarásért — mondta —, de annyira hasonlít arra a tanáromra, aki Szarva­son tanított, s akinek nagyon sokat köszönhetek. Nem én vagyok az, akire gondol — közöltem vele —, de a világért sem haragszom, márcsak azért sem, mert magam is jártam már hasonlóképpen. Csalódot­tan távozott, hiszen majdnem biztos volt abban, hogy vált­hat majd velem néhány szót a diákéveiről. Tanárok és tanítványok em­lékezést meghatározó viszo­nyai bonyolultak, kialakulá­sukat a kölcsönös magatartás határozza meg minden eset­ben. Természetesen vannak kevésbé jó vagy rossz emlé­ket szülő kapcsolatok is. Va­jon milyen érzésekkel hagy­ják el iskolájukat a mai diá­kok? Vajon mai diákszemmel nézve,ki a jó, az ideális, és ki a rossz tanár? Kik azok a diá­kok, akikre majd tizenöt-húsz év múlva is szívesen, szeretet­tel emlékeznek vissza a taná­rok? E kérdések azért elgondol- kodtatók, mert az évtizedek során, az iskolarendszer tel­jessé válásával, bonyolultabb lett az oktatási intézmények élete. • A fiatalok bizonyára ma sem tartják jó nevelőnek azt, aki megtartja a tanórát, s en­nél több kapcsolata nincs ve­lük, s azt sem, aki az erélyes, vagy egyenesen a durva hang­nemet tartja a nevelés egyet­len lehetséges eszközének. Azt a pedagógust kedvelik meg, akinek a folyosón, az iskola­udvaron is mindig van néhány kedves, érdeklődő szava, aki szép szóval, meggyőzéssel, tü­relemmel nevel. Ismerek tanárokat, akiknek valamennyi régi tanítványuk messziről köszön, s olyanokat is, akiket elkerülnek az utcán. A legtöbb pedagógus vég nél­kül sorolja egykori diákjainak a neveit, azokét természetesen, akiket megszerettek ilyen­olyan jó tulajdonságukért. S nem csupán jeles előmenete­lükért, hanem szorgalmukért, tisztelettudásukért, példás kö­zösségi magatartásukért, ön­zetlenségükért. Ugyanezek a tanárok hamar elfelejtik a mindig feleslegesen vitatkozó, tudálékos gyerekeket, s azokat is, akik képességeiknek a fe­lét sem kamatoztatják. Ked­venc lehet a tanárnak az a di­ák is, akiről tudja, hogy a gyengébb teljesítményért is alaposan meg kellett küzdenie, mert a küzdeniakarás az em­ber legjobb tulajdonságai kö­zé tartozik. A tanár és tanítvány viszo­nyát a legbensőbb emberi tu­lajdonságok határozzák meg. S hogy ezt mennyire befolyá­solhatja, alakíthatja a szülői ház, az már külön téma, ugyancsak komoly kérdés. R. M. A tegnap délutáni tiszakécskei ünnepség­gel Bács-Kiskunban is megkezdődött a ta­karékossági hónap. Az Arany János Műve­lődési Központ színháztermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket — közöttük dr. Gaj- dócsi Istvánt, a megyei pártvégrehajtó bi­zottság tagját, a megyei tanács elnökét, dr. Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját, dr. Dombóvári Ottót, a KISZ megyei bizott­— A takarékosság — hangsúlyozta mindjárt az elején — nem garasosko­dást jelent, hanem olyan tudatos cselekvést, mely az anyagi javak, az eszközök legcélszerűbb felihasználá­sát, beosztását szolgálja. A kővetkezőkben a ta­karékpénztárak megala­kulását idézte fel, szót ej­tett arról az 1924-es milá­nói értekezletről, amelyen a takarékossági világnap évenkénti megrendezését határozták el, majd Bács- _ . Kiskun megye eredményeit sorolta fel. A 20 takarék- pénztári, 83 takarékszövetkezeti egység és a 132 .postaihivatal bank­szolgáltatása mindennapi életünk részévé vált, nincs család, alki betétet nyitva vagy épp hitelt kér­ve ne került volna kapcsolatba velük. Büszkeségre ad okot az, hogy egy-egy megyénkben em­bernek átlagosan 15 ezer 114 fo­rintja van takarékban, ez alapo- v san meghaladja az országos átla­got. Öröm az is, hogy van mire takarékoskodni, s hogy a legfőbb ságának titkárát, Dudás Edét, az OTP me­gyei igazgatóját és sok más közéleti szemé­lyiséget, vezetőt — Angyal János, a HNF helyi bizottságának elnöke köszöntötte. Paffér Éva gimnazista rövid részletet mon­dott el Széchenyi István Hitel című művé­ből, majd Miskó István, a nagyközségi ta­nács elnöke, Tiszakécske lakosainak ország­gyűlési képviselője mondott beszédet. ünnepség elnöksége. célt, a lakáshoz jutást kiemelten támogatja az OTP: a hitelek 90 százaléka szolgálja az otthonte­remtést. A tetszéssel fogadott megemlé­kezés után dr. Szirmai Jenő, aa. Országos Takarékpénztár és a KISZ Központi Bizottsága jutal­mát adta át a takarékoskodásban élenjáró kollektíváknak: a helyi áfész, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz KISZ-alapszervezetének, a tiszakécskei Likőripari Vállalat Angela Davis szocialista brigád­jának, a kecskeméti MEZŐGÉP Metall II. szocialista brigádjának, s másoknak. Könyvvel jutalmazták a járás általános iskoláiban meghirdetett takarékossági rajzverseny legjobb helyezettjeit is. E vetélkedő kiál­lított anyagából a krónikás Hor­váth József 7. oszt. tan. ötletét véli azonnal kivitelezendőnek: repüljön országunk fölött állan­dóan egy OTP-repülőgép, s szór­jon örökké tíz- húsz- és ötvenfil- léreseket. Sok kicsi sokra megy — menne... B. J. • A résztvevők egy csoportja. Megnyílt a takarékossági hónap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom