Petőfi Népe, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: lassan­ként csSkkenA felhőzet, már csak szórványos hózáporral. Északira for­duló és megerósttdó szél, emiatt szerdán a Dunántúlon és az Északl- Kttzéphegység térségében fűként helyenként kisebb hófúvások. A leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz Z— mínusz 7 fok között, a legmagasabb nappalt hőmérséklet 0 fok köríti. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVI. évi. ír szám Ára: 1,40 Ft 1981. január 21. szerda Magyar—szovjet tervtárgyalások Kedden Nyíregyházán a jegy­zőkönyvek aláírásával befejező­dött a magyar—szovjet vasúti szállítások idei terveit megvitató ötnapos tanácskozás. 1981-ben a tavalyihoz képest • mintegy száz­ezer tonnával növekszik a két ország közötti vasúti áruforga­lom. A Szovjetunióból hazánkba, illetve magyar területen át más országokiba 14 millió tonna áru érkezik vasúton, míg a Szovjet­unióba irányuló export- és tran­zitszállítások mennyisége eléri a négymillió tonnát. A tanácskozás szakértői bizott­ságának ülésén elhatározták, hogy mindkét fél a korábbinál na­gyabb figyelmet összpontosít a korszerű egységrakományok ösz- szeállítására. 1980-hoz képest az idén megkétszerezik a konténe­rekben útnak indított árufélesé­gek mennyiségét. A kedvező ta­pasztalatok alapján folytatják a tengelycserés szállítások elter­jesztését és alkalmazását. A vasúti tervtárgyaláson részt vettek a magyar és szovjet kül­kereskedelmi vállalatok képvise­lői is. (MTI) MÁR CSAK AZ ELLENŐRZÉS VAN HáTRA ; : T*'%> ......... .................... ■ Te rv szerint épül a kecskeméti posta Az áldatlan kecskeméti telefonhelyzetről annyiszor írtunk már, hogy a témáról újat aligha tudnánk mondani. — Majd az új! — mondja, nem kis reménységgel a hang­jában Béréi József, az automata távbeszélő-gócközpont ve­zetője, a kecskeméti postaépítkezés legfőbb szakértője. — Nem kell vonalra várni, a berendezés azonnal ad tárcsahan­got. Illetve, ha minden egység foglalt, akkor szaggatott jel­zést, de ez legföljebb egyszer fordulhat elő egy évben. Ugyanakkor a hívás is rövidebb ideig tart: a jelenlegi gép forgással keresi meg a kért számot, az új viszont, szempil­lantás alatt, elektromágneses impulzussal. Kevesebb a moz­gó alkatrész, a kopás elhanyagolható — nő tehát a hívások biztonsága is. — Nagyon szép lesz, ha igaz lesz — de: mikor? — A munkálatok terv szerint haladnak. A mechanikai szerelés befejeződött, megkezdődtek az áramköri vizsgálatok. Ez óriási munka! Kezdődött azoknak az állványoknak a beállításával, amelyekre a kábelek, jelfogók stb. kerülnek. Folytatódott — nem túlzók —. több millió kábel odavezetésével, bekötésével: a be­szerelendő berendezések mecha­nikus vizsgálatával: szállítás közben nem sérültek-e meg ... Ezek behelyezése után egységen­ként vizsgálunk át mindent. — Üj arcokat is látok a szere­lők között.----A BHG szakemberei vizsgál­ják a készülékeket. Most a funk­cióellenőrzés van soron: tudja-e mindazt egy-egy kapcsoló stb., amit tudnia kell. Ezután követ­kezik a központon belüli együtt­működés vizsgálata, aztán a helyi és a helyközi központ — szak­nyelven szólva — összeműködésé- nek próbája. Azután a végén tö­meges hívásokat produkálunk, azaz, üzemszerű forgalmat imi­tálunk. Ez körülbelül június vé­géig tart. — Elég sokáig ... — Érpárok százezreit, jelfogók ezreit kell kipróbálnunk, ez majdnem addig tart, mint maga a beszerelés. Június végén a BHG felajánlja átvételre a központot, s ha megfelel, átvesszük. Ezt egy­hónapos újabb vizsga követi. — Ezek szerint tehát nem for­dulhat elő a belvárosi központ át­adását követő zűrzavar? — Teljesen kizárt. Az üzembe helyezés feltétele, hogy 1 ezre­lék alatt legyen a hiba. Ez azt jelenti a kecskeméti viszonyok között, hogy összesen az egész központban három hiba lehet. Amíg ennél több van. nem lesz átadva. — Bízik a sikerben? — Sem a posta, sem a BHG szakemberei nem tegnap kezd­ték a szamát; gazdag hazai és nemzetközi tapasztalatuk van. szeretik is azt, amit csinálnak — hogyne bíznék a sikerben! f Az új központot várhatóan a harmadik negyedévben adják át, s egy darabig a jelenlegi berende­zés háromezer-párszázas kapa­citásával működik. Az év végén. 1982 elején kezdik meg hétezres­re bővítését. Az új számokat már kiosztották, mind 2-vel kezdődik. Csupán néhány fontos közületi telefonszám lesz — a kezdőszám kivételével persze — a régivel, például a taxi 22-222-re változik a 11-111-ről; s hasonlóan módo­sul például a DÉGÁZ. a pálya­udvari tudakozó stb. száma is. Nem lesz szükség a leninvárosi és a széchenyivárosi alközpontra sem. Az új berendezés átadásáig ki­épül az egész város új telefon- vezetéke. A vasút-villamositás ál­tal érintett területen már külön­leges kábeleket fektettek le a Kis- körúttól a pályaudvar felé eső részen, a Hunyadi- és Műkert­városban. Májusig mindenütt ki­építik a föld alatti kábelhálóza­tot, illetve a leágazásokat nagy szilárdságú szigetelt vezetékből készítik el — ez szintén ugrás­szerű minőségi változással jár. • Nagy Éva beköt egy körzet­kábelt. Február elsejétől, új, korszerű nyilvános telefonokkal váltják fel a régieket (az újak természe­tesen már kétforintos érmével működnek). A város minden pont­ján lesz nyilvános telefon — a jelenlegi 22 helyett 50 — a Hu­nyadi- és a Műkertvárosban, Kis- kecskeméten éppúgy, mint a Széchenyiváros Akadémia körúton túli területein. Olyan nyilvános állomás is lesz, ahonnan távhí­vást is léhet kezdeményezni, hi­szen ez is szolgáltatása az új köz­pontnak. örülhetnek Lajosmizse. Kunszentmiklós és Tiszakécske előfizetői is. mert ezentúl ők is bekapcsolódhatnak a kezelői táv­hívásba. Ez annyit jelent, hogy ha például a lajosmizsei ügyfél Péccsel akar beszélni, akkor azt közvetlen tárcsázással a lajosmi­zsei központos hívja fel és kap­csolja számára. (Ez eddig jóval bonyolultabban ment.) Az impozáns központ mellett az új forgalmi épület is épül, már a szakipari munkák folynak. Ha kész lesz — még ebben az évben — fokozatosan átveszi a régi „nagyposta” szerepét, ' amelyből egyébként szociális létesítményt alakítanak ki. Az új épületbe a Kiskörút felől lehet majd bemen­ni ; bár már ott tartanánk ... B. J. *9* 9 Vonalat vizsgál Virágh Fe- rencné. (Pásztor Zoltán felvéte­lei.) 9 Tömösváry Gyula az új központ áramköreit próbálja. PÓTOLHATATLAN AZ ALFÖLDI BORVIDÉK Uj szőlőfajták, termelési eljárások Magyarország szőlőterületének 54,7 százalékát foglalja magában az alföldi borvidék. Pest, Szol nők. Csongrád és Bács-Kiskun megye. Az érdekelt területi szövetségek koordinációs bizottsága álta­lában kétévenként áttekinti az ágazat időszerű kérdéseit. Kedden Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában tartott ülésén ennek jegyében tanácsko­zott a testület. Az alföldi borvidék szőlőtermesz­tési problémáit vitatták meg az érdekelt közös gazdaságok, területi szövetségek vezetőinek, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a négy megye mezőgazdasagi szakigazgatási szerveinek képviselői, az Országos Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet tudományos munkatársainak részvéte­lével. A koordinációs bizottság ta­nácskozására, alkalmat adott a szőlőtermesztési ágazat ötéves eredményeinek összegezése. jö­vőjének, fejlesztési irányának megjelölése. Dr. Deák István bi­zottsági elnök üdvözlő szavai után Gódor József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet ügyvezető igazgatója ele­mezte az alföldi borvidék nép- gazdasági szerepét. Ismertette annak a vizsgálatnak a tapasz­talatait, amelyet a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából az Országos Szőlé­szeti és Borászati Kutató Intézet tudományos munkatársai a na­gyobb gazdaságokban folytattak. A hazai szőlőtermesztés a fajta­váltás korszakát éli. Az elmúlt másfél évtizedben megváltozott a termelési és művelési mód. Ehhez jobban alkalmazkodó fajtákra van' szükség. hiszen a termés mennyisége és minősége alapvető kérdés. A szőlőtermesztés gazdaságos­ságának növelésében a termő­helynek, a fajtának, az agrotech­nikai feladatok pontos végrehaj­tásának van döntő szerepe. Az új fajták közül említésre méltó a Jubileüm 75. az Ezerfürtű, a telt­9 Feszt Julianna szakmunkás, és Tóth Sándor borászati üzemvezető az új bor minőségét vizsgálja a szabadszállási Aranyhomok Tsz-ben. fürtű Kékfrankos, a Zalagyön- gye, a K—73-as, a Bikavér 12- és 13-as, a Kunleány. Magas termést, kifogástalan minőségű borszőlőt adnak. Elszaporításuk az alföldi borvidéken, leginkább célszerű, hiszen képesek az eddigi legjobb szőlőfajták minőségét biztonságo­san és folyamatosan megadni. A koordinációs bizottság ülésén elhangzott előadások foglalkoztak ezenkívül a legjobb termőhelyek felkutatásának, kialakításának ta­pasztalataival, az időjárás, vala­mint a szőlőtermesztés összefüg­gésével. Eddig három megyében fejezték be vizsgálataikat. Bács- Kiskun megyében 53 ezer. Pest megyében 23,5 ezer, Szolnok me­gyében 4.5 ezer hektáron találtak megfelelő termőhelyet a szőlő nagyüzemi termesztésére. Az idén a többi megyében is folytatják a termőhelyek feltárásával kapcso­latos kutató munkát. Az alföldi borvidéken százezer családnak nyújt megélhetést a szőlőtermesztés, Bács-Kiskun me­gyében hetvenötezernek. Hektá­ronként 40 ezer forint termelési értéket érnek el .a gazdaságok olyan talajon, ahol a szántóföldi növénytermesztés legfeljebb 12 ezer forintot tudna felmutatni. Az a 6 ezer hektár szőlő, ame­lyet az V. ötéves tervben a me­gye gazdaságai telepítettek, ke­vés kivétellel a magasabb köve­telmények teljesítésére alkalmas ültetvénnyé válik. Jól példázza ezt a keceli Szőlőiürí Szakszö­vetkezetben. Kiskőrösön. Kiskun­halason, Izsákon. Szabadszállá­son és másutt végzett, jól előké­szített telepítés. Termőrefordu- lásukkal növelik az alföldi bor­vidék. jelentőségét, népgazdasági értékét. K. A. RENDKÍVÜLI TÁRSULATI ÜLÉS Űj vezetésit modell a színházban Tegnap délután színművé­szek, rendezők, dramatur­gok, valamint más művésze­ti. illetve gazdasági-műszaki szakemberek gyűltek össze a kecskeméti Katona József Színház nézőterén, arra vár­va, hogy megkezdődjék a beharangozott — és megle­hetősen ritkán előforduló — rendkívüli társulati ülés. Ezt az eseményt az intézmény dolgozóin kívül azok is nagy érdeklődéssel várták, akik munkakörükből, hivatásuk­ból eredően valamilyen for­mában közvetlenebbül is gyakorta vagy rendszeresen érintkezésben vannak a szín­házzal. Az üfés résztvevőit Sajtos Géza igazgató üdvözölte, majd átadta a szót dr. Major Imrének, a me­gyei tanács elnökhelyettesének, aki bevezetőül méltatta a város és a megye gazdagodó szellémi műhelyeinek a sokoldalú tevé­kenységét. — örvendetes — mondotta —. hogy ezek az alkotó közösségek egyre gyümölcsözőbb kapcsolatot építenek ki egymással és a tár­sadalom , különböző rétegeivel. Ezeken belül — a megyei vezetés szerint — fontos szerepet tölt be a Katona József Színház. Azt is elmondotta, hogy a tényleges si­kerek ellenére az utóbbi időben bizonyos szempontból visszaesés mutatkozott meg az intézmény munkájában, elsősorban a mű­vészeti irányításban. Éppen ezért ügy határoztak, hogy áttérnek egy új vezetési modellre, aminék a lényege, hogy a menedzser tí­pusú igazgató, valamint művé­szeti vezető és vezető rendező irányítja az intézményt, a gazda­sági igazgatóval közösen. Ennek alapján bejelentette, hogy a me­gyei tanács, a minisztérium és a Színházművészeti Szövetség, va­lamint a Művészeti Dolgozók Szakszervezete egyetértésével az alábbiak szerint döntött az intéz­mény új vezetőinek kinevezésé­vel kapcsolatban: a színház igaz­gatója Sajtos Géza; művészeti vezető Szónyi G. Sándor; vezető rendező Szőke István; gazdasági igazgató Böszörményi Jenő. El­mondotta, hogy mivel az új mo­dell bevezetésével a színházban megszűnik a főrendezői munka­kör, ezért — művészi alkotó­munkájának elismerése mellett — Beke Sándort felmentik főrende­zői megbízásából. Dr. Tóth Dezső művelődési mi­niszterhelyettes szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy teljesen egyet­ért a megyei tanács vezetőinek döntésével. Kifejezte azt a remé­nyét, hogy a vezetés új alapokra helyezve, jótékonyan érezteti majd a hatását, a társulat és a közönség érdekeit tekintve. Sür­gette a műhelymunka megjavítá­sát, a vezetés és a társulat egy­ségét. A rendkívüli társulati ülés vé­gén pályatársai, kollégái előtt bemutatkozott az újonnan kine­vezett művészeti vezető. Szőnyi G. Sándor — aki megmarad ré­gebbi, tévérendezői beosztásában is — kifejezte azt a reményét, hogy a továbbiakban eredménye­sen tud majd együttműködni a társulat tagjaival, az intézmény dolgozóival. Utalt többek között arra is, hogy a színház és a te­levízió ^sokoldalú kapcsolatától is' eredményeket vár, a művészeti műhely egész további tevékeny­sége érdekében. V. M. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom