Petőfi Népe, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-04 / 259. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. november 4. Elutazott hazánkból Pjotr Gyemicsev Vasárnap elutazott hazánkból Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere, aki a szovjet kultúra napjai al-~ kalmából kulturális küldöttség élén tett látogatást Magyarorszá­gon. Pjotr Gyemicsevet látogatása során fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, valamint Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politi­kai Bizottság tagja. A szovjet kul­turális miniszter találkozott a ma­gyar művészeti szövetségek veze­tőivel, a művésztársadalom kép­viselőivel, valamint a Magyar— Szovjet Baráti Társaság vezető ak­tivistáival. Részt vett a szovjet kultúra napjai több rendezvé­nyén, s ismerkedett hazánk kultu­rális életével. (MTI) események sorokban BONN Bonnban vasárnap véres össze­csapás zajlott le a Khomeinit tá­mogató és ellenző iráni diákok között. Képünkön: a nyugatnémet rendőrség rendőrkutyákkal támad Khomeini híveire. (Telefotó— MTI) BELGRAD Begrádban vasárnap délelőtt megkezdte munkáját az el nem kötelezett országok jószolgálati bi­zottsága, amely közvetíteni szán­dékozik az iráni—iraki konfliktus, ban. A bizottság Jugoszlávia, Zambia, Algéria, Pakisztán, India és Kuba külügyminiszteréből va­lamint a PFSZ képviselőjéből áll. A bizottság vasárnap és hétfőn ta­nácskozott arról, hogy mi módon vethetnének véget a két ország közötti háborúnak. Ezt követően a tervek szerint a bizottság megbí­zottat küld Bagdadba és Teherán­ba, hogy közvetíteni próbáljon. (MTI) ALMA ATA Volgográdból Kazahsztán fővá­rosába, Alma Atába érkezett va­sárnap Mengisztu Hailé Mariam, a szocialista Etiópia ideiglenes ka­tonai kormányzótanácsának elnö­ke. Az etiópiai államfő a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége és a szovjet kormány meghívására hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodik a Szovjet­unióban. „A TÚSZOK SZABADULÁSA MÁR AZ USA KORMÁNYÁN MÚLIK” Az iráni parlament jóváhagyta Khomeini feltételeit Carter a választások után akar dönteni Az amerikai túszok szabadulá­sa most már az Egyesült Államok kormányán múlik — ezekkel a szavakkal rekesztette be vasár­nap reggel az iráni parlament el­nöke a Medzslisz ülését, amelyen túlnyomó többséggel jóváhagyták a túszok szabadon bocsátására. Khomeini ajatollah által szabott feltételeket. A teheráni parlament szóvivője az ülés után kijelentette, hogy amennyiben az Egyesült Államok nem tesz eleget e feltételeknek, ez magával vonja a túszok bíró­ság elé állítását. Khomeini ajatollah hétfőn en­gedélyt adott az 52 amerikai túszt fogva tartó „iszlám diákoknak”,, hogy foglyaikat átadják az iráni kormánynak. Khomeini a diákok vezetőivel folytatott megbeszélé­sen határozott így. A megbeszé­lést Teherán északi részén, a re­zidenciájához tartozó mecsetben tartották meg. Minderre egy nappal a teheráni parlament túszüggyel kapcsolatos döntése után került sor. Carter elnök vasárnap — vá­lasztási kampányát megszakítva — visszatért a Fehér Házba, hogy „megvizsgálja az iráni parlament döntésével létrejött helyzetet”. Vasárnap este patetikus hangú nyilatkozatot tett, amelyben „po­zitív alapnak” minősítette a ha­tározatot, de az iráni követelések részleteinek tisztázásától tette függővé az amerikai választ. Huszonnégy árával a szavazóhe. lyiségek megnyitása előtt az elnök érzékeltette: az Egyesült Államok és a maga „méltóságának” meg­őrzése fontosabb számára a tú­szok hazahozásánál. Az iráni'parlament, ráint isme­retes, az 52 amerikai túsz. szaba­don bocsátása mellett foglalt ál­lást azzal a feltétellel, hogy az Egyesült Államok teljesíti- Kho­meini ajatollah szeptember 12-én előterjesztett követeléseit. Kho­meini négy feltétele szerint az Egyesült Államoknak le kell mon­dania Iránnal szembeni követelé­seiről, ki kell jelentenie, hogy a jövőben tartózkodni fog az Irán ügyeibe való beavatkozástól, visz- sza kell térítenie az elhunyt Reza Pahlavi sah vagyonát, és fel kell oldania az amerikai bankokban elhelyezett iráni betéteket, ame­lyek zárolását egy évvel ezelőtt, a teheráni amerikai nagykövet­ség elfoglalása után rendeltek el. Ismételten aláhúzva, hogy a túszügyet nem tekinti választási kampánytémának, Carter kijelen­tette: „Szeretném, ha megmond­hatnám, mikor térnek vissza a túszok, de nem tudom megmon­dani. Azonban akár a választások előtt, akár azok után térnek haza, s akárhogy végződnek maguk a választások, az iráni kormány és a nemzetközi közvélemény egysé­gesnek látja majd országunkat, népünket, és mindkét párt veze­tőit abban az óhajában, hogy a túszok biztonságban hazatérjenek. Ám ez csak olyan alapon mehet végbe, amely lehetővé teszi, hogy megőrizzük nemzetünk becsüle­tét. és országunk integritását”. A Fehér Ház reagálása nem­csak a helyzet dramatizálásának szándékát tükrözi egy nappal a választások előtt, amikor Ronald Reagan a legújabb felmérések eredménye szerint tovább növeli előnyét az elnökkel szemben. Az amerikai kormányzatnak valósá­gos gondjai vannak. Az elnök jogköre a jelek sze­rint nem elegendő arra, hogy biz­tosítsa a nyolcmilliárd dollárra becsült iráni bankbetétek felol­dását. Ezekre ugyanis amerikai vállalatok számos igényt jelentet­tek be az iráni forradalom miatt elmaradt, vagy kifizetetlen szál­lítások kapcsán. A kormányzat nem tudja, hogyan vonhatná ki ezeket az ügyeket a bírósági eljárás alól. Hasonlóképpen problémát okoz a sah vagyona, amelynek mértéké­ről, hollétéről csak nagyon hozzá­vetőleges adátok állnak rendelke­zésre. Muskie külügyminiszter kijelen­tette: az Egyesült Államok nem egyezik bele olyan megoldásba, hogy a túszok ne egyszerre, ha­nem csoportonként, az iráni kö­vetelések teljesítésétől függően térjenek haza. Washingtoni megfigyelők sze­rint a legújabb fejlemények is­mételten — talán utoljára — az amerikai kormányzat cselekvés- képtelenségéről árulkodnak. Úgy tűnik, hogy Carter a túszügy komplikált részleteinek megvizs­gálását szándékosan a választások utánra halasztja, jóllehet szep­tember közepe óta elegendő idő állt kormányának rendelkezésére, hogy felkészüljön egy ilyen fej­leményre. (MTI) Berecz János látogatása Kubában A Kubai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására október 28-a és november 2-a kö­zött látogatást tett Kubában az MSZMP küldöttsége Berecz Já­nossal, a Központi Bizottság tag­jával, a KB külügyi osztályának vezetőjével az élen. A küldöttsé­get fogadta Osvaldo Dorticos, a Kubai KP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a minisztertanács el­nökihelyettese. A két párt képviselői kifejezték szolidaritásukat az imperialista beavatkozás veszélye ellen* küzdő salvadori néppel és Latin-Ameri- ka népeinek antiimperialista har­cával. Megelégedéssel méltatták a két párt kapcsolatainak fejlődését és együttműködésének eredmé­nyeit. A Berecz János vezette küldött­ség hétfőn az esti órákban haza­érkezett Budapestre. (MTI) Tisztogatás a kínai pártban Fraikdiózás és a pártközpont po- iitiikájiániatk snabotáHáisa miatt msgifosatetitáik párton belüli és párton kívüli tisztségeitől a hanig- csoui igolyóscsapágygyár páiltibi- zcttságánaik első titkárát, másod- titkárát és a gyár igazgatóhelyet­tesét. Ehhez hasonló hírek mind gyakrabban' olvashatók a kínai sajtóban. Iraki fogságba esett az iráni olajipari miniszter Vasárnap este mind Teherán, minid Bagdad megerősítette, hogy pénitekéni az Aibadant ostromló líraiki alakulatok fogságába esetit Mohammad Dzsavad Tondgujan iráni olajipari imáimsztar és a kí­séretében' 'lévő négy magasrangú tiisztségvise'ő. Tonidigujam, valamint helyette­se, s még három más vezető az iráni Glajközipont környékén vég- zei.it helyszíni szemlét, amikor'egy különleges iraki járőrbe ütközött. A foglyokat Bagdadiba vitték. A miniszter fogságba ejtéséről előisizöir Bagdad adott Hírt. Nem- sokkal később a Pars iráni hír- ügynökség >is megerősítette az INA iraki hírszolgálati iroda je­lentését. A teheráni rádió tilta­kozott a miniszter elfogása ellen, hangoztatva, hogy Tondigujan. „polgári személy” — s ezért nem lehet. haditc^ágbain,, ígurtgrá. Jugoszláv szabadpiac A jugoszláv kormány határoza­tot hozott a kiskereskedelmi „árak liberalizálásáról” — számos olyan Iparcikk és mezőgazdasági-élelmi­szeripari termék árának a keres­let—kínálat törvénye szerinti sza­badpiaci kialakulásáról. Eddig ezeket az árakat a szövetségi, il­letve a köztársasági és tartomá­nyi kormányok állapították meg. A jugoszláv belső piacon a jö­vőben szabadon alakul többi kö­zött a személygépkocsik, tarta­lékalkatrészeik, az épületfa, bú­tor, mindenfajta lábbeli, bőrdísz­műáru, számos vegyipari termék, golyóstoll, hanglemez, kozmetikai cikkek, műanyag ruhák, háztartá­si berendézések, porszívók1, gyors- forralók, rádió- és tv-készülékek, lemezjátszók, kéziszerszámok, fi­nommechanikai műszerek, szá­mos élelmiszer, az étolaj, cukor és cukorka, méz, liszt, ecet, sütő­por, csomagolt készétel, gyümölcs és főzelékkonzerv, szeszes és üdí­tő ital, dohány és cigaretta, já­tékszer, hangszer, sportfelszerelés, arany- és ezüstékszer, iroda­felszerelés, légiközlekedés, postai díjszabás stb. ára. A szövetségi kormány döntését azzal indokolta, hogy a jövőben a vállalatoknak kell dönteniük az árpolitikáról és az árak kiala­kításáról. Egy Harmadik rendelkezés az „egységes húsárakról” szól. Ez kimondja, hogy a, sertéshús átla­gos kilogrammonkénti ára ezen­túl az egész ország területén 98,40, a marhahúsé 82,25, az üszőhúsé 101,20, a borjúhúsé pedig 107,64 dinár lesz. Az új árlista szerint 1 kg sertéskaraj és comb ára 125,05 dinár lesz. (MTI) CSEHSZLOVÁKIA A szocialista ipar harmincöt éve Csehszlovákia a viliág iparilag magasan fejlett országai iközé szá­mít. Különösen, szembetűnő ez, ha aiz egy főre jutó ipari terme­lést tekintjük. Az ország lakossá­ga 15,3 millió, a Föld lakosságá­nak 0,34 százaléka', részesedése a világ ipari termelésében pedig 1,5 százalékra becsülhető. Az egy főne jutó termelést tekintve a Csehszlovák Szocialista' Köztársa­ság eredménye — a világátlag négyszerese! Csehszlovákia már a fii. világháború előtt a fejlett ipa­ri államok közé tartozott, az ipar igázl felvirágzása, nagyarányú fejlődése azonban az elmúlt 35 ‘év munkájának az eredménye.'' Az államosítást két szakaszban valósították meg. Előbb — 1945- ben — a nehézipari üzemek, ban­kok, magánbiztosító társaságok ál­lamosításáról döntöttek. Az intéz­kedés hatálya' 3119 üzemre ter­jedt ki, amelyek a munkásságnak a 62 százalékát foglalkoztatták és az összdpawi termelés háromnegye­dét adták. A második szakaszban — az 1948-tban hozott törvény vég­rehajtásával — a szocialista szek­tor részesedése az iparú termelés­ben 85 százalékra nőtt meg. Ez az arány jelenleg már megközelíti a 100 százalékot. A tulajdonviszonyok változása lehetővé tette az 'iparú tevékenység megfelelő szabályozását, tervszerű irányítását. Kialakult a termelés gazdasági egységeinek célszerű szervezete, a vezetés korszerű rendszere. Mindennek a továbbfejlesztését — és a jövő fejlődésének zálogát — jelenítik azok az 1981-től kezd­ve tervezett különböző változá­sok, amelyék a műszaki—techni­kai fejlődés gyorsítását, az alap­anyagok, gépek, az élő munkaerő, jobb felhasználását, a nemzetközi miuinkaimegószltásiban való tmég te­vékenyebb bekapcsolódást céloz­zák. Az elmúlt évtizedek eredményei közé tartozik, hogy az ország ke­leti része, Szlovákia erőteljes ipa­rosodásnak indult. 1937 és 1979 között a csehszlovák ipari termelés kereken a 12 szenesére, a szlová­kiai ipari termelés ugyanezen idő alatt — az iparosítási prog­ram tervszerű végrehajtásával — a 44 szenesére nőtt! Nem csupán a megfelelő terüle­ti elosztást sikerült megvalósítani az elmúlt néhány évtizedben^ ha­nem maga az ipari struktúra is előnyösen változott. Az ország összipari termelésé­ből a gépgyártás részesedése 35 évvel ezelőtt mindössze 12,5 szá­zalék ivóit. Ma 30 százalék. A vegy­ipar részesedése 3-ról 12,6 száza­lékra nőtt. Jelentős a változás a többi alapvető iparágban, is. A gépgyártás előretörése nem­csak mennyiséget jelöl, hanem új, korszerű, külföldön is keresett termékek széles skáláját. Példa erre az atomerőművú gépek, fel­szerelések készítése a pl zen i Skoda Művökben, vagy az a 16 mezőgazdasági géprendszer, amit csehszlovák konitsnuktőrök alakí­tanak ki KGST-megbízás alapján. Mindenesetre, a mennyiség sem elhanyagolható nagyságrend: az össraipairú exportvolumennek mint­egy felét ez az iparág adja. Ha a dinamikus fejlődés ténye- .zőiit, forrásait keressük, a siker titka — sok más egyéb mellett — a munkások növekvő száma, gya­rapodó szakképzettsége, a terme­lékenység emelkedése, a beruhá­zási' program teljesítése, a tudo­mányos -technikai - együttműködés és nem utolsósorban a nemzet­közi munkamegosztásba való be­kapcsolódás. 1948-iban mindössze 1,6 millió­an dolgoztaik a csehszlovák ipari üzemekben, 1979-re ez a szám már több minit 2,9 millió. A szakmai és főiskolai képesítéssel rendelke­zők száma nőttön>-nő.. Eredményes volt az üzemek kjowcenitnáoiója.' is. Amíg a hábo­rú előtt 314 000 kdsebb-magyobb üzem működött itt, a 70-es évek­ben mindössze 19 000, és körülbe­lül ez a szám jelzi a mai állapo­tot ús. Ipari beruházásokra 1950-ben 8,6 millliiánd cseh koronát fordí­tottak, a 70-es évek végén pedig már több minit 50 mililiárdot. Az ipari 'kuitatói'nitézetekíben több minit .180 000-en dolgoznak az ipar- fejlesztés szolgálatában. A nem­zeti jövedelem 3,5 százalékát e kutatásokra fordítják. Csehszlovákia a KGST egyik .alapító tagja. Élénk a kapcsolata mindegyik e szervezetibe tömörült országgal, de különösen a Szov­jetunióval. 1979-tbem az ország külkereskedelmi volumenének 3,5 százaléka jutott a Szovjetunióra, 31,7 százaléka pedig a többi KGST-tagorszáigna. Az ország további iparfejlesz­tésében is kulcsszerep jut a Szov­jetuniónak, ahonnan a hetvenes években 9,4, ez évben pedig már 18 mililiió tonna kőolaj; a korábbi 1,3 helyett pedig 8,7 milliárd köbméter földgáz érkezik. A cseh­szlovákiai atomerőmű építési program sikerében is felbecsülhe­tetlen a Szovjetunió segítsége. (BUDAPRESS—ORBIS) NAPI KOMMENTÁR Kulcs - zár nélkül? ■HMM ijlli — A megoldás kulcsa — jelen­tette ki dr. Kurt Waldheim — most már az Egyesült Államok kezében van. Az ENSZ-főtitkár véleménye jogosnak tűnik, de alighanem ez az az eset, amikor akár a kulccsal, akár a zárral még mindenféle váratlan bajok lehetnek. Annyi mindenesetre biztos, hogy' az iráni fővárosban — jól érzékel­hetően hosszú és éles belső küz­delem után, s nyilvánvalóan az iráni—iraki háború sürgető kö­rülményei miatt — azok az erők kerülitek fölénybe, amelyek lega­lább hajlandók elmozdítani a holtpontról a pontosan egy esz­tendeje húzódó túsziigyet. Persze, meglehetősen felemás, ami történt. Az a tény, hogy a ite- heráni deklaráció egyáltalán — két nappal az amerikai elnökvá­lasztás előtt — megszületett, két­ségtelenül segíthet Carter remé­nyeinek, de korántsem olyan mér* tékben, ahogyan ezt hívei vár­ták. Fontos, hogy világosan lássuk a teheráni nyilatkozat jellegét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a deklaráció már magáról a szaba­don bocsátásról intézkedik. Pil­lanatnyilag ennél kevesebb tör­tént. Annyi, hogy az Iráni nem­zetgyűlés immár hivatalosan és több szempontból gondosan idő­zítve ismételte meg Khomeini ajatollah voltaképpen már ismert döntését. Eszerint az imám közis­mert négy feltételének teljesítése esetén (be nem avatkozás, a be­fagyasztott iráni pénzek feloldá­sa, a sah vagyonának visszaszol­gáltatása és lemondás minden jo­gi és egyéb kártérítési igényről) Teherán hajlandó szabadon enged­ni az ötvenkét amerikai diploma­tát, de csak „szakaszosan”, a fel­tételek megvalósulásának arányá­ban. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azok, akik Iránban, vagy az Egyesült Államokban azt remél­ték, hogy a parlament döntése kézzelfogható választási előnyhöz juttatja Cartert és ráadásul front- áttöréshez az iráni—amerikai vi­szony szempontjából a Közép- Keleten, — csalódtak. Hogy mú lesz ezután? — Azt éppúgy a közeljövő dönti el, mint azt, hogy mennyit segített a te­heráni határozat a keddi szava­záson a Fehér Ház mai gazdájá­nak. H. E. MA A NEGYVENKILENCEDIK Elnökválasztás az USA-ban Ma, november 4-én tartják az Egyesült Államokban az amerikai történelem 49. elnökválasztását. áz elnök és az alelnöik, ponto­sabban az őket megválasztó elek­torok mellett ezen a napon teljes egészében újraválasztják az ame­rikai Iképviselőház 435 tagját, a szenátus .tagjainak etgyharmadát és az államok kormányzóinak egy részét. 34 szenátusi és 13 kor­mányzói poszt sorsa diói el. A sizaváróhelyiségeket különféle időpontokban nyitják meg, s a hagyomány szerint New Hamps­hire állam néhány tucat álmat­lanságban'szenvedő polgára már hétfőn, illetve közvetlenül éjfél után- leadta szavazatát. Az első eredmények azonban várhatóan csak november 4-én, ma a kora esti órákiban, magyar idő szerint éjifiéi után válnak ismeretessé. Az első erőpróba' Canter és Reagan között az .idén Indiana 13 és Kentucky 9 elektora szavazatai­nak megszerzése lesz. 1976-ban Indiana elektorai a republiikán.ti- Eicikaiti, Kentuckyé a demokratád lkat támogatták. Idén Reagan erős versenyben van Kentuckyént. j Megválasztották a tisztségviselőket a szakszervezeti kongresszusok (Folytatás az 1. oldalról.) zottak Szakszervezetének elnöké­vé ismét Suhajda Józsefet, főtit­kárrá újra Prieszol Olgát válasz­tották. • A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXIII. kongresz- szusán a felszólalások felölelték az ágazatok gazdasági és szakszer­vezeti tevékenységének szinte minden területét. Az ellátási fe­lelősség elismerésével szóvá tet­ték, hogy a fogyasztási cikkek mi­nőségét az iparnak kell garan­tálnia, a termelés hibáiért nem lehetnek felelősek a kereskede­lem dolgozói. Ugyanakkor köte­lességük az áruátvétel megszigo­rítása, az áru gondosabb kezelése, tárolása', minőségének megóvása. Az anyagi ösztönzésről szólva ki­fogásolták, hogy a mozgóbér nem nyújt kellő lehetőséget az átla­gosnál jobb munka díjazására. A fejlődés elismerése mellett kriti­kusan tették szóvá az üzemi de­mokrácia gyengeségeit, azokat ’ 'af jelenségeket, amelyek növelik a hibás döntések lehetőségét. Jog­gal kifogásolták a tisztségviselők, hogy a dolgozók problémáikra nem mindig kapnak megfelelő választ és az ígért intézkedések is# sokszor elhúzódnak. Általános igényként fogalmazták meg, fiogy legyen határozottabb a szakszer­vezet érdekvédelmi munkája. A kongresszus befejezésül meg­választotta a szakszervezet vezető' testületéit és tisztségviselőit. A KPVDSZ elnöke ismét Tausz Ja­nos lett, főtitkárává Vass Jánost választották. (MTI) A VOLÁN 9. SZ. VÁLLALAT hivatásos B + C tehergépjármű-vezetői .és D kategóriás, autóbuszvezetői tanfolyamot szervei Kecskeméten és Kiskunhalason. Jelentkezni lehet' Kecskeméten a személyzeti. és oktatási osztályon (Csáktornyái u. 4—6.) Kiskunhalason a főnökségen (Tinódi u. 3. sz. alatt). . 4494

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom