Petőfi Népe, 1980. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-16 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKPN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 217. szám Áfft! 1,20 Ft 1980. szeptember 16. kedd Losonczi Pál etiópiai körúton „A,z analfabetizmus elleni 'küz­delem az etióp forradalom törté­nelmi jelentőségű vívmánya” — jelentette ki vasárnap Addisz Abe- bában Losonczi Pál. Az Elnöki Ta­nács hivatalos, baráti látogatáson Etiópiában tartózkodó elnöke dél­előtt felkereste az oktatási mi­nisztériumot, ahol Gosu Volde, a tárca vezetője tájékoztatta az írás- tudatlanság felszámolásáért foly­tatott harcról. A forradalmi kormánynak a közoktatás területén is súlyos örökséggel kellett ' megbirkóznia, hiszen az írástudók aránya 1974 előtt 5—6 százalék között moz­gott. Megdöbbentő adat: a császá­ri Etiópiában a gyermekeknek csupán 18 százaléka járhatott is­kolába,' középiskolába pedig mindössze 6 százalék. E helyzet megváltoztatása természetesen nem megy egyik napról a másik­ra, az eredmények azonban már ma is szembeötlőek. A kormány hangsúlyozott programja: meg­nyitni az iskolákat mindenki előtt, közkinccsé tenni a tudást azzal is, hogy minden ember számára egyenlő lehetőségeket teremtenek a tanuláshoz. A legelső teendő természetesen az írástudatlanság megszüntetése. Az országos kam­pányt tavaly .hirdették meg, min­den várakozást felülmúló siker­rel. Rövid idő alatt kiépült az or­szágos oktatási hálózat, nem’ke­vesebb, mint 34 ezer központtal. Ügy számoltak: egy év alatt kö­rülbelül 1,5 millió ember sajátít­hatja el a betűvetést. A lelkesedés óriási volt, tanárok és diákok, ka­tonák és köztisztviselők, ifjúsági és szakszervezeti aktivisták ezrei vállaltak oktatóként is részt a nagy munkából. Nem is máradt el az eredmény: egyetlen esztendő alatt 7 millióan tanultak meg ír­ni, olvasni. E páratlan siker elis­meréseként ítélte az UNESCO Etiópiának az írástudatlanság elle­ni küzdelem idei díját. A tájékoztatót követően Loson­czi Pál meglátogatta a főváros egyik .felnőttoktatási központját, ahol a vasárnap ellenébe sem szü­netelt a tanítás. Délután az Elnöki Tanács elnöke egy kézműipari ki­állításon nézte végig az ügyes ke­zű etiópiai mesterek fából fara­gott, rézből-ezüstből kovácsolt re­mekeit, majd este a nemzeti szín­házban folklórelőadáson vett részt. Helikopterrel indult hétfői prog­ramjának első állomására' Lo­sonczi Pál. A fővárostól mintegy 200 kilométernyire részt vett a .forradalmi ifjúsági falu megnyitó- ünnepségén. A falu — magyar szóhasználat szerint gyermekvá­ros — építését Mengisztu .elnök utasítására tavaly kezdték meg Shewa tartományban. A hétfő éjszakát Losonczi Pál vidéken töltötte, és ma tér vissza Addisz A be bába. A 35. KÖZGYŰLÉS ELŐTT A jelenlegi helyzetben megnőtt az ENSZ felelőssége A jelenlegi nemzetközi helyzet­ben, amelyet az Egyesült Államok, Kína és a NATO-körök által szí­tott feszültség éleződése jellemez, a szokásosnál is nagyobb az ENSZ felelőssége. A Szovjetunió mindig is jelentős nemzetközi fórumnak tekintette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és elvárta, hogy. meg­fontolt döntéseivel elősegítse a béke és biztonság megerősítését, a népek közötti együttműködést, mindazt, amit korunkban az eny­hülés kifejezés takar — állapít­ják meg szovjet kommentárok az EINSZ-közgyűlés ma kezdődő 35. ülésszakának előestéjén. A 153 ország képviselői elé ke­rülő mintegy 120 riapirendi pont jó része nem új problémákat tar­talmaz. Megoldásúk azonban — írja a Novoje Vremja című heti­lap — .ma időszerűbb, mint vala­ha. A leszereléshez kapcsolódó té­makörök, amelyek egyaránt fon­tosak, és a közgyűlés megfontolt döntésére várnak, szerteágazóak. Szovjet részről emlékeztetnek az atomfegyver-kísérletek teljes be­tiltásának, a nukleáris fegyverek továbbadásának, az atomfegyver­rel nem rendelkező államok biz­tonsága szavatolásának, az atom­fegyverek új nemzedékei kifej­lesztésével kapcsolatos tiltó ren­delkezéseknek a problémakörére. De ugyanilyen sürgető a közgyű­lés döntése a vegyi fegyverek' gyártásának betiltásáról, vagy az erőszak alkalmazásáról való le­mondásról. A szovjet diplomácia ezekben a kérdésekben nem egy javaslatot terjesztett elő, amelyek az idei ülésszakra újabb indítvá­nyokkal egészülnek ki. A Novoje Vremja hangsúlyozza, hogy az ellentétes szándékok, a szocialista országok békevágya és az amerikaiak és kínaiak törek­vése a feszültség élezésére szá­mos kérdésben nagy összecsapá­sokhoz vezetnek. Különösen érez­hető lesz ez néhány mondvacsinált üggyel, elsősorban az úgynevezett kambodzsai és afganisztáni kér­déssel kapcsolatban. Mindkét eset­ben lényegében a valós problémá­ról próbálják elterelni a figyelmet, Kína és az Egyesült Államok dél­kelet-ázsiai agresszív törekvéseit, illetve az Afganisztán ellen folyó imperialista akciókat leplezendő. K13KORIC ÁT A a gabonaipar A Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, majdnem egy hónap­pal a kukorica kombájnolása élőtt, már kész ütemtervvel várják az őszi betakarítású sze­mestermény érkezését. A vállalat a felvásá­rolandó termék . zömét a mezőgazdasági nagyüzemeknél helyezi el a tárolási szerző­dés alapján. Ennek ellenére 35 ezer tonna helye még bizonytalan. is segít Ezért minden, eshetőségre gon­dolva, több körzeti üzemiben meg­kezdték az együttesen, körülbe­lül 10 ezer tonna befogadóképes­ségű ideiglenes és szabadföldi tá­rolók építését. Számítanak a tár­sulatok segítségére is, sőt a ku­korica .betakarításával egyidőiben megkezdhetik az idei érésű kuko­rica továbbítását — a diszpozíció birtokában — más felhasználó és tárolóhelyekre. A vállalat szárítóberendezéssel is igyekszik segítségére lenni a .nagyüzemeknek. A két darab Coll- mann típusú szárító külön-külön 60 tonna terményből képes a vi­zet elvonni úgy, hogy a vízleadás a 15 százalékot is meghaladja. A jánoshalmi telepen a Siroccó tí­pusú berendezés száz tonna sze­met szárít tnaigtárképesre órán­ként. Felkészültek a GMV-nél a.rra, hogy az összes olyan beren­dezésüket elindítják, amelyeknek üzemeltetéséről korábban le­mondtak, elsősorban gazdasági megokolásból. Most a kényszer- helyzet hozta ezt, mert a határ­szemlék szerint a kukorica ned­vességtartalma ezekben a napok­ban jóval 50 százalék fölött van, tehát messze még az idő, amikor a komhájnolhatóság határáig, 35 százalékig csökken a szem víztar­talma. A vállalat fő profiljába tarto­zik a megye táptakarmányokkal történő ellátása. Évente 170 ezer tonna terméket állítanak elő a nyolc saját keverőüzemben. Emel­lett kooperációban termelőszövet­kezetekkel további tizenegy ke­• A vaskúti Bácska Termelő- szövetkezet takarmány­keverő üzemében egész évben nagyüzem van. Az itt előállított nyúltáp is segíti a megye folyamatos táptakar- mánnyal történő ellátását. verőt üzemeltetnek összesen, ahonnan 110 ezer tonna terményt forgalmaznak. Elmondták a gabonaforgalmi vállalat vezetői, hogy újításként a közeljövőben bevezetik a konténe­res tápszállítást. Nemcsak jelen­tős fizikai munkától kímélik meg az ott dolgozókat, hanem gyorsab­bá, gazdaságosabbá is teszik a fuvarozást. Emellett ami legalább annyira fontos, a szállítási vesz­teség' is gyakorlatilag a nullára csökken. A háztáji gazdaságoknak szintén előnyös lesz ez a szállítási mód, mert épp a gyorsaságának köszönhetően időben megérkez­nek a tákarmányszállító autók. Az előnyök között sorolták még fel, hogy jelentős raktárteret is fel­szabadítanak. A különböző táptakarmányok­nál alkalmazott zeovit-kisérletek- kel egyelőre nem foglalkoznak a üabonaforgalmi vállalatnál. Első­sorban azért nem, mert vélemé- 'nyük szerint az ásványi anyag biológiai és' fiziológiai funkciója még nem 'kellőképpen tisztázott. Bács-iKiskun megye az egyik legnagyobb táptakarmány-fel- használó. Éppen ezért kell évente mintegy 80 ezer tonn,a takar máhyt és koncentrátumot társvállalatok­tól vásároliiiok. Valamit enyhít majd a gondokon az évi 69 ezer tonna kibocsátásra'képes — Kecs­keméten a Halasi úton épülő — koncentrátumgyár, amelynek üzembe helyezését 1982-re terve­zik. Sz. P. M. A BÁCSBER EREDMÉNYEI ÉS TERVEI azaso • Még az idén több mint 1100 lakás készül el a megyében. Képün­kön: az épülő kecskeméti árpád városi lakótelep. (Straszer András felvétele.) A Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat (BACS- BER) az V. ötéves terv idő­szakában, több mint 7 mil­liárd forint értékű beruhá­zás lebonyolítását végzi el. Ezzel jelentős mértékben járul hozzá a megye fejlő­déséhez. Csányi Sándortól, a vállalat igazgatójától ar­ra kértünk választ, hogy milyen mértékben valósul­nak meg azok a beruházá­sok, amelyek intézésével a BÁCSBER-t bízták meg. — A jelenlegi ötéves tervidő­szakban legfőbb törekvésünk az- voll — mondotta Csányi Sándor •—, hogy a tanácsok és az OTP beruházási megbízatásainak a legmesszebbmenőkig eleget te­gyünk. Ezért csak később, és any- nyi beruházás lebonyolítására ' szerződtünk, vállalatokkal, intéz­ményekkel, amennyi szabad ka­pacitásunk maradt. Ennek elle­nére a IV. ötéves tervhez viszo­nyítva — amikor 3,5 milliárd fo­rint értékű beruházást intéztünk —, feladataink csaknem minden területen megkétszereződtek. Míg például 1971—1975 között 4500 lakás építését gondoztuk, addig 1976—1980 között már 9 ezer la­kás felépíttetése volt a felada­tunk. Különösen nagy gondot fordí­tottunk a lakótelepi kapcsolódó, valamint a gyermek-, az egész­ségügyi és a szociális létesítmé­nyek építésére. Az V. ötéves terv időszakában 1100 óvodai, 500 böl­csődei, 1400 diákotthoni hely, 150 iskolai tanterem, 1150 kórházi ágy befogadására alkalmas egész­ségügyi létesítmény, 18 ezer négyzetméter kereskedelmi bolt­hálózat, 14 ezer négyzetméter iro­daház kivitelezésére kaptunk megbízást. A tervidőszak alatt ez év fe­léig 7850 lakás készült el, s vár­hatóan a megrendelt 9 ezernél többet adunk át év végéig ren­deltetésének. A 150 iskolai tante­remből idei befejezésre vár a Kiskőrösön, Kecelen, Kiskunfél­egyházán és Baján épülő iskolák tantermi szárnya, valamint a ba­jai és a kiskunfélegyházi lakóte­lepen az óvoda és bölcsőde épí­tése. Az év végéig hátralevő három és fél hónap alatt még nagyon sok munkát kell elvégezni mind a BACSBER-nek, mint a kivite­lező vállalatoknak. Ezért havonta szervezünk kooperációs tanácsko­zásokat, s oldunk meg tervezési, anyagbeszerzési, ■ alvállalkozói gondokat. Sok segítséget nyújta­nak a létesítmények befejezésé­hez a helyi pártbizottságok és a tanácsok azzal, hogy területük építőipari szervezeteit mozgósít­ják a munka meggyorsítására. Az egészségügyi létesítmények közül természetesen kiemelkedik a 680 ágyas megyei kórház, amely nemcsak a tervezett határidőre, hanem az előirányzott költsége­ken beiül valósul meg. Ezenkívül ebben a tervidőszakban készült el a bajai kórház 180 ágyas, a kecskeméti és a kiskunfélegyházi kórház 90—90 ágyas bővítése. A kereskedelmi létesítmények közül az V. ötéves tervben adták át Kecskeméten a Domus Áruházát, a piaccsarnokot, a Széchenyivá- lesi szolgáltatóközpontot, és me- gyeszerte több áruházát. Említettem, hogy a korábbi tervidőszakhoz mérten, jelentősen megnövekedtek feladataink, ugyanakkor vállalatunk létszáma 20 százalékkal nőtt. Sok fiatal szakember került hozzánk, jó né- hányan pedig a régiek közül ve­zető beosztásba kerültek más vál­lalatoknál, intézményeknél, álla­mi szerveknél. Ezek helyét is fia­talokkal kellett betölteni. Nem volt könnyű letelepíteni őket, si­került azonban 20 vállalati lakást építeni, tíz ifjú dolgozónknak pe­dig lakásvásárlási kölcsönt nyúj­tottunk. Vállalatunk közben megkezdte a VI. ötéves terve előkészítését. Vannak ugyanakkor áthúzódó lé­tesítmények is, amelyek az elkö­vetkező években fejeződnek be. Ilyen a Széchenyivárosban a Lánchíd utcai iskolánál már épü­lő tornacsarnok, s ugyanide elké­szültek a planetárium és a 25 méteres tanuszoda tervei is — mondotta végül Csányi Sándor. N. O. Háromféle kátyús utcát is­merek. Az . egyik az ereden­dően hepehupás talaj, amely a sarat dagasztó járművek ki­szikkadt nyomát viseli magán. A másik szilárd burkolatú, csak éppen a „rendeltetéssze­rű" használat közepette — esetleg a 'kevésbé lelkiismere­tes építők jóvoltából — sűrűn kilyukadt-elszakadt. A harma­dik típust a mesterségesen tönkretett, a különböző indo­kokkal lépten-nyomon feldúlt, de tisztességesen helyre nem állított utcarészek képviselik. Mindhárom közterületforma — érthetően — túl gyakori forrása kisebb-nagyobb tár­sadalmi elégedetlenségnek, ál­lampolgár és hatóság közötti békétlenségnek. A kérdés te­hát: elkerülhetők-e, vagy leg­alábbis enyhíthetök-e az ilyen természetű, közérzetrontó vi­ták, összetűzések. Vizsgáljuk sorjában. Az egyik Bács-Kiskun megyéi vá­rosban 800 méternyi aszfalt készült el a közelmúltban: egy utcának két, már korábban portalanítatt főút közé eső szakaszán. Csakhogy az a bi­zonyos utcácska tovább is folytatódik, még mintegy 150— 200 méterrel, ahová viszont már nem jutott anyag. A jár­dával tavalyelőtt ugyanaz tör­tént. Az ottlakóknak termé­szetesen nem tetszik a dolog. Annál is kevésbé, mert mind­két alkalommal felajánlották: ha már egyszer ott vannak az emberek is, meg a gépek is, hát ne hagyják abbq a mun­kát; ők minden költséget ösz- szeadnak, megtérítenek. Valahol analóg az esettel, amit egy nagyközségben hal­lottam. Az egyik legforgalma­sabb utcában valósággal élet- veszélyes gödrök teszik elvi­selhetetlenné a közlekedést. Néhány környékbeli iparosem­ber fejébe vette: márpedig ők felszámolják az áldatlan álla­potokat, adjon a tanács egy kis építőanyagot, a többit pedig bízzák rájuk. Az elhatározást tett követte — volna. A .tanács­nak ugyanis — jóllehet az el­nök ■ szíves szóval köszönte meg a segítőkész buzgalmat — nem volt ,)kerete” a terven felüli útkarbantartáshoz ... Harmadik példám szívderí­tőbb, bár gyorsan hozzá kell tenni: ma még inkább az el­lenkezője jellemző megye-, s országszerte. Kecskeméten ezekben a hetekben-hónapok- ban fektetik le az új posta- és távbeszélő központ vezetékeit, kábeleit. Emiatt aztán számta­lan helyen kellett, s kell is még úttestet, járdát bontani, árkot, aknát ásni. Ügy tűnik: a Posta Központi Beruházási Irodája szigorú és körültekin­tő ütemtervet dolgozott ki, a városi tanács illetékesei pedig kellő erétlyel léptek fel a ha­táridők pontos megtartása, il­letve a sebhelyek gyors és szakszerű eltüntetése érdeké­ben. Tény, hogy a gépjármű­forgalom korántsem sínyli meg oly mértékben az építkezést, mint attól előzőleg félni le­hetett. Nem újkeletű felismerés: sok — és egyre több — múlik az ember közvetlen lakókör­nyezetének milyenségén, ezen belül — egyebek mellett — a gyalogos, illetve gépesített köz­lekedésre kijelölt közterületek minőségén. Az is mindenki előtt tudott, hogy napjainkra milyen hallatlanul gazdag és kimeríthetetlen erőforrássá duzzadt a lakosság öntevékeny hozzájárulása a településfej­lesztéshez. Bács-Kiskunban is sok száz kilométernyi járda, szilárd útburkolat, vízvezeték, rengeteg park, játszótér, óvó- ^ da, bölcsőde, stb. jelzi az ön-K zetlen, ellenszolgáltatás nél­küli kollektív tenniakarást. Nem titok, hogy a korábbi­nál laposabb most a tanácsok pénztárcája; jól meg kell néz­ni, mire, mennyit költenek. Nyilvánvaló tehát: a település- fejlesztési munkában az eddi­ginél is nagyobb szükség van a társadalmi aktivistákra. Akár­csak arra, hogy — az első két példára utalva — mindenütt átgondoltabban, eredménye­sebben, ha kell, a közműberu- házási koncepciók módosításá­val hasznosítsák ezt a népgaz­dasági-társadalmi, illetve egyé­ni igények találkozásában rej­lő, értékteremtő és életkörül­ményeket javító erőt. Gödrökről, utcák, utak be­tegségéről beszéltem eddig. De nemcsak arról. A mind telje­sebb kommunális ellátás re­mélhetőleg azt is jelenti, hogy az útjavítások gyorsítására for­dított százmilliók enyhítik majd a gondokat, és végre va- lahára simább terepeken, ke­vesebb kényszerű kitérővel közlekedhetünk-mozoghatunk mindenfelé. Mely utóbbi bizodalom álta­lánosságban, azaz átvitt érte­lemben is helyénvaló. K. F. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom