Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 204. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 31. vasárnap Az ifjúság napja az OMÉK-on A kecskeméti konzervgyár dolgozójáé a fődíj Szombaton az OMÉK-on az if­júság napját rendezték meg. Ez alkalommal ellátogatott a kiállí­tásira Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. A kiállításon kihirdették az Al­kotó Ifjúság pályázat eredmé­nyeit. A megyei, illetve a válla­lati bíráló bizottságok országosan összesen 248 pályamunkát tartot­tak érdemesnek továbbításra. Ezekből a bíráló bizottság 82-t fogadott el. A munkákat a kiál­lítás vendégelnék bemutatják. Összesen 29 alkotást díjaztak. A 10 ezer forintos fődíjat az alma- jam termékért C&ikász Jánosnak, a Kecskeméti Konzervgyár dol­gozójának adományozták. Négy, egyenként ötezer forintos első dí­jat is átadtak. A KISZ védnökségi mozgalmá­ban kiemelkedő munkát végzett fiatalokat és kollektívákat is ezen a napon tüntették ki. Összesen 83 díjat adtak át. Lesz elegendő műtrágya 4 # Szerte a megyében tarlóhántással készítik elő az őszi vetések magágyát. (Opauazky László felvétele) Mérsékelten javult a minőség Előttünk az ősz. Ez az évszak a mezőgazdasági termelésben — a novéniytgjynesztéslben — a ta­lajerő-visszapótlás, a műtrágyázás időszaka. Ilyenkor kerül vissza a talajba szerves- és műtrágya for­májában az értékes terméssel ki­vont tápanyag. A műtrágya és a növényvédő szer — általában a kemikáliák — nagy népgazdasági értéket képvi­selnek, mivel a mezőgazdasági termelés alapanyagai között meg­határozó költségtényezőt jelente­nek. Ezért nemcsak a gazdasá­goknak, a megyéknek, hanem az egész népgazdaságnak érdeke az okszerű talajerő-visszapótlás és növényvédelem. A műtrágya-hatóanyag .terve­zett országos felhasználása az idén 1 millió 700 ezer tonna volt, ebből mintegy 1 millió 400 ezer tonnát fognak az üzemek a talaj­ba művelni. Bács-Kiskuqiban, ahol az ország mezőgazdaságilag hasznosított földterületének mintegy 10 száza­léka található, arányosan 150 ezer tonnát használnak fel, ami né­hány kivételtől eltekintve optimá­lis. mennyiségnek mondható. Az elmúlt 3—4 esztendőre jellemző, hogy a felhasznált hatóanyag mértéke megállapodott, számotte­vő növekedés nincs. Szenes Bélának, az AGROKER megyei vállalata nő vényvédőszer- és műtrágyaosztály vezetőjé­nek tájékoztatása szerint az idei műtrágya-megrendelések az előző évivel azonosan alakultak, sőt az 1981-es szinte kilogrammra ugyanaz. A vállalat csaknem 50-féle mű­trágyát hoz forgalomba, melynek jelentős hányada importból szár­mazik. A külföldi szállítási gon­dok miatt az időszakos nyersfosz- fát-hiány akadályozta a folyama­tos gyári termelést. Hasonló a helyzet a kálium • ailapanyagúalk­(Folytatás a 2. oldalon.) nnep szeptemberbe Vannak az esztendőnek olyan napjai, amelyeket nem jelöl piros betű a naptárban, még­is ünnepként tartjuk számon őket. Napok, amelyek a hoz­zájuk kapcsolódó események fölé magasodva jelképekké vál­nak. Ilyen jele< nap a szep­temberi tanévnyitó is. Ünnepe az ifjúkor emlékezetes nagy kezdéseinek• az óvodából az iskolába menésnek, az egyre magasabb iskolai osztályokba lépésnek, de még az első mun­kahely elfoglalásának is. A felnőtt, aki a tanévnyitó­ra elkíséri gyerekét, vagy ha csak messziről tekint az is­kolába vonulókra, ezen a na­pon minden bizonnyal a ma­ga messze tűnt gyermekkorára is gondol, a saját kezdéseire. Nosztalgikus pillanat ez. Az iskola az emberiség folytonos­ságteremtő műhelye: az évez­redek során fölhalmozott tu­dást adja új s új nemzedékek­nek. A világ szakadatlan vál­tozásában ez az ismeretátadás a folytonosság, az állandóság. Ezt megérezni: nagyszerű pil­lanat. Ünnep. S másnap megkezdődik a ta­nulás, jönnek a munkás hét­köznapok. Sokan kérdezik most aggódást rejtő kíváncsisággal, pedagógusok és szülők egy­aránt, mit hoz az új tanév? Milyen változások várhatók az iskolák háza táján? Bírálat rejlik e kérdések mögött, bátortalan elégedetlen­ség, amiatt, hogy az utóbbi évtizedben a változások, re­formok nyomán az iskola vi­lága megbolydult, légköre nyugtalanná — a pedagógus ) pedig nemegyszer az átalaku­lás riadt szemlélőjévé vált. Ebben a tanévben — sum­mázhatjuk a választ — nem kerül sor számottevő változá­sokra. A most következő tíz hónap az 1978-ban rajtoló új nevelési-oktatási tervek kiter­jesztésének . esztendeje lesz. Előtérbe lép a minőség, a ne­velés és képzés hatékonyabbá tétele — ez olvasható a tan­év rendjével foglalkozó mi­niszteri utasításban. De vajon milyen körülmé­nyek között tanulhat a diák­ság másfél milliós serege? Ja­vulnak-e az új iskolaévben az oktatásügy tárgyi-személyi fel­tételei? Országos méretben igen, javulnak, nem is keveset. Gondoljunk csak a nyár vé­gén átadott új óvodákra, isko­lákra. A tanítás eredményessé­gét elősegítő szemléltető esz­közökből is több jut a diákok és a tanárok kezébe, mint ta­valy. Oktatási intézményeink fel­szereltségének javulása azon­ban nem altathatja el lelkiisme­retünket, mert másfajta gond­jaink ebben a tanévben sem csökkennek. A művelődési kor­mányzat és a tanácsok erőfe­szítései ellenére is nagy nehéz­séget okoz az általános isko­lások elhelyezése a nagyvárosi iskolákban a növekvő gyermek­létszám miatt. Az általános iskolába járók száma ugyanis az idén harmincezerrel nő. A fővárosban és másutt is a be­iskolázási körzethatárok módo­sításával, tanterembővítésekkel enyhítettek valmelyest a gon­dokon, s így kevesebb gyerek­nek kell naponta utaznia a la­kóhelyétől távol eső iskolába, mint az előző tanévben, de a zsúfoltságot egyelőre nem le­hetett teljesen megszüntetni. Azt se hallgassuk el, hogy az általános iskolai tanulók szo­ciális feltételeinek alakulásá­val sem lehetünk elégedettek! Augusztus 21-én a Központi Népi Ellenőrző Bizottság a Minisztertanács elé terjesztette jelentését, amelyben föltárta a napközi otthoni és a diákott­honi ellátás, a diákétkeztetés és az iskolaegészségügy neural­gikus pontjait. A kormány úgy határozott, hogy az illetékes szervek dolgozzanak ki átfogó intézkedési tervet az általános iskolák összehangolt fejleszté­sére. Hangsúlyozta, hogy az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények az eddiginél ■ na­gyobb mértékben járuljanak hozzá az általános iskolák szo­ciális körülményeinek javítá­sához. A társadalmi akciók révén az utóbbi két évtizedben szépen gyarapodtak iskoláink, óvodá­ink. De még új lehetőségek rej­lenek az összefogásban, s eze­ket kár volna kiaknázatlanul hagyni. Az iskoláztatás fej­lesztése minden országnak lét­érdeke, hiszen jórészt itt dől el, milyen lesz a jövő társa­dalma. Százezernél több pedagógus lép a katedrára a szeptemberi csengőszó után. Az oktatógé­pek, az új tankönyvek, a min­dentudó szaktantermek önma­gukban vajmi keveset érnek, ha nem rátermett ember a pedagógus. Nem először írjuk le: a tanár, a tanító a közne­velés első számú tényezője, fő ereje. Elsősorban rajta múlik, hogy az iskola müveit, szilárd világnézetű, kötelességtudó fia­talokat nevel-e a társadalom­nak. Munkája azonban csak akkor lehet eredményes, ' ha élvezi a társadalom bizalmát, ha a család is rááll a szocia­lista pedagógia „hullámhosszá­ra’’, ha a nevelő idejét és ere­jét teljesen a gondjaira bízott növendékek tanítására fordít­hatja. Fontos társadalmi érde­künk, hogy a tanítási óra és a pedagógus nevelőmunkája ebben a tanévben nagyobb vé­delmet kapjon, mint korábban. K. I. A kalászosgabona- betdkarítás nagy fe­lelősséggel járó mun­káját a megye min­den mezőgazdasági nagyüzeme sikere­sen befejezte. A vál­lalatok, szövetkeze­tek és intézmények dolgozói minden tő­lük telhetőt megtet­tek azért, hogy a le­hető legkisebb vesz­teséggel végezzék — a kedvezőtlen időjá­rás ellenére — az aratás, cséplés és ga­bonatárolás fontot munkáját. A mezőgazdasági nagyüzemek jól ösz- szehangolt irányítás­sal, kölcsönösen és eredményesen segí­tették egymást. Több szövetkezet sikeres együttműködést va­lósított meg csehszlo­vákiai nagyüzemi gazdaságokkal is. A saját gabonájuk be­takarítása után a me­gye mezőgazdasági üzemei 46 kombájn­nal segítették az ár­víz sújtotta tiszántúli gazdaságok termést- mentő munkáját. A gabona betakarítását kö­zös ügynek tekintették a me­gyében működő mezőgazdasági ellátó, forgalmazó és felvásár­ló vállalatok is. Jól alkalmaz­kodtak a mezőgazdasági üze­mek munkarendjéhez és a szükséges segítséget minden területen megadták. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek nem egészen három hét alatt betakarították és jó minőség­ben elraktározták a 2,5 millió ember évi kenyerét biztosító gazdag termést. A felelősségteljes, eredmé­nyes munkáért köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a betakarítást irányították, szervezték, elvégezték, és akik az ahhoz szükséges eszközöket, anyagokat, feltételeket meg­teremtették. Kérjük, hogy ugyanilyen szervezettséggel készüljenek az év legnagyobb feladatát jelen­tő őszi munkák sikeres elvég­zésére, üzemi terveik minél jobb teljesítésére. Megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Meggyorsítják a kádgyár rekonstrukcióját • Daru emeli be a formázóüzem acélszerkezeteit. A Lampart Zománcipari Mű­vek igazgatói tanácsa már 1974- ben foglalkozott azzal a gondo­lattal, hogy az V. ötéves terv idő­szakában korszerűsíteni kellene a kecsekeméti gyárban az öntöttvas fürdőkád gyártását. Ezt a tőkés export-lehetőségek is indokolták. A beruházásra két tervjavaslat is készült. A másodikat fogadták el, mert — bár az nagyobb költség­gel valósítható meg — de jelen­tősen bővíti a termelést és a gaz­daságos gyártásra is kedvezőbb feltételeket teremt. A jelenleg megvalósulás alatt levő csaknem félmillárd forintos rekonstrukció célja — tájékozta­tott Zárai Géza, a ZIM kecskemé­ti gyárának igazgatója — kor­szerű gépekkel a munkakörülmé­nyek lényeges javítása; a minő­ség növelésével a tőkés kádex­port fokozása; a mostani kapa­citás 50 százalékos növelése; a környezet szennyezésének további csökkentése. A rekonstrukció 1976 októberé­ben kezdődött, és a beruházás’ alapokmány szerint 1981 decem­ber végéig kell befejezni. A be­kerülési költség — 472 millió fo­rint — a gazdaságossági számítá­sok alapján a nettó devizahozam­ból alig több mint két év alatt térül meg. A hazai fürdőkád­ellátás mellett, a rekonstrukció­ból adódó termeléstöbbletből le­het a tőkés exportot növelni. A beruházás' első szakaszában a zománcozó automata, a máso­dikban a formázó üzem, a har­madikban az olvasztómű, a ne­gyedikben pedig a tisztítómű ké­szül el. A zománcozó csarnokban már folyik az automata gépek szerelése, s evors ütemben halad a formázó üzem építése is. Fel­készültek arra is, hogy a formá­zó üzemben mée az idén elkez­dődhessen a gépek szerelése. A rekonstrukció előrehaladá­sával felmerült annak lehetősége, hogy az építkezést és a gépek be­szerelését előbb fejezzék be, s fél évvel korábban — 1981. július 1-én — kezdődhessen meg az üzempróba. Ezt előmozdította az, hogy az építőipari kapacitás te­rületén az utóbbi időben csök­kentek a feszültségek, ugyanak­kor a kádgyári kollektíva maga végezte el a volt gyufagyári épü­let, a régi kézi öntöde, az olvasz­tómű elbontását, a törmelékek el­takarítását, a homokkeverő gé­pek beépítését, s elkészítette a modulbarakk felvonulási épülete­ket. Az új üzemrészek fél évvel ko­rábbi felépítésére a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat nem tudta teljesen elkö­telezni magát, ezért a Zománc­ipari Művek a Kiskunhalasi Épí­tőipari Vállalatot is bevonta a kivitelezésbe. Ugyanakkor meg­egyeztek a gépeket, berendezése­ket szállító nyugatnémet céggel, hogy az új üzemcsarnokok építé­se közben, az épületszerkezetek­kel egyidőben a gépalapokat és a nagyobb gépeket is beépítik. A formázó üzem tető alatt lesz, mi­re a tél beáll, így a hideg nem akadályozza majd a belső szere­lést. Mint már említettük, a zomán­cozó készül el először. Az üzem építése gyakorlatilag befejezés előtt áll, folyik a villany- és gáz­vezetékek szerelése. A gépek nagy része már a helyén van, a kemencék belsejét bélelik. Előre­láthatóan még az idén, a negye­dik negyedévben megkezdik a zománcozó próbaüzemeltetését. A rekonstrukcióhoz szükséges külföldi gépek, berendezések mind a helyszínen vannak már. A hazai gyártású gépeket is meg­rendelték. A munkát segíti a Ko­hó- és Gépipari Mihisztérium is azáltal, hogy az irányítása alá tar­tozó vállalatok soron kívül gyárt­ják a beruházáshoz szükséges be­rendezéseket. Egyébként már bi­zonyos, hogy a rekonstrukció a tervezett költségeken belül való­sul meg. Ami a beruházás nép- gazdasági hasznát illeti, az idei 190 ezerrel szemben 290 ezer da­rab fürdőkádat gyárt majd a kecskeméti gyár, s ebből körülbe­lül 200 ezret exportra — mondot­ta befejezésül Zárai Géza. N. O. • A Hötechnikal Vállalat dolgozói egy belga szakember irányításával a zománcozó kemencék belsejét fa­lazzák tűzálló téglával. Jobb oldali képünkün: a formázó üzemcsarnok vázszerkezetével egyidőben épülnek a gépalapok, s kerülnek helyükre a nagyobb gépek. Képünkün: egy BMD formázógép, amelyet egy nyu­gatnémet szakember irányításával szerelnek a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. (Méhes! Éva felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom