Petőfi Népe, 1980. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-31 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxv. évi. 204. szám Ára: 1,20 Ft 1980. augusztus 31. vasárnap Az ifjúság napja az OMÉK-on A kecskeméti konzervgyár dolgozójáé a fődíj Szombaton az OMÉK-on az ifjúság napját rendezték meg. Ez alkalommal ellátogatott a kiállításira Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára is. A kiállításon kihirdették az Alkotó Ifjúság pályázat eredményeit. A megyei, illetve a vállalati bíráló bizottságok országosan összesen 248 pályamunkát tartottak érdemesnek továbbításra. Ezekből a bíráló bizottság 82-t fogadott el. A munkákat a kiállítás vendégelnék bemutatják. Összesen 29 alkotást díjaztak. A 10 ezer forintos fődíjat az alma- jam termékért C&ikász Jánosnak, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozójának adományozták. Négy, egyenként ötezer forintos első díjat is átadtak. A KISZ védnökségi mozgalmában kiemelkedő munkát végzett fiatalokat és kollektívákat is ezen a napon tüntették ki. Összesen 83 díjat adtak át. Lesz elegendő műtrágya 4 # Szerte a megyében tarlóhántással készítik elő az őszi vetések magágyát. (Opauazky László felvétele) Mérsékelten javult a minőség Előttünk az ősz. Ez az évszak a mezőgazdasági termelésben — a novéniytgjynesztéslben — a talajerő-visszapótlás, a műtrágyázás időszaka. Ilyenkor kerül vissza a talajba szerves- és műtrágya formájában az értékes terméssel kivont tápanyag. A műtrágya és a növényvédő szer — általában a kemikáliák — nagy népgazdasági értéket képviselnek, mivel a mezőgazdasági termelés alapanyagai között meghatározó költségtényezőt jelentenek. Ezért nemcsak a gazdaságoknak, a megyéknek, hanem az egész népgazdaságnak érdeke az okszerű talajerő-visszapótlás és növényvédelem. A műtrágya-hatóanyag .tervezett országos felhasználása az idén 1 millió 700 ezer tonna volt, ebből mintegy 1 millió 400 ezer tonnát fognak az üzemek a talajba művelni. Bács-Kiskuqiban, ahol az ország mezőgazdaságilag hasznosított földterületének mintegy 10 százaléka található, arányosan 150 ezer tonnát használnak fel, ami néhány kivételtől eltekintve optimális. mennyiségnek mondható. Az elmúlt 3—4 esztendőre jellemző, hogy a felhasznált hatóanyag mértéke megállapodott, számottevő növekedés nincs. Szenes Bélának, az AGROKER megyei vállalata nő vényvédőszer- és műtrágyaosztály vezetőjének tájékoztatása szerint az idei műtrágya-megrendelések az előző évivel azonosan alakultak, sőt az 1981-es szinte kilogrammra ugyanaz. A vállalat csaknem 50-féle műtrágyát hoz forgalomba, melynek jelentős hányada importból származik. A külföldi szállítási gondok miatt az időszakos nyersfosz- fát-hiány akadályozta a folyamatos gyári termelést. Hasonló a helyzet a kálium • ailapanyagúalk(Folytatás a 2. oldalon.) nnep szeptemberbe Vannak az esztendőnek olyan napjai, amelyeket nem jelöl piros betű a naptárban, mégis ünnepként tartjuk számon őket. Napok, amelyek a hozzájuk kapcsolódó események fölé magasodva jelképekké válnak. Ilyen jele< nap a szeptemberi tanévnyitó is. Ünnepe az ifjúkor emlékezetes nagy kezdéseinek• az óvodából az iskolába menésnek, az egyre magasabb iskolai osztályokba lépésnek, de még az első munkahely elfoglalásának is. A felnőtt, aki a tanévnyitóra elkíséri gyerekét, vagy ha csak messziről tekint az iskolába vonulókra, ezen a napon minden bizonnyal a maga messze tűnt gyermekkorára is gondol, a saját kezdéseire. Nosztalgikus pillanat ez. Az iskola az emberiség folytonosságteremtő műhelye: az évezredek során fölhalmozott tudást adja új s új nemzedékeknek. A világ szakadatlan változásában ez az ismeretátadás a folytonosság, az állandóság. Ezt megérezni: nagyszerű pillanat. Ünnep. S másnap megkezdődik a tanulás, jönnek a munkás hétköznapok. Sokan kérdezik most aggódást rejtő kíváncsisággal, pedagógusok és szülők egyaránt, mit hoz az új tanév? Milyen változások várhatók az iskolák háza táján? Bírálat rejlik e kérdések mögött, bátortalan elégedetlenség, amiatt, hogy az utóbbi évtizedben a változások, reformok nyomán az iskola világa megbolydult, légköre nyugtalanná — a pedagógus ) pedig nemegyszer az átalakulás riadt szemlélőjévé vált. Ebben a tanévben — summázhatjuk a választ — nem kerül sor számottevő változásokra. A most következő tíz hónap az 1978-ban rajtoló új nevelési-oktatási tervek kiterjesztésének . esztendeje lesz. Előtérbe lép a minőség, a nevelés és képzés hatékonyabbá tétele — ez olvasható a tanév rendjével foglalkozó miniszteri utasításban. De vajon milyen körülmények között tanulhat a diákság másfél milliós serege? Javulnak-e az új iskolaévben az oktatásügy tárgyi-személyi feltételei? Országos méretben igen, javulnak, nem is keveset. Gondoljunk csak a nyár végén átadott új óvodákra, iskolákra. A tanítás eredményességét elősegítő szemléltető eszközökből is több jut a diákok és a tanárok kezébe, mint tavaly. Oktatási intézményeink felszereltségének javulása azonban nem altathatja el lelkiismeretünket, mert másfajta gondjaink ebben a tanévben sem csökkennek. A művelődési kormányzat és a tanácsok erőfeszítései ellenére is nagy nehézséget okoz az általános iskolások elhelyezése a nagyvárosi iskolákban a növekvő gyermeklétszám miatt. Az általános iskolába járók száma ugyanis az idén harmincezerrel nő. A fővárosban és másutt is a beiskolázási körzethatárok módosításával, tanterembővítésekkel enyhítettek valmelyest a gondokon, s így kevesebb gyereknek kell naponta utaznia a lakóhelyétől távol eső iskolába, mint az előző tanévben, de a zsúfoltságot egyelőre nem lehetett teljesen megszüntetni. Azt se hallgassuk el, hogy az általános iskolai tanulók szociális feltételeinek alakulásával sem lehetünk elégedettek! Augusztus 21-én a Központi Népi Ellenőrző Bizottság a Minisztertanács elé terjesztette jelentését, amelyben föltárta a napközi otthoni és a diákotthoni ellátás, a diákétkeztetés és az iskolaegészségügy neuralgikus pontjait. A kormány úgy határozott, hogy az illetékes szervek dolgozzanak ki átfogó intézkedési tervet az általános iskolák összehangolt fejlesztésére. Hangsúlyozta, hogy az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények az eddiginél ■ nagyobb mértékben járuljanak hozzá az általános iskolák szociális körülményeinek javításához. A társadalmi akciók révén az utóbbi két évtizedben szépen gyarapodtak iskoláink, óvodáink. De még új lehetőségek rejlenek az összefogásban, s ezeket kár volna kiaknázatlanul hagyni. Az iskoláztatás fejlesztése minden országnak létérdeke, hiszen jórészt itt dől el, milyen lesz a jövő társadalma. Százezernél több pedagógus lép a katedrára a szeptemberi csengőszó után. Az oktatógépek, az új tankönyvek, a mindentudó szaktantermek önmagukban vajmi keveset érnek, ha nem rátermett ember a pedagógus. Nem először írjuk le: a tanár, a tanító a köznevelés első számú tényezője, fő ereje. Elsősorban rajta múlik, hogy az iskola müveit, szilárd világnézetű, kötelességtudó fiatalokat nevel-e a társadalomnak. Munkája azonban csak akkor lehet eredményes, ' ha élvezi a társadalom bizalmát, ha a család is rááll a szocialista pedagógia „hullámhosszára’’, ha a nevelő idejét és erejét teljesen a gondjaira bízott növendékek tanítására fordíthatja. Fontos társadalmi érdekünk, hogy a tanítási óra és a pedagógus nevelőmunkája ebben a tanévben nagyobb védelmet kapjon, mint korábban. K. I. A kalászosgabona- betdkarítás nagy felelősséggel járó munkáját a megye minden mezőgazdasági nagyüzeme sikeresen befejezte. A vállalatok, szövetkezetek és intézmények dolgozói minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy a lehető legkisebb veszteséggel végezzék — a kedvezőtlen időjárás ellenére — az aratás, cséplés és gabonatárolás fontot munkáját. A mezőgazdasági nagyüzemek jól ösz- szehangolt irányítással, kölcsönösen és eredményesen segítették egymást. Több szövetkezet sikeres együttműködést valósított meg csehszlovákiai nagyüzemi gazdaságokkal is. A saját gabonájuk betakarítása után a megye mezőgazdasági üzemei 46 kombájnnal segítették az árvíz sújtotta tiszántúli gazdaságok termést- mentő munkáját. A gabona betakarítását közös ügynek tekintették a megyében működő mezőgazdasági ellátó, forgalmazó és felvásárló vállalatok is. Jól alkalmazkodtak a mezőgazdasági üzemek munkarendjéhez és a szükséges segítséget minden területen megadták. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek nem egészen három hét alatt betakarították és jó minőségben elraktározták a 2,5 millió ember évi kenyerét biztosító gazdag termést. A felelősségteljes, eredményes munkáért köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik a betakarítást irányították, szervezték, elvégezték, és akik az ahhoz szükséges eszközöket, anyagokat, feltételeket megteremtették. Kérjük, hogy ugyanilyen szervezettséggel készüljenek az év legnagyobb feladatát jelentő őszi munkák sikeres elvégzésére, üzemi terveik minél jobb teljesítésére. Megyei mezőgazdasági szervezési bizottság Meggyorsítják a kádgyár rekonstrukcióját • Daru emeli be a formázóüzem acélszerkezeteit. A Lampart Zománcipari Művek igazgatói tanácsa már 1974- ben foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az V. ötéves terv időszakában korszerűsíteni kellene a kecsekeméti gyárban az öntöttvas fürdőkád gyártását. Ezt a tőkés export-lehetőségek is indokolták. A beruházásra két tervjavaslat is készült. A másodikat fogadták el, mert — bár az nagyobb költséggel valósítható meg — de jelentősen bővíti a termelést és a gazdaságos gyártásra is kedvezőbb feltételeket teremt. A jelenleg megvalósulás alatt levő csaknem félmillárd forintos rekonstrukció célja — tájékoztatott Zárai Géza, a ZIM kecskeméti gyárának igazgatója — korszerű gépekkel a munkakörülmények lényeges javítása; a minőség növelésével a tőkés kádexport fokozása; a mostani kapacitás 50 százalékos növelése; a környezet szennyezésének további csökkentése. A rekonstrukció 1976 októberében kezdődött, és a beruházás’ alapokmány szerint 1981 december végéig kell befejezni. A bekerülési költség — 472 millió forint — a gazdaságossági számítások alapján a nettó devizahozamból alig több mint két év alatt térül meg. A hazai fürdőkádellátás mellett, a rekonstrukcióból adódó termeléstöbbletből lehet a tőkés exportot növelni. A beruházás' első szakaszában a zománcozó automata, a másodikban a formázó üzem, a harmadikban az olvasztómű, a negyedikben pedig a tisztítómű készül el. A zománcozó csarnokban már folyik az automata gépek szerelése, s evors ütemben halad a formázó üzem építése is. Felkészültek arra is, hogy a formázó üzemben mée az idén elkezdődhessen a gépek szerelése. A rekonstrukció előrehaladásával felmerült annak lehetősége, hogy az építkezést és a gépek beszerelését előbb fejezzék be, s fél évvel korábban — 1981. július 1-én — kezdődhessen meg az üzempróba. Ezt előmozdította az, hogy az építőipari kapacitás területén az utóbbi időben csökkentek a feszültségek, ugyanakkor a kádgyári kollektíva maga végezte el a volt gyufagyári épület, a régi kézi öntöde, az olvasztómű elbontását, a törmelékek eltakarítását, a homokkeverő gépek beépítését, s elkészítette a modulbarakk felvonulási épületeket. Az új üzemrészek fél évvel korábbi felépítésére a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat nem tudta teljesen elkötelezni magát, ezért a Zománcipari Művek a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatot is bevonta a kivitelezésbe. Ugyanakkor megegyeztek a gépeket, berendezéseket szállító nyugatnémet céggel, hogy az új üzemcsarnokok építése közben, az épületszerkezetekkel egyidőben a gépalapokat és a nagyobb gépeket is beépítik. A formázó üzem tető alatt lesz, mire a tél beáll, így a hideg nem akadályozza majd a belső szerelést. Mint már említettük, a zománcozó készül el először. Az üzem építése gyakorlatilag befejezés előtt áll, folyik a villany- és gázvezetékek szerelése. A gépek nagy része már a helyén van, a kemencék belsejét bélelik. Előreláthatóan még az idén, a negyedik negyedévben megkezdik a zománcozó próbaüzemeltetését. A rekonstrukcióhoz szükséges külföldi gépek, berendezések mind a helyszínen vannak már. A hazai gyártású gépeket is megrendelték. A munkát segíti a Kohó- és Gépipari Mihisztérium is azáltal, hogy az irányítása alá tartozó vállalatok soron kívül gyártják a beruházáshoz szükséges berendezéseket. Egyébként már bizonyos, hogy a rekonstrukció a tervezett költségeken belül valósul meg. Ami a beruházás nép- gazdasági hasznát illeti, az idei 190 ezerrel szemben 290 ezer darab fürdőkádat gyárt majd a kecskeméti gyár, s ebből körülbelül 200 ezret exportra — mondotta befejezésül Zárai Géza. N. O. • A Hötechnikal Vállalat dolgozói egy belga szakember irányításával a zománcozó kemencék belsejét falazzák tűzálló téglával. Jobb oldali képünkün: a formázó üzemcsarnok vázszerkezetével egyidőben épülnek a gépalapok, s kerülnek helyükre a nagyobb gépek. Képünkün: egy BMD formázógép, amelyet egy nyugatnémet szakember irányításával szerelnek a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. (Méhes! Éva felv.)
