Petőfi Népe, 1980. június (35. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-05 / 130. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1940. június 5. TUDOMÁNY TECHNIKA Az üzemi demokrácia időszerű kérdései Programozott famegmunkálás Beszélgetés Szalui Józseffel, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatójával Jóllehet a bútoriparra már jó ideje a műanyagok alkalmazásának nagyfokú előretörése jellemző. a bútorok tartószerkezete továbbra is a fa marad (a fémek jobbára csak az irodai és iskolabútorok gyártásában jutnak szerephez). A bútortervezők általában. kerülik az alakos tartószerkezet-formákat, de vannak esetek, amikor nem tekinthetnek el az alkalmazásuktól. Persze, amióta „mindentudó” famegmunkáló gépek is rendelkezésükre állnak a technológusoknak, könnyebb helyzetben vannak a konstruktőrök is. Képünkön: egy ilyen „mindentudó" gépi berendezést láthatunk, az angol gyártmányú R—80—SM „Speedmax” típust. A gép 610— 2030 mm átmérőjű, illetve maximálisan 1420 mm élhosszúságú négyszög keresztmetszetű darabok megmunkálására alkalmas. Míg az ehhez hasonló berendezések rendszerint két sebességfokozaton szoktak dolgozni, addig a „Speedmax” asztalának forgási sebessége 0,3—3,0 ford./perc között folyamatosan változtatható, a vágófej pedig — előre- és hátramenetben egyaránt — 9000 ford perc sebességgel forog. A gép alkalmazása kisebb szériák esetén is gazdaságos. Kiapadhatatlan energiaforrás Kétszáz évvel ezelőtt még vitorlás hajók szelték az óceánokat, s a földrészek közötti áru- és személyszállításnak csaknem kizárólagosan a szél volt a hajtómotorja. Jórészt a szél energiáján alapult sok országnak a malomipara is, s voltak olyan vidékek — például Hollandia —, ahol a természet nagyarányú átalakítására használták fel á szélkerekeket, szivattyúkat működtetve velük. A gőzgép és az elektromotor feltalálása a szélenergia hasznosításának gyors hanyatlását idézte elő. Napjaink „energiaéhsége” ismét ráirányította a figyelmet a szinte teljesen kihasználatlan szélenergiára. A szélerőművek építése azonban nem minden gond nélküli feladat.'Mindenekelőtt az a baj, hogy a szél túlságosan bizonytalan energiaforrás: néha hosszú ideig egyáltalán nem fúj, máskor pedig romboló orkánként minden építményünket és gépünket is tönkreteheti. Már csak ezért sem lehet akármilyen nagy szélkerekeket építeni. A hagyományos propelleres szél- erőművek csökkentett teljesítménnyel dolgoznak, ha nem eléggé pontos a szél irányába való beállásuk. Ezen a gondon függőleges tengelyű szélmotorok alkalmazásával segítenek: a Darrieus-motor számára teljesen mindegy, hogy melyik irányból fúj a szél. Kár, hogy csak viszonylag nagy, másodpercenkénti 5 méteres szélsebességeken működik. Képünkön egy függőleges tengelyű kísérleti szélturbinát láthatunk, amelyet angol kutatók készítettek. ívelt lapátjainak kereszt- metszete a repülőgép szárnyáéhoz hasonló. Percenkénti 120 fordulattal 5—6 kilowatt villamos teljesítményt termelhet. Persze jóvar nagyobb méreteket megvalósítva akár 200 kilowattos szélerőmű is építhető ezen az elven. (KS) A párt XII. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a szocialista demokrácia, ezen belül az üzemi demokrácia fejlesztésére. A határozat egyebek között leszögezi: „Az elért eredmények ellenére még nem kielégítő a szocialista demokrácia eddigi szintje. A párt változatlanul alapvető feladatnak tekinti a dolgozók szélesebb körű bevonását a közügyekbe.” Február 10-én, a kiskunhalasi pártértekezleten Szalui József, a Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója felszólalásában éppen e kérdéskört, pontosabban a munkahelyi demokrácia problémáját boncolgatta, mintegy kiegészítve, teljesebbé léve a városi párt- bizottság beszámolójának ide vonatkozó passzusát. Ez adta az ötletet, hogy felkeressük és megkérjük: fejtse ki gondolatait az izgalmas témáról. — A városi pártbizottság jelentése megállapította, hogy kiszélesedett és árnyaltabbá vált az üzemi demokrácia gyakorlata; javult a dolgozók tájékoztatása; szaporodott az őszinte kritikát tartalmazó és cselekvést is vállaló felszólalások száma. Hozzátették azonban azt is, hogy még gyakran lehet találkozni látszatdemokráciával, a demokratizmus formális elemeivel is. ön egyetért ezzel? — Azt hiszem, a kérdésnek ezt a sommázását nyugodtan elfogadhatjuk. — Vajon mi teszi most különösen aktuális társadalmi feladattá az üzemi demokrácia fokozatos kiszélesítését? — Az elmúlt 30 év változásai, a szocialista tulajdonviszonyok megalapozták a szocialista demokrácia lehetőségét, egyben szükségességét is. Az a módosulás, amely a kulturális forradalom hatására a dolgozók tudatában, általános műveltségében bekövetkezett, egyben az igényt is létrehozta arra, hogy beleszóljanak az őket érintő társadalmi, üzemi problémák megoldásába, eldöntésébe. Dolgozóinkat ma már nem elégíti ki csupán a megfelelő kereset — habár ez még most is döntő tényező —, érdekli őket a munkahelyi légkör, a munkakörülmények alakulása, a kollektíva és a vezetőség kapcsolata stb is. Az üzemi demokrácia fórumainak ezeket az újszerű igényeket kell egyre magasabb fokon kielégíteni. — Megfelel-e általában ennek a követelménynek az üzemi gyakorlat? Milyen ellentmondások nehezítik a felismerést és az alkalmazást? — Az üzemi demokrácia értelmezéséhez ma már szilárd elméleti támpontjaink vannak, a teendőket meg tudjuk fogalmazni, elvi vita nincs. A bizonytalanság akkor kezdődik, amikor az általános elveket a gyakorlatban kell alkalmazni. Mindjárt az első nehézség, hogy a vállalatokon belül különböző érdekek léteznek és ütköznek. Társadalmunk mai fejlettségi szintjén fontos szerepe van a vállalati különérdek érvényre juttatásának és erősítésének. Mert mi a vállalati érdek lényege? A minél gyorsabb ütemű növekedés és a kollektíva jövedelmének emelése. Ez egybevág a társadalmi érdekkel, hiszen a vállalati szervezetek erősödése, gyarapodása egyszersmind a népgazdaság gya'rapodását is jelenti, a nagyobb vállalati nyereség pedig több nemzeti jövedelmet hoz. A dolog mégsem ilyen egyszerű. Az alapvető érdekazonosság mellett ellentmondások is léteznek. A vállalatnak érdeke lehet például az is, hogy a kollektíva jövedelme — egyéb eszközök igénybevételével — nagyobb mértékben növekedjék, mint a népgazdasági nyereség. — A kollektíva részvétele a vezetésben, a döntések meghozatalában nem erősíti-e a kü- lönérdekeket a népgazdasági érdekkel szemben? — Úgy tűnik: ez a veszély megvan. Közelebbről vizsgálva azonban látnunk kell, hogy a vállalati érdek sem valamiféle homogén kategória. Mellette, a szervezeten belül, léteznek ugyanis partikuláris részérdekek és egyéni érdekek is. AZ üzemi demokrácia fórumain ezek a részérdekek ütköznek. A vita elősegíti az átfogóbb érdekek érvényre jutását, s ezen keresztül a feszültségek feloldását. Hadd említsek egy példát. Ismeretes, hogy a vállalatok tartalékolásra törekednek létszárnban, anyagban, kapacitásban és teljesítményben egyaránt. Ennek célja a biztonság, a kedvezőbb helyzet elérése. Nem akarom bírálni a vállalatokat, ez az igyekezet nem jó, nem is rossz, egyszerűen a vállalati különérdek; bői fakadó szükségszerűség. A túlzott tartalékolás azonban fékezi a fejlődést, károkat okoz a népgazdaságnak, tehát fel kell lépni ellene. Hévízen A városias beépítésű település gyógyintézményei- vel, üdülőházaival egész éven át az idegenforgalom rendelkezésére áll. Egyedülálló természcli adottságai, gyógyintézményei — s a mindezekre nemzedékeken át kialakult gyógyító apparátusa — nemzetközileg elismert, élvonalbeli gyógyhelyek közé emelik Hévízt. Nem véletlenül tartanak itt gyakran orvnskongresszusokat. j ki Balaton körüli kirándult lásra adja a fejét, aligha kerüli ki Hévízt. az ország legnagyobb, legismertebb gyógy- és üdülőhelyei egyikét, Ha nem is szoros értelemben vett „balatoni” fürdőhely, mégiscsak a tó körzetéhez kapcsolódik. Részint közelsége — a Balaton délnyugati végének közvetlen szomszédságában, ' Keszthelytől 6 km távolságra fekszik —, részint a gyógy- és üdülőve ndég-áramlás hagyományosan kialakult vonalai miatt. Ismerősök A nevezetes gyógy- és üdülőhely fő különlegessége a 47 500 négyzet- méter felületű meleg vizű tó, amelynek 36,5 m mély, tölcsérszerű mélyedésében levő forrása naponta kb. 86 millió liter vizet ad. A tó vize 28 óránként teljesen kicserélődik, a kráterből feltörő víz állandó, lassú forgásban, áramlásban tartja a víztömeget, amely a felületen lehűlő és alászálló, valamint a mélyből feltörő melegebb vízrétegek helycseréje következtében még külön intenzív mozgást is végez. A tó hőmérséklete nyáron 33—34 Celsius-fok. télen a nagy szabad felületen 26—28 Cel- sius-fokra hűl le. A közepén üvegtetővel fedett, fűthető fürdőház azonban a szabad ég alatti fürdést esztendőn át lehetővé teszi. Sőt szabadtéri fürdőzésre is alkalmas ilyenkor a víz — ugyancsak kellemes melege, folytán. A tó közelében fúrt kutakkal elérték a gyógyvizet adó geológiai réteget, és 39—42 Celsius-fok hőmérsékletű, literenként 3,5—6,5 mg szulfid-ként tartalmazó hévízzel ezekből a kutakból táplálják a téli gyógyfürdő medencéit és a kádfürdőket — például a több száz ágyas Állami Gyógyfürdő Kórházban, a SZOT-, a Bányász- és a Postás-üdülőkben. E z utóbbiban ottjártunkkor — váratlanul — ismerősökre bukkantunk. Az állandóan telt. 120 személyes gyógylétesít- mény vezetője Szantner Gyölgy. Mint hosszú időn át közszeretetnek és megbecsülésnek örvendett szakszervezeti tisztségviselőjükre — amellett hírlapi piackutatóra — minden bizonnyal jó szívvel emlékeznek megyénk postásai. A népszerű „Gyuri” mondotta el, hogy ez a pompás egészségügyi objektum 60 millió forintos költséggel — postai beruházásként — 100 hellyel bővül, azonkívül új éttermet, konyhát kap. Az üdülő parkjában 20x12 m-es úszómedence épül. Jelenleg két — 8x5 m-es, gyógykezelést szolgáló medence áll á beutalt férfiak, nők rendelkezésére. A 42,5 Celsius-fokos gyógyvizet ezekbe a 130 m mélyről feltörő saját hőforrás adja. Dr. Moll Károlyné főorvos irányításával 14- féle kezelést alkalmaz az egészségügyi apparátus, amely — a jövő év őszére elkészülő bővítmények működésbe lépése idejére — egy orvossal gyarapodik. M ásik két „földinket” az üdülő egyik erkélyén kaptuk lencsevégre — mint mondani, s írni szokás. Szemmel látható Borbás Lajoson, a kiskunhalasi posta távközlési üzemének ■körzetmesterén és feleségén a gyógyüdülés hatása. Vonásaik nyugodtak, arcuk kisimult. Mindenekelőtt a gyógyvíz igénybevételével történt kezeléseknek köszönhetően, hiszen a hévizet kitűnő eredménnyel használják a mozgásszervek legkülönbözőbb betegségei ellen. Mindenekelőtt a reumának nevezett ízületi, gerinc-, izom- és idegmegbetegedések gyógyításában elért eredmények kiválóak^ A tó langyos hőmérséklete általános megnyugtató hatású, és lehetővé teszi a fájdalmas ízületek könnyedebb, gyakorló jellegű mozgatását. Bizonyára Borbás Lajos ízületei is nehezen várták már az újabb találkozást Hévíz gyógyvizével — harmadízben fordul meg itt, magában a Postás-üdülőben először. Harminckilenc esztendeje hűséges dolgozója a postának — kezdettől fogva ennél az üzemnél. És bizony a sok-sok külső munka, karóramászás, tetőn szerelés, amik során a munkásöv meg a kiskabát volt többnyire az öltözék, hiszen a mozgást ez gátolta legkevésbé — az ízületekben csak benne hagyta a zord időjárások emlékeit. Ezek az „örökségek” sokszor éreztetik fáj- dalmakkal jelenlétüket. Nem „adnak rá” semmit, hogy a körzetmesternek már csak másfél éve van nyugdíjig, de addig is Kiskunhalas és- a környékbeli 8 község szolgálatát látja él. A körzetmester szakmaszeretete, munkahelyi hűsége a családban is öröklődik; lánya ugyancsak az otthoni posta főközpont műszerésze, veje pedig a szállítórészlegnél tevékenykedik. Fia se „esett messze a szakmától", jóllehet a DÉGÁZ-nál dolgozik; de hát ott is a „vezetékeké” a domináns szerep, s mindössze abban van különbség, amit azok továbbítanak. öt linoka közül vajon hányán következnek majd a sorban? Tóth István—Tóth Sándor | — Hogyan? — Természetesen nem a különérdek megszüntetésével, 'hanem 'közgazdasági eszközökkel. De ilyen eszköz lehet az üzemi demokrácia is. A vállalatok tartalékolási törekvése nem más, mint a kisebb szervezeti egységek, hasonló szándékának integrált megjelenése. Ha ezt a kérdést az üzemi demokrácia fórumai elé visz- szük, az egyes részlegeknek alkalmuk nyílik egymás tevékenységének ellenőrzésére. Hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a másik csoporttal szemben, feltárják annak indokolatlan tartalékait. Ez végső soron a vállalati tartalékok feltárásához vezet, ami egyben népgazdasági érdek is. De ugyanez a helyzet más vállalati témákban is, például a jövedelmek elosztásánál. A csoport- érdek nehezen tűri el, hogy más részlegeknél kisebb teljesítményért azonos, vagy magasabb bért kapjanak a munkások. Ha tehát a szervezeti egységek jövedelem- elosztási arányait rendszeresen megbeszéljük a dolgozókkal és tudatosan ütköztetjük a partikuláris érdekeiket, egyrészt közeledünk egv igazságosabb elosztáshoz, másrészt végül is a kollektíva alaptörvényévé válhat, hogy nagyobb jövedelem csak nagyobb teljesítménnyel érhető el. Ügy gondolom, hogy a vállalati érdek- ellentétek feloldásában az üzemi demokrácia lehetőségeit a jövőben tudatosabban kell alkalmaznunk. — Felszólalásában hangsúlyozta, hogy az üzemi demokrácia kiszélesítésének másik fontos feltétele a vállalati belső irányítási rendszerek korszerűsítése. Elmondaná mit ért ezen? — A szocialista vállalat funkcionálásának alapvető társadalmi célja a termelő eszközök minél hatékonyabb felhasználása a társadalmi szükségletek kielégítése érdekében. A termelés azonban' nemcsak műszaki, gazdasági dolog, fizikai munkavégzés, hanem társadalmi, politikai folyamat is. A siker feltétele, hogy minden egység elvégezze a rábízott feladatokat. Ez a szervezet megfelelő tagoltságát, a hatáskörök célszerű decentralizálását, azaz a kisebb egységek korszerű belső munkamegosztását követeli meg. Tudjuk,. h°gy átszervezés egyelőre nem a legerősebb oldala vállalatainknak. Kis- és középüzemekben még a szervezés személyi feltételei is hiányoznak, sőt a korszerű szervezési ismeretekkel rendelkező szakemberképzéssel egyelőre oktatási rendszerünk is adós. — Ezt úgy kell értelmezni, hogy szervezettség nélkül az üzemi demokrácia is csak korlátozottan és szűk körben érvényesülhet? — Igen. Ha nem tisztázott kellőképpen a csoportok és az egyének hatásköre, jogköre és felelőssége, akkor a számonkérés és a hibák okának feltárása is nagyon körülményes. A vállalati szervezet hierarchiát alkot, amelyben alá- és fölérendeltségi viszonyok vannak. A funkciók elosztása lehet olyan, hogy „fenn” van a döntés és „lenn” a végrehajtás, de lehet olyan is, hogy a végrehajtók a döntésben is részt vesznek. Csak az utóbbi megoldás ad kellő teret az üzemi demokráciának. A szervezés fontos célja: növelni az alsó és középszintű vezetők hatáskörét és felelősségét. Szocialista viszonyok között az üzemi demokrácia első számú politikai alapja az, hogy a vezető és a beosztott között nincs tulajdonosi, vagy osztálykülönbség. A vezetés is éppen olyan munka, mint például az anyagmozgatás, csak más tartalma van. Másrészt a dolgozó nemcsak beosztott, hanem tulajdonosa is a termelési eszközöknek, és ezt a tulajdonosi szemléletet nem fékezni, inkább folyton erősíteni kell. A dolgozónak, mint tulajdonosnak természetes joga a vezetésben való részvétel. Ez azonban nemcsak jog, hanem fel- készültség és felelősségvállalás kérdése is. Ezért a dolgozókat tudatosan és tervszerűen fel kell készíteni e nagy jelentőségű feladatra. — Mit jelent a gyakorlatban a vezetésben való részvétel? — Azt, hogy felkészültségiben és felelősségben egyenlő partnerek határoznak és együtt vállalják a következményeket is. Kádár János mondta egy alkalommal, hogy felelőtlenséget termelünk, ha a vezetésben való részvételhez nem aránylik az érte vállalt felelősség. A beleszólásnak tehát nemcsak elméleti, politikai és jogi alapja, hanem sok féltétele is van. A beleszólás a dolgozóktól folyamatos felkészülést követel, ami sok többletmunkával jár. Ez persze nem jelenti azt, hogy várni kell, amíg a dolgozók maguktól megérnek a vezetésre. Felkészítésük lényegében oktatási és nevelési feladat, és ebben szorosan együtt kell működni a párt- és tömegszervezeteknek a gazdasági vezetéssel. A korszerű vezetést tanulni kell, ami a képzett vezetőktől is állandó erőfeszítést követel. — Sok szó esik mostanában az üzemi demokrácia megjelenési formáiról. A közvetlen, vagy a képviseleti demokrácia a hatékonyabb? ön szerint melyiket kell inkább erősíteni? — Kétségtelen, hogy a dolgozókkal való közvetlen találkozásnak számos előnyei vannak. Több száz, vagy ezer embert foglalkoztató üzemekben viszont ez nem könnyű, emellett jelentős időveszteséggel jár, lassítja a vezetői döntések meghozatalát. Ezek a hátrányok nem mindig térülnek meg, így csak meghatározott témákban indokolt a dolgozók összehívása. Sokkal tágalbb teret nyújtanak a közvetlen demokráciának az úgynevezett kisegységes tanácskozások. Rendkívül fontos az is, hogy jól határozzuk meg azokat a kérdéseket, amelyek eldöntésében érdemi részvétel várható. Mindenki előtt ismert, hogy a dolgozók nem egyforma aktivitással kapcsolódnak be a vitába. Ez azért van, mert az érdekek közvetlensége sem azonos. — Ismét az érdekek különbözőségénél lyukadtunk ki. — Ügy van. Kisebb egységeket érint például a termelési, a létszám- és a nyereségtervek lebon- -tása, a bérarányok stb. Ám vannak olyan ügyek — például a fejlesztési, műszaki beruházási tervek stb. —, amelyek inkább a vállalati érdek kategóriájába sorolhatók. Jól meg kell tehát fontolni, hogy az egyes témákat melyik fóíum elé vigyük. Az elvont kérdések, a túlzsúfolt napirendek elriasztják a dolgozókat az üzemi demokráciától. Látnunk kell azt is, hogy az üzemi demokrácia gyakorlása nem egyértelműen öröm a dolgozóknak sem. A felkészülés sok fáradságot, többletmunkát igényel mindenkitől, emellett esetenként vállalni kell az érdekütközésekből fakadó nyílt konfliktusokat is a munkatársakkal, vagy a közvetlen vezetőkkel. És mit nyerhetnek mindezért cserébe? Esetleg érdekeik jobb érvényesítését. Erre viszont a jelenlegi munkaerőhelyzetben a vezetők önként is ráállnák, annál is inkább, mert a párt- és a szakszervezet is erre sarkallja őket. — Vagyis; a dolgozó ritkán 'érzi szükségét annak, hogy az üzemi demokrácia fórumain vesse föl egyéni problémáját? — Valahogy így gondolom. Megítélésem szerint az a fontos társadalmi cél, hogy erősödjön a társadalmi önigazgatás, a munkások tulajdonosi szemlélete, számukra ma még túlságosan elvont és távoli. Óvatosan kell tehát adagolni a demokráciát is, nehogy többet ártsunk, mint használjunk vele. Ez a . gazdasági vezetőktől nagyfokú tudatosságot és türelmet követel. Ne felejtsük el, hogy az üzemi demokrácia gyakorlása a vezetők részéről sem fenékig tejfel. A beszámolók, tájékoztatók elkészítése rengeteg időt elrabol tőlük, a sok egyeztetés lelassítja a döntéseket, és alkalmasint a vezető se mentesül az éles ütközésektől. Olyan esetekben sem, amikor pedig pyil- vánvalóan ő képviseli a helyes vállalati, érdeket. Egy tipikus példát mondok, azt hiszem, ezt már többen tapasztalták. Ha alternatívákat kínálunk, a dolgozók általában a rövid távon elérhető sikereket helyezik előtérbe a hosz- szú távú koncepciók helyett. Pedig a vállalatnak nemcsak a jelenre, a jövőre is gondolni kell. Az üzemi demokrácia kiszélesítése tehát elsősorban tudatformálási folyamat, gyakorlása pedig kölcsönös erőfeszítéseket, türelmet és megértést követel vezetőtől és beosztottól egyaránt. — Szavaiból azt veszem ki; az üzemi demokrácia kiszélesítése végül is mindenekelőtt tudatformálási folyamat, melyben úezetők és beosztottak szemlélete egyaránt átalakul. — Ennek a folyamatnak a fel- gyorsításában az eddiginél nagyobb szerepef kell vállalniok a pártszervezeteknek is. Az üzemi demokrácia kiszélesítése legyen a pártszervezetek gazdaságirányítási és ellenőrzési tevékenységének alapvető eszköze. Segítsék a gazdasági vezetőket abban, hogy az érdekütközések a társadalmi érdek primátusa alapján oldódjanak meg. A pártértekezlet határozatában megfogalmazott feladatterv szerint elő kell segíteni a demokrácia 'érvényesülését és a demokratikus fórumok működtetését az üzemekben és a szövetkezetekben. Én azt hiszem, ez már mindenütt megvan, annál is inkább, mert rendeletek és párthatározatok kötelezik a vezetőket. Azt kell Inkább elvárni tőlük, hogy okosan fejlesszék tovább, folyamatosan szélesítsék ki és a formális -elemektől mentesítsék az üzemi demokráciát. Kutas! Ferenc