Petőfi Népe, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

í 1980. március 19. # PETŐFI NÉPE • 3 KONGRESSZUSI KÜLDÖTT m^iüsfsza Torma Istvánné siklik be a _ r SS' munkás a fóliával lefödött raklap-hegynek, megcibálja a takarót, aztán tovább nyargal az udvar másik vé­ge felé, ahol az új konzervüzem és a szárító épül. Követem az irányt, s szaporán pislogva, vetem össze a Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat miskei telepéről elképzelteket a valóság­gal. Sokkal nagyobb az üzem, mint gondoltam. Megtudtam, hogy az éves termelési értéke is elég tekintélyes, nyolcvanmillió forint körül van. A konzervgyártó részleg, ahol Torma Istvánnét megtalálom, már tényleg rászorul, hogy újjal váltsák föl. Viszont az itteni dolgozók szorgalma ellen senkinek sem lehet kifogása. Most nagy igyekezettel töltik üvegekbe a télire tartályokban tárolt darabos, vegyes savanyúságot. Itt irányítja egy csoport munkáját Tormáné, akit a megyei pártértekezleten megválasztottak küldöttnek a XII. kongresszusra. — Nincs egy fél órája, hogy Bőza elvtárs. a járási pártbizott­ság első titkára itt járt, és átad­ta nekem a kongresszus írásos anyagait — újságolja az asszony. — • Este hozzáláthatok, hogy át­tanulmányozzam a Központi Bi­zottság jelentését, a Központi El­lenőrző Bizottság beszámolóját és a kongresszusi határozatterveze­/ tet­A csoportvezetőnő egyszerű em­ber, ötvenéves. Mostanában elég sokat betegeskedett, csak pár nap­ja foglalta el újra a helyét az üzemben. Az őt ért nagy meg­tiszteltetésről és a pártkongresz- szusról beszélve enyhe pír futja be az arcát: — Nagyon meglepett ez a ki­tüntetés. Az üzemi alapszervezet­ben gratuláltak az elvtársak. Miskei szegényparaszt családból származik Torma Istvánné. A fel- szabadulás előtt süldőlány korá­tól napszámba járt, részesarató­nak szegődött. 1949-ben az édes- apjáékkal együtt lépett be férjé­vel a megalakuló Táncsics szö­vetkezetbe, a most Üj Élet nevet viselő közös gazdaságba. A férje mn is ott dolgozik, állatgondozó. Ö elkívánkozott 1966-ban az ipar­ba, ide a telepre, ahol négy esz­tendővel később fölvették a párt­ba. — Miként érlelődött meg az el­határozása, hogy belép a kommu­nista pártba? — kérdezem. — Az emberek egy része még most is azt tartja, hogy az asz- szony tisztességesen dolgozzon, lássa el a családját, erre legyen gondja. Minek neki politikával is ioglálkozni? Én az apám nyomá­ba lépve lettem párttag. Mégpe­dig azért, mert amit én ebben az életben elértem, azt mind ennek a pártnak köszönhetem. Dolgoz­tam már a múltban is, össze tu­dom hasonlítani, mit tudott az ember a két kéziével akkor elér­ni. és mit tud most. Ez az, ami engem a pártba hozott. Az, hogy ebben a társadalomban a becsü­letes kétkezi emberek, munkások és parasztok’ is boldogulhatnak, sőt, ez a rendszer egyik fő célja. Azért léptem be a pártba, hogy amennyire képes vagyok rá, erő­sítsem és segítsem a politikáját. Ezt a meggyőződésem igyekeztem beleplántálni a lányomba is, nem eredménytelenül. A Torma család keményen dol­gozik ma is. A f/árj fél négykor indul a termelőszövetkezetbe. A feleség csak egy órával később kel föl. Ellátja a jószágot, s hat óra előtt már benn Van a mun­kahelyén. Velük él idős anyósa, rá szintén gondolni kell regge­lente. Két hold háztáji földön paprikát és más zöldségféléket termesztenek. Sok a munka ta­vasztól őszig — de van • ered­ménye. Az üzem száz dolgozója közül tizenkilencen tagjai az MSZMP- nek. Az alapszervezet háromtagú vezetőségében Tormáné gazdasá­gi felelős. ,Kis alapszervezet az övék, de nem a létszám a fontos, hanem a végzett munka. Jó a kapcsolatuk a járási pártbizott­sággal és a vállalati pártszerve­zettel. Segítségre mindig számít­hatnak. A helyi gazdasági veze­tőkkel egyetértésben tevékeny­kednek a hatékonyabb termelé­sért és a szebb emberi viszonyo­kért. — Az irányelveket ismerve ar­ra számítok, hogy a tizenkettedik kongresszus tovább viszi az ed­digi politikát, és én, a . félig mun­kás, félig paraszt asszony, a köz­ség lakosságával együtt ezt vá­rom. ezt támogatom — mondja Torma Istvánné, a miskei küldött. A. Tv S. Megemlékezések a Tanácsköztársaság évfordulóján Ifjúsági vöröskeresztesek értekezlete A Tanácsköztársaság kikiáltá­sáról 61. évfordulóján, változatos programokkal emlékeznek meg a fővároson kívül országszerte. Ezen a napon országos esemény színhelye lesz Salgótarján: az MSZMP Nógrád megyei székházá­ban a Tanácsköztársaságnak a magyar munkásmozgalomban be­töltött szerepéről, jelentőségéről rendeznek tudományos emlék­ülést. A város Tanácsköztársaság terén több ezer ifjúkommunista, köztük a főváros és valamennyi megye küldöttei vesznek részt a KISZ Központi Bizottsága, vala­mint az MSZMP és a KISZ Nóg­rád megyei Bizottsága által ren­dezett politikai nagygyűlésen. Ezekben a napokban az oktatá­si intézmények sók százezer diák­ja osztályfőnöki órákon, úttörő- és KISZ-es összejöveteleken idézi fel a magyar nép történelmének egyik legfényesebb fejezetét. Az évforduló kapcsán a KISZ- alapszervezetekben, az ifjúsági klubokban, az ifjúsági vitakörök-' ben a fiatalok szót váltanak ar­ról, hogyan állnak helyt a munká­ban, a tanulásban, s a mai tizen- és huszonévesek miként vehetnék ki még jobban részüket napjaink forradalmi cselekedeteiből, a fej­lett szocialista társadalom építé­séből. Magyarország gazdasági és kul­turális életét bemutató széles kö­rű rendezvénysorozat kezdődik április 9-én Amszterdamban. A program fő eseménye az a nagyszabású kiállítás lesz, amely 9-én nyílik a Rai kongresszusi központban, a HUNGEXPO ren­dezésében. A kiállítás áttekintést ad Magyarország történelméről, a magyar—holland kapcsolatok ala­kulásáról, valamint hazánk nép­művészetéről. Harminc magyar külkereskedelmi és egyéb válla­lat mutatja be termékeit: labo­ratóriumi műszereket, háztartási gépeket, kerékpárokat, vegyipari termékeket stb. Természetesen nem hiányoznak majd a kiállítás­ról a magyar élelmiszerek, fűsze­rek és italféleségek sem. Az első magyar proletárállam­hoz fűződő eseményekről szerte az országban vetélkedőket rendez­nek. Ki tud többet a Tanácsköz­társaságról címmel bizonyítják történelmi ismereteiket a pásztói, a szentendrei, a nagykőrösi fiatalok is. Az ünnepségeken megemlékez­nek a KISZ 23 évvel ezelőtti új­jászerveződéséről is. A megemlékezések sorát kultu­rális események is gazdagítják. Miskolcon és Balassagyarmaton mozgalmi dalversenyt rendeznek. A somogyi művészeti szemle be­mutatóit Boglárlellén rendezik meg. A Szolnok megyei művelő­dési házban pedig amatőr művé­szeti csoportok tartanak bemuta­tót. Forradalmi elődeink címmel kiállítást nyitnak meg Szombathe­lyen, a Győr-Sopron megyei ki­rályfai erdőben KISZ-esek és komszomolisták túraversenyt ren­deznek. A kaposvári ifik a nádas- di erdőben tartják meg hagyomá­nyos Latinca Sándor-emléktúrá- jukat. Az évforduló napján a Nógrád megyei Szécsényben, to­vábbá Gödöllőn, Nyíregyházán és másutt az 1919 forradalmi lángját őrző fiatalok fáklyás menete hir­deti majd a fiatalok tiszteletét a hősök iránt. (MTI) A Magyar Kereskedelmi Kama­ra április 14—17. között gazda­sági-műszaki napokat szervez három holland városban: Amsz­terdamban, Rotterdamban és Ut- rcchtben. Ennek keretében mint­egy húsz előadás hangzik majd el a magyar gazdasági életről, tu­dományos-műszaki témákról, a kooperációs kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeiről. A Kulturális Kapcsolatok In­tézete április 10—16. között ma­gyar filmhetet rendez, s a mai magyar festészetet reprezentáló tárlat. nyílik a Peter Breughel Galériában. A Rai színháztermé­ben Jando Jenő zongoraművész. Szenthelyi Miklós hegedűművész, és a Kodály-vonósnégyes ad egy- egy hangversenyt a hollandiai magyar napok idején. (MTI) Szocialista ország fővárosában most első alkalommal hívták ösz- sze az Ifjúsági Vöröskereszt veze­tőinek európai értekezletét, amely kedden kezdődött meg Budapes­ten, a Csillebérci Úttörő Nagytá­borban. A tanácskozáson konti­nensünk 21 országából érkezett küldöttek vesznek részt. Az érte- kézleten megemlékeznek arról, hogy a Vöröskereszt több miint százéves mozgalmában 60 évvel ezelőtt, 1920 márciusában kezdték el megszervezni az Ifjúsági Vö­röskereszt nemzeti bizottságait és nemzetközi testületét. Az évfordu­ló jegyében most mérlegre teszik ajZ együttműködés eredményeit és kidolgozzák a különféle vöröske­resztes akciókban való együttes részvétel hathatósabbá tételének formáit. Véleménycserét folytat­nak az ifjúsági vöröskeresztes ve­zetők képzéséről és továbbképzé­séről is. Pénteken bekapcsolják az új bajai telefonközpontot Két új telefonkonténer üzem­be helyezésére kerül sor március 21-én Baján. A crossbar rendsze­rű telefonközpont bekapcsolásá­val megváltozik az eddigi hívási rendszer. A helyi beszélgetéseket ezután a hívott állomás ötjegyű kapcsolási számának tárcsázásá- sával kell kezdeni. Az átkapcsolás 1980. március 21-én 15 órakor kezdődik. A pos­ta kéri a lakosságot, hogy 21-én 15—17 óra között csak a legsür­gősebb esetekben vegyék igénybe a telefont. Külön figyelmet for­dít a posta arra, hogy a kétjegyű speciális hívószámok (01, 02, 03, 04, 05, 07 stb.) már az átkapcso­lás első perceitől hívhatók legye­nek. Az új ötjegyű számok jegyzéke már az új telefonkönyvben meg­található. A könyv megvásárol­ható a bajai postahivatalban áp­rilis végéig. Az új telefonközpont fontosabb tudnivalóiról a Bajai Hírlap következő számában ol­vashatnak az érdeklődők. Magyarország bemutatkozik Amszterdamban Gyerekünk érdeke AZ OLVASÓ HOZZÁSZÓL A doktor néni sír... Megnyugtathatom szülőtársai­mat: a Széchenyi városban sem ért véget a gyermekév. Ami pe­dig konkrétan a gyermekorvosi rendelőben levő áldatlan állapo­tot illeti, az éremnek ne csak az egyik, hanem a másik oldalát is nézzük meg! Két kisgyermekem lévén én is tudok mesélni. Hogy csak a leg­utolsó esetet említsem, szintén csütörtök délutáni rendelés: a doktornő fél 6-ig rendel, de eb­ben az influenzás időszakban ki figyel az órára. Negyed hétkor szaladtam be egy információért, mivel a rendelő ablaka még vilá­gított. A külső váróban vagy hú­szán szorongtak, a belsőben még öten-batan. Ismétlem, a rendelés vége után háromnegyed órával! És nem küldte el őket sem az asszisztensnő, sem a doktornő. Ez a délutáni rendelésre általában jellemző. A délelőtti rendelés ugyan dél­ben véget érne, de a környéken lakók a tanúi, hogy hányszor áll a doktornő kocsija még 2 órakor is a rendelő előtt. Hogy hányszor megy át ebéd nélkül az iskolai szűrésekre, oltásokra. Aztán nem árt, ha egy kicsit számolunk is: naponta az egyik körzet rendelé­sén — a túlórát is beleértve — kb. 4 óra alatt átlag 120—130 beteget tudnak fogadni. Egy beteg csöpp­ség ellátására tehát nem több, mint 2 perc(!) jut. Ha a Széche- nyiváros tízezer lakóját veszem, ebből fele gyerek. Hogy engedhe­ti a tanács, hogy 5 ezer gyerekre két gyermekorvos jusson? Hogyan lehet a téli csúcsidőszakban 2 perc alatt orvosolni egy beteg, lázas gyereket? Csak úgy, ha megnyújtják a rendelési időt és akkor még mindig csak a körzet­be tartozókat látták el., Teljesen együttérzek a pana­szos anyukával. Az anyát száz­szorosán lehet sérteni, ha a gye­rekéről van szó, a lázas gyerek pedig nem nézi az időpontot. Csakhogy a lázkúpot recept nél­kül adják arra az esetre is, ha csak egy-két óra múlva tudják a gyereket ellátni. Hiába az or­vosi etika: az influenzavírus tom­bol, és az ember fizikai teljesítő- képességének határa van. Még egy orvosénak is. Gn a tanács il­letékesét kérdezném, akt ezt az orvossűrűséget (ill. -ritkaságot) el tudja nézni: náluk véget ért-e a gyermekév? És megkérdezném a doktornő három pici gyerme­két: hány nap szoktak felkelni és lefeküdni úgy, hogy az anyu nincs otthon, mert gyerekhez hív­ták, vagy még rendel, mert az orvosi etika kényszeríti túlórázni. Nagyon sokat beszélünk az orvos­hiányról, az orvosok megbecsülé­séről. Hol a megbecsülés, ha a gyerekgyógyítást stopperrel kell mérni, különben az ellátatlan gyermekek anyukái sírnak? A Széchenyi városból üzenem: a doktor néni is sír. S. J. DEHOGYIS szeretném gyorsí­tani az amúgy is rohanó időt, de többször gondoltam arra, amikor négyéves fiam majd eléri az is­koláskort, változás lesz az ő, s a mi életünkben is. A „sorsfordu­ló” a beiratkozással kezdődik, amit aztán lázas készülődés kö­vet, az ovistáskát nagyobbra cse­réljük, s beszerezzük mindazt, amire egy első osztályos iskolás­nak szüksége van. Aztán eljön az izgalom csúcspontja: az első ta­nítási nap. Mindez családunknak persze még a „jövő zenéje”, mert fiam egyelőre az óvoda játékszobáinak küszöbét lépi át naponta. Akkor miért fordult meg fejemben a majdani esemény? Egyebek között azért, mert he­tekkel ezelőtt a napilapokban ol­vastam az elsősök beíratásáról szóló hírt, illetve közleményt, miszerint március 1-től március 15-ig tart — illetve tartott — a szeptember 1-ig tanköteles korba lépő gyermekek beíratása az el­ső osztályba. A rövid információ­ból az is kiderült, hogy minden tanköteles gyerek megjelenése kötelező a lakás szerinti körzeti­leg illetékes általános iskolában. A FELHÍVÁSNAK eleget téve, az 1973. szeptember 1-e és 1974. augusztus 31-e között született, s most Bács-Kiskun megye telepü­lésein élő gyerekek is elmentek szüleikkel együtt a körzetileg il­letékes iskolába. Megtörtént tehát az ismerkedés, ami persze köl­csönös, a gyerekeket lekötötte a sok új látnivaló, s velük beszél­getve a pedagógusok felmérték testi, szellemi fejlettségüket és vé­leményt mondtak, hogy melyik iskolában kezdhetik meg a ta­nulást. vagy pedig célszerű lenne, ha várnának az indulásig még egy évet. Tehát a beiratkozáskor is­kolaérettségi vizsgálatot tartanak, ami a gyerek szempontjából na­gyon fontos. Bács-Kiskun megyei gyerekek érdekeiről szólva az is figyelmet érdemel, hogy a nemzetiségi szár­mazásúak az anyanyelvűknek megfelelő iskolába kérhetik fel­vételüket. Ha a lakóhelyükön ilyen nem működik, a körzeti határo­kon túl a szülők olyan iskolába taníttathatják gyermeküket, __ ahol anyanyelvűket oktatják. A múlt év végén tehát az el­sősök beíratása, illetve az isko­laérettségi vizsga befejeződött. Pontos adat természetesen még sincs arra, hogy Bács-Kiskun me­gye településein hány gyerek ment el szüleivel az iskolába. Az 1973. szeptember 1-e-és 1974. au­gusztus 31-e között született gye­rekekkel kivétel nélkül megis­merkedhettek a pedagógusok, vagy voltak olyan szülők, akik erről megfeledkeztek, annak elle­nére is, hogy a tankötelezettségi törvény kötelezővé teszi ezt? Erre most válasz nem adható, de a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatai sajnos arra utalnak, hogy min­den évben vannak feledékeny szülők, vagy olyanok is, akik sa­ját véleményük alapján marasz­talják otthon gyermeküket, mond­ván: „ráérsz te még azzal a ta­nulással”. Az ilyen szülők a tör­vény ellen vétenek, s ami ennél is rosszabb, saját gyermeküket hátrányos helyzetbe hozzák az­zal, hogy késleltetik tanulásuk, előrehaladásuk kezdetét. Tehát most elsősorban nem a legmaga­sabb szintű jogszabály be nem tartását, illetve ennek következ­ményeit szeretnénk hangsúlyozni, hanem azt, hogy a szülő nem aka­dályozza gyermekét, ne ártson, hanem segítsen neki. TISZTELET a sok, a több ki­vételnek, de az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján Bács-Kiskun megyében is számolhatunk fele­dékeny, nemtörődöm, hanyag szü­lőkkel, akik nem vitték el idő­ben beíratni iskolás korú gyerme­keiket. Ne bocsátkozzunk jóslá­sokba, hogy az idén voltak-e, s hányán voltak „hiányzók". Inkább előzzük meg a bajt. Ha nem ők, mármint a szülők, akkor a közvetlen hozzátartozók, roko­nok. szomszédok, ismerősök, vagy ennél szervezettebb formában a munkahelyi kollégák, szocialista brigádok, s nem utolsósorban a népfrontaktivisták és KISZ-esek kísérjék figyelemmel, hogy a kör­nyezetükben élő, dolgozó „feledé­keny” szülők eleget tettek-e köte­lességüknek, szülői teendőiknek. Ha nem. akkor figyelmeztessék őket, s ha ez sem használ, szól­janak a helyi tanácsoknál. A községi, városi tanácsok mű­velődési csoportjai, osztályai ugyan mindenütt ellenőrzik az iskoláskorúak beíratását. s a fe­ledékenyeknek felszólítást külde­nek. de nem szükséges ezt meg­várni, ha a közvetlen környezet is segít a mulasztók figyelmezte­tésével. A beíratás határideje lejárt ugyan, de a késedelem nem je­lent semmilyen hátrányt. _,A pe­dagógusok most is szívesen Vár­ják az elsőosztályos-jelölteket. S ha a nagyobb városokban élő szülők esetleg nem tudják eldön­teni, hogy melyik az ..illetékes” iskola, sebaj, bármelyik általános iskolában útbaigazítják őket. A HIVATALOS határidőn túl is lehetőség van a gyerekek be- íratására. De nem érdemes húz- ni-halasztani az időt — feleslege­sen, hiszen a legfontosabbról, a gyerekünkről, az ő érdekükről van szó. Tárnái László Barangolás Bács-Kiskunban Harkakötöny • Szépen lejtődé kis község a kiskunhalasi járásban. A falu lakói elsők között építettek többszintű házakat a szövetkezet kezdeménye­zésére. Lakosainak száma 1009. területe 5270 hektár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom