Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AB MSZMP BACS-KlgKUM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 270. szám Ára: 1,20 Ft 1979. november 18. vasárnap BEFEJEZÉS ELŐTT A RÉPASZEDÉS Magas cukortartalmú a termés Az átlagosan öt és fél—hatezer hektáron termesztett cukorrépa a legutoljára betakarított szántóföldi termék Bács-Kiskun megyében. Szedése, átvétele ugyancsak hosz- szan tartó, mert ütemét nemcsak a termés érése, a gazdaság műszaki adottsága, munkaszervezési készsége szabja meg, hanem jócskán a feldolgozóipar és szállító vállalat teljesítőképessége. A betakarítás, felvásárlás régóta a gyár és a termelő közösen egyeztetett terve alapján történik. Bács-Kiskun megyében a cukorrépa átvétele az idén még később kezdődött, mint tavaly és a megelőző évben. Az 1979-es ugyanis az első esztendő, amikor az új átvételi, minősítési rendszert alkalmazza a cukoripar, és a termelőnek még inkább érdeke, hogy teljesen érett, magas cukortartalmú répát szállítson. A minősítés, vételár-megállapítás alapja ezentúl nemcsak a súly, hanem a cukor- tartalom is. Kísérletképpen néhány éve már alkalmazott ehhez hasonló módszert mindkét cukorgyár. A tisza- kécskei Béke és Szabadság, a kunszállási Alkotmány, a klskunfél- eg\házi Vörös Csillag, a mélykúti Lenin, a tompái Szabadság és több bácskai, Duna melléki szövetkezet, állami gazdaság részesült felárban, amelyet a 10—19 százalék cukortartalmú terméséért fizetett a feldolgozóipar. A kisszállási Bácska Tsz a héki cukorrépa-termelési rendszerhez társulva, az idén 130 hektárról takarított be termést a vadonatúj gépsorral. Jól lehet, a háromhónapos szárazság miatt a tervezettnél kisebb lett az átlagtermés, az új minősítési rendszerrel, a magas cukortartalmú répáért viszont olyan árat kapott, amely nyereségessé tette az ágazatot. A Szolnoki Cukorgyár Bács-Kiskun megyei körzetében szombaton már csak 29 hektáron volt földben a termés. Itt a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz a legnagyobb termesztő. 484 hektárról takarított be, átlagosan 17,8 százalék cukor- tartalmú répát. Ez a szövetkezet tavasszal már 500 hektár cukorrépát vet, és a sekély termőrétegű talajt mélylazítóval készíti elő a jobb minőségű, a magasabb cukor- tartalmú répa termesztésére. Ugyancsak altalajlazítást alkalmaz a tiszakécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet, amely az idén a legmagasabb cukortartalmú répát adta át a szolnoki gyár megyei körzetéből a feldolgozóiparnak. Így az aszály ellenére szintén jövedelmező a répaágazat a közös gazdaságban. A Béke és Szabadság Tsz egyébként hosz- szú idő óta igen jól hasznosítja a cukorrépatermesztés valamennyi melléktermékét, a leveles répafejet, a szárított vagy nedves répaszeletet a szarvasmarha-tartásban. Tagja a Szolnoki Cukorgyár ure- betin-társulásának, és anyagilag is hozzájárult ahhoz, hogy a feldolgozóüzem a cukorgyártás mellék- termékéből készített fehérjepótló takarmánnyal rendszeresen elláthassa a szarvasmarha-tenyésztő gazdaságokat Jövőre a tiszakécskei szövetkezet is növeli a cukorrépa-vetésterületét, mert termelési szerkezetébe jól beleilleszkedik a répa termesztése, s melléktermékeinek hasznosítása. K. A. Építőipar • Befejezéshez közeledik a megye gazdaságaiban a kukorica betakarítása. A megye szocialista kivitelező építőiparában 1979. I—III. negyedévében — az előző évekénél kisebb mértékben —. nőtt a termelés. ' Az elvégzett építési-szerelési munkák értéke közel 2263 millió forint, ami összehasonlító áron 3,4 százalékkal volt több az előző év azonos időszakának teljesítésénél. Az ágazaton belül minden szektorban nőtt a termelés. Országosan a kivitelező építőipar termelése 0,9 százalékkal bővült. A megye szocialista építőiparában 1979. évre közel 3,1 milliárd forint építőipari termelést irányoztak elő, amelynek a III. negyedév végéig 73,8 százalékát teljesítették. Az időarányos teljesítés 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél. A beruházások helyzete A megye területén a III. negyedév végén 106 olyan fontos létesítmény építése volt folyamatban, amelyek eredeti költségelőirányzata meghaladta a 25 millió forintot. Teljes költségelőirányzatuk együttesen több mint 15 milliárd forint. A folyamatban levő beruházások összköltségéből erre az évre 3,7 milliárd forint felhasználást ütemeztek, amelyből a teljesítés a III. negyedév végén 48 százalékos volt. Az időarányos teljesítés általában nem kielégítő. Bács-Kiskun megyében 1979. I—III. negyedévében a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Fejlesztési Bank és az OTP adatai alapján összesen 3582 millió forintot fordítottak (beruházásra a megyei székhelyű szocialista szektorban. 3,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az állami vállalatok, a mezőgazdaságon belül pedig, az állami gazdaságok és erdő- gazdaságok szeptember végéig 1162 millió forintot használtak fel fejlesztésre, 7 százalékkal kevesebbet az előző ’évinél. A szövetkezeti szervek beruházási kifizetése 1086 millió forintot ért el, amely 6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az Állami Fejlesztési Bankon keresztül 711 millió forintot fordítottak beruházási célokra a megyében, egy- harmaddal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az összegeket elsősorban a szénhidrogén-ipar fejlesztésére és a vas- útvillamosításra fordították. A tanácsok csaknem 787 millió forintot fordítottak beruházásokra, amely folyóáron 2,5 százalékkal több az előző évinél. Az üzembe helyezett beruházások értéke 196 millió forint, 4,8 százalékkal kevesebb az egy évvel, korábbinál. lékkai volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az 1979. első háromnegyedévi termelésnövekmény teljes egészében a termelékenység javulásából származott. 1979. első háromnegyed évében a megyei székhelyű ipari vállalatok és szövetkezetek értékesítése folyó áron 11,6 milliárd forint volt, 4,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. (Országosan a szocialista ipar értékesítése 2,6 százalékkal nőtt.) Az értékesítés növekedési üteme — a termeléshez hasonlóan — az előző évinél mérsékeltebb. Az értékesítésen belül — a korábbiakkal ellentétben — 6,3 százalékkal emelkedett a nagy- és kiskereskedelemnek történő átadások értéke, s mindössze 0.5 százalékkal nőtt a külkereskedelmi értékesítés. Ipar A megyében települt szocialista iparban az 1978 óta mérséklődő termelésnövekedési ütem 1979 eddig eltelt időszakában — az országoshoz hasonlóan — tovább csökkent. Az év első kilenc hónapjában a termelés volumene egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül azonban a minisztériumi élelmiszeripar és a tanácsi ipar az előző évi csökkenéssel szemben va-. lamelyest (1,6, illetve 1,7 százalékkal) növelte termelését. Az élelmiszeripar együttes növekedése elmaradt az országos ütemtől. A minisztériumi ipar egészének termelése az előző évi szin• Sorozatban készülnek Baján a GANZ Villamossági Művek gyárában a korszerű vasútbiztosító- berendezések. ten maradt, ezen ibelül a nehéziparé 1,2 százalékkal csökkent. A szövetkezeti ipar ugyanakkor 5 százalékkal bővítette termelési volumenét. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1979 első háromnegyed évében egy, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 1,6 százaA KSH megyei igazgatóságának jelentése Bács-Kiskun megye gazdasági és társadalmi életének alakulásáról A JÓL SZERVEZETT MUNKA EREDMÉNYE Év végi hajrá nélkül az üzemekben • Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységében Böbék La- josné, a Rózsa Ferenc brigád tagja dolgozik az egyik félautomata esztergagépen. -\ Az idei esztendőből alig másfél hónap van hátra és az üzemekben már jórészt kirajzolódnak az idei terv teljesíthetőségének körvonalai. Ahol reális, alaposan kidolgozott tervet készítettek, ott még az esetleges ■váratlan akadályok sem okoztak termeléskiesést. Az alábbiakban három üzemben tett villámlátogatás után adunk hírt jelenlegi helyzetükről. Az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyáregységének igazgatója, Hajba Ottó a következőket mondta: — A múlt évben gyáregységünk termelési értéke 86,9 millió forint volt, az idén pedig el kell érnünk a 109 milliót. Ezt a jelentősen megemelt tervet a tavalyinál kisebb létszámmal csak a termelékenység növelésével tudjuk teljesíteni. Három új félautomata esztergagépünk mellett igen jelentős szerepük van ebben az újítóknak is. Most, novemberben újítási hónapot tartunk s bár ez még nem ért véget, máris harminc különböző újítás elbírálása, illetve megvalósítása kezdődött meg. A feszített terv végrehajtásából igen nagy részt vállal a nyolc szocialista brigád is. Ezek a kollektívák a kongresszusi versenyhez csatlakozva pótvállalásokat tettek s bízunk abban, hogy vállalásaik teljesítésével sikerül december 20—22-re befejezni az idei tervet. Az idei év egyik jelentős eredménye a többi között az, hogy részt vállalunk importmegtakarításból. Tavaly ugyanis megrendelőként jelentkezett a Győri Vagon és Gépgyár, 5 típusú kettős munkahengerek nullszériáját készítettük el részükre. Korábban ezeket importból szerezték be s az idén már 15 millió értékűt ■nálunk forintban fizethetnek. Rudast Károly, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofongyárának igazgatója elégedetten nyilatkozott a kollektíva idei tevékenységéről.. — A jól szervezett munka eredményeként az idei esztendőt az ütemes, egyenletes termelés jellemzi — mondta a többi között. — A különböző, másutt vásárolt anyagok hiánya olykorolykor kisebb akadályt jelentett, de ez nem zavarta az alkatrész- gyártás és a szerelés összhangját. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy a termékszerkezetünk átalakítása hasznos és gazdaságos. A kész magnók helyett egyre több részegységet gyártunk a hosszú távú kereskedelmi szerződések szerint s ezekért a nagy sorozatokért például a Szovjetuniótól színes tévéhez való szerelvényeket kapunk. Az 1979-es esztendő legjelentősebb eredménye, hogy a megfelelő előkészületek után megkezdhettük a magnóhoz szükséges motorok gyártását. A korábban tőkés importból beszerzett motorok negyven százalékát az idén már magunk készítjük, jövőre viszont már képesek leszünk a teljes szükséglet kielégítésére. Előzetes számítás szerint évente 800 ezer dollár lesz a megtakarítás értéke. Az idei terv teljesítésének üteme biztató, s nem várnak év végi hajrát, a Ganz-MÁVAG Kiskunhalasi Gépgyárában. Karsai Róbert főkönyvelő, az alábbi felvilágosítást adta a gyár termelésének jelenlegi helyzetéről: — Ez évi termelési tervünk értéke 236 millió forint.' Ebből 16 millió a belső, társgyárak részére végzett munkáink értéke, és 220 millió, amit külső vállalatok megrendelései alapján kell teljesítenünk. A társgyáraknak készített termékeink közül kiemelkedő a bangladeshi export. A Távol-Keletre szállított motorvonatok egyes alkatrészeinek gyártását vállaltuk, ami jelenleg is folyamatos, sőt, mivel nagyobb sorozatról van szó, áthúzódik a jövő évre. Terveinket figyelembe véve, még mintegy 500 ezer forint értékű alkatrész gyártása vár ránk az év hátralevő részében, az említett exportot illetően, ami különösebb gondot nem jelent számunkra. Csaknem kétszáz azoknak a belföldi vállalatoknak a száma, amelyek megrendeléseinek eleget kell tennünk az idén. Jelenleg a Paksi Atomerőműnek, a Fővárosi Vízműveknek, s a dunántúli szénbányáknak gyártunk különböző típusú szivattyúkat. Ezek összértéke csaknem hatmillió forint. December 20-ra várható éves tervünk teljesítése, amiből 24 millió forintnyi hiányzik még. Ez annyit jelent, hogy számításaink szerint, mintegy kilencmillióval haladjuk túl év vé• A BRG kecskeméti magnetofon- gyárában készült a motorellenőrző műszer is. gére a tervezettet, tehát hajrá nem les?, Egyrészt annak köszönhető mindez, hogy különösebb fennakadások nem hátráltatták munkánkat az idén. Igaz, néhány esetben előfordult, hogy egy-egy szükséges berendezést, alkatrészt vagy nyersanyagot nem szállítottak időre az illetékes vállalatok, de mindannyiszor sikerült elkerülnünk a kieséseket, a munkák átszervezésével. Másrészt, a munkaintenzitás javulásának is tudhatóak eredményeink, amelyre jelentős hatással voltak a munkaverseny-vállalá- sok — mondotta végül a főmérnök. O. L. — K. E. A szocialista építőiparban szeptember végéig 684 — százezer forintot meghaladó egyedi értékű — új építmény kivitelezését kezdték el, amelyek együttes értéke közel 2,3 milliárd forint. Az idén 83-mal több építkezést kezdtek el, mint az elmúlt évben. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek 610 létesítményt adtak át, — 97-tel többet az egy évvel ezelőttinél — összesen több mint 1,6 milliárd forint értékben. A III. negyedév végén a kivitelezés alatt álló építmények száma 437. A szocialista építőiparban az egy foglalkoztatottra jutó építésiszerelési munkák értéke 184 ezer forint volt, amely az előző év azonos időszakához mérten 4,3 százalékkal (országosan 2,2 szá- za Iák kai) emelkedett. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés a ■kedvezőtlen természeti tényezők hatására változatos képet mutat. Annak ellenére, hogy az 1979. évi népgazdasági terv nem számolt a vetésterület csökkenésével, mind a megyében, mind országosan kisebb területet vetettek be, amit főleg a szántóművelési ág visszaesése okozott. A kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás következtében 25 ezer hektár vetésterület kipusztult, amiből 19 ezer hektár őszi búza volt. A kipusztult vetések veszteségeinek mérséklésére másodvetések kerültek. A kalászos gabonafélék termés- eredményei kedvezőtlenül alakultak és fokozódtak a főbb szektorok közötti különbségek is. A kalászosok közül a búza termésátlagának csökkenése a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban volt mérsékeltebb. A fontosabb őszi betakarítású növények közül a kukorica termésátlaga várhatóan elmarad az (Folytatás a 3. oldalon.)
