Petőfi Népe, 1979. október (34. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. éVf. 252. szám Ára: 1,20 Ft 1979. október 27. szombat Tanácskozás az alumíniumról Rekonstrukció az alumíniumpigment gyárban Első alkalommal rendezte Kecskeméten a bauxit, a timföld és az alumínium tanulmányozására alakult nemzetközi szervezet (angol rövidítése ICSOBA) magyar bizottsága teljes ülését. A Tudomány és Technika Házában csütörtökön a késő esti órákban dr. Zámbó János főtitkár beszámolójával kezdődött az ülésszak, amely tegnap ért véget. A pénteki tanácskozáson dr. Siklósi Péter ismertette az idén szeptemberben Cagliariban tartott nemzetközi ICSOBA-konfe- rencián elhangzottakat, majd Dánfy László, a Kőbányai Köny- nyűfémmű kecskeméti- pigmentgyárának igazgatója tartott előadást a hazai aluminiumpigment gyártásának fejlődéséről. Szólt arról, hogy a kecskeméti üzem építése 1968-ban kezdődött, s mintegy két év után indult meg a termelés. Jelentős anyagokat gyártanak alumíniumforgácsból, hulladékból, egyebek között különféle pasztákat, festékeket. Fokozatosan módosították a termékszerkezetet, bővítették a gyártmányok számát. Jelenleg a gyáregység évente 1600 tonna alumíniumpasztát, ennél is nagyobb mennyiségű alumíniumfóliát, és mintegy félezer tonna festéket gyárt. Mindezt kiváló minőségben, ugyanis például alumíniumpasztából 1200 tonnát exportálnak — nagyobb részt a tőkés országokba — ebben az esztendőben. Az alumíniumhulladékból főként fóliát készítenek a gyógyszer- és festékgyárak részére. Egyedüli gyártója hazánkban a kecskeméti gyár az alumíniummal pigmentált festékféleségeknek, amelyet nyolc színváltozatban készítenek. Az ICSOBA magyar bizottságának ülésén részt vevők megtekintették a kecskeméti alumíniumpigment üzemet, ahol Dánfy László ismertette a most folyó rekonstrukciós munkát és ennek várható eredményét. A mintegy 150—180 millió forintos rekonstrukciós program keretében új épületrészekkel és gépekkel gyarapodik a kecskeméti gyár, bővül a termékszerkezet és az új berendezések segítségével javítják a gyártmányok minőségét. A munkák befejezése után itt készül a dohányiparnak és a háztartásokban szükséges alumíniumfólia, valamint egyéb festékek gyártása is megkezdődik. Kádár János fogadta a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttségét A Magyar Szocialista Munkás, párt Központi Bizottságának meghívására október 22-e és 26-a között látogatást tett Magyarországon a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt küldöttsége Horst Schmitt pártelnök vezetésével. A delegáció tagja volt Heinz Thoma- szik, a párt elnöksége irodájának és titkárságának tagja és Peter Klaar, az elnökség tagja, a neu- köllni kerületi pártbizottság el. nőké. A nyugat-berlini vendégeket fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. A látogatásról közleményt adtak ki. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, majd bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Sarlós István a népfront megyei értekezletén A rászoruló idős emberekről való gondoskodás társadalmi feladatairól, , valamint a közoktatás- politikai határozat végrehajtásában a mozgalomra háruló tennivalókról tanácskozott tegnap Farkas József megyei titkár vezetésével a Hazafias Népfront megyei és városi apparátusa. Az értekezleten részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára, és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. A főtitkár tájékoztatót adott a mozgalom előtt álló időszerű feladatokról, majd eszmecserét folytatott a népfront megyei, városi apparátusának tag- iaival. A HATÉKONYABB TERMELÉST SEGÍTI «1 z ' ' , j V * > - ^ ' i t % -v í Növekedett a szövetkezetek taglétszáma a Kiskunságban i • A páhi Petőfi Termelőszövetkezetben tavaly januártól a kalocsai FÉKON Fehérneműgyár kihelyezett üzemet létesített, ahol harminckét asszony és lány dolgozik. Férfiingeket készítenek. Tavaly az üzem 1 millió forinttal növelte a közös gazdaság árbevételét. Az itt dolgozók kötelesek évente 50 munkanapot a termelőszövetkezet kertészeti ágazataiban dolgozni. Jelentős munkaerő-tartalék tehát az üzem a szövetkezet számára és amellett jövedelmező is. (Straszer András felvétele) A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalt a munkaerő-gazdálkodásról. Áz előterjesztésben érintette a mezőgazdasági szövetkezetek gondjait is. Tegnap viszont a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége tanácskozott a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetben részletesebben ugyanerről a témáról. Megvitatta, hogy a körzet tagszövetkezeteiben milyen jelenségek tapasztalhatók. A szövetség elnöksége az elmúlt év augusztusában tárgyalta a munkaerő-gazdálkodás tapasztalatait. Most azért került ismét napirendre a téma, mert a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítése egyre inkább ésszerű és takarékos munkaerő-gazdálkodást kíván és sürgeti a belső tartalékok feltárásit. Az utóbbi években növekedett a szövetkezeti tagság létszáma a kiskunsági körzetben. A statisztikai állományban lévők száma mást mutat ugyan, összesen ötezer személlyel történő növekedést, ebből háromezer nyugdíjas, gyermekgondozási segélyen vannak ezren. Figyelmet érdemel, hogy az aktív tagok mintegy 40 százaléka előzőleg alkalmazottként dolgozott a szövetkezetben. Mind az írásbeli. előterjesztésben, mind a szóbeli kiegészítésben, és a vitában is sok szó esett a gondokról. Általános jelenség például, hogy a fiatalok közül nagyobb számban azok választják a szövetkezeteket munkahelyként, akik nem tanulnak tovább, vagy tanulmányi eredményeik gyengék. A mezőgazdasági jellegű ágazatokban a szakmunkáspályák közül is főként csak az ipariak vonzóak, és onnan jönnek a szövetkezetbe is. Az idén először a megyében működő két területi szövetség kezdeményezésére pályaválasztási tanácsadót adtak ki, amelyben ismertetik a fiatalokkal a szövetkezetekben levő munkaköröket. A kiskunsági körzetben tevékenykedő mezőgazdasági szövetkezetek termelési szerkezete, az átlagosnál kedvezőtlenebb természeti adottságai miatt nagyobb jelentősége van az ipari, illetve a kiegészítő tevékenységnek, mint másutt. Ezek nagymértékben jár rultak eddig is hozzá a gazdaságok pénzügyi egyensúlyához. Reális, gyakran lakossági igényeket elégítenek ki, és a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben állami támogatást pótló jövedelmet tesznek lehetővé, amellyel alaptevékenységet fejleszthetik. Fontos a szerepük abban is, hogy a csúcsmunkák idején a szövetkezetben segítséget nyújtanak a kertészeti ágazatokban. A közös gazdaságok építőipari szervezetei is egyre nagyobb megbecsülést kapnak, hiszen nemcsak saját célokra, hanem a községben, sőt a városokban is részt vesznek a helyi kommunális, szociális és egészségügyi létesítmények megvalósításában, karbantartásában. További jogos igények is megfogalmazódtak a melléküzemágak létesítésével kapcsolatban. Jelenleg még nem minden szövetkezetben megoldott a szüreti munkáknál feltétlenül szükséges, helyben lakó családtagok és más munkáskezek folyamatos foglalkoztatása. őket csak a meglévő ipari munkahelyek fejlesztésével, vagy újak létesítésével tudnák szövetkezeteink a közös munkába bevonni. Szakszövetkezetekben ezek a gondok még nagyobb mértékben jelentkeznek. összegezésül megállapították a tanácskozáson, hogy a mezőgazdaság ma már nem munkaerő- kibocsátó ágazat, sőt az 1975. évi nagyobb mérvű létszámcsökkenés után kisméretű emelkedés következett be a közös gazdaságokban. A munkaerő-gazdálkodásban fejlődés tapasztalható. Ezt bizonyítja a rugalmasabb szervezés, a belső átcsoportosítások. Sok helyen az előrelátó tervezés még hiányzik, a termelési szerkezethez igazodó minimális munkaerő-szükséglet kialakítása nem megfelelő. Figyelembe véve, hogy a kialakult munkaerőhelyzet és a szövetkezetek termelési szerkezete az elkövetkezendő években aránylag stabilnak tekinthető, az új közgazdasági körülményekkel összhangban nagyobb figyelmet szükséges fordítani a munkaerőgazdálkodásra, a hatékonyabb termelés érdekében. K. S. AZ ÉRDEKVÉDELEM ÉS AZ ÉRDEKKÉPVISELET A NEVELŐMUNKA SZERVES RÉSZE Tegnap Kecskeméten, a megyei bíróság díszterme előtt a tanácskozás kezdetére váró szakemberek között szinte kivétel nélkül fiatal arcokat lehetett látni. A KISZ megyei bizottsága, valamint az államigazgatási és igazságügyi intézmények az igazságügyi ifjúsági napok alkalmából az ország minden tájáról fiatal jogászokat hívtak meg Kecskemétre, hogy tudományos konferencián vitassák meg a KISZ érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységének jogi kérdéseit. Dr. Greiner József, a megyei bíróság elnöke köszöntötte a tanácskozáson részt vevő fiatal jogászokat/ s a meghívott vendégeket, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Köpf László- nét, a KISZ Központi Bizottságának titkárát és dr. Árvay Árpádot, a megyei tanács vb-titká- rát. Ezt követően Horváth István köszöntötte a fiatal jogász szakembereket, s a tudományos konferencia jelentőségét méltatta. Fiatal jogászok országos konferenciája Kecskeméten 0 Dr. Greiner József köszöntötte a fiatal jogászokat. Újszerű, jelentős és időszerű is — Ügy vélem, — s ezt meggyőződéssel és nem a tanácskozásnak otthont adók elfogultságával mondhatom —, hogy a feldolgozásra kerülő téma, a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységének jogi kérdései nem szokásos szakmai téma, mégis éppen ezért újszerű, jelentős és ugyanakkor időszerű is — mondta Horváth István. — A KISZ érdekképviseleti és érdek- védelmi tevékenységéről napjainkban — és ezen az elmúlt tíz esztendőt értem — mind több szó esik a fiatalok, az ifjúsági szövetség tagjai, aktivistái körében. Ennek indítéka mindenekelőtt az, hogy az utóbbi években tovább fejlődött a szocialista demokrácia, új formákkal gazdagodott a demokratikus fórumrendszer, és növekedett a párt, az állami és a társadalmi szervek ifjúságért érzett felelőssége, tovább szélesedett az ifjúság részvétele is a közéletben. — Mindjárt azt is hozzáteszem — folytatta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy olyan fontos politikai kérdésekről tanácskoznak most itt, amelyek nemcsak az ifjúságot, hanem társadalmunk egészét is érintik. Miből fakad ez? Hiszen társadalmunk egy olyan társadalom, amely a különböző osztályok, rétegek, a különböző nemek és a különböző generációk alapvető érdekeinek azonosságára, egységére épül. De az is nyilvánvaló, hogy az alapvető társadalmi érdekegységen belül, léteznek a társadalmi osztályok, rétegek, generációk, csoportok és egyének érdekkülönbségei is. E gondolatot tovább, folytatva Horváth István megjegyezte, hogy volt olyan időszak a ma• Horváth István az országos konferencia jelentőségét méltatta. gyarországi szocializmus történetében — s ez megengedhetetlen tévedésnek bizonyult —, amikor a valóságérzék gyengének mutatkozott, amikor a politika napi valóságnak képzelt olyan idilli állapotot, amelyet eszméink csak a távoli jövőre ígértek. Ma azonban kifejlett valóságérzékkel — le nem mondva a mind magasabb fokú társadalmi harmónia megteremtéséről, amelyre törekszünk —, számolunk azzal a ténynyel, hogy a szocializmus olyan társadalomban épül, amelyben ellentétek léteznek, keletkeznek és a társadalom úgy fejlődik, hogy ezek az ellentétek folyamatosan megoldódnak, a feszültségeket pedig a társadalom normális élete keretében robbanások nélkül levezetjük. Az ifjúság is formálója a társadalomnak — Ilyen alapon megközelítve: az ifjúság társadalmi helyéről, szerepéről, a fiatal nemzedék és a társadalom egészének érdekeiről azt mondhatom — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy az ifjúság a társadalom osztályainak, rétegeinek szerves részeként nem valamiféle alakítandó társadalmi tartalék, hanem maga is formálója a társadalomnak. Az ifjúság olyan nemzedék, amelynek tevékenységét a társadalomba történő beilleszkedés, és az erre való felkészülés határozza meg. — Ebből fakadóan, miként minden korban, a szocializmusban is az ifjúságnak vannak saját és sajátos érdekei és gondjai is — folytatta beszédét. — Ráadásul a társadalmi érdekek és az ifjúság bizonyos érdekei, igényei között ellentmondások és feszültségek is keletkezhetnek. Hazánkban, hála stabil politikai viszonyainknak, a felnőtt és az ifjú nemzedék egyaránt tisztában van azzal, hogy érdekei a szocializmus útján a társadalom előrehaladásával párhuzamban folyamatosan érvényesíthetők, gondjaik társadalmi méretekben megoldódnak, vagy a megoldás útján vannak. — Ámde, hogy ez így legyen, meg kell őriznünk és fejlesztenünk is kell Dolitikai rendszerünk és intézményeink működőképességét. Egyebek között annak érdekében, hogy a különböző érdekek megismerésére, kifejezésükre az esetleges érdekellentétek feltárására és feloldására az intézményrendszerünk jól funkcionáljon. A mi politikai rendszerünkben a szocialista viszonyok között többféle intézmény teljesíti ezt a funkciót, mindegyik a maga sajátos eszközeivel. Ügy, hogy ha jól csinálja, kerüli a felesleges másolást és utánzást, a nem kívánatos párhuzamosságot inkább úgy — és ezt egyre jobban meg kell tanulni és gyakorolni —, hogy mindegyik a maga hangszerén játszik, a maga saját szólamát szólaltatja meg és a végén — mintegy jó zenekari együttes — az egész egy jó dallamot ad elő. Mint azt Horváth István ezzel kapcsolatban nyomatékosan megjegyezte, a politikában ezt fejezi ki pártunk politikája, amely a társadalmi érdekeknek a legmagasabb rendű szintézise, a munkásosztály és a többi dolgózó, a különböző nemzedékek érdekeinek a napi és távlati érdekeknek egy. idejű kifejezése és képviselete által. — Ezen túl társadalmunk, politikai intézményrendszerünk további elemeként — folytatta — a szakszervezetek, más társadalmi szervezetek szintén betöltik a különféle érdekek — közöttük az ifjúság érdekeit — kifejezésének ,és képviseletének funkcióját. És végül, sajátos módon és formában maga a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség is az egész társadalom és az ifjúság által is elismert szervezetként, amely — mint ,ez köztudott — tagsága révén nem öleli fel az egész ifjú nemzedéket, mégis mint szervezet képviseli azt, tevékenyen fellép az ifjúság érdekeinek védelméért, jogos igényeinek kielégítéséért. A továbbiakban a megyei párt- bizottság első titkára Bács-Kiskun megye fejlődését, az itt élő emberek munkáját, eredményeit, feladatait ismertette az országos konferencia résztvevőivel, majd így folytatta: Zavartalan szövetségi viszony — Az országban és a megyében is társadalmunk figyelme természetesen sokfelé fordul és a kü. lönböző eredmények, gondok, feladatok meg is osztják ezt az érdeklődést. Van bőségesen és lesz a jövőben is a stabilitást és a nyugalmat jelentő szilárd helyze- tünkben sok olyan kérdés, amely izgalmat, feszültséget, új megoldásokat és változásokat követel. Ezekre az új kérdésekre adandó új válaszokat kerestük felelősséggel és közös gondolkodással. A társadalmi és nemzeti felemelkedésünk élén állva, pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt soha nem vallotta magáról, hogy a jövőt hordozó kezdeményezéseknek kizárólagos egyedüli letéteményesé volna. Cselekvőképességünk megőrzésének már hosszú ideje fontos alkotóeleme az a — mondhatni — zavartalan szövetségi viszony és az a munkatársi kapcsolat, amely az értelmiséggel összefűz bennünket. Ebben — és nekünk itt különösen Bács-Kiskun megyében — szilárd támaszunk volt, jelenleg is az, és bizton reméljük, az marad (Folytatás a 2. oldalon.) • A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei)
