Petőfi Népe, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként erősen megnövekvő felhőzet, elszórtan átfutó esővel. Több helyen élénk, időnként erős lökésekkel kísért észak-nyugati, északi szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 9—14, legmagasabb nappali hőmérséklet: 17— 22 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 19 fokos volt. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP B.ÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 207. szám Árai 1,20 Ft 1979. szeptember 5. szerda A világrekorder űrpáros a Csillagvárosba készül A végéhez közeledik Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin bajko- nuri tartózkodása. A világrekorder űrpáros a 175 napos utazás beíejeztével már teljesen visszaszokott a rendes földi körülményekhez, befejezte első összefoglaló jelentésének elkészítését is, és rövidesen visszatér Csillagvárosba. Az orvosok megállapítása szerint a két űrhajós teljesen egészséges, a hosszú űrutazás semmiféle károsodást sem okozott nekik, szervezetükben nem mutatható ki elváltozás, és gyorsan alkalmazkodtak a földi körülményekhez ; A múlt hét végén a két világrekorder már sportolhatott is a rendszeres séta, az előírt gyógytorna mellett. Befejezték a szakemberekkel folytatott megbeszélések első, átfogó szakaszát, és elkészítették zárójelentésüket az űrhajózási állami bizottság számára. Ljahov és Rjumin tapasztalatait, javasla-' táit messzemenően figyelembe veszik a következő űrutazás programjának összeállításánál. Hazánkba érkezett Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja • Kádár János és Helmut Schmidt a Kossuth téren. (MTI) Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja. Ütjára elkísérte felesége, Hannelore Schmidt asszony is. , A szövetségi kancellár kíséretében Budapestre érkezett Günther Van Well külügyminisztériumi államtitkár, dr. Otto Schlecht gazdasági minisztériumi államtitkár, dr. Armin Grünewald, a szövetségi kormány helyettes szóvivője, valamint a szakszervezetek és a gazdasági élet több vezető személyisége. Dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete a magyar fővárosban csatlakozott a delegációhoz. A különgép fél tizenkettőkor szállt le a Ferihegyi repülőtéren. A vendégek gépkocsisora díszmo- torosok kíséretében érkezett az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, az NSZK és a Magyar Népköztársaság zászlajával díszített Parlament épülete elé, a Kossuth Lajos térre. Itt csapatzászlóval fölsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A fogadtatásra megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja és felesége, Lázár György, a Minisztertanács elnöké, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és Kővári Péter, hazánk bonni nagykövete: Ott volt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudományos életünk számos vezető képviselője. A Kossuth Lajos téren Kádár János üdvözölte elsőként a gépkocsiból kilépő Helmut Schmidtet és kíséretének tagjait. A magas rangú (Folytatás a 2. oldalon.) Az idei esztendő, a változékony időjárás, az energiatakarékosság szükségessége sok gondot okoz a mezőgazdaságban. Egyúttal arra készteti a szakembereket, hogy törekedjenek az olcsóbb, jobb, egyszerűbb megoldásokra. A megye gazdaságaiban számos kezdeményezés született, amelyek sokszor milliós megtakarításokkal járnak. Kollektívák fognak össze, keresik az utat, miként lehetne az időjárás okozta károkat pótolni, csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást, hogyan lehetne kevesebb energiával ugyanazt az eredményt elérni. Az emberi alkotókészség kibontakozik és ilyenkor derül ki, hogy egyszerű megoldásokkal is előrébb tudnak jutni a mezőgazdasági nagyüzemek. A lajosmizsei Kossuth Termelő- szövetkezetben például néhány akácoszlop és üzemen kívüli öntözőcső segítségével fólia- borítású válogatószínt építettek néhány ezer forintból. Ezzel lehetővé vált, hogy biztonságosan válogassák az értékes almatermést, amelynek zömét exportálják. Ugyanitt az energiafelhasználás csökkentése végett gépenként nyilvántartják a havi fogyasztást. Ez a kis odafigyelés máris jelentős eredménnyel járt, merj a traktoroknál a tervezett 11 liter normál hektáronkénti fel- használás az első félévben már nem érte el a 10 litert, ami jónak számít, mert tavaly ennél egy literrel több volt. Most azt tervezik, hogy megtakarított üzemanyag értékének 40 százalékát kifizetik az erőgépek vezetőinek, így még inkább ösztönzik őket a takarékosságra. A szakemberek véleménye szerint csak ezzel a módszerrel, mintegy 40 ezer forint értékű energiahordozót takarítanak meg. A helvéciai Petőfi Termelőszövetkezetben több mint 400 hektáron termesztenek kukoricát. Kiszámították, hogy a szemveszteség csökkentésével jelentős megtakarítást tudnak elérni. Ha ez utóbbit csak 1 százalékra csökkentik, az két vagon tengerit jelent. Van lehetőség a szárításnál is fűtőolaj-megtakarításra. Tartalék a tömegtakarmány pótlására a kukoricaszár hasznosítása. Egyébként az őszi betakarítási előkészületek során az üzemek vezetői legfőbb teendőnek a tartalékok kiaknázását tartják. A munkahelyi megbeszéléseken nagyon sok ötletet vetnek fel a dolgozók, amelyeket igyekeznek a vezetők hasznosítani. Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben például 20 konténert vásároltak a szüretre. Ézzel elérik, hogy a pezsgőalapanyagnak szánt szőlő kevésbé törődik, szennyeződik. Így jobb minőségben tudják átadni partnerüknek, a Közép-magyarországi Pincegazdaságnak. Ily módon a konténerekre fordított beruházás számításuk szerint egy év alatt megtérül. Sokat kell tenni a minő- * ség javításáért, az exportképes termékek arányának növeléséért. Ezzel kapcsolatban is sorolhatnánk a példákat. Az idén sokkal több dinnye termett, mint amennyire a kereskedelem számított. Ez a fogyasztó szempontjából kedvező, hiszen olcsón jutott a kedvelt, ízletes gyümölcshöz. A belső piac telített, ezért gondoskodni kellett arról, hogy minél nagyobb mennyiségben exportáljuk. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat sürgette az exportlehetőségek kiszélesítését az illetékes szerveknél. Sajnos, augusztus 8-tól 20-ig akadozott a szomszédos országokba történő szállítás. Amikor azonban lehetővé vált a jelentősebb export, a ZÖLDÉRT mozgósította augusztus 19-én és 20-án is dolgozóit. Sikerült ezeken a napokon Lengyelországba és Csehszlovákiába összesen 20 vagonnyi dinnyét szállítani. Baja, Kalocsa és Kiskunfélegyháza környékéről. Ez is jó példa arra, hogy a munkaszervezés segítségével milyen eredményt lehet elérni. Azóta is folyamatos az export Csehszlovákiába és Lengyelországba. Ha már a szervezésről esik szó, érdemes megemlíteni azt is, hogy a szállításoknál is sok még a tartalék. A tehergépkocsiknál gyakori az üresjárat, a tehertől megszabadult jármű nem egyszer holtjáratban tér vissza, csak az üzemanyagot használja. Több gazdaságban erre vonatkozóan is kidolgozták a tervet, hogy megszüntessék a pazarlást. A párt Xll. kongresszusára és felszabadulásunk 35. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny egyik célja a minőség javítása, a hatékonyság növelése. A brigádok, kollektívák egymás után tesznek vállalásokat, amelyek sok millió forint többletbevételt jelentenek a megye mezőgazdasági üzemeiben. Még az őszi betakarítás előtt állunk, tehát számos lehetőség van arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben újabb ötletekkel, kezdeményezésekkel növeljék a termelés hatékonyságát. —ő —r Megkezdődött a kertészeti gépesítési kongresszus A Gépipari Tudományos Egyesület mezőgép szakosztálya több intézménnyel és társegyesülettel együtt, köztük C. I. G. R. — Mérnökök Nemzetközi Társasága — Magyar Bizottságának, valamint a GTE és a MAE kecskeméti területi szervezetének közreműködésével szeptember 4-től 6-ig Kecskeméten rendezi meg a VI. kertészeti gépesítési kongresszust. A kongresszus plenáris ülése kedden délelőtt kezdődött a Megyei Művelődési Központban. Csányi Sándor, a Gépipari Tudományos Egyesület mezőgépipari szakosztályának elnöke üdvözölte a megjelenteket, köztük dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a kutató intézetek, a gyártó és a kereskedelmi vállalatok képviselőit, valamint a külföldi vendégeket. Köszöntötte azokat a neves szakembereket, akik részt vesznek a kongresszus munkájában, előadást tartanak a szekcióüléseken. A három nap alatt mintegy ötven előadás hangzik el a tudományos kutatás eredményeiről. Tizenegy külföldi szakember ismerteti hazájának a kertészeti termelésben elért sikereit, illetve a további elképzeléseket. • Dr. Gajdócsi István megnyitó beszédét tartja. A plenáris ülés megnyitó beszédét dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke tartotta. Beszédében rámutatott a megye mezőgazdaságának a kertészeti termesztésben betöltött szerepére, foglalkozott az ágazat eredményeivel, gondjaival. Bács-Kiskun 640 ezer hektárnyi művelés alatt álló területével az ország egytizedét elfoglaló legnagyobb mezőgazda- sági megye. Tizenkét állami gazdasága 7200, 143 szövetkezete 4 ezer hektárnyi átlagterületen tevékenykedik. Hozzájuk kötődik 140 ezer háztáji és kisegítő gazdaság. Az ország mezőgazdasági termeléséből 11—12 százalékkal részesedik. A mezőgazdaságiból felvásárolt termékek értéke pedig 13 —15 százaléka az országban jelentkező összes árumennyiségnek. A szőlőtermesztés 30—32 százalékkal, a gyümölcstermesztés 12— 13 százalékkal, a zöldségtermesztés 14—15 százalékkal részesedik az országosból. A számok bizonyítják, hogy a megye élelmiszer- gazdaságban elfoglalt helyét jórészt a kertészeti termesztés határozza meg — mondotta a többi között, majd az ágazatok fejlődésének részletezése után a gépétet tés fontossáigáról szólt: — Egyes területeken — úgy tűnik korunk technikai színvonalához méltó módon meg is oldódtak a feladatok. Bár itt sem szabad múlt időben beszélni, mert a korszerűség, a versenyképesség naponta támaszt új igényeket.' Jól esik utalni arra, hogy az emberiség táplálkozásában oly fontos növények, mint a búza, és a kukorica termesztésének gépesítését nagyrészt megoldottuk. Sajnos, a kertészeti ágazatokra ezt nem mondhatjuk. Pedig a további fejlődés legdöntőbb tényezője ebben az ágazatban is a gépesítés. Mi, itt a Duna—Tisza közén, különösen érdekeltek vagyunk ebben. Kulcsfontosságú eredménynek ítéljük, hogy a földi növényvédelmen kívül több mint 10 helikopter és merevszárnyú repülőgép dolgozik. A nagyüzemi szőlőtelepeken 30 kombájn segít a szüretben. Megjelentek a különleges célgépek a gyümölcstermesztésben. Ugyanakkor nyomasztó gondnak érezzük, hogy a gépesítésben sokkal nagyobb mértékű és ütemű előrelépésre van szükség az eredményesebb külpiaci értékesítés és a lakosság jobb ellátása érdekében. Gazdaságpolitikánk fontos része, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelőmunkáját is segítsük. Azzal is számolnunk kell azonban, hogy ha belátható időn belül okos és megvásárolható kisgépekkel nem tudjuk kiváltani, könnyebbé tenni az emberi munkát, a kistermelésben számottevő lesz a visszaesés. Ezért szolgál külön örömünkre, hogy a kongresszus ezt a témát is napirendre tűzte. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: — Kívánom, hogy a tudomány és a gyakorlat élő, rendszeres kapcsolata hozzon újabb eredményeket a kertészeti ágazatok gépesítésében, a termelés fejlődésében, szolgálva az emberek boldogulását. Dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes betegsége miatt nem tudott jelen lenni a kongresszuson, előadását, amely a kertészeti gépgyártás főbb feladatait jelölte meg, Szabó György, a minisztérium osztályvezetője ismertette. A referátum rámutatott, hogy a korábbi kormányhatározatok alapján kialakult a hazai mező- gazdasági gépgyártás egységes irányítása és ezzel egyidőben kidolgozták a távlati, fejlesztési elképzelésekét is. Ebben fontos szerepet kapott a kertészeti termelés gépesítésének elősegítése. A mezőgépipar az elmúlt időszakban különösen sokat tett a kertészeti termelés gépesítéséért. A nemzetközi munkamegosztás keretében a KGST és az AGROMAS eg y ü t timűködésével alakító ttu k • A plenáris ülés résztvevőinek egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) ki a felhasználók igényeihez igazodóan a fejlesztést. A célprogT ram és a nemzetközi együttműködés lehetővé, tette több jelentős gép, illetve gépsor gyártását. Így születtek meg a szántóföldi para- dicsomtermesztés, és előfeldolgo- zás géprendszerei, a zöldborsó- és. zöldbab-betakarítás nagy teljesítményű berendezései, a fűszerpaprika-, az uborka- és a hagymabetakarítás berendezései. A gyümölcstermesztés kézi munkaerőigényeinek további csökkentése érdekében kialakítottunk néhány speciális gépet is, ezek: a gyümölcsfák koronaalakító met- szőgépe, a bogyós gyümölcsök nagy teljesítményű önjáró betakarító berendezése, az almafélék: osztályozó gépei. A nagyüzemi szőlőtermelés részére energiatakarékos, több művelet egy időben történő végzésére alkalmas, univerzális művelő géprendszert dolgoztunk ki. A háztáji kertészeteket elsősorban kis teljesítményű kézi és motoros szőlőfeldolgozó gépekkel, valamint a csehszlovák kooperáció keretében kis traktorokkal segítjük. Sajnos, az igényeket ma még nem tudjuk kielégíteni, jelentős importra szorulunk. A későbbiekben hangsúlyozta az előadás, hagy a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésének igazodnia kell a hosszú távra kidolgozott termelési célkitűzésekhez. A mezőgazdaság a jövőben fokozottabban igényli elsősorban a komplex géprendszereket. A 15 éve alakult AGROMAS nemzetközi társaság feladata a kertészeti termesztés gépesítésével kapcsolatos tennivalóik koordinálása. Az együttműködés bolgár— magyar kezdeményezésre létesült, a társaság az elmúlt években gyarapodott a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság belépésével. Lehetőségek teremtődtek a tagországokban a gépek és berendezések magas színvonalú gyártásához, a legkorszerűbb agrotechnikai eljárások alkalmazásához. Az is megállapítható azonban, hogy az együttműködés lehetne hatékonyabb is, sok még a kihasználatlan lehetőség. Törekedni kell arra is, hogy a fejlett tőkés vállalatokkal kiépített kapcsolatok, a kölcsönös előnyök alapján tovább bővüljenek. A miniszterhelyettes referátumában hangsúlyozta, hogy az eddig végzett munka további következetes javítása segíti majd a kertészeti ágazat gépesítési gondjainak megoldását, a gazdaságos termelés megvalósítását. Remélhetőleg a háromnapos kongresz- szus termékeny eszmecseréje mindehhez megfelelő segítséget ad. Ezzel a kongresszus plenáris ülése véget ért, délután a szekcióülésekre került sor. A zöldségtermesztés témájában a Megyei Művelődési Központ színháztermében tartottak megbeszélést a szakemberek. Az első előadást dr. Somos András akadémikus tartotta. Témája: a zöldségtermesztés további fejlesztésének elképzelései. A gyümöilcsszek- ció a Tudomány és Technika Házában ülésezett dr. Vígh Péter, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet főigazgató-helyettese a hazai eredményekről és a fejlesztés főbb feladatairól szólt. Ugyanitt a szőlő szekcióülésén dr. Kozma Pál akadémikus a hazai termesztési eredményekről számolt be. Ugyancsak a Tudomány és Technika Házában tartotta ülését az ökonómiai szekció is. Itt dr. Dimény Imre, a Kertészeti Egyetem rektora a kertészet gépesítésének egyes közgazdasági tapasztalatairól és eredményeiről adott áttekintést. Ezenkívül még huszonnégy előadás hangzott el. Ezzel egyidőben kisgépkiállítás is nyílt, amelyet az AGRO- TRÖSZT, és a HERMES ÁFÉSZ közösen szervezett a megyei AG- ROKER-néL A kongresszus eseményei ma szakmai bemutatókkal folytatódnak. K. S. fe' ‘ " ' ' ' ' S*» , fr ■ •• ’ . Kezdeményezések
