Petőfi Népe, 1979. augusztus (34. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-25 / 198. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 198. szám Ára! 1,20forint 1979. augusztus 25. szombat Üdvözlő távirat A Magyar Béketanács Elnöksége és az Országos Béketanács tudo­mányos bizottsága, a Szovjet Bé­kevédelmi Bizottságnak címzett táviratban gratulál a szovjet űr­párosnak — Vlagyimir Ljahovnak és Vaierij Rjuminnak — űrutazá­suk sikeres befejezése alkalmá­ból. A távirat hangsúlyozza: a világ eddigi leghosszabb, csaknem fél­éves űrutazása, a Szaljut—6-on folytatott tudományos kutatómun­ka ismét meggyőzően bizonyítja, hogy a Szovjetunió erőfeszítései a világűr meghódításában a béke, a haladás, az emberiség javát szol­gálják. A távirat elismerését fe­jezi ki a sikerben részes tudósok­nak, szakembereknek. (MTI) Merre tartson a magyar sport? , 3. oldal Rádió- és tévéműsor 5. oldal I MEGÁLLAPODÁST ÍRTAK ALÁ KECSKEMÉTEN Magyar-jugoszláv együttműködés a növénytermesztésben A magyar—jugoszláv mezőgaz­dasági együttműködési albizott­ság tavalyi ülésén — amelyet a jugoszláviai Novi-Sadon tartottak — úgy határoztak, hogy a nö­vénytermesztési munkacsoport ez év augusztus 21—24. között Kecs­keméten tartja ülését. Ezen meg­vitatják a növénytermesztésben együttműködő intézmények és szervezetek kapcsolatait, értéke­lik az eddigi munkát, meghatá­rozzák a további feladatokat. A tanácskozás megkezdéséről már hírt adtunk. Tegnap került sor az együttműködési jegyző­könyv aláírására a Zöldségter­mesztési Kutatóintézetben, ame­lyet jugoszláv részről Mines Mladen, a delegáció vezetője, ma­gyar részről Kovács István MÉM- főosztályvezető látott el kézjegyé­vel. Az együttműködési jegyzőkönyv rögzítette, hogy a két ország nö- venynemesítő- és kutatóintézetei kapcsolataikat jelentősen fejlesz­tették. A munkacsoport elmúlt évi határozatának megfelelően a novi-sadi mezőgazdasági kutató- intézet és a kecskeméti Zöldség­termesztési Kutatóintézet együt- működési megállapodást írt alá a zöldségnövények nemesítésében történő tapasztalatcserére, és megállapodtak a technológiák kölcsönös kicserélésében is. A két ország munkacsoportjá­nak tagjai örömmel vették ezt a kezdeményezést, elősegíteni kí­vánják még a kecskeméti köz­pontú Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet, valamint a Növi-. Sadi Gyümölcs-, Szőlő- és Dísz- ncvénytermesztési Kutatóintézet között egy hasonló együttműkö­dés kialakítását. Nemcsak megyei kutatóintéze­tekkel, hanem több országos in­tézettel alakítottak ki kapcsola­tot a jugoszláv kutatók. Ma­gyarországon 61 jugoszláv nö­vényfajta vizsgálata folyik hiva­talos állami kísérletben, Jugo­szláviában 18 magyar fajtát vizs­gálnak. Megvalósult a térítés- mentes fajtavizsgálat, és megrövidült az állami elismerés­hez szükséges vizsgálati idő­szak is. A munkacsoport ülése megál­lapította azt is, hogy a jugoszláv mezőgazdasági kombinátok és a magyar termelési rendszerek, ál­lami gazdaságok kapcsolatai egy­re bővülnek. A Bácsalmási Álla­mi Gazdaság és a novi-sadi me­zőgazdasági kutatóintézet szerző­dése alapján napraforgóvetőmag- szaporítás folyik hazánkban. Van kapcsolata a novi-sadi intézettel a Bajai Mezőgazdasági Kombi­nátnak is. Külön pontként szerepel, hogy a munkacsoport támogatja a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézet és a zentai kom­binát között a gabonatermesztés­re és a szakemberképzésre irá­nyuló megállapodást. Jelentős az együttműködés a két ország kö­zött a vetőmagtermesztésben. Megkérdeztük Mirics Mladent, a jugoszláv tagozat vezetőjét, hogy mi a véleménye a két or­szág .növénytermesztési együttmű­ködéséről ? — A tárgyalásokon jól átte­kintettük az eddigi eredménye­ket és meghatároztuk a további együttműködés feladatait. Fon­tosnak tartom, hogy nemcsak a szellemi értékek cseréje történik köztünk, hanem konkrét munkát is végzünk egymás segítésére. Vagyis, nemcsak a technológiá­kat adjuk át, hanem mindazo­kat az új fajtákat is. amelyek­nek van jövőjük. Bízom benne, hogy a kapcsolatok az eddigiek­nek megfelelően fejlődnek to­vább, hiszen a két országban igen nagy a növénytermesztés jelentősége. Ez adja az élelmi­szeripar alapanyagát. Ha takar­mánytermesztési szempontból nézzük, az állattenyésztést is szol­gáljuk azzal, hogy a legjobb ta­karmányfajtákat nemesítjük. Nagyon fontosnak tartom, hogy hosszú távú megállapodást kötöt­tünk, és máris szerepelnek az együttműködési jegyzőkönyvben az 1981—85 közötti időszakra vo­natkozó kapcsolatbővítési elkép­zelések. Van lehetőség arra is, hogy Bács-Kiskun megye és a Vajda­ság között a növénytermesztésre vonatkozóan is tovább fejlesszük a kishatárforgalmat. A magam részéről ezt támogatom, és fel­hívom az illetékesek, intézmé­nyek, intézetek figyelmét erre a fontos témára, amely még ki­használatlan tartaléknak számít. Kovács István, MÉM-főosztály- vezető is hasonló szellemben nyi­latkozott: — A vetőmagtermesztésben mind a két fél érdekelt. A búza. a kukorica, a napraforgó,- a szó­ja, a burgonya, a komló, a zöld­ségfélék és más növények neme­sítése és kölcsönös szállításai te­kintetében megvalósítandó együtt­működés bővítésében szintén. A fajtaminősítésnél kölcsönösen tö­rekszünk az állami elismerés gyorsítására. Ennek érdekében egyrészt a kisparcellás fajtakí­sérletekkel párhuzamosan bővít­jük a nagyüzemi termelési fajta- kísérleteket, másrészt szélesebb körűvé tesszük a fajtajelöltek kölcsönös kipróbáláséi. Kiemelt feladatnak tekintjük az energia- takarékos növénytermesztési tech­nológiák kialakítását, valamint a növénytermesztési melléktermé­kek feldolgozására és hasznosí­tására irányuló közös módszerek kidolgozását. K. S. A JÓ MINŐSÉG: KÖVETELMÉNY A kereskedelmi ellátás első félévének tapasztalatai 1979. első félévében Bács-Kiskun megye lakosságának készpénz be­vétele mérsékelten növekedett, ugyanez állapítható meg a taka­rékbetét-állomány emelkedéséről. A tervezettnél gyorsabban nőtt a kiskereskedelmi forgalom me­gyénkben: az elmúlt év hasonló időszakának országos adataival összehasonlítva az élelmiszer 2,9, a vendéglátás 2,1, a vegyesiparcikk 1,6 százalékkal. A ruházati forga­lom a tavalyihoz hasonlóan ala­kult. A forgalom fejlődése — különö­sen a II. negyedév végén — a szö­vetkezeti bolthálózatban erőtelje­sebb volt, mint az állami kereske­delemben, ez a tendencia országo­san érvényesült. Az áruellátás összességében ki­egyensúlyozott volt, de az év ele­jén a hús- és hentesáru, a meleg időszak beköszöntésével pedig a sörellátásban mutatkoztak kisebb zökkenők. Keresettebbé vált a ba­romfihús, 400 tonnával több fo­gyott el mint tavaly, összesen 2100 tonna. Nagyobb ütemű volt még a tojásfogyasztás növekedése, 26,6 százalékkal több került az asztal­ra, mint az előző évben. A forgalmazott áruféleségek mi­nőségének javítását az árváltozá­sok követelménnyé tették. Na­gyobb gondosságot várnak el pél­dául a tőkehús előkészítésével fog­lalkozó vágóhidaktól: ne legyen vastag zsír a karajon, sertéscom­bon. Ugyanakkor, ha valaki 70 de­kagramm húst kér a hentestől, az ne kerekítsen fölfelé, vegye a fá­radságot, és mérjen pontosan. Az éttermekben lehessen kapni ol­csóbb ételeket, szerepeljen az ét­lapon több főzelék. Bár Bács-Kis­kun megyében a kenyérellátás jó­nak mondható, még mindig elő­fordul, hogy alaktalanná deformá­lódott kenyér jut a vevőhöz. A sür tőipar az idén megkezdi a megye- székhelyen a konténeres kenyér­szállítás bevezetését. Ezzel a mód­szerrel kevesebb kéz érintésével, higiénikusan szállítva jut el a vá­sárlóhoz mindennapi kenyere. A tasakos tej szivárgása válto­zatlanul indokolt panaszra ad okot. Jól ismerik ezt a problémát a háziasszonyok is. Azonban azok­ban az üzletekben, ahol a keres­kedők gondot fordítanak a kiszol­gálás minőségére, nem áll lucskos tejben az ép zacskós tej sem. A kecskeméti csemegében például megtörlik és papírba csomagolják a tejet. A vásárlók ilyenfajta elő­zékeny kiszolgálása — mint jó ke­reskedői szokás — megyeszerte terjedhetne! A fogyaszthatóság és eltartható­ság egyértelmű jelöléséről az élel­miszereken, a minőség tanúsításá­ról a ruházati cikkeken, az im­portból származó áruk magyar nyelvű használati utasításának mellékeléséről a belkereskedelmi törvény rendelkezik. Az ipar igyekszik eleget tenni az előírá­soknak, bár ellenkező tapasztala­tokat is szerezhetnek a vásárlók. Nemegyszer a kereskedelem pó­tolja a hiányzó használati és ke­zelési útmutatókat, de a vásárlók is követeljék meg azok mellékelé­sét, mert így elkerülhetők lesznek azok a minőségi kifogások, ame­lyek a nem „rendeltetésszerű hasz­nálatból” erednek. A lakásfelszerelések árucsoport­jában fokozatos javulás tapasztal­ható, de sok panasz érkezett a vá­sárlóktól a bútorok minőségére. Ezek egy része gyártási eredetű (a kárpitok elszíneződése például), másrészt a szállítás és a tárolás körülményei okozzák. A bútorok garanciális javítása jogilag ugyan rendezett, de a gyakorlatban aka­dozik. A megye kereskedelmi forgal­mának első félévi mérlege —, me­lyet a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Kereskedelmi Osztálya ké­szített — a számok tükrében mu­tatja a helyzetet, az eredményeket, a gondokat. Ahhoz, hogy ne csak a „százalékos” növekedésről, ha­nem elégedett, jó „vásárlói közér­zetről” is szóljanak az összegző jelentések, még számos tennivaló akad. N. M. ÚJ, JÓ TERMÉSŰ, ELLENÁL Szőlőbemutató Katonatelepen A szőlő nemesítésére* termesz­tésére és feldolgozására irányuló tárcaszintű program kidolgozásá­val és vezetésével bízta meg a MÉM a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetet. E munka célja az iparszerű, nagyüzemi szőlő- termesztés technológiájának to­vábbfejlesztése, a termés meny- nyiségének és minőségének nö­velése. A megvalósításért az in­tézet valamennyi kutatója tevé­kenykedik. Igen fontos feladat a nemesítés, a fajtakutatás. Az is­mert, hagyományos szőlők mel­lett olyan új fajták előállításán fáradoznak, amelyek jól illesz­kednek a termelési szerkezetbe, vagy kiegészítik azt, s így ked­vezőbbé teszik. Egyik fontos szempont a koraiság, másik pe­dig a gomba- és egyéb betegsé­gekkel szembeni ellenálló képes­ség. Kétnapos bemutató ért véget tegnap Katonatelepen az említett feladatok és eredmények ismer­tetésével, ahol elsősorban a cse- megeszőlő-fajtajelölteket és kió­nokat mutatták be a szakembe­reknek. Dr. Szegedi Sándor, az intézet tudományos igazgatóhe­lyettese beszélt ezek jelentőségé­ről és tulajdonságairól. Elmond­ta, hogy öt fajta jelöltjük közül három előzetes elismerést kapott. Előállítottak tízezer peronoszpó- ra-rezisztens hibridet, amelyből ötvenhatot találtak olyan érté­kűnek, hogy a kisparcellás kísér­letekben kipróbálják. Mintegy ötvenféle szőlő ter­mését látták és ízlelték meg a résztvevők. Az ismert Favorit, Rekord és Narancsízű mellett si­kert arattak a többiek is, így a KM 159. a 156, a 183, a 86 és 166, valamint az R 10 és 49 je- lűek. Ezek valódi csemegeszőlők, nem pedig az Alföldön elterjedt borszőlőkből kiválasztott étkezé­si szőlők. ízletesek, vékony hé- júak, koraiak, bőtermőek — ki­lenc év átlagában 82—135 mázsa a hektáronkénti hozamuk — könnyen szüretelhetek, és a be­tegségekkel szemben ellenállóak. Az említett fajtákat dr. Szegedi Sándor nemesítette. A 40—70 de- kás fürtök szüretelése gyors, ke­vesebb dolgozó kell a szedéshez, s a piaci kereslet szerint elad­ható étkezési célra, ugyanakkor bor is készíthető belőlük. Főként, úgynevezett borházasításokhoz alkalmazhatók. Sikert aratott dr. Füri József­nek. az intézet főmunkatársának három új fajtája. Az RF—5 cse­megeszőlőn kívül az RF—16 és 48-as jelűek. amelyek borszőlők. Különösen az utóbbi figvelemre­• Kitűnő zamatúak, bötermók a katonatelepi kutatóállomáson ne­mesített csemegeszőlők. méltó, ugyanis az idén augusztus első napjaiban szüretelték és ti­zennyolc cukorfokúak voltak a bogyók. Ennek a fajtának az ed­dig hazánkban termesztett szőlők közül legjobb a téltűrő képessé­ge és a különböző gombabeteg­ségek sem károsítják. Megkezd­ték a fajta elszaporítását. Nagy jelentőséget tulajdonítanak ter­mésbiztonságának és koraiságá- nak, ami a köztermesztésben a szüreti munkacsúcsok csökkenté­sét eredményezi. Cs. I. • A szőlőtermelő gazdaságok szakemberei a bemutatón megizlelték az új fajták termését. Kimeríthetetlen energia /V * " : ’J V ':b ' I A létesítmények alkotmány­ünnepi átadásáról szóló híre­ken, tudósításokon sokak sze­me talán csak akkor nem sik­lott át, ha mint lokálpatrióták közvetlenül is érdekeltek vol­tak. Azaz, náluk is avattak va­lamit. Egyébként úgy voltak vele, hogy ebben nincs semmi „új”, hiszen évről évre ez a szokás: avatunk, átadunk or­szágszerte, falun, városon egy­aránt. Pedig tévedésben vannak a felületesen olvasók. Ha tudni­illik figyelmesebben megnézik az avatási „listát”, akár az or­szágos, akár a megyei szám­bavételről legyen szó, mindjárt észreveszik: most az óvodák, iskolák, napközik foglalják el a rangsor elejét. Ezt írja pél­dául Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyette­se zt Magyar Hírlap ünnepi számában — „A lakóhelyi ösz- szefogás szép példái” című cikkében: „A közelgő iskolai tanévkezdés indokolja, hogy a most avatandó intézmények közül a legtöbb oktatási-neveié, si célokat szolgál.” Megtudjuk továbbá, hogy „Az .ünnepi’ listán 80 bölcsődei és 300 óvo­dai hely, 32 általános iskolai tanterem és 3 nagyméretű tor­naterem szerepel, de átadnak szolgáltató egységeket és üzle­teket is.” Szinte az országos jelenté­sekkel, méltatásokkal szó sze­rinti összhangban emeli ki To­hai László is, hogy ezeket a különösen fontos társadalom- politikai célokat a lakosság, a társadalmi és gazdasági szer­vek — vállalatok, szövetkeze­tek — egyaránt jelentős társa­dalmi munkával és anyagi hoz­zájárulással segítették megva­lósítani. A múlt esztendőben 580 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett megyénk lakossága — egy lakosra néz­ve 1014 forint értékűt —, s eb­ből 66 milliót érő az óvodai, általános iskolai és tornatermi fejlesztéseket támogató munka. Az imént jelzett „ünnepi” lajstrom a megye 16 helyére oszlik meg, s az együttesen mintegy 130 millió forint érté­kű beruházás fedezete 59 szá­zalékban a tanács fejlesztési alapja, 37 százalékban koordi­nációs pénzátvétel a társadal­mi igények iránt érzékeny, s azok kielégítésében tevékenyen részt vállaló mezőgazdasági nagyüzemektől, ipari, építőipa­ri vállalatoktól, s mintegy 5 millió forint értékben, főként a gyermekintézményeknél — tár­sadalmi munka. S, hogy továbbra is a megyei tanács általános elnökhelyette­se írta adatokra, tényekre hi­vatkozzunk, teljes mértékben társadalmi úton valósult meg Kecskeméten a rendőrfalusi 100 személyes óvoda. A sza­badszállási tornateremnél 80, a bajai szolgáltatóháznál 64, a kiskunhalasi — 150 óvodai és bölcsődei helyet magában fog­laló — gyermekintézménynél 58, a vaskúti 6 — általános is­kolai tanteremnél pedig 48 százalékos a koordinációs és társadalmi munka együttes aránya. Miért idéztünk, és időztünk ily hosszan a hivatkozott írás­ból? Részint, hogy igazoljuk a megyei és országos rangsorolá­sok összecsengését, részint pe­dig annak tanulságaként, hogy amikor e besorolásokat a la­kosság legszélesebb rétegeinek kívánságai, javaslatai alapján intézték, bizton támaszkodhat­tak az állampolgárok hasonló­an széles köreinek produktív segítségére. Ez fejeződött ki a Bács-Kiskun megyeiek orszá­gosan is kiugró áldozatkészsé­gében is. De menjünk tovább a mosta­ni helyzet új vonásainak meg­mutatásában. A mind gazda­gabban kibontakozó kongresz- szusi és felszabadulási munka- verseny-felajánlások eddigi publikálásában elsősorban az üzemekre, vállalatokra, mező- gazdasági nagyüzemekre össz­pontosítottuk a figyelmet. Ho­lott épp a megyénkben, orszá­gos viszonylatban is az elsők között sorompóba lépett hartai, illetve lajosmizsei népfrontbi­zottságok napvilágot látott vál­lalásai — s azóta az őket kö­vetőké — tükrözik a másik „újdonságot”. Hogy tehát nem­csak az esztergapad, a barázda, a tervezőasztal mellett dolgo­zókat ösztökéli versenyre a kongresszus és felszabadulá­sunk évfordulója, hanem a népfrontbizottságokat is. Hol tud a legcélszerűbben hozzájárulni — mint mondani szoktuk, a maga sajátos eszkö­zeivel — a Hazafias Népfront az országossá terebélyesedő versenymozgalomhoz? Ezer­nyi tapasztalat és példa mutat­ja, hogy leghatásosabban a területfejlesztésben. Ennek „fűtőenergiája” a lokálpatrio­tizmus, amely szinte kimerít­hetetlen. A szülőföldhöz, lakó­helyhez való honfiúi-honleányi ragaszkodás sarkallt már me- gyénkszerte is olyan feladatok megoldására, amelyek — anya­gi eszközök elégtelensége vagy teljes hiánya folytán — szinte elérhetetlennek látszottak. Az idei „ünnepi” lista is mennyi- ' vei szegényesebb lett volna, hány félévvel, netán évekkel ' későbbre halasztódott volna né- j melyik gyermekintézmény avatása, — ha nem a nemes lokálpatriotizmus ereje lett volna, ami a szükséges pluszt előteremti. Előfeltételként a demokra­tizmus ama alapelvének érvé­nyesítésével, hogy a Hazafias Népfront gyűlésein, fórumain a lakosságot megkérve, vele kö­zösen határozták el — például a létesítmények rangsorát. Ami azt is eredményezte, hogy gya­rapodásunk egyrészt a realitá­sokon, lehetőségeken alapszik, másrészt az ebből táplálkozó jogos igényeken ... S amíg ez lesz az összefogás emeltyűje, tehát, hogy a lakossággal kö­zösen határozunk, nem kell at­tól tartani, hogy a társadalmi munkában „energiaválság” lép fel. T. I. wmmmmmmmmmmmmmmmaM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom