Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-29 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JÓKOR JÖTT AZ ESŐ A MEZŐGAZDASÁGNAK ' >r’: } *Á.■ P£7Öf/ ■*A'íC'* ;«éC - y k>$hiR|*»•> ;v ‘ . NÉPE Befejezés előtt a tavasziak vetése Ismét a legjobbkor jött az eső, mert a hetek óta tartó csapadék- szegény időszak alatt rendkívül lecsökkent a termőföld nedves­sége. Sok helyen már öntözésre volt szükség, hogy a növények erőteljesebb fejlődésnek indulja­nak. Az elmúlt napokban külö­nösen a miskei, a dusnoki szö­vetkezetek és a Duna menti pap­rikatermesztő körzet kertészeti gazdaságai öntöztek, ahol a hely­revetett fűszerpaprika tovább már nem nélkülözhette a nedves­séget. A mezőgazdasági munkát elő­segítette az esőzés, porhanyította a vetésre előkészített területet. A talajfertőtlenítő vegyszerezés ha­tása tökéletesebb lesz az esőzés után. A megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak értékelése szerint a kukori­cának 65 százalékát vetették el Bács-Kiskun gazdaságai április 29-ig. 2,2 ezer hektár szója, 6,5 ezer hektár napraforgó, 5 ezer hektár silókukorica is földbe ke­rült, s befejeződött a burgonya ültetése. Mindezeknek a kelését és további fejlődését elősegíti a megyeszerte lehullott eső. Várható, hogy május első nap­jaira Bács-Kiskun megyében mind a 129,5 ezer hektár kukorica vetése befejeződik, legfeljebb az alacsony fekvésű kisparcellás föl­deken marad még vetni való ta­vaszi növény. A fagy- és a ho­mokverés miatt károsodott cu­korrépa, tavaszi lucerna pótlását ugyanis az elmúlt napokban el­végezték a megye állami és szö­vetkezeti gazdaságai. K. A. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 99. szám Ára: 1,20 forint 1979. április 29. vasárnap Véget értek Moszkvában a szovjet-francia tárgyalások MOSZKVA Kis Csaba és Pék Miklós, az MTI tudósítói jelentik: Szombaton délelőtt Moszkvában befejeződtek Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének és Valéry Giscard d’Estaing-nek, a Francia Köztársaság elnökének tárgyalá­sai Szovjet részről Alekszej Koszi­gin miniszterelnök, Andrej Gro- miko külügyminiszter, Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes és Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter, francia részről Jean Francois-Poncet külügymi­niszter, Renee Monory gazdasági miniszter és Jean Deniau külke­reskedelmi miniszter vett részt a tárgyalásokon. A kölcsönös megértés és a ba­rátság légkörében megtartott tár­gyalásokon eszmecserét folytat­tak a legidőszerűbb, kölcsönös érdekeket, képező nemzetközi kér­désekről, megkülönböztetett fi­gyelmet szentelve az európai helyzetnek. Ezzel kapcsolatban is­mét megerősítették az európai biztonsági és együttműködési kon­ferencia záróokmányának törté­nelmi jelentőségét, aláhúzták, hogy az abban foglalt elveket és megállapodásokat a konferencia részvevőinek következetesen meg kell valósítaniok. Áttekintették a világ néhány más térségének kérdéseit is. Mindkét részről kifejezték azt a készségüket, hogy folytatják erő­feszítéseiket a feszültséggócok ki­alakulásának megakadályozására, az ilyen gócok felszámolására. A tárgyalások eredményéről dokumentumokat fogadtak el, amelyek hosszú távra határozzák meg a szovjet—francia együttmű­ködés fejlesztésének távlatait és irányait. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­Fertőtlenitik a talajt a hajósi szövetkezetben a tavaszi növény vetése.előtt. KITARTÓ, KÖVETKEZETES MUNKA EREDMÉNYE Kiváló vállalat lett az ÉPSZER • Leonyid Brezsnyev és Giscard d'Estaing aláírja a tárgyalásokon jó­váhagyott dokumentumokat. (Telefoto — TASZSZ — MTI — KS.) felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke és Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke alá­írta az enyhülés és a béke javára kifejtett szovjet—francia együtt­működés további fejlesztésének programját. Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing ezenkívül a következő dokumentumokat írta alá: A gazdasági, ipari és műszaki együttműködés elmélyítésének az 1980—1990-es időszakra szóló hosszú távú programját; az 1980—85. évekre szóló gaz­dasági együttműködési megálla­podást. A látogatás során dokumentu­mot írtak alá: — A Kreml- és az Elysée-pa- lota közötti közvetlen összekötte­tés vonalának tökéletesítését cél­zó intézkedésekről; — Megállapodás az orosz és francia nyelv tanulásáról; — Tudományos-műszaki és ipa­ri együttműködési megállapodást a számítástechnika és az elektro­nika terén; — Megállapodást az együttmű­ködésről a világóceán kutatásá­ban. Megállapodtak abban, hogy 1990-ig meghosszabbítják az 1971 október 27-én a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fej­lesztéséről megkötött megállapo­dás hatályát.' Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing meggyőződése szerint az új, legfelsőbb szintű szovjet—francia találkozó hasznos volt és a Szovjetunió és .Francia- ország barátságának és együtt­működésének fejlesztését szolgál­ja. Ez a barátság és együttmű­ködés a béke és a biztonság meg­szilárdítását segíti elő Európában és az egész világon. Való* Giscard d’Estaing, a Franci: Köztársaság elnöke fran­ciaországi hivatalos látogatásra hívta meg Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének elnö­két. A meghívást köszönettel el­fogadták. (MTI) Tegnap Kecskeméten, a Tudo­mány és Technika Házában ün­nepség volt, amelynek keretében átadták a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat­nak a rangos címet. Az ünnepi alkalomból dr. Gátay Ferenc, az ÉPSZER igazgatója köszöntötte a vállalat dolgozóit, s a meghívott vendégeket. Beszédének bevezető részében a munka, május 1. je­lentőségét méltatta, majd a vál­lalat elmúlt években végzett te­vékenységét elemezte. — Nehéz, de eredményes esz­tendők állnak mögöttünk — hang­súlyozta. — Feladatunk az el­múlt négy év során az volt, hogy a megyében tapasztalható nagy­mérvű építőipari kapacitáshiányt enyhítsük. Termelési értékünket ez alatt az idő alatt több mint kétszeresére növeltük, s 1978-ban már 495 millió forint értékű mun. kát végeztünk. Eredményeinkben még ennél is döntőbb változás, hogy a termelőmunka, a vállalati gazdálkodás hatékonyságát két és félszeresére növeltük. Ugyan­akkor igen fontos, hogy dolgozó­ink jövedelme 40 ' százalékkal emelkedett, s jelentősen javultak vállalatunknál az élet- és munka- körülmények. Elkészült a 244 sze­mély elhelyezésére alkalmas kor­szerű munkásszállásunk, nyolc­vanöt munkásunk részére pedig 3,6 millió forint lakásépítési köl­csönt nyújtottunk. Munkásaink szállítására 2 millió forintért vá­sároltunk autóbuszokat. Ebben az ötéves tervben eddig 23 millió forintot költöttünk szociális, jó­léti és kulturális célokra. Vállalatunk fejlődésére a mun­kafeltételek javítása is jellemző. Űj, korszerű építésvezetőség épült Runszentmdklóson, megtörtént a kalocsai építésvezetőség rekonst­rukciója. Ugyanez a munka Kis­kőrösön most van folyamatban. Kecskeméten 2300 négyzetméteres lakatosüzem létesült, megkezdő­dött a kecskeméti központi telep­hely és a tiszaalpári lakatosüzem fejlesztése. Igen jelentős össze­gekért vásároltunk korszerű épí­tőipari gépeket. ötéves tervi feladatainkat meg­felelő ütemben valósítjuk meg. Termelési értékben elértük a terv­időszak utolsó esztendejére elő­irányzott célkitűzést, termelékeny­ségben pedig túl is szárnyaltuk. Mindez a vállalat egész kollektí­vája jó munkájának eredménye. Sikereinkhez hozzájárult a helyes káderpolitika, az üzemi demokrá­cia, a szocialista brigádok szor­galmas munkája és a közösségi erkölcs fejlődése. A beszéd elhangzása után Kellner János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője, majd Kovács Pál, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete elnöksé­gének tagja üdvözölte az ÉPSZER Vállalat dolgozóit, s átnyújtották a Kiváló Vállalat cím elnyerésé­ről szóló oklevelet. Köszöntötte és méltatta az ÉPSZER dolgozóinak munkáját dr. Lantos László, az MSZMP Központi Bizottságának képviselője, és Tohai László, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese is. Ebből az alkalomból az ÉPSZER harminc dolgozója ka­pott miniszteri, szakszervezeti é9 vállalati kitüntetést. N. O. FONTOS FELADAT A VAGYONVÉDELEM Ellenőrzések tapasztalatai a szövetkezetekben Brátsztvo, Brüderlichkeit, fra- ternité, testvériség... — a föld bármely nyelvén — le­gyen az orosz, német, francia magyar vagy más — az össze­tartozást, őszinte barátságot, együttműködést, a nemzetközi szolidaritás humánus eszméjét jelentik e szavak. Idestova két évtizede, hogy elkezdődött, s ma már kontinensek városait köti össze a nemes mozgalom, mely közelebb hozza egymás­hoz a világ különböző földré­szein élőket. Már hagyomány, hogy min­den év április utolsó vasár­napján megemlékezünk a test­vérvárosok világnapjáról. Hu­szonkét évvel ezelőtt, 1957. áp­rilis 28-án, a franciaországi Aix-les-Bains-ben jött létre a testvérvárosok szövetsége, mely a népek közötti megértést, a béke és biztonság megszilárdí­tását írta zászlajára. Vállalva olyan ügy szolgálatát, mely hozzásegíti az emberiséget az alkotó munka, a teremtés örö­méhez. Évről évre bővülnek a test­vérvárosi kapcsolatok. A má­sodik világháborúban sok meg­próbáltatást kiállt szovjet vá­rosok százait fűzi baráti kap­csolat a testvér ország ok váro­saihoz; a kölcsönös bizalom és megértés jegyében születtek ismeretségeik a nem szocialis­ta országok településeinek la­kóival is. Hazánk a hatvanas évek ele­jén csatlakozott a világszövet­séghez. Napjainkban, szinte minden megyében több város is akad, mely szovjet, bolgár, csehszlovák, jugoszláv, lengyel, mongol, NDK-beli, román, finn, francia, olasz, dán váro­sokkal tartós, gyümölcsöző kap­csolatot hozott létre. Szolnok testvére Tallinn, Sze­ged testvérei: Odessza, Lódz. Kecskemét Szevasztopollal kö­tött barátságot, Székesfehérvár pedig Vorosilovgráddal. Mis­kolc már „nagy tsaládba” tar­tozik: Kassa, Neubrandenburg, Vologda és Katowice a test­vérei. Az ősi finn—magyar „családfa” is terebélyesedett: Siófok—Oulu, Győr—Kuopio, Eger—Pori, Pécs—Lahti, Esz­tergom—Espoo városokat test­vérpárként emlegetjük. Sok ezer kilométerre levő városok ismerkednek, barátkoznak egy­mással: Gyöngyös a dán Ring- staddal tart kapcsolatot, Ka­posvár a mongol Darhant te­kintheti testvérének — erről tanúskodik az ajándékba kapott jurta és a magyar—mongol né­pi motívumú emlékoszlop So­mogy megye székhelyén. Szom­bathelyen városrészt neveztek el a Mari Köztársaság főváro­sáról Joskar-Oláról... A baráti szálak a Szovjet­unióval, a szomszéd országok­kal a leg szorosabbak. Nem csupán 'a kultúra, a gazdaság, a sport területeit érinti együtt­működésük — munkás- és if­júsági találkozókat, kölcsönös üdülési akciókat szerveznek, tanácsi, közigazgatási tapaszta­latcseréket tartanak, tanulmá­nyozzák a két város egészség- ügyi, oktatási rendszerét stb. Különösen hasznosak a telepü­lésfejlesztést segítő kezdemé­nyezések: a városrendezésben, tervezésben, a városépítésben sok a közös vonás, hasonlóság, s így fel tudják használni egy­más tapasztalatait. Az idegen- forgalomnak is kedvező felté­teleket teremt a városok együttműködése. Felmérhetetlen értéke van a világot átfogó, nagyszerű moz­galomnak, de talán eszmei je­lentősége a legnagyobb: a vá­rosok erős kézfogása a barát­ság, a biztonság záloga, mert milliókat fog össze testvéri kö­telékbe. Célja egy: a világ ki­egyensúlyozott békés jövőjé­nek megteremtése, megőrzése. H. A. Elnökségi ülést tartott tegnap a Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Területi Szövetsége Jakabszálláson, a Népfront Szak- szövetkezetben. Az ülésen egye­bek között értékelték a szövetség ellenőrzési irodájának tavalyi te­vékenységét és a további tenni­valókról is szó volt. Fekete Gábor irodavezető ismertette a múlt évi ellenőrzés tapasztalatait. A Kiskunsági TESZÖV Ellen­őrzési Irodájának munkatársai az elmúlt évben ötvenegy ellenőr­zést végeztek, s feltárták a szö­vetkezetek működésében előfor­duló hibákat és rögzítették az eredményeket is. Megállapították, hogy javult a szövetkezetek be>- ső ellenőrzése, jobban érvénye­sülnek a szövetkezetpolitikai el­vek és fejlődött a demokratizmus is. A szövetkezetek fejlődése a termelési ágazatok kialakulása szükségessé tette, hogy a közös gazdaságokban függetlenített munkakörben alkalmazzanak bel­ső ellenőröket. A tagszövetkezetek és társulá­sok törvényes, demokratikus és az alapszabály szerinti működé­süknek ellenőrzése során megál­lapította a szövetség irodája, hogy az alapszabály-módosítások _ jól szolgálják a szövetkezetek műkö­dését. Javult a testületi munka is. Határozataikban azonban nem mindenütt jelölik meg az egy-egy feladatért felelőst, valamint a határidő megállapítása is hiány­zik. Az ellenőrző bizottságok fel­adatukat több helyen formálisan látják csak el, amelynek oka egyebek között az ezzel foglal­kozók nem kielégítő ismeretei, a hiányos szakmai felkészültség. Fontos feladat a szövetkezetek­ben a vagyonvédelem. A megva­lósításhoz szükséges műszaki és technikai feltételekkel azonban még kevés szövetkezet rendelke­zik. Általánossá vált a mezőőrök foglalkoztatása és egyre több he­lyen alkalmaznak üzemrendésze- ket, telepőröket is. Felhívták arra a figyelmet, hogy a portások, éj­jeliőrök általában nyugdíjasok, idős emberek, akik a vagyonvé­delmet és az adminisztrációs fel­adatokat nem tudják mindenütt maradéktalanul ellátni. A tervszerűséget és a gazdál­kodást vizsgálva megállapították, hogy a termőterülettel, a parla­gok hasznosításával képtelenek az üzemek.— elsősorban pénzügyi okok miatt — a terveknek meg­felelően foglalkozni. A termőte­rülettel való hatékonyabb gazdál­kodáshoz szükség lenne a térség átfogó területrendezésére, melio­rációra. erdők és ültetvények ki­jelölésére. A szövetséghez tartozó szövet­kezetekben nagyok a különbségek az állóeszköz-ellátásban és ezek kihasználásában is. Növekedett azonban a forgóeszközök száma és mennyisége, egyebek között a tenyész- és hízó állatállomány, valamint a takarmánykészlet. Va­lamennyi vizsgálatuk során el­lenőrizték az üzemek pénzkeze­lését, valamint a pénztárak hely­zetét olyan szempontból is, hogy megfelel-e a vagyonvédelem kö­vetelményeinek. Ez utóbbiban igen sok hiányosság tapasztal­ható. A tegnapi ülésen az idei fela­datokról is szó esett. Fontosnak mondották a mezőgazdasági szak­emberek nagyobb részvételét az ellenőrzési munkában, valamint a szervezeti és működési szabály­zat szerinti tevékenységét a to­vábbi rendszeres ellenőrzéseket, ezek megállapításainak írásba foglalását. Az elnökségi ülésen értékelték még a tavalyi szocia­lista munkaverseny eredményeit, valamint a tavalyi gazdálkodást és az idei feladatokat is. Cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom