Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-28 / 49. szám
1979. február 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Lakásépítő szövetkezetek Az ember, a család életének egyik legnagyobb vállalkozása az otthonteremtés és természetes igény, hogy mindenki a kor színvonalának megfelelő lakást szeretne. Társadalmunk sokat tett és tesz ezután is ennek a célnak az eléréséért, a lakásgondok végleges megszüntetése azonban így is hosszú ideig tart még. A lakásigénylők csak kisebb hányada, a szociális okokból feltétlenül rászorulók költözhetnek tanácsi bérlakásba és arra is sokáig vár- niok kell. A jogosultakénál sokkal kisebb az úgynevezett tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakások száma is. Méltányos részt Az a módszer, illetőleg forma, amely a legtöbb embernek hozzáférhető, s az átlagos keresetűeknek is elviselhető anyagi hozzájárulást igényel: a lakásépítő szövetkezet. Ösztönző szociálpolitikai és egyéb kedvezmények, pénzügyi feltételek fejezik ki egyértelműin államunknak azt a törekvését, hogy az érdekelt személyek, családok vállaljanak méltányos részt lakásaik megépítéséből és fenntartásából. Ez a felfogás és szándék egyébként nem magyar sajátosság, hanem sok országban bevezetett gyakorlat. Nálunk, ahol a szocialista szövetkezés különféle változatai az állami vállalatokkal azonos jogi és gazdasági elbírálást, s messzemenő támogatást élveznek, a szövetkezeti összefogás a lakásépítésre is előnyös lehetőségeket nyújt. Nem utolsósorban azért, mert kereteiben mindenféle törvényes vállalati segítséget megkaphatnak mindazok, akiket megilletnek a munkáslakás-építési akció kedvezményei. Lakásépítő szövetkezetek 1971 óta működnek hazánkban. Kezdeti nehézségeik, eleinte lassú térhódításuk, a velük szemben éveken át tanúsított meg nem értés ellenére elismerést érdemlő eredményeket értek már el. A múlt év végéig felépítettek több mint 20 ezer lakást, ebből az utóbbi három esztendő alatt csaknem 11 ezret, tavaly pedig az általuk átadott lakások száma meghaladta a négyezret. Most 370 ilyen szövetkezet további 16—17 ezer lakás építését szervezi. A helyzet javítható Ezek az adatok mutatják a fejlődés gyorsuló ütemét, de természetesen nem érzékeltetik a nehézségeket, a hátráltató tényezőket, pedig azok is vannak. Léteznek annak ellenére, hogy most már a tanácsok nem mellékes kérdésként, hanem éves és távlati terveik szerves részeként kezelik ezeket a szövetkezeteket. Még mindig gyakori eset azonban, hogy a legrosszabb területeket jelölik ki építkezésre á szövetkezeteknek. Gond az is, hogy a szövetkezet és a tagjait munkáltató vállalatok között nem elég erős a kapcsolat. Ez az egyik oka annak, hogy a lehetségesnél jóval kisebb a vállalatok és. lakásszövetkezeti taggá lett dolgozóik közreműködése az építkezésben. Az úgynevezett házilagos kivitelezés új szabályai is lehetőséget adnak arra, hogy a helyzet javuljon. Külön problémakör, hogy bár mind több vállalat, állami gazdaság és termelőszövetkezet választja dolgozóinak lakáshoz juttatására a lakásépítő szövetkezeti formát, érthetetlenül sok vállalat inkább a drágább megoldáshoz ragaszkodik. Ahhoz, hogy megrendel vagy vásárol — kulcsát- adásos módszerrel — kész lakásokat. Teljesen kikapcsolva így azt a nagy erőt, amit a leendő tulajdonosok tevékeny részvétele, közreműködése képviselhetne a szövetkezeti házak, lakótelepek felépítésében. Pedig ilyen módon 15—20 százalékkal kevesebbe kerülnének a lakások. Egyéb gondok, rendeznivalók is vannak még. Közülük az egyik az, hogy a nem városi településeken feltűnően kevés a- lakásépítő szövetkezet. Eredendően abból a tévhitből fakadóan, hogy csak városi, magas házakból álló lakónegyedekben van létjogosultsága ennek a szövetkezeti formának. Szerencsére jó néhány példa bizonyítja már ennek az ellenkezőjét. Családiház-építés csoportosan Mostani, 1990-ig tartó lakás- programunk megvalósításában évről évre nő a lakásszövetkezetek szerepe. A róluk — 1977-ben — megjelent törvényerejű rendelet szelleméből és előírásaiból félreérthetetlenül következik, hogy államunk hosszú távon is igen nagy jelentőséget tulajdonít nekik. Hasonlóképpen az a határozat, amelyet pártunk Központi Bizottsága tavaly októberben hozott a lakásépítésről és a lakás- gazdálkodásról, valamint az építőipar fejlesztéséről. Ezzel van összhangban — a többi között — az a terv, hogy az idén 5—6 helyen korszerű családi házak csoportos építését szervezik meg, szövetkezeti keretekben. Mind egész társadalmunknak, mind az otthonteremtő embereknek az a jól felfogott érdeke, hogy országszerte jobban hasznosuljanak a szövetkezeti lakásépítés lehetőségei. Ezért szükséges, hogy a lakásépítő szövetkezetek és szervezeteik már .most készüljenek fel a tanácsokkal közösen a hatodik ötéves tervidőszaknak idevágó feladataira. G. P. MEGSZŰNIK A BIO TOMI Tisztítószerek a tavaszi nagytakarításhoz A készletek lehetővé teszik, hogy — a seprűhiánytól a szűkösebb kefe-, ecsetválasztéktól eltekintve —, a közelgő tavaszi nagy- takarításokhoz a korábbinál jobb ellátást . nyújtson a vegyianyag- kereskedelem. A folyamatos szállítások nyomán az alapvető vegyitermékek, a korszerű tisztító- és mosószerek az igények szerint állnak a vásárlók rendelkezésére. Nem teljesen megnyugtató még a festékellátás. A kínálat a tavalyi hét százalékkal szemben az idén várhatóan csak 2 százalékkal bővül. A szűkös kapacitás miatt hiányzó egyes fajtákat részben más hazai gyártmányokkal és importáruval igyekeznek pótolni, A vegyi- és kozmetikai cikkek importja a tavalyival azonos, a behozatal elsősorban a hiány pótlására szolgál. Néhány olyan termékből, amelyekből a hazai ipar már mind mennyiségben, mind minőségben megfelel a követelményeknek, csökkentik az importot. Gondoskodnak arról, hogy a megszokott importtermékek folyamatosan kaphatók legyenek. Ezért a napi alapvető termékek kivételével — amelyeket a teljes bolthálózatba eljuttatnak — az importcikkeket koncentráltan a város- és üzletközpontokban levő szaküzletekben hozzák forgalomba. Az alacsony kereslet miatt például fokozatosan megszüntetik a Bio Tomi gyártását, mert az igényeket az azonos célt szolgáló Bioponnal hiánytalanul kielégíthetik. Ezenkívül 250—300 féle olyan korszerűtlen cikk — mint például a dióolaj, az alpesi virágkrém, a fogpor, a Venus kézfinomító — gyártását is abbahagyják, amelyet már alig ismernek és keresnek a vásárlók. Megszüntetik a hazai ruhafestékek gyártását is, amennyire szükség van, azt importból biztosítják. (MTI) A z ajtón kikukucskál az Ördög, a gyerekek visítva hátrálnak, két magyaros gúnyát öltött lovas riogatja a népet: fapisztollyal puffogtatnak. Rámkacsint álarca mögül egy majd' kétméteres, kikapósnak lát- SzŐ'. bővérű menyecske, visszamo- solygok rá, mire nekemront, ellentmondást nem tűrő lendülettel magához szorít és jobb képemre hatvan decibeles csókot cuppant. A rúzst egy óra alatt sem tudom ledörgölni. (Máskülönben nőnek maszkírozott férfi volt.) Mindenki viháncol, csillognak a szemek, egyedül a kissrácok vélik úgy, hogy túl ijesztő az Ördög; de megvigasztalja őket Chaplin, aki feslett fubballcipő- ben rugdalja a port. Búcsúztatják a farsangot He- tényegyházán. Kiss Jakab Árpád, a művelődési ház fiatal igazgatója egy percre előkeríti az Ördögöt. Fura egy szerzet, annyi szent: kutyalánc övezi derekát, kezében favilla, arcán maszk. A szeme azonban nem képes hazudni: jóságosán villog, szinte mosolyog. Olyan a hangja, mintha dunsztosüvegből szónokolna. — Temetjük a telet, búcsúztatjuk a farsangot; régi népszokás ez. A Kada Elek jóemlékű hajdanvolt kecskeméti polgármester idetelepítette ötven mindszenti kubikos család hozta magával a hagyományt; télen, kifagyván- fogyván a munkából megemlékeztek a vigasságokról, remekjó rezesbanda kísérte a maszkos menetet végig a falun; a jelmezek aktuális mondandót fejeztek ki. A menyasszony—vőlegény az ifjúság, a szaporodás jelképe; a pogány misztikumot fejezi ki a sárkánygyík, a bálna, a strucc. A pártában maradt öreglányok ki- száradtságát a tuskóhúzással szimbolizáljuk; a válogatós, hoppon maradt szüzek házát meszelőember csinosítja, mintha csak emiatt nem találtak volna párt maguknak a leányok. Ma már nincs rezesbandánk, a kerekegyházi úttörőzenekart kértük kölcsön, lovas kocsin parádéznak majd amikor a talpalávalót húzzák. Az ördögről idők múltán két dolog derül ki. Egyik: ő Ágoston József, a falu társadalmi tanácselnöke (régi kubikoscsalád leszármazottja; a hagyomány ébren- tartója); a másik: a farsangkor elkövetett bűnt (paráználkodást) jelképezi. A menet házról házra halad; hol borral kínálják, van, hol zárt a redőny. A társadalmi (át)réteg- ződés jele ez: hajdan az alvég a kubikosok, a felvég a telepesek felségterülete volt. Jött a szakszövetkezet, az ellentétek nagyjából elsimultak. És megérkeztek a városiak, akik csak aludni járnak a faluba és nagy ívben elkerülik a község szellemét. Ágostonná Bárkai Veronika semmit sem kerül • De félelmetes egy orrszarvú! el: hetvennégy éves, s ő Hetény- egyháza elsőszülötte. A falukerülés végeztével a kövér és a sovány nők focimeccse a szenzáció. A kövérek jobban kihasználják nem akármekkora előnyüket, s az öt—kettes eredmény még csak túlzottnak sem mondható. Rózsaszín, a férfiemberek által lakonikusan csak tundrabugyinak aposztrafált mezben küzdenek, mi tagadás, mulat az ember rajtuk. Azt gyanítom, hogy a foci nem kimondottan hagyományőrző attrakció, nem is tévedek: a televízió áldásos (?) hatása. — Láttam egy filmet egy ezer- hatszáz lekes faluról — meséli az egyik focista — abban azt kérdezték valakitől, hogy mi volt a tavalyi legnagyobb sikerük. Azt felelte: női focicsapatot szerveztek. Ennél alább mi sem adjuk, gondoltam. — Most pedig a világhírű Abba együttes következik — adják ki a jelszót a színházterem függönye mögül. A gyerekek visítanak a • Maszkkal és maszk nélkül. (Straszer András felvételei.) várható gyönyörűségtől. A firhang szétmegy, felcsendül a Money, money, money lestrapált dallama; két pindurka lány tökéletes angol kiejtéssel, szenzációs mozgással imitálja Agnethát és Anni- friedet; a háttérben háromtagú vokál tetézi a show-t. Benkő Istvánná, a művelődési ház szakkörvezetője majdhogynem szégyenkezik, amikor felírom a társaság nevét (a két sztár Tóth Katalin és Schanda Gabriella) arra gyanakodva, hogy a szakmabeliek • A teltkarcsú hölgyek és a cin- gár hajadonok. majd rossz néven veszik, hogy ilyesmit tanít be a gyerekeknek. Nem hinném, hogy így lenne, hisz a néptanító-családból származó pedagógus neve inkább a népdal- gyűjtéssel rímel, a citerazenekar- ral, a tánckarral, meg a hagyományőrzéssel. Akarom-nem akarom föltűnik: a szervezők egypár kivétellel asz- szonyok. Nőuralom, papucssereg? — A nőbizottság a művelődési munka oroszlánrészét végzi, s a legaktívabb. Tudja — magyarázza Benkő Istvánná —, mi mind abban a korban éltünk, amikor rádöbbenhettünk, hogy nekünk is van szavunk. Esteledik, a nagy hacacáré első fölvonásának, a falukerülésnek vége, az emberek elvonultak báli ruhát ölteni: este ki-ki kimulathatja magából a feszültséget; azt rebesgetik, hogy azon már az újfalusiak (a most építkezettek) fiatalabb ja is részt vesz. Lehet, ’de ezt már nem várjuk meg. Ballai József BARÁTAINK ÉLETÉBŐL Épül az óriáskohó Katowicében 1978 közepén, a katowicei Nagyhengermű üzembe helyezésével befejeződött az egyik legnagyobb lengyel ipari beruházás építésének első szakasza. Hat évvel az építkezés megkezdése után a legfiatalabb lengyel fém- és acélmű már 4 millió tonna acélt termel, az egész lengyel kohászat össztermelésének egyötödét. Mindez azonban még nem a Katowice mellett épülő óriásüzem kapacitásának csúcsa: nemrég kezdték meg az építkezés második szakaszát. Ennek során a legfontosabb a folyamatos üzemelésű meleghengermű építése, amelyet „kétezres hengerműnek” is neveznek: a hengerelt lemez szélessége ugyanis 2000 milliméter. Évente 4,5 millió tonna lemez hagyja majd el ezt az üzemrészt. Nehéz feladat vár a hideghengermű építésén dolgozó építő-szerelő brigádokra is, itt évente 2 millió tonna lemezt fognak gyártani. Egy 3,3 millió tonna kapacitású kokszoló és egy folyamatosan üzemelő acélöntöde létesítését is tervezik. Az új hengerművek megfelelő üzemeléséhez át kell építeni a kohók nyersanyag-feldolgozó részlegeit is. Mindehhez rengeteg építőelem, berendezés szükséges — ennek egy részét külföldről szerzik be. Az eddigiekhez hasonlóan a legnagyobb külföldi szállító a Szovjetnió lesz, ahonnan 70 ezer tonna új berendezés érkezik. A Katowice Kohómű építésének második szakasza előkészítésénél jelenleg a tervezőknek jut a legfontosabb szerep. A bonyolult beruházási problémákkal majd 50 lengyel tervezőiroda foglalkozik és szorosan együttműködnek szovjet kutatóközpontokkal is. A munkálatok befejezése után a Katowice Kohómű évi termelési kapacitása 1983-ban eléri a 9 millió tonna acélt. Érdekességek Csehszlovákiából A harmadik útvonal Prágában megkezdték a metró harmadik vonalának építését; a város keleti részét . köti majd össze az északkeleti városrésszel. A körülbelül 5,4 kilométer hosszú szakasz átlag 40 méteres mélységben hálád, a szerelvények az egész távot 10 perc alatt fogják megtenni. Óvoda három nap alatt A csehszlovák építészek Brec- lav városban három nap alatt szereltek össze egy hatvan gyermeket befogadó óvodaépületet. Ezt a teljesítményt előregyártott elemek segítségével érték el. Az egyszerűen összeállítható elemek felhasználhatók iskolák, üzlethelyiségek, szolgáltatási egységek és turistaszállások építésénél is. Készül a vízmű A csehszlovák—magyar dunai vízmű építésénél jelenleg a gabcikovói víztárolót ellátó csatornán dolgoznak. Ez á 17 kilométer hosszú és 270—730 méter széles csatorna helyenként 18 méterrel a mai terep felett vezet majd. s másodpercenként négyezer köbméter víz folyik át rajta. Hárommillió telefon A csehszlovák távközlési dolgozók 1979-ben további 9900 telefonállomást kapcsolnak be a hálózatba, így Csehszlovákiában a telefonállomások száma eléri a hárommilliót. Biológiai hő A Május 1. szövetkezet az első olyan csehszlovák mezőgazdasági vállalat, ahol felhasználják a frissen fejt tej melegét. A tejet közvetlenül fejés után 35 °C-ról 4 °C-ra hűtik le. A különlegesen szerkesztett hűtőberendezés az így elvont hőmennyiséget vízmelegítésre használja fel. . Hazafias, honvédelmi nevelés Interjú az MHSZ megyei titkárával Ár. év eleje a múlt évi' tapasztalatok összegezésének és az jdei feladatok meghatározásának időszaka. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége értékelte az 1978. évi munkát és elkészítette az .idei tennivalók tervét. Erről érdeklődtünk Bognár Ferenc alezredestől, az MHSZ megyei titkárától. KÉRDÉS: Hogyan ítéli meg az MHSZ múlt évi munkáját? VÁLASZ: — A megye MHSZ- szeivei és klubjai alapvetően eredményesen hajtották végre a meghatározott feladatokat. Munkánk egyenletessége tovább javul. szélesedett és erősödött klubjaink hálózata. Jelentős mértékben növekedett a lakossággal, elsősorban az ifjúsággal való kapcsolatunk. Megyénk társadalma elismeri és hatékonyan segíti a szövetség honvédelmi nevelő és oktató munkáját, s egyben igényli is tevékenységét. Feladataink végrehajtását értékelve megállapítható, hogy tovább javult a vezetés színvonala, növekedett vezetőink felkészültsége és felelősségtudata, erősödött a szövetség társadalmi aktivistáinak tevékenysége. Javuló minőségben teljesítettük oktatási feladatainkat, erősödött a gazdálkodás rendje és fegyelme. Eredményesen szerepeltünk több nemzetközi és hazai versenyen és saját rendezvényeinken. KÉRDÉS: Az agitációs és propagandamunkának igen' nagy jelentősége van az MHSZ életében. Erről hallhatnánk-e valamit? VÄLASZ: — Az agitációs és propagandamunkánk szélesedett, s szorosan kapcsolódott az ifjúság erkölcsi, politikai neveléséhez. Jól mozgósított az MHSZ-tevé- kenységben való részvételre. Ezt bizonyítja a 412 honvédelmi nap, a 216 technikai bemutató, és az MHSZ életét bemutató kiállítás, élménybeszámoló, illetve a 648 MHSZ-szel kapcsolatos filmvetítés és 1286 előadás. Tovább mélyült a hazafias honvédelmi nevelésben érdekelt szervekkel a kapcsolatunk. Ezt elismerte és megerősítette a megyei párt-végrehajtóbizottsága, amikor a tanintézeti hazafias nevelésben kifejtett tevékenységünket jónak ítélte, s javasolta a klubok, szakosztályok alakítását Jól működtek tanácsadó testületeink, amelyek az MHSZ-vezetőket véleményekkel, javaslatokkal támogatták. KÉRDÉS: Hogyan dolgoztak az MHSZ klubjai? VÁLASZ: — Klubjaink szervezetileg tovább erősödtek és számuk, de taglétszámuk is emelkedett. Van természetesen tennivalónk a nők arányának növelésében. Az 1975. évi 191 klub helyett 1978-ban 211 működött, s a taglétszám 5800-ról 8700-ra emelkedett. A megyében a különböző tömegsport-mozgalmakban részt • vevők aránya szintén emelkedést mutat. Az 1975. évi 260 ezer helyett 354 ezren vettek részt honvédelmi versenyeken. Minősített sportolóink száma ifjúsági és felnőtt korosztályban összesen kétszáznegyvennégy, ezenkívül a nemzetközi) repülőszövetség kile ne venhárom sportolót minősített. Az országos versenyeken ifjúsági és felnőtt korosztályban huszonöt első-, huszonöt második-, tizenegy harmadik, és tizenkét negyedik helyezést szereztek a versenyzők. Megyénk életében először fordult elő, hogy az év sportolója Bács-Kiskun megyei. Könnyűbúvár sportban Tóth Árpád és rádiós sportban Gulyás Zsuzsa. KÉRDÉS: Melyek az esztendő főbb feladatai? VÁLASZ: — Mint már mondtam, az elmúlt három év eredményei kedvezőbb feltételeket teremtettek a vezető-irányító munka színvonalának növeléséhez, minden szinten erősíteni kell a politikai és mozgalmi munka jellegét, szélesíteni a döhtéselőké- szítés demokratizmusát. Törekednünk kell a társadalmi aktivisták szélesebb körű bevonására és a katonai alakulatokkal, határőrségi egységekkel való együttműködésre. Tovább folytatjuk a klubok szervezeti korszerűsítését, de különös figyelmet fordítunk az ok látási intézményekben működő klubok, szakosztályok, szakkörök alakítására, és a szervező munkára. Agitációs és propagandamunkánkban a politikai eseményekre és az évfordulókra fordítjuk fő figyelmünket. A hazafias és honvédelmi nevelésben és a sportmunkában érvényt szerzünk a fiatalok minőségi képzésének es a szakágak működésének. Célki tűzéseink közé tartozik a nemzetközi gyermekév adta lehető-» ségek kihasználása, ennek jegyében külön veresenyeket rendezünk a fiataloknak — fejezte be nyilatkozátát Bognár Ferenc alezredes. Gémes Ci■‘hu Falukerülés