Petőfi Népe, 1978. november (33. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-15 / 269. szám

4 © PETŐFI NÉPE • 1978. november 15. A kert téliesítése • A gyümölcsfák téli ápolása az orgoványi kiskertben Vígh Józsefék- nél. A novemberi hidegek és fa­gyok ritkán okoznak kárt a kis­kert növényeiben. De ebben az időszakban már feltétlenül gon­doskodnunk kell a kert téliesíté- séröl. Ne feledkezzünk meg a kerti vízcsapok takarásáról, illetve víz­telenítéséről. A szerszámokat gondosan tisztítsuk meg. Ameny- nyiben valami hibát észlelnénk rajtuk, akkor azonnal javítsuk meg. A permetezéshez használt edé­nyeket és eszközöket is gondosan mossuk ki, mielőtt eltennénk. A növényvédőszer-maradékokat jól zárható helyen raktározzuk. Gon­doskodjunk arról, hogy a meg­kezdett csomagokon a szer neve jól olvasható legyen. Ellenőrizzük a vegyszerek lejárati határide­jét. Ha a felhasználhatóság ideje tavaszra már lejár, akkor érde­mesebb most megsemmisíteni — mint a téli tárolás után — ta­vasszal. Egészen a fagyok beálltáig vé­gezhetjük az őszi talajmunkát, a trágyázást, metszést és faápolást. Fontos, hogy a fák törzseit ké- regkaparóval alaposan megtisz­togassuk. lgv az áttelelő kártevők búvóhelyeit megsemmisíthetjük. A fertőzött és lehullott leveleket söpörjük össze, a fákon maradt gyümölcsmúmiákat gyűjtsük ösz- •sze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor No- venda 1,5 százalékos oldattal, lo­csoljuk le. A körte, kajszi, szilva, ringló, cseresznye és meggyfák törzsére tegyük fel a hernyófogó öveket. Cseréjükről december kö­zepéig — kéthetente — gondos­kodni kell. (A műanyag hernyó­fogó öv nem vált be a gyakori- latban, mert alatta a fa befül­led.) Sok helyen szokás, hogy a gyü­mölcsfák törzsét a téli időszakra bemeszelik. Ennek előnye, hogy ezáltal kiegyenlítődik a nappali és az éjszakai hőmérséklet kö­zötti különbség. (A fehér szín ugyanis visszaveri a napsugara­kat, így a fák törzse nem tud 'túlzottan felmelegedni.) Ezt a ■többletmunkát az . érzékenyebb fajta fák igen meghálálják.) A várható fagyveszély miatt aján­latos a fák tövét 20—25 centi­méter magasságig felkupacolni. Az érzékeny »örökzöldek is igénylik a takarást. Ezt úgy old­juk meg, hogy a fű a téli hó­napokra ne maradjon 5—6 centi­méternél magasabb. Amennyiben ennél lényegesen magasabb a gyep. akkor erre a magasságra vágjuk vissza, azután gondosan gereb­lyézzük össze a nyesedéket. Ahol a gyep kikopott, ott a földet egy kissé lazítsuk fel, és szórjunk ki 2—3 dekagramm fűmagot. A ki­szórt magot komposzttal vagy kerti talajjal takarjuk be. így megvédhetjük az időjárás vi­szontagságaitól a magot. Fontos munka a kert őszi ta­lajforgatása is. Amennyiben a ta­lajt, trágyázni akarjuk, akkor most az őszi ásás alkalmával for­gassuk be a trágyát a talajba. A kerti bútorokat — ameny- nyiben módunk van rá — ne hagyjuk kinn a szabadban. Az épített szalonnasütőket is takar­juk le kátránypapírral — mű­anyag fóliával. Olimpiai megrendelések Jól sikerült az első közös esztendő a kalocsai ipari szövetkezetekben • Az idén 1200 sarokvitrin készül NSZK megrendelésre. Felvételünkön Szabadi János- né, a háromszorosan aranyjelvényes Hermann András szocialista brigád tagja munka köz­ben. A Kalocsai Aszta­los, Építő és Elekt­romos Ipari Szövet­kezet ezt az évet je­lentősen megnöve­kedve, mintegy 700 dolgozóval kezdte. — A Hajósi Ve­gyes és Építőipari Szövetkezet csatlako­zott hozzánk — mondja Vass Béla elnök. — Létszám­ban, termelőeszkö­zökben megnöv eked - ve a tavalyi 84 mil­lió forint árbevétel után december végé­ig szeretnénk elérni a 116 ,milliót. Eddi­gi eredményeink igen jók, megfelelő minőségű terméke­inknek biztos piaca van. Asztalosaink például szinte nem győzik kielégíteni a bel- és külföldi meg­rendelőik ligényeit. Hazai értékesítésre az idén 2600 franciaágyat készí­tünk, a tőkés exportra szállított rusztikus kisbútorok értéke pe­dig eléri a 18 millió fariinitot. Kü­lön érdekesség, hogy ezeknek a jórés?,t NSZK-ba kerülő kisbúto­roknak a szállításához 26 vagon­ra van szükség. Azt is el kell mondanom, hogy mindössze két vagon van hátra az ex por tkö teile- zettség teljesítéséből, s terveink szerint december tizedikén el­indulhat az utolsó szállítmány is. Elektromos részlegünk tevé­kenysége ás elismerésre méltó. Az idén a VBKM VILESZ gyá­rától 4,5 millió forintos kooperá­ciós munkát vállaltunk, s meg­kezdtük a moszkvai olimpiai sta­dionok eredményjelző berendezé­seihez különböző részegységek gyártását. Ezekből a vezérlő és biztosító berendezésekből már a jövő évre is kaptunk 4,5 millió forintos megrendelést. Építőink az 5. ötéves tervben városunk lakásgondjait 300 la­kással enyhítik. Minőségi mun­kájúikra jellemző, hogy a napok­ban kaptak aiz OKISZ—SZŐ VOSZ pályázaton 20 ezer forint jutal­mat. O. L. • Musza Imre villanyszerelő, a Kiváló Dolgozó jelvény tulajdonosa, a Déri Miksa ezüstfokozatos szocialista brigád tagja a moszkvai olim­piai stadion eredményhirdető berendezésének biztosító egységét sze­reli. (Opauszky László felvételei) Egyszer mindnyájan nyugdíjba megyünk Ha az olvasó egy újsághírben mindössze ennyiről értesül, hogy — szeptemberben Kecskeméten, októberben Baján összesen 83 résztvevővel egy-egy hetes nyug­díjügyi tanfolyamot tartottak —, hajlamos a legyintésre: „Mi ebben az újdonság; 4 hol nem tartanak manapság tanfolyamot?” — Hát­ha meg arról olvasna, hogy a Kecskeméti Társadalombiztosítá­si Igazgatóság, valamint az SZMT illetékes bizottsága levelet inté­zett a vállalatvezetőkhöz, téesz- elnökökhöz, amelyben azok segít­ségét kéri a szolgálati idő-elisme­rési kérelmek rendszeres előter­jesztéséhez a munkahely útján, — talán meg is kérdezné: „Mi ebben a hír, a különös? Ez a dolguk.” S abban csakugyan igaza van az olvasónak, hogy bizonyos ese­ményeket, intézkedéseket nem célszerű csupán szinte semmit­mondó hírecskékkel elintézni. Mert a példánkul választott „tan­folyam” és „körlevél” ügy is sok­kal fontosabb folyamat részeként függ össze egymással, mintsem hogy csak négy*-öt sort érdemel­ne. Hiszen olyan 'komoly társa­dalom- és gazdaságpolitikai kér­dés intézésének érdekvédelmi munkának a meggyorsítását cé­lozza mindkettő, mint a nyugdíj­ügyek intézésének meggyorsítása. Mind a Társadalombiztosítási Igazgatóság, s a bajai kirendelt­ség, mind a szakszervezetek me- g> á szerve — e társadalompoli­tika. feladat súlyához méltóan — szívügyének íc initi, hogy a dol­gozók nyugellátásukat minél rö­videbb idő alatt, a lehető leg­kevesebb utánjárással kapják imeg. Ennek érdekében hosszú évek óta összehangolják erőfe­szítéseiket az ügyviteli és moz­galmi munka területén. Igyekez­tek — SZOT-elnökségi határoza­tok, irányelvek, állásfoglalások, valamint az új Társadalombizto­sítási Törvény adta lehetőségek­kel élve — évről évre tökélete­sebbé, tehát hatékonyabbá fej­leszteni a nyugdíjelőkészítés rend­szerét. A nyugdíj előtt álló korhatá­ros dolgozóik, az özvegyi és rok­kantsági nyugdíjra jogosultak különös figyelmet, kiemelt gon­doskodást igényelnek — és húz­zák alá — érdemelnek. Ellátásu­kat szocialista társadalmunk törvényben biztosítja. Nem mind­egy, hogyan végezzük, milyen gyorsan intézzü'k“törvényes és éle­tük munkásságával kiérdemelt nyugdíjuk megállapítását. Mind­járt jobban átérezzék ennek je­lentőségét. ha beleképzeljük ma­gunkat olyan nyugdíjasok hely­zetébe, akik némelyike több hó­napos ellátatlanságot volt kény­telen átvészelni — előkészítési, ügyintézési huzavonák miatt. A zökkenők lehető legjobb ki­küszöbölésének alfája, kezdete a minél pontosabb, körültekintőbb előkészítés. E teendők ellátása az azzal foglalkozó aktíváiktól a tár­sadalombiztosítási jogszabályok és az igénvelbíráló eljárás alapos ismeretét kívánja meg. A Bács- Kiskunban tevékenykedő 154 nyugdíjügyi bizottság tagjai so­rában ezért találjuk — persze „ideális” esetben — a munka­ügyi osztályvezetőt, társadalom- biztosítási ügyintézőt, s az szb képviselőjét. Gazdasági fejlődésünk eredmé­nyeként fokozatosan 'korszerűsö­dik nyugdíjrendszerünk. Ez azzal is jár, hogy az előkészítéssel kap­csolatos teendők, s a nyugdíj­igények elbírálása munkaigénye­sebb. (Gondoljunk például az öt­éves megszakításra vonatkozó szabályok enyhítésére és egyéb jogkiterjesztéseikre — mezőgaz­dasági dolgozók régebbi hátrányos helyzetének megváltozására —, azaz a számos úi tudnivalóra.) Az élet tette szükségessé, hogy a nyugdíjelőkészítés teendői már a dolgozó munkaviszonyának vég­leges abbahagyása előtt. megkez­dődjenek, Hiszen tudjuk, hogy a nyugdíj megállapításának előfel­tétele. nők esetében az 55., fér­fiaknál a 60. életév betöltése mellett az úgynevezett „szolgá­lati idő” igazolása. Ez gyakorla­tilag a több évtized alatti mun- ikaviszony-iga zol ások beszerzésé­vel jár. Ami érthetően rendkívül időigényes — és sok esetben a nyugdíjmegállapítás elhúzódásá­hoz vezet, amely idő alatt a dol­gozók ellátatlanok (Emlékezte­tőül említjük, hogv a nvugdíjha- tározatok átlagos ügyintézési ide­je 1975-ben évi 35 nap. egy évre rá 55 nap volt. s tavalytól nap­jainkig kezd ismét rövidülni.) További ■ jelentős rövidülést eredményez, ha a munkáltató a nyugdíjelőkészít.ő albizottsággal együttműködve —, a korhatár betöltését megelőző egy évvel, il­letve ennek folyamán kéri a szol­gálati idő előzetes kiszámítását. Tehát nem az „utolsó pillanat­ban" kezdenek a munkaviszony­igazolások „begyűjtéséhez”. En­nek az eljárásnak az ellátat­lansági idő lerövidítése mellett más előnyei is vannak. Mind a munkahelyi vezetők, mind a dol­gozók a beszámítható szolgálati idő ismeretében, birtokában ha­tározhatják meg a nyugdíjazás időpontját. Biztonságosabb lehet az utánpótlás, a nyugdíjba készü­lő pedig minimálisra csökkent- heti a figyelembe nem vehető tö­redékidőt. illetve újabb év meg­szerzésére kérhet lehetőséget. Az adatok birtokában a dolgozó tisz­tázhat vitás kérdéseket., további igazolásokat szerezhet be — stb. Nos — ilyen irányú kérést tar­talmaz az a bizonyos „körlevél", s a nyugdíjügy! tanfolyamokon a leghivaitottabb szakemberektől kaptak gazdag ismereteket az. al­bizottságok vezetői a lehetséges nyugdíjformákról — esetekről, előírásokról, eljárásokról. — Olyan praktikus tudnivalókról is — sok más közt —. hogy a nyug­díjhoz szükséges szolgálati idő elismerését a lakóhely szerinti társadalombiztosítási igazgatóság­tól. 'kirendeltségtől kell kérni nz e célra rendszeresített nyomtat­ványon. (S hogv azok pontos kitöltésétől jelentős részben függ a nyugdíjmegállapító szervek munkájának gyorsasága.) — Egy­úttal egy idegen lényeges szem­léleti kérdésben is segítették a „közös nevezőre” jutást: hogy tudniillik a vállalat és a szak­szervezet közöc üeve legven min­denütt. a dolgozók nyugdíjazásá­nak társadalmi és ügyviteli elő­készítése. T. I CIKKEINK NYOMÁN: Mulasztásáért felelősségre vonták Az egyik Sajtóposta rovatunk­ban a Kiskunhalason lakó Ko­vács János né panaszának helyet adtunk. OLvasónk a karóráját a halasi órások szövetkezetében javíttatta, ám a megbízás elvál­lalásáról, az elvégzett munka 110 forintos díja kifizetéséről nem kapott bizonylatot, illetve nyug­tát. Éneikül vájon hogyan szá­molt el a mester az esetlegesen felhasznált anyaggal, a javításra fordított munkaidővel és a fel­vett összeggel? — kérdeztük. Sorainkra Bárdos Pál, a bu­dapesti központú Órások Szövet­kezetének elnöke válaszolt Tájé­koztatásából megtudtuk, az ügy­ben érintett órásmester súlyos munkaköri mulasztást követett el azáltal, hogy a megrendelésről és a javításról nem álítatt ki papírt. Ezért fegyelmi eljárás során von­ták felelősségre — egyébként a tárgyaláson az idézés ellenére sem jelent meg, s a távolmara­dását sem indokolta — és bün­tetésként 20 százalékkal csökken­tették az 1978. évi esedékes nye­reségrészesedését. Egyidejűleg kötelezték arra, hogy a sízóban forgó 110 forintot fizesse be a szövetkezet pénztárába, az iga­zoló blokkot pedig küldje el Ko­vácsaiénak. Ezen túlmenően in­tézkedés történt, hogy ilyen és hasonló visszásságokra többé ne kerüljön sor a szövetkezet üzle­teiben. Negyedmilliós kárt okoztak a telefonrongálók A közelmúltban írtunk arról, hogy Kecskeméten, sajnos, nem kevés az olyan nyilvános telefon- állomás, mely vandál kezek pusz­títása következtében használhatat­lan, amiért szigorúbban felelősség­re kellene vonni a tetteseket. A készülékek üzemképessé tételéről pedig rövidebb időn belül szük­séges gondoskodni — például a kecskeméti Széchenyivárosban is. Az ügyben vizsgálatot tartott a Szegedi Postaigazgatóság, s meg­állapításáról, intézkedéséről Fá­bián Pál igazgatóhelyettes ér­tesítette szerkesztőségünket, s egyebek között ezekről tájékozta­tott: A „hírős” város nyilvános tele­fonjainak jó része valóban sok­szor üzemképtelen a rongálás miatt. Gyorsabb megjavításukra, valamint a működésük rendszere­sebb ellenőrzésére vonatkozóan utasítást kapott a Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem. E társa­dalmi tulajdon megóvása érdeké­ben az eddiginél hatékonyabb se­gítséget kér és vár a posta a lakos­ságtól, s a közrend őreitől is. A nagyon is közérdekű ügyben beszéltünk az említett távközlési üzem vezetőjével', Koncz Ferenc­cel, aki megdöbbentő konkrétu­mokról, adatokról számolt be: A megyeszékhely különböző te­rületén jelenleg 15 nyilvános tele­fonállomás van elhelyezve, mely­nek fele rendszerint nem működ­tethető. Mármint a rongálok miatt, akik összetörik a fülkék üvegeit, kiszaggatják ajtóit, zsinórral együtt tépik le — és viszik ma­gúikkal — a telefonkagylókat és összezúzzák a készülékeket. Az eszeveszett pusztítás az idén mlinltegy negyedmiilllió forint kárt ökozott, s nem ‘kevesebbet, rrfcnt a megelőző észtendőtkben. Ha ezt az összeget javítás helyett fej­lesztésre fordítaná a posta, a mostaninál legalább tízzel több nyilvános telefonállomás áldhatna már a lakosság rendelkezésére. E kedvezőtlen tapasztalatok el­lenére is törekszik kielégíteni a jogos igényeket a postaigazgató­ság, mely a tervek szerint több mint húsz állomással gyarapítja majd a nyilvános telefonok szá­mát Kecskeméten az elkövetkező három esztendő során. A szomorú tények arra figyel­meztetnek, hogy a korábbiaknál következetesebb módszerekkel kell elejét venni a hasonió ese­teknek. Folyamatosan érkezik a tüzelő Tiszaalpárra Kftrábban szóvá tettük, hogy Ti- szaalpáron évtizedek óta nem volt olyan tossz a tüzelőellátás, mint most, s nagyon Sokan panasszal fordulnak hozzánk. 'Cikkünkre a Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezettől Pa­taki Kálmán főosztályvezető és Török Mihály osztályvezető vála- . szolt: A panasz jogos, ugyanis a nagy­község TÜZÉP-telepén eddig csak egyetlen szénfajtát, a berenteit le­hetett állandóan kapni, s ez a szűkös kínálat érthetően nem elé­gíthette ki az igényeket. A rossz ellátási helyzet azért maradt so­káig változatlan, mert a megren- , delt szénszállítmányok nem ér­keztek meg idejében. A Várpalo­tai Szénbányák Vállalat^ például szeptember elejéig megközelítően, félezer tonna brikett szállításá­val volt . adós. De számottevő mennyiségű szén megküldésével késlekedett hosszú időn át a do­rogi, a tatabányai, a pécsi és a borsodi vállalat is. Minthogy az ellátási körzetben levő telepek dolgozói, így a tisza- alpáriak is egyre gyakrabban kö­vetelték a szénáruk forgalmazása körüli zökkenők megszüntetését, az ügyben az Alföldi Tüzelőszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vál­lalat segítségét kérte a szövetke­zet. Mindez azonban nem járt eredménnyel. Ekkor vette kezde­tét a sürgető levelek és telexüze­netek sora. S bár a címzettek, vagyis az áfésszel szerződéses kapcsolatban álló, fentebb emlí­tett vállalatok szinte egybehang­zóan magyarázták, hogy a Tisza- alpár térségében található „korlá­tozott vasúti tengelynyomás”-hoz alkalmas kiskocsikat nem bocsát kellő számban rendelkezésükre a MÁV, ami voltaképpen a lemara­dásukat okozza, végül is intézked­tek, melynek eredményeként ok­tóber közepéig csaknem 260 tonna várpalotai, dorogi, tatabányai, pé­csi és borsodi szén érkezett a nagyközségbe. E termelő cégek egyébként megígérték, hogy az ez évi szerződésben foglalt szállítási kötelezettségeik hátralevő részé­nek is rövid időn belül eleget tesz­nek. Jelenleg már folyamatosan érkezik a szén Tiszaalpárra js, s a szövetkezet többi ellátási terü­letére. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 á. Telefon: 12-516 TEJTERMÉK KESZTHELYRŐL • A Veszprém megyei Tejipari Vállalat keszthelyi üzeme a környék százhuszonnégy tejcsarnokából gyűjti össze a tejet. Az üzemben na­ponta százhúszezer liter tejet dolgoznak fel különféle tejtermékké. (MTI-fotó: Rózsás Sándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom