Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 250. szám Ára: 90fillér 1978. október 22., vasárnap A MAGYAR ÉS A LENGYEL MINISZTERELNÖK TÁRGYALÁSAI Kádár János fogadta Piotr Jaroszewiczet Szomhaton az Országházban megkezdődtek a tárgyalások Lázár György, a Miniszter tanács elnöke és a meghívására baróitii látogatáson hazánkban tartózkodó Piotr Jaro.szewi ez, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke között. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Soltész István kohó- és gépipari miniszter, Roska István kiiliigymliniiszter-helyettes, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Garam- völgyi József, a Magyar Népköz- társasáig varsói nagykövete, lengyel részről jelen volt Aleksan- der Kopec gépipari miniszter, Maciej Wirowslky, az Állami Tervbizottság első elnökhelyettese, a magyar—(lengyel gazdasági vegyeabizotitság elnöikheilyetitese és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Délelőtt, az MSZMP .székhazában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Piotr Jaroszewiczet, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserén részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Miiinisatertain ácsának elnöke. A .szombati megbeszélések befejezése után a lengyel miniszterelnök a budai vár nevezetességeivel ismerkedett.. Ezt követően Lázár György a K ül ügy mi- misztérá'um Dísz téri vendégházában ebédet adott Piotr Jarosae- wiicz tiszteletére. . Az ebéden részt vetít Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Soltész Lsitváw, Roska István, Drecin József, Gafamvölgyi József, illetve Ailekisander Kopec, Maciej Wirowskii és Tadeusz Pietrzak. • Kádár János fogadta Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnököt. (Telefotó — MTI — KS) Három év alatt ezernél több szövetkezeti lakás A megye V. ötéves lakásépítő tervéből 1953 lakás felépítését a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek irányozták elő. Túl a tervidőszak felén, vajon hol tartanak, mi valósult meg a.célkitűzésből? E felől érdeklődtünk a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége lakásszövetkezeti titkárságán^ a következőket tudtuk meg: Az öt évre tervezettből napjainkig 965 épült meg, 723-nak pedig folyamatban van a kivitelezése. Az utóbbiak közül 85-öt ez év végéig vesznek birtokba tulajdonosaik. Ily módon a tervidőszak három éve alatt 1050 lakás készül el. Ez csaknem harminccal több, mint a szövetkezetek által az előző ötéves terv idején felépített összes lakások száma. Mindemellett napjainkban sem mentes a gondoktól, nehézségektől a lakásszövetkezeti mozgalom. Szinte településenként eltérőek a lakásépítés feltételei, lehetőségei, s a kivitelezés módja is. Ebből adódóan némelyütt az előirányzottól eltérő teljesítés várható. Baján például, ahol a tervezett mintegy 500 lakás közül 320-at újszerűén, az úgynevezett NO-FINES technológia alkalmazásával! tervezték megépíteni a lakásszövetkezők, máris előrelátható, hogy maradéktalanul nem tudják elérni az előirányzott céljukat. Az új technológiával ugyanis még egy lakás sem épült fel. S hogy a megépíteni tervezett lakásszámhoz képest mégsem lesz túl nagy az elmaradás, mindenekelőtt a már nagy tapasztalattá KISZ-lakásszövetkezeteknek köszönhető, amelyek az eredetileg tervezettet lényegesen meghaladó mennyiségű lakást építenek. A KISZ Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet például 12 lakás építését irányozta elő 1980-ig, s napjainkig 18-at birtokba vettek a szövetkezet tagjai. További 24- nek pedig folyamatban van az építése. Hasonlóképpen a KISZ 39-es lakásszövetkezet, amely az előirányzott 15-tel szemben további 34 lakás felépítéséhez fogott hozzá. Külön figyelemre méltó az imént említett szövetkezetek módszere. A kivitelezésre alkalmazott szakemberek mellett, a szövetkezeti tagok tevékeny közreműködésével. házilagosan építik a lakásokat. % Kalocsán, ahol az előirányzott 300 lakásból 103-at átadtak már, 39 pedig épül, várhatóan szintén nem tudják elérni a maguk elé tűzött célt a lakásszövetkezetek. Itt ugyancsak a terület-előkészítés hiányosságai, s a beépítés magas-_ sagának késői tisztázódása akadályozta a szövetkezők dolgát. Kalocsán az Asztalos- és Építőipari Ktsz vállalta a szövetkezeti lakások építését, s ezt példásan végzi; tiznónapos átfutási idővel felépíti a lakásokat. Kiskunfélegyházán jó ütemű a szövetkezeti lakásépítés, a tervezett 300-ból 235 lakást már átadtak, s folyamatban van további 78 építése. Kecskeméten az előirányzott 400 lakásból 300-at már birtokba vettek tulajdonosaik. Gondokkal azonban a megyeszékhelyen működő lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek is küszködnek. A legnagyobb probléma az építőkapacitás hiánya. Ezzel magyarázható, hogy a Műkertvárosban 1976 januárjában már épülőfélben levő 166 lakás közül mindössze 36-ot tudtak átadni rendeltetésének. Egyébként á Műkertvárosban még mintegy 300 szövetkezeti lakásra kínálkozik közművesített terület. A város különböző területein folyamatban levő építkezéseikből ítélve, várhatóan túlteljesítik az eredetileg megcélzott tervüket a kecskeméti lakásszövetkezetek. P. I. Az ügyvédi kamara közgyűlése Az igazságszolgáltatás gyakorlatában természetes, hogy a bíróságok folyosóin gyakran találkozni ügyvédekkel, akik ügyfeleikkel a tárgyalás kezdetére várnak. Tegnap, a Kecskeméti Megyei Bíróság folyosóján a szokásosnál több ügyvéd gyülekezett, ugyanis öt év után Ismét sor került a Kecskeméti Ügyvédi Kamara rendes és választási közgyűlésére. A bíróság dísztermében, megtartott eseményen dr. Uj Zoltán kamarai elnökhelyettes köszöntötte ügyvéd kollégáit, s a meghívott vendégeket, közöttük dr. Petrik Ferencet, igazságügyi mi- riiszterhelyettest, dr. Szabó 1st. vánt, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársát, Tér be Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Kárpáti Lászlót, az Országos Ügyvédi Tanács eLnö- két, a megyei tanács, a megyei bíróság, főügyészség és a rendőr- főkapitányság képviselőit, a szegedi társkamara vezetőit. Az elnökség beszámolóját dr. Juhász Tibor, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke terjesztette a közgyűlés elé. Mint azt egyebek között mondta, az elmúlt öt év alatt jelentős változások zajlottak le a kamara életében, a korábbiakhoz képest új feladatok jelentkeztek az ügyvédi munka minden, területén. A párt XI. kongresszusának határozata a legfontosabb jogi feladatokat is megjelölte s ennek alapján kidolgozták az ügyvédi munka továbbfejlesztésének fő módszereit. A Bács-Kiskun megye kilenc munkaközösségében dolgozó kilencven ügyvéd illetve ügyvédjelölt eleget tett az ügyvéd politikai irányelvekben meghatározott feladatoknak. A fokozottabb követelmények megfelelő szakmai felkészültséget, s egyben politikai tájékozottságot igényelnek. A Bács-Kiskun megyében dolgozó ügyvédek rendszeresen szakmai konferenciákat tartanak, s változatlan az a gyakorlat, hogy a fontosabb vitás kérdéseket a munkaközösségeken, belül közvetlenül megbeszélik. A kamara a városi pártbizottságok segítségével szervezte a politikai továbbképzést Ezeken a fórumokon a munkaközösségek tagjai megbeszélték a gazdaság- politikai, ideológiai kérdéseket. Emellett a marxista—leniin ista esti egyetemen, «illetve a szakosító tagozaton hét fiatal ügyvéd vizsgázott eredményesen- Az Igazságügyi Minisztérium és a Legfőbb Ügyészség által szervezett kétéves ideológiai és politikai továbbképzésen is több megyebeli ügyvéd részt vett' Az ügyvédék iközül egyre többen jogi felvilágosítást tartanak az üzemekben, közös gazdaságokban, iskolákban. A kecskeméti és a kiskunfélegyházi városi tanácsokkal kötött megállapodás értelmében a középiskolákban az ügyvédek rendszeres jogpropaganda-előadásokat tartanak. Ezután pénzügyi beszámoló, majd vita következett Felszólalt dr. Petrik Ferenc, s az ügyvédek előtt álló feladatokat ismertette. Terbe Dezső arról szólt, hogy a kamara tagjai eleget tettek azoknak a követelményeknek amelyek a párt XI. kongresszusa határozatából a jogászokra várnak. Az elnökség a rendes közgyűlést a vita után bezárta, majd megnyitotta a választó közgyűlést A választás alapján a Kecskeméti Ügyvédi Kamara elnöke dr. Juhász Tibor, elnökhelyettese dr, Uj Zoltán és dr. Szente István, a kamara titkára dr. And- rásy Jenő lett. T. L. • Dr. Juhász Tibor a közgyűlés elé terjeszti az elnökség beszámolóját. (Tóth Sándor felvétele) legfejlettebb technika mellett is a munka meghatározója az emberi akarat, fáradozás. Ennek nem volt híjával a nyári betakarítás, és nincs az őszi sam. Palásti Lajos, Szabó Imre kiskunfélegyházi, Gyenes Imre, Gerencsér József, Szabó István kecskeméti, Kiss István, Kara Mihály, Darányi József lászlófalvi kombájnvezető és több száz társuk szerte a megyében, a kukorica-, cu- korrépa-betakarító gépeken tizenkét, tizenégy órát fárad naponta, csak hogy mihamarabb magtárba kerüljön a termény. A főbb őszi növények közül — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának értékelése szerint — október 21-re felszedték a burgonya termését, betakarították a napraforgót, a szóját, a silókukoricát, és a vetés- terület több mint 42 százalékán a szemnek termesztett kukoricát. A cukorrépának 47 százalékát szedték fel a földből és gyűjtötték össze .az állandó rakodóhelyeken és az ideiglenes tárolótéren. A betakarítási munka torlódása miatt több helyen a gazdaságok az ütemtervben előirányzottnál valamivel nagyobb területről szedték fel a répát. Sajnos, ez a törekvés nem volt szerencsés, mert néhány rakodótéren a több méter magasra felhalmozott cukorrépa a viszonylag magas nappali, s az alacsony éjszakai hőmérséklet miatt bepárásodott és befülledt. Abból aligha lehet cukrot gyártani. Mindez végső soron annak a következménye, hogy igen lassú a (Folytatás a 2. oldalon.) • A mélykúti Lenin Tsz-ben az állattenyésztő szakosított/ telepek kiszolgálására több mint kétezer hektáron termesztenek kukoricát. Az ideiglenes rakodón halmozzák fel szárításig a tengerit. Október utolsó harmadában már nem sokat késhet a hosszan tartó őszi esőzés. Elősegíti majd a több mint 73 ezer hektáron elvetett kalászos fejlődését, de nehezítheti az elmúlt hetek óta, jó ütemben végzett terménybetakarítást. Ezért e hét végére is műszakot szerveztek a szövetkezetek, hogy az alkalmas napokat minél jobban kihasználják. Ismét beigazolódott, hogy a AKADOZIK AZ ŐSZI TERMÉNYSZÁLLÍTÁS Több mint 73 ezer hektáron vetették el a kalászost A béke építői Kilencedik kongresszusára készül a magyar békemozgalom. De nemcsak a mozgalom hazai aktivistái, a Hazafias Népfront seregnyi békebizottságaiban tevékenykedők, magyar tudósok, művészek s társadalmunk legkülönbözőbb posztján közéleti munkát kifejtőle magas szintű tanácskozása, új feladatainak megfogalmazója lesz a december 1-re összehívott kongresszus. Mint az előző kongresszusokon, itt is jelen lesznek a nemzetközi békemozgalom delegáltjai a világ minden tájáról, s azok is, akik kedvezőtlenebb körülmények között, vagy még ma is nemzeti, faji elnyomatásban sínylődve végzik önként vállalt áldozatos tevékenységüket. Ez adja meg az alapvetően mégiscsak belpolitikai jelentőségű, fontos esemény nemzetközi hátterét, súlyát, világhoz való kötődését, azt a hangulatát, amelyet minden alkalommal tapasztalni lehet az ilyen fórumokon, ahol a világbéke megvédéséről hangoznak el őszinte és szenvedélyes felszólalások, s a tényeket ösz- szegezö referátumok. A kongresszusi készülődés talán nem okoz olyan társadalmi mozgást, mint más hasonló jellegű országos esemény, és hiányoznak a szervezeti előkészületek látványos külső megnyilvánulásai is. A felkészülés azonban ezúttal sem marad el. A magyar békemozgalom évről évre szorgos munkával tevékenykedik és vesz részt minden jelentős nemzetközi megmozdulásban, ahol az emberiség közös ügyéért szót emelhet, kifejtheti hazánk hivatalosan is% megfogalmazott álláspontját a' haladó emberiség, a fegyver- mentes világ, a békés egymás mellet élés, az enyhülés érdekében. Súlyt és tekintélyt kölcsönöz a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának, a nemzetközi fórumokon képviselt álláspontjának az a szilárd eltökéltsége, amely a szocializmust építő népek nagy családjához fűzi hazánkat. S nemkülönben az a belpolitikai stabilitás, amely a legnehezebb külső világgazdasági körülmények között is képes a dolgozó nép életszínvonalát javítva megőrizni a fejlett szocialista társadalom építése érdekében kitűzött célokat. Ezeknek az összefüggéseknek a megvilágítása fontos feladata a magyar békemozgalomnak. Mint ahogy szüntelen ébren kell tartanunk azt a felelősséget, amely nem halványodhat el saját nemzeti jólétünk, egyéni boldogulásunk keresése közben sem. Arra gondolva, hogy milyen nehéz sorban él még a világ nagyobbik részén a létfeltételek. legalsó határán tengődő emberiség. Hogy éhínség és árvizek tizedelik az ázsiai népeket, s a fajgyűlöletet szító rezsim kegyetlen eszközökkel igyekszik elnyomni az afrikai földrészen élők nem kis részének szabadságvágyát, függetlenségi törekvéseit. Nem szabad, hogy elaludjon az emberiség ébersége a fegyverkezési hajsza növekvő méretei láttán. Hiszen ma már nemcsak a nagyhatalmak rendelkeznek korszerű és egyre pusztítóbb fegyverekkel, de óriási összegeket költenek erre a gazdag olajexportáló országok és a fejlődő világ más nemzetei is. Csakis a népek összefogása, a józan felismerés erősbödé- se kényszerítheti a tárgya lóasztalhoz a ma még erőt fitogtató tőkés köröket, tarthatja napirenden az általános és teljes leszerelést, a béke-világkonferencia összehívásának az egész emberiséget szolgáló ügyét. A magyar békekongresszus egy lépcsőfok ezen a felfelé vezető úton. Mindent elkövetünk, hogy addig is messzire hangozzék a béke építőinek szava, s ezzel összecsengjenek a hétköznapi tettek, az alkotó munka minden területén, Bács-Kiskunban éppúgy, mint szerte az országban. T. P.
