Petőfi Népe, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 241. szám Ára: 90 fillér 1978. október 12. csütörtök Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak ülését október 12-re ösz- szehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztató, az építőipar helyzetéről szóló jelentés, a lakásépítés távlati tervének irányelveire vonat­kozó előterjesztés megvitatá­sát javasolja a Központi Bi­zottságnak. (MTI) Beruházási helyzetkép a megye fontosabb v • "1 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS létesítményéiről végrehajtó bizottsága Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. A tervosztály és a munkaügyi osztály vezetői, dr. Mező Mihály és dr. Tóth Imre adtak tájékoztatást a megye jelen­tős beruházásainak megvalósításáról, és munkaerő-ellátá­sáról. A tájékoztató jelentés beszámolt a nagyberuházásként épülő és befejezéshez közeledő Halasi Kötöttárugyár, az ál­lami célcsoportos beruházások közül a kiskunhalasi kőolaj- és földgázipari létesítmények, a tanácsi célcsoportos beru­házásként létesülő új megyei kórház jelenlegi helyzetéről. Továbbá két jelentős vállalati beruházás, a Bajai Húskombi­nát és a kecskeméti új postaműszaki létesítmény készültségi állapotáról, s az említettek munkaerővel való ellátásáról. A Halasi Kötöttárugyár befe­jezési határideje a tenv szerint 1978. negyedik negyedév, a be­ruházásra előirányzott összeg 634 millLió forint. A határidő és az előirányzott összeg módosítá­sára előreláthatólag nem lesz szükség. A gyár építése és szere­lése tervszerűen megtörtént, a részleges és teljes körű üzembe helyezés azonban nem volt za­vartalan. A teljes kapacitással történő üzemelés a tervihez ké­pest mintegy két évét késik. A rövidesen átadásra kerülő gyár értékesítési gondjai a felfutó ter­meléssel párhuzamosan sajnos nem szűnnek meg, mert a belföl­di és külföldi kereslet a vártnál jóval kedvezőtlenebb, a kötött­áru-termékek forgalmi, adója és árszínvonala viszonylag magas. A vállalat működését létszám­gondok nem zavarják. Mivel a létszámszükséglet továbbra is biztosítható, nem indokolt a vá­rosban és körzetében korábban elrendelt kötelező munkaközvetí­tés meghosszabbítása 1979. ja­nuár 1. után. A gyár munka­erőhelyzetét azonban továbbra is megkülönböztetett figyelemmel ■kell kísérni az illetékeseknek. Az országos kőolaj- és föld- gázprogram. keretében tervezett kiskunhalasi létesítmények mostani ötéves tervre előirány­zott költségei megközelítik a 900 millió forintot. A népgazda­sági szempontból is legnagyobb jelentőségű, megyénkben létesü­lő beruházás első részének üzem­be helyezése megtörtént, ez év­ben már 20 ezer tonina kőolaj kitermelése várható. A viszony­lag kis létszámú, de speciálisan képzett munkaerő rendelkezésre áll, illetve szükség szerint átcso­portosítható. A (beruházáshoz kapcsolódóan Kiskunhalason 1980-ig hetven, a következő terv­időszakban további harminc la­kás épül. A dolgozók elhelyezése szempontjából nem kevésbé fon­tos, hogy határidőre felépüljön a tervezett 130 személyes munkás- szálló és az üzemi konyha. A Kecskeméten épülő új me­gyei kórházról — mivel ez a be­ruházás viszonylag a leggyakrab­ban szerepel a sajtó nyilvános­sága előtt — a tanácsi tájékozta­tás alapján csupán azt a legfon­tosabb tényt említjük, hogy bár a lemaradást még nem sikerült teljes egészében pótolni, várha­tóan a tervezett határidőre, 1980 végéiig elkészül. A kórház lét­számigényének kielégítése, az orvo­sok kivételével, nem lesz problé­mamentes. Különösen a több műszaki szakmához értő, maga­san képzett szakemberek, vég­zett ápolónők, egészségügyi szak­dolgozók felvétele, illetve kikép­zése jelenti a legnagyobb gon­dot, s egyúttal külön feladatokat is az illetékes egészségügyi és tanácsi szervek számára. A Bajai Húskombinát költ­Csehszlovák pártküldöttség látogatása a megyében A felsőoktatás, a tudományos kutatás kérdéseit tanulmányozták ség-előkányzata az eredeti 472 millió forinttal szemben 963 millLió forint, mélyből 61,5 mil­lió forint a forgóeszköz. A jelen­tős többletköltség részben újon­nan tervezett létesítmények, rész­ben anyagár- és építési költség­növekedés következménye. A be­ruházás a programhoz képest mintegy kéthónapos késésben van, de az érdékelt vállalatok erőfeszítést tesznek, hogy a megadott határidőre (1979. októ­berben a próbaüzem, 1980. első negyedévben az üzemszerű ter­melés) megindulhasson. Legna­gyobb gondot a technológiai sze­relés lemaradása okpzza. A húskombinát létszámigénye 686 fő, ebből 523 fizikai dolgozó. Folyamatban van a szakmunká­sok kiképzése, illetve más vál­lalatoknál a szakmai előképzés. A teljes létszám beállítását ne­hezíti majd, hogy az üzembe helyezéskor egyszerre jelentkezik ez az igény. A kecskeméti új postaműszaki létesítmény beruházási helyzeté­ről is tájékoztatták a végrehajtó bizottságot. A beruházás elő­irányzata 398 millió forint, eb­ből 309 millió az állami támo­gatás. A beruházás eddigi telje­sítése elmarad a terv időarányos részétől. Várható, hogy az új lé­tesítmény postaforgalmi részét 1980-iban, a Crossbar-rendszerű telefonközpontot pedig 1981-ben üzemibe helyezik. Az új posta üzemeltetéséhez a jelend égd 267 fő mellett még 155 új — zömmel speciális 'képzésben részesülő — dolgozó beállítására lesz szükség. Az átképzési, illetve a szakembe­rek képzése megkezdődött. A végrehajtó bizottság a ka­pott tájékoztatást igen alapos vita után tudomásul vette és úgy határozott, hogy továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a jelentős megyei beru­házások építési határidejének betartására és a munkaerő biz­tosítására. T. P. Tegnap délelőtt csehszlovákiai pártküldöttség érkezett egészna­pos látogatásra Kecskemétre. A delegáció tagjai Jósét Suva, a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottságának alosztályvezetője és Marija Konicková, a Központi Bizottság munkatársa, Vlastimil Krafl, a Dél-Cseh megyei Pártbi­zottság ideológiai titkára és Mi­hail Börse, a Szlovák Kommunist ta Párt Központi Bizottságának munkatársa. A küldöttséget elkí­sérte dr. Milan Sloboda, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság Nagykövetségének első titkára, és az MSZMP Központi Bizottságát képviselő Szántó Ferenc is. A szomszédos baráti államból érkezett vendégék azzal a céllal látogattak el hazánkba, illetve Bács-Kiskun megyébe, hogy a felsőoktatás és a tudomány, a kutatómunka pártirányításának kérdéseit, módszereit tanulmá­nyozzák. A küldöttséget Kecske­méten, a megyei pártbizottság székhazában Terbe Dezső, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára fogadta, és tájékoztatta Bács-Kiskun gazdasági, társadal­mi és politikai életéről, fejlődésé­ről. Ezt követően Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályve­zetője vázolta a kecskeméti és bajai felsőfokú tanintézmények oktató-nevelő, illetve tudományos kutatómunkáját és megismertette a vendégeket a megyei kutatóin­tézetek tevékenységével • A csehszlovákiai vendégeket Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi életéről. (Tóth Sándor felvétele.) A csehszlovák vendégek ellá­togattak a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főis­kolára, ahol dr. Molnár Benedek főigazgató és dr. Kapitány Sán­dor, a pártalapszervezet titkára adott számukra tájékoztatást az intézmény életérŐL A déli órák­ban rövid sétát tettek a város­központban és felkeresték a Ko­dály Zoltán Zenepedagógiai Inté­zetet. Délután a Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézetben dr. Szege­di Sándor főigazgató-helyettes és dr. Vétek János, párta lapszerve­zeti titkár látta vendégül a kül­döttség tagjait. A megbeszélés té­mája a szőlönemesirtési és borá­szati kutatások, illetve azok gya­korlati hasznosítása volt. A ven­dégek végül ellátogattak Miklósr- telepre és Katonatelepre is, majd az esti órákban visszautaztak a fővárosba. P. M. A norvég parlamenti delegáció programja Bács-Kiskunban A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég parlamenti küldöttség Guttorm Hansennek, a norvég törvényhozó testület elnökének vezetése­vei tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. A kül­döttséget elkísérte Raffai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Rolf Jerving, a Norvég Királyság bu­dapesti nagykövete. A vendégéket Kecskeméten dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta őket Bács-Kiskun megye történelméről, adottságairól, társadalmi, gazdasági fejlődéséről Az eseményen részt vett Boza József, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetője. A norvég parlament képviselői nagy érdeklődést tanúsítottak Bács-Kiskun megye lakosságának élete iránt. Kérdéseket tettek fel egyebek között a me­gyei, tanács szervezeti felépítésével feladatával, munkájával kapcsolatban.. Ezután városnézéssel folytatódott a program. A norvég parlamenti (küldöttség tagjai megnézték a naiv festők múzeumát, majd felkeresték a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetet, ahol jelenleg ti­zenegy ország, 'köztük Norvégia zenepedagógusai sajátítják el Kodály Zoltán ének-zene oktatási mód­szereit. Látogatást tettek a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál a Törekvés Termelőszövetkezet­ben, s a lakiteleki Szikrai Állami Gazdaságban is. A norvég parlamenti küldöttség este visszauta­zott Budapestre. T. L. Ismerkedés a megyeszékhellyel. Csikérián kezdődött... 3. oldal Önkéntes segítők A választékcsere bővítéséről tanácskoztak a KGST-országok miniszterei Az idén további 18 százalék­kal növekszik a KGST-országok közötti belkereskedelmi forgalom, amelynek értéke várhatóan eléri a 600 millió rubelt — összegezték a tagországok sajátos együttmű­ködési formájának tapasztalatait, eredményeit a KGST-országok belkereskedelmi miniszterednek jubileumi tanácskozásán, amely szerdán plenáris üléssel folytató­dott Budapestien. Megállapították, hogy az áru­csere szerkezetében a legutóbbi egy évben tovább csökkent — 17,3-ról 13,9 százalékra — az élel­miszerek aránya, s ennek megfe­lelően nagyobb az iparcikkek ré­szesedése. Igen előnyös, hogy a termékcsere elősegíti az egyes országokban az adott áruk gaz­daságosabb, nagyobb sorozatú termelését is. Ezért fontos, hogy az áruk szakosított cseréjébe a tartós fogyasztási cikkeket, pél­dául a bútort, a háztartási készü­lékeket, a híradástechnikai be­rendezéseket is nagyobb mérték­ben vonják be. A tagországok (küldöttségei beszámoltak arról, hogy mi­lyen intézkedéseket tettek a választékcsere-forgalom bővíté­sére, zavartalan lebonyolítására. A tanácskozás egyetértett ab­ban, hogy a vál'aszltékcsere fej­lesztésének egyik leghatékonyabb módszere továbbra is a nagy üz­letek, áruházaik 'közötti közvetlen forgalom, amely árusítással egy­bekötött kiállításokon, nemzeti árubemutatókon realizálódik. A bolgár kereskedelem tavaly pél­dául a lengyelekkel 61 százalék­kal, a szovjet 'kereskedelemmel 50 százalékkal növelte forgalmát, fő­ként az áruházak közötti cserék bővítésével. Az áruházi csere egyébként az elmúlt 5 évben meg­háromszorozódott a tagországok­ban. Az idén öeszesen 365 nemzeti áruházi hetet terveztek — a bol­gárok 60-at, a csehszlovákok 47-et, a lengyelek 81-et, a ma­gyarok 37-et, az NDK 69-et, a ro­mánok 71-ét — amelyeken az év végéig több mint 80 millió rubel értékű árut hoznak fogalomba egymás országaiban. A csehszlovák, a magyar és a román küldöttség tapasztalatai szerint — főleg az I. negyedévi határidőkre szóló szerződésekben — gyakoriak az elmaradások, az utolsó negyedévben pedig a köz­lekedés csúcsforgalma, a fuvar­eszközhiány zavarja a kötelezett­ségek teljesítését. Ezért a szállí­tási határidők pontosabb megha­tározását, az egyenletesebb üte­mezést határozta mleg egyik leg­időszerűbb feladatként a tanács­kozás. Á lengyel és a román küldött­ség tapiasztalatainak hasznosítá­sára elhatározták, hogy a cserére alkalmas termékek kiválasztásá­hoz, a szerződéskötések alaposabb előkészítéséhez és újabb cikkek fel­kutatásához jobban figyelembe veszik az egyes országok nemzet­közi belföldi vásárait, s hasonló céllal meghívják a külföldi part­nereket a hazai kereskedelem és ipar árubörzéire. A miniszteri tanácskozás jóvá­hagyta a választékcseléhez szoro­san kap>csolódó nemzeti éttermek üzemeltetésiével kap>csolatos szak­értői javaslatokat. A KGST-orszá- gokban 95 olyan -nemzeti vendég­lő működik, amely az adott or­szág életének, szakácsművészeté­nek, népművészeti termékeinek propagandáját szolgálja és helyet ad több száz vendéglátói pari szak­ember oktatásának, tapasztalat- cseréjének is. Az elmúlt évben Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban és Lengyelországban összesen 33 alkalommal rendeztek nagysikerű nemzeti konyhahetet. A miniszteri összejövetelt fel­használják kétoldalú találkozóra, megbeszéléslekre is. Szerda dél­után a magyar (küldöttség vezetői például valamennyi küldöttség vezetőjével véleményt csieréltek országaik kereskedelmi helyzeté­ről, közös problémáiról, (MTI) Magyar felszólalás az ENSZ-ben NEW YORK Szarka Károly külügyminiszter­helyettes, az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszakán részt vevő magyar kül­döttség vezetője — a kelet-euró­pai államok csoportjának nevé­ben — tegnap felszólalt az apartheid elleni különleges bi­zottság ülésén, amelyet a dél-af­rikai politikai foglyokkal való szolidaritás napja alkalmából'tar­tottak. A tények sorával bizonyította, hogy a pretoriai fajüldöző rezsim — a gyarmati rendszernek ez az utolsó és legrosszabb maradványa — egyre brutálisabb eszközöket alkalmaz a politikai foglyokkal szemben. 1963 és 1977 között a dél-afrikai börtönökben negyven­egyen haltak meg gyanús körül­mények közepiette, és negyven­együk közül tizenkilencen a múlt három évben veszítették életüket. Az úgynevezett biztonsági tör­vény értelmében csupán 1977-ben 180 kiskorút tartóztattak le, töb­ben közülük még a tizenharma­dik életévüket sem töltötték be. Szarka Károly felháborítónak mondta, hogy az elmúlt egy év alatt a dél-afrikai rezsim tovább fokozta elnyomó intézkedéseit. (MTI) Ma tartják Kecskeméten a me­gyei rendőr-főkapitányság önkén­tes társadalmi segítőinek máso­dik megyei tanácskozását. Ki­emelkedő esemény ez azok szá­mára, akik az év valamennyi napján éjjel és nappal, önként, saját elkötelezettségből vállalták ezt a munkát. Az önkéntes tár­sadalmi segítők — mint ahogy ez megszólításukban is benne fog- lalatik — arra vállalkoztak, hogy áldozatkészségükkel, erejükkel, tudásukkal, szakértelmükkel se­gítsék a közrend, a közbiztonság, a közlekedési fegyelem megszilár­dítását. Sokan vannak, több ez­ren, akik községekben, városok­ban, gyárakban, mezőgazdasági nagyüzemekben, országutakon tel­jesítenek szolgálatot. Miből is áll az önkéntes társa­dalmi segítők tevékenysége? Je­lezni az olyan magatartást, hiá­nyosságot, amely elősegítheti a bűncselekmények elkövetését, in­tézkedni a bűncselekmény meg­történtekor, foglalkozni a fiata­lokkal, kiemelni őket a fertőzött környezetből, részt venni közúti és más ellenőrzésekén. Ma már ezek között egyaránt megtalál­juk a nőket és a férfiakat, fog­lalkozásukat tekintve, az orvostól a segédmunkásig, tanártól a mér­nökig, a szakmunkástól a betaní­tott munkásig. Akadnak közöttük idősebbek, s egészen fiatalok, olyanok, akik húsz esztendeje vég­zik becsületesen ezt az áldozatos munkát, s olyanok is, akik csu­pán néhány hónapja vállalták a szolgalatot. Valamennyien becsü­letes, jó szándékú, társadalmun­kat, népünket szerető emberek, akik vagy saját munkahelyükön, vagy máshol — a szolgálattól füg­gően — segítik rendőreink bűn­megelőző, vagy bűnüldöző tevé­kenységét. Rájuk, az önkéntes társadalmi segítőkre, rendkívül nagy szük­ség van. Nélkülük aligha tudnák olyan sikeresen megoldani felada­taikat rendőri szerveink. Sokat tesznek ők, ugyanis a társadalmi munkaórákat tízezres nagyság­rendben mérik a megyében, s ak­tivitásukat bizonyítja, hogy a bűn- cselekmények megelőzésében, fel­derítésében, a közlekedésbiztonsá­gi Ellenőrzésekben mindig ott vannak, rájuk mindig számíthat­nak. Példát számtalant lehetne felsorolni arról, hogyan mentettek meg milliós értékeket, züllésnek indult gyermekeket, emberéleteket, mert időben ellenőriztek a jármű műszaki állapotát. Az önkéntes segítők gyakorla­tilag pihenésükről, a családdal együtt töltött időről, a szórako­zásról mondanak le, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget tegye­nek. Ezt a hozzátartozók, felesé­gek, gyermekek megértik, akár­csak a munkahelyek vezetői, hi­szen a cél közös: biztonságban él­ni, megóvni a társadalmi és a sze­mélyi javakat, megelőzni az em­beréletek pusztulását. Köszöntjük a megyei rendőr­főkapitányság önkéntes társadal­mi segítőinek második megyei ta­nácskozását, s kívánjuk, tovább­ra is ilyen nagy aktivitással, szor­galommal, lemondással 'és hitfel végezzék munkájukat az egész társadalom, valamennyiünk érdeJ kében. G. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom