Petőfi Népe, 1978. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-15 / 218. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felöl időnként megnövekvő felhőzet, a . déli, délutáni érákban a Dunántúlon fűtő zápor lehet. Többfelé megélénkülő, nyugaton Időnként megerő­södő délnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4—9, leg­magasabb nappali hőmérséklet 21—26 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxm. évf. 218. szám Ára: 90 fillér 1978. szeptember 15. péntek Készül a klímaház t A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kecskeméti telepén az idén átadják rendeltetésének a régen várt, s a kutatást elősegítő, minden igényt kielégítő klimaházat. Az alumínium szerkezetű üvegházat a megyei ÉPSZER Vállalat és a kutatóintézet szakemberei szerelik össze. (Pásztor Zoltán felvétele.) A TUDATFORMÁLÁSBAN NEM LEHET SZÜNET Két megyei nőbizottság együttes ülése Kalocsán Közbiztonság 3. oldal Űj szociális épület Bácsalmáson 4. oldal Úttörőélet 5. oldal KITERJESZTETTÉK A STATÁRIUMOT Harcok Nicaraguában Costa Rica menedékjogot ajánlott fel a diktátornak MANAGUA Somoza nicaraguai - diktátor szerdán éjjel az ország egész te­rületére kiterjesztette a statáriá- lis törvénykezést. A felkelő San­dinista Nemzeti Felszabadítás! Front erői továbbra is ellenőrzé­sük alatt tartják Esteli városát, előrenyomulébam vannak Ohinan- degában és más nagyvárosokban, s a jelentések szerint sikereket értek el az ország déli részén is. Az AFIP úgy értesült, hogy a kormánycsapatok támadást készí­tenek elő a felkelők által meg­szállt városok ellen, s hogy az államfő fnáris csapaterősítéseket küldött León, Esteli, Masaya és Chinandega .térségébe. Az utób­bi városban a hírek szerint a felkelők utcai harcokban előre­nyomulnak, Leómban, valamint a Costa Rica-i határ mentén a kormánycsapatok repülőgépekkel próbálják megtörni a felkelők el­lenállását. Súlyos harcok robban­tak ki az ország egyik déli nagy­városában, Rivasban, 24 kilomé­terre a Costa Rica-i határtól. Costa Rica-i értesülés szerint Rodrigo Carazo államfő rendele­tére kisajátították a Somoza csa­lád El Multielago nevű birtokát, amely a két ország határai men­tén, a Costa Rica-i oldalon terül el. Az IPS hírügynökség úgy érte­sült, hogy Costa Rica kormánya kész politikai menedékjogot biz­tosítani Somoza nicaraguai el­nöknek, amennyiben ezt kémé. A két ország feszült viszonyának ellentmondó, ám Latin-Ameriká­ban hagyományos lépést Juan Jósé Esheverrila belügyminiszter ajánlotta fel. (AP, UPI, AFP, Reuter, IPS) WASHINGTON Frank Church, Idaho állam de­mokratapárti szenátora szerdán Washingtonban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szüntetnie a Somoza-rezsimnek nyújtott mindenfajta gazdasági támogatást. A szenátor a külügy­minisztérium munkatársaival a nicaraguai helyzetről folytatott eszmecserét követően nyilatkozott így, Church szerint a közép­amerikai országban „olyan erős Somoza ellenzéke, hogy a diktá­tor ereje kimerülni látszik”. Ál­lást foglalt az ellen is, hogy Ni­caraguában a hatalmat átjátsz- szák a Somoza- család egy másik tagjának, s hozzátette: az Egye­sült Államoknak nem szabad sem­mi olyat tennie, amely azt a lát­szatot keltené, mintha a jelenlegi rezsimet támogatná. „Zéró-parancsnok” él, s szer­dán este nyilatkozott is egy rá­dióállomásnak „valahol Nicara­guában”. Eden Pastora Gomezről, aki „Zéró-parancsnok” néven vezette a sandinista felkelők augusztus 22—i managuai akcióját, korábban olyan hírek terjedték el, hogy a harcok során életét vesztette, más források szerint San Jóséban megölték. „Nemcsak hogy élek, hanem részt veszek a Somoza megdönté­séért vívott végső harcban” — jelentette ki Eden Pastora. Pártunk politikájának erősítése, a nőpolitikái határozat végrehajtásának segítése céljából, nyolc évvel ezelőtt létre­jött nőbizottságok működési területük sajátosságai szerint eltérő feladatokat látnak el. Nem kevés azonban az olyan közös érdekeltségű tennivaló sem, amelyet — mint azt szám­talan példa tanúsítja — összefogással, együttesen végezhet­nek el eredményesen. Lényegében ebből indult ki a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett'működő nő- és rétegpolitikai munkabizott­ság, valamint a MÉSZÖV nőbizottsága, amikor ez évi munka­tervében az eddigi közös munkát, s a továbbhaladás lehető­ségeit áttekintő együttes tanácskozást irányozta elő. A két testületnek tegnap dél­előtt Kalocsán sorra került ta­nácskozásán — amelyet Baradlai Sándorné, az ÁFÉSZ-ek megyei szövetsége nőbizottságának titká­ig nyitott meg — Iván István­ná, a népfront megyei elnöksé­f ének tagja, a nőbizottság elnö- e mondott vitaindítót. Beveze­tőid emlékeztetett rá: mindkét nőbizottságnak elsődleges felada­ta a választott testületek — a szövetkezeti igazgatóságok, illet­ve a népfrontelnökségek — elvi irányítása, s a gyakorlati munka segítése. A két nőbizottság eddigi együtt­működéséről szólva, az előadó jó­nak minősítette a kialakult mun­kakapcsolatot, amely tükröződik a városi többség és a szövetkezeti nőbizottságok együttműködésében is. A közös tevékenység vala­mennyi lényeges területét szám­ba véve taglalta a tudatformá­lásban, a közéletiségre nevelés­ben, s a nők gazdasági, szociális helyzetének, művelődésének ala­kításában történt előrelépést, kü­lönös tekintettel a további ten­nivalókra. A szemléletformáló munkáról szólva, egyebek között elmondotta: — A nők társadalmunkban el­foglalt helyének, szerepének meg­ítélésében megyénkben is kedve­ző változás pient végbe. Ez min­denekelőtt abban mérhető le, hogy nőtt a gazdasági és kultu­rális élet területein vezető beosz­tásban dolgozó nők száma. A me­gye szövetkezetei jól gazdálkod­nak a női munkaerővel. Több ta­karékszövetkezet vezetését nődol­gozóra bízták. S bár még ritkán, de találkozunk szövetkezeti el­nöki tisztséget betöltő nőkkel. A női egyenjogúság teljes ér­vényesülését az eredmények mel­lett is akadályozza a maradi gon­dolkodás, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a politikai és szak­mai felkészültség hiányossága. Mindezek ráirányítják a szövet­kezeti és népfrontbizottságok fi­gyelmét, hogy a női egyenjogúság marxista felfogásának térhódítá­sa lassan, szívós munka eredmé­nyeként megy végbe; a tudatfor­máló munkában nem lehet szü­net A közéletiségre nevelésben a kívánatosnál lassúbb előrehala­dás okait elemezve, kitért az elő­adó a családon belüli munkameg­osztás lassú fejlődésére, a ház­tartási munkát könnyítő szolgál­tatásoknak az igényektől való el­maradására, a gyermekintézmé­nyi helyek hiányára és egyéb té­nyezőkre. Mindezeket elemezve, végezetül a további közös fel­adatokat vázolta fel. Az előterjesztést élénk vita kö­vette. Lengyel Pálné (Lakitelek) az ismeretterjesztéssel, a nők mű­velődésével összefüggésben a könyvkiadó vállalatok és a könyv- terjesztők hiányos együttműködé­sére utaló gondokról szólt. Dr. Weither Dánielné (Kecskemét), az általános iskola nyolc osztályát el nem végzett nők magas száma miatt a vállalatok — lehetőségeik szerinti — nagyobb támogatására apellált. Dr. Havasi László (La- josmizse), a nagyközségben folyó nőpolitikái munkáról szólva a nők közvéleményformáló szerepé­nek jelentőségére hívta fel a fi­gyelmet. Gili Lászióné, aKISZÖV nőbizottság titkára arra kérte a jelenlevőket: konkrétan jelezzék, mely településeken milyen szol­gáltatásban jelentkezik gond vagy hiány, hogy segíteni tudjanak. Szerencsés Ferencné (Kiskőrös), egyebek között hangoztatta, hogy a mennyiségivel szemben a mi­nőségi munka van soron, kivált­képpen a szemléletformálás min­den területén. Bagi Jánosné (Ke­cel), a nők művelődésének sok­oldalú elősegítéséért, a Szőlőfürt Szakszövetkezetről szólt elisme­réssel. A vita utolsó felszólalója Bedő Tibor, a MÉSZÖV titkársá­gának vezetője volt. A tanácskozást követően a két nőbizottság tagjai Kalocsa neve­zetességeivel ismerkedtek. P. I. ntre Az önzetlenség rangja Van egy alkalomszerűen összeverbuválódó közösség, amely nem tart igényt külö­nösebb köszönetre, elismerés­re, minthogy munkáját nem a dicséretért végzi el kifogásta­lanul. Az aktivistákról van szó. Ez a lelkes csapat vi­szonylag ritkán szerepel az új­ságokban, holott nélküle nem sikerülhetnének a rendezvé- ■ nyék. A hírlapi tudósítás leg­följebb azt említi meg, hogy „jó volt a szervezés”, de azt már nagyon ritkán teheti, hogy név szerint is fölsoroljon né­hányat a munka dandárját el­végzők közül. A megyei VIT-vetélkedő si­kere elképzelhetetlen lett vol­na például a bajai KISZ-esek segítsége nélkül. Már kialakult az, hogy hol kire lehet számí­tani, ki „ugrik” az első szóra. Bajánál maradva, elképzelhe­tetlennek tartom, hogy ne len­ne ott bármely rendezvénynél Pálfy Ildikó vagy Hajdú Ist­ván. Kalocsán Mayer Judittal és Németh Józseffel, Kiskörö­sön Haskó Zsuzsával, Vatai Tamással fut össze akárva- akaratlanul az ember. Kerek­egyházán — azelőtt pedig Kun- adacson — Czakó István, Kecskeméten Szénási Tibor, Kiss Károly, Varga László ter­vez, szervez, irányit, dolgozik. Van közöttük KISZ-titkár, me­gyebizottsági tag, községi vb- titkár, KISZ-apparátusban dol­gozó — de hát ez nem is lé­nyeges. Fontosabb, hogy ők egy ritkán emlegetett, de mindahányszor jelenlevő, de mindannyiszor a háttérben maradó lelkes gárda tagjai­ként állnak helyt. Szinte lehetetlennek látszó ügyeket tudnak pillanatok alatt elintézni. Két perc alatt kerítenek transzparenst, hideg­vágót, vagy fehér festéket — összeköttetéseik, ismeretségük azt a hajdanvolt boltokban ol­vasható reklámszöveget juttat­ja az ember eszébe, hogy „A lehetetlent azonnal elintézzük, a csodára, kicsit várni kell.. S aki szervezett már nagy ren­dezvényt az tudja, hogy az ilyen aktivisták aranyat érnek. Tegyük rögtön hozzá, nem csak azért, mert leleményesek. Az aktivisták ugyanis: példa­képek. Népszerű emberek, s a népszerű embereket követi a tömeg. Ugyanakkor jól felké­szült agitátorok: tudják ho­gyan lehet leginkább buzdíta­ni a többieket. De ha nem is szólnának, példájuk önmagá­ban is lelkesítő, követendő. Abban, hogy várakozáson fe­lül sikerült a XI. Világifjúsá­gi és Diáktalálkozó megyei előkészítése, oroszlánrésze van az aktivistáknak — ezt a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának legutóbbi ülésén is hangsúlyozták. Volt, aki szer­vezett, volt, aki rendezett, volt, aki részt vett, volt, aki tanult — összesen több mint tízezer fiatal tette érdekeltté magát VIT-ügyben. A szelidi-tavi, immár hagyományos fesztivál­ra húszezernél jóval több lányt és fiút mozgósítottak. Hang­súlyozandó, hogy nem erőszak­kal. Példamutatással, s ez nem kis dolog. Lehetetlen válaszolni arra a kérdésre, hogy hányán is van­nak az aktivisták. Százan, vagy ezren — ez mindig az alkalomtól függ. Azt sem tud­ja senki, hogy iskolai végzett- - ségük szerint milyen az elosz­tásuk: van közöttük szak­munkás, érettségizett admi­nisztrátor, s újabban mind több fiatal diplomás. De nincs is szükség arra, hogy effajta, a tényekkel és számokkal kidol­gozható kimutatás készüljön róluk. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség mind na­gyobb tömegbefolyása azt eredményezi, hogy annyi ak­tivista van, ahány szükséges, olyan félkászültségúek, ami­lyennek lenniük kell — s ez nemcsak szép, de politikailag is nagyon fontos eredmény. B. J. Takarékosság az üzemekben C Az EPFA kiskunhalasi gyárá­ban Figura Antal gépével hulla­dékanyagok hossztoldását végzi. (Opauszky László felvétele.) A takarékosság nem új követelmény gazda.-gági életünkben. Az sem új, hogy az ipari üzemeikben — a gyártott cikkek minőségének megőrzése mel­lett — a termelés költségeinek csökkentését vala­mennyi dolgozó közös ügyévé igyekeznek tenni. A takarékos termelésre felajánlások születtek már a harminc esztendővel ezelőtti, legelső országos munkaversenyben is. Nagyon fontos feladat, hogy az i par minden egyes ágazatában gazdaságosan- takarékosan használják föl a hazai és a külföldi eredetű anyagokat, s az energiát. Fajlagos anyagmegtakarítás A takarékossági tennivalók sorában az élen áll a fajlagos anyagfelhasználás csökkentése. Ezen a téren szűkebb hazánk ipari üzemei közül jó ered­ményekre számit az idén a Budapesti Rádiótech­nikai Gyár kecskeméti magnetofongyára. A múlt esztendőiben a 460 millió forint értékű terméket 210 millió forint értékű anyagból állítatták elő. Mint Rudasi Károly gyárigazgató elmondta, az idén ugyanekkora anyagköltség mellett 552 millió fo­rintos terv teljesítésén dolgozik a kollektíva. A termelésit úgy bővítik, hogy a gyártmányösszetétel kis anyaghányad« cikkeinek, a magnetofonfejnek és mechanikának a készítését növelik. Az alapanyagárak emelkedése ellenére a magnó­gyárban találtak lehetőséget az anyagköltségek más úton történő csökkentésére is. Olcsóbb és egyben korszerűbb anyagok alkalmazására törekednek. A drága, nylafiü üvegszál erősítésű polyamidot ol­csóbb és a célnak ugyanolyan jól megfelelő Zytellel helyettesítik a műanyag alkatrészek előállításánál. Ez az egyetlen változtatás egy év alatt 33 millió forint megtakarítást jelent a gyámnak. Az idén eb­ből várhatóan még csak 20—25 millió forintot ér­nek el, mivel a cserét már év közben hajtották végre. A magnetofongyár fröccsöntő üzemében a két- gépes rendszer bevezetésével az emberi munkaerő takarékosabb felhasználását valósították meg. Egy automata gép üzembe helyezése szintén ezt a célt szolgálta. A présműhelyben a táblás lemezek he­lyett újabban szalagformájú anyagból dolgoznak, s ezzel egy év alatt 3900 kilogramm anyagot takarí­tanak meg. A technológia korszerűsítése szintén elősegítette a takarékosság jelszavának gyakorlati megvalósítását. Az elmondottakon kívül a BRG magnetofongyárában más, általánosnak tekinthető módszerekkel is takarékoskodnak. ablakot gyártanak — hogy csak a főbb termékeket említsük. Az év során 18 ezer köbméter különböző faanyagra van szüksége a gyárnak. — Termékeinkhez igen sok farostlemezt haszná­lunk — mondta Füzes István igazgató. — Ennek az anyagnak köbmétere 4 ezer 200 forint, s mon­danom sem kell, hogy milyen jelentős az önkölt­ségcsökkentésben, hogy az idén már olyan farost­lemezből dolgozunk, amelynek köbmétere mindössze 1240 forint. A Lenti községben levő társgyárunktól ugyanis ennyiért tudjuk átvenni azt a méreten aluli rostlemezt, amit ők már nem tudnak használni Nem végleges adatok szerint az idén közel 200 ezer forinttal kevesebbet kell' fizetnünk ezért az anyagért. Jelentős költségcsökkentés az is, hogy bevezettük a hossztoldást. Korábban 30 centiméternél hosszabb fenyő fűrészáru is került a hulladékba, mert nem tudtuk felhasználni az alkatrészek gyártásánál. Most a hulladékokat összetoldjuk és így az év végéig mintegy 1,2 millió forintos megtakarítást érünk eL Tavaly 1 köbméter faanyag 82 százalékát haszno­sítottuk, az idén pedig már eddig elértük a 85 százalékot. Az önköltség csökkentésének igen jó módszere az is, hogy egyre több célgépet használunk. Már nem egy olyan berendezésünk van, amelynek se­gítségével egyre több alkatrészt lehet megmunkál­ni. Tervszerű önköltségcsökkentés Az Épületasztalos-ipari és Faipari Vállalat kis­kunhalasi gyára a múlt évben 144 millió forintos árbevételt ért el. Az idén a tervek szerint el- kell érniük a 158 milliót. Ezért az összegért év végéig 129 ezer ajtótokot, 76 ezer ajtólapot és 70 ezer • A MEZŐGÉP Vállalat kecskeméti gyárában Molnár Sándor lakatos egy pneumatikus kisgéppel dolgozik. Pneumatikus kisgépek Tóth István, a MEZŐGÉP Vállalat termeltetési osztályvezetője a következőket mondta: — Vállalatunk idei terve mintegy 300 millió fo­rinttal több árbevételt ír elő a tavalyinál. Ahhoz, hogy az év végéig megtermeljük az 1 milliárd 326 millió forintot, a korábbinál is nagyobb gondot kell fordítanunk a belső tartalékok feltárására és hasznosítására. Mondhatnánk azt is, hogy szinte a tavalyihoz hasonló körülmények között, azonos lét­számmal kell jóval többet termelnünk. Az eddig eltelt nyolc hónap eredményei bebizonyították, hogy az ezzel kapcsolatos tervek megvalósíthatók. A megfelelő létszám-átcsoportosítással például elértük azt, hogy a géppark tavalyi műszakszámát 1,4-rői máris 1,6-ra növeltük. Bízunk abban, hogy decem­ber végéig elérjük az 1,7-et Sokat tettünk a termelékenység növeléséért. Je­lenleg már a kecskeméti, kiskőrösi, kerekegyházi és kiskunmajsai gyárunkban nagy teljesítményű kompresszorok dolgoznak, s ezek szolgáltatják a le­vegőt a munkát megkönnyítő és gyorsító kisgépek­hez. Egyre több azoknak a célgépeknek a .száma, amelyeket saját műszaki gárdánk tervezett és gyár­tott. Kiskőrösi gyárunkban például igen eredménye­sen használnak egy saját konstrukciójú, hárem munkahelyes pneumatikus célgépet, amely 1,2 mil­lió forint importból származó gép beszerzését tet­te szükségtelenné. Ugyancsak a kiskőrösi gyár dol­gozói terveztek egy félautomata hosszvarrat-hegesz- tő gépet, amelynek most folynak sikerrel kecsegtető próbái. A. T. S.—O. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom