Petőfi Népe, 1978. július (33. évfolyam, 152-177. szám)
1978-07-22 / 170. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évf. 170. szám Ára: 90 fillér 1978. július 22. szombat PW ÉJSZAKAI ELŐADÁSOK, ÜZEMI VETÍTÉS Mozik, filmek, nézők A tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva több mint háromszázezerrel csökkent a nézők száma megyénkben, az esztendő első felében. A jelenség nem egyedülálló — országos méretekben csaknem ötmillió nézőt vesztettek el a filmszínházak ez idő alatt —, mégis elgondolkodtató. Erről beszélgettünk a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat vezetőivel. Rozsinszky László főikönyvelő és Bálint Béla forgalmazási osztályvezető eflmonidta, hogy — a korábbi gyakorlattal ellentétben — nemcsak a nézőt csalogatják a moziba, hanem mozit is visznek a nézőkhöz. Másfél éve működik ugyanis nagy sikerrel Kecskeméten az üzemi vetitőszolgálat: normál méretű filmekkel és hordozható vetítőgépekkel felszerelt gépkocsik járják az üzenteket, ahol — munkaidő után — szocialista brigádoknak mutatnak be sikert aratott alkotásokat. Eddig elsősorban a BRG, a ZIM, a Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak és a kertészeti főiskola hallgatóinak körében lett népszerűvé ez a művelődési-szórakozási forma. Hamar közkedveltté“ vált egy másik — szintén Kecskeméten születő — kezdeményezés is: a Városi Mozi éjszakai előadásai. Számottevően növelték a mozibajárók számát a 'különböző korcsoportok ízlését és érdeklődését szem előtt tartó bérletes sorozatok is egyre többen vásárolják rendszeresen a nyugdíjas és a KISZ-bérletet. , Mi okla lehét annak, hogy ennyi kezdeményezés ellenére, mégis csükken a mozibajárók száma? Az illetékes szakemberek elsősorban a műsorpolitikában — az első félév során vetített filmek színvonalában és összetételében — keresik a magyarázatot. Egyre többen figyelmeztetnek azonban egy másik körülményre is: a mozik elavult felszereltségére, elhanyagoltságára. Mert akármilyen jó filmet hirdetnek a plakátok, sok községben mégis kétszer meggondolják az emberek, hogy vegyenek-e jegyet az előadásra. Molitorisz Károly műszaki osztályvezető véleménye szerint így van ez például- Katy maron is, ahol esős időben bizony nem ajánlatos ruhatárban hagyni az esernyőket, hiszen a nézőtér fölött több ponton is beázik a tető. De ez még a kisebbik baj; mert az eső nem mindig esik. A filmek vetítéséit viszont rendszeresen meg kell szakítani, amíg a gépész befűzi az új szalagot: a vetítőfülke ugyanis olyan kicsi, hogy két gép már nem fér el benne. Fontos tehát, hogy ezeket az állapotokat mielőbb felszámolják. A moziüzemi vállalat illetékesei ezért több. mint félmillió forintot fordítottak például a kecskeméti Városi mozira: kicserélték a tönkrement nézőtéri székek jelentős részét. A kiskunhalasi Fáklyában és a kiSkunmajsaá művelődési házban működő moziban viszont a hangszórókat cserélték ki. Több községi mozi például a mélykúti, a hercegszántói — % kapott korszerű, xenonizzós vetítőgépet, amely kiküszöböli a vetített kép homályosságát. A legnagyobb előrelépést kétségtelenül a szankiak érik el; hamarosan egy szélesvásznú, lejtősílett nézőterű, akusztikai burkolatú — tehát minden igényt kielégítő — filmszínház épül a faluban. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat vezetői bizakodnak: az ilyen mozikban nem maradnak majd üresen a széksorok, ha jó filmeket vetítenek. K. J. BÁCS-KISKUN MEGYEI ÜZEMEK A KIÁLLÍTÓK KÖZÖTT Tegnap délelőtt nyitotta meg kapuit az idei Szegedi Fesztivál keretében a városban 32. alkalommal megrendezett ipari vásár. Az első vendégeket dr. Csikós Ferenc Szeged megyei város tanácsának vb-titkára, a vásár igazgatótanácsának elnöke köszöntötte. Megnyitó beszédet tjr- Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter mondott. Kiemelté, hogy a magyar vásárok és kiállítások rendszerében fontos szerepet betöltő szegedi vásáron ez évben már az országnak csaknem valamennyi megyéjéből képviseltetik magukat a vállalatok. A mintegy 230 hazai kiállító mellett — az élénkülő külgazdasági kapcsolatok jeleként — csaknem száz jugoszláviai vállalat is • kiállította termékeit. A szegedi vásár feladata, mondotta a miniszter, hogy hozzájáruljon alapvető népgazdasági céljaink megvalósításához, az exportképesség fokozásához, a termelés gazdaságosságának javításához, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelkedéséhez. Fontosnak nevezte beszédében Sághy Vilmos, hogy nagy számban jelentek meg a vásáron kis vállalatok és szövetkezetek, amelyek új termékeikkel, fogyasztási cikkeikkel javítani tudják a hazai kereskedelmi ellátást, ,s elősegíthetik a nagy-Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár vállalatok termékszerkezetének átalakítását, gazdaságosabbá tételét. Külön, szólt a miniszter a jugoszláviai vállalatok jelenlétéről, s kifejezte reményét, hogy a korábbi szabadkai kiállításhoz hasonlóan ismét sok kooperációs megállapodást, valamint számos új üzletet kötnek majd a hazai termelő- és kereskedelmi vállalatokkal. A magyar—jugoszláv külgazdasági kapcsolatokban ugyanis az utóbbi időben egyre fontosabb szerepet tölt be a határmenti forgalom. Az idei Szegedi Ipari Vásáron a hagyományokhoz híven több Bács megyei állami gazdaság és üzem állította ki termékeit. MWm iíá ÁRUK C* wertekb. »76 >vZ 1979 • Szép megyei sikerek is születtek már a szegedi vásáron. Most nyert Kiváló Áruk Fóruma jelzést a Kiskőrösi Vegyes és Építőipari Szövetkezet háztartási létrája, valamint kétféle — Fortuna típusú — bukósisakja. • Megyei kiállító a Habselyem Kötöttárugyár is, amelynek kecskeméti gyára mutatja be termékeit. Itt találkoztunk a CENTKIKÖT vezérigazgatójával, Lestár Bélával, akit Mócza Lajosné gyárigazgató fogadott. (Tóth Sándor felvételei.) • Dr. Sághy Vilmos felkereste a Bács-Kiskun megyei Állami Gazda-' ságok kiállítását is, ahol Polonyi Béla főosztályvezető-helyettes kalauzolta a minisztert. Felvételünk az izsáki gazdaság termékbemutatója előtt készült. Nemzetközi ifjúsági bíróság is lesz a VIT-en Egyévesek a négyes ikrek 3. oldal Anna és Kati t. oldal A Rádió és Tévé műsora S. oldal Sport s. oldal „Az ifjúság vádolja az imperializmust” — ez lesz a jelszava az antiimperialista szolidaritás VIT-központja egyik kiemelkedő redezvényéneik, a nemzetközi ifjúsági bíróság üléseinek. A bíróság — amelynek üléshelyét csütörtökön adták át hivatalosan a VIT előkészítő bizottságának — július 29-én kezdi meg működését és ülései augusztus 5-ig tartanak. Mint a nemzetközi VIT előkészítő bizottság és a kubai előkészítő bizottság képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön elmondták, a nemzetközi bíróság a gyarmatosítás és a neokolonializmus, a faji megkülönböztetés, az agressziós törekvések, az imperializmus gazdasági, politikai és katonai szervezeteinek romboló tevékenysége az erőszak és a fasizmus elburjánzása miatt emel vádatt az imperializmus ellen. A nemzetközi VIT-előkészítö bizottság javaslata alapján a nemzetközi bíróság titkári tisztét a Kubai Köztársaság főállamügyész-helyettese, dr. Rene Burguet látja majd el. A bíróság a fő témák mellett megtárgyalja majd a Rosenberg-házaspár meggyilkolásának ügyét, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák témáját és ítéletet mond á neutronfegyverről és az egyéb tömegpusztító fegyverekről. A bíróság munkájában számos kiemelkedő nemzetközi békeharcos vesz majd részt. (MTI) W Gyermekvédelem ... A mai fel- _ nőttek, középkorú- ] ak, vagy idősebbek élményanyagában jobbára Twist Oliver-szerű alakok, móriczi Árvácska képzetek társulnak a fogalomhoz. Nehezen szabadulunk olvasmányélményeinktől, képzeletünket megmozgatja az egykor volt keserves gyermeksorsok visszaidézése. Azon a tanácskozáson, amelyen néhány héttel ezelőtt meghívott vendégként résztvettem — Árvácskáról egyetlen szó sem esett. Pedagógusok és tanácsi szakemberek,, intézményi vezetők cserélték ki gondolataikat: a Pedagógusok Szakszervezetének elnöksége tárgyalta meg a gonddal készített, felmérő jellegű öszszesitést a hazai gyermekvédelem helyzetéről, a tennivalókról. ■ A jelenre talán elég annyi adat-ismertetés: több, mint 35 ezer gyermek él állami gondozásban. Több ezer gyermek nevelőszülőknél, családias környezetben tartózkodik. Családi segélyt is jónéhány ezer otthonba juttat el az állam gondoskodása, a veszélyeztetett gyermekek sorsának felügyeletével pedig a pedagógusokon kívül, a tanácsi gyárjnhatóságok foglalkoznak rendszeresen. rtJ Sok-e, avagy kevés a 35 ezres szám? Laikusnak önmagában véve keveset mond. S ha azt vesszük, hogy hazánkban jelenleg egymilliónál több az általános iskolás korú, félmilliónál nagyobb létszámú a 14—18 évesek korosztálya, most az óvodás korúakról nem is beszélve — tulajdonképpen nem látszik rossznak az arány. Tegyük hozzá azt is, hogy az állami gondozottak jelentős hányada nem is kell, hogy tizennyolc éves koráig intézetben nevelkedjék. Ha a szülők családi körülményei javulnak, életviszonyaik rendeződnek, esztendőről esztendőre sok gyermek kerülhet vissza a szülői házba. Ami azonban megkülönböztetett figyelmet igényel, az a sajnálatos körülmény, hogy a korábbinál több a veszélyeztetett környezetben élő, tehát különleges figyelmet igénylő gyermek, fiatalkorú. Ennek a jelenségnek aggasztó magyarázata sok helyütt a családi keretek lazulásában, a helytelen életvitelben keresendő. A veszélyeztetettséget előidéző okok között toronymagasan vezet az apa, ritkábban az anya alkoholizmusa, esetenként a munkakerülő életmód, ennek, minden nevelési fogyatékosságával Roppant nagy felelősséget, gondok, teendők sorát hárítja mindez a gyámügyi hatóságokra. Munkájuk' ugrásszerűen gyarapodott az. elntúlt időszakban. Már biztatóbbak a tapasztalatok a családi segélyek megítélésében. Olyan családok ezrei kapták meg ezt az anyagi támogatást, amelyek tisztességgel, becsülettel nevelik gyermekeiket, csak éppen a.szűkös anyagi helyzet, a betegség, másutt haláleset s más bajok megrendítették az anyagi biztonságukat. Árnyalt, sokrétű — és néhány vonatkozásban továbbfejlesztésre váró munka — a gyermekvédelem. Nagyobb gonddal kell fejleszteni a jobbára elavult intézményeket; tovább kell kutatni azokat a családokat, amelyek igencsak rászorulnak a különleges törődésre, de — sokszor szemérmességből, sokszor pedig nem ismerve a segítség mai formáit — még nem kértek elegendő támogatást. Nyolcvanezer veszélyeztetett gyermeket tartanak számon jelenleg az országban, közülük hatvanezret vidéken. Feltehető. egyébként, hogy ennél is• többen vannak: kallódó, csellengő, csavargó kisebbek és tizenévesek, s egyikük-másikuk szülei el is utasítják a segítséget! A nevelőszülők „tábora” is rászorul a gyarapításra. Gyakran tapasztalható, hogy jobbára idős, gyenge, a munkában már nagyon megfáradt emberek jelentkeznek azzal: állami gondozott gyermeket kérnének. A háttérben sokszor ‘ húzódik meg az egyébként megbocsátható szándék: gondozót, segítséget • szeretnének kapni a gyermek, ~ az állami gondozott személyében. Csakhogy a nevelőszülői intézménynek nem ez a célja. Száz és százmillió forint kerül esztendőről esztendőre abba a „kasszába”, amely a gyermekvédelem anyagi hátterét egybegyűjti. Nem takarékoskodunk — csak éppen sok helyütt szűkös az építőipari kapacitás, a kelleténél lassabban lehet felújítani öreg épületeket. Mégis, amit csak lehet, megad nekik a társadalom. Amit nehezebben tehetünk — s ahol elsősorban a szűkebb környezet és az iskolák, nevelők segítségére utalt a gyermekvédelem hálózata: lépésről lépésre tenni azért, hogy ne több, hanem kevesebb legyen a veszélyeztetett gyermek. Társadalmi méretű gondunk mindez: közös tennivalót, együttes erőfeszítést kíván a megoldása is. V. M. ■■MHH Javuló ellátás, átmeneti hiányokkal A belkereskedelem félévi forgalmáról Több mint nyolc százalékkal nőtt az év első felében a kiskereskedelmi áruforgalom a múlt év azonos időszakához képest. A Belkereskedelmi Minisztérium féléves forgalmi jelentéséből kitűnik, hogy a lakosság áruellátása összességében megfelelő volt az év első hat hónapjában. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből csaknem tíz százalékkal többet adtak el, mint tavaly ilyenkor. Több volt a hús is az üzletekben, bár tőkehúsból nem mindig tudták kielégíteni az igényeket Ugyanakkor baromfiból folyamatos ellátást biztosítottak. Megfelelő volt a kínálat tojásból, halból, tej- és tejtermékből, édesipari és konzervipari cikkekből. Kevés volt a gyorsfagyasztott gyümölcsfélékből. A kedvezőtlen időjárás miatt a gyümölcsök késve érnek, ezért a boltokba is 20— 25 százalékkal kevesebb friss gyümölcs került. Mindez a gyümölcsök árainál is megmutatkozott. „ Javult a kereskedelem árukínálata ruházati cikkekből és lakástextíliákból. A tavalyihoz képest a kereskedelmi készletek ezekből a cikkekből mintegy egymilliárd forinttal növekedtek. A nagyobb választék, a nagyobb készletek ellenére sem volt elegendő bőr és műbőr alapanyagú termékekből, alkalmi lábbelikből, papucsokból, néhány divatszövetből, hímzőfonálból és húzózárbóL Nem tudták kielégíteni az igényeket import farmer ruhákból és munkaruhákból sem. Mennyiségileg elegendő, de választékában nem kielégítő a készlet lakástextíliákból, szőnyegekből. Vasáruból lényegesen nem változott az ellátás. Általában javult a választék hengerelt és húzott árukból, vízvezetékszerelési anyagokból, de továbbra sem tudták kielégíteni maradéktalanul az igényeket zárakból, lakatokból, edényekből, kályhákból és tűzhelyekből, radiátorokból és néhány háztartási tömegcikkből. Jó volt az ellátás ugyanakkor hűtőszekrényekből, porszívókból, varrógépekből, és centrifugákból. Régi probléma, s továbbra sem változott a helyzet: kicsi a választék zsebrádiókból, kazettás magnetofonból, lemezjátszóból. A belkereskedelmi tájékoztató megállapítja, hogy néhány termék kivételével megfelelő volt az ellátás építő- és tüzelőanyagokból is. (MTI)
