Petőfi Népe, 1978. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jj 'LOjjll % Ülést taitOtt 1 az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Kegyelettel megemlékezett elhunyt tagjáról, Ortutay Gyuláról. Törvényerejű rendeletet alkotott a polgári törvénykönyvnek a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról. Figyelemmel a külgazdasági kapcsolatok sajátos szempontjaira, a jogszabály kiegészíti a polgári , törvénykönyv egyes rendelkezéseit, illetve biztosítja az azoktól való eltérést. Szabályoz egyes, a külgazdasági kapcsolatokban rendszeresen jelentkező szerződés-típusokat, így a kereskedelmi képviseletet és a szerviz-szolgálatot. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a felszabadulásunk 33. évfordulója alkalmából adományozott kitüntetésekről majd hozzájárult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen három, a Pécsi I Tudományegyetemen egy, a Semmelweis Orvostudományi Egyete- AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA men pedig két végzős hallgató ki- ______^— tüntetéses doktorrá avatásához. XXXIII. évf. 77. szám Ára: 90 fillér 1978. április 1. szombat Végül bírákat mentett fel és vár _____________________________________lasztott meg. (MTI) Mu nkahelyi megemlékezések, lét esitménya válás a közelgő ünnep alkalmából Tegnap szerte a megyében számos munkahelyen sorra került megemlékezéssel, ünnepi eseménnyel kezdetét vette hazánk felszabadulásának közelgő, 33. évfordulóját köszöntő rendezvénysorozat. Oj műhelycsarnok avatásával köszöntötte április 4-ét a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyára. Az ünnepségen részt vett dr. Réti Lajosné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a vállalat nyugalmazott vezérigazgatója, Borsodi György, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Mészáros János, a városi pártbizottság titkára és sokan a megye és a város közéleti személyiségei közűi. Tóth Gyözőné, a gyári párt- szervezet titkára köszöntötte az üzem dolgozóit és a vendégeket, majd ünnepi beszédet mondott Ezután Mócza Lajosné, a kecskeméti gyár igazgatója számolt be az üzem fejlődéséről. Elmondta, hogy elődjük, a kézműipari vállalat a Kecskeméti Városi Tanács felügyelete alatt jött létre 1954-ben. Ekkor főleg bedolgozókat foglalkoztatták, s ezen túl is sok kis műhelyben folyt a termelés. Több átszervezés után 1967-ben vette át a vállalatot a Habselyem Kötöttárugyár. Ebben az évben 53 millió . forint értékű árut állítottak elő, s azóta — bár a létszám minden évben csökkent — 1977-ben már 225 millió forintos termelést értek el. Közben a gyár is korszerű üzemmé fejlődött. Ez alkalommal is egy új. 160 négyzetméteres, modern üzemcsarnokot adnak át rendeltetésének, amely 12 millió forintos költséggel épült. Itt rendezték be a varrodát és a Sza§ Képünkön a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának tegnap felavatott új műhelycsarnoka. (Tóth Sándor felvétele.) bászatot. Az új műhelycsarnok lehetővé teszi,, hogy az idén megfelelő munkaszervezéssel és azonos létszámmal tíz százalékkal növeljék a termelés volumenét, s ugyanennyivel a termelékenységet. A tájékoztató elhangzása után Gyebrovszki Andrásné. a Habselyem Kötöttárugyár vezérigazgatója miniszteri kitüntetéseket adott át. Baján, a Kígyó utcában új bútor mintaboltot adtak át rendeltetésének a közelgő ünnep alkalmából. A bemutatóteremben a Bácska Bútoripari Vállalat termékéit, főleg szekrénysorokat és szobagarnitúrákat állítják ki. A mintának felvonultatott termékekből kiválasztott bútort az udvaron levő raktárból azonnal kiszolgálják. A bajai vásárlóknak ingyen történik a házhoz szállítás. A KPM Közúti Igazgatóságán működő pártalapszervezet. s a Magyar—Szovjet Baráti Társaság helyi tagcsoportjának ügyvezető elnöksége a kecskeméti üzemmérnökségen rendezett ünnepséget az évforduló alkalmából. Az eseményen került, sor a megye- székhely 12. MSZBT tagcsoportja megalakulását tanúsító oklevél átadására. Az MSZBT Országos Elnökségének okiratát megbízásból Sibalin István, a városi pártbizottság munkatársa nyújtotta át Cs. Nagy Pálnak, a tagcsoport elnökének. A Városi moziban tartotta meg műsorról egybekötött ünnepi megemlékezését a<. kecskeméti 607. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet. Kasza Imre párttitkár ünnepi beszédét követően fogadalmat tettek az intézet új KISZ-tagjai. majd Érsek György, á KISZ városi bizottságának titkára átadta a KISZ Központi Bizottsága által adományozott Kiváló KISZ-szervezet zászlót. Lendületes munka a földeken TALAJÉROPÓTLÁS, VETES Kizöídült a határ. A legutóbbi csapadék, valamint a gyors fel- melegedés hatására megerősödött a hótakaró nélkül telelt őszi kalászos és az évelő növény. Az erőteljes fejlődéshez hozzájárult a tél végi talajerőpótlás, fejtrágyázás, amelyet szántóföldi és légi gépekkel több mint. 60 ezer hektáron végeztek el. A tavaszi vetés megkezdődött már hetekkel előbb Bács-Kiskun megyében. A burgonyagumót a vetésterület 10 százalékán ültették el, a 'korai borsó vetőmagjának 60, a tavaszi árpának 90 százaléka került a földbe március 27- re. A cukorrépavetés még nem számottevő, a .napraforgó és a kukorica vetéssel pedig várnak a talaj kellő felmelegedéséig a mezőgazdasági üzemek. A zöldséges fűszernövénnyel bevetett terület március végére 1700 hektár fölé emelkedett, és az összes tavaszi vetés 7500 hektárra tehető. A kalocsai körzetben valamennyi fűszerpaprika-termesztő nagyüzem megkezdte a vetést. A Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalattal egyeztetett tervek szerint a szerződött 6670 hektár 90 százalékán a fűszerpaprika heíy- revetését alkalmazzák a gazdaságok. 1966-ban még teljesen új eljárásnak számított a palántázás nélküli termesztés. Azóta beigazolódott a korszerű technológia előnye, és mind több szövetkezet alkalmazza. Bács-Kiskun megyében és a kalocsai körzethez tartozó gazdaságok más megyében is a népgazdasági jelentőségének megfelelően áldoznak a paprikatermesztés, -feldolgozás korszerűsítésére. A termelési kedv a fűszerpaprika vetésterületének növekedésében is észlelhető. A kalocsai gyár körzetében ezer hektárral több fű- szerpaprika termesztésére szerződtek volna a gazdaságok 1978- ban, ha a jelenleginél nagyobb az üzem feldolgozó, főként az őrlő- berendezéseinek teljesítő képessége. A 6670 hektárt meghaladó vetésterület paprikatermésének biztonságos feldolgozására azonban a szűk kapacitása miatt a kalocsai gyár nem vállalkozhatott. C A vetőgép magtartályát töltik (el fűszerpaprika vetés előtt a miskei Március 15. Tsz-ben. • Megérkezett az önjáró öntöző- felszerelés. A miskei közős gazdaság hat készletet szerzett be a 880 hektár zöldség-, fűszer- és gyógynövény .öntözésére. 9 A hajósi József Attila Tsz-ben 130 hektár fűszerpaprikát vetnek a NIBEXtípusú géppel. (Méhest Éva és Pásztor Zoltán felvétele.) A Zöldségtermesztési Kutató Intézet kalocsai és szegedi állomásán nemesített paprikafajták többsége alkalmas a gépesített termesztésre. A fajszi fűszerpaprika-termelési rendszer gazdasá— gainak sikerült olyan vetőgépoket beszerezniük, amelyek megfelelnek a paprika helyrevetés szigorú követelményeinek. A svéd 12 soros, gép pontos munkát végez, és a paprikán kívül más fűszer- növény vetésére is alkalmas. Miskén NIBEX-szel vetették el a gyógynövényt is. Az FZB-típusú, hazai gyártmányú géppel a paprikatermés szedését tudták gépesíteni az üzemek. A miskei Március 15. Tsz- ben hat. a bátyai Piros Paprika Tsz-ben négy géppel szedik majd a paprikacsöveket. Fajszon, valamint a körzet legnagyobb fűszerpaprika-termesztő gazdaságában Dusnokon szintén számos szedőgépet állítanak majd munkába az előző évek kedvező tapasztalatai és gyakorlata alapján. A fűszerpaprika gépesített termesztésénél, betakarításánál nélkülözhetetlen. nagy teljesítményű zöldségszárítóból eddig négyet állítottak fél a kalocsai körzetben. Két Binder típusú 'berendezés a fajszi társulásnál, egy Dusnokon, a Munkás.—Paraszt Tsz-ben, egy a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalatnál működött A szárítóépítési beruházás folytatódik. 1978-ban előreláthatólag a gyár, a Kalocsai Agráripari Egyesülés, a szabadszállási Lenin, a mezöhéki Táncsics, és a dusnokí termelőszövetkezét állít fel korszerű- zöldségszárítót a fűszer- paprika-termés -minőségének megóvására. K. A. Fiatalok, munkahelyek ■ Magyarázkodásra kényszerül a Szövetkezeti szabómühely vezetője. — Semmiképp sem csinálhatjuk meg előbb. Ismét megfogyatkoztunk. Két fiatal szaktársunk fölcsapott vasasnak. Egy ezressel többet visznek haza betanított munkásként. Előbb-utóbb elfelejtik mesterségüket. Kár, mert ügyes szabók lehettek volna. Sajnos, nem az elsők, és nem is az utolsók, akik így távoznak tőlünk. Az egyik könnyűipari nagyüzem fontos- részlegében tavaly végzett 12 szakmunkásból csak öten maradtak. Néhá- nyan a vizsga után azonnal búcsút mondtak a szakmának. Egy életre? Valószínű. Két lány az új helyről kevesebbet visz haza, mégse bánták meg elhatározásukat, számoltak az anyagi hátrányokkal. Nekik így is megéri, mert egy műszakban dolgoznak és ami ennél is fontosabb, irodában. Jelentéktelen ügyeket bíznak rájuk, itincs sikerélményük, mégis elégedettek. Különösebb szellemi és fizikai erőfeszítés nélkül, kellemes környezetben tölthetik idejüket. Az egyik fiatalember azért adta fel, mert megijedt a kezdeti kudarcoktól. Találkoztam városi üzemben mezőgazdasági képzettségű fiúkkal, lányokkal. „Semmi pénzért nem maradnánk falun”, így indokolták elhatározásukat. ■ A munkahely-változtatások segítik a kedvezőbb gazdasági szerkezet kialakulását, esetenként hasznosak lehetnek az egyén és a közösség számára. Az utóbbi évtizedben azonban egyre több gondot, kárt okoz az indokolatlan, az elkerülhető, a felhalmozott tudást elpocsékoló, a termelés hatékonyságát csökkentő, a tervszerűséget felbomlasztó munkaerő-vándorlás. Az a legnagyobb baj, hogy nem csökken a (gyakran) vélt egyéni és közösségi érdekek ellentéte. A fluktuáció háromszor akkora a fiatal korosztálynál, mint a középnemzedéknél, az idősebbeknél. Némi különbség indokolt, hiszen a családi körülmények módosulása nősülés, férjhezmenés), a netán rossz munkahelyi légkör, a képzettség érvényesítését gátló vagy nehezítő atmoszféra kiválthatja a vátozast. Sajnos, sokan ilyenkor jönnek rá, hogy mire vállalkoztak. A pályaválasztási tanácsadó korábbi vizsgálatai szerint a 13—14 éves gyerekek mintegy 80 százalékának nincsenek megfelelő ismeretei a választott.szakmáról. A megyei tanács is fölismerte, hogy a fiatal szakmunkások fluktuációja nagyobb volt annál, semhogy ez a gazdasági szerkezet korszerűsödését serkentette volna. Az volt a legnagyobb baj, hogy a kevésbé gazdaságosan működő, kisebb termelési értékeket teremtő, csekélyebb szakmai tudást igénylő üzemek, vállalkozások csábították el azokat a fiatalokat, akiket nem kötött eléggé a megszokás, akik nem ismerték fel, hogy az elosztás fogyatékosságaiból adódó előnyök előbb-utóbb megszűnnek. Vagyis, hosszabb távon ráfizetnek a cserére. Nem vagyunk annyira gazdagok, hogy megengedhetnők drága gépek kényszerű pihentetését, a meglevő szellemi energia kihasználatlanságát. Nem közömbös számunkra, hogy — például —, egy nyomdai gépmester napi nyolc órán át nagy teljesítményű rotációst irányít, vagy egy elavult masinán dolgozik kisüzemben. Sajnálatos, hogy pillanatnyilag tizedannyira értékes munkával többet kereshet. Űjabban kormányzati és megyei intézkedések, rendszabályok csökkentik a fiatalok vándorlását. Az ifjú szakmunkások számára kötelező munkaközvetítés, a kilépéssel járó többféle hátrány sokakat visz- szatart az indokolatlan változtatásoktól. Még hatásosabbak lennének a megszorító rendelkezések, ha valamennyi érdekeltet tájékoztatnák erről az üzemek. Előfordul, hogy csak akkor döbbennek rá a korlátozásokra, amikor beadták a felmondást... A helyzetkép jobb a korábbinál, de messze van a kívánatostól. Nagyon reméljük, ■ hogy az aggodalmat keltő jelenségek csökkenése nemcsak admi- nisztratív rendelkezések következményé. Tükrözi azt a felismerést is, hogy napjainkban a munkaerő megtartásáért az adott üzemek is felelősek. Hiába a *központi” bölcsesség, törekvés: nem szűnik a fölösleges munkaerő-vándorlás, ha nincs vonzása az üzemnek, ha nem érzi otthon magát az ifjú szakmunkás. A több helyi törődés, figyelem legalább any- nyira fontos, mint a népgazdasági érdekek és a kereseti lehetőségek további közelítése. H. N. Befejeződtek a mérlegzáró közgyűlések az ipari szövetkezetekben A múlt esztendőben 49 ipari szövetkezet termelt és végzett lakossági szolgáltatást Bács-Kiskun megyében. Számuk ebben az évben ésszerű egyesülések révén kettővel csökkent. A tavalyi eredményeket összegző és az idei feladatokat határozattá emelő mérlegzáró közgyűléseket márciusban tartották meg a szövetkezeti kollektívák, s tegnap ért véget a fontos eseménysorozat. A Katymári Vegyes- és Épitő- ipari Szövetkezet múlt évi gazdálkodásáról készített vezetőségi beszámolót Páncsity István elnök ismertette a tagsággal A szövetkezeteknek bőrdíszműves, bádogos, vízvezetékszerelő és kőműves részlege van, s személyi szolgáltatásokkal is foglalkoznak. 1976- ban nem tudták .teljesíteni az előirányzatukat, ezzel szemben tavaly mintegy 7 százalékos túlteljesítést értek eL Fejlődött a szövetkezet építőipari tevékenysége. A részleg tavaly többek közt Bácsborsódon, Bácsalmáson, Madarason és Baján tevékenykedett. Nőtt az árutermelés, és a lakosságnak végzett szolgáltatás meny- nyisége is, A 148 tagú közösség 20,7 millió forintos termelési értéket hozott létre, a tervezett nyereség mellett A munkaidő kihasználásáról szólva az elnök hangsúlyozta., hogy az idén minden munkaterületen meg kell szilárdítani a munkafegyelmet A Bácsalmási Szolgáltató, Építő és Ipari Szövetkezet tagságát dr. Zalántai Endre elnök tájékoztatta a tavalyi gazdálkodásról. Az építőipari ágazatba tartozó szövetkezet 1977-ben nem ért él sikereket A 20,5 millió forintos termelési érték és a nyereség alatta maradt az előző évinek. Ebben közrejátszott a létszám jelentős mértékű csökkenése. Az egy dolgozóra jutó termelési érték valamelyest emelkedett a szövetkezetnél. A Kerekegyházi Fa- és Szolgáltató Ipari Szövetkezét tagsága szintén pénteken tartotta meg a mérlegzáró közgyűlést. A. X. S. i