Petőfi Népe, 1978. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-21 / 18. szám
2 • PETŐFI NÉPE # 1978. január 21. Magyar-jemeni Mind többen érzik át a felelősséget : a mai és a következő nemzedék jövőjéért (Folytatás az 1. oldalról.) tárgyalások Pénteken az Országházban Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Ali Nasszcr Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke találkozójával folytatódtak a magyar—JNDK-tárgyalások. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Rácz Pál külügyi államtitkár, valamint Mu- hammed Szaleh Mutija. a JNDK külügyminisztere. (MTI) Púja Frigyes Kongóból Angolába utazott Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere Theophile Obenganak, a Kongói Népköztársaság külügyminiszterének meghívására január 17. és 20. között hivatalos, baráti látogatást tett Brazzavillében. A külügyminiszteri megbeszéléseken áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és úgy vélekedtek, hogy azok kedvezően fejlődnek. A nemzetközi kérdések tárgyalása során kiálltak az enyhülés politikája mellett, mert ez kedvező körülményeket teremt a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás és a békéért vívott harc kibontakoztatásához. Elítélték a fajüldöző rendszereket, állást foglaltak Zimbabwe és a Namíbia népének szabadsága és függetlensége mellett. Szolidaritást vállaltak Etiópia haladó rendszerével. Púja Frigyest fogadta Joachim Yhomby Opango. a Kongói Nép- köztársaság elnöke. Külügyminiszterünk elutazott afrikai útjának következő állomására, az Angolai Népi Köztársaságba. (MTI) Barre találkozója Pekingben A pekingi hivatalos látogatáson tartózkodó Raymond Barre francia miniszterelnök pénteken találkozott és megbeszélést folytatott Teng Hsziao-pinggel, az államtanács (kormány) elnökhelyettesével. Részt vett a megbeszélésen Louis de Guiringaud külügyminiszter, André Rossi külkereskedelmi miniszter és Barre kíséretének több más tagja, kínai részről pedig Huang Hua külügyminiszter. A látogatás programjának keretében Barre és felesége pénteken felkereste az elhunyt Mao elnök mauzóleumát. (Új Kína) személyes sorsa és jövője is. Az elmúlt néhány év eseményei arról tanúskodnak, hogy mind több kormány és párt, politikai-társadalmi szervezet és személyiség érzi át felelősségét a mai és az eljövendő nemzedék békés jövőjéért. Ezek az erők egyre határozottabban lépnek fel annak érdekében, hogy Lnrópa az egyenjogú nemzetek békés egymás mellett élésének és gyümölcsöző együttműködésének földrészévé váljék. Ennek megvalósítása — úgy gondoljuk — egyben az egész emberiség ügyét is szolgálja. Lázár György szólt a kontinensünkön kibontakozott pozitív történelmi folyamatról, és arról, hogy az enyhülést feltétlenül ki kell terjeszteni katonai térre is. Hangsúlyozta: a Szovjetunió és a szocialista országok számos leszerelési kezdeményezést tettek. Kifejezte azt a reményünket, hogy ezek a javaslatok — amelyek' népeink őszinte békevágyát tükrözik — kellő figyelmet kapnak a leszerelési tárgyalásokon, valamint az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó kormányközi fórumokon. — Kormányunk arra törekszik, hogy aktív munkával szolgálja a kontinensünk kibontakozott pozitív folyamatok erősítését, javítsa kapcsolatait és fejlessze együttműködését a helsinki záróokmányt aláíró országokkal. Számos kétoldalú egyezményt kötöttünk ennek szellemében.'és több • Lázár György miniszterelnök a szónoki emelvényen. kezdeményezésünkről vannak folyamatban tárgyalások. — Meggyőződésünk, hogy a béke, a biztonság, az enyhülés és a leszerelés jelentőségénél, hord- erejénél fogva nem lehet csak az államok, a kormányok ügye. Soha ilyen nagymértékben nem kapcsolódtak be a közös munkába a különböző ideológiai és politikai orientációjú társadalmi erők. mint most, amikor a leszerelés konkrét kérdései kerülnek napirendre. A politikai, ideológiai különbségek ellenére mind többen tartják ma már fontosnak, hogy azt keressék, ami összeköti őket. Ezt példázza az európai ifjúsági leszerelési konferencia is. Jelentőségét az a szerep adja, amelyet az ifjúság korunk problémáinak megoldásában játszik és az a felelősség, amelyet mindannyian viselünk az ifjú generáció békés, boldog, emberi jövőjéért. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Kovács Jenő olvasta fel a konferenciát üdvözlő neves államférfiaktól, személyiségektől kapott táviratokat. Sikeres munkát kívánt többek között Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Gustav Husak, a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára, és Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, az államtanács elnöke. Ezt követően a konferencia megvitatta a tanácskozás ügyrendjét és napirendjét, majd megkezdődött az érdemi munka. A plenáris ülés első felszólalója Stephan Miroslav, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke volt, aki arról beszélt, hogy az NDSZ különböző akciókkal, felvilágosító munkával fokozza harcát, tömöríti aktív küzdelemre a haladó diákságot. Legfőbb törekvésük: aktívan résztvenni abban a harcban, amelyet a tömegpusztító fegyverek, különösen a neutron- bomba tömeggyártása ellen folytat a haladó világ. Borisz Nyikolajevics Pasztuhov, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió ifjúsága nagy felelősséggel tevékenykedik azért, hogy ne ismétlődhessen meg -a második világháború vérzivatara. Ugyanakkor azt is látni kell: bizonyos nyugati körök ma sem adják fel reményüket, hogy új, az eddiginél is tökéletesebb fegyverek kidolgozásával katonai erőfölényre tesznek szert. Ezután ebédszünet következett, majd délután ismét a résztvevők felszólalásával folytatta első napi munkáját a konferencia, egészen a késő esti órákig. A felszólalók — világnézeti különbségektől függetlenül — valamennyien síkra szálltak a fegyverkezési verseny csökkentéséért, a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetéséért. A konferencia ma folytatja munkáját. (MTI) USA Az elnök jelentése WASHINGTON Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: James Carter csütörtökön este a törvényhozás elé terjesztette első elnöki jelentését az Egyesült Államok helyzetéről. Carter, aki ötvenperces beszédét valamennyi rádió- és tvhálózat közvetítette, ezúttal is a katonai erőt, s a nyugati szövetségi rendszert minősítette az amerikai külpolitika legfontosabb pillérének. Az ország folytatja a békés versengést a Szovjetunióval — mondotta —, s egyidejűleg ..sietség nélkül, bizakodással és határozottan” tárgyal á feszültség csökkentéséről, a biztonságról, stabilitásról. Az amerikai vélemény szerint a SALT-tárgyalások eredményeként a két ország nukleáris fegyvertárát mind mennyiségi, mind minőségi szempontból korlátozni kell. a későbbiekben pedig csökkenteni kell a fegyverkészleteket. Carter bízik abban, hogy a tárgyalások idején új SALT-meg- állapodást hoznak, olyat, amely megszilárdítja a világ hadászati egyensúlyát és növeli az Egyesült Államok biztonságát. A Közel-Keletről az elnök — az adott helyzetben érthető óvatossággal — csak annyiit mondott, hogy országa továbbra is vállalja a közvetítő „nehéz, gyakran hálátlan szerepét”. Az elnök nem tért ki a világ valamennyi térségére, figyelemre méltó volt azonban, hogy a kínai—amerikai kapcsolatokról egyáltalán nem tett említést. Az elnök további állami erőfeszítéseket ígért a jelenleg hivatalosan 6.4 százalékra becsült munkanélküliség csökkentésére, s a színesbőrűek, a fiatalok hely- ... zetének javítására, de az állami i‘:takarékosságot állította előtérbe. (MTI) Talán még soha nem volt olyan választás Nyugat-Európában, amelynek ennyire bizonytalan kilátásai lennének: A bizonytalanság nem is annyira a győztes pártokkal kapcsolatos, mint magának a választásnak megrendezésével. Az előzetes döntés alapján ugyanis 1978 júniusában közvetlen szavazással kellene megválasztani a Közös Piac parlamentjének tagjait. Európai Egyesült Államok Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó „alapító atyák” két évtizeddel ezelőtt az úgynevezett „Római szerződésben” megfogalmazták azt az elképzelésüket, amely szerint az Europaparlament az idők folyamán egyfajta „nemzetekfeletti” szerepet vesz fel, s elvezeti a Közös Piac országait a szorosabb unióhoz, a korábbi politikusok által ‘ már oly sokszor megálmodott „Európai Egyesült Államokhoz”. Ez az elképzelés azonban mind ez idáig nem jutott el, még a megvalósulásnak küszöbéig sem. A „hatok”, majd a „kilencek” viszonyában az egyes államoknak továbbra is összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepük van, mint a közös szerveknek. így aztán a Közös Piac parlamentje is csupán konzultatív testület, amelynek nincs törvényhozási joga. Az Európa-parlamentet egészen mostanáig az egyes tagországok törvényhozásainak küldötteiből alakították,* az egyes nemzetgyűlésekben képviselt pártok arányában. Ezt a jelenleg is érvényes állapotot azonban ideiglenesnek tekintették, s már 1962-ben megfogalmazták azt a követelményt, AGGÓDÓ EURÓPA íjon hogy közvetlen választásokat tartsanak a Közös Piac országaiban. Végülis 13 év telt el, mire a „kilencek” vezetői döntést hoztak arról, hogy 1978. júniusában megrendezik az eddig még soha nem volt választásokat az Európa-par- lamentbe”. Törvényhozó jogkör Két éve folyik már a különböző szintű vita arról miképpen, milyen rendszer alapján rendezzék meg a 78 júniusi választást, mint erre a megfigyelők rámutatnak a parlament politikai, hatalmi kompetenciájának kérdését általában megkerülik. Lapvélemények szerint a „kilencek” kormányai azért szorgalmazzák az EGK politikai integrációját, mert ebben látják a válság által megrendített gazdasági integráció eredményei megóvásának biztosítékát. A nyugat-európai politikai egység egyik legharcosabb híve Tin- demans belga miniszterelnök 1976-ban több dokumentumot terjesztett az EGK tanácsa elé. Ezek egyikében megfogalmazta azt a követelményt is, amely az Euró- pa-parlamentnek kezdetben kezdeményező, majd törvényhozó jogkört is szán. A Tindemans-ja- vaslatok viharos politikai vitát váltottak ki, az egyes országokban. A polémia tárgya mindenekelőtt a nemzeti szuverenitás kérdése volt. A belga kormány javaslatai Franciaországban és Nagy-Britanniában találtak leghevesebb ellenzőkre. Párizsban a kommunisták és a gaulleistálc egyaránt visszautasították a francia nemzeti döntések korlátozásának lehetőségét, Londonban pedig a parlament nem járult hozlament? feltwoehe atúrája i.) zá, hogy a brit szigeteken elfogadott többségi választási rendszer helyett a Brüsszelből javasolt arányos módszer szerint rendezzék meg a júniusi választásokat. A képviselői helyek országonként elosztásáról végül is sikerült megegyezniük. Eszerint a 410 parlamenti helyből a „nagyok” (Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország és Olaszország) egyenként 18-at kapnak. Hollandia 25, Belgium 24, Dánia 16, Írország 15, Luxemburg pedig 6 képviselőt választhat. ,,Európai pártok” A megválasztott képviselők a jövendő parlamentben nem országaik, hanem pártállásuk szerint szerveződnek frakcióba. Ez a folyamat már a jelenlegi helyzetben megindult: megalakult már az úgynevezett „Európai Néppárt”, azaz a kilenc közös piaci ország kereszténydemokratáinak szövetsége. 1976. márciusában zászlót bontottak a liberálisok is. Valamivel korábban még 1974-ben létrehozták az „Európai Közösség szociáldemokrata pártjainak szövetségét”, amely a Szocialista Internacionálé kereteiben működik. Már a jelenlegi Euró- pa-parlamentben is tevékenykedik az olasz és francia képviselőikből álló kommunista frakció, amely méltán számíthat arra, hogy a júniusi választásokon tovább erősödik. A szocialisták és a kommunisták előretörése magyarázza elsősorban, hogy kontinensünk nyugati felének konzervatív erői ma már korántsem oly lelkes hívei a politikai integrációnak, mint a 60-as években. Az egyik leglelkesebb „európai” Tindemans így nyilatkozott erről: „A legégetőbb kérdés az, hogy vajon együttműködnének egy szocialista—kommunista többségű parlamenttel azok a kormányok, melyeket más politikai erők vezetnek? Én a magam részéről kételkedem ebben”. M. G. Váljék tömegmozgalommá az idén is a munkaverseny (Folytatás az 1. oldalról.) nak. A bérek és szociális juttatások növekedésén kívül 5000 család költözhet új lakásba, növeljük a bölcsődei és óvodai helyek számát, elsősorban a városokban. A szakszervezetek alapvető feladata ezután is a fejlesztési célkitűzések ütemes megvalósításának segítése, az ésszerű társadalmi munkaakciók kibontakoztatása. Mindenekelőtt a lakásépítés és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális létesítmények munkálatainak összhangja, azaz a lakótelepek építésének komplexitása kiemelkedő fontosságú. A továbbiakban arról beszélt Prinez László, hogy a múlt évben jelentős intézkedések történtek az üzemi demokrácia fejlesztésére, főként a munkásoknak a vállalatok vezetésében való szervezett és következetesebb részvétele érdekében. Ezek egyike a bizalmiak testületé és a szakszervezeti tanács együttes ülésének, mint új fórumnak bevezetése. Egy-két együttes ülésre már sor került megyénkben, de többségük ebben az évben zajlik le. Valamennyi megyebizottság és az SZMT-apparátus elsődleges feladata e tanácskozások megfelelő előkészítése, tartalmi segítése, a zavartalan lebonyolítás biztosítása. A hatékonyabb munkaerőgazdálkodás központi és megyei rendelkezéseinek jótékony következményeit ismertette ezután az előadó. Javult a munkafegyelem, tervszerűbb lett -a munkaerő elosztása. Kiemelte, hogy a szak- szervezetek a munkásérdekeket képviselve támogatják a hatékony, fegyelmezett munkát megkövetelő gazdasági vezetőket. Kiegyensúlyozott, szervezett, fegyelmezett termelőmunka viszont csak igazságos vezetői magatartás, személyes példamutatás mellett lehetséges. Azaz komoly követelményeket támasztani megfelelő erkölcsi alapról lehet. A munkakörülmények javításával összefüggésben erőteljesen hangoztatta a szákszervezeti alapszervezetek, megyebizottságok, s az SZMT illetékes apparátusának szerepét a megelőzés, a munkavédelmi szabályok betartása, illetve betartatása körül. Befejezésül a szakszervezeti szervek minden szinten érvényes felelősségét taglalta az SZMT titkára. Jelentős részben rajtuk is múlik, hogy a szocialista munkaverseny tömegmozgalommá válva segítse elő az 1978. évre előirányzott életszínvonalnövekedés anyagi megalapozását, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek további, tervszerű javítását. A vitában felszólalt: Molnár Fe- rencné (ÉDOSZ), Szabó Ferenc (MEDOSZ), Holló Károlyné (Kecskeméti Konzervgyár), Su- hajda István (megyei pártbizottság), Hunyadi István (Bajai Kismotor- és Gépgyár), Sohajda József (Volán 9-es V.). dr. Gottlieb József (Társbizt. Igazgatóság), Gajda Mátyás (MÁV), Urbán Pálné (SZMT kult. oszt.), Szlavi- cselc Endre (ÁFOR), Csanádi Ferenc (Sükösd A. G.), Borsodi György SZMT vezető titkár. A vita során mintegy körvonalazódott, hogy ebben az esztendőben végeredményben négy alapvető feladatiból kell „vizsgáznia” a szakszervezeti mozgalomnak: a) mozgósítani a dolgozókat a tervfeladatok sikeres teljesítésére, b) kifejleszteni az üzemi demokráciát az új fórum adta lehetőségekkel? c) hatékonyan érvényesíteni a bizalmiak jog- és hatáskörét és d) számot adni a tagságnak a megválasztásukkor kapott megbízatások eddigi teljesítéséről. — Mind az első napirend beszámolóját, mind a második napirendi pontként — Némedi Sándor SZMT-titkár által beterjesztett I. félévi 'munka- terv-javaslatot egyetértőleg fogadta el a tanácsülés. T. I. Teherszállító űrhajót indítottak a Szaljut-6-ra Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Egy pillanatra sem szünetel a Szál jut—6 űrállomás lehetőségeinek kihasználása a szovjet űrkutatási programban. Úton van az űrállomás felé a világ első teherszállító űrhajója. A Progressz—1 elnevezésű űrhajót pénteken bocsátották fel a Szovjetunióban és az már rátért a kiszámított közbeeső pályára. A teherszállító űrhajó, amely lényegében azonos a szovjet űrhajók eddig felhasznált típusával. a Szojuzzal, de belsejét másként alakították ki, utánpótlást visz Jurij Romanyenkónak és Georgij Grecskónak, akik most fejezik be hatodik hetüket az űrállomáson. Az utánpótlásban mindenekelőtt hajtóanyag van a szükséges berendezések működtetéséhez, de más felszerelési tárgyak is. A Progressz—1 teherszállító űrhajó a pályakorrekciók után ahhoz hasonlóan közelíti meg az űrállomást, ahogyan azt a Szojuz—26 tette: a „hátsó bejárat” felől és automatikusan kapcsolódik össze azzal. A Progressz-kísérlet lényege mindenekelőtt abban áll, hogy ezzel a módszerrel rendszeresen lehet kapcsolatot tartani a Föld és az űrállomás között anélkül, hogy a végső soron korlátozott méretű teret az űrhajósok szállítására kellene igénybe venni, illetve olyan berendezések elhelyezésére, amelyek nélkülözhetetlenek az ember űrutazásához, de nincs rájuk szükség akkor, amikor csak terhet juttatnak a világűrbe. Győri Imre hazaérkezett Berlinből Pénteken hazaérkezett Berlinből Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, aki a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására január 15—20. között látogatást tett az NDK-ban. Győri Imrét és a kíséretében levő Móna Gyulát, a KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetőjét és Kurucz Imrét, a budapesti oktatási igazgatóság vezetőjét a Keleti Pályaudvaron Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságámak tagja, a KB párt- ás tömegszervezetek osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Gerhardt Rei- nert, az NDK budapesti nagykövete. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Üdvözlő távirat Törökországba Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Bülent Ecevitet, a Török Köztársaság újonnan kinevezett miniszterelnökét. (MTI) • Felavatták a taliándörögdi űrtávközlési állomást Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken felavatta hazánk első űrtávközlési földi állomását, a Bakony lábánál, Taliándö- rögdön. Az állomás fölépülése és belépése a nemzetközi űrtávközlési rendszerbe lehetővé teszi, hogy Magyarország is alkotója és felhasználhatója legyen a legkorszerűbb technikának. Hazánk a szocialista országok űrtávközlési szervezete, az Interszputnyik tagországaként a legkorszerűbb és leggyorsabb távközlési lehetőségekhez jutott. Az ünnepség után ünnepélyesen bekapcsolták a földi állomás berendezéseit. (MTI) • NDK—NSZK-tárgyalások Berlinben pénteken folytatódtak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti hivatalos tárgyalások a két ország határán levő egyes közúti átkelőhelyek bővítéséről. Az NDK-beli Wartha és az NSZK-beli Herleshausen közötti közúti határátkelő útszakasz átbocsátó képességének növelésére vonatkozó tárgyalásokat az NDK képviseletében dr. Herbert Neissner, a közlekedési minisztérium főosztályvezetője, az NSZK részéről pedig Günter Gauss, az NSZK NDK-beli állandó képviseletének vezetője folytatja. Ezt a határátkelő útszakaszt — amelynek jelentős szerepe van az NSZK és Nyugat-Berlin között, az NDK területén áthaladó tranzit autóforgalom lebonyolításában is — hatsávos autópályává kívánják kiépíteni. (MTI)
