Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-27 / 279. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 27. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Karamanlisz pártja megtartja többségét, de előretör a baloldal a görög választásokon. — Szadat befejezi jeruzsálemi látogatását, az arab világban kiéleződnek a belső viták. — Vance dél-amerikai körútja. KEDD: Az ENSZ közgyűlésében megkezdődik a közel-keleti vita. — Schmidt, kancellár lengyelországi útja. — A csehszlovák miniszterelnök Bécsben. SZERDA: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában: a tagállamok egyeztetik az 1990-ig szóló energetikai terveket. — Tárgyalások az új spanyol alkotmányról. — Üjabb összeütközések Dél-Libanonban. CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezik Georges Marchais, az FKP főtitkára, megkezdi tárgyalásait Kádár Jánossal. — Az MSZMP küldöttsége, Biszky Béla vezetésével több latin-amerikai országot keres fel. PÉNTEK: A NSZEP központi bizottsági ülése Berlinben. — A Benin ellen elkövetett támadás a Biztonsági Tanács előtt. — Szovjet- amerikai megállapodás: megbeszéléseket iolytatnak a fegyver- eladások korlátozásáról. SZOMBAT: A MPLA-kongresszus előkészületei Angolában. — Az egyiptomi elnök beszámol a parlament előtt, újabb bírálatok az arab országokban. A hét három kérdése Milyen a visszhangja Szadat utazásának ? Már a két esztendővel ezelőtt, 1975 szeptemberében megkötött Bínai-megállapodás is valóságos vízválasztónak bizonyult az arab világban, miután Egyiptom tulajdonképpen kivált a frontálla- mok köréből. Ettől kezdve hiába hangoztak el önmagukban talán nem kifogásolható nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vállalt feltételek jelezték: még akikor sem lennének képesek a szolidaritás jegyében fellépni, ha történetesen ilyen szándékuk lenne. A jeruzsálemi látogatással pont került a mondat végére, lényegében befejeződött ez a hosz- szabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tábora Viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szudán, Marokkó és Omán helyeselte fenntartás nélkül az egyiptomi államfő döntését. Igaz, számolni lehet azzal, hogy Tunézia is az óvatos támogatók közé lép és Szomália, amely annak idején szembefordult a sínai alkuval —■ az új helyzet s az Etiópiával vívott háború miatt —, ugyancsak csatlakozik. Felemás nyilatkozatok láttak napvilágot Szaúd-Ará- biában. A legbefolyásosabb olajállam, s egyúttal Egyiptom egyik fő hifélezője, egyrészt örül annak, hogy a pax americana, az amerikai recept szerinti békerendezés előrehalad, másrészt viszont az iszlám szent helyeinek fanatikus őreként, nem nézhette derült tekintettel, amint az egyiptomi elnök, puszta jelenlétével szinte szentesíti az izraeli jelenlétet Jeruzsálemben, a muzulmánok Mekka és Medina utáni harmadik, legszentebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria, Szíria, Dél-Je- men, Irak és természetesen a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet. A legmesszebb Líbia jutott, ismét szakítás történt, sőt Tripoli az egyiptomiak kizárását követeli az Arab Államok Szervezetéből. Kairó ellenlépéseket tett, például utazási korlátozásokat vezetett be, s nem lehet kizárni annak veszélyét sem, hogy • Szadat egyiptomi elnök izraeli vezetők társaságában. (AP) • rtelmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki a héten hivatalos látogatáson Lengyelországban járt, vidéki körutazást is tett. Képünkön: a kancellár és Edward Glerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára a Katowiczében tett látogatáson. (Tele- foto — AP — MTI — KS.) megismétlődik az idén már egyszer végrehajtott határmenti egyiptomi katonai akció. Felvetődött annak gondolata, hogy az „elutasítók” hívjanak össze külügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szíria és Irak viszálya mind ez ideig lehetetlenné tette. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a különböző manőverek megoszthatják a palesztin mozgalmat is. (Mivel a PFSZ-t szeretnék kizárni a genfi tárgyalóteremből, de palesztin személyiségek valamilyen formában ott lehetnének a személyek és politikai irányzatok összecsapása különböző ellentéteket idézhet fel.) Az arab világban tehát megszaporodtak a törésvonalak és ha Szadat — a valódi eredmények híján — azt emelte ki, hogy javította az Egyiptom és Izrael közötti „pszichológiai légkört”, annál súlyosabbá vált a bizalmi válság az aráb országok között. Mi a jelentősége a nyugatnémet kancellár yarsói látogatásának ? Az eredeti tervek szerint hat héttel korábban kellett volna ellátogatnia Schmidt kancellárnak Lengyelországba. Akkor ezt nem tehette meg — s ezt Varsóban is megértették —, miután a diplomácia helyett a válság-stáb üléseivel volt elfoglalva, a terrorista túszdrámák közepette. A hamburgi szociáldemokrata kongresz- szus másnapján azonban sietett pótolni az elmaradt utazást, s a kedvező lengyel—nyugatnémet párbeszéd továbbra is egyik fontos tényezője az európai továbblépésnek. Szó esett természetesen a kétoldalú kapcsolatokról is, mindenekelőtt a gazdaság területén. Varsó és Bonn viszonyának jelentőséget ad az a tény. hogy a héten bizonyos átrendeződés kezdődött a nyugatnémet ellenzék soraiban, Strauss bejelentette nyílt igényét a jobboldal kancellárjelöltségére. Ez annyit jelenthet, hogy az unió-pártok (CDU—CSU) a még terméketlenebb állásfoglalások felé sodródnak a külpolitikában. Ezért valóban kontinentális érdek az NSZK keleti politikájának folytatódása, s főként következetessége. E téren már korántsincs minden rendjén, s az NDK fővárosában, a NSZEP központi bizottsági plénumán joggal hívták fel a figyelmet arra is, hogy a demokratikus német állam tárgyalási kezdeményezéseit nem mindig fogadják építő szándékú megközelítéssel az NSZK-ban. Hogyan alakul a helyzet Dél-Európában ? A közvéleménykutatóik ezúttal nem fogtak mellé a görög választási előrejelzések során, csaknem százalékos pontosságot előrevetítették az eredményeket. Karamanlisz pártja megőrizte abszolút parlamenti többségét, noha a szavazatoknak csupán 43 százalékát szerezte meg. Jelentősen előretört a baloldal: Papandreunak a NATO-tagságot ellenző pánhell'én mozgalma és a Görög Kommunista Párt. A rendkívüli választások indokai között előkelő helyen szerepelt a ciprus} probléma. A dél-európai áttekintés jogos kérdés tehát, hogy miután Athénban lebonyolódott a választás — Törökország egy papírvékony többséggel rendelkező kabinettel rendelkezik — és Cipruson februárban járulnak az urnáik elé: történhet és történik-e valami előrehaladás? A mediterrán térség másik végén, az Ibériai-félszigeten több szinten is folynak a tárgyalások. Spanyolország és Portugália között. arról, hogy korábban két diktátor, a Franco és Salazar által kötött ibériai paktumot új szerződéssel váltják fel; London és Madrid Gibraltár jövőjéről tanácskozik; de viták folynak Spanyolországon belül az új alkotmányról. s a gazdasági rendszabályokról. valamint Portugáliában. ahol a kormány kétség- beesett erőfeszítéseket tesz megrendült helyzetének könnyítésére. A Dél-Euröpa középpontjában elhelyezkedő Olaszországban pedig a hatpárti megállapodás realizálása van napirenden. nem kevés nézeteltéréssel, hiszen — a régi közmondás igazsága szerbit — az ördög mindig a részletekben búvik meg. Dél-Európa frontjai mindenképpen mozgásba jöttek ezekben a napokban, s a jóslás kockázata nélkül is megállapíthatjuk: a közeljövőben sem várhatók errefelé unalmas hetek ... Réti Ervin Szíriái lépések Szadat elszigetelésére DAMASZKUSZ Az egyiptomi propagandagépezet által hatalmas hírveréssel beharangozott Szadat-beszéd előestéjén a szíriai kormány újabb kemény vádakkal illette Szada- tot izraeli utazása miatt. A jeru- zsáiemi látogatás óta megtartott elsp sajtóértekezleten Ahmed Iszkander szíriai tájékoztatási miniszter kijelentette, hogy a Szadat lépése miatt az arab világban bekövetkezett szakadás megtorpedózta az átfogó közel-keleti rendezést és lehetetlenné tette a genfi értekezlet összehívását. Szíria egységessé szeretné tenni a Szadat-látogatással szembeni arab ellenállást — jelentette ki Iszkander, hozzáfűzve, hogy e cél érdekében az arab országoknak félre kell tenniük egyéb nézeteltéréseiket. Ebben Szíria példát mutat: az Irakkal fennálló ellentéteitől eltekint és reméli, hogy Bagdadot is mozgósítani tudja Szadat ellen. Iszkander hangsúlyozottan kiemelte: nem Egyiptomot, hanem kizárólag Szadat elnököt kívánják az arab világon elszigetelni. Iszkander közölte, hogy Khad- dam külügyminiszter a közeljövőben Moszkvába utazik, ahol előterjeszti a szíriai kormány álláspontját Szadat útjával kapcsolatban. (AP, Reuter, UPI, DPA) TETTEKKEL A BÉKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT Az európai katolikusok felhívása BERLIN Kocsis Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Az európai katolikus keresztények november 23—25-én megtartott VI, berljni konferenciája — amelyen 2ö ország, köztük Magyarország tekintélyes egyházi személyiségei, főpapok, lelkészek, teológusok, egyházi szervezetek képviselői, parlamenti képviselők, művészek, publicisták vettek részt — felhívást intézett Európa katolikusaihoz, hogy tettekkel járuljanak hozzá a béke és az igazság világának győzelméhez. Az európai helyzetet a felhívás úgy jellemzi, hogy földrészünk képe a helsinki konferencia óta „pozitív irányban tovább változott. Az államok, mindenekelőtt a szocialista és nem szocialista államok között számos szerződés és egyezmény mélyíti el az együttműködést és segít a bizalmatlanság felszámolásában. A különböző államok polgárai között fejlődnek az emberi kapcsolatok is.” A berlini konferencia kéri az államok kormányait, hogy „a záróokmányban vállalt kötelezettségeknek teljes mértékben tegyenek eleget, s a belgrádi találkozón keressenek utakat, módokat az enyhülés, a biztonság és az együttműködés továbbvitelére. Az európai katolikus békefórum aggodalmát fejezte ki minden olyan kísérlettel szemben, amely mérgezi a légkört. „Ellent- mondunk minden olyan Európa- eszményképnek, amelyet a kom- munista-ellenesség hat át, mivel meggyőződésünk, hogy az alapvető keresztény értékek a szocialista társadalomban is érvényre juthatnak, elvetjük a restauráci- ós alternatívákat Európa felépítésében. Európa minden katolikuséihoz fordulunk, különösen pedig azokhoz, akik az egyház szolgálatában állnak, ne engedjék meg. hogy hitünkkel kétes politikai célok igazolására visz- szaéljenek, s tevékenykedjenek azon, hogy a keresztény etika alaptörvényeit nemzeti és nemzetközi szinten figyelembe vegyék. Ez megfelel a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek is”. A konferencia kiáll a szolidaritás erősítése, a különböző világnézetű emberek együttműködése mellett az elnyomás nélküli és háborúmentes világ győzelméért vívott harcban. (MTI) Összeült a lengyel parlament VARSÓ Barabás János, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton délelőtt Varsóban megnyílt a szejm, a lengyel parlament ülése. A napirenden olyan fontos kérdések szerepelnek, mint határozat az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány által a világ nemzeteihez, parlamentjeihez és kormányaihoz intézett üzenetéről, valamint a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés első olvasásban történő előterjesztése. Az ünnepélyes megnyitó után a parlament határozatot fogadott el a szovjet legfelsőbb szervek üzenetéről. A határozat szerint a szejm a lengyel nemzet nevében teljes támogatásáról biztosítja az üzenet eszméit, és örömmel üdvözli Leonyid Brezsnyev által előterjesztett új leszerelési javaslatokat, A parlament felhatalmazta a lengyel kormányt, hogy a nemzetközi élet színterén minden tőle telhetőt tegyen meg e javaslatok sikerének előmozdítására. Ezután Tadeusz Wrzaszczyk miniszterelnök-helyettes, a minisztertanács tervbizottságának elnöke terjesztette elő a jövő évi országos társadalmi-gazdasági terv tervezetét. A terv fő jellegzetessége, hogy a gazdasági élet sokoldalú fejlesztését tűzi ki célul, a nemzeti jövedelem mintegy 5,5 százalékos növelésével. A fontos vonása az előirányzatoknak, hogy az év eleje óta gazdasági struktúraátalakítás a követelményeknek megfelelően az anyagi erőket és eszköaö- ket a kiemelt területekre — a lakásépítésre, az élelmiszergazdaságra és a fogyasztási cikkek termelésére — összpontosítja. (MTI) VÁLASZTÁSOK FUTÓSZALAGON Merre tart az ötödik kontinens? Ausztráliában ismét feloszlatták a parlamentet és december 10-re az urnákhoz szólították az ország szavazópolgárait, öt esztendő leforgása alatt ez lesz a negyedik választás, a különböző kormányok még a viszonylag rövid, hároméves törvényhozási időszakot sem tudták kitölteni. Újra időszerű tehát a kérdés, merre tart az ötödik kontinens, amely a távolság összezsugorodása következtében ma már aligha nevezhető a világ végének... 1. Az említett öt esztendő lényegében az előzményeket jelenti. 1972 decemberében a Gough Whitlam vezette Munkáspárt megtörte a konzervatív koalíció (liberálisok és nemzeti agrárpártiak) huszonhárom éven át tartó egyeduralmát. de a szenátusban döntetlen helyzet alakult ki. A munkáspárti kabinet nagy lendülettel látott munkához, a kül- és belpolitikában számos szükséges reformot, változást hajtott végre, rövid idő alatt száznál több új törvényt hozott. Ám közbeszólt a világgazdasági válság, amely Ausztráliát sem kímélte; az inflációs ráta túlhaladta az évi 16 százalékot, a munkanélküliek száma a 300 ezret. A jobboldal közben kihasználta a szenátusi patt helyzetet és 1974 tavaszán rendkívüli választásokat kényszerített ki. Némi veszteséggel, de továbbra is abszolút többséggel tért vissza a Munkáspárt a képviselőházba, a szenátusi frontok azonban változatlan nem tisztázódhattak. Sőt. egy váratlan haláleset, valamint egy független szenátor átállása a jobboldali ellenzék felé billentette a mérleg nyelvét. A korábbi kötelezettségvállalásokkal ellentétben, hogy nem gátolják meg a választásokon győztes párt kormányzását, a konzervatívok megbénították a törvényhozási munkát: megakadályozták a költség- vetés elfogadását és Ausztrália állami élete hat hétre megbénult. (A köztisztviselők nem kaptak fizetést, a diplomáciai missziók ellátmányt, nem folyósították a nyugdíjakat, stb.) Ilyen körülmények között a főkormányzó, aki a királynő képviselőjeként az államfői tisztet látja el — sokak által „alkotmányjogi puccs”-nak nevezett intézkedésével — leváltotta a miniszterelnököt, helyébe Malcolm Frasert, az ellenzék vezérét nevezte ki, s 1975 decemberére választásokat írt ki, A Munkáspárt nem készült fel erre az erőpróbára, ráadásul belső viszálykodás osztotta meg sorait, s a gazdasági helyzet a mélypontra jutott. Így aztán a konzervatív koalíció elsöprő győzelmet aratott, a 127 képviselői mandátumból 90-et megszerzett. A kényelmes többség ellenére, a konzervatívok nagy gazdasági ígéretei természetesen nem valósultak meg. Az infláció alig mérséklődött, még mindig 14 százalék körül mozog, a munkanélküliség • Malcolm Fraser miniszterelnök. viszont megugrott és időnként eléri a munkaképes lakosság 6 százalékát. A bizonytalanság és a rossz közérzet mind több jele válik úrrá Ausztrálián, amelyről nem is olyan régen még afféle „földi paradicsomként” beszéltek, alc. 2. A legderülátóbb előrejelzések sem ígérnek változást 1979 vége előtt, ezért a konzervatív kormány — alkotmánymódosítással — meg akarta hosszabbítani a jelenlegi törvényhozási periódust. Ezt a javaslatát, az Ilyenkor kötelező népszavazáson, májusban elvetették, viszont elfogadták a munkáspárt által pártolt indítványt: tartsák ezentúl azonos időben a 127 képviselő és a 32 szenátor megválasztását. (A 64 tagú szenátust hat esztendőre választják, s három évenként a fele létszámot újítják meg. Erre, ilyen formában most kerül majd első ízben sor.) A politikai szenvedélyek alaposan felélénkültek, s az idei nyáron még a hagyományos sí-szabadságok évadja is elmaradt. (Ne feledjük, hogy a déli féltekén éppen fordítva következik az évszakok váltása.) A látszatra alkotmányjogi, valójában politikai viták mellett még két kérdésben csaptak össze az ellentétek a konzervatívok keresztül akartak hajtani egy szakszervezet-ellenes törvényt, főleg a munkabeszüntetések megakadályozására, a világon ugyanis Ausztráliában jegyzik fel a legtöbb sztrájkot. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy újra megkezdik az uránérc exportját, amit a munkáspárti kabinet négy esztendeje függesztett fel. A jelenlegi kormány arra hivatkozik, hogy Ausztrália feltárt uránérc készletei mintegy négy- százezer tonnára rúgnak, s ez a tőkés világ ismert tartalékainak 27 százaléka. Vásárlóban nincs hiány, az Egyesült Államok, Japán, az NSZK, s más közös piaci tagországok jelentkeznek, s Ausztrália 36 milliárd dolláros bevételt remél az ezredfordulóig. Ez lenne a konzervatívok „csoda- fegyvere” a választásokon. A szak- szervezetek, diákszövetségek, az országban nagy befolyással bíró környezetvédelmi bizottságok azonban ellene vannak az uránexportnak. Azzal érvelnek, hogy Ausztráliának száz évre elegendő egyéb energiahordozója van; az uránérc-bányászat legfeljebb 2500 új munkahelyet biztosítana a következő húsz évben, s ez a rabló- gazdálkodás, kiárusítás nem oldaná meg Ausztrália igazi gazdasági gondjait. Ugyanakkor függővé tenné az országot a külföldi tőkétől és az uránüzletek számos egyéb, politikai bonyodalmakkal is járhatnának. A szakszervezetek ezért kértek népszavazást — az uránexport ügyében. 3. Eddig a viharos előtörténet, s miután a konzervatívoknak nem sikerült halasztani, s el akartak kerülni egy referendumot — „előre menekültek”, jó egy évvel korábban, rendkívüli választást írattak ki. Az esélyek nyíltak, mivel a két szembenálló erő közül egyik sincs igazán jó helyzetben. A konzervatívoknak most már viselniük kell a felelősséget az elmúlt két évért, a munkáspártban nem zárultak le a belső csatározások: Whitlamot csak egy szavazattal választották meg újra pártvezérré a legutóbbi kongresszuson. Így a közvéleménykutatások egy hónapja még munkáspárti előnyt mutattak, most a konzervatívok tettek szert némi vezetésre, s a finisben még annyi minden történhet. Az ausztráliai közhangulat érdekes barométere lehet a szavazástól tartózkodók száma is. Eddig ez jóformán ismeretlen volt, hiszen a voks leadása kötelező, s a távolmaradókat tíz dollárra büntették. Csakhogy közben a dollár és a választások értéke alaposan megcsappant. Így hát nem okozna meglepetést, ha ezúttal sokan más hétvégi időtöltést keresnének december 10-én, a rendkívüli választások szombatján ... R. E. • A melbourne-i diákok fegyverkezés helyett oktatást követelnek. (Fotó: XASZSZ — MTI — KS.)
