Petőfi Népe, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-27 / 279. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. november 27. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Karamanlisz pártja megtartja többségét, de előretör a bal­oldal a görög választásokon. — Szadat befejezi jeruzsálemi láto­gatását, az arab világban kiéleződnek a belső viták. — Vance dél-amerikai körútja. KEDD: Az ENSZ közgyűlésében megkezdődik a közel-keleti vita. — Schmidt, kancellár lengyelországi útja. — A csehszlovák minisz­terelnök Bécsben. SZERDA: A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése Moszkvában: a tagállamok egyeztetik az 1990-ig szóló energetikai terveket. — Tárgyalások az új spanyol alkotmányról. — Üjabb összeütközések Dél-Libanonban. CSÜTÖRTÖK: Budapestre érkezik Georges Marchais, az FKP főtit­kára, megkezdi tárgyalásait Kádár Jánossal. — Az MSZMP kül­döttsége, Biszky Béla vezetésével több latin-amerikai országot keres fel. PÉNTEK: A NSZEP központi bizottsági ülése Berlinben. — A Benin ellen elkövetett támadás a Biztonsági Tanács előtt. — Szovjet- amerikai megállapodás: megbeszéléseket iolytatnak a fegyver- eladások korlátozásáról. SZOMBAT: A MPLA-kongresszus előkészületei Angolában. — Az egyiptomi elnök beszámol a parlament előtt, újabb bírálatok az arab országokban. A hét három kérdése Milyen a visszhangja Szadat utazásának ? Már a két esztendővel ezelőtt, 1975 szeptemberében megkötött Bínai-megállapodás is valóságos vízválasztónak bizonyult az arab világban, miután Egyiptom tu­lajdonképpen kivált a frontálla- mok köréből. Ettől kezdve hiába hangoztak el önmagukban talán nem kifogásolható nyilatkozatok Kairóban, az Egyiptom által vál­lalt feltételek jelezték: még ak­ikor sem lennének képesek a szo­lidaritás jegyében fellépni, ha történetesen ilyen szándékuk len­ne. A jeruzsálemi látogatással pont került a mondat végére, lé­nyegében befejeződött ez a hosz- szabb ideje tartó folyamat. Szadat nyílt támogatóinak tá­bora Viszonylag szűk: az Arab Liga huszonkét tagja közül Szu­dán, Marokkó és Omán helyesel­te fenntartás nélkül az egyipto­mi államfő döntését. Igaz, szá­molni lehet azzal, hogy Tunézia is az óvatos támogatók közé lép és Szomália, amely annak idején szembefordult a sínai alkuval —■ az új helyzet s az Etiópiával ví­vott háború miatt —, ugyancsak csatlakozik. Felemás nyilatkoza­tok láttak napvilágot Szaúd-Ará- biában. A legbefolyásosabb olaj­állam, s egyúttal Egyiptom egyik fő hifélezője, egyrészt örül an­nak, hogy a pax americana, az amerikai recept szerinti békeren­dezés előrehalad, másrészt vi­szont az iszlám szent helyeinek fanatikus őreként, nem nézhette derült tekintettel, amint az egyip­tomi elnök, puszta jelenlétével szinte szentesíti az izraeli jelen­létet Jeruzsálemben, a muzulmá­nok Mekka és Medina utáni har­madik, legszentebb városában. A bírálók közé sorakozott fel Líbia, Algéria, Szíria, Dél-Je- men, Irak és természetesen a Palesztinái Felszabadítás! Szer­vezet. A legmesszebb Líbia ju­tott, ismét szakítás történt, sőt Tripoli az egyiptomiak kizárását követeli az Arab Államok Szer­vezetéből. Kairó ellenlépéseket tett, például utazási korlátozáso­kat vezetett be, s nem lehet ki­zárni annak veszélyét sem, hogy • Szadat egyiptomi elnök izraeli vezetők társaságában. (AP) • rtelmut Schmidt nyugatnémet kancellár, aki a héten hivatalos lá­togatáson Lengyelországban járt, vidéki körutazást is tett. Képünkön: a kancellár és Edward Glerek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkára a Katowiczében tett látogatáson. (Tele- foto — AP — MTI — KS.) megismétlődik az idén már egy­szer végrehajtott határmenti egyiptomi katonai akció. Felvető­dött annak gondolata, hogy az „elutasítók” hívjanak össze kül­ügyminiszteri értekezletet, ezt azonban Szíria és Irak viszálya mind ez ideig lehetetlenné tette. Bonyolíthatja a helyzetet, hogy a különböző manőverek megoszt­hatják a palesztin mozgalmat is. (Mivel a PFSZ-t szeretnék kizár­ni a genfi tárgyalóteremből, de palesztin személyiségek valami­lyen formában ott lehetnének a személyek és politikai irányzatok összecsapása különböző ellentéte­ket idézhet fel.) Az arab világban tehát meg­szaporodtak a törésvonalak és ha Szadat — a valódi eredmények híján — azt emelte ki, hogy ja­vította az Egyiptom és Izrael kö­zötti „pszichológiai légkört”, an­nál súlyosabbá vált a bizalmi válság az aráb országok között. Mi a jelentősége a nyugatnémet kancellár yarsói látogatásának ? Az eredeti tervek szerint hat héttel korábban kellett volna el­látogatnia Schmidt kancellárnak Lengyelországba. Akkor ezt nem tehette meg — s ezt Varsóban is megértették —, miután a diplo­mácia helyett a válság-stáb ülé­seivel volt elfoglalva, a terroris­ta túszdrámák közepette. A ham­burgi szociáldemokrata kongresz- szus másnapján azonban sietett pótolni az elmaradt utazást, s a kedvező lengyel—nyugatnémet párbeszéd továbbra is egyik fon­tos tényezője az európai tovább­lépésnek. Szó esett természete­sen a kétoldalú kapcsolatokról is, mindenekelőtt a gazdaság terüle­tén. Varsó és Bonn viszonyának jelentőséget ad az a tény. hogy a héten bizonyos átrendeződés kezdődött a nyugatnémet ellen­zék soraiban, Strauss bejelentet­te nyílt igényét a jobboldal kan­cellárjelöltségére. Ez annyit je­lenthet, hogy az unió-pártok (CDU—CSU) a még terméketle­nebb állásfoglalások felé sodród­nak a külpolitikában. Ezért va­lóban kontinentális érdek az NSZK keleti politikájának folyta­tódása, s főként következetessége. E téren már korántsincs minden rendjén, s az NDK fővárosában, a NSZEP központi bizottsági plé­numán joggal hívták fel a figyel­met arra is, hogy a demokrati­kus német állam tárgyalási kez­deményezéseit nem mindig fo­gadják építő szándékú megköze­lítéssel az NSZK-ban. Hogyan alakul a helyzet Dél-Európában ? A közvéleménykutatóik ezúttal nem fogtak mellé a görög vá­lasztási előrejelzések során, csak­nem százalékos pontosságot elő­revetítették az eredményeket. Karamanlisz pártja megőrizte abszolút parlamenti többségét, noha a szavazatoknak csupán 43 százalékát szerezte meg. Jelentő­sen előretört a baloldal: Pa­pandreunak a NATO-tagságot el­lenző pánhell'én mozgalma és a Görög Kommunista Párt. A rendkívüli választások indokai között előkelő helyen szerepelt a ciprus} probléma. A dél-európai áttekintés jogos kérdés tehát, hogy miután Athénban lebonyo­lódott a választás — Törökor­szág egy papírvékony többséggel rendelkező kabinettel rendelkezik — és Cipruson februárban járul­nak az urnáik elé: történhet és történik-e valami előrehaladás? A mediterrán térség másik vé­gén, az Ibériai-félszigeten több szinten is folynak a tárgyalások. Spanyolország és Portugália kö­zött. arról, hogy korábban két diktátor, a Franco és Salazar ál­tal kötött ibériai paktumot új szerződéssel váltják fel; London és Madrid Gibraltár jövőjéről ta­nácskozik; de viták folynak Spanyolországon belül az új al­kotmányról. s a gazdasági rend­szabályokról. valamint Portugá­liában. ahol a kormány kétség- beesett erőfeszítéseket tesz meg­rendült helyzetének könnyítésére. A Dél-Euröpa középpontjában elhelyezkedő Olaszországban pe­dig a hatpárti megállapodás rea­lizálása van napirenden. nem kevés nézeteltéréssel, hiszen — a régi közmondás igazsága sze­rbit — az ördög mindig a részle­tekben búvik meg. Dél-Európa frontjai minden­képpen mozgásba jöttek ezekben a napokban, s a jóslás kockázata nélkül is megállapíthatjuk: a közeljövőben sem várhatók erre­felé unalmas hetek ... Réti Ervin Szíriái lépések Szadat elszigetelésére DAMASZKUSZ Az egyiptomi propagandagépe­zet által hatalmas hírveréssel be­harangozott Szadat-beszéd előes­téjén a szíriai kormány újabb kemény vádakkal illette Szada- tot izraeli utazása miatt. A jeru- zsáiemi látogatás óta megtartott elsp sajtóértekezleten Ahmed Isz­kander szíriai tájékoztatási mi­niszter kijelentette, hogy a Sza­dat lépése miatt az arab világ­ban bekövetkezett szakadás meg­torpedózta az átfogó közel-kele­ti rendezést és lehetetlenné tette a genfi értekezlet összehívását. Szíria egységessé szeretné ten­ni a Szadat-látogatással szembe­ni arab ellenállást — jelentette ki Iszkander, hozzáfűzve, hogy e cél érdekében az arab országok­nak félre kell tenniük egyéb né­zeteltéréseiket. Ebben Szíria pél­dát mutat: az Irakkal fennálló ellentéteitől eltekint és reméli, hogy Bagdadot is mozgósítani tudja Szadat ellen. Iszkander hangsúlyozottan kiemelte: nem Egyiptomot, hanem kizárólag Sza­dat elnököt kívánják az arab vi­lágon elszigetelni. Iszkander közölte, hogy Khad- dam külügyminiszter a közeljö­vőben Moszkvába utazik, ahol előterjeszti a szíriai kormány ál­láspontját Szadat útjával kapcso­latban. (AP, Reuter, UPI, DPA) TETTEKKEL A BÉKÉÉRT, BIZTONSÁGÉRT Az európai katolikusok felhívása BERLIN Kocsis Tamás, az MTI tudósí­tója jelenti: Az európai katolikus kereszté­nyek november 23—25-én meg­tartott VI, berljni konferenciája — amelyen 2ö ország, köztük Ma­gyarország tekintélyes egyházi személyiségei, főpapok, lelkészek, teológusok, egyházi szervezetek képviselői, parlamenti képvise­lők, művészek, publicisták vettek részt — felhívást intézett Euró­pa katolikusaihoz, hogy tettekkel járuljanak hozzá a béke és az igazság világának győzelméhez. Az európai helyzetet a felhívás úgy jellemzi, hogy földrészünk képe a helsinki konferencia óta „pozitív irányban tovább válto­zott. Az államok, mindenekelőtt a szocialista és nem szocialista államok között számos szerződés és egyezmény mélyíti el az együttműködést és segít a bizal­matlanság felszámolásában. A különböző államok polgárai kö­zött fejlődnek az emberi kap­csolatok is.” A berlini konferen­cia kéri az államok kormányait, hogy „a záróokmányban vállalt kötelezettségeknek teljes mérték­ben tegyenek eleget, s a belgrádi találkozón keressenek utakat, módokat az enyhülés, a bizton­ság és az együttműködés tovább­vitelére. Az európai katolikus békefó­rum aggodalmát fejezte ki min­den olyan kísérlettel szemben, amely mérgezi a légkört. „Ellent- mondunk minden olyan Európa- eszményképnek, amelyet a kom- munista-ellenesség hat át, mivel meggyőződésünk, hogy az alap­vető keresztény értékek a szocia­lista társadalomban is érvényre juthatnak, elvetjük a restauráci- ós alternatívákat Európa felépí­tésében. Európa minden katoli­kuséihoz fordulunk, különösen pe­dig azokhoz, akik az egyház szolgálatában állnak, ne enged­jék meg. hogy hitünkkel kétes politikai célok igazolására visz- szaéljenek, s tevékenykedjenek azon, hogy a keresztény etika alaptörvényeit nemzeti és nem­zetközi szinten figyelembe ve­gyék. Ez megfelel a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése el­veinek is”. A konferencia kiáll a szolida­ritás erősítése, a különböző vi­lágnézetű emberek együttműkö­dése mellett az elnyomás nélkü­li és háborúmentes világ győzel­méért vívott harcban. (MTI) Összeült a lengyel parlament VARSÓ Barabás János, az MTI tudósí­tója jelenti: Szombaton délelőtt Varsóban megnyílt a szejm, a lengyel par­lament ülése. A napirenden olyan fontos kérdések szerepelnek, mint határozat az SZKP KB, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány által a világ nem­zeteihez, parlamentjeihez és kor­mányaihoz intézett üzenetéről, va­lamint a jövő évi népgazdasági terv és költségvetés első olvasás­ban történő előterjesztése. Az ünnepélyes megnyitó után a parlament határozatot fogadott el a szovjet legfelsőbb szervek üze­netéről. A határozat szerint a szejm a lengyel nemzet nevében teljes támogatásáról biztosítja az üzenet eszméit, és örömmel üdvöz­li Leonyid Brezsnyev által előter­jesztett új leszerelési javaslatokat, A parlament felhatalmazta a len­gyel kormányt, hogy a nemzet­közi élet színterén minden tőle telhetőt tegyen meg e javaslatok sikerének előmozdítására. Ezután Tadeusz Wrzaszczyk mi­niszterelnök-helyettes, a minisz­tertanács tervbizottságának elnöke terjesztette elő a jövő évi orszá­gos társadalmi-gazdasági terv ter­vezetét. A terv fő jellegzetessége, hogy a gazdasági élet sokoldalú fej­lesztését tűzi ki célul, a nemzeti jövedelem mintegy 5,5 százalékos növelésével. A fontos vonása az előirányzatoknak, hogy az év ele­je óta gazdasági struktúraátalakí­tás a követelményeknek megfele­lően az anyagi erőket és eszköaö- ket a kiemelt területekre — a la­kásépítésre, az élelmiszergazda­ságra és a fogyasztási cikkek ter­melésére — összpontosítja. (MTI) VÁLASZTÁSOK FUTÓSZALAGON Merre tart az ötödik kontinens? Ausztráliában ismét feloszlatták a parlamentet és december 10-re az urnákhoz szólították az ország szavazópolgárait, öt esztendő le­forgása alatt ez lesz a negyedik választás, a különböző kormányok még a viszonylag rövid, három­éves törvényhozási időszakot sem tudták kitölteni. Újra időszerű te­hát a kérdés, merre tart az ötö­dik kontinens, amely a távolság összezsugorodása következtében ma már aligha nevezhető a világ végének... 1. Az említett öt esztendő lényegé­ben az előzményeket jelenti. 1972 decemberében a Gough Whitlam vezette Munkáspárt meg­törte a konzervatív koalíció (li­berálisok és nemzeti agrárpártiak) huszonhárom éven át tartó egyed­uralmát. de a szenátusban dön­tetlen helyzet alakult ki. A mun­káspárti kabinet nagy lendülettel látott munkához, a kül- és bel­politikában számos szükséges re­formot, változást hajtott végre, rövid idő alatt száznál több új törvényt hozott. Ám közbeszólt a világgazdasági válság, amely Ausztráliát sem kímélte; az inflá­ciós ráta túlhaladta az évi 16 szá­zalékot, a munkanélküliek száma a 300 ezret. A jobboldal közben kihasználta a szenátusi patt hely­zetet és 1974 tavaszán rendkívüli választásokat kényszerített ki. Né­mi veszteséggel, de továbbra is abszolút többséggel tért vissza a Munkáspárt a képviselőházba, a szenátusi frontok azonban válto­zatlan nem tisztázódhattak. Sőt. egy váratlan haláleset, valamint egy független szenátor átállása a jobboldali ellenzék felé billentet­te a mérleg nyelvét. A korábbi kötelezettségvállalásokkal ellen­tétben, hogy nem gátolják meg a választásokon győztes párt kor­mányzását, a konzervatívok meg­bénították a törvényhozási mun­kát: megakadályozták a költség- vetés elfogadását és Ausztrália ál­lami élete hat hétre megbénult. (A köztisztviselők nem kaptak fi­zetést, a diplomáciai missziók el­látmányt, nem folyósították a nyugdíjakat, stb.) Ilyen körülmé­nyek között a főkormányzó, aki a királynő képviselőjeként az ál­lamfői tisztet látja el — sokak ál­tal „alkotmányjogi puccs”-nak nevezett intézkedésével — levál­totta a miniszterelnököt, helyébe Malcolm Frasert, az ellenzék ve­zérét nevezte ki, s 1975 decembe­rére választásokat írt ki, A Mun­káspárt nem készült fel erre az erőpróbára, ráadásul belső viszály­kodás osztotta meg sorait, s a gaz­dasági helyzet a mélypontra ju­tott. Így aztán a konzervatív koa­líció elsöprő győzelmet aratott, a 127 képviselői mandátumból 90-et megszerzett. A kényelmes többség ellenére, a konzervatívok nagy gazdasági ígé­retei természetesen nem valósul­tak meg. Az infláció alig mérsék­lődött, még mindig 14 százalék körül mozog, a munkanélküliség • Malcolm Fraser miniszterelnök. viszont megugrott és időnként el­éri a munkaképes lakosság 6 szá­zalékát. A bizonytalanság és a rossz közérzet mind több jele vá­lik úrrá Ausztrálián, amelyről nem is olyan régen még afféle „földi paradicsomként” beszéltek, alc. 2. A legderülátóbb előrejelzések sem ígérnek változást 1979 vége előtt, ezért a konzervatív kormány — alkotmánymódosítással — meg akarta hosszabbítani a jelenlegi törvényhozási periódust. Ezt a ja­vaslatát, az Ilyenkor kötelező nép­szavazáson, májusban elvetették, viszont elfogadták a munkáspárt által pártolt indítványt: tartsák ezentúl azonos időben a 127 kép­viselő és a 32 szenátor megválasz­tását. (A 64 tagú szenátust hat esztendőre választják, s három évenként a fele létszámot újítják meg. Erre, ilyen formában most kerül majd első ízben sor.) A politikai szenvedélyek alapo­san felélénkültek, s az idei nyá­ron még a hagyományos sí-sza­badságok évadja is elmaradt. (Ne feledjük, hogy a déli féltekén ép­pen fordítva következik az évsza­kok váltása.) A látszatra alkot­mányjogi, valójában politikai vi­ták mellett még két kérdésben csaptak össze az ellentétek a konzervatívok keresztül akartak hajtani egy szakszervezet-ellenes törvényt, főleg a munkabeszünte­tések megakadályozására, a vilá­gon ugyanis Ausztráliában jegy­zik fel a legtöbb sztrájkot. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy újra megkezdik az uránérc ex­portját, amit a munkáspárti ka­binet négy esztendeje függesztett fel. A jelenlegi kormány arra hivat­kozik, hogy Ausztrália feltárt uránérc készletei mintegy négy- százezer tonnára rúgnak, s ez a tőkés világ ismert tartalékainak 27 százaléka. Vásárlóban nincs hiány, az Egyesült Államok, Ja­pán, az NSZK, s más közös piaci tagországok jelentkeznek, s Ausztrália 36 milliárd dolláros be­vételt remél az ezredfordulóig. Ez lenne a konzervatívok „csoda- fegyvere” a választásokon. A szak- szervezetek, diákszövetségek, az országban nagy befolyással bíró környezetvédelmi bizottságok azonban ellene vannak az urán­exportnak. Azzal érvelnek, hogy Ausztráliának száz évre elegendő egyéb energiahordozója van; az uránérc-bányászat legfeljebb 2500 új munkahelyet biztosítana a kö­vetkező húsz évben, s ez a rabló- gazdálkodás, kiárusítás nem olda­ná meg Ausztrália igazi gazdasági gondjait. Ugyanakkor függővé tenné az országot a külföldi tő­kétől és az uránüzletek számos egyéb, politikai bonyodalmakkal is járhatnának. A szakszervezetek ezért kértek népszavazást — az uránexport ügyében. 3. Eddig a viharos előtörténet, s miután a konzervatívoknak nem sikerült halasztani, s el akartak kerülni egy referendumot — „elő­re menekültek”, jó egy évvel ko­rábban, rendkívüli választást írat­tak ki. Az esélyek nyíltak, mivel a két szembenálló erő közül egyik sincs igazán jó helyzetben. A konzervatívoknak most már visel­niük kell a felelősséget az elmúlt két évért, a munkáspártban nem zárultak le a belső csatározások: Whitlamot csak egy szavazattal választották meg újra pártvezér­ré a legutóbbi kongresszuson. Így a közvéleménykutatások egy hó­napja még munkáspárti előnyt mutattak, most a konzervatívok tettek szert némi vezetésre, s a finisben még annyi minden tör­ténhet. Az ausztráliai közhangulat ér­dekes barométere lehet a szava­zástól tartózkodók száma is. Ed­dig ez jóformán ismeretlen volt, hiszen a voks leadása kötelező, s a távolmaradókat tíz dollárra bün­tették. Csakhogy közben a dollár és a választások értéke alaposan megcsappant. Így hát nem okozna meglepetést, ha ezúttal sokan más hétvégi időtöltést keresnének de­cember 10-én, a rendkívüli vá­lasztások szombatján ... R. E. • A melbourne-i diákok fegyverkezés helyett oktatást követelnek. (Fotó: XASZSZ — MTI — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom