Petőfi Népe, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-14 / 216. szám

< • PETŐFI NÉPE • 1971. szeptember 14. Tompa jövőre az ország új kapuja lesz Egyhamar beleunna a gyalogjárásba az a falukutató, aki az apostolok lován járná körül Tompát, lévén a több mint ötezer lelket számláló község átmérője vagy egy tucat kilo­méter. De persze a nyaka is megérezné a vizsgáló túrát, kü­lönösképp, ha mondjuk legutóbb épp tíz éve járt.volna er­refelé. Nem győzne ide-oda tekintgetni, sorravenni az új portákat, megújhodott vagy épp nemrég épített ipartelepe­ket. Végül is még falukutatónak se kell lenni, hogy elbá­mészkodjon az ember. Elég a természetes kíváncsiság, hogy megálljon az út mellett, kérdezősködjön, körülhordozza te­kintetét a változó arcú tájon. • A község központja, mint egy városcentrum. A mezőgazdaság átszervezése előtt majd minden két-három holdnál többet bíró gazdának volt kocsija—lova — ezernél is többet számláltak össze akkoriban. Ma meg úgy ötven szekér, vagy gu­mis kocsi veri fel az út porát. Viszont szép számmal pöfögnek autók, éppen- kétszázhuszonkettó a számuk, ami annyit jelent, hogy évtizednyi idő alatt tízszeresére emelkedett. , Hogy miből mindez? A taka­rékszövetkezetben 27 millió, a postán 10 millió forintot őriznek. Persze, az újabb kérdés, hogy ez miből? Nos például a zöldség­programjáról híres, tízszeres ki­váló szövetkezet címmel kitünte­tett Kossuth, vagy a cukorrépát, baromfinevelést az ember eszébe juttató kétszeresen kiváló Sza­badság Termelőszövetkezet révén. S akkor még nem bolygattuk a 250 dolgozónak munkát adó Ve­gyesipari Szövetkezet női szabó- és faipari részlegének tevékeny­ségét. Mindennél együtt jó négy- százharmincmilliós termelési ér­tékre, forgalomra számítanak az Idén iparból, kereskedelemből, mezőgazdaságból,, erdőgazdaság­ból a tompaiak. Telik belőle nyil­ván kocsira is. Tompa központja olyan, mint egy kisvárosi centrum. Társashá­zak átellenben a tanácsházával, nem is akármilyenek. A tizenkét- családosban már laknak, a 10 la­kásos most épül, újabb 16 ottho­nos pedig ezután. Évenként 40— 50 család gondolkozik olyformán, hogy ideje beköltözni a községbe, a frissen épült új portára. A ta­nyák száma, a külterületen élők száma fogy, most két és fél ezer körül lehet. Aki kint marad, az sem nélkülözi a komfortot; a ta­nyavillamosítás (rhár ahol lehe­tett) a negyedik ötéves tervben megoldódott. Az aktív keresők száma 2495, ebből 1012 nő. Munka tehát van. Közben a gyerekre sincs gond: 100 személyes diákotthon, 70 sze­mélyes bölcsőde, 170 személyes óvoda segít. Irigykedhet is a vá­rosi ember, mert Tompán aki je­lentkezik, óvodás lesz, napközis ellátást kap. Ismert a tévéből is az úttörőuszoda. Befejeződött az iskolák körzetesítése, a központi­ban még kézilabdapálya is szol­gálja a sportot. * Minősíteni lehet egy községet nemcsak a javak felől, hanem a fejekben lakozó tudást számítgat- va. Tíz egyetemi, tizenöt főisko­lai diplomájú, 155 érettségizett és 936 szak- vagy betanított mun­kás kerül ki a dolgozók közül, Jövőre megnyílik a halárátkelőhely. Az anyagok többsége már a helyszínen van az épületekhez. (Méhes! Éva felvételei.) Ha elromlik a kávéfőző? Nem végeztünk statisztikai fel­mérést, de így is közel járunk az igazsághoz, ha leszögezzük: a csa­ládi otthonok jó részében megta­lálható a kávéfőző. Olvasóinktól származó tapasz­talat alapján közöljük, hogy a háztartásokban használt többféle hazai és külföldi gyártmányú ká­véfőzők sorban sajnos, nem ke­vésnek igen rövid az élettartama. Az egyiknek az elektromos szer­kezete mondja fel a szolgálatot, a másiknak a szűrője deformálódik, vagy kilyukad, előfordul, hogy a gőzvezető cső lazul- meg és esik ki helyéről, de a szelep eldugulá­sa sem megy ritkaságszámba. A szükséges alkatrészek pedig se­hol nem találhatók. Ezt tanúsítja a mátételki Páncsics Mártonná is, aki immár fél esztendeje járja az üzleteket, hogy az úgynevezett kotyogó típusú kávéfőző eltörött alkatrésze helyett újat vásárol­jon, de hiába. „Feltétlenül eldobandó a több száz forint értékű és alig igénybe vett kávéfőző csak azért, mert el­romlott az egyik — szinte fillére» árunak számító — alkatrésze?” — kérdezi keseregve a szerkesztő­ségünkhöz fordult levéliró. Nos, nem akarjuk az illetéke­sek válaszát befolyásolni, de fon­tosnak tartjuk kifejezni vélemé­nyünket: nem hisszük, hogy a/. ilyesféle gondok orvoslásának ki­zárólagos módja a készüléktől való végleges megszabadulás, amit pazarlásnak, e keresett ipar- cikkel való felelőtlen gazdálko­dásnak is joggal lehet minősitenl! Sokkal Inkább szükségesnek lát­szik a forgalomban levő kávéfő­zők alkatrészgyártása és -ellátása körüli zavarok mielőbbi megszün­tetése, melyről örömmel számol­nánk be e hasábokon! az ezzel kapcsolatos döntéseik­ben, szükséges teendőikben!” Nos, a közöltekre rövid időn belül megérkezett, a hivatalos vá­lasz. A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságának vezetője. Monostori József levelében többi között arról értesített hogy a vál­lalat nem körültekintően kötötte meg a fogyasztói szerződést a ne­vezettel, emiatt következett be a sajnálatos tény. A téves intéz­kedésért már a cikk megjelenése előtt bocsánatot kért a vállalat. Végezetül megtudjuk, hogy olva­sónkat kártérítésben részesíti az üzemigazgatóság, amennyiben közli, milyen mennyiségű és érté­kű élelmiszere vált fogyaszthatat- lanná az áram nélkül maradt hű­tőszekrényben. □ SZERKESZTŐI ÜZENETEK Q ami semmiképp se lekicsinylen- dő. Papp Mihály, a községi párt- bizottság titkára még ezt is meg­tetézi: ötszázheten vesznek részt a pártoktatásban, heten a marxiz­mus—leninízmus esti egyetem hallgatói. Körülbelül a 224 fős párttagság számának duplája bő­víti politikai-ideológiai Ismere­teit az idén. Járkálva Tompa most felújított útjain, nagyszabású változások láthatók. Jövőre megnyílik a köz­ségben a határátkelő, már építik a szükséges létesítményeket. Az. hogy az ország egyik kapujává emelkedik, ismét változtatásokat hoz. Jónak kell lennie a kereske­delmi-vendéglátói ellátásnak, hogy a külföldre utazók vagy on­nan érkezők igényét kielégíthes­sék. Ez a helybelieknek is jó. Mi jellemzi leginkább a tom­pái embert? Papp Mihály párttitkár így vá­laszol : — A szorgalma, a becsületes­sége, hogy gyönyörű házakat épít, hogy példamutatóan helytáll a munkában. Ez igaz. Minden bizonyíték megvan rá. De valamennyi falu város lakosait lehet így jellemez­ni, mert a legfontosabb mégis­csak a munka, s az általa elért eredmény. S így vizsgálva, igaza van a párttitkárnak. A tompaiak helytállnak a munkában. B. J. Ball József né, Tass: Amint az ille­tékesektől értesültünk, a Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat me-' gyei üzemeiben sajnos nem egyszer hiánycikk a hazai gyártmánya, vagy importált régi hűtőgépek leggyak­rabban elromló alkatrésze, a fütőbe- tét. Emiatt nem javította meg a Sol­ti szerviz hónapokig az ön hűtő­szekrényét sem, melynek alkatrész­cseréjére csak röviddel ezelőtt kerül­hetett sor. Itt jegyezzük meg: Ilyen és hasonló panaszokkal célszerű köz­vetlenül a GELKA Bács-Klskun me­gyei. kirendeltségéhez fordulni — Kecskemét, Trombita u. 1. sz. —, ahol maradéktalanul Intézkednek a szol­gáltatási munka elvégzése érdekében. Ficsór Istvánná, Bócsa: A pana­szokkal — tehát egyéni jog- vagy ér­deksérelem megszüntetésére Irányuló kérelmekkel —, Illetve azok elinté­zésének módjával is foglalkozó 1977. évi I. törvény szerint az ön ügyében a munkáltatójának, a helyi Petőfi Termelőszövetkezetnek munkaügyi döntőbizottsága jogosult vizsgálatot tartani és Intézkedni. Szerkesztősé­günkhöz. érkezett sorainak másolatát már megkapta e testület, mely re­mélhetőleg talál megoldást arra. hogy ön az egészségi állapotának megfe­lelő munkát végezhessen a közös gazdaságban! Gubenyik Sándor, Baja: Kérelmé­nek, hogy a nyilvánosság előtt tol­mácsoljuk köszönetét a kecskeméti megyei kórház, baleseti sebészeti osz­tálya orvosainak, ápolónőinek, akik önt sikeresen megoperálták, Illetve lelkiismeretesen gyógyították, ezúton teszünk eleget. Egyidejűleg közöljük, hogy a legszebb, a legnemesebb hi­vatást gyakorló, vagyis a gyógyítást végző egészségügyi szakemberek nem valamiféle különleges, esetleg plusz feladatot látnak el, amikor tudásuk legjavát adva, felelősségteljesen, oda- adóan dolgoznak, hanem képzettsé­güknek, esküjüknek, önként vállalt munkájuknak megfelelően cseleked­nek, amiért kellő bérezésben része­sülnek. Persze a betegeknek a kór­Korszerű gépek a Fékon bajai gyárában A Fékon bajai gyára ebben az évben ismét pályázhat az Élüzem címre, legalábbis erre enged kö­vetkeztetni a termelés eddigi alakulása. Az első félévben tel­jesítették árbevételi tervüket, amely pedig mintegy 20 száza­lékkal volt magasabb a múlt évi­nél. Hasonló mértékű termelésnöve­lést irányoztak elő egyébként az egész évre, 474 millió forint ér­tékű termék gyártását, ami 71 millióval haladja meg az egy év­vel korábbit. Mindezt a varrodai dolgozók számának további — mintegy 60 fős — csökkenése mellett teljesítik. Ezen a gondon kétféleképpen tudnak egyhíteni. Egyrészt a bedolgozói hálózat to­vább bővítésével, másrészt ki­sebb vállalatoknak kiadott bér­munkával. Mindkét módszer je­lentős belső normaóra-megtaika- rítást eredményezett az üzemek­ben. A műszaki fejlesztésről Terrayné Ifjú Erzsébet, a gyár főmérnöke adott tájékoztatást: — A munka termelékenységé­nek növelése a legfontosabb cél ebben az évben, s ennek útja a géppark korszerűsítése. A válla­lat gépesítési programja kereté­ben nemrég 82 új japán varró­gépet kaptunk. Ezek nagy része olyan gyorsjáratú gép, amely a cérnát is elvágja. Így kiküszöböl­hető a szálazás művelete, kifo­gástalan minőségű a varrás és megtakarítható rengeteg cérna is. Az új gépek között vannak „tű- tolásosak”, amelyekkel az ingek dísztűzéseit lehet ráncmentesen — a szokottnál kevesebb munka­mozdulattal — elkészíteni. A gépeket — a nyolc gombo- zómasiina kivételével — elsején állították munkába. Minden gyár­egységre került néhány darab, így általános 15 százalékos ter­melékenység-emelkedést várha­tunk a varrodákban. Mindössze, kétnapos betanulásra volt szük­ségük a dolgozóknak, s máris megszokták a gyorsabb járatot, s a régieknél lényegesen egysze­rűbb kezelést. A teljes begyakor­lásra három hetet szánunk, ez­alatt a korábbi normák vannak érvényben, de sokan már egy hét után is ennél nagyobb tel­jesítményt érnek el. Az utolsó hónapjaiban egyébként konfek­cióipari gépeket kap gyárunk. Zs. A. r^P • A dolgozók hamar megkedvelték ezeket a gyorsjáratú varrógé­peket. • Bal oldali képűnk: Hunyadi Jánosné osztályozza és Logő Júlia csomagolja a szovjet exportra gyártott Juniform-ingeket. (Tóth Sán­dor felvételei.) házi ellátásukért joguk van köszö- netüket kifejezniük, ami azonban so­hasem feltételezhet kivételes gyógy­kezelést, differenciált bánásmódot, legfeljebb erkölcsi ösztönzésül szol­gálhat a doktoroknak és nővéreknek a további eredményes munkájukhoz. Dr. Kozák Endre, Kecskemét: A legnagyobb összsúlyú gépjárművek útvonalainak kialakításakor az Illeté­kesek messzemenően figyelembe ve- sztk az ottani közműhálózat állapo­tát. tgy tettek a „hírős város" kis­körúti közlekedési rendjének terve­zésekor ts, hiszen a vizsgálat alap­ján állapították meg, hogy a Villám István utcai gázvezetéket nem veszé­lyezteti a buszforgalom. A földben levő hálózatot ugyanis keramlt bur­kolat fedi, amit az úgynevezett rá- aszfaltozással tovább szilárdítottak. Ha ez utóbbi anyag néha meg la reped itt-ott, a hibát folyamatosan Javítják, következésképp Ilyesféle okokból egyáltalán nem kerülhet sor a gázvezeték megsérülésére. Manuaza Antalné, Zssna: Érdeklő­désére közöljük, hogy rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki egészség- romlás, illetve testi, vagy szellemi foglalkozás következtében a munka- képességét hatvanhét százalékban el­vesztette, s ezen állapotában nem következett be javulás egy évig; aki a szükséges szolgálati Időt — például a harmincöt éves életkor betöltése után tíz. a korkedvezményre Jogosí­tó munkakörben pedig a nyolc évet — megszerezte; aki nem dolgozik rendszeresen, illetve kevesebbet ke­res, mint a megrokkanása előtt. Ter­mészetesen a tsz-tagsági, illetve -al­kalmazottal viszony Is szolgálati Idő­nek minősül. Mégpedtg az 1967. Ja­nuár 1-ét megelőzően a taggá válás teljes naptári éve. később viszont minden olyan esztendő, amikor a nő 90. a férfi 120 munkaegységet telje- sitelt. Az 1967. január elseje utáni Időkben azt a naptári évet lehet szolgálati Időként elszámolni, amely­ben a nő 100. a férfi 150 munkana­pot dolgozott. Ha mindkét esetben az említettnél kevesebb a munkatelje­sítés, akkor annak arányában vehe­tő figyelembe a társadalombiztosítási ellátáshoz szükséges szolgálati Idő. Ami pedig a munkaviszonyok egybe­számítását Illeti, az csak akkor le­hetséges. ha közöttük nincs öt év­nél hosszabb megszakítás. Végezetül javasoljuk, hogy a rokkantsági nyug­díj iránti kérelmét ön mielőbb nyújt­sa be a területileg Illetékes bajai társadalombiztosítási kirendeltség­hez 1 Férje hasonló ellátásával kap­csolatban a megyei társadalombizto­sítási Igazgatóság fog majd dönteni. „Szomszédok" Jelige, Kaskantyű: Annak az egyedülálló és kedvezőtlen szociális feltételek között élő idő* embernek a sorsával, akinek érdeké­ben önök tollat ragadtak, már rég­óta foglalkoznak a hatóságok. Bár az ellátásról ez idő szerint — hivatalos felkérés alapján — a mostohagyer­meke gondoskodik, de Indokoltnak tűnik a bácsi szociális otthoni elhe­lyezése. Az érdemi Intézkedést azon­ban gátolja, hogy a kiskőrösi Járás egyetlen Ilyen Intézménnyel sem ren­delkezik, a megye többi részében le­vő szociális otthonokban pedig Je­lenleg nincs üres hely. „Tisztelettel” Jelige, Bugac: Az a személy, aki az államtól megvásárolt otthonát holtig tartó lakásjoggal ad­ja el, tehát úgy, hogy amíg él. lak­bért nfem fizet, természetesen nem kaphat lakbérhozzájárulást. Vén János, Borota: Panaszát fel­kérésünkre kivizsgálta a jánoshalmi Bácska Építő és Ipari Szövetkezet háztartási gépek szervizéhek vezetője. Mészáros István, aki megállapította, hogy a Lehel típusú 150 literes hűtő- szekrénye a háztáji gazdaságban le­vő villamos berendezések üzemelése miatt bekövetkezett nagymérvű fe­szültségcsökkenés. Ezzel kapcsolatba:» részletes felvilágosítást kapott a kör­zeti szerelőtől, s ha ön betartja a hallottakat, reméljük, sokáig használ­hatja zavartalanul a most rendbeho­zott hűtőszekrényét! összeállította: Veiket Árpád i Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516. NAGYKÖZSÉGEK A MEGYÉBEN Papp Mihály. Tíz éve művelődési ház se volt. A DÉMASZ elnézést kér Sajtóposta rovatunkban nem­régen jelentettük meg A tizenki­lenc nem huszonkilenc! című cik­ket. Ebben szóvá tettük a Kecs­kemét, Irinyi u. 19. II. em. 6. szám alatt lakó Kocsi Lászlóné rendha­gyó esetét, akinek otthonában — távolléte idején — minden elő­zetes értesítés nélkül kapcsolták ki az áramot a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat embe­rei. Később ugyan kiderült, hogy tévedés történt, mert egy másik lakásban kellett volna megszün­tetni a villanyszolgáltatást. A kellemetlenségen túl már csak rá­adásként közöltük, hogy Kocsiné hűtőgépe leolvadt, s az ott tárolt élelmiszer elromlott. Sorainkat így zártuk: „Talán ezen írásunk­kal is segíthetjük az illetékeseket a kellő tanulság levonásában és

Next

/
Oldalképek
Tartalom