Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-06 / 156. (157.) szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estigt válto­zóan, Időnként erősen felhős Idő, fő­leg az északi országrészben záporral, zivatarral. Napközben megélénkülő, Időnként erős lökésekkel kí­sért északi, északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai .hőmér­séklet 13—18, a legmagasabb nappali hőmérséklet 23—27 fok kö­zött. (MTI)____________ , VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 156. szám Ára: 90 fillér ion. július 6. szerda A TOT elnökségi ülése Országos tanácskozást rendezett kedden a TOT elnöksége, a te­­.rületl szövetségek elnökei, titká­rai és a revlzorirodák vezetői részvételével. Szabó István elnök megnyitója után dr. Czimbalmos Béla főtitkár tartott vitaindító előadást a termelőszövetkezeti el­lenőrzést segítő munka helyzeté­ről és ismertette a TOT elnök­ségének a továbbfejlesztés felada­tairól hozott állásfoglalásait. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Szlamenicky István, az MSZMP KB osztályvezető-helyet­tese, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese. Az elnökség megállapította: fontos érdekképviseleti teendő a szövet­kezeti belső ellenőrzésnek, a szö­vetségek revizori irodája munká­jának továbbfejlesztése. A mező­­gazdasági szövetkezetek harma­dik kongresszusa határozatainak végrehajtására vonatkozó TOT- munkaprogram szerves része a szövetkezeti ellenőrzés minden formájának javítása. (MTI) Kedvező kilátások az ipari üzemekben az éves tervek teljesítésére Nem alakultak a legkedvezőbben az év elején a termelési feltételek a megye üze­meinek egy részében. Helyenként az anyag- és a munkaerőhiány, vagy a kooperációs ne­hézségek gátolták a folyamatos munkát. Az Prizmás fénycsőarmatúra — Az EK A* kalocsai gyáregysé­gének sok gondot okozott az év első felében az anyagellátás és a más üzemektől érkező félkész termékek pontatlan szállítása — mondta Nleskó Csaba gyáregy­ségvezető. — Sokszor kellett a termelést átszervezni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére ver­sengő brigádok azonban áldoza­tos munkát végeztek, így az első félévre tervezett 242,5 millió fo­rint értékű készárut idejében le­szállítottuk. Sőt, a hatékonysági mutatók közül az egy foglalkoz­tatottra jutó napi termelési ér­ték is 19,9 százalékkal javult az elmúlt év hasonló időszakához mérten. Az év második felében 250 millió forint értékű árut kell szállítani a megrendelőknek, ezen belül kiemelt feladat a szovjet export teljesítése. A bél­és külföldi piacokon új termék­kel — a 3x40 wattos prizmás fénycsőarmatúrával — is jelent­kezünk. Ennek gyártáselőkészí­tése megfelelő ütemben halad. A második félév sem lesz ne­hézségektől mentes. Továbbra is számolni kell anyaghiánnyal és a kooperációs partnerek pontat­lan szállításaival. Vontatottan ha­lad a gyáregységünket fejlesztő beruházás is, különösen az új festőműhely hiánya érezteti ha­tását. Üzemünk párt- és tömeg­szervezeteinek dolgozóinak köré­ben végzett politikai tevékenysé­ge. s a termelésben eddig is helytálló szocialista brigádok len­dületes munkája megfelelő biz­tosíték arra, hogy a megrende­léseknek idejében és maradékta­lanul eleget tegyünk — mondot­ta végül a gyáregységvezető. év közepéig azonban a legtöbb helyen siker­rel küzdötték le a nehézségeket, s az éves tervek teljesítésére már jóval kedvezőbbek a kilátások. 0 A Kiskunfélegyházi Cipészipari Szövclkczctbcn megkezdték a len­gyel és mongol exportra készülő csizmák gyártását. Képünkön Palla­­gi Gabriella felsőrészkeszílő, a szövetkezet KISZ-titkára lengyel ex­porton dolgozik. (Opauszky László felvétele.) A 26,3 millió forintos éves ter­vünkből az első félévben a prog­ram szerint 13 millió forintot tel­jesítettünk. A belkereskedelem­nek 65 ezer pár női szandált, a Szovjetunióba pedig 7 ezer pár női bőrcsizmát szállítottunk. A második félévre is elegendő alapanyagunk és megrendelé­sünk van. Űjabb külföldi part­nerek is jelentkeztek, az év vé­géig Mongóliába és Lengyelor­szágba 31 ezer pár női bőrcsiz­mát szállítunk. Nyolc szocialista brigádunk nyolcvan tagja az év elején csatlakozott a csepeli dol­gozók felhívásához. Vállalták, hogy mindent elkövetnek az ex­porttervek határidőre történő tel­jesítéséért, s hogy kiváló minő­ségű termékeket gyártanak. Ed­dig még sem a határidőkkel sem a minőséggel nem volt baj. Javulnak az értékesítési lehetőségek Az Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat kecskeméti Parket­tagyárában Németh József igaz­gatótól kaptunk tájékoztatást a termelés alakulásáról. — Az általunk készített padló­féleségek iránt a második ne­gyedévben élénkült meg a piac, ez azonban elsősorban a szalag­­parketta húszszázalékos árle­szállításának volt köszönhető. Ily mqdon a raktárkészletet 33 ezer négyzetméter parkettával tudtuk csökkenteni a félév vé­géig. örvendetesen emelkedett a szalagparketta exportja és össze­sen 42 ezer négyzetméternyit ér­tékesítettünk eddig a tőkés pia­cokon. Üzemünk a második félévben 94 ezer négyzeméter szalagpar­kettát fog gyártani és ebből 52 ezret exportál. Ebből, valamint az ugyancsak kelendő mozaikpar­kettából összesen csaknem 730 ezer dollár árbevételt terveztünk. A hazai igények folyamatos ki­elégítése mellett legfőbb törek­vésünk változatlanul az export növelése. Ebben igen eredmé­nyes segítséget kaptunk és ka­punk a Lignimpex Külkereske­delmi Vállalattól. Gyárunk je­lenlegi létszámhelyzete azonban korlátozza termelési, illetve ex­port lehetőségeinket. Kádár János vezető politikai személyiségekkel találkozott a nyugatnémet fővárosban Sándor István és Bajnok Zsolt az MTI tudósítói jelentik: Találkozások, megbeszélések és tárgyalások sorozata a nyugatné­met politikai élet vezető szemé­lyiségeivel — röviden így fog­lalható össze Kádár János NSZK-beli látogatásának keddi gazdag és sokszínű programja. Kora délelőtt Kádár Jánost szállásán, a gymnichi kastélyban felkereste dr. Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, a parlamenti el­lenzék vezetője. A mintegy egy órás megbeszé­lésen nyílt, őszinte eszmecsere folyt a második világháború után Európában kialakult helyzetről, napjaink realitásairól és az ezzel kapcsolatos kérdésekről. Ezt követően a Központi Bi­zottság első titkára Bonn belvá­rosában, a Hofgartenben koszorút helyezett el a mártírok emlék­művénél. A koszorú piros-fehér­­zöld szalagján ez a felirat áll: „A háború és a fasiszta önkény ál­dozatainak”. A következő állomás a bonni városháza volt, ahol dr. Hans Daniels főpolgármester üdvözölte a magasrangú vendéget. Emlé­keztetett arra, hogy öt évvel ez­előtt a Buda, Pest és Óbuda egyesítésének századik évforduló­ja alkalmából rendezett ünnepsé­geken, az európai fővárosok pol­gármestereinek budapesti találko­zóján Bonn városa is képvisel­tette magát. Idézte a találkozón elfogadott határozat egyik, válto­zatlanul jelentős és fontos megál­lapítását, miszerint a földrész városainak a nemzedékek béké­jén, biztonságán, életkörülmé­nyeinek megjavításán kell mun­kálkodniuk. • Kádár János cs Walter Scheel a bonni találkozón. (Tclcfolo — AP.) A főpolgármester szavaira vá­laszolva Kádár János szólt ar­ról, hogy NSZK-beli látogatásá­nak célja, megbeszéléseinek tar­talma a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztár­saság között kialakult sokoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése. „E sokoldalú kapcsolatokhoz hozzátartozik — s örömmel szó­lok erről külön is — a városa­ink: Budapest és Bonn közötti kapcsolatok ápolása, a két fővá­ros lakói barátságának elmélyí­tése.” A Központi Bizottság első tit­kára meleg szavakkal mondott köszönetét a szíves fogadtatásért. Kérte a város vezetőit, támogas­sák tevékenyen azt a törekvést, hogy a tárgyalások lémájúul szol­gáló együttműködés valósággá váljék. Ezt követően beírta nevét az NSZK fővárosának aranykünyvé­­be, majd — szívélyes, közvetlen hangulatú beszélgetés után — búcsút vett a főpolgármestertől és munkatársaitól. Délben a bonni Stadthalleban a Központi Bizottság első titká­rának bemutatták a Német Szö­vetségi Köztársaságban akkredi­tált diplomáciai testületek vezer tőit. Kádár János ezután a külügy­minisztérium vendégházához hajJ tatott, ahol Hans-Dietrich Gen­(Folytatás a 2. oldalon.) Zöldségtermesztés tízezer hektáron A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei összesítették a körzethez tartozó gazdaságok zöldségtermesztéssel kapcsolatos terveit, az eddi­gi eredményeket. Az ösztönző határozatok hatására jelentő­sen megnövelték a termőterületet és a tavalyinál jóval több zöldségfélére kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemek. Ebben a körzetben hagyomá­nyai vannak például Kalocsa környékén a fűszerpaprika, Mélykúton és Tompán a prita­­minpaprika és a paradicsom ter­melésének. Hartán, Hercegszán­tón és Dúvodon pedig az előző években jelentős mennyiségben termesztettek vöröshagymát. Az Idén új lendületet adott a ter­meléshez a kormányhatározat. A szövetség körzetében a ter­mőterület több mint tíz száza­lékkal nagyobb az 1975. évinél. Nemcsak a nagyüzemben, hanem a háztájiban is tapasztalható a fellendülés, s a zöldségtermő te­rület együttesen eléri a tízezer hektárt. Tizennégy közös gazda­ság igényelte pályázat útján a tízszázalékos fejlesztési támo­gatást. A feltételeket ezek az üzemek teljesítették, így mint­egy 20 millió forint támogatás­hoz jutnak. A körzetben három modell gazdaságot találunk, ez a fajszi Kék Duna, a miskei Március 15., a tompái Kossuth Termelőszövetkezet Az említett üzemekben a termelési színvonal kiemelkedő, jól igazodik a kör­zet adottságaihoz, az ipari hát­térhez, a fogyasztói igényekhez. A fűszerpaprika jelentős részét termelési rendszerben művelik, hasonlóképpen két termelési rendszerben került elültetésre 75 hektár paradicsom. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat kezdeményezésére burgonyater­melési társulást hoztak létre. Több mint 900 hektáron öt kö­zös gazdaság termeli korszerű módszerrel a burgonyát. A ter­melési kedvhez hozzájárult a kedvező átvételi ár, a gépesített művelés. A friss fogyasztásra szánt zöldségfélékből az előirányzat­hoz viszonyítva 20 százalékkal nagyobb mennyiségre kötöttek szerződést a szövetkezetek. Az összes mennyiség, amit átadásra szánnak, megközelíti a 71 ezer tonnát, amely a tervezett termés 85 százaléka. A zöldségtermesztésben elért előrehaladást elsősorban azok az ösztönzők teremtették meg, ame­lyek elősegítették a jövedelmező­séget. A területi szövetség testüle­ti ülésén megállapították, hogy az említett eredmények ellenére még sok a feladat A termelésnél fontos a technológiai fegyelem betartása, az öntözés kiterjeszté­se. A termelés színvonalának emelése hozzájárul a gondosabb tápanyag-utánpótlás, a jobb nö­vényvédelem, az eszközök kihasz­nálása, a programozott munka­­szervezés. Az üzemek igyekez­nek a kézimunka-igényes zöld­ségnövényeknél gépesíteni a sze­dést, A friss fogyasztásra szánt termékeknél igénybe kell venni a diákokat, családtagokat. Ennek megszervezése nem kis gondot jelent. A területi szövetség szorgal­mazza a zöldségtermesztési rend­szerek további fejlesztését. Legfontosabb tennivaló, hogy minden megtermelt zöldséget be­takarítsanak, átvegyenek, fel­dolgozzanak. A termelőüzemek és a felvásárló együttműködésén múlik, hogy a termékek jó mi­nőségben eljussanak a fogyasz-; tókhoz. K. S. Űjabb export­megrendelés Kiskunfélegyházán a Cipész­ipari Szövetkezetben Lukács Fe­renc elnöktől kértünk rövid tájé­koztatást az első félévi eredmé­nyekről és a második félévi ter­veikről. — Január végére fejeződött be nálunk 2 millió forintos költség­gel az üzembővítés — mondta az elnök. — Ebből több mint fél millió forintot a termelést segí­tő korszerű, új gépekre költöt­tünk. Februárban már meg is kezdhettük a szalagszerű terme­lést. Az új körülmények között a korábbinál sokkal jobban ment a munka. A tüződe például az első félévi tervét már június 20- ra teljesítette, az alsórészkészítők pedig 27-én fejezték be az első hat hónapra tervezett feladatai­két. Készül a sárgabarack befőtt Főidényéhez érkezett a zöldség- Ryümölcsfélék tartósítása a Kecs­keméti Konzervgyárban. A főze­lékgyártó gépsorokon még tart a borsószezon, amelyből ec^dig 670 vagonnyi szemet dolgoztak fel, s 1150 vagon készáru vár exportá­lásra. A partnergazdaságok még 75 vagonnyi borsószemet Ígérnek, összességében azonban a terve­zettnél kevesebb kerül az Idén is feldolgozásra. A termeléskiesést, a lehetőségekhez mérten, más nö­vényféleségekkel és másodvetésü zöldségekkel pótolják majd. A hét közepén megkezdődik a zöldbab konzerválása, amelyből két mű­szakban tíz vagonnyit tartósíta­nak majd naponta. A gyár II. sz. telepén készül­nek a gyümölcsbefőttek. Csont­héjasokból — cseresznyéből, meggyből, szamócából — a ked­vezőtlen tavaszodás miatt az idén is kevés kerül tartósításra. A ko­rábbi éveknél azonban kajsziba­rackból több jut Ipari felhaszná­lásra. Várhatóan megközelítőleg 300 vagonnylból készül befőtt, Il­letve jam, amelynek megkezdték a feldolgozását. ■■■NHi Nélkülözhetetlen segítőtársak Egyszer volt, Kiskunhala­son volt, igaz is volt, hogy Szathmáry Sándor egy né­met képeslapot nézegetve föl­figyelt egy új körtefajta leírá­sára. Irt a megadott címre, oltványokat kért és hamaro­san az ő kertjében is termett Kiffer körte. Neki köszönhe­tő, hogy ez a fajta elterjedt a Kiskunság nagy részén. Ma már szinte hihetetlen az ilyen szerencsés rátalálás, azért kezdtem a mesében szo­kásos formában. Nem bízható napjainkban a véletlenre a kutatási eredmények ismerete, hasznosítása. A nemzetközi munkamegosztás, a mind éle­sebb harc a piacokért el­engedhetetlenné teszi a má­sutt elért sikerek ismeretét, a naprakész tájékozódást. A szakemberek nélkülözhe­tetlen segítőtársa a könyvtár. Az intézményi könyvgyűjte­mények állapota, színvonala nagyban meghatározza Bács- Kiskun megyében is az itteni felsőfokú oktatási intézetek, tudományos kutatóbázisok te­vékenységét. Tájékozódásunk szerint va­lamennyi alkalmas feladata ellátására. A Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola, a Ker­tészeti Főiskola, a bajai Taní­tóképző Főiskola, Vízügyi Fő­iskola és a kecskeméti Felső­fokú óvónőképző Intézet hall­gatóinak, oktatóinak munká­ját 145 000 kötet segíti. Noha — legalábbis jelenlegi minő­ségükben — fiatal intézmé­nyek, megközelítik az előírt, javasolt mutatókat. A gyors fejlesztésnek köszönhető, hogy állományuk eléggé friss, ke­vés a szakmailag elavult mű. Valamennyien szoros és ha­tékony kapcsolatot alakítottak ki hálózati központjaikkal. Ennek köszönhető, hogy gyor­san megkapják a figyelő szol­gálatok ajánlásait, rendszere­sen tájékoztatják őket a hazai és külföldi könyvújdonságok­ról, hozzájutnak a szakfordí­tásokhoz. A hatalmas állomány ugyan­is korszerű feltárás nélkül holt kincs. Főként a folyóira­tokban közzétett tanulmányok gyors áttekintése fontos. Sen­kinek sincs annyi ideje, mint a néhai nagyérdemű halasi tanárnak, arról nem is szól­ván, hogy megsokszorozódott az időszaki kiadványok szá­ma. Az említett, az oktatást és a tudományos kutatást egyaránt szolgáló könyvtárak mindegyikében van lehetőség a valamiért szükséges cikk le­­fordíttatására, sokszorosítására Kiemelkedő szerepű a Zöld­ségtermesztési Kutatóintézet könyvtára, ötszáz külföldi cserepartnerrel építettek ki közvetlen kapcsolatot és így szinte azonnal értesülnek a kutatási területüket érintő információkról. Keresettek az intézet kiadványai, ezért kap­ják csereként a világ minden részéből a tájékoztatókat, könyveket, folyóiratokat, do­kumentációkat. Csupán az Egyesült Államokból hatvan helyről érkeznek periodikák. Harmincnégy szovjet intéz­ménnyel alakítottak ki termé­keny együttműködést. Bács-Kiskun megyében egy­re többen foglalkoznak társa­dalom-politikai, munkásmoz­galmi kutatásokkal, pályáznak tudományos fokozatokért. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Oktatási Igazgatóságának könyvtára mind hatékonyabb forrása az ez irányú ismere­teknek. Irtunk már a megyei kór­ház gazdag állományáról, méltattuk a városi-járási könyvtárak tudományos igé­nyeket élesztő és kielégítő te­vékenységét. Népgazdasági és helyi érdek a különféle hálózathoz tarto­zó, de részben azonos, részben hasonló feladatokat ellátó könyvtárak szervezett, mind elmélyültebb együttműködése. Egyelőre csak a törekvés és néhány kezdeti eredmény di­csérhető. Bizonyítható, hogy csupán a folyóiratok közpon­ti lelőhelyjegyzéke sok időt és sok pénzt takarít meg. Felesleges, hogy egy-egy különösen drága külföldi fo­lyóiratot több, egy városban működő könyvtár is megren­deljen. Mielőtt elküldik az intézmények az előfizetést, egyeztetik kívánságaikat! A megyei könyvtár gondozásában kiadott lelőhelyjegyzékből pil­lanatok alatt megtudható, hogy a megyénkbe járó ezer­nél többféle folyóirat egyike­­másika hol található. Kívánatos, hogy erősödjék, szélesedjék a munkakapcsolat a főiskolák és a tudományos intézetek könyvtárai és a nagyobb tanácsi közgyűjtemé­nyek között. H. N. v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom