Petőfi Népe, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-05 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 30. szám Ára: 90 fillér 1977. február 5. szombat Hazaérkezett az országgyűlés küldöttsége Pénteken hazaérkezett a ma­gyar országgyűlés küldöttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezetésé­vel hivatalos, baráti látogatáson járt Lengyelországban. A dele­gációt a Keleti-pályaudvaron Péter János, az országgyűlés al- elnöke és Roska István külügy­miniszter-helyettes fogadta. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes 'ügyvi­vője. Apró Antal megérkezése után nyilatkozott a Magyar Távirati Irodának. Pham Van Dong Párizsba látogat Vo Van Sung, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság párizsi nagy­követe a francia televízió tegnap esti híradójában közölte: tavasz- szal Franciaországba látogat Pham Van Dong miriisztferelnök. Űjabb üzemek csatlakoztak a csepeli felhíváshoz A csepeli munkások napjaink íorradalmiságának a követelmé­nyeivel összhangban januárban ismét nagy feladatok vállalására és teljesítésére hívták fel az or­szág dolgozóit, szocialista brigád­jait. A vasas szakszervezet meg­születésének 100., illetve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek, mellyel az V. ötéves terv máso­dik évi feladatainak maradékta­lan elvégzésére mozgósítottak. Vörös Csepel felhívása megyénk üzemeiben, gazdaságaiban is élénk visszhangra talált. Ezúttal bajai ipari üzemek csatlakozásá­ról adhatunk hírt. A Finomposztó Vállalat bajai gyárában, a bácsalmási telepén és a hercegszántói részlegében ezer­nél több brigádtag fogadta egyet­értéssel a kiemelkedő munkasike­rekkel való ünneplés gondolatát. A szocialista brigádok és a cím­re újonnan pályázó kollektívák vállalták többek közt, hogy a feladattervben rögzített készáru­termelést 100 ezer négyzetméter kelmével túlteljesítik. A felaján­lások révén az idén 6,9 millió négyzetméter szövött, illetve kö­tött textilárut állít elő a Bajai Finomposztó. A kis közösségek azt is fel­ajánlották, hogy a munkahelyü­kön, az egyes üzemrészekben még meglevő tartalékok feltárásával ötmillió forinttal túlteljesítik a vállalat takarékossági előirány­zatát. A termelékenység terven felüli fokozása szintén szerepel a fel­ajánlások közt. Átgondoltabb lét­számgazdálkodással és a szerve­zési tevékenység javításával az előirányzatnál 5 százalékkal na­gyobb mértékben növelik az egy dolgozóra jutó termékmennyisé­get. Ily módon az idén 17 száza­lékkal emelkedik a termelékeny­ség a Finomposztónál. A csepeli felhívásra Baja má­sik jelentős könnyűipari üzemé­ben, a Férfi Fehérneműgyár egy­ségében is megmozdultak a leg- öntudatosabb dolgozók. Siska Já- nosné, a Kossuth és Lampert Jó­zsef né. a Tóth Kálmán brigád ve­zetője, kollektívájuk megbízásá­ból kezdeményezőként léptek fel. Felhívták a gyáregység szocialista brigádjait, hogy kövessék a cse­peli példát. A csatlakozás egyön­tetű volt. A varrodai dolgozók egyebek közt azt vállalták, hogy minden brigádtag legalább három mun­kareszort szakmai követelményeit elsajátítja. A több tudást a mun­kaidő és a gépek jobb kihasz­nálásában kamatoztatják. A fel­ajánlások értelmében a termelés hatékonyságát a munkafegyelem megszilárdításával is fokozzák. A minőség javulása érdekében a varrodai dolgozók szavukat ad­ták, hogy csökkentik a meózás után javításra visszavetett ter­mékek mennyiségét. A Ganz Villamossági Müvek bajai készülékgyárában szintén felhívás követte a Csepel Vas- és Fémművek munkásainak üzene­tét. A párt, a szakszervezet, a KISZ és a gazdasági vezetők a munka minőségének és hatékony­ságának növelését segítő vállalá­sokat kértek a kollektíváktól. Többek közt arra szólították fel a brigádokat, hogy a saját mun­katerületükön tárják fel a vesz­teséget okozó tényezőket, csök­kentsék a hiányzásokat, folyama­tos munkaellátással tovább mérsé­keljék az állásidőket, s az eddi­gieknél is tevékenyebben vegyék ki részüket az újító, illetve a ta­karékossági mozgalomból. A Dol­gozz Hibátlanul munkarendszer továbbfejlesztése, két kommunis­ta műszak vállalása és a fiatal szakmunkások tapasztalatszerzé­sének elősegítése is része a fel­hívásnak. A komplex brigádok alakításától ugyancsak sokat vár a gyár vezetősége. A felhívásban kérik az érdekelteket, hogy a munkaversenyben minél többen vegyenek részt a Kiváló műveze­tő és a Kiváló osztályvezető pá­lyázaton. A Ganz-gyár brigádjai a konkrét vállalásaikat a mai nappal bezárólag megtették. A Kismotor- és Gépgyár bajai egységében 74 brigád fogadta egyetértéssel a csepeli felhívást, és fogalmazott meg vállalásokat a kettős évforduló munkasikerek- kel való megünneplésére. Három komplex brigád is alakult a ha­tékonyság fokozását lehetővé te­vő tartalékok feltárására. A számos szép vállalás közül kiemelkedik az az elhatározás, mely szerint 1977-ben a nagy ter­melékenységű gépeket az eddigi 2.2 helyett 2,5—2.6 műszakban használják ki. A Kismotor kol­lektívái a hasznos munkaidőalap 3 százalékos növelését is célul tűzték ki. Az említetteknél nem kisebb horderejű vállalás az sem, melyet a kis közösségek 2 száza­lékos anyag- és energiatakarékos­ságra tettek. A brigádok árra is kötelezték magukat, hogy a múlt évi alacsony, 0,02 százalékos se­lejtarányt tovább csökkentik. A vasas szakszervezet centená­riumának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére megszüle­tett versenyvállalósok jelzik, hogy a mozgalom szocialista jellegé­nek erősítéséről sem feledkeztek meg a Kismotor gyáregységében, és a többi bajai üzemben sem. A. T. S. ÉPÜLETEK, TELEFONOK, TELEXEK Postai tervek a megyében Heti rádió- és televíziőmüsor 5. oldal • Dr. Antalffy György nyitotta meg a jogásznapot. Jogásznap Kecskeméten • Dr. Szilbereky Jenő előadását tartja. teink feleslegesek. Sőt, minden­napi munkánk során nagyon ha­mar érezhető egy-egy törvény jelentősége, mint amilyen példá­ul a tanácstörvényé, vagy a tár­sadalombiztosításról, az ifjúság­ról, a környezetvédedemről, a közművelődésről alkotott jogsza­bályoké. A továbbiakban az igazságügyi miniszterhelyettes a jogalkotás újabb feladatait ismertette. Mint mondta, tervezik, hogy a követ­kező években az államélettel kapcsolatos törvényeink közül to­vább javítják a közérdekű beje­lentésekkel és panaszokkal, az állami ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályokat. A tulajdonviszo­nyok változása, a szerződések je­lenlegi, korszerűtlen szabályozá­sa szükségessé teszi a Polgári Törvénykönyv módosítását. A tervek szerint ugyancsak módo­sítják a Büntető Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A tanácskozás további részé-' ben dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanács elnöke Bócs-Kiskun megye társadalmi és gazdasági helyzetéről tájékoztatta a részt­vevőket. Dr. Dobos László zárszavával fejeződött be a kecskeméti jo­gásznap. T. L. Tegnap Kecskeméten a megyei bíróság épületének dísztermében tartották meg a XVIII. jogász­napot, melyet a Magyar Jogász Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezete, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bizott­sága és a TIT megyei szerveze­te rendezett. Dr. Dobos László, az MJSZ megyei elnöke, a me­gyei bíróság elnökhelyettese kö­szöntötte a tanácskozás résztve­vőit, közöttük dr. Szilbereky Je­nő igazságügyi miniszterhelyet­test, Terbe Dezsőt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. An- lalffy Györgyöt, az MJSZ elnö­két, a szegedi József Attila Tu­dományegyetem rektorát, dr. Jó­kai Lórántot, az MJSZ főtitkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, valamint áz Igaz­ságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Közalkalmazottak Szakszervezete, a megyeszékhely állami, társadalmi és politikai szervezeteinek vezetőit, illetve képviselőit. Dr. Antalffy György nyitotta meg a kecskeméti jogásznapot. Elmondta, hogy az MJSZ orszá­gos választmányának legutóbbi ülésén meghatározták a szövet­ség soron következő feladatait, s kidolgozták azokat a módszere­ket, amelyek elősegítik az elmélet és gyakorlat kapcsolatának to­vábbi fejlődését, a jogalkotók és jogalkalmazók szorosabb együtt­működését. Ez utóbbi célt jól szolgálja egyebek között a Kecs­keméten már hagyományosan megrendezésre kerülő jogásznap is. Ezt követően dr. Szilbereky Je­nő Társadalmi fejlődés és jog­fejlődés címmel tartott előadást. Először társadalmi életünk je­lenlegi helyzetéről, a szocialista társadalom és a jog fejlődéséről, valamint az állammal kapcsolat­ban arról beszélt részletesen, amit Kádár János pártkongresz- szusi beszámolójában tömören így fogalmazott: „Az állam funk­ciói fejlődnek, bővülnek.” Az úgynevezett progresszív jellegé­nek erősödésével változik a jog funkciója is, mind jobban előse­gíti a^ társadalmi haladást. A gyors társadalmi felődés ter­mészetesen visszahat a jogra, il­letve a jogszabály alkotásra, melynek struktúrája az utóbbi években megváltozott. Rengeteg jogszabályunk van. Ennek csök­kentése érdekében a Miniszter- tanács a tárcákat arra kötelezi, hogy két évenként vizsgálják fe­lül saját jogszabályaikat, hogy ne legyenek felesleges rendele­tek, utasítások, s átfedések. Az idén kerül sor először a minisz­tériumi jogszabályok revíziójára. Mindez természetesen nem je­lenti azt, hogy az utóbbi évek­ben alkotott jogszabályaink, tör­vényeink. törvényerejű rendele­• A résztvevők egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei.) Mérsékelten fejlődött a postai szolgáltatás Bács-Kiskun megyé­ben a IV. ötéves tervidőszakban, öt kispostaházat adtak át, Kecs­keméten 150 állomásos géptáví­ró központot, a kalocsai tévé-né­zők örömére pedig — ideiglenes jelleggel — Csávolyon átjátszó adót helyeztek üzembe. A külte­rületi kézbesítés új rendszerére is az 1971—75. közötti időszakban tértek át. A posta V. ötéves terve tartal­masabb az előzőnél, de továbbra sem elégíti ki teljes mértékben a jogos igényeket. A felmérések szerint például harminc kispos­taházat kellene felújítani, felépí­teni, de csak hatra van pénz. így Szánkon, Sükösdön, Baján, Csi- kérián, Fülöpszálláson és Bács- bokodon adnak át kispostaházat 1980-ig, a csikériait még ebben az évben. Régóta húzódik már az új kecs­keméti posta építése. A kiviteli terv ez év áprilisára készül el, s az elképzelések szerint a BÁÉV még az idén megkezdi az építést. A hétezer vonalas távbeszélő központot 1980. novemberében kell átadni. Addig is — a BHG által gyártott készülék érkezésé­nek függvényében — vagy még az idén, vagy pedig 1978. elején bevezetik a beszélgetések három percenkénti számlázását. Valame­lyest enyhülnek majd a széche- ryivárosi gondok, mert jövő év elején 400 állomás bekötésére alkalmas központot telepítenek. A helyiséget a városi tanács bo­csátja a posta rendelkezésére. Baján jelenleg is kézikapcso­lású, korszerűtlen a távbeszélő központ és nem felel meg a kö­vetelményeknek a légvezetékes hálózat sem. Jó hír, hogy még ebben az ötéves tervidőszakban megkezdik egy új crosbar köz­pont építését, a posta épület bő­vítésével együtt, de az átadás csak 1982-ben várható. A 130 millió forintos költséggel épülő új központ háromezer állomás befogadására lesz alkalmas az el­képzelések szerint, ugyanis a váz­latterv is csak május 31-ig készül el. Később a távhívásba is be­kapcsolják á bajai telefonokat és az építéssel egyidejűleg a lég­vezetékek helyett kábeleket fek­tetnek le. A posta szakemberei Soltvad- kerten Dunavecsén, Kecelen, Fü­löpszálláson és Szabadszálláson szerelnek föl 240 állomásos tele­fonközpontot az V. ötéves terv­ben. Légvezeték helyett kábelen lehet majd telefonösszeköttetést létesíteni Kiskunfélegyháza és Kiskunmajsa, Kiskunmajsa és Kiskunhalas, valamint Kecske­mét és Lajosmizse között. Belte­rületen is szüntetnek meg légve­zetéket: Kiskőrösön, Kunszent- miklóson, Kiskunfélegyházán és Kalocsán. Évente harminc-harmincöt te­lex igénylőt kapcsolnak be az or­szágos hálózatba. B J. Ismeretes, hogy oktatási in­tézményhálózatunk bővítésé­ben mekkora szerepe van a társadalmi összefogásnak. Az iskolákat és óvodákat patro­náló mozgalom, a szervezett társadalmi munka, a szocialis­ta brigádok különféle válla­lásai, felajánlásai megannyi jó lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy az oktatáspolitikai cél­kitűzéseket minél jobban való­ra lehessen váltani. Az ilyen irányú törekvéseknek ad széles körben nagy lendületet a me­gyei tanács és a társadalmi szervek vezetőinek közös fel­hívása, mely a munkahelyek irányítóit és a szocialista bri­gádokat arra kéri, hogy a kommunista szombatokat első­sorban a gyermekintézmények határidőre roló elkészítésére fordítsák. A gyárak, üzemek, vállala­tok, szövetkezetek és más munkahelyek dolgozói, elsősor­ban a munkáskollektívák, oly sokféle hasznos segítséget nyújtottak az oktatási-nevelé­si feltételek javításához, hogy alig lehetne felsorolni. Ám most nem is erről akarunk szólni, hanem a gyár és isko­la kapcsolatának másik, nem kevésbé fontos oldaláról. Ar­ról, hogy miként siettetik és segítik azoknak a felnőtt dol­gozóknak a továbbtanulását, akik régebbi hátrányaik vagy mulasztásaik miatt még nem rendelkeznek a nyolc általá­nossal. Bizony, meglehetősen sok ilyen ember él megyénk­ben. Csupán Kecskeméten hat­ezer. Nyilván azt sem kell bő­vebben magyarázni, hogy az egyes emberek életében hány­féleképpen lehet káros a hiá­nyos iskolai végzettség, s hogy össztársadalmi szinten ez mennyire hátrányos tényező. E felismerésből vonta le követ­keztetését az MSZMP KB 1972-es oktatáspolitikai hatá­rozata, amely kimondja: „Nö­velni kell a munka melletti tanulás társadalmi megbecsü­lését. Megfelelő erkölcsi ösz­tönzéssel, az érvényes munka­ügyi szabályok módosításával is elő kell segíteni a dolgozók munka melletti tanulását.” Az utóbbi időben egyre több kezdeményezés született, hogy a bevált új formák és mód­szerek minden eddiginél széle­sebb körben elterjednek. A munkahelyek vezetői például, ha nem is mindenütt, de már sok helyen tanulásra biztatják dolgozóikat. S nem csupán a lehetőséget teremtik meg a ta­nuláshoz, de ösztönzik is a rá­szorulókat a magasabb vég­zettséget jelentő bizonyítvány megszerzésére. És arról is egy­re többször lehet hallani, hogy jutalmazzák azokat, akik sike­res vizsgát tesznek. Ami vi­szont ennél is több: a- maga­sabb iskolai végzettséget gyak­ran magasabb kereset is kö­veti. Jó ötletnek, rendkívül hasz­nos módszernek bizonyult az is, hogy az iskolát „kivitték" a gyárba. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb üzemekben a mun­kahely költségén tantermeket rendeztek be, és megteremtet­ték az oktatáshoz szükséges feltételeket. A megyeszékhe­lyen jelenleg kilenc gyárban mintegy négyszáz felnőtt dol­gozó készül a vizsgákra. A mostani tanév kezdete óta a dolgozók iskoláiban el­terjedt és remekül bevált egy új ösztönzési forma. Ennek lé­nyege, hogy aki valamilyen oknál fogva nem vehet részt a szervezett iskolai órákon, annak alkalma van a saját fel­készülési ütemétől függően, választható időpontokban ma­gánvizsgát tenni. Ez az új le­hetőség a kezdet kezdetén nagy tetszésre talált; máris megmutatkozik a serkentő ha­tása. Az iskola és a gyár így vá­lik inkább a mai ember szá­mára, a legtöbb ember tudatá­ban két egymástól elválasztha­tatlan fogalommá. A gyár, a munkahely sokféle, sajátos eszközeivel segíti az iskolát, igyekszik azt korszerűbbé és otthonosabbá tenni. Az iskola pedig „kimegy” a gyárba, vi­szi az áldásos tudásanyagot, hogy minél inkább valóra vál­jon a költő álma a szellem napvilágáról. V. M. —-------------------------------------------——————— V, ;'1 . Iskola a gyárban > / n ' -r o G » ‘ ’ . V * • -Ti • « 0 íQ __~ . _•> >■- - o v « ■ ' ~ ,______■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom