Petőfi Népe, 1976. szeptember (31. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-26 / 228. szám
VTTÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! éji PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXI. évf. 228. szám Ára: 90 fillér 1976. szeptember 26. vasárnap Megnyílt a naiv művészek múzeuma I Dr Ortutay Gyula akadémikus megnyitja az állandó kiállítást. • Dr. Gajdócsi István és Moldo- ván Domokos aláírja az alapi, tólevelet. Kecskemét művészetkedvelő közönsége — több száz érdeklődő — tegnap délelőtt zsúfolásig megtöltötte a naiv művészek állandó kiállításának helyet adó, ízlésesen átalakított épület udvarát, amely a megyei múzeumi hálózatba szervesen beépülve ezentúl gazdagítja majd Bács Kiskun kulturális, művészeti életét. H. Tóth Elvira, a Katona József Múzeum tudományos főmunkatársa üdvözölte a vendégeket: dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, az MSZMP KB tagját, Katanics Sándort, az MSZMP Bács-Kis- kun megyei Bizottságának titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a megyei tanács elnökét, Gönyei Antalt, a Kulturális Minisztérium főosztályvezetőjét, a város párt-, allami és tömegszervezeti vez tőit, valamint a helybeli és v déki megjelenteket, akik eljött« a nevezetes eseményre. Ezután dr. Ortutay Gyula ak démikus, néprajztudós, megyéi országgyűlési képviselője mondc ünnepi avató beszédet. Hangs lyozta a „sajátos és különleg műfajú” múzeum jelentőség« majd többek között ezt mondc ta: „A naiv művészet nemcsak paraszti osztályban él; megtalí juk művelőit a munkások és a értelmiségiek körében is, hiszi lényegében ez a kategória ne a szakszerűen oktató főiskol kon képzett hivatásos művészek jelenti, hanem olyan önmaguk nevelő és kifejező művészek akik a képzőművészeti formák« keresztül akarják önmagukat a világot megérteni és kifejezn A beszéd után dr. Gajdócsi lt ván megyei tanácselnök Moldován Domokos filmre dező aláírta a Katona Józs Múzeum naiv művészeti állan« kiállításának létrehozásáról szé alapítólevelet. S míg Kovács G záné vezetésével a tiszakécsl asszonykórus és citerazenek szórakoztatta a közönséget esemény sajátos hangulatához leszkedve, addig Moldován D mokos tárlatvezetés keretében i mertette az érdeklődőkkel a m zeum teljes anyagát és történ tét. Az eseményen jelen voltak meghívott népművészek is, ke tűk a megyénkből elszármazott s jelenleg Cegléden élő idős mester, Benedek Péter is. A naiv művészek múzeumáról részletes ismertetőt közlünk az 5. oldalon. V. M. Befejezéséhez közeledik a kecskeméti kenyérgyár rekonstrukciój A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat Szegedi úti kenyérgyárának csaknem 30 millió forintos rekonstrukciója befejezéséhez közeledik. A múlt év végén üzembe helyezett két korszerű kemencében sülnek ki a péksütemények, a zsemle, a büfékenyér és a favoritkenyér. Zsemlére átszámítva 150 ezer darab péksütemény készül egy-egy napon. Ehhez természetesen korszerű, intenzív dagasztó berendezések tartoznak, amelyek másfél’— két perc alatt dolgozzák fel ezer zsemle tésztáját. A dagasztócsészékből felvetik a nyers süteményeket, s ha megkeltek, a tálcákról a kemencék szalagjaira kerülnek. Hasonló rendszerű a kenyérgyár február óta működő harmadik kemencéje, azzal a különbséggel, hogy a kenyértésztát nem intenzív berendezés dagasztja. A legnehezebb munka — a lapátolás — azonban itt is megszűnt, csak úgy mint a péksütemények gyártásánál. A korszerű kemencék előtt a hőmérséklet csak a legnagyobb kánikulában haladja meg a 35 fokot, míg a hagyományos oékrnunkát nem ritkán 50 iokos perzselő hőségben végezték a dolgozók. A nehéz fizikai’munka és a megerőltető munkakörülmények kiiktatásával megszűnt íérfimunka lenni a pékmesterség. A vállalat kenyérgyárában ma a legtöbb kenyeret asszonyok és • Bende Agnes, az édesiizem egyik vezetője, az új habverögépet ellenőrzi. Az üstben készül a babapiskóta tésztája. fiatal legénykék vetik a kemencébe. Munkájukat könnyíti, hoev a sütés hajnali munka. lett. A dagasztó fél négykor, a „táblás” fél ötkor, a kemencés 5 órakor kezdi műszakját. Az első kenyér 6 órára kisül. Az ősz végén helyezik üzembe a gyár negyedik korszerű kemencéjét, amelyben ugyancsak kenyeret sütnek majd. Ennél is intenzív dagasztó és folyamatos ke- lesztő berendezés könnvíti, pvor- sítja maid a oékek munkáját. A rekonstrukció keretében, a péksüteménygvártó üzem újjáéni- tésével kaptak helyet a Szegedi úti gvárban a Klapka utcai édesüzem dolgozói. Szeptember 6-án kezdték meg a munkát út helvü- kön. A hatvanegy, babapiskótát, édes tea,süteményt és »-abkarikót készítő dolgozó tágas, kényelmesen berendezett csarnokban dől- * 1 gozik. Nagyrészt lányok és asz- szonyok ők, akiknek az úi üzem egyben azt is jelentette, hogy megszűnt az éjszakai műszakjuk. Mégis ugyanannyi terméket állítanak elő, mint a korábban zsúfolt üzemrészben. *-amük a dolgozóknak, hogy itt ebédlő és fekete-fehér öltöző is rendelkezésükre áll. Zs. A. A megye mintegy 50 ezer hektárnyi szőlőskertjeiben mindenütt megkezdődött a szüret. A hűvös, esős időjárás nem kedvezett eddig a munkának, alig nébányezer hektárról került le a termés. A nagyobb mező- gazdasági üzemekben a diákok is segítenek a szüretben. A megye csaknem valamennyi állami gazdaságában dolgoznak a szőlőszedő kombájnok. Tizenhat ilyen berendezés kezdte el a munkát. Az Izsáki Állami Gazdaságban két kombájn dolgozik. A kéziszedőkkel együtt eddig itt a termésnek mintegy negyedrészét szüretelték le. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban az idén először bolgár szőlőszedő kombájn is dolgozik. Ezzel négyre emelkedett a szüretelőgépek száma. Ezek a berendezések sokat köny- nyítenek a munkaerőgondokon, hiszen a szállító járművek vezetőivel együtt alig több. mint húsz személy szükséges kiszolgálásukhoz. A termésátlagok eléggé változóak. A hagyományos telepítésű szőlőkben nagy kárt tettek az ismétlődő fagyok. A magasművelésű ültetvényeken több termés várható. Ezeket kevésbé károsították a talajmenti lehűlések. A következő napokban várhatóan meggyorsul a szüret. Sajnos az idén jóval kevesebb a termés, mint az elmúlt esztendőben. Éppen ezért a szokásosnál még nagyobb gondosságot kíván a' termés biztonságba helyezése. A képeken: szüretelő kombájnok a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban. Pásztor Zoltán felvételei. K. S. Ifjúsági parlamentek A koraősz délutáni, esti óráiban a gyárak, vállalatok, termelőszövetkezeti székházak, középiskolák nagytermeiben, ebédlőiben gyakran kigyúlnak a fények. S noha ünnepi dísznek nyoma sincs, hamarosan közvetlen, jó munkatársi légkör alakul ki a munkaidő utáni értekezleteken, amelyeket hivatalosan ifjúsági parlamenteknek neveznek. Szeptember közepétől október végéig Bács-Kiskun megyében csaknem ezer munkahelyi parlamentet rendeznek. Szervezésüket nagy mértékben elősegítették a megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács mellett működő ifjúsági bizottságok irányelvei, illetve a két évvel ezelőtti tapasztalatok. A Minisztertanács határozata értelmében először ugyanis 1974-ben kerültek megrendezésre az ifjúsági parlamentek, mint a szocialista demokrácia új és sajátos ifjúsági fórumai. Az akkori tapasztalatok szerint eredményesek, hasznosak voltak a tanácskozások, melyeken a gazdasági vezetők a fiatalokkal együtt értékelték az ifjúsági törvény végrehajtását. Az elhangzott okos kezdeményezések közül azóta sok minden megvalósult, számos, az ifjúsággal kapcsolatos jogszabály vállalati, szövetkezeti intézkedési terv módosult a javaslatok nyomán. A gazdasági vezetőknek a parlamentek megrendezésével kapcsolatban hasznos tanácsokat nyújtott az Állami Ifjúsági Bizottság által szerkesztett útmutató füzet, amely egyebek között hangsúlyozta, hogy a parlamentek megrendezése az állami, gazdasági szervek feladata. Ez azt jelenti, hogy a parlamentekért minden szinten a megfelelő állami, gazdasági vezető, igazgató, szövetkezeti elnök, tanácsi vezető, s országos szinten pedig az ágazati miniszter a felelős. A sok irányú segítés alapján, valamint a két évvel ezelőtti tapasztalatok birtokában Bács-Kiskun megye állami, gazdasági vezetői jól megszervezték a munkahelyi parlamenteket, s a pártszervezetek, szakszervezetek véleményét, javaslatait hasznosítva,' megfelelően felkészültek a tanácskozásokra. Bács-Kiskun megyében a munkahelyi parlamentek jelentős részét októberben tartják, de a vezetők többsége már elkészítette a beszámolót. Ezekben értékelik az ifjúsági törvény időarányos végrehajtását, a két évvel ezelőtti fórumokon elfogadott javaslatok megvalósítását. Arról is szólnak majd, hogyan foglalkoztak a pályakezdő fiatalokkal, milyen módszerekkel könnyítették meg beilleszkedésüket. Visszatekintve az elmúlt két I évre, beszámolnak arról is, hogyan segítették a fiatal dolgozók továbbtanulását, miként foglalkoztak a munkásszálláson lakókkal, a bejárókkal, a gyermekgondozási segélyen és a sorkatonai szolgálaton levőkkel. Ezenkívül ismertetik azokat a terveket is, amelyek az ifjúsági törvény további megvalósítását célozzák. A parlamentek jó lehetőséget adnak arra is, hogy a fiatalok részletesebben megismerjék; munkahelyükre milyen feladatok várnak az V. ötéves tervidőszakban. Tehát nemcsak a jogokról, a fiatalok kötelességeiről is érdemben beszélgetnek majd. Lehetőséget kell adni arra, hogy a tanácskozásokon minél több fiatal szót kapjon, elmondhassa véleményét, javaslatait. Fontos követelmény, hogy egyetlen kérdés se maradjon megválaszolatlanul. Amennyiben valamilyen kérdésre az állami, gazdasági vezető nem tudna válaszolni, azt legkésőbb 30 napon belül írásban meg kell tennie. A munkahelyi parlamenteken a fiatalok küldötteket választanak a megyei ifjúsági parlamentekre, melyekre novemberben, illetve decemberben kerül sor. Az országos tanácskozásokat jövő tavasszal tartják majd meg. T. L.
